Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A parkolás a speciális? Hát éppen ezt szeretném a pizzával is. Csak nem tudom, seggbe leszünk-e rúgva, vagy teljesen törvényes, ha rendezzük a nemfizető vásárlók kérdését, és ugyanilyen helyi rendeletet hozunk a netes vásárlásra, mint a parkolásra.
Ha seggbe leszünk rúgva, mi alapján. Vagy ki fogja megsemmisíteni a rendeletet?
Benne van az előző válaszokban, de a lényege, hogy a rendelésre használt eszköz nem azonos azzal, hogy valakinek a parkolóhelyéthasználom. Fordított a dolog.:)
Konkrétan kimondhatja a jogszabály, hogy pl. a tulajdonos, aki ezt a jogát továbbháríthatja, ha bizonyítja. Vagy kizárja ezt a továbbhárítást, vagy leírja milyen esetekben (pl. kölcsönszerződés). Vagy csak azt mondja ki, hogy ....ez nem zárja ki, hogy a tuulajdonos a kárát később a használón érvényesítse.
Ott szerződésben rögzítik a dolgot, hogy te vagy a felelős, és fizesd ki, különben beperelnek. De egyébként rendelettől függetlenül sokszor elfogadják, ha te elismered a tartozásod (tartozáselismerés).
A dolog "használt" valamit, aminek van egy tulajdonosa, akit terhelnek a hasznok és a kötelezettségek. Erről az oldalról közelítik meg a kérdést, és nem a használó személye felől.
A kötelező felelősségbiztosításnál is mindegy hogy ki vezette az szgk-t, annak a biztosító fizet, az általa biztosított jármű által okozott kárért. Tehát elsődlegesen nem az él, hogy aki másnak kárt okoz.
Gondolom itt is ez az elv, ls nem az aki másnak kárt okoz. De ha a jog nem zárja ki, akkor ez a vélelem megdönthető. Illetve a dolog továbbhárítható arra, aki a tényleges használó volt. Pl. perbe vonom őt is, vagy beperelem.
Mindenesetre az a cél, hogy ne legyenek végtelen láncolatok, egymásra mutogatások, mert az kijátszásra ad okot.
A bíróság elsősorban a bizonyítékokat mérlegeli, nem a jogszabályokat. De természetesen, ha alkotmányellenesnek tart egy jogszabályt, akkor az AB-hoz fordulhat.
A szabályozás célja valahol az egységesség kéne, hogy legyen. A parkolást a fővárosban mégjobban rendezni szeretnék, de kérdés ez mennyire vezet egységes, átfogó szabályozáshoz.
Eddig a módosítások mindig valami hiányt küszöböltek ki, foltozott...
Szerintem nem. A jármű az ő tulajdona, azzal vették igénybe az utat. Persze ezek valahol elméleti kérdések, jogszabályban rendezhetőek lennének. Itt mindig az megy, hogy valaki fizessen, ne lehessen kijátszani a szabályokat.
Ezzel a józan ész és a logika szabályain alapuló természetes vélelemmel szemben az üzembentartóra (tulajdonosra) hárul a bizonyítási teher, neki kell a vélelmet hitelt érdemlő módon megdöntenie ahhoz, hogy szabaduljon a felelősség alól. Ez történhet pl. annak bizonyításával, hogy a díjfizetés elmulasztásának az időpontjában már nem ő minősült a gépjármű tulajdonosának, mert a gépjármű tulajdonjogát (illetve az üzembentartói jogosultságot) már átruházta, ez a változás azonban még nem került átvezetésre a járműnyilvántartásban.
A vélelem sikeres megdöntéséhez az üzembentartónak (tulajdonosnak) a gépjárművet ténylegesen használó személy és a használat jogcímének a megjelölésével kétséget kizáró módon (pl. a bérleti szerződéssel, vagy a tényleges használó elismerő nyilatkozatával) kell bizonyítania azt, hogy a parkolási díj fizetési kötelezettség elmulasztásakor a gépjárművet nem ő használta. Az, hogy a vélelem megdöntése sikeres-e mindig csak a konkrét ügyben, a bizonyítékok egybevetésével, azok összességében való értékelése és meggyőződés szerinti elbírálása alapján, a Pp. 206. § (1) bekezdés szerinti mérlegelési jogkörben dönthető el.
Amennyiben önkormányzati rendelet úgy rendelkezik, hogy a helyszínen meg nem fizetett parkolási díjat, valamint pótdíjat a gépjármű tulajdonosának (üzembentartójának) kell megfizetni, akkor ez azt jelenti, hogy a tulajdonos (üzembentartó) a tényleges használó megjelölésével nem mentesülhet a felelősség alól.
