Keresés

Grat, és milyen jogcímen?

Köszi, hogy szóltál, kíváncsi vagyok az ítéletre.

Ma délután első fokon megnyertem az egyik parkolócég elleni pert. :)

A per anyagát megpróbálom majd valamiképp elérhetővé tenni a kedves olvtársaknak. :))

Kis fórumozás, kutakodás a jogszabályokban, bájos fellépés a két tárgyaláson... ennyi. :)

Kíváncsi vagyok, fellebbeznek-e, nem jelentek meg egyik tárgyaláson sem...

"A tervek szerint március végéig dolgozzák ki azt a törvénykoncepciót, amellyel Budapesten megteremthetővé válik az egységes parkolási rendszer. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakértői most tekintik át, milyen jogi keretek közt lehet minderre megoldást találni Budapest jelenlegi kétszintű, kerületi és fővárosi közigazgatási felépítésében. "

http://nol.hu/lap/mo/20110111-egyseges_parkolas__eronek_erejevel

Attól függ melyik eset áll fenn,  konkrétan nem keresgéltem a pontos szakaszt, de a KRESZ általában szabályozza.

Úgyis az az érdekes, hogy mi van a határozatban.

Értem, tehát jelenleg nincs egészen pontosan behatárolható jogi alapja a kerékpáros megbüntetésének.

Ha volt lámpa is, akkor teljesen egyértelmű, hogy szabálytalan.

Ha nem volt, akkor jogértelmezési kérdés, a régi KRESZ magyarázatában még benne volt, hogy le kell szálni és gyalog áttolni.

Igazad van, valóban kifelejtettem egy lényeges információt:

A kerékpáros az útburkolati jelre merőlegesen hajt át a kijelölt gyalogátkelőhelyen.

A kérdés maradt: Van-e jogi alapja a megbüntetésének, és ha igen, akkor egészen pontosan mi az?

Ez így elég karcsú, ez önmagában nem szabályellenes, de a büntetés alapján lehet megmondani- összevetve, hogy mi történt, hogy az jogszerű-e.

Pl.

A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni.

A szituáció: A kerékpáros áthajt a táblával és útburkolati jellel is jelzett kijelölt gyalogátkelőhelyen.

A kérdés: Van-e jogi alapja a megbüntetésének, és ha igen, akkor egészen pontosan mi az?

Ráadásul nem is használom senkinek a parkolóhelyét, mert olyan, hogy valakinek a "parkolóhelye" nincs :) Az csak utca :))
Sehogyse jön ez ki

Szerintem egy "dolog" nem is tud használni semmit. Pont azért, mert dolog, és nem ember.

A parkolás a speciális? Hát éppen ezt szeretném a pizzával is. Csak nem tudom, seggbe leszünk-e rúgva, vagy teljesen törvényes, ha rendezzük a nemfizető vásárlók kérdését, és ugyanilyen helyi rendeletet hozunk a netes vásárlásra, mint a parkolásra.
 
Ha seggbe leszünk rúgva, mi alapján. Vagy ki fogja megsemmisíteni a rendeletet?

Nem azonos, mert a két viszony más, de ezt nehéz itt leírni. Egyikben egy általános, míg másik speciális.

Részemről ennyit a jogelméletről, megyek tanulok, az fontosabb.:)

rendelésre használt eszköz=parkolásra használt autó

(félreerthetted a kérdést)

valakinek a parkolóhelyét használom
valakinek a pizzáját megeszem
 
ugyanaz :)

Hozhatunk mi itt olyan helyi rendeletet, hogy a számítógép tulajdonosa a tényleges használó megjelölésével nem mentesülhet a felelősség alól?

Benne van az előző válaszokban, de a lényege, hogy a rendelésre használt eszköz nem azonos azzal, hogy valakinek a parkolóhelyét használom. Fordított a dolog.:)

A pizzával mi volna a helyzet?

Konkrétan kimondhatja a jogszabály, hogy pl. a tulajdonos, aki ezt a jogát továbbháríthatja, ha bizonyítja.  Vagy kizárja ezt a továbbhárítást, vagy leírja milyen esetekben (pl. kölcsönszerződés). Vagy csak azt mondja ki, hogy ....ez nem zárja ki, hogy a tuulajdonos a kárát később a használón érvényesítse.

De, de, pont ezt mondom.

Jogelvekkel? alkotmánnyal? józan ésszel? jogbiztonsággal? akármivel

Miért ismerném ;) Azzal a szerződéssel akkor semmire sem megy a bérbeadó?

Ott szerződésben rögzítik a dolgot, hogy te vagy a felelős, és fizesd ki, különben beperelnek. De egyébként rendelettől függetlenül sokszor elfogadják, ha te elismered a tartozásod (tartozáselismerés).

A dolog "használt" valamit, aminek van egy tulajdonosa, akit terhelnek a hasznok és a kötelezettségek. Erről az oldalról közelítik meg a kérdést, és nem a használó személye felől. 

A kötelező felelősségbiztosításnál is mindegy hogy ki vezette az szgk-t, annak a biztosító fizet, az általa biztosított jármű által okozott kárért. Tehát elsődlegesen nem az él, hogy aki másnak kárt okoz.

Gondolom itt is ez az elv, ls nem az aki másnak kárt okoz. De ha a jog nem zárja ki, akkor ez a vélelem megdönthető. Illetve a dolog továbbhárítható arra, aki a tényleges használó volt. Pl. perbe vonom őt is, vagy beperelem. 

Mindenesetre az a cél, hogy ne legyenek végtelen láncolatok, egymásra mutogatások, mert az kijátszásra ad okot.

Vagy bármilyen rendkívüli körülmény. (erre gondoltam, mérlegelni)

Bérautó?

Az érvet igazából nem értem. Ha a munkahelyem számítógépén rendelek pizzát, milyen jogrendben lenne ez kifizettethető a munkahelyemmel?

A bíróság elsősorban a bizonyítékokat mérlegeli, nem a jogszabályokat. De természetesen, ha alkotmányellenesnek tart egy jogszabályt, akkor az AB-hoz fordulhat.

A szabályozás célja valahol az egységesség kéne, hogy legyen. A parkolást a fővárosban mégjobban rendezni szeretnék, de kérdés ez mennyire vezet egységes, átfogó szabályozáshoz.

Eddig a módosítások mindig valami hiányt küszöböltek ki, foltozott...

És kiveszik a bíróság kezéből még a mérlegelést is??