Ó, a valóság ennél továbbment, tegnap megjelent a rendelet a kötelező árcsökkentésről (akciózásról), úgyhogy eljött Lenke néni aranykora.
Arról nincs szó (de ha csak én nem tudok róla, akkor bocs), hogy lenne olyan rendelet is, hogy a kötelezően akciózó kiskereskedőknek a termelők vagy a nagyker is köteles lenne akciós áron adni a termékeket.
"Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriák (a továbbiakban: akcióköteles termékkategória) vonatkozásában 2023. június 1. napja és 2023. szeptember 30. napja között – üzletenként (csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő felületenként) – a kereskedő árcsökkentést köteles bevezetni.
Az árcsökkentés során a kereskedő – az akciós időszakban, annak végétől ismétlődő jelleggel – akcióköteles termékkategóriánként – az akciós időszakban választása szerint – legalább egy termék (a továbbiakban: árcsökkentéssel érintett termék) vonatkozásában az árcsökkentés adott termékre vonatkozó alkalmazását megelőző 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árat (akciós ár) alkalmaz."
- 5-öt fizet 6-ot kap akció a 0,5 kg-os étkezési sóból
- ársapkás termékek vásárlása esetén féláron kapható, Lenke néni keze által horgolt sapka
- primőr zöldségválogatás: alufóliába csomagolt tálcán egy vékony szelet zeller, egy hasáb vöröshagyma, két karika TV-paprika, egy fél koktélparadicsom, három apró szelet újburgonya, 2-2 karika sárgarépa és fehérrépa, 3,5 dkg karalábé
Heeeeeej, ha ezt az én galambocskám, a Mester megérhette volna! Micsoda friss, sosem volt ötletei lennének két hétről két hétre. Regálok között suttyomban falatozó nyugdíjas, éhhalál küszöbén álló nyugdíjast szállító mentő, a húsos pult kínálatában gyönyörködő nyugdíjas értelmiségi páros, 5 deka párizsit nyugdíjasnak kimérő nyugdíjas bolti eladó, és percenként elhangozna a "nincs pénz" szlogen. Mindez pedig menne a közszolgálati csatornán.
Ah, csak megneztem. Elso adas mindkettonel szombat....
Szoval igen, bar a sorozatnap kedd volt, nem minden sorozat ment akkor. Szegeny cikk eloallito szakmunkas, meg kellett volna guglizni vagy wikizni 6 db cimet....
A wiki oldala szerint a Sandor Matyas meg nem is hetiben ment, kb. egy het alatt lenyomtak es 79. december 2-an (vasarnap) adtak az elsot.
A tobbit mar lusta vagyok megnezni, de szerintem a Tenkes es az Abigel se keddl, mindkettonel inkabb hetvegi adasnapot mondanek...de nem vagyok en ujsagiro 🤪
Es persze lehet jo szinesz maniros, modoros, akar idegekre menoen is. De jo, hatarozott rendezo kezeben szvsz o is jo lesz, gyenge kezben meg nezhetetlen, hacsak nins annyira melyen mar az onimadatban, h nem hallgat senkire.
Hogy mindent el tud-e jatszani a jo szinesz? Igen es nem. Elvileg igen, de ugye alkati kerdes is, hogy -barmilyen jo-el tudod-e hinni rola, el tudod-e felejteni, h o, o.... Ugy rtem, hogy egy kicsi, duci, kopasz pasirol nehezebben hiszed el, hogy o Romeo vagy Othello. Szvsz hamarabb hiszed el neki, h haromlabu kutya vagy asztal vagy papucs orran pamutbojt, de akar meg azt is, h o Juia, csak a Romeo nehez.... talan mindig lesz egy kis komikus, karikaturisztikus jellege... Igy szuletnek a komikusok es a skatulyak... Vagy szebben mondva a karakterszineszek 😃 Oket kevesebben es ritkabban mondjuk nagy/jo szinesznek. Legalabb is szerintem.
Mondjuk Biro Kriszta. Pedig ot lattam mindennek is. Eloszor a Regimodi tortenetben a ronda venlany nagynenikent es meg viltam gyozodve rolam h csunya. De lattam aztan mindennek, ugye meg ertelmi fogyatekos pasit is jatszik...de olyan szerepben is, ahol eszembe se jutott, h szep vagy csunya, az volt, akit jatszott. Szvsz ezert szeretik a (jo) szineszek is, mikor oket vm eszmeletlenul elrejto maszkban jatszanak valami szerepet.
Nem en csinaltam, de a tumblin kiveseztek, es irjak, h tobb hely nincs rajta, hianyzik. Pl. A kozert se. De ettol meg nagy melo volt, barki szedte ossze, igeny meg van ra. Engem meg is lepett, h mennyien ugrottak odaat is a temara, alaposabban ismerve a sorozatot, mint nemely tartalomipari szakmunkas, aki viszont legalabb cikket ir rola 🤣 azt hittem, csak itt a topik kornyeken vannak ilyen emberek, de nem. (Vagy ott is mi vagyunk, csak a mas nick miatt nem tudunk egymasrol????)
Jó színész, aki nem idegesít, s akire nem mutatok rá még a harmadik jelenetben is, hogy háhá ő a Puki Muki az x-ből (egy másik darabból / filmből / sorozatból / reklámból). A maníros színészek automatikusan kiesnek az első szűrőn.
Amúgy Hegedűs D. Géza kapcsán felmerült, hogy kit tartunk jó színésznek.
Mármint hogy valóban jónak.
A barátnőm azon a véleményen van, hogy Latinovits is maníros volt és ezzel nehéz vitatkozni, de akkoriban ez volt a színészet, nagyon rosszul tud öregedni egy-egy alakítás.
Nekem megvan DVD-n a Katona legendás Csirkefej előadása és szinte mindenki elviselhetetlen benne ma már, pedig ez az előadás akkoriban igazi reveláció volt.
Majdnem mindenki, de nem a Gobbi, ő ugyanis szinte tökéletes, pedig ő is volt ripacs például a Mágnás Miskában.
De a Vajdai Vilit ez az előadás tette fel a térképre és lett a tarisznyás bölcsész lányok első számú kedvence, és sajnos szar. Ma már...
Az egész téma úgy került elő, hogy a Heti Naplóban Gesztesi Károlyra emlékeztek, akinek természetesen szomszédokos kapcsolódása is van és szerintem ő egy jó karakter színész volt.
A barátnőm szerint viszont az a jó színész, aki bármit el tud játszani és abban egyeztünk meg, hogy olyan, mint a Major. Kálmán György. Cserhalmi. Gobbi. Fullajtár. Udvaros. Ezek. Szerencsére sokan vannak.
A magyar színészek, művészek jellemzője, hogy civilben is nagyon nagy művésznek akarnak látszani, és ha megkérdezik tőlük, hogy mi a kedvenc színük, akkor nem azt mondják, hogy kék, hanem hogy "amikor a tiszta égbolt és a naptól csillogó tenger vize a messzi távolban összeér...".
És ez még a jobbik eset, mert a másik véglet pl. Verebes, aki annyira választékos akar lenni, hogy minden szó előtt hosszan gondolkodik, majd megmarad valamelyik "átlagos" szónál: "... bementem a... őőő... (szuszogás)... őőő... (szuszogás)... boltba...".
Hogy szeretett gimis magyartanaromat idezzem (o magara mondta, de tobben egyetertettunk vele, nana, o "tanitott" szinhazazni "szakkor"-kent, igy mehettunk tanitasi idoben probakra!) nem vagyok a HDGBK tagja. (Hegedus D Geza barati kor). Szerintem mindig modoros volt, csak most meg modorosabb lett. Mintha onmagat jatszana (egyebkent Reviczkyrol jut ez meg eszembe, ahanyszor latom, h anno milyen jo szinesz lehetett, amikor meg nem hitte el magarol, hogy az, ezert azota nem szinpadon Reviczkyt jatsza, de tkp masutt is, hanincs egy eros rendezoje, aki nem hagyja es mu kara kenyszeriti)
A skatulyaban szvsz az van, amit korabban irtal: azert tud egy ido utan abban jo lenni kevesbe tehetseges szinesz is, mert ezredik probalkozasra csak meglesz a karakter, az a ety karakter... onnan meg csak elohuzza a rutint es nyomja. Hogy ez mennyire lehet neki erdekes...en azt gondolnam, ha mar szinesznek ment valaki, azert ment, hogy (kis tulzassal) minden este mas lehessen, nem azert, mert ugyanazt nyomna...
Mindenki hajlamos magát szebbnek rajzolni, mint amilyen igazában (aka közlekedési balesethelyzetekben is nyilván a másik a hibás, vagy legalább nagyobb része van benne, mi magunk mindig profin, belátóan vezetünk, legfeljebb egy pillanatnyi kihagyás, koncentráció hiány...no de a másik paraszt mazsola, akitől nem, hogy el kéne venni a jogsit, de már anno meg se kaphatta volna....). És ezt akár még meg sem tudja más cáfolni, mert az illető komolyan hiszi is, amit alternatív valóságként kitalált.
Szvsz ÁA keresete a család költségvetésében valóban fontos tétel volt, de hogy ne tudták volna megoldani másképp, az nehezen hihető. Nyilván, ha annyira elege lett volna, amennyire mondja, akkor megy és megoldják. De szvsz a boríték vastagsága és az állandónak számító meló (szemben azzal, hogy ha Horváth nem is fekszik elébe, de nyilván minden más kampányszerű kereset lett volna: egy film, egy tévéjáték, aztán egy ideig semmi) Az, hogy 30 év múltán ezt úgy interpretálja, hogy ő már akkor... hát, szerintem nem annyira, szvsz annak ismeretében lett neki szar, ahogy a kislány Julcsiból kamasz és felnőtt Julcsi lett (kislányként szvsz nem akart lázadni, ha Ádám bácsi azt mondta, hogy lovagot kell mondania meg úgy öltözni, mint a saját nagyanyja, később már ettől agyfaszt kaphatott, arról nem is beszélve, ha jobbító szándékkal elmondott javaslatait nem, hogy le se szarta, de egyenesen támadásnak vette a főfőfőrendező úr...) De ekkor meg már valóban kényelmessé tette a kalitkát és a cirkuszi mutatványokat a pénz és a biztonság (pláne, ha leváltak a szülők és az apja meg is halt)
Ugyanez Molnár és Törőcsik támogatása: lehet, hogy szerepeltek együtt valahol, összefutottak, ahol mondták, hogy szurkolnak neki, utána meg sajnálkoztak, hogy nem került be, pedig be kellett volna... de szvsz ha nem is mondom, hogy nem gondolták komolyan, ez inkább olyan társasági beszélgetés, udvariassági fordulat, mint igazi támogatás. Ebből lett az ÁA világában -és nem azért, mert hazudik, hanem, mert mindenkinek így működik az egója- hogy őt mennyire támogatták.
Amúgy, bár mostanság nem követem, de ahogy írod, minden évben kerülnek be olyanok, akikből nem lesz semmi, ugyanúgy rengeteg olyan színész van, akiről tudjuk, hogy sokadjára sem vették fel és most meg mégis... meg mindig vannak kisebb tehetségű, épp divatba jött emberkék, akiknek fut: nekem pl. Pokorni Lia ilyen. Meg igen, Lengyel Tamás (egyébként mindkettejüket bírom -pontosabban Lengyel csak egy ideje, mert korábban nagyon idegesített, hogy nincs nélküle magyar fil- de pont megtaláltak nekik egy skatulyát, amit -olyan hollywood-i módra- jól tolnak, de hogy korszakos zsenijei lennének a színjátszásnak.... De a fene se tudja: nyilván vannak olyanok, akik ugyanúgy jól elvannak a skatulyában, jól fizet, kényelmes, nem melós dolog, de ha nagy ritkán kikerülnek belőle, kapnak valami feladatot, akkor az ember álla leesik, hogy jé, ez mégis mekkora színész. (Hugh Grant tipikusan ez: a mamlasz szépfiú, de aztán egyszer csak beficcen egy Guy Ritchie film vagy egy Very English Scandal és az ember néz, hogy jé, ez jó színész, nemc sak bárgyún nézve szívdögleszt, hanem játszik.... kb. hasonlóan, mintha valaki Kulkát akarná a Szomszédokban nyújtott teljesítménye alapján megítélni, aztán hoppá, látta vele a Nép ellenségét a Katonában vagy az Angyalok Amerikában a Nemzetiben)
ÁA abban tényleg üdítő, hogy legalább mer rosszat, vagy nem is rosszat, hanem csak nem dicsőítőt mondani a sorozatról. Nyilván más a perspektívája most, közel az ötvenhez, és más volt 10-15 meg 22 évesen. Nyilván kicsit szebbnek festi magát, mint ami az igazság. És nyilván beszélhetne kevésbé sejtelmesen: amit ki akar mondani, mondja, amit nem akar, azt ne sejtesse ködbe burkolva. De ha nem is az igazat, a valódit mondja, nem vállalhatatlan. Azzal együtt, hogy én kimondottan nem kedvelem -a celebhírekben való állandó pezsgése miatt- szerintem sincs ezzel az interjúval semmi baj (bár nyilván magára az interjúban mutatott képére is hatással van, hogy pontosan tudja ennyi év celebkedés után, hogy mit miért mond, azaz még akár egy jó adag tudatos önmarketing is van ebben a ködösítésben, nem csak ártatlan önfelmentés)
Ezzel együtt engem sokkal inkább irritál a Szomszédok szereplőinek azon csoportja, akiknek igazából egyetlen nagy kiugrásuk volt az itteni szerepük, aztán valahogy nem lett belőlük senki, de ha alkalmat kapnak, akkor szarrá istenítik a sorozatot és magukat is, amennyiben el-el lehet ejteni, hogy nem a tehetségük miatt nem vitték többre eztán, hanem mert beszorultak a skatulyába. (Nemcsák és Ivancsics pl.... Frajt és Fejér Anna azért mások kicsit, mert ők még -a Szomszédok előtt- valóban úgy nézett ki, hogy lesznek valakik és nekik betett a Szomszédok, vagy csak ifjúi lendület volt, amit anno mutattak, nem valódi tehetség)
Na de ez az ember bírta leírni az Eszenyi-ügy kapcsán, hogy nagyon várja, hogy egy Lengyel Tamásnál is tehetségtelenebb színész is rúgjon egyet Encibe.
Ez az a pont, ahol nem olvasom az illető szerzőt. Ugyanis ha ez a szerző intellektuális és morális erejéből él (mint cikkíró, kritikus), akkor legyen már benne annyi morális és intellektuális erő, hogy a tehetség és a hatalommal való zsarnoki visszaélés kérdéskörét nem kavarja, s nem helyezi egy lapra.
Igen, ebben a megvilágításban valóban máshogy is kinézhet a dolog.
Én kimondottan kedvelem Fáy Miklós kritikusi munkásságát, a Witmann fiúkból nőtt ki a teljes jelenlegi gasztrokritika és bár hetente kapja meg, hogy nem ért a zenéhez, akkor miért ír zenekritikát, és persze más, mint egy Győri László, na pláne egy Fodor Géza, de számomra fogyasztható.
Na de ez az ember bírta leírni az Eszenyi-ügy kapcsán, hogy nagyon várja, hogy egy Lengyel Tamásnál is tehetségtelenebb színész is rúgjon egyet Encibe.
Egy zaklatási ügyről az bírt az eszébe jutni, hogy Eszenyi tehetségesebb Lengyel Tamásnál, ami kétségtelen tény, de hát a minekmentoda iskola példája.
Abban igazad, igazatok van, hogy Anita legalább nem táplálja egy velejéig hazug produktum mítoszát és ez sokkal több, mint aminek előszörre kinéz, lásd Verebest, aki már a Fényes szelekben is benne volt, mégse képes 80 körül is neveket írni a jelenségek mellé, pedig akkor lenne az egésznek értelme.
Persze Farkasházy poénja volt, hogy Verebes színházat alapít, majd kilép onnan és ez szó szerint meg is történt később...
És abban is igazad van, hogy ha Pintér Tenya főiskolás lehetett, akkor Anita is lehetett volna az, nem véletlen, hogy korszakos színészből nincs olyan sok, gyengék is kellenek.
Na de hogy Molnár Piroska és Törőcsik Mari lobbiztak volna érte, hát hogy is mondjam...
Kénytelen vagyok félreértésnek minősíteni azt, ahogy dekódoltam a bérszámfejtőre vonatkozó megjegyzésedet. Ha jól értem (bár kicsit talányos a mondatszerkesztésed), ebben tökéletesen azonos véleményen vagyunk.
Mindenben igazad van (szokás szerint), de néhány kiegészítés, amely jelentősen máshová helyezi a hangsúlyokat.
ÁA színészi nagyságáról semmilyen véleményem nincs. Sosem láttam színpadon, s ez - hacsak valami véletlen nem jön közbe - így is marad: ha meglátom egy színlapon, nem gondolom húzónévnek, ráadásul az általa preferált műfaj(ok)ra se feltétlen pazarlok időt, energiát (ti. habkönnyű értelmetlen kis semmi darabok). Tkp. ÁA színészi teljesítménye tökéletesen lényegtelen is, hisz egyszerűen más irányt vett az élete, néha színdarabokban szerepeket is eljátszó, zömében azonban tévés-rádiós megbízásokból élő celeb.
Ezért majdnem igazságtalan is őt cinikusan nyűvésznőzni, mert hát vállaltan nem azokban a körökben forog leginkább. Azért nem teljesen igazságtalan, mert ugyanakkor láthatóan munkál benne egy identitásválság: Molnár Piroskára hivatkozik, meg "művészvilágtól független" lakókörnyezetről beszél, ilyesmi. De egyfelől erről az identitásproblémáról meg is nyilatkozik, másfelől mindannyiunkban vannak - legalábbis időről időre előfordulhatnak - identitásproblémák, szóval ebben semmi extra nincs, ez egy tök normális állapot. Az meg ha valaki az 5-20 éves kora közötti idejét kamerák előtt tölti, s egy ország ismeri, az apja meg abszolút bejáratos, (de igazából csak outsiderként) a művészvilágba, akkor ez automatikusan újra és újra szembesíti ezzel a kérdéssel.
Ennek tükrében kénytelen vagyok a bérszámfejtős életút-alternatíva felvetését demagógiának is minősíteni.
---
Az, hogy a Színművészetire mikor kik jutnak be, s azok miként vannak benne a top20-ban, nem tudom. Számomra ebben a beszélgetésben ez nem is tűnt fontosnak. Most mondjam azt, hogy az Óopusban a lovagjait játszók közül Németh Kristóf és Pintér Tenya is ezek szerint azokban az években benne volt a top20-ban, Oberfrank Pál pedig nemcsak hogy a top20-ban volt benne, hanem egyenesen Kossuth-díjas? Vagy az általad is tehetségtelenségében vele egy lapon említett Ullmann Mónika bekerült a Színművészetire (Szinetár Miklós osztályába!), ő meg nem. Nos ha így nézel végig egy névsoron, akkor akár tekintheted jogosnak is azt a hiányt, amit ő érez.
----
Hogy kimondja, nem mondja ki - az egy elég érdekes kérdés. Szemben Verebessel, aki még évekkel utólag is fújtatva, szuszogva annnnnyira sokoldalúan közelít meg egy egyszerű zaklatási ügyet, hogy a végén tkp. a színésznő lesz a kurva (amit aztán két nap múlva átjavíttat a link címében jobbágyra, majd szolgálóra), Marton Laci, meg Enci pedig a korszakos zseni, nos ahhoz képest ÁA maga a tabudöntögető forradalmár. Meg tkp. ahhoz képest is, hogy Frajt Edit, Trokán Péter, Nemcsák direktorúr, Fehér Anna és más 40 éve szebb jövő előtt álló, zömükben min. Jászai Mari-díjas műűűűvészek versenyt ülnek körbe mindenféle pódiumokon, ahol saját szerepük, karakterük legelemibb jellemzőit is pironkodás nélkül kavaró-megszépítő nosztalgiázásban ápolják a kordokumentum legendáját, ő az egyetlen, aki következetesen és visszatérően kommunikálja, hogy a., neki nem volt jó (nem volt mindig jó, még ha későn is eszmélt erre rá); b., amikor akart, nem engedték kilépni; c., olyan karaktert játszott, amivel egyáltalán nem tudott azonosulni; d., ha most kellene dönteni, nem vállalná. Itt-ott a Mester általunk vélelmezett zsarnokságára is utal, bár kétségtelenül nem esett még neki kiskalapáccsal a nagy hatalmas szobor ledöntésének.
Igazából nekem azzal van bajom, hogy ez utóbbi néhány mondatban foglaltakhoz való jogát kérdőjelezik meg az olvtársak. Ismétlem, az a fura, hogy pont itt, ebben a topikban: ahol jobbára pontosan látjuk, hogy mennyire hazug az egész legenda. És nagyjából egyetlen aktív szereplőként hajlandó alátámasztani a sejtéseinket, meglátásainkat, s azonosulni azzal, hogy az egész egy vállalhatatlan gáz.
Ez nálam sokkal nehezebben feloldható kognitív disszonancia, mint az, hogy valaki a maga felületes szintjén nem érzékeli, hogy az akkorra már minden politikai jelentőségétől, erejétől megfosztott Heti Hetesben ülés és a TV2 csili-vili műsoraiban való szereplés között eltelhetett volna egy kicsivel több idő.
És azért súlyos probléma, mert ez az egész vita is tkp. azokat a Verebeseket erősíti meg, akik fújtatva-szuszogva sokoldalúan közelítik meg a kérdést, s arra jutnak, hogy Eszenyinek is csak az nyalta ki a hónalját, aki akarta, mert minek ment oda, minek maradt ott, valójában nem is olyan tehetséges, nem is szeretjük, mert a Heti Hetesből át ment a TV2-be, miért nem ment el bérszámfejtőnek.
Lehetett volna szívműtét után forgatás a kóóóórházban, Csóóóók százados úúúr kóóóórtermében. Kétágyas szoba, másik ágyon néma és mozdulatlan biodíszlet. Pont vizit van, Mágen doktor és Merkely professzor (ő operálta a századost) éppen Antóóónijjamijjábal beszélik meg, otthon milyen ellátást kell biztosítani a betegnek, mikor Etuskó újságárusnak álcázva igyekszik befelé, Merkely vesz is tőle egy Magyar Nemzetet. Hogy Etuskó miért ment be meglátogatni a százados urat? Mert Mester mindenképpen szerepeltetné a jelenetben, azért. Mondjuk Csóóóóók százados úúúr rendelt magának egy köcsögöt és azt hozta be a Műűűűűvésznő.
Na, picit nem figyelek, aztán mi minden történik...
ÁA esetében nekem is ellenállhatatlan közléskényszerem van, pedig én sem hallgattam meg a hivatkozott interjút, sajnálom rá az időt.
De amit leírtatok róla, ahhoz talán tudok kapcsolódni.
Verebessel is az a bajom hogy úgy írja tele az újságot, hogy nem mond egyetlen nevet sem.
Aztán ha Eszenyi ki akarja nyalatni a hónalját, akkor az a mondás, hogy ezt mindenki tudta, meg hogy az operett igazgatója fiatal legényeket szeret seggelni, az is köztudott, pedig már hogyan lenne az, ha egyszer nem mondja el az, aki tud róla.
Nem csámcsogni akarok a közszereplők perverzióin, de ha jegyet veszek egy színházba, igenis tartozik rám, hogy a rendező-igazgató-főszereplő perverz-e.
James Levine-t kirúgták a Met-ből, nem azért, mert meleg, hanem mert helyzetével visszaélve zaklatott embereket.
Erre Fáy Miklós azt írta, hogy ezt mindenki tudta.
Már hogy a faszba tudta volna, én sem tudtam, pedig biztos, hogy az emberek túlnyomó többségénél többet tudok a Met korszakos karmesteréről.
Domingot meg az LA Operából tették ki, nálunk bezzeg ünnepelt sztárvendég, talán ha felrúgna egy vak komondort...
ÁA soha nem volt tehetséges színész, szerintem.
Ullmann Mónika sem volt az.
Más kérdés, hogy a szakmában töltött évtizedek kimunkáltak bennük egyfajta rutint, ezt hívják színészmesterségnek, amitől mára elviselhetőek lettek.
Na de itt van nekünk egy Kossuth-díjasunk, aki hátrébb lépett...
Azért ízlelgessük kicsit, hogy Rátóti Zoltán Kossuth-díjas, Fullajtár Andrea, Ónodi Eszter, Fekete Ernő meg nem és ahogy állnak a dolgok, nem is lesznek azok soha...
Pont tegnap beszélgettünk a Veri az ördög a feleségét-ről.
Amit abban a filmben Pásztor Erzsi művel, az ritkán látható.
Van egy jelenet, amikor a rétest húzzák Vetrónéval és az elszakad.
Emlékezetből írom: "Azok a régi jó nullás lisztek! Édesanyám a Balatont kihúzta belőlük, de ezt is elrontották ezek..."
És ekkor rájön, hogy az ezek egyik tagja áll éppen mellette, és átfut az arcán a rémület, de akkor Vetróné, aki teljesen hülye visszakérdez, hogy a molnárok?
Pécsi Ildikó meg azonnal rávágja, hogy azok! A molnárok!
Hogy ezt hogyan lehetett eljátszani, fogalmam sincs, de hogy ÁA nem lenne rá képes, abban teljesen biztos vagyok.
Motívum a Megáll az időből, aminek szintén Bereményi az írója, hogy ezt a kevertet még ezek sem tudták elrontani.
A kevertet bazmeg, ami császárkörte és rum hideg keveréke és ember nem issza meg...
Besenyő Pista bácsi poénja, hogy "olajfiomitttóóó? Nóórmális? Hát a olaj az nem finom. Már mér' nem kerestek valami olyant, ami legalább kicsit finom?"
A kevert sem finom, nehéz lett volna azt is elbaszcsizni.
Nem tudom, kik jelentkeztek abban az évben a főiskolára, de 20 fő alatti színész-osztályok szoktak indulni.
Hogy Anita benne lett volna az adott év top20-ában azt erősen kétlem.
De ha azt érezte, hogy "Ádám"utána nyúlt, azt tessék kimondani és ne csak sejtetni.
Nehéz ügy az is, hogy miért nem ment el bérszámfejtőnek, ha nem tetszett a színészség.
Talán mert tetszett és egyetlen epizód gázsija egy bérszámfejtő fizetésének a háromszorosa, Góliát itt, ebben a topikban kért volna 300 ezret egy élménybeszámolóért, ezelőtt 20 évvel!
Ebbe nőtt bele, ehhez értett, miért kellett volna mással foglalkoznia?
Az önazonosságról pedig annyit, hogy aki lendületből képes átülni a HetiHetesből Orbán Viktor TV-jébe, az valahol nem volt önrefletív.
Szerintem téged itt nem látunk szívesen. (Nem azért, amiért nem értesz velem egyet, hanem mert bunkón viselkedsz.) Részemről a neved melletti X-et aktiválom.
