Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005.12.15 0 0 644
Kedves Galgadio!

Oszi megelőzött. Az alábbi kiegészítésekkel élnék:

A skandináv hav ~ n. Haff ’lagúna’ (< alnémet haf) areális szókincs része: az Északi-tenger környékén élő germánok közös újítása. Ide jő a sv. hamn, dán havn ~ n. Hafen (< alnémet have[n]) ’kikötő’ szó is. Ezek töve azonos a n. heben ’emel’ igéével, és eredetileg a kikötő védelmére emelt műveket jelölte. Innen vonódott át a kikötőre. Ugyanígy a másik, rövidebb tő eredetileg a turzásokat jelölhette, majd a turzásokon belüli zárt (vö. n. Haff ’lagúna’), ill. azon kívüli, nyílt tengerrészekre. Azt is érdemes észrevenni, hogy a germánságban mindig is több szó volt a ’tenger’-re, és ezek nemigen különböztették meg az édes- ill. sósvízi értelmet, vö. n. Meer ’tenger’, See ’tó’, de a. mere ’tavacska, pocsolya’, sea ’tenger’. A skandináv hav nem is az a. sea ~ n. See helyére lépett (amely annyira belső, közgermán sajátosság, hogy az ún. germán szubsztrátum hipotézis egyik érve, vö. <[link]>), hanem az ie. eredetű a mere ~ n. Meer helyére (vö. lat mare, szláv morě).

A gamalhoz: ez a tő is máig megvan a németben, vö. gammelig ’ócska’, gammeln ’lóg, henyél; (alnémet) elromlik, megromlik’ (> Gemmelei ’henyélés, lustálkodás’, Gammler ’huligán’). Az etimológiája tisztázatlan, úgy vélik, talán az ie. *ĝhĭōm ’tél, hó’ (> gör. χιών {khión} ’hó’, lat. hiems ’tél’, óír gam ’tél’ {mai geimreadh}, szláv zima ’hideg’) tővel függ össze. A lehetséges jelentésváltozáshoz vö. a ’sok telet megélt’ szólást, ugyanakkor skót-gael gamhainn ’egy éves borjú’, ír gamhuin ’borjú’ < tkp. ’egy telet [megélt]’ < óír gam ’tél’; ill. ugyanígy ’tél’ jelentésű tőből van óészaki gymbr ’egy éves bárány’ > a. gimmer ’jerke bárány’, dór χίμαρος (khimarosz) ’egy éves kecske’, lat. bimus (< *bihimos), trimus, quadrimus ’két, háromn négy éves’.

Annak ellenére, hogy a példáidat „megcáfoltuk”, tény hogy kimutatható nyelvjárási megoszlás a közgermánon belül. Itt, érdekes mód a keleti germánok sokszor az északiakkal tartanak. Ez arra mutat, hogy a skandináv őshazán belül a nyugati germánok ősei egy tömbben élhettek, kissé elválva az északi-keleti egységtől. Az északi-keleti tömbben a keleti germánok vlsz. a svédek és a (izoláltabb) nyugati germánok közt helyezkedhettek el. Hutterer példái az alábbiak:

* Bizonyos tövekben az északi és keleti germánban n (ill. folytatója) van ott, ahol a nyugati germán r-t mutat,, vö. ’víz’: óé. vatn, gót wato ~ a. water, n. Wasser; ’tűz’: óé. funi, gót fôn ~ a. fire, n. Feuer (de északi módra n. Funke ’szikra’ is!).
* Ugyanígy van l : n alternáció, vö. ’nap’: óé. sól, gót sauïl [sɔ:il] (de gót sunno is!) ~ a. sun, n. Sonne.
* A közgermán *jj és *ww közösen fejlődik tovább az északi és a keleti germán, eltérően a többi nyelvtől (*jj > óé. ggj, gót ddj, *ww > ggw), vö. germ. *trewwo ’hű’ > óé. *tryggva, gót triggws ~ a. true, n. treu; germ. *dajjana ’szoptat’ > ósv. dæggia, gót daddjan.
* Bizonyos szókészleti egyezések vannak az északin belül is az ósvéd és a gót közt: gót bagms ~ ósv. bagn ’fa’, gót kriustan ~ ósv. krysta ’ropog’.
Előzmény: Galgadio (642)
Oszi Creative Commons License 2005.12.14 0 0 643

gammal - közgermán szó, az alt-nak pedig megfelel a középfokú alak - äldre

stor - közgermán szó, eredetileg "szilárd, masszív" jelentéssel, a gros svéd párja a grov

vin = Wein

a Freund svéd megfelelöje a frände, némi jelentésváltozással

hav - ld. alnémet haf, német Haff

a See megfelelöje a svéd sjö

a hegy svédül is berg, a fjäll egy speciális hegy(ség)típust jelent - ez utóbbi egyébként tényleg specifikusan északi germán szó, ismeretlen eredettel.

 

Előzmény: Galgadio (642)
Galgadio Creative Commons License 2005.12.14 0 0 642

Sziasztok!

 

Germanista van a porondon?

Ez egy neki való kérdés a "Vikingek" topikból átmásolva:

 

Hogyan magyarázzák pl. az  északi germán és a többi germán nyelvek szókincsében lévő különbségeket, amelyek az alapszókincsig lehatolnak?

 

Pl:

 

északi gamla - német alt, angol old

északi stor - német gros, angol great

északi vin - német Feld, angol field

északi vin - német Freund, angol friend

északi hav - német See, angol see

északi fjell - német Berg (angol mount, de az francia átvétel)

 

Lehetne még egy pár oldalon kersztül sorolni.

Galgadio Creative Commons License 2005.12.06 0 0 641

Kedves Malaczky!

 

Egy kollégám szakmai (vasúti) ügyekben rendszeresen jár ki Svájcba és nagyon megtetszett neki a rétoromán nyelv (hogy melyik dialektus, azt nem tudom..).

Állítólag onnan, hogy a vonatokon az utastájékoztatás rétorománul is megtörténik.

A nyelv hangzása kollégámat inkább az olaszra emlékeztette, mint a franciára.

Neki is buzdult, hogy megtanulja, de azt hiszem egyenlőre félretette ezt a tervét.

Előzmény: Törölt nick (640)
Törölt nick Creative Commons License 2005.12.05 0 0 640

Kedves Galgadio!

 

Köszönet a szép mondáért. Amikor Svájcban jártam, magam is érdeklődtem a rétoromán nyelv kilátásairól. Azt mondták nekem az ottaniak, hogy az a baj, hogy úgy 5-6 rétoromán nyelvjárás van, s ebből is 2-3 jelentősebb, holott a r. nyelv megmentése szempontjából az lenne a jó, ha az egyik nyelvjárás preferálható lenne. 1995 óta a némettel, franciával és olasszal elvileg teljesen egyenrangú  Amtssprache (addig csak Nationalspracheként volt elismerve), de sajnos ez sem sokat segített rajta.

Előzmény: Galgadio (639)
Galgadio Creative Commons License 2005.12.05 0 0 639

Graubünden kantonban állítólag mintegy 100 (!?) német nyelvjárás, 3-4 rétoromán nyelvjárás található, továbbá olasz és francia nyelvű falvak.

Egy helybeli monda ezt úgy magyarázza, hogy amikor a Jóisten megteremtette a világot, angyalokat küldött szét, hogy széthordják a Földön a különféle emberi nyelveket.

Az egyik angyalnak - akinél különösen sokféle nyelv volt - Graubünden fölött kiszakadt a zsákja, így aztán a rengeteg nyelv mind a Graubündeni völgyekbe hullott.

Nekem az egyik kollégám mesélte, aki járt már ott és állítólag a helyiektől hallotta:)

Előzmény: Onogur (638)
Onogur Creative Commons License 2005.12.04 0 0 638
Mesélj! :o)
Előzmény: Galgadio (637)
Galgadio Creative Commons License 2005.12.04 0 0 637

Sziasztok!

 

A svájci Graubünden kanton hihetetlen nyelvi sokszínűségét magyarázó mondát ismeritek

Törölt nick Creative Commons License 2005.12.01 0 0 636
Kedves LvT, hálásan köszönöm az információkat!
Előzmény: LvT (635)
LvT Creative Commons License 2005.12.01 0 0 635
Tisztelt Topik!

kanca < *konca < ukr. konica ’kanca’ < konь ’ló’
kemence < *kemenice < ? kamenica ’(észak-or.) kőkemence a gőzfürdőben’
medence < *medenice < szb.-hv., szlv. medenica ’mosdótál, medence (testtáj)’, szlk. medenica ’rézedény’ < ősszl. medь ’réz’
petrence < szlk. pl. petrence, sg. petrenec ’szénakupac[ok] (ha még a széna nem száraz)’
rakonca < *rokunca < szb.-hv. rokunica, szlv. rokunice ’fogantyú’ < ? ősszl. rąka ’kéz’
smonca < jiddis shmonze ’fecsegés’
szelence ~ *szalonca < *szalanica < szb.-hv. slanica ’sótartó’ < ősszl. solь ’só’
targonca ~ rég. tarbonca < ?

Vagyis általában a szláv -nica kicsinyítő, ill. nőneműsítő végződésről van szó, amelyből a kétnyíltszótagos tendencia a magyarban kiejtette az -i-t.

Mai nyelvérzékünket nyilvánvalóan megtéveszti a nyelvújítás korában elvont -onc, -enc képző (újonc, bérenc) újabb kori felszaporodása. (De ez utóbbi műtermék, és nincs kapcsolatban az -onca, -ence végződéssel.)


> A TESz kizárja, hogy az -onca kicsinyítő képző lenne. Ezzel együtt én interneten találkoztam pl. a Maflonca nickkel, ami nyilván kicsinyítés.

Ennek ellenére elviekben lehet ilyen szerepű, ha nem is az egész, de a -(c)a (a –c itt lehet a ritkább -sz képző nazális után affrikálódott változata, de lehet a tő része is), elsősorban régi személynevekben, pl. Bonca.

Hasonló magyar kicsinyítő elem van a farkinca szóban, ill. (-a nélkül) a loboncos melléknévben.

A maflonca mifelénk kedveskedve megrovó jelző, de maflóca alakban, ez a mafla szó -óca kicsinyítővel enyhített formája. Ennek megfelelően a maflonca -n-je nyilvánvalóan szervetlen betoldás (vö. gubacs ~ gubancs, n. Klotz > kolonc, muslica ~ muslinca).


> És Bence név ezek analógiájára képződött?

Lat. Vincentius ~ m. Bencenc > csonkolással Vinc ~ Benc + -e kicsinyítő képző (v ~ b alakuláshoz, vö. viola ~ ibolya) ≠ Bencse < Ben (csonkolás) + -cs kicsinyítő képző + -e kicsinyítő képző < Benedek.

Vö. 1212: Benz comiti monasterium Copernuch nomine contulit, 1217/1550: Paulus comes filius Eufemiae impetiit Letem diaconum, Forcasium, Macarium et Benczem de sexaginta marcis … 1262/1269: terram Bencench de Berench.


> Vannak még -(o)nca végű szavaink?

Önreklámoznék, az Értelmező szótár (ill. Szóvégmutató szótár) címszavai on-line kereshetők: <http://romanid.fw.hu/DT2/?s=nc[ae]$&a=[19]>.
Előzmény: Törölt nick (633)
playboy2002 Creative Commons License 2005.12.01 0 0 634
Ezt lehet csilubául két szóban is el lehetne mesélni. :-))
Előzmény: rumci (523)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.25 0 0 633

Lepence - ez talán már egy másik "állatfaj", és valamivel népesebbnek tűnik az -onca végűeknél: a földrajzi nevek mellett (Kemence, Velence) számos köznév is végződik -encé-re: kemence, kence, medence, petrence, szelence.

 

Talán ezek között is van valami rokonság? És Bence név ezek analógiájára képződött?

Előzmény: Törölt nick (630)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.23 0 0 632

Boncza, Kapronca, Magonza :-))

(NB én nem elsősorban család- és földrajzi nevekre gondoltam)

Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.23 0 0 629

Kedves malaczky!

 

A TESz kizárja, hogy az -onca kicsinyítő képző lenne. Ezzel együtt én interneten találkoztam pl. a Maflonca nickkel, ami nyilván kicsinyítés.

 

Kis Ádám

Előzmény: Törölt nick (628)
Törölt nick Creative Commons License 2005.11.23 0 0 628

Érdekesek ezek az -onca végű szavak. A rakonca mellett csak a targonca jut eszembe. Netán az is szláv eredetű? Vannak még

-(o)nca végű szavaink?

 

Azt hiszem, a -ca végződés sem gyakori. Lóca, pióca, szakóca, szamóca, sehogy se jut több az eszembe. Ezek között van valamilyen rokonság?

Előzmény: Kis Ádám (625)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.21 0 0 627

Off: Vannak nagyon szép 50 éves nők is.

 

Kis Ádám

Előzmény: Törölt nick (626)
Kis Ádám Creative Commons License 2005.11.21 0 0 625

A rakonca szekéren vagy szánon alkalmazott rudazat, amelynek feladata, hogy a rakományt egyben tartsa. Fosztóképzós alakja átvitt értelemben a 'rendetlen', 'rendezetlen' értelmet adja.

 

A szó déli szláv eredetű, valamiképp a 'kéz' szó valamely szláv alakjára megy vissza.

 

Kis Ádám

Előzmény: durumdara (624)
durumdara Creative Commons License 2005.11.21 0 0 624
Sziasztok !

Tudja vki a "rakoncátlan" szó eredetét ?

Köszi: dd
LvT Creative Commons License 2005.11.18 0 0 623
Kedves rumci!

Határozatlansági reláció? Talán, nem is tudom... ;))

Amúgy arra a faktorra gondoltam, amiért egy óvodás csoportot is nehéz megszámlálni...
Előzmény: rumci (622)
rumci Creative Commons License 2005.11.17 0 0 622
Határozatlansági reláció?
Előzmény: LvT (621)
LvT Creative Commons License 2005.11.17 0 0 621
Kedves rumci!

> Hányan vagy?

Tudatilag nagyon élénken mozgok (itt most inkluzív E/1.-et használok!), ezért még nem tudtam megszámolni magam.
Előzmény: rumci (620)
rumci Creative Commons License 2005.11.17 0 0 620
Hányan vagy?
Előzmény: LvT (619)
LvT Creative Commons License 2005.11.17 0 0 619
Kedves LvT!

> > http://www.sil.org/linguistics/GlossaryOfLinguisticTerms/WhatIsSwitchReference.htm
> Ez akkor a zógenannte 4. személy.


Más néven proximatív -- obviatív különbségtétel.
Előzmény: LvT (611)
eguzki Creative Commons License 2005.11.16 0 0 618
Köszönöm mindenkinek a segítségét!
Onogur Creative Commons License 2005.11.16 0 0 617
Túltárgyaltuk az ügyet. :o)

Drótposta megy.
Előzmény: DrDGF (616)
DrDGF Creative Commons License 2005.11.16 0 0 616
Hát az angol hiánya valóban megnehezíti a szövegben rejlő potenciál maradéktalan kiaknázását:)

Az ötletem egyébiránt igen szimpla lett volna: lemásolom neked az idevágó részt, és postára adom, oszt' meg is van oldva:D.
Előzmény: Onogur (615)
Onogur Creative Commons License 2005.11.16 0 0 615

> Azt hiszem, nem sikerült eléggé hangsúlyossá tennem, de az általam említett The Paradigmatic Structure of Person Marking c. könyv igen hosszan és részletesen foglalkozik ezzel a témával.

Minden jel szerint, de ez nem feltétlen a Te hibád, ti. 1. nem tudok angolul, így az angol irodalmi jegyzékeket, bármily érdekesnek is tűnik, figyelmen kívül hagyom; 2. a keleti perifériákon robotolva esélyem sincs esetleg egy pesti szakkönyvtárban ilyen könyveket bogarászni.

 

> Ha érdekel, biztos ki tudunk találni valamit, hogy a megfelelő rész eljusson hozzád:)

 

Várom a megoldási javaslatod. :o)

 

---

 

Ettől függetlenül beszélhetünk még róla, mert Bickertonnál olvastam egy hasonló struktúráról és kizárásról a m. 'van' ige 4 féle jelentésével kapcsolatban, melyek rendre: létezés, elhelyezkedés, birtoklás, tulajdon. Erre az IE-i nyelvekben két ige is adatik. (is, have)

Előzmény: DrDGF (614)
DrDGF Creative Commons License 2005.11.16 0 0 614
Kedves Onogur,

Azt hiszem, nem sikerült eléggé hangsúlyossá tennem, de az általam említett The Paradigmatic Structure of Person Marking c. könyv igen hosszan és részletesen foglalkozik ezzel a témával. Ha érdekel, biztos ki tudunk találni valamit, hogy a megfelelő rész eljusson hozzád:)
Előzmény: Onogur (613)
Onogur Creative Commons License 2005.11.16 0 0 613

Kedves DrDGF, orangutan és még akit érdekel a téma!

Az alábbiakban felvázolom a m. 'mi' (T/1.) személyes névmás lehetséges tovább bontásait ill lehetséges változatait, a sorrendi önkényesség tőlem.

Az 1. változat mindet egy alakban jelzi. A legtöbb 'modern' nyelv köztük a magyar is ezt alkalmazza:

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....A.... |
exkluzív | ....A. ... | ....A.... |

2. változat nem tesz különbséget inkluzív és exkluzív között, de tesz a dualításban:

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....B.... |
exkluzív | ....A..... | ....B.... |

3. változat nem tesz különbséget a dualításban, de tesz a inkluzív és exkluzív között:

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....A.... |
exkluzív | ....B..... | ....B.... |

4. változat csak a dualítás inkluzívot különbözteti meg a többitől:

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....B.... |
exkluzív | ....B..... | ....B.... |

 

5. változat mind a dualításban, mind a inkluzív és exkluzív között különbséget tesz:

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....C.... |
exkluzív | ....B..... | ....D.... |

15 féle eset képzelhető el, szerintem ebből a fenti 5 esetre biztos adódik példa, de a következőre 3-ra semmi szín alatt sem:

 

Úgy azonos alakú valamelyik átló, hogy a másik kettő ettől eltérő alakú:

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....B.... |
exkluzív | ....B..... | ....A.... |

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....B.... |
exkluzív | ....C..... | ....A.... |

 

...... ...... | .duális. |plurális|
.inkluzív | ....A..... | ....B.... |
exkluzív | ....B..... | ....C.... |

 

Nos, ha valamely különlegesebb nyelv változatát be tudjátok azonosítani valamelyik esetbe, akkor azt írjátok be. A korábbi szamoa példa az 5. eset és -ha jól tudom- a görög ill. manysi és hanti a 2. esetbe tartozik.

 

O.

 

LvT Creative Commons License 2005.11.15 0 0 612
Kedves eguzki!

Classificatory verbs: Olyan (afixálódó) segédigék, amelyek funkciója az, hogy jelöljék a főige bővítményének (rendszerint tárgyának) az osztályát. Ez az osztályozás hasonló ahhoz, ahogy a számlálószavak osztályozzák a főnevet. Ilyen nyelvekben nem azt mondjuk, hogy ’adj labdát’, ’adj vizet’, hanem azt, hogy ’adj-guríts almát’, ’adj-önts vizet’. Itt a gurít és az önt szavak szimbolizálják azokat az osztályba soroló segédigéket, amelyek egyrészt a kerek dolgok, másrészt a folyékony dolgok osztályával egyeztetik az főigét. Ezek a segédigék vagy előfordulhatnak önmagukban teljes jelentésű igeként, vagy nem; de segédigeként az előbbi esetben sincs önálló jelentésük. Ha az ige bővítménye a kontextusból világos, akkor a bővítmény el is maradhat, csak az osztályba soroló segédige utal rá; úgy ahogy a magyarban a határozott ragozás esetén is elmaradhat a tárgy.
Ilyen nyelvek pl. az atapaszka nyelvek, mint a navaho, vö. <http://en.wikipedia.org/wiki/Southern_Athabaskan_languages>.

Verbal directional: Itt úgy néz ki, mintha egy szó lemaradt volna. Emlékezetem sötét kútjából ehhez a kifejezéshez azt az információmorzsát sikerült kihalásznom, hogy vannak nyelvek, amelyekben a mozgásigék nem állhatnak önmagukban, csak olyan markerrel (vagy opcionálisan kiegészíthetők ilyennel), amely a mozgás irányát kifejezi. Talán ilyen azok a navaho előragok, amely pl. ’két részre, kétfelé’, ’egyenesen ki’, ’lefelé’ irányultságot adnak az igének.
Tágabb értelemben vlsz. a magyar igekötőknek is van ilyen funkciója: bemegyek a kocsmába ~ kimegyek a kocsmából.
Előzmény: eguzki (587)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!