Keresés

Részletes keresés

Divrotcé Creative Commons License 2019.10.06 0 1 20029

"Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).

 

Hogyan működik?

A feloldó visszazárása oldja a vágányutat.

 

Melyik szakaszon volt 75 Hz-es foglaltságérzékelés?

Az állomások-és elágazások között. A váltó gondolom 400 Hz lehetett, a fedezőjelzők M! szakaszát nem tudom.

 


Miért ilyen hosszú az állítóbak?

Hogy elférjenek a kallantyúk?

 

És ha esetleg még egy kérdés belefér: hogyan működött az elágazás biztosítása? Mire jó a segédblokk? 

A kérdés belefért, a válasz most nem. Majd, ha addig más nem írja meg. (Az elve olyasmi volt, hogy BCM állomás adott engedélyt a vonali menetekre). A segédblock föloldása jelezte, hogy a fölhatalmazott állomás visszaadta a kijárati hozzájárulást.

 

Déli irányban Beremend volt a szomszéd állomás (most néztem egy 1978-as fentrol.hu-s képet, és azon az látszik, hogy BCM gyártelepről megy a vágány a cementműbe, és a beremendi vágány megy az elágazáshoz, és a kettő között nincs kapcsolat)?

Nincs. BCM gyártelepre Beremendi Cementmű állomásról lehetett bejárni. (logikus állomáselnevezés...)

Beremend állomásról a régi Bermendi Cementgyárba lehetett bejárni.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: korpi41 (20028)
korpi41 Creative Commons License 2019.10.06 -1 0 20028

"Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).

Igen, de azért nem magától értetődő. :-P"

 

Hogyan működik?

 

 

"Volt ellenmenet- és utoléréskizárás (75 Hz-es foglaltságérzékeléssel - mivel másképpen az elágban nem tudtak volna zárjelzőt ellenőrizni)"

 

Melyik szakaszon volt 75 Hz-es foglaltságérzékelés?

 

 

"Az állomás eleve fényjelzősen épült?

Eleve annak épült, de a berendezés elkészültéig kezdetben még üzemelt egy blockzár alatt tartott alakjelzős jelzőberendezés."

 

Miért ilyen hosszú az állítóbak?

 

 

És ha esetleg még egy kérdés belefér: hogyan működött az elágazás biztosítása? Mire jó a segédblokk? Déli irányban Beremend volt a szomszéd állomás (most néztem egy 1978-as fentrol.hu-s képet, és azon az látszik, hogy BCM gyártelepről megy a vágány a cementműbe, és a beremendi vágány megy az elágazáshoz, és a kettő között nincs kapcsolat)?

Előzmény: Divrotcé (20027)
Divrotcé Creative Commons License 2019.10.06 0 1 20027

A blokk szekrény jobb oldalán a három blokk (kijárat-vágányút-bejárat Villány) gondolom az I-es őrhellyel kialakított függőségekhez tartozik.

Nincs ellenvélemény.

 

Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).

Igen, de azért nem magától értetődő. :-P

 

De mi lehet a 3+2 blokk a bal oldalon? 1969 júliusában épült az állomás, 1983-ban szűnt meg Beremend, ebben az időszakban létezett Nagyharsány elágazás. Az elágazás biztosításával függött össze?

Igen. Volt ellenmenet- és utoléréskizárás (75 Hz-es foglaltságérzékeléssel - mivel másképpen az elágban nem tudtak volna zárjelzőt ellenőrizni), a csatlakozó állomásokon (Nagyharsány, Beremend) szárnykapcsolós térközkezdőjelzőkkel.

 

Az ott lévő váltókat innen állították

Igen.

 

vonóvezetékkel?

Nem, villanymotorral a domino kezelőkészülékről. (Építettek köré egy kis D55-t). Hasonló történet mint az angyalföld-elágazási reteszmégneses vonóvezetékes berendezéssel egybeépített rákosrendező-elágazási D55. És még kortársak is. 

 

 

Az állomás eleve fényjelzősen épült?

Eleve annak épült, de a berendezés elkészültéig kezdetben még üzemelt egy blockzár alatt tartott alakjelzős jelzőberendezés.

Előzmény: korpi41 (20026)
korpi41 Creative Commons License 2019.10.06 -1 0 20026

http://iho.hu/hir/szigetlakok-vonata-a-baranyai-vicinalisokon-191006

 

23. és 24. kép a galériában. Jól gondolom, hogy ez a forgalmi irodában készült kép, a páratlan oldalon nincsen őrhely a váltókörzetben, csak a páros oldalon (Villány) felé?

 

A blokk szekrény jobb oldalán a három blokk (kijárat-vágányút-bejárat Villány) gondolom az I-es őrhellyel kialakított függőségekhez tartozik.

Középen a két feloldó és két vágányút gondolom a páratlan oldali menetekhez (nem kell jelzőblokk, saját magamnak nem kell kiadni).

De mi lehet a 3+2 blokk a bal oldalon? 1969 júliusában épült az állomás, 1983-ban szűnt meg Beremend, ebben az időszakban létezett Nagyharsány elágazás. Az elágazás biztosításával függött össze? Az ott lévő váltókat innen állították vonóvezetékkel?

 

Az állomás eleve fényjelzősen épült?

Képzetes Kezdőtérközjelző Creative Commons License 2019.09.27 0 2 20025

Igen, zavarba esik, és ha ki is nullázódik a tengelyek száma, akkor sem lesz szabad, amíg manuálisan (forgalmista vagy biztberes, vagy mindkettő egyszerre) ki nem kezelik a szakaszt.

Előzmény: Eidais (20024)
Eidais Creative Commons License 2019.09.27 0 0 20024

Üdv!

 

Mit csinál egy tengelyszámláló berendezés logikája, ha "beesik" egy foglaltság az egyébként szabad szakaszokra?

Pl. a PFT-sek felpakolják a kiskocsit a vágányra és elindulnak vele.

Az rendben van, hogy a következő szakasz irány szerint foglalt lesz, de ahonnan jöttek ott elvileg "minusz" lesz a tengelyek száma.

Ilyenkor hogy reagál a berendezés? Zavarba esik? Tud egyáltalán minuszba számolni?

Fertőtlenítés a faluban Creative Commons License 2019.09.25 0 0 20023

Köszönöm a választ.

Előzmény: korpi41 (20022)
korpi41 Creative Commons License 2019.09.25 0 1 20022

Kezelési körzetenként igaz ez.

Előzmény: Fertőtlenítés a faluban (20021)
Fertőtlenítés a faluban Creative Commons License 2019.09.25 -1 0 20021

"Ezért nem szabad kettőnél több gombot nyomni, ezért nem szabad két embernek kezelnie. "

 

Egy kicsit zavarba jöttem, vannak olyan állomások (pl. Miskolc), ahol két kezelő van. Ott figyelniük kell arra, hogy egyidejűleg ne akarjanak kettőnél több gombot nyomni, vagy úgy van felépítve a berendezés, hogy az említett versenyhelyzet ne alakulhasson ki?

Előzmény: _Nyuszi (19978)
Áthaladójelző Creative Commons License 2019.09.17 -1 0 20020

Igen.

Előzmény: Zsivany2 (20018)
orangutan Creative Commons License 2019.09.17 -1 0 20019

Kisiklasztó saru működése:

 

Így tesztelik, hogy a beledobált szemét nem akadályozza az állítást?

Előzmény: ovarnet (20016)
Zsivany2 Creative Commons License 2019.09.17 -1 0 20018

" a vágányút ,... hideg fehér, a váltó szárcsíkok ...  meleg fehér, inkább már sárga."

 

Jól értem: a beállított lezárt vágányút kétféle fehér színben, "tarkán" jelenik meg?

Előzmény: Áthaladójelző (20012)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.14 0 1 20017

Csak első lezárásban lévő vágányutat lehet eltörölni.
Második lezárásban lévőt már csak kényszeroldani lehet.

 

Egy sikertelen vágányútállítás utáni törlésnél nem egy vágányút eltörlése a cél (mivel nincs is beállítva/lezárva vágányút).
Ez a kezelés az esetleg korábbi vágányutak után alapba nem került elemeket (amelyek miatt sikertelen lehetett az új vágányútbeállítás) próbálja alapba tenni.

Előzmény: benbe (20015)
ovarnet Creative Commons License 2019.09.14 -1 1 20016
benbe Creative Commons License 2019.09.13 0 1 20015

Érdekes ezt olvasni, mert nekem csak S az isnerős D55, és az alapján nem merült föl, hogy második lezárás nélküli vágányutat is el lehet törölni. De persze több váltós rendszerben ez értelemszerű...

Előzmény: CsP50k (19981)
v46021 Creative Commons License 2019.09.11 -1 0 20014

 

Esetleg ha valaki nem ismerné e szabványt:

            AS = Ahogy Sikerül

 

Előzmény: v46021 (20013)
v46021 Creative Commons License 2019.09.11 0 0 20013

 

Ami LED-es pulttal találkoztam, meg amiket leírtatok eddig, azok alapján (úgy érzem) kijelenthetjük, hogy az "AS" szabvány alapján készültek...

 

Előzmény: Áthaladójelző (20012)
Áthaladójelző Creative Commons License 2019.09.11 0 0 20012

Végre volt időm megnézni. Szóval Rajkán a vágányút, a váltó egyéni gombok, a talppontok, a hívó és a tolatásjelzők hideg fehér, a váltó szárcsíkok, a fénysorompó, a zavar, meg az egyéb áramellátás és társai meleg fehér, inkább már sárga.

Előzmény: Áthaladójelző (19965)
_Nyuszi Creative Commons License 2019.09.03 -1 0 20011

"jellemző próbálkozás egy sikertelen vágányútállítás esetén törlést nyomni, majd újra próbálkozni."

Én is pont erre gondoltam (és bár sosem kezeltem úgy D55-öt, de én is ezzel próbálkoznék).

Előzmény: CsP50k (20010)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.02 -1 0 20010

Ha jól emlékszem a második vonat részére nem volt elsőlezárás (a köfeközpont visszajátszása szerint).

 

Kisérletet biztos tett a második vágányút beállítására (a K4-et megnyomta, mert lett rajta hívó a kipeckelt hívógomb miatt).

 

Bár D55-öt nem kezeltem sosem, de D70-ből kiindulva: jellemző próbálkozás egy sikertelen vágányútállítás esetén törlést nyomni, majd újra próbálkozni.

Előzmény: lenand (20009)
lenand Creative Commons License 2019.09.02 0 0 20009

Azt is el tudom képzelni, hogy a "feszült" helyzetben véletlenül a második vonat részére nem a jelzőállítást nyomta meg, hanem a törlést.

Előzmény: CsP50k (20006)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.02 -1 0 20008

Olyasmire gondoltam, hogy esetleg "életben tartaná" az adó-nyugtázó láncot, miközben egyszercsak eltöröljük az elsőlezárást.

Előzmény: _Nyuszi (20007)
_Nyuszi Creative Commons License 2019.09.02 0 2 20007

Ha van vágánycsík, akkor van első lezárás is. Állítani a váltót csak akkor tudja, ha az nincs lezárva (L egység első és második lezáró támasz is alapban van).

Ha köze lenne a kiékelt nyomógombhoz, az csúnya lenne. :/

Előzmény: CsP50k (20005)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.02 0 0 20006

(Feltételezve, hogy nem Matuskásodott meg az fszt.)

 

Nem valószínű, hogy lezáratlan vágányutakkal tervezte a vonatokat közlekedtetni.

(Kezelt vágányutat a kijáró vonat részére.)

 

Valószínűtlen, hogy szándékosan törölte el a kijárati vágányutat.

(Nyomott Törlést, de nem a kijáratot szerette volna eltörölni, csak hát annak a kezdőgombja is be volt nyomva.)

Előzmény: Zsivany2 (20004)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.02 0 0 20005

Most olvastam egy ilyet:
Az első váltólezáró jelfogó egy nyugalmi érintkezője be van építve a váltóállító jelfogók áramkörébe.

 

Ebből azt gondolnám, hogy nem lehet "rátárolni" elsőlezárásban lévő vágányútra.
(Ha az első váltólezáró a legalább elsőlezárásban lévő váltónál húz, akkor az adó-nyugtázó láncnak el kellene akadnia, ha olyan váltót érint amely első lezárásban van.)

 

Viszont úgy tűnik gyakorlatban ez mégis megtörténik.
Lehet ennek köze a kiékelt kijárati jelzőgombhoz?

Zsivany2 Creative Commons License 2019.09.02 0 1 20004

Ebben az egészben az a bibi, hogy az F2-esben egyértelműen le van írva, hogy:

 

"

15.18.8. Nem szabad:

...

c) két vonatot váltókon egyidejűleg közlekedtetni, ha a vágányútjaik nem érintik illetve nem metszik ugyan egymást, de a vágányutakat összekötő váltók nincsenek lezárva

"

 

Így ha pl. törlést nyom a kijáratra, akkor az F2 alapján nem járathatja be a másik vonatot.

Ha meg az első lezárás megtörtént, akkor a hívó miatt nyomva tartott gomb már nem tud beleszólni a másik vágányon kezelt vágányútba, ha jól értem.

 

Előzmény: nazareth (20001)
nazareth Creative Commons License 2019.09.02 0 0 20003

Köszi!

Előzmény: CsP50k (20002)
CsP50k Creative Commons License 2019.09.02 -1 0 20002

Ez esetben a hívót ki nem vezérelhetőnek (nincs aki nyomva tartaná), a főjelzőt meg hívóval fel nem szereltnek kell tekinteni.

Írásbeli megállj mellett, krézi jelzés nélkül, majd felhatalmazás.

(Esetleg intézni az állomási indítású vonali sorompót.)

 

Ha van lehetőség érdemes felhasználni olyan más vágányt amelynél legalább a hívó kinnt marad, és akkor lehet felhatalmazni.

Előzmény: nazareth (20001)
nazareth Creative Commons License 2019.09.02 -1 0 20001

Nem engem kérdeztél, de én is végiglapoztam:

 - a 13. oldal a 12 helyett készült, nem?

 - a 14-es oldalon előállt állapotról nekem nem értelmű, hogy végül is a 10. oldal óta a V3 ki van ékelve? Ha igen, esetleg valami szaggatott nyilakkal jelezni lehetne, így egyértelművé válna, hogy a 14-es oldalon felvázolt állapotban 3(+1) gomb van nyomva.

 - most nézem, a végén minden kiderül :)

 

Esetleg még azt lehet részletezni, hogy a 11. oldal környékén a szolgálattevő részéről logikus döntés jóhiszeműen a C+K4-et kezelni, mert az 1.) egy olyan vágányutat állít, ami nem érinti a már beállított hívót (két szemben álló jelző gombját összenyomni nem érvényes kezelés); 2.) a hívót amúgy sem lehet bántani, mert az első lezárás fogja.

 

Logikus, csak nem szabályszerű, ugyanis a D55-ös lép rá valami nem logikusat. Emiatt kell mindig számítani arra, hogy az utasítás írója esetleg tudott valami olyat, amit a mezei felhasználó nem (jelen esetben, hogy tilos kettőnél több gombot egyszerre megnyomni).

 

Kérdés: a szabályzat szerint hogy történne egy ilyen menesztés? Ha nem ékeli ki a gombokat, nem marad kint a hívó. Ha folyamatosan nyomja a gombokat, nem tud kimenni felhatalmazni.

Előzmény: _Nyuszi (19996)
Szigsínellenőr Creative Commons License 2019.09.01 0 0 20000

Esetleg rajzold be az áramutakat, meg a VP.10 karikáját is érdemes lenne részletesen berajzolni, hogy kötni lehessen a mellette lévő ábrához.

Előzmény: _Nyuszi (19996)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!