Ezt fogalmaztam. A lakás ára ugyanis nem tartalmazza a szagelszívó árát és beszerelését. Tehát én szeretnék az általuk megadott ők értenek hozzá, sorolják fel, mi építhető be készülékekből választani, és a szimpla készülék és a beszerelhető készülék árkülönbözetét nem akarnám kifizetni.
Kiviláglik ez a levélből?
Ugyanakkor tudom, hogy kapásból el fognak utasítani, lepöckölnek, mint egy legyet.
Tehát végső soron csak az árcsökkentés esetleg, amit elérhetek.
Marad a beszerzés, beszereltetés, javítási munkák, rohangálás és az idegesség.
Esetleg emlegethetek megtéveszést?
ITT A SZÖVEG:
Tekintettel arra, hogy a szagelszívást Önök megváltoztatták az eredeti elképzeléshez, azaz a függőlegesen elvezetett kéményhez képest, kérném, szíveskedjenek megküldeni a megépített, vízszintes elvezetésre vonatkozó gépészeti tervet, továbbá szíveskedjenek írásban tájékoztatni arról, hogy életvédelmi és biztonságtechnikai szempontok alapján milyen típusú, működési elvű szagelszívó berendezés szerelhető be a konyhába, hogy az árban megfelelő kiválasztása után Önök a beépítést, az emiatt keletkező javítási munkálatokkal együtt elvégezhessék.
A most beszerelhető szagelszívó típus (a csőbe pluszban kell csőventillátort beépíteni) többletköltségeit nem áll módomban elfogadni.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a vízszintes elvezetési megoldást nem megfelelő tájékoztatás alapján fogadtam csak el. Az ebből eredő következményekre gépészeti változásokra - az elvárható gondossággal ellentétben - senki nem hívta fel a figyelmemet!
Továbbá a szagelszívó cső és takarása a kis lakáshoz képest jelentős bútorozási problémát okoz, mind a nappali szobában, mind a konyhában!
A konyhában mindkét falon elveszítettük a legfelső, mennyezetig tartó polc beépítésének lehetőségét, azaz légköbméterben mérhető területeket veszítettünk el itt is és a nappaliban is.
njk-nak:
csakis az elsőt válaszd !...mivel nem hivták fel a figyelmedet a változtatások következményeire(vagy ha nem tudták, akkor még rosszabb). Te nyugodtan hangoztasd, hogy laikus vagy, ezért ragaszkodsz, hogy épületgépész által ellenőrzött módon szereljék be a szükséges berendezést és csinálják meg az ezzel összefüggésben jelentkező összes munkát (javitás, festés...stb.)
Az árcsökkentés nyikvánvalóan nem fogja fedezni a tényleges költségeket, neked kell majd utánajárni, intézni, másnál lesz a garancia.
Szó sem lehet róla, csinálják csak ők !!!
Ne engedj !
Koós Miklós építész
Itt az újabb kérdésem:
mivel pici a konyha, legjobban a sarokba helyezett mosogatóval jövünk ki, hisz akkor nagyobb munkafelület marad, és én is jobban hozzáférek.
Azonban, annak ellenére, hogy nem luxusból döntöttünk így, a sarokmosogató luxusszámba megy.
Nagyon ronda, ha méretre szabatok egy munkalapot és simán a sarokba behelyezek egy 1-es mosogatót ferdén? Igaz, hogy így nagyobb felület vizesedik körülötte... Hogyan lehet jól védekezni, jól behelyezni?
A csap flexibilis csővel csatlakozna a vezetékhez, és mivel csak a pultra tudnám felszerelni, ugye nem lenne stabil. Hogyan kell ezt megoldani. (Igazából még ideám sincs, arról se, hogyan kezdjünk neki. Persze mesterrel csináltatnák, de nem jellemző, hogy előre pontos leírást, magyarázatot adna bárki, hogy jól meggondolhassam, mit akarok. Tehát minden buktató csak utólag derülne ki...)
Tudnál ebben is segíteni?
Az igazság az, hogy vidékről, minden üzlettől elzárva igen nehéz utánanézni a dolgoknak.
Megpróbálok telefonon érdeklődni a ventillátor(ok) után, és annak megfelelően vagy tőlük kérem, hogy vegyék meg, szereljék, be - hiszen ők változtattak, és ezzel többletköltséget okoztak nekem- vagy árcsökkentést kérek.
Melyik az előnyösebb nekem? (Gyanúm persze, hogy az első megoldást nemigen akarják elfogadni...)
Érvelhetek azzal, hogy megtévesztettek, mikor telefonon, nem kielégítő információt adva kérték a beleegyezésemet(amit, mint említettem, meg is adtam). TERMÉSZETESEN, nem tájékoztattak a szükséges plusz ventillátorról, azt is csak sejtettem,hogy jóval erősebbb gép kell majd.
njk,
miért lennél hülye, miért kellene ezt NEKED tudni ? a kivitelezőnek, pontosabban a tervezőnek, müsz ellenőrnek a dolga a változtatások átvezetése a terveken és ha a változtatásoknak következménye van, arról a kivitelezőt és az építtetőt értesiteni. ha ez többletköltséggel jár, akkor megegyezni, hogy ez kinek a sar, költsége.
Hogy pontosan hova, mi módon kell ezt a csőventillátort beépíteni, azt innentől kezdve inkább egy épületgépész (feltételezem van ilyen a ház tervezői közül, de ha nincs, most majd lesz :-))) mondja meg és határozza meg a pontos tipusát, kapacitását (valószínüleg a végére vagy a közepére kell elhelyezni)
Koós Miklós építész
Amit én értettem belőle: mivel a konyha 1,55x2,29xnormál belmagasság egybe van nyitva az 1,5x1,5-ös előszobával, erre a légköbméterre kell kiszámolni a szagelszívó hatásfokát.
A hosszú-hosszú cső már elkészült, ÉS SEMMIFÉLE ERŐSÍTŐ CSŐVENTILLÁTOR nincs beleépítve, mert nem is tudtam, hogy kell. (Én vagyok a hülye, mért nem néztem rögtön akkor utána.)
Hol kellene ennek elhelyezkedni? A közepén, végén? (Az konyhában a gáz helye fölött van egy egyik lyuk, a másik az utcán, az erkély melletti falon.)
Ez most egy gipszkartonnal letakart kiugró a mennyezet alatt végig. Ennyi látszik.
Az üzletekben már úgy tájékozódjak, hogy kiszámolom a szagelszívó teljesítménéyt plusz a hozzátartozó csőventillátort, ugye? És persze több a szerelési költség is: 2 ventillátor, plusz még lehet, hogy bontani is kell???!!??
Nagyon hálás vagyok a válaszokért.
Ha összesszedtem magam, lesz még kérdésem :-(
bocs, de a gyors irásnak mindig az a vége hogy értelmetlen szavakkal és mondatokkal lesz tele az irásom, mint ahogy lentebb is.
szóval az elhúzásra szolgáló (vélhetően flexibilis fém)csőbe beépítendő un. csőventillátor bolti ára cca. 20-23 eFt.
----------
Kiegészítve még a lentebb irtakat :
Az elszivó egyik legfontosabb tulajdonsága a levegőszállítási képesége (vagyis hány köbméter levegőt tud megmozgatni /elszívni 1 öra alatt). Eszerint az elszívóban lévő ventillátor szükséges teljesitményét úgy kell megválasztani (vagyis úgy kell magát az elszívót kiválasztani)hogy :
a helyiség alapterülete x belmagasság x 12 (ez a szükséges óránkénti légcsereszám). Ez 4 nm-es konyhaalapterület és 2,7m belmagasság esetén :
4 x 2,7 x 12 = 130 lm3/óra. Tehát olyan elszivót kell keresni, aminek legalább ilyen a teljesitménye. Ez így egy kicsi szám, azonban ha össze van nyitva egy nagyobb helyiséggel, akkor ELVILEG annak az alapterületét is hozzá kell számolni.
Jelen példánál maradva, pl. ez a konyha teljes felületén kapcsolódik egy mondjuk 24 nm-es szobához, akkor a számítás igy alakul :
(4 + 24 ) x 2,7 x 12 = 907 lm3/óra.
No ez meg egy jókora szám, ilyen elszívót már ritkábban lehet kapni, no meg a nagy teljesitmény miatt érthetően megnövekszik jelentősen a hangja is. Azért irtam, hogy ELVILEG, mert valahol a kettő között van az igazság, de ez már épületgépészet, amihez én már nem értek, sajna, de az elv talán érthető.....
Koós Miklós építész
-------------------------------------------------
03 K O N Y H A ( folytatás )
-------------------------------------------------
SZELLŐZÉS
A hatékony szellőzés (és egyben a megfelelő természetes megvilágítás mértéke) a helyiség alapterületének cca. 1/8-a, vagyis egy 8 nm-es konyhában legalább1 nm (vagyis pl. egy 90x120 cm-es ablak). A hatékony szellőzés érdekében szükséges lehet a mesterséges, gépi szellőztetés is. Itt az az ökölszabály, hogy az óránkénti frisslevegő bevitelnek (elszivásnak) a mértékét az alábbiak szerint lehet kiszámolni :
helyiség alapterület x belmagasság x 12, ami a fenti példát folytatva :
pl. 8 nm x 2,7 m x 12 = 260 lm3 (légköbméter), vagyis ha elszívót keresünk, akkor legalább olyat kell találnunk, amelyik legalább 260-300 lm3/óra légcserét tud biztosítani.
TECHNOLÓGIA
A konyha leegyszerüsitve egy technológiai üzem, aki ott dolgozik, annak nagyon fontos, hogy az elrendezése, a különféle berendezések, eszközök a lehető legjobban álljanak rendelkezésre, hogy felesleges utakat ne kelljen megtennei, hogy az ott folytatott tevékenység az ergonómia által támogatott legyen, ne okozzon stresszt, bezártság érzést, egészségesek legyenek a körülmények. Ezek látszólag egy ipari munkahely követelményei, de látni fogjuk, hogy a konyha pontosan ilyen, csak kis méretben.
AJTÓK, ABLAKOK
A garzonlakásokat leszámítva lehetőleg úgy alakítsuk ki a konyhánkat, hogy természetes megvilágítása és szellőzése legyen, vagyis ablaka. a természetes és jó megvilágítás hozzájárul a jó közérzethez, a közvetlen természetes szellőzés pedig az egészséges és jó légállapotokhoz. Az ablak elhelyezése a sokat ott tartózkodók számára különösen fontos, hogy ne legyen bezártság érzése. Az ablak nyitási iránya szerencsés, ha olyan, hogy ne akadályozza a munkapulton folyó tevékenységet, a hirtelen kicsapódó ablak ne sodorja le az ott lévő poharat, edényt. Célszerűen bukó vagy bukó-nyilót válasszunk. A konyhába a keletkező zsirszag és magas páraképződés miatt nem célszerű nagyméretű függönyt feltenni, egy kis vitrázs igazán jól mutat és akadályozza a belátást is, kis mérete miatt könnyen cserélhatő, mosható. A konyhában kerüljük a naturon hagyott és még lakkozással sem ellátott ablakfelületeket, mert nem tisztithatóak és ezáltal a baktériumok megtelepedhetnek rajtuk.
A konyhába vezető ajtók (étkező, nappali, előszoba..) lehetőleg 90 cm névleges szélességű (tényleges belméret 75 cm) legyen, egyedül a kamrában lehet 75 cm névleges széleségű (tényleges belméret 60 cm) ajtó. Kialakítása lehet tömör , de talán szebb ha az ide kerülő ajtók legalább félig üvegezettek. az ajtók elheyezsénél törekedjünk arra, hogy minél kevésbé szakitsa meg a konyhabútort és a nyitott ajtólapok lehetőleg valamilyen kevésbé használt (fal)felületre nyíljanak. Így nem lesznek útban és nem kell őket állandóan kerülgetni, nyitni-csukni. Ha az a célunk, hogy nagyobb felületen nyissuk össze egy másik térrel, akkor válasszunk kétszárnyú ajtót, vagy tolóajtót. fontos, hogy jól záródjanak, hogy a kellemetlen szagok a lehető legkevésbé terjedjenek el a lakásban.
Amennyiben üveges ajtót teszünk a konyhára és az az üveg katedrál vagy más öntött fajta (vagyis az egyik fele nem sima), akkor a könnyebb tisztithatóság miatt a sima fele kerüljön a konyha felé ! Bár fontos a jó légzárás, mégsem célszerű küszöböt tenni a konyhaajtóba, mert ha étel vagy bármi mást viszünk a kezünkben, akkor könnyen megbotlunk benne. Másik szempont pedig az lehet, hogy átmenő küszöb esetén a burkolatkiosztás is folytatható a szomszédos helyiségben.
GÉPÉSZET
- f ű t é s
A konyha fűtése hasonlatos a többi helyiségéhez, itt annyiban speciálisabb, hogy a radiátornak sokszor nem nagyon jut hely, lévén a falfelületeket körben a konyhabútor takarja, ezért itt jól meg kell gondolni a fűtőtest elhelyezését, pl. találni szabad falfelületet, esetleg úgy az ablak alá betenni mégis, hogy olyan konyhabútor elem kerüljön oda, aminek csak munkalapja van és az is perforálható felülről, elöröl pedig akár perforációval, akár más módon biztosítható a légáramlás. Ha egy mód van rá, akkor a legpraktikusabb a padlófűtés.
- v í z - c s a t o r n a
a konyhai mosogató(gép) igényli a viz és a csatorna csatlakozást. Ezért annak a helyét a majdani konyhabútor elrendezésével párhuzamosan célszerű eldönteni. válasszunk olyan csaptelepet, amelyet a bútorra kell szerelni, mert igy nincs akkora jelentősége a pontos falból való kiállásnak,mert a bútoron belül un. flexibilis csővel elhúzható. Erre pl. egy utólag beépítetendő mosógép szerelése során minden további nélkül sor kerülhet.
A csatorna csatlakozást is a fentieknek megfelelően kell kialakítani. A konyhai lefolyó min. 50-60 mm-es lefolyócsöbe csatlakozhat, ami még egy válaszfalban nagyobb távolságra is elhúzható a falban (bár itt mindig gondolni kell egy lehetséges ajtóra. ha ez az elhúzás a falban valamiért nem oldható meg, akkor marad a padló, és ott kell az elvezetést megoldani. A mosógatógépek általában nem igényelnek külön csatlakozást, mivel kaphatóak olyan konyhai lefolyószifonok, amelyek fogadni tudják a mosógatógépek kifolyó-csatlakozóját.
- s z e l l ő z é s
a szellőzésről az előző részben már volt szó
ELEKTROMOS HÁLÓZAT
a konyhai berendezések az automata mosógép után az igazi "nagyfogyasztók". Itt időben kell gondolni a külön hálózat(ok) és biztosítékok (kismegszakítók) megfelelő kiépítésére. A több kW-os konyhai gépek némelyike un. közvetlen bekötést igényel (vagyis nem konnektorba dugva helyezik áram alá, hanem villanyszerelőnek kell megfelelően és direktben rákötni). Ilyen nagyobb fogyasztó lehet a sütő, a fözőlap, a mosogatógép, beépített fritőz...stb.
A fenteike elmulasztása esetén könnyen bajba kerülhetünk ha a mosógépet és a nagy teljesítményű főzőlapot egyszerre szeretnénk használni, mert könnyen lecsaphatja a kismegszakítót.
Az elektromos hálózat szerves része még a munkapult felett az oldalfalon elhelyezett csatlakozók, dugaljak (konnektorok). célszerü 70-80 cm-ként elhelyezni őket, akkor is legalább párban vagy hármasban, mert a különféle konyhai eszközök, berendezések sokasága igényelheti az elektromos csatlakozást. Vannak állandóan áram alatt tartott készülékek, mint pl. a hűtőszekrények, mikrohullámú sütők....
VILÁGITÁS
A konyha munkahely, ezért az általános mennyezeti világításon túlmenően szükséges a megfelelő erősségű helyi világítás is. Ennek igazából 2 megfelelő helye van, mindkettő a konyhabútoron. Az egyik lehetsége hely a felső szekrényelemek tetején végigfutó és a síktól legalább 12-15 cm-re kiugró párkány, míg a másik a felső szekrények alsó felületére rögzitett élvilágítás. Amig a felső legtöbbször süllyesztet halogén vagy süllyesztett hagyományos izzós megoldású, addig az alsó lehet irányitott halogén és lehet un. hideg vonalizzós változat is. Ez utóbbi nagyobb fényt ad. Mindkettőt célszerű elölről egy un. fényléccel zárni, igy megakadályozzuk, hogy a lámpa fénye közvetlenül elvakitson bennünket
BURKOLATOK, FALFELÜLETEK
A konyha padlóburkolatának jól tisztítható és fertőtleníthető, viznek, enyhe savaknak és konyhában előforduló folyadékoknak (bor, ecet..) és zsíros, paprikás ételeknek is jól ellenállót kell választani. Ez legtöbbször valamilyen kerámia vagy kő alapanyagú felületet jelent, de mind gyakrabban kerül a konyhába különféle laminátok. ez különösen ott merül fel igényként, ahol a konyha közös légtérben van az étkezővel vagy a nappalival, sokszor fallal nem is elválasztva, azzal közös padlóval. A természetes kövek közül a gránit, gránitörlemény alapu (granitogress) és a különféle agglomerátok jöhetnek szóba. Ezek kielégítik a fenti előírásokat. Márványlapot ne tegyünk a konyhába, mert erősen nedvszívó és egy kiömlő vörösbor vagy bármilyen erősen szinező anyag kitisztithatatlanul beszivódik a felület pórusaiba és ott maradandó foltot képez.
A konyhában - hasonlóan más helyiségekhez - egyáltalán nem szükséges mindenhova küszöböt tenni, a rejtett küszöb, amikor a burkolat átmegy felette növeli a szomszédos helyiségek összekapcsolhatóságát, összetartozását. Ilyenkor törekedni kell a padlólapok méretének, fugáinak illesztésére, mert az egy rendezett benyomást fog kelteni.
Mivel a konyha már nagyobb helyiség is lehet (9-20 nm), ezért ide már nagyobb lapok is elképzelhetőek a padlóra (40-50 cm). A kiosztásnál gondoljunk arra, hogy a konyha padlófelületének jelentős hányada folyamatosan fedve lesz a beépített konyhabútorok által. Ha mintát akarunk esetlge kirakni, akkor erre feltétlenül gondoljunk, mert egy szépen elgondolt minta is csúnyán néz ki, ha annak egy része a bútor alá kerül, nem látható módon. A konyha padlóburkolatához mindenesetben csatlakozzon a padló anyagával megegyező lábazat (nem kell félni, a konyhabútorok hátulsó kialakítása akár extra méretű és alakú lábazathoz is tud csatlakozni. A padlóburkolatnál lehetőleg kerüljük a teljesen sima, fehér lapokat, mivel azok gyk. folyamatos tisztítást igényelnek, annyira kényesek (bármilyen jól is nézne ki), másrészt a nagyon szemcsés felületű (sokszor teraszra szánt, de itt is felhasznált) lapokat, mert azokat nehéz tisztán tartani. A padlólapok szine lehet világos vagy sötét, a fugáknál az elszineződés miatt kerüljük a nagyon világos szineket.
A konyha oldalfalára akkor kerül általában (csempe) burkolat, ha az a konyhabútorhoz csatlakozik. Itt a konyha technológiájából következően hasonló elvárások vannak a fallal szemben, mint amit a padlónál már leirtunk. Mivel ez a felület azonban nem járófelület, ezért itt a kerámián és a természetes kövön kivül más anyag is elképzelhető (pl. aluminium, inox, festett felület, furnér. müanyag......stb). itt célszerü egy szinű burkolatot választani, mert általában kis felületről van szó, legtöbbször az alsó és a felső szekrény közötti 50-70 cm-es sávról.
JELLEMZŐ BÚTOROK
A konyha esetén a bútorozás külön téma jellemző bútorairól külön teszünk említést, a "03 KONYHA / Konyhabútor" c. írásban !
(ez már részben megjelent itt az Index-en is !!)
(a teljes lakberendezési sorozat megtalálható a lista on-line fórumján a
http://tnn.inter.hu/pn/modules.php?op=modload&name=XForum&file=forumdisplay&fid=14
-----------------------------------------------
Copyright Koós Miklós 2003 Minden jog fenntartva.
-----------------------------------------------
az elszivót el lehet húzni, azonban a megnövelt csőhossz miatt megnő a levegőt érő ellenállás.
Hogy érthetőbb legyen : pl. próbálj meg a lufit felfújni egy 30 cm hosszú, vékony müa. csővel és próbáld meg ugyanezt egy 3 méteressel. A másodiknál vélhetően guvadni fognak a szemeid (hacsak nem zenélsz egy fúvosötösben:-)
Lehet hosszabb a cső, de ekkor a megoldás : el kell helyezni egy un. csőventillátort (a csőben lesz elhelyezve és annak teljesitménye meg kell egyezzen az elszívó ventillátor teljesitményével. ha az pl. 500 m3/óra, akkor ennek is legalább ennyit kell tudni. mondanom sem kell erre egy ablak ventiollátor nem megfelelő. Célszerű, ha azért előtte épületgépész rápillant a "tényállásra", mielőtt a boltban kifizetsz érte 20-23.
Összefoglalva, ha a kivitelező miatt kell utólag ilyen hosszú csövet és emiatt +ventit betenni, akkor az természetesen mind az ő sara.
Koós Miklós építész
Kicsinyke lakásunk, picinyke: 1,55x2,29-es konyháját, "amerikaira" tervezték, a nappalival összenyitva, mi azonban a felat lezárattuk.
Az előszoba felől ajót nem teszünk fel, mert gáztűzhely kerül be.
Eredetileg az volt a megbeszélés (NEM TERV, mert azon a szagelszívó felhelyezésének lehetősége, most a XXI. században, még nem is szerepelt), hogy függőleges szagelszívó csövet helyeznek el a konyhában, amire csatlakozni lehet a készülékkel.
Mivel valamelyik lakó nem engedte a cső átvezetését a saját konyhájában, minden szint elesett ettől a lehetőségtől.
Ezután - mikor már az építését megkezdték - arról értesítettek, hogy a konyhából (gyakorlatilag annak 1 hosszanti+1 rövidebb oldalán) a nappalin át (további 4-5 méter) az erkélyre vezettek ki egy csövet (amely összesen legalább 8 méter távolságot tesz ki), és erre lehet a készüléket csatlakoztatni.
Én mivel úgy nézett ki, hogy vagy ez a lehetőség, vagy semmi (továbbá akkor még a Te tanácsaidra sem bukkantam rá, stb.) belementem, elfogadtam.
Most jönnek a kérdések:
Van egyáltalán remény, hogy valóban működni fog a szagelszívás a konyhában? Milyen lehet a hatásfoka?
Milyen készüléket kell erre szerelnünk? (Kérlek legyen szájbarágósan mindenre kitérő a válaszod!!! Fogalmam sincs a szagelszívókról.)
Mi az ár/érték különbsége, ha simán, függőlegesen be lehetett volna szerelni egy szagelszívót és a mostani megoldásnak? (Gondolom drágább, erősebb, nagyobb hatásfokú készülék kellene, hogy legyen valami hatása.)
Igazából nem ez az egy svindlije van az építő cégnek (de ez a leg jelentősebb - máig), és most már ideje, hogy a sarkamra álljak.
Kérlek segíts! (Igaz az építő úgy gondolkodik: kis lakás,kis pénz, és ráadásul bármikor eladható - ezt hangoztatja is -, ergó az ilyen vevőt nem kell jól kiszolgálni, bármikor meg lehet tőle szabadulni.
De nekem csak erre van pénzem...)
mielött továbbmennénk, az elméleti részhez még egy kis adalék (aki olvasta már az ajánlott lakber tanfolyam anyagát, attól elnézést, ugorja át)
-------------------
03 K O N Y H A
-------------------
ELŐÍRÁSOK
a korábbi elég szigorú szabályozás után egy jóval általánosabb és kevesebb korlátozást jelentő szabályozás lépett életbe :
253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrol
77.§(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csokapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:
a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelo hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban), ha az fohelyiséget határol,
b) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, fokapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá
c) ejtovezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetoleg ho- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tuzfalat is.
(5) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévo födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezetheto, az egy lakáson vagy üdüloegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülheto el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt s lefolyást biztosító módon (pl. szereloszintben, padlócsatornában, védocsoben) vagy a födém felett vezetheto. Függoleges irányban csatornavezeték átvezetheto, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csokapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.
90.§(3) Minden olyan helyiséget, ahol fozo, süto vagy egyéb gozt termelo üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellozési lehetoséggel, illetoleg mesterséges szelloztetés esetén el nem zárható gravitációs vésszellozo-nyílással kell létesíteni.
FOGALMAK
bár a jogszabály már nem különbözteti meg a különféle konyha típusokat, a valóságban megmaradtak és használatosak a gyakorlatban kialakult formák :
- f ő z ő s z e k r é n y (cca. 1-1,5 nm)
jellemzően garzon, szállodai appartman kiegészítő helyisége, pontosabban berendezési tárgya. Ajtóval lezárható, mérete a konyhabútor méretével egyezik meg. Csak a legfontosabb berendezéseket tartalmazza, mint az egymedencés mosogató, munkapult és általában egy kétlapos elektromos főzőlap. A bútorba be van építve a pult alá egy kisméretű hűtőszekrény is. jellemző mérete min. 150-180 cm szélesség. Zárt egység lévén illetve mert sokszor előtérhez vagy lakótérhez kapcsolódik, ezért önálló gépi elszivással rendelkezik.
- f ő z ő f ü l k e (cca. 1,5-4 nm)
a főzőfülke a főzőszekrény picivel tágasabb változata, annyival, hogy már "be lehet lépni", de ez a belépés sokszor csak 40-60 cm. lehet nyitott és elzárható változatú. egyebekben megegyezik az előző változattal
- f ő z ő k o n y h a (cca. 4-10 nm)
ez gyakorlatilag az általánosan használt főzőhelyiség, melyben teljes értékű módon lehet ételt készíteni, vagyis el kell, hogy férjen a főző-, sütő-, mosogató-(mosogatógép), edényszárító berendezés, az előkészítő munkapult, a normál és a fagyasztó hűtőszekrény, mikrohullámú berendezés, edény, evőeszköz és az étkészlet tárolók. Lehet ablakos és ablak nélküli, ez utóbbi esetben gondoskodni kell a hatékony szellőztetéséről.
- é t k e z ő k o n y h a (cca. 8-20 nm)
a fentivel gyakorlatilag megegyezik, de csak ablakos változata képzelhető el (vagyis rendelkezik természetes világítással és szellőzéssel). A főző funkción kivül helyet kell biztosítani legalább 3-5 fő kényelmes étkezésének is.
- l á t v á n y k o n y h a (cca. 4-8 nm)
gyakorlatilag egy olyan konyha, amelyik egy másik helyiséghez fal nélkül vagy nagyobb méretű (nem zárható) nyilással csatlakozik . Ez a másik helyiség lehet egy nappali vagy egy érkező, esetleg egy közlekedő. Szokták ugyan amerikai konyhának is nevezni, de ennek annyi köze van Amerikához, mint franciakrémesnek a franciákhoz.
FUNKCIÓ ÉS JELLEMZŐ HELYISÉGKAPCSOLATOK
A konyha elhelyezése és kialakítása talán az egyik legfontosabb dolog egy jó lakás kialakításában. A konyha nemcsak mint egy huzamos tartózkodásra szolgáló hely, hanem egyben egy munkahely is, ráadásul "veszélyes üzem" lásd a tűzveszélyt, a vizzel való elárasztás veszélye, elektromos berendezések tömkelege, a főzéssel-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes volta (darabolás, tisztítás, darálás, turmixolás...stb. nem csak meleg keletkezik, hanem jelentős mértékű pára, szaghatás, a keletkező hulladékot el kell tárolni, szinte minden részében nyilik, csúszik, gördül. Az ételkészítés előirt higiéniájának megfelelően szükséges a könnyü tisztíthatóság, a fertőtlenítés elehetősége, a baktériumok megtelepedésének az elkerülése. A sokszor hosszantartó munkavégzés miatt ergonómialilag jól átgondoltnak kell lennie. Vagyis kényelmesnek. A konyha jellemzője, hogy az alaptevékenységen kivül (főzés, sütés, étkezés) más tevékenységek is ide kerülhetnek (mint pl. a mosás). Mindemellett sok esetben a családi élet fontos központja, sok esetben helyettesitve, tehermentesítve a nappalit is. a fentiekből következik, hogy elhelyezését tekintve szerencsés közel a bejárathoz elhelyezni, de legalábbis olyan helyre, ahonnan minél több helyre el lehet látni. Egy otthon lévő szülő részére fontos, hogy lehetőség szerint minél nagyobb területet felügyelet alatt tudjon tartani pl. egy kisgyerek esetében.
Méretétől függően vagy kapcsolódik egy különálló étkezőhöz, ebédlőhöz vagy az étkezés magában a konyhában történik. Létezik ennek persze vegyes változata is, amikor a konyhában csak mondjuk 2-4 fő részére biztositunk éppenhogy étkezési lehetőséget (ez leginkább egy gyors reggeli, uzsona céljait szolgálja), a főétkezéseket (ebéd, vacsora) azonban a tágasabb ebédlőben, étkezőben oldják meg. A különálló étkező, ebédlő ily módon mentesül a gyors reggeli, kapkodásos munkaba. iskolába menetelle járó esetleg otthgyott rendetlenség alól, sőt a konyhától való elválasztása kedvez bizonyos reprezentativ (gondolok itt vendégvárásra) funkcióra is.
A szomszédos helyiségekkel való összekapcsolásban (ill. különválasztásban) a konyhai tevékenység a meghatározó. Abban a szokásrendben, ahol a család tagjai jellemzően nem otthon étkeznek és legfeljebb a reggelit és a (nem főzőtt, tehát meleg) vacsorát fogyasztják el közösen, ott a szomszédos terekkel való összekapcsolódásnak nincs akadélya. az efféle összekapcsolás lehet a lakás egy látványeleme, lehet a szomszéd helyiségből származó megvilágitás felhasználása, lehet a szomszédos terek ezzel történő optikai megnövelésének az eszköze.
Abban a szokásrendben azonban, ahol napi, rendszeres főzés van, ott a konyha állandó munkahellyé válik, annak minden előnyével és hátrányával. A folyamatosan keletkező gőzők, ételkészítési illatanyagok, szagok, a főzéssel és az előkészítéssel együtt járó zajok (turmix, elszivó....) már mélyebb átgondolást igényel a fixen összenyitható vagy zárható lehetőséggel ellátott összenyitás kérdésében. Az un. amerikai konyha nagy csáberővel bír, de aki már járt olyan lakásban, hol ilyen volt és mondjuk egy komplett vasárnapi ebéd készült, az valószinüleg átértékeli a korábban oly szimpatikusnak tetsző modellt. A szokások és az izlés bár befolyásolhatóak, de semmiképp sem hagyhatóak figyelmen kivül. Az állandó vagy legalábbis gyakori főzés esetén akkor ajánlható ez a fajta összenyitás, ha a két helyiség között legalább egy koszorúnyi lelógás van, mely némiképp gátat szab a levegő cirkulációnak, ha rendelkezik megfelelő méretű nyitható ablakkal és megfelelő elszívóberendezéssel is el van látva (hogy mik a megfelelő méretek, a Szellőzés részben lesz még róla szó). Ha mindezek biztositva vannak, akkor a konyhából kiáramló szagok, gőzők jelentősége jelentősen lecsökken. A konyha elhelyezésénél, berendezésénél - ha biztositott be illetve a rálátás - akkor gondolnunk kell arra az állapotra is, amikor nincs minden a helyén, nincsenek emég elmosogatva az edények, amikor ha átmenetileg is, de rendetlenség van. Egy összenyitásnál erre is gondolni kell, és lehet, hogy ilyen esetbe segit egy magasabb pult, egy lehúzható ablak, amely lezárja a konyha terét a többi tértől.
A konyha fontos helyiségkapcsolatához tartozik az élelmiszer és egybek tárolására szolgáló kamra, éléskamra, spájz. ez mind gyakrabban elmarad és a helyét átveszi a kamraszekrény és a nagyméretű hűtőszekrények. Mivel mind kevesebb a házilag eltett - de hűtést nem igénylő élelmiszer (befőtt, savanyuság, lekvár, szörp...), ezért a jelentősége is csökkent. célszerű a konyhából, vagy ha a konyhabútort "szétvágná", akkor a konyha közvetlen közelében elhelyezni. Mindenképpen gondoskodni kell a szellőzéséről, nem baj, sőt előnyös, ha az un. hüvös oldalra kerül (ÉNy-É-ÉK). A szokásoktól eltérően nem célszerű ide tennia hütőszekrényt, fagyasztóládát, mert ezek a gépek a működésük során hőt termelnek, ami nem tesz jót a kamrában tárolt élelmiszereknek.
Nem tudjuk eleget mondani Neked KM, hogy mennyire hálásak vagyunk azért a rengeteg infoért és személyre szabott tanácsért, amit Tőled kapunk. Ez rengeteg idődet veheti igénybe.
itt a konyhabútor 5-6 legfontosabb elemének az ismertetése (folytatás)
***************************************
5. SZERELVÉNYEK AJTÓN, FIÓKON
A konyhaszekrény elemeire kerülő szerelvények és vasalatok skálája nagyon széles, ezek főbb csoportjai
- a j t ó k i a l a k í t á s o k
az ajtók nyitásához un. kivetőpántot használnak melynek több fajtája létezik, a leggyakoribb 2 változat : az un. rácsukódó (az ajtólap elölről rácsukódik a korpusz látszó éleira) és az un, közécsukódó (amikor az ajtólap a korpuzs oldallapjai közé csukodik, igy zárt állapotban is látszik a korpusz élei).
Az ajtónyitás irányainak 2 fő fajtája van : a hagyományos nyíló és a felfelé nyíló, amelyet pl. a felső szekrényeknél használnak és egy speciális vasalat biztositja, hogy ne essen a fejünkre nyitott állapotban.
- f i ó k k i a l a k í t á s o k
a fiók 3 fő részből áll, egy un. fiókelőlapból (ez látszik és ez anyagában, szinében átalában megegyezik az ajtókkal) a fiókból és egy fiókcsúszó rendszerből, mely a korábbi csúszómozgás helyett szinte kizárólag görgös mozgatással biztosítja a fiók könnyű mozgatását. A fiókok készülhetnek fából, forgácslapból, rétegelt lemezből, de mind gyakrabban - a nagy igénybevétel miatt - fémlemezből, ugyanis ez a kombináció biztositja a leghosszabb ideig a megbízható működést. A fiókok további anyaga lehet az un. rácsos, vagy kosaras megoldás, ahol rozsdamentes kivitelben készülnek a különféle fiókbelsők. Ez a megoldás többek között szabad átlátást biztosit több kinyitott fiókon keresztül, másrészt kis súlya miatt alkalmas nagyméretű fiókok és fiókszerű tárolórendszerek mozgatásához. Ilyen pl. a kamraszekrényként is müködő 60 cm mély, 180-210 m magas egyben kihúzható tárolóelem, amelynél ilyen módon a teljes átszellőzés is biztosítva van.
A korábbi 60 cm széles modulokat felváltották a szélesebb elemek, igy a 90-105-120 cm széles bútorok is. Ezekbe mind gyakrabban nem ajtókat (kétszárnyú ajtókat) szerelnek be, henm nagyméretű fiókokat, Ez a megoldás különösen elönyös fazekak, lábosok, serpenyők tárolására, a nagy és sokszor formátlan edényzet minél kisebb un. hulladékterülettel tárolhatóak ilyen egységekben. Ezek a fiókok magasabbak is az átlagnál, igy sokszor egy ilyen bútorban csak mindössze 2-3 fiók található. Itt mind a tömör, mind az áttört (kosaras) változat előfordulhat.
- a j t ó c s u k ó k
megakadályozandó az ajtók becsapódását olyan vasalattal látják el, mely a becsukódás utolsó pár cm-ben lelassitja még a dinamikus becsapódó mozgást is és lassú és halk becsukódást eredményez. Hasonló célt szolgál a korpuszbe beépíthető (besüllyeszthető) kis stift, amely a kiálló kis müanyag ütközöjének rugalmasságával (rugójával) akadályozza a hirtelen és zajjal járó becsapódást. ezek mind extre kellékek, külön kell kérni őket (nem olcsók)
-f i ó k c s u k ók
hasonlóan az ajtókhoz a fiókoknál is használnak ilyet, de itt annyival egyszerübb a helyzet, hogy maga a fiókcsúszó sinje eleve úgy van kialakitva, hogy kb. 5 cm-re betolva a fiókot már behúzza saját magát.
- f o g a n t y ú k
az ajtókra és a fiókokra kerülő fogantyúk szintén a vásárló által választható opciók közé tartoznak. Igen-igen nagy a választék és mivel egy-egy konyhastudió csak pár gyártó termékét forgalmazza és ezek is sokszor vááltoznak, később ha ugyanolyan fogantyút szeretnénk még vásűrolni, bizony nem biztos hogy találunk még pont ugyanolyat. Formára, méretre, színre igen nagy a választék, a saját izlésünkön túl feltétlenül hallgassuk meg az eladó ajánlatait is, mert ő tapasztalatból tudja, hogy a különféle fogantyúk a különféle színű és stílusú bútorokon hogyan fognak hatni. ennek eldöntése azért sem olyan könnyű, mert ha egységes megjelenést szeretnénk elérni, akkor olyat kell választani, ami ugyanolyan jól mutat a kisméretű ajtón, a nagy ajtón, a kisméretű fiókon és a 120 cm-es két fogantyút igénylő fiókon is ! ez sokszor nem könnyű, márcsak azért sem, mert ezeket a funkciónak megfelelően forgatni kell visszintes illetve függőleges irányba. Léteznek fogantyú családok, ahol ugyanabból a fajtából többféle méret is megtalálható. A fogantyúkat a rögzitésük alapján 1 ill. 2 csavarosak lehetnek és fontos felerősítésü paraméterük a rögzitési pontok középtávolsága. Ezek némiképp tipizáltak, de egyáltalán nem biztos, hogy egy másik gyártó kétcsavaros fogyntyúját fel tudják tenni egy másikhoz készült furatokba. Ezért nagyon jól gondoljuk meg és csak a legutolsó pillanatban határozzuk meg véglegesen a fogantyú fajtáját, mert ha már kifúrták a lyukakat, akkor ott már nincs visszaút !!!
A fogantyúk anyaga - mégha krómozottnak is néz ki - a legtöbbször speciális műanyag, drágább változatban speciális bevonattal rendelkező aluminium, különleges kialakitás esetén lehet pl. porcelán is.
- k i e g é s z i t ő k ajtóra és fiókra
ezek különféle - többnyire fém, fémkosaras - szerelvények, amelyeket az ajtók belső felületére szerelnek fel és a tárolástól kezdve, a szeméttároláson át sokféle funkciót elláthatnak. ezeket az opciókat is nekünk kell kiválasztanunk és ilyenkor célszerü meghallgatni a kereskedőt, hogy milyenek léteznek, mert sokszor nem is gondolunk ezekre az apró praktikus dolgokra. Természetesen itt is léteznek bonyolultabb és komplexebb megoldásol, mint pl. a fiók kihúzásával előtűnő kenyérszeletelőgéptől kezdve a kiegészitő daraboló asztalkáig sok minden.
Ugyanilyen speciális kiegészitő pl. a szemetest rejtő ajtó nyitását biztosító lábnyitó is, amelyet a már korábban belinkelt képen is láthattatok http://www.koos.hu/files/keretesfurner.jpg .
A nagykonya berendezésekről "átvett" szerelvényfajta az un. kéztörlőtartó, melyet a bútorok elejére szerelnek fel végig, mint egy kapaszkodót
A legjelentősebb hazai szerelvényforgalmazók:
FOREST
http://www.foresth.hu/ (itt megnézhetőek pl. az alukeretes ajtók...)
6. PÁRKÁNYOK, ÖSSZEKÖTÖK
a kész konyhabútorokra kerölhetnek un. párkányok, pártázatok, a stilusnak megfelelően sima egyszerű lap vagy tagozatos, 3D-s elemből elkészitve. Bármelyikkel is készül, mindegyiknek az a szerepe, hogy a különféle fajtájú, méretű bútorelemet összefogja, egységgessé tegye. További funkciója lehet, ha 12-20 cm-re kinyúlik a felső szekrények síkjából, hogy világítást lehessen benne elhelyezni (ez legtöbbször transzformátorról működő halogénvilágítást jelent, de természetesen lehet valamilyen hagyományos süllyesztett világítás is. itt arra kell tekintettel lenni, hogy egyrészt a felső ajtót nyitni lehessen tőle, másrészt úgy kell beépíteni és úgy kell meghatározni e felső párkányelem helyzetét és méretét, hogy e felső világítás takart részeit és huzalozásázt ne lehessen látni !
a felső szekrényeket nemcsak felül, hanem sokszor alul is összefogják egy egyszerű lappal, különösen akkor, aha e felső szekrényke alja egy magasságban van. kerülhet ide un. fényterelő (fényléc) is, amelyik a felső szekrény aljára kerülő helyi világítást takarja el és biztositja, hogy a lámpa fénye csak a munkalapra kerüljön és ne közvetlenül a szemünkbe.
a www.otthonok.hu weblap on-line kérdező fórumán indult egy egyszerű kis "Lakberendezési tanfolyam" . Ebből ti valószínüleg csak a konyhabútor kapcsán feltett irásomat ismeritek. Bár ennek a topicnak a témája a beépített konyhabútor, ha más is érdekel, akkor itt megtalálod a többi témát is. Először a helyiségeket veszem végig (előszoba, WC, konyha......) , majd jön a többi is (ha birom idővel... :-))).
tömör ajtólapot akkor lehet/kell/érdemes választani, ha un. 3D bemarásokat, vagy mélységi tagolásokat szeretnél, esetleg le akarod gömbölyiteni a sarkait, oldalait. Ha megelégszel, vagy éppen a sik felület tetszik, akkor elég/megfelelő/tökéletes a furnérozott is. Ez nem minőségi kérdés, hanem, hogy mi az elvárás. Régen rossz, ha magának a fának kell ellenállni a viznek és nem a rajta lévő specko lakknak (az ugyanis épp ezért van rajta, többek között......). Ha rosszul válogatják össze, vagy nem 1. osztályú anyagból dolgoznak (legtöbbször tölgy vagy bükk), akkor valóban látszik a toldás, pontosabban az egymás mellé kerülő elemek színeltérése.
Van a kettőnek kombinációja is, amikor tömör fa keretbe furnérozott forgácslap, vagy MDF kerül. Ha szakszerüen van lekezelve, nem árthet neki a freccsenő viz (márpedig itt csak az ellen kell megfelelnie, gondolom nem akarod áztatni is őket...:-)))
- példa a 3D-s bemarásra (ezt csak tömör fából tudod megcsináltatni) és ez egyben arra is jó, hogy lássatok egy spéci festési módot, amikor egy sötét szin hozzákeverésével "antikolni" tudják az ajtót, régies hatást kölcsönözve neki (mivel csak kézzel lehet csinálni a festést, érthetően drágitja)
- példa az emlitett vegyes tömör-furnér megoldásra
- példa a már emlitett műgyantás (acrylos) munkapultra
Légyszi segíts a döntésben.
Azt mondjuk, hogy a tömör fa a legszebb...szépen látszik a fa erezete, stb. Legszívesebben én is ilyen frontot választanék, de amelyeket eddig láttam, azoknál (a cseresznye vagy ennél világosabb színeknél) nem a fa erezete volt szép, hanem a függőleges toldások voltak nagyon láthatóak, visszataszítóak.
A furnérozott sokkal szebbnek tűnt, mint a tömörfa és még olcsóbb is kb.20%-kal. Nem ismerem a furnér hőálló és vízálló képességét. Nem púposodik fel ez is egy idő után?
A szívem a tömör fához húz, de nem ilyenre számítottam.
Te tömör fát vagy furnérosat választanál?
Az én konyhaszekrényemet,teraszomat és a küszöbeimet (polírozott sárgaréz)egy nagyon szépen dolgozó asztalos készítette.
Megérdemli, hogy reklámot csináljak neki!
Hubert Ferenc 06 20 995-8981
dunántúli megyeszékhely, szép és "belakott" környéken, 30 éve épült ház, amire azt mondták, hogy megsüllyedt ? Te vagy az, akinek megigértem, ha arra járok, benézek ???
az előző részben az ajtótípusoknál kihagytam egyet :
- fémkeretes ajtók. szinte kizárólag aluminiumból készítik, kész profilt vásárol a gyártó a majdani ajtó méretének megfelelően vékonyabb vagy szélesbb látszó profillal. A betét lehet festett, furnérozott lap, de leggyakrabban üveget tesznek bele, akkor is inkább a felső szekrény elemekbe (de nem kizárólag). Nagyon dekorativ és roppant divatos, vagyis "trendy".
szintén lemaradtak a különféle lam. lap gyártók cimei is :
és akkor amunkapult felületek anyagainak folytatása :
---------------------
- tömör fából . Ilyen anyag látható pl. az IKEA -ban is, un. tömbösitett fából készítik (2-3-4 cm vastag léceket összeragasztanak és lapra csiszolnak. Hátránya hogy korlátozottak a méretei, befoguláskor egyedi megoldás kiván. Előnye, hogy természetes fa, annak minden szépségével, sohasem lakkozzák, mert könnyen feljönne és belekerülve az ételbe mérgezhet. Ezért ezeket a fajta lapokat méhviasszal szokás kezelni, ami ugyan egy kicsit macerás, de megtartja afa eredeti tulajdonságát. nekem volt ilyen konyhám 8amikor még én is azt képzeltem magamról, hogy tudok csinálni, olyannyira hogy még magát a munkalapot is én csináltam, no inkább nem ecsetelem........ :-))). Szóval a vizre érzékeny, nem szereti, ha órákig el van árasztva vizzel, különösen ha már régen volt viaszolva. Nem vagyok meggyőződve a 100 %-os higiéniáról, de a felület mindenképpen megérdemel egy átgondolást
- mügyanta (acryl) bevonatok. elterjedésüket mindössze egy dolog akadályozza, hogy igen-igen drágák. Ezek általában 4-12 mm vtg. táblákban kaphatóak, ráragasztják egy közönséges forgácslapra vagy MDF lapra, de nem csak a tetején, hanem az oldalán is, bárhol lehet toldani sik felületen is, ugyanis szinazonos anyagával ragasztják. Valóban nem lehet megtalálni a toldás helyét. A másik fontos ismérve, hogy marható, csiszolható, vagyis olyan szélt lehet marni neki, mintha egy 4-5 cm vtg tömör lapból lenne az egész, ráadásul nem gond ha egy u alakú konyhapultot hézagmentesen kell körben elkészíteni. Általában felpolirozzák magasfényre. Bár egy kissé sérülékeny, a javitása saját anyagával történik igy a javitás sem fog látsódni később. kissé karcérzékeny és nem szereti az üzemi hömérsékletű vasaló talphömérsékletét vagyis nem korlátlanul hőálló.
Több fajtát is forgalmaznak a hazai szakcégek és bár más-más gyártótól származnak, főbb tulajdonságaikban általában megegyeznek (legfőképpen az áraikban)
CORIAN
http://www.matrepol.hu/ (magyar nyelvű és elég részletes)
WILSONART
http://www.wilsonart.com/
AVONITE
http://www.avonite.com/
SWANSTONE
http://www.theswancorp.com/
- léteznek un. épített konyhapultok, ahol magát a pult felületét csempe, illetve kőlapokkal is le lehet rakni, ilyenkor a fugák maguk illetve az anyaguk jelenthet gondot, részben a tisztithatóság, részben a fugák elszineződése miatt. bizonyos rusztikus konyhákban - ha nem is azegész felületen - elképzelhető megoldás lehet.
- és a végére hagytam, bár nem jellemző (szintén az ára miatt), konyhapultott lehet kőből is késziteni, azon belül is gránitból vagy un. agglomerátból (ami kődarabok mügyantával való összeragasztásából jön létre), de itt a nagy méretek miat az ár valóban nagy. Konyhapultnak nem való a márvány, mert erősen nedvszívó, igy elszineződik és az nem távolitható el belőle (mint amikor a fát pácolják a puha részeinél, az sem távolitható el.)
ha még érdekes lehet és lesz időm, akkor folytatnám a különféle szerelvényekkel, vasalatokkal (fiók, ajtó, fogantyúk, nyitásfajták), a legfontosabb készüléktípusokkal és a végén a legjelentőseb (külföldi)konyhabútor gyártók cimeivel, hogy lehessen látni mi most a divat, merre fejlődik ez az iparág.
a konyhák - szakitva a régi és sokszor rossz sztereotipiáktól - ma már ergonómiailag sokkal jobban testre szabhatóak. ez azt is jelenti, hogy egyáltalán nem szükséges egységes magasságot adni a pultnak, mert a különböző munkafázisok más-más magasságot igényelnek. Jól és szépen szerkesztett konyhában ez a fajta függőleges tagolás még kifejezetten érdekes, újszerű, de mindenek előtt praktikus lehet.
Induljunk ki abból, hogy az átlag konyha 86-90 cm-es pultmagassággal (a pult felső síkja) rendelkezik és vegyük átlagmagasságnak a 170 cm-t.
ÉTKEZÉSRE IS szolgáló pultszakasz :
az étkezőasztal tipus magassága 75 cm, ezért itt a pultnak is követnie kell ezt a magasságot
ÁLLÓPULT vagy bárpult (ehhez magasitott lábú un. bárszék való)
a kényelmes könyöktámasz magassága 105-115 cm
FŐZŐFELÜLET
mivel a munkavégzés lábosokban, serpenyökben történik és nem puszta kézzel a forró felületen, ezért itt legtöbbször munkaeszközt (a karunk meghosszabbitását) használunk - pl. kanál, fözökanál, merítőkanál...stb. - igy itt lehet alacsonyabb is a munkapult (a főzés felülete), mint 90 cm, de ez lemehet akár 80 cm-re is (a lábosok, fedővel min. 10 cm magassak).
MOSOGATÓ
a mosogató már az a felület, ahol puszta kézzel, sőt tenyérrel is érinteni tudni kell a mosogató alját, méghozzá viszonylagos természetes testtartásban.
Ennek magassága igazodjon egy álló testhelyzetben, logó karok mellett vizszintesen tartott kézfej magasságához(75-78 cm), pontosabban max . ilyen mélyen lehet. Figyelembe véve egy normál testméretet és egy 15 cm-es átlag mosogatómélységet, a mosogató felső sikjának az értéke 92-95 cm-re adódik, vagyis magasabbra mint az átlag (90 cm) mosogatók. magasabb testméret esetén ezek természetszerüleg változnak.
MUNKAPULT
Hasonló a szituáció a munkapultuknál, ahol a konyhai munkavégzés döntő többsége folyik (válogatás, tisztítás, húsvágás, darabolás, előkészítés, panirozás....), ezek egy részéhez komoly erőkifejtés is szükséges (pl. húsdarabolás...) . itt a behajlitott könyök adja a kiinduló pontot. A logó kéznél 90 fokra behajlitott alsókar esetén a könyök alsó magassága 98-103 cm-re adódik. Ebből kiindulva az optimális előkészitő pult magassága valahol 92-95 cm körül lehet (hogy ne kelljen mérőszalagot használni : egy 173-176 cm magas normál testalkatú embernél a köldök magassága cca.100 cm)
szóval látszik, hogy különféle tevékenységekhez különféle magasságok tartoznak, ezekből azt kell különösen figyelembe venni, amit sokat csinálunk (előkészítés és mosogatás ill. tisztitás a mosogatóban).
Sziasztok konyhamunkások!Építkezünk, s az új konyhámban a mosogatót szeretném megemelni. Ösztönös ergonómia - fáj a derekam a hajolgatós mosogatásnál.KM-hez a kérdésem: hogyan állapítsuk meg a pultmagasságot - bevallom, én a mosogató fenekétől indulnék ki, ami kb 16-18 cm-re a pult alatt van.Nem különösebben érdekel az esztétikája, hogy nem lesz az egész U alakú pult ua. magasságban. Mégegy szempont:kb. 8 cm-rel magasabb a lányom, ő is végzi ezt a nem éppen felemelő munkát , kettőnk magassága és a mosogató felemelése optimalizálható-e? A munkát végző(k) testmagasságához milyen magasságú legyen a főzőfelület és a munkapult?Ha lehetne mielőbbi választ, kb.3 hetem van a megrendelésig!kösz.skova
A Praktikerben többféle színváltozatban vannak beépített konyhák, az elemek cseréhetők és variálhatók. A "Mary" fantázianevű hosszú ideje 89eft, mi is ezt vettük meg, patentül összeszerelhető és szép. Ennyiért még szóba sem állnak veled. Jó nem echte cseresznye vagy mahagóni, de nekünk nem volt 300eft-unk a konyhára, akinek van szerencséje van...
Miklós: részemről folytathatod, még ennyire összeszedve nem láttam sehol.
(nem tudom mennyire emlékszel, úgy döntöttünk, megtartjuk a 35 éves családi házunkat és jövőre felújítjuk.) Egyébként nekem legjobban per pillanat a festett fronttal készült konyhák tetszenek, de ez egy év alatt nagyon sokat változhat. Ugye nálunk döntő, hogy két kisgyerek is van:-) Szőval, ha van időd folytasd, engem biztos érdekel...
tisztánlátás kedvéért összefoglalnám, amit érdemes tudni arról, miképpen célszerü ma konyhabútort kiválasztani. legelöször is ismernünk kell a választékot. Már régóta megszünt az előregyártott készbútor konyha, ma MINDEN konyhabútor egyedileg, méretre készül. ez az általános és mindjárt érthető lesz, hogy miért.
egy átlagos konyha bútorelem 5 fő részből áll, amiket mint opciókat Te választasz meg.
1. KORPUSZ (a doboz), aminek nincs eleje, se teteje. Általában a legolcsóbb és nem szinezett laminált lapból készitik (lehet persze szines is, ez nem növeli az árat) jellemzően állitható müanyag lábakon áll, ezzel tudják a padló egyenetlenségeit kiküszöbölni.
jellemző méretei : 30-45-60-75-90-120, de miel egy roppant egyszerü dobozról van szó, ezért a "maradék helyet tetszőleges méretűvel szoktál kiegésziteni, legtöbbször ez polcos, vagy un, italtartós rész lesz (ajtós a legritkábban, de erről majd később)
2. LÁBAZAT a korpusz lábait eltakaró un. lábazati elem, zokli, ki hogy hivja. Általában müanyag, a müanyaglábhoz bepattintható módon rögzithető, a padlóval érintkező felén áttetsző, puha müanyagszegéllyel megakadályozandó a szekrény alá való befolyást, zárást. Ide kerülhet egyébként fiók is a jobb kihasználhatóság miatt.
Az új dizájnú konyhabútorok látható, sőt kiemelt lábakkal birnak, fából, fémből, megszüntetve a beépített konyhabútorok korábbi massziv, tömör jellegét és átfomálták az úk trendek sokkal inkább hagyományos lábakon álló butorrá.
3. FRONT ez gyakorlatilag az ajtót, fiókelőlapot jelenti. itt is többféle anyagból lehet választani, vegyük sorra :
- fóliázott, formapréselt lap (lehet benne pl. bemarás, diszités), de persze lehet sima is, az oldalaira beforduló felülettel választható szinekben. ezek legtöbbször valamilyen MDF lapok, amikre gyárilag müanyagfóliát préselnek rá. Választható méret és szinválasztékét a gyártott kollekció határozza meg, tehát a 42 cm-es bútorra kicsi az esély, hogy kapunk ajtót vagy fiók előlapot. Olcsó kategória, meghatározott (többnyire) és szükös választékkal.
- laminált ajtólap : forgácslemez az anyaga körben élfóliázva (nem házivasalóval teszik rá !!!), a forgácslapokból elég nagy a választék, kb. 2-3 nagy lapgyártó kollekciójából lehet választani, természetesen hozzájik passzoló élfólia is kapható. Hátránya, hogy csak sarkos kialakitás képzelhető el, ebből következően sérülékeny, ahol elválik a fólia, ott nedvesség ellen védtelen lesz és bizony előbb vagy utóbb fel fog duzzadni, magyarán tönkre megy. Előnye, hogy olcsó, bárki (mármint konyhabútoros) meg tudja csinálni és nagy a választék belőle. További előny, hogy nincs méretkorlát, mivel az ajtó egyedi gyártású.
- furnérozott változat. A fentinek egy drágább, igényesebb változata, amikor a nyers forgácslapra vagy MDF lapra vékoyn szinrurnér réteget visznek fel, ilyenkor az éllezárást illeik tömör fából késziteni és az egésznek tömör fa hatása lesz. A furnérozás miatt elég drága kategória, de roppant impozáns, tetszőleges szinre lehet pácolni !!
- festett felület. Az ajtó anyaga lehet tömör fa vagy MDF lap, ezt festékkamrában fújják szinre, emiatt a felülete rendkivül szép. előnye, hogy szinkártyából lehet a legtöbbször választani. Hátránya, hogy óvatosan kell bánni vele, mert ha lepattogzik a festék, akkor csak az eredeti helyen lehet javitani, többnyire inkább újragyártják az ajtót.
- tömör fa (kerettel és betéttel) klasszikus megoldás bükk vagy tölgyfalécekből készült kerettel, a betét pedig rétegelt lemezből készitik hozzá. tetszőleges szinre pácolható. A keretes megoldás bizonyos ajtótipusoknál és fiókoknál gondot okozhat, ott ezért inkább elhagyják és tömören készitik el.
- mart tömör fa. Tömbösitet tömör fa lemezből majrják ki a (legtöbbször) rusztikus mintát. teljes felületén fa, igy tetszőlegesen pácolható. nincs akadálya az ajtó méretének sem formájának.
léteznek még persze különféle alváltozatok, mint pl. a magasfényű melamin lakkal bevont ajtók (modern olasz konyhakatalógusokban látni ilyeneket), de mondjuk azt, hogy ezek a főbb tipusok.
4. MUNKAPULT -nál érhető tetten a könyhabútor un. egyedi jellege. A felül üres korpuszokat összerakják, összecsavarozzák és amikor kész vannak, akkor ráteszik egyben a munkapultot. Igy keltve egységes, hézagmentes felületet.
jellemzően a következő kategóriákból lehet választani :
- laminált lap. A korábban emlitett laminált lapoknak van munkapult változata is 32 ill. 40 mm vtg-ban 60 és 90 cm szélességgel (ez utóbbi a sarokszekrények feleti pultrészeknél kellhetnek), ezek a lapok természetesen csak egy oldalukon lamináltak és az egyik élük le van kerekitve és ide ráfordul a laminált rész is. Ebben nagy a választék, hasonlóan a az ajtólapokhoz. ez a legáltalánosabb, legelterjedtebb és legolcsóbb megoldás. Itt sincs (általában) jelentősége a szineknek, mintának. választhatóak az egyszinü, a szemcsés, a kőszórásos, a márványutánzatú minták és a speciális optikai hatásuak egyaránt. A falhoz való csatlakozásnál 3szögalakú. müanyafszegélyű lezáró profilt használnak. Amennyiben L alakú beforduló a konyhapult, úgy akkor szép és praktikus, ha a munkapult is egységes és folyamatos. ezt vagy egy csatlakozó és persze látható aluminium sinnel lehet összekötni (szerintem nagyon csúnya) vagy bemarják mindkét csatlakozó elemet és egy vendégcsappal összeragasztják egy olyan ragasztóval, hogy a csatlakozásnál se tudjon elázni a laminált lap, mert ennek ez a legnagyobb ellensége.
ha még érdekel titeket a többi választható anyag, akkor majd folytatom, de most sajna dolgom van.......
