Ez látod jó kérdés. Sztem az lehet a különbség, hogy a pótnyomozás esetén a nyomozás szabályait kellett alkalmazni, tehát nyomozási cselekményeket végeztek a nyomozó hatóságok. Most erre a törvény nem ad lehetőséget. Az persze kérdés marad, hogyan lehetséges új bizonyítási eszközök felkutatása, ha nem nyomozhatnak... Kb. azt tudom elképzelni, hogy pl. az ügyész olyan tanúkat indítványoz, akiket meghallgattak ugyan a nyomozati szakban, de vmi oknál fogva a vádiratban nem indítványozta őket.
Jó a felvetésed, anno ez nekem is szöget ütött a fejembe, de aztán kisült, hogy ennek akkor van jelentősége, ha a próbaidő letelte után merül fel a végrehajtás elrendelésének szükségessége (pld a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt a próbaidő letelte után (de még az elévülési időn belül) rendelik el a vh-t)
Ezt persze csak azért tudom ilyen magabiztosan kijelenteni, mert megnéztem a kommentárt, hogy tudjak neked válaszolni, és ezt találtam benne:
"A törvényhez fuzött miniszteri indokolás szerint, mivel a törvény nem ismeri a pótnyomozás intézményét, további nyomozási cselekmény elrendelésére a tárgyalás megkezdése után már nem kerülhet sor. Ezért, ha a tárgyalás közben olyan helyzet áll elo, hogy szükségessé válik a vád kereteivel behatárolt bizonyítási eljárásban az ügy teljesebb felderítése és az kiküldött vagy megkeresett bíróság útján nem lehetséges, továbbá ha a bizonyítás kiegészítése a tárgyaláson nem végezheto el, a bíróság az ügyészt hívja fel a bizonyítási eszközök felkutatására."
Ebből nekem az jön le, hogy a vádbeli tényálláson túl nem lehet további tényeket a bizonyítás tárgyává tenni, így a megismételt elsőfokon sem lehetett volna többet ráverni szerencsétlenre.
Ebből alaphangon csak az következhetne, hogy hülye a védő. Ha az ügyész nem fellebez, legföljebb helybenhagyják az ítéletet - mit veszíthettek vóna?
Egy dolog van csak, amit megfontolandónak tartok: mi van akkor, ha mongyuk visszadobják elsőfokra, és ebből az alkalomból pótnyomozást rendelnek el - esetleg ettől tartott a védő?
Ehhez azé' nem értek igazán, de nem zárnám ki ennek a lehetőségét...
Ez csak egyszeres enyhítés volt, ugyanis kétszeres leszállásra csak kísérlet és bűnsegély esetén van lehetőség. Arról nem vagyok meggyőződve, hogy ez olyan súlyos bűncselekmény lenne, legalábbis azt gondolom, hogy a közoktatási intézmény területén való elkövetést nem erre az esetre találták ki. Annyi többet érhetett volna el, hogy azt a két hónapot is leveszik vagy a végrehajtási fokozatot börtönre enyhítik. Esetleg a három évre levitt szabadságvesztésre megállapítják, hogy a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Szóval lehetett volna még mit enyhíteni az ítéleten...
Sztem nagyon láma dolog védőként nem fellebbezni, főleg azzal a hivatkozással, hogy roszabbul is járhattak volna. Mivel jogász-körökben viszonylag ismert jogintézmény a súlyosítási tilalom, a védő is tudhatta volna, hogy súlyosabbat nem kaphat, már feltéve, hogy az ügyész nem fellebbez. Márpedig nem fellebbezett. Arról nem is beszélve, hogy mivel - a cikk szerint - néhány nap múlva emelkedett jogerőre az ítélet, az ügyész vagy helyben tudomásul vette, vagy ő is 3 nap gondolkodási időt kért. Így az ügyvéd meg tudott volna győződni arról, hogy volt-e ügyészi fellebbezés.
Ha már büntetőjog - van egy problémám. Azt írja a 68. § az elévülés határidejének kezdő napjáról
(1) "A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik."
Bizonyára rosszul értelmezem, de számomra a második tagmondat magyarázatra szorul. Ti. úgy gondolnám, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajthatósága a próbaidő leteltével megszűnik. Akkor viszont hogyan kezdődhetne az elévülés (ami, ugye, a végrehajtást kizáró ok) a próbaidő lejártával? Másképpen: miért szorulna egy már nem végrehajtható büntetés elévülésre?
Előre is köszönöm a segítséget.
Egy meglehetősen egyértelmű tényállású, bizonyított súlyos bűncselekmény kétszeresen enyhített büntetést kiszabó ítélete ellen milyen alapon, milyen reménnyel fellebezett volna? Mi többet érhetett volna el?
Vagy arra gondolsz, hogy számítania kellett volna az MSZP-SZDSZ győzelmére, az azt követő BTK-módosításra, és ha addig kihúzza a másodfokot, akkor már az új, enyhébb normát fogják alkalmazni. Ez azért elég áttételes és halvány esély. Amivel szemben ott áll az, hogy a másodfok - mondjuk - csak egyszeres enyhítést lát helyesnek.
"A nüntetés mértéke és kiszabása szempontjából átadás=kereskedés a törvényi tényállás szerint."
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a törvényi tényállás szerint az átadás=kereskedés, de a büntetéskiszabásra jelentős hatása van annak, hogy melyiket valósította meg az elkövető.
"A büntetés mértéke és kiszabása szempontjából átadás=kereskedés a törvényi tényállás szerint."
Ehhez kétség nem fér, én meg pusztán arra utaltam, hogy az "500 ft-ot fogadott el 1 spangliért" nem jelent feltétlenül eladást (ezt én úgy értettem - ezek szerint félre -, hogy a kereskedéssel azonosítod).
282/A. § (1) Aki hatósági engedély nélkül kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mimcs jelentősége a haszonnak, sem a kereskedésnek. A nüntetés mértéke és kiszabása szempontjából átadás=kereskedés a törvényi tényállás szerint. Pusztán erre utaltam.
A szerződési szabadságba belefér, találkoztam má' ilyennel. Többnyire olyan cégek kötik ki, aki vigyáznak a goodwilljükre, mert rongálná a jóhírüket, ha valamelyik szállítójuk, vagy kivitelezőjük éhbérért, vagy feketén alkalmaznná a dolgozóit.
Hálisten nem képviselek senkit, csak apám hívott fel ezzel a kérdéssel.
Közben megkérdeztem egy-két embert, akik először azt mondták, hogy nem, aztán amikor jobban belegondoltak, akkor azt hogy lehet, de nincs sok értelme... :-)))
Sztem lehet, nem tudok olyan §-ról, ami tiltaná. (persze ettől még lehet, hogy van ilyen)
A kötelezett felelősségi körében bekövetkezett lehetetlenülésből származó kártérítési kötelezettséget megfordítanám a helyedben, már ha a válallkozót képviseled.
Szerintem törvényi akadálya nincs. És ha a "vállalkozás" munkaerő kölcsönzésre vonatkozik, a teljesítés nem árú vagy jól definiált szolgáltatás, a kikötés jogos is lehet.
Persze ha nem tetszik, nem kell szerződést kötni.
Pl. szerződést kötök veled, hogy az új bugyikollekciómat Madonna fogja reklámozni 4 éven keresztül. De neked Madonnával olyan szerződésed van, ami csak két évre szól és egyébként is minden szankció nélkül felbontható és te egy 3 milliós Kft. vagy.
Lenne egy konkrét problémám. Van egy vállalkozási szerződés, amiben a megrendelő ki akarja kötni, hogy a vállalkozó milyen feltételekkel köthet munkaszerződést a saját munkavállalóival. A kérdés az, hogy ezt lehet-e. Sztem nem...
Orbánék szigorítása után a sima átad, kereskedik stb. 2-8 év, és az oktatási, köznevelési stb. intézményben elkövetett átadás minősített esete 5-10 év. Annyi, mint egy fegyveres rablás.
