Fiji jóval nagyobb, sokkal több a turista. Biztos van ott is kevésbé frekventált rész, meg szép is, de azt hiszem Cooks-ra én is és Bolond is garanciát adunk (különösen Aitutaki-ra). Ráadásul inkább úgy tudsz onnan hazajönni, hogy "azért rendesen körbenéztem".
Jó utat Maldívra, és ott végezz el egy búvártanfolyamot mindenképp!
Felvettem szintén a Travel Channelről egy másik óceániai filmet. Mivel úgyis tágabban beszélgettünk idáig is Tahitinál, leírom mi is volt a filmben, talán valakinek érdekes, aki nem látta a filmet.
Először Fijin voltak, ahol kavát ittak, ami valamilyen borsféle növény gyökerének a kiáztatásából nyert nemzeti ital. Persze Óceánia más részein is isszák. Fiji egyáltalán nem drága, pl. Kandavu szigetén frankó kis vízparti bungalót már 15 dollárért is lehet kapni étkezéssel! Vitu Levu a fő sziget, innen rendszeres repülőjáratok vannak ide. Errefelé van az Astrolabe-korallzátony, amely megszakítás nélkül 30 km hosszú, az egyik legérintetlenebb hely. A víz néha olyan tiszta, hogy 100 m-re is ellátni. Vitu Levun a lakosság több mint fele a betelepített indiaiak leszármazottja. Fiji lakosainak a pontosság nem erényük, a tömegközlekedésben félóra ide-oda nem számít. A sziget déli részén lévő Natandola az egyik legjobb strand. Vitu Levutól nyugatra van Mana sziget ahol szintén szép strandok vannak, itt cápákat etettek. Fijiről Vanuatura indultak tovább egy Air Pass Tickettel, amellyel háromszor lehet repülni 600$-ért. A repülőtársaság ha jól láttam, az Air France volt.
Vanuatu angol-francia közös kormányzás alatt állt, 150 ezer lakója, 100 nyelve van. Elöször Ambrym nevű szigeten voltak, ahol a kanniballizmusról beszélgettek, s rejtélyesen elmesélték, hogy ma sem szeretik az egyedül kószáló idegeneket. Állítólag drága a ruha, ezért jó ajándék, ha ilyet adunk a helyieknek. A Milee nevű bungalow-ban szálltak meg, amely elég tisztességes szállás volt. A sziget déli részén lévő Cecidy(?)-ben a tengerpart mellett hévízforrások fakadnak fel a vulkáni kőzeten keresztül, jó kis meleg fürdőhely.
Tanna szigetén beszélgettek arról, hogy a férfiak nem sok mindent csinálnak, amíg a nők dolgoznak. Nemzeti ételük a lapla, amelyben reszelt tárógyökérrel kókuszt, vizet kevernek, és ebbe a tésztába húst, halakat, kókuszkrémet tesznek. Az utazó Ian Wrightnak nem igazán ízlett. A sziget keleti részén lévő Port Resolutionban szált meg, ahol 25$-ért teljes panziós, melegvizes szoba volt. Jól látható onnan a Yasir(?) tűzhányó, amely aktív, el lehet sétálni a pereméig, megnézni a lávát.
Salamon-szigetek
Nagy csata volt itt a II. világháborúban, sok akna, robbanószer és roncs van. Guadalcanal a fő sziget maláriával a legsúlyosabban fertőzött sziget a világon. Az emberek havonta megbetegszenek. 107 nyelvjárás van, közvetítő nyelvként a pidzsint beszélik, amely melanéz nyelvtan angol szavakkal. Itt van a Tennalu vízesés, amely 60 méter magas, alatta egy tó van, ahol lehet fürödni. Voltak egy Koponya-szigeten, amely a fejvadászok gyűjteményét tartalmazza, ide gyűjtötték be a fejeket, miután a tengerbe lerohasztották a testről őket. A nyugati szigetek állítólag a Csendes-Óceán legszebb szigetei közé tartoznak, mint pl. Lola. Nyugaton Gizo a legnagyobb sziget, kevés az édesvíz, csak néhány óráig van naponta. Itt is nagy csata volt a háborúban, alig 100 m-re a parttól sok roncs van, érdekes búvárutak.
Malaita szigeten teherautóval utaztak, ami itt az általános szállító eszköz. Mesterséges szigetekre apró halászfalvakat építettek itt korallból, kőből a törzsi háborúk elől menekülők. Itt csinálják az asszonyok a kagylópénzt, amely nem olcsó, mert fáradságos munkával készül, a férfiak meg közben bételdiót rágcsálnak és pirosakat köpnek.
Nagyjából ennyi. Tényleg jó lenne a Lonely Planet könyv is, majd utánajárok.
Van pl. egy sziget, amire még nincs sok járat, talán csak hajóval tudsz odamenni egy közelebbi szigetről, és emiatt nagyon kevés turista van. Ugyanakkor azt mondják, hogy gyönyörű, így fel fogják fejleszteni a turizmust. FP hatalmas, rengeteg gyönyörű és érintetlen hely van!
Csak ismételni tudom magam, vegyétek meg az ide vonatkozó Lonely Planet könyveket!!! Az összes feltett kérdésre azonnali választ kaptok!
Mitán a hajó bevisz a szigetre (a reptér egy motun van), mindig vár legalább egy, ún. "le truck". Az asszem 500 cfp/fő áron visz valahova. Vaitape-től milyen irányban van?
Ahogy írtam, érdemes más szigeteket is megnézni, ráadásul vannak zónajegyek/csomagok. Van családi, fiatal, illetve nyugdíjas kedvezmény is. Én még pont belefértem a fiatal-kategóriába, így 30%-ot levontak az árból...
Itt megvan a menetrend, valamint a díjszabás is. Ha mész, fontold meg a Tuamotu szgk.-et (Rangiroa + néhány másik kevésbé látogatott), esetleg a Marquises szgk.-et.
Az ausztrál pofa, aikvel Bora-n találkoztam nemrég bejelentkezett, és küld fotókat Fr. Polinézia különböző tájairól (2 cd). Egyébként ő azt mondta, hogy a Tuamotu szgk.-en szebb a part, mint Bora Bora-n.
Azt hiszem a Marquesas-szigetek az ami Francia-Polinézia egyik szintén érdekes helye lehet.
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=79312&rid=PT1RTjRBVE0=
Hát ez nekem se jött volna össze, ha előbb tudok róla se, nincs Spektrumunk.
Sajnos. Pedig mindig mondom a srácnak, hogy jó lenne. De örülök a Travelnek, az se régóta van.
Jó volna egyébként kicsit feltérképezni legalább Francia Polinéziát, hova érdemes elutazni, én legalábbis mindig Tahitiről, Bora Boráról meg Mooreáról hallok. De mi van a többi szigeten? Nyilván világraszóló szenzáció nincs, de ahogy már beszéltünk róla, nemcsak ezek érdekesek.
Room : - 5 500Fcp/1 person/day - 6 500Fcp/2 persons/day - Extra person : 2 000Fcp/day
Bungalow : - 8 500Fcp /1-2 persons/day
Family bungalow : - 11 000Fcp/1-2 persons/day - 15 000Fcp/4 persons/day - Child between 4 and 11 years : 1 000Fcp/day
Tehát van amikor számít a személy, van amikor nem. Gondolom ez azért is van, mert néha adnak kaját is. Szerintem ezek Bora Borán igen barátságos árak lehetnek, ahogyan a szállás is annak tűnik. Sea side- írják. Amúgy 8 km-re van Vaitape nevű településtől. Nem tudom buszjáratokkal közlekednek ide? Ezt még nem néztem meg. Ez a Fcp ahogy néztem, olyan erős 2 Ft körül van, 2,2 vagy 2,3 körül lehet, tehát 12 ezer körül van egy szoba, és ez nem a legolcsóbb.
Itt pl. 6500-ért is van kétszemélyes szoba.Gondolom, más ismeretlenebb szigeteken olcsóbb is lehet. Kempinghelyet 2300 Fcp-ért láttam, Bora Borán, tehát még ez is lehet!
Néztem egyébként más szigeteket is, nagyon hangulatos pl. a messzebbi Fakarava.
En ahol eddig megszalltam (barmelyik orszagban), meg soha nem volt a szallas szemelyek szamara lebontva. Maximum annyi, hogy ha a szoba ferohelyenel tobben szalltunk meg arra kertek egy kis raadast. Gondolom hogy fedezze az extra agynemut/torolkozot, melegvizet, takaritast stb. Amugy az arak mindig a szobara/bungalowra szoltak.
Ez a kis osszkomfortos bungalow kb $100 New Zealand-i dollar ejszakara, 1-4 szemelyre, es akkor kotottem el a tulaj motorjat amikor akartam.
240-ért láttam repülőjegyet, de Bécsből indul. Az amerikai vízum persze nem könnyű, s ehhez is kell. Mást nem tudok, mert sajnos konkrétan nem tervezhetek utazást, de van még más feltétel is. Ezenkívül 300 alatt nem találtam jegyet.
Szállást tehát lehet keresni, sokban hasonlítanak nekem a Seychelle-szigeteken lévő kis panziókhoz, főleg a franciás nevek, de a bungik is, mert egy időben ott is kutatgattam.
Persze, mindig kötöttünk biztosítást idáig is, kivéve ha csak átruccantunk a határ mellé, illetve most nyáron sem Prágában, mert az már uniós ország meg mi is, s csak igazolólap kellett. Csak kis falvak, kis helyek mentén nem tudom mire jó a biztosítás, szerencsére még sose kellett használni. Nyáron a feleségem ugyan összesett Prágában koncertre való várás közben, s a mentőkocsiban megnézték, de más problémánk nem volt még.
Amúgy meg jó hírem van emberek!
Végigolvastam a topicot és azért még bőven van felderítetlen téma Tahitit és Bora Borát illetően. Néztem a szállodákat, bizony 200dollár/fő/éj már olcsónak számít, DE!
Megjelenhetne magyarul is,már néhány Lonely Planet könyvnek van magyar változata a Park Kiadó adja ki,talán sorra kerül a Dél-Csendes óceániai térség hamarosan.
Már írtam Világjárónak, de Nektek is tanácsolom: vegyétek meg a Lonely Planet: South Pacific könyvét. Minden ország elég részletesen benne van... megéri azt a párezer Ft-ot.
Néhány kép az említett panzióról (mivel úgy látom érdekel Benneteket).
Az épület a vízpartról nézve.
A dorm az "én" ágyammal... bocs a kupiért! :o)
A társalgó a dorm-ból nézve.
A parton balra nézve. Sajnos ezek a betonfalak igen rondák voltak... gondolom a part erózióját hivatottak megállítani.
A part. a hajó a családé, ezzel kivisznek bárhova némi pénzért. A motuk közül azonban sok privát. Nekik van egy igen szép telkük odakint! Ott utolsó hétvégén -amikor már nem voltam ott- ünnepelték az asszonyság 60-adik születésnpját, amire meghívtak, de már nem tudtam résztvenni... :o/
Szemben a Sofitel Motu, jobbra az Interconti.
Az Intercontinental. Közvetlenül jobbra egy középkategóriás szállás... sokkal drágábban.
Ja, a kis teraszon lógott egy óriási banánfürt a vendégek számára, valamint a konyhában volt kávé, tea és fűszerek szintén "ingyenesen".
Nos nyelvtudás valóban kell ezekhez az utakhoz, de egy alapfokú angol bőségesen elég... különösen akkor, ha nem egyedül utazik az ember. Nekem nagyon jól jött a társalgási szintű angol és francia az út folyamán, hiszen mindig azokkal beszélgettem, akivel épp az adott helyen találkoztam. De jó volt így, rengeteg érdekes embert ismertem meg, néhányukkal a kapcsolatot is tartom.
Hogy a Bora Bora-n található panzióra vonatkozó kérdésre válaszoljak:
A Pension chez Rosine Masson a Pointe Matira-n található a sziget déli csücskén, talán az egész sziget legjobb helyén. Szemben egy motun van a Sofitel Motu, a parton kb. 50-100 méterre az Intercontinental. A part mindenhol "szabadstrand", így oda is átmehet az ember. :o)
A panzióhoz tartozó part nem szép, de a víz ott is gyönyörű (egyszer alig pár méterre úszott el egy rája). A tulajdonos meg rendkívül kedves. Igazság szerint egy szintén egyedül utazó német srác ajánlotta a helyet, neki a bankautomata által lenyelt kártyát segítettek a háziak visszaszerezni. Nekem pl. az utolsó napra nem maradt kp-m, viszont a 2 másik utazóval megbeszéltem, hogy kimegyünk egy motura. A háziak csónakjával vittek ki minket, de az én esetemben meghívtak az útra tekintettel a körülményekre (Boran nem egyszerű pénzhez jutni -francia rendszer- csak a bankból tudtam pénzt kivenni, az automata hibát jelzett).
Sajnos 250k-ért hiú ábránd oda jutni... Kutyu75-nek sikerült 280k-ért jegyet szerezni, de óriási szerencséjük volt. Én februárban foglaltam jegyet, de már így is problémák voltak a helyjeggyel, különösen a Frankfurt-LA vonalon. Nekem vízumostul, taxostul tokkal vonóval 440k volt + 100 USD.
A szallas a legegyszerubb. Ha nyugodt akarsz lenni, fizesd elo az elso ket ejszakat az interneten vagy utazasi irodaban, es ha megerkezel, nezzel szet a kornyeken szallasert. Ha nem talalsz jobbat, maradsz ahol vagy. Sokszor (legtobbszor) nem ugy neznek ki a dolgok eloben mint a prospektusokban. Ha bemesz egy motelba/hotelba, eleg egy parszo tudas, mert tudja mindenki hogy nem marhahusert mentel be:). A szobat is megmutatjak mielott lekotod magad.
Sok konyv van, magyarul is ami felsorolja reszletesen a szallasokat, ettermeket, kirandulohelyeket stb. Vigyel magaddal egy ilyen konyvet.
Cavalcanti,
Laszlo volt a keresztneve, az otvenes evektol elt arrafele, tobb szigeten is, vegul Mitiaro-n telepedett le. A felesege meg most is ott el, az egyik fia Rarotongan a tobbiek azt hiszem New Zealandon elnek. Az egyik lanya vele van eltemetve, pont egy ev valassza el a temetesuket. Fura erzes volt egy magyar nevet latni egy sirkon ott.
Bogyo 2,
Ha veszel utasbiztositast akkor nem kell aggodnod hogy mi lessz az esetleges egeszsegugyi problemakkal.
Amugy tetszik a hozzaallasod az utazashoz. Nem feletetlen a draga dolgok a legemlekezetesebbek. Sot. En sokat dolgozok varoson kivul, es nagyon tudom elvezni az apro elmenyeket az uton. Kulfoldon elkeruljuk a "gocpontokat" (bocs Mr. Gocpoint) amennyire csak lehet. Megragadok minden alkalmat hogy beszeljek a helyiekkel. Sokkal maskeppen latod ugy a vilagot, melyebb az elmeny.
Én a biztonság miatt érzem úgy, hogy jó, ha vastagabb a tárcája az embernek. Persze ez relatív, hogy mit értünk vastagnak. Nekem anyi elég, hogy ha gond van, ne féljek attól, hogy nem tudom kifizetni az orvosi ellátást, vagy a hazautat. Ha ez rendben van, akkor elég.
Azokon a helyeken, ahol azért már láttak turistát, s nem kell felkapott helynek lenni ehhez, szerintem is elég egy alapfokú angol meg egy kis vállalkozókedv, nem várják el, hogy nem született angolként tökéletesen beszéld a nyelvet, főleg ha neki se anyanyelve. Tapasztalataim szerint velük egyébként is könnyebb kommunikálni, mert jobban tisztában vannak, hogy mik lehetnek a nyelvi problémáid.
Az ilyen kis szigeteki élmények fantasztikusak, de ehhez azért már kellett a jó nyelvtudás, anélkül az embernek jóval nehezebb közel kerülnie a másikhoz.
Nekem nem ismeretlen teljesen a közeg. A mi településünkön is párszázan élnek, tehát nem egy pesti lakásból írok, mi még nem zárjuk be az utcán álló kocsit. De csak itthon nem.
Másutt is szeretem felfedezni az ilyen helyeket. Tavaly a Maldív-szigeteken voltunk, életünk első és egy ideig még biztosan utolsó trópusi nyaralásán, idén viszont csak itthon, Somogy megyét fedeztük fel, kincset érő kis helyeket találva, bensőséges kis tájházakkal, kis, csak a mi kedvünkért a kulcsért elszaladó nénivel, aki kinyitotta nekünk a hegy tetején álló kis templomot. Nagyon más volt mint a Maldív-szigetek, nem mondanám, hogy jobb vagy rosszabb, bár jóval olcsóbb, ez kétségtelen, de élményben nagyon sokat adott mindkettő. Vannak ilyen helyek itthon és a szerte a nagyvilágban, néha kevesebbet nyújtanak a szemnek, de annál többet a szívnek, és ezt nem üres szólamnak gondolom, tényleg olyan elégedettség és melegség töltött el mindhármunkat (nekem is egy lányom van) a Dráva melletti Szent-Mihály hegy, vagy a mesztegnyői tájház után. Maldívon ez így nem volt meg, az elsősorban a mássága, újdonsága miatt volt élmény. Bár helynek az is kicsi volt, mindössze 200X400 méteres volt a sziget, Mr.Gócpointék is nemsokára megtapasztalják!
Szép hely lehet Mitiaro szigete.Egyébként ki az a magyar aki ott van eltemetve,lehet róla tudni valamit,hogy hogyan került oda és hogyan élt ott?
Szerintem is elég egy kb. alapfokú angol nyelvtudás ahhoz,hogy az ember nyugodtan utazgasson.
En sosem mentem sehova vastag penztarcaval (nincs), megis mindig jol ereztem magam. A legfontosabb amit megtanultam az utazasok alatt, hogy majdnem barhol biztonsagban vagy ha nem kiabal a homlokodon hogy turista vagy, es a helyi emberekkel egy szinten erintkezel.
Mas. Sok elmenytol megfosztottuk volna magunkat ha nem lennenk kalandos termeszetuek.
Elmentunk egyszer egy kis szigetre a Cook csoportban, Mitiaro a neve. Kb 240 lakosa van 80-90 iskolas koruval egyutt, es egy ora alatt korbe lehet biciklizni a szigetet. Nincs se resort, se all inclusive, se motel se hotel.
A szigeten nincs mas turista szallas csak egy magan haz, egy szoke (osz), kekszemu polineziai tulajdonaban. Mi voltunk harman csak turistak a szigeten es velunk lakott a hazban egy "helyi" akirol kiderult hogy a Cook szigeti oktatasugyi allamtitkar.
A Cook Szigeti kormany kapott az europai Uniotol valami penzt kozoktatasra es o korbejarta a szigeteket hogy felmerje hol, mire van szukseg. A sors ugy hozta hogy eppen Mitiaro volt a soros a listajan, es mivel jol eldumaltunk este (foztem neki paprikas csirket) megemlitette hogy masnap van a tiszteletere egy kis unnepseg az iskolaban, es megtisztelve lennenek ha eljonnenk. Hogy rovidre fogjam, vegig fenykepeztem es videoztam az egesz unnepseget, es kuldtem nekik vissza egy masolatot itthonrol.
Azert volt kulonleges az elmeny, mert elesben lathattam az eletet egy kis Isten hata mogotti sarkaban a vilagnak es nem ereztem magam kivulallonak. Nem kellett aggodni hogy hova tegyem a fenykepezo gepet amig videoztam vagy forditva. Ahova tettem ott volt, meg orakra ra is. Keves ilyen hely van.
Egyebkent egy magyar itt van eltemetve a szigeten. 94-ben halt meg.
Vendegfogado "chanting"
A "kiscsoport" enekel a vendegeknek
A "diszvendegek"
A legtobb tropusi szigeten nagyon szivesen veszik a csalados utazokat, szeretik a gyerekeket. Meg kis gyerekeknek sem gond. A bilit meg a gyerekulest beleteszed egy nylon zsakba es feladod poggyaszkent. A repeteren a szemuk sem rebben.
Az interneten konnyu megtudni hogy hol mire szamithatsz egeszsegugyileg. Malariaval nem talalkoztam, de dengue lazzal igen.
En csak arra utaltam hogy sokan csak a nev ismeretsege miatt vagynak helyekre, anelkul hogy tudnak vagy erdekelne oket a valosag.
Kinek a pap, kinek a papne. Kinek a paplan.
Peldaul Costa Rica-ban fel volt kapva nagyon Jaco Beach. Kulon turakat szerveztek oda. Az igazsag az hogy salakos a tengerpart, a vizben csatornavizet lattam a barna darabokkal es az egesz falu csak arra lett epitve hogy bulizas legyen egesz ejjel, kokadt boklaszas nappal. Az orszag tobbi resze meseszeru.
Remelem eljutsz hamarosan Bora-Bora-ra, es mashova is. Csak a sajat szemednek higgyel, mindenki maskepp meseli el amit latott.
Egyebkent nem olyan nehez utazni korlatozott nyelvtudassal. Ma mar semmi sincs messze es nem sok hely van a vilagon ahol kevesen jartak. Nagyon sok europai utazik kis nyelvtudassal es szepen elvannak. Sok nemettel talakoztam akik csak nemetul beszeltek es egy keves angolt, az eleg is volt. Meg a legkissebb szigeteken is van telefon, internet stb szoval sehol sem vagy elveszve. Csak vagjal bele nyugodtan.
Itt pl. 6500-ért is van kétszemélyes szoba.Gondolom, más ismeretlenebb szigeteken olcsóbb is lehet. Kempinghelyet 2300 Fcp-ért láttam, Bora Borán, tehát még ez is lehet!
Vendegfogado "chanting"
A "kiscsoport" enekel a vendegeknek
A "diszvendegek"
