Véleményem szerint nem kell lekövetni a nagy világmárkák állandó MK 1-999 "fejlesztési kényszerét". Kell csinálni két méretosztályban (polc és álló) egy-egy jót és kitartani mellette. Sok munka és idő, meg pénz a kifejlesztésük, de ha jó a termék az 20 v. 50 év múlva is jó lesz. Max a külcsint érdemes idővel bővíteni (már az elejétől fogva furnér helyett egzotikus fából svartit használva), mert végülis a csomagolás adja el a terméket.
tutibiztos, hogy ebben a topikban a hifisó beszámolókban szó esik az etalonról... bár eléggé mélyre kell ásni, mert a végén az xnc-csárli köcsögduó ezt a topikot is szétoffolta ;(
A Standartban is le volt választva a tvíter légtere, de nem említeném egy este a Sallay etanollal;)
Egyébkét nem a leválasztás a lényeg, hiszen anélkül csak zárt kivitel lehet a membrán mögötti rész, hanem ahogyan leválasztották a videóban, és csillapították egy vastag üveggyapot béléssel. Na az a membrán tuti biztos, hogy nem csörgött, kukorékolt egyetlen frekin sem.
Szerintem pont a butik kategóriában lenne helye mind a hangszer, erősítő kategóriában, mind a hifiben, csak nincs elég pénz a marketingre, szerintem.
Az igazi, durva verseny akkor kezdődik, amikor tömegben kell gyártani, és folyamatosan, jó ütemben fejleszteni, termékpalettát variálni, stb. Lehet olyat is, pl. a stúdió-kategóriában a Presonus meg tudta csinálni, hogy egy kompresszor sikerére felépített egy céget, szoftvert, hardvert, stb. az elmúlt kb 15 évben.
"a kézi ragasztózástól azért kivagyok így a XXI. században"
pont azt számolgattam, hogy mire elkészül a doboz, tucatnyi helyen használnak ragasztót, de mind más típusú, kiszerelésű, összetételű, állagú speciális ragasztó
Mondtam már, hogy sajtreszelővel nem beszélgetünk?;pp)) Megátalkodott trollokat sem érdemes győzködni. A kettő kombinációjával pedig rendkívül kicsi esélyed van érdemi kommunikációra. Egész pontosan, nulla.
volt kb 20 éve egy magyar high end márka, nem jut eszembe, jó nagy álló dobozokat csináltak, mintha a közép és magassugárzók külön légtérben lettek volna. valamelyik tévéműsorban is bemutatták a céget. nem tudod melyik volt az?
"Mi is tudnánk ebben a minőségben hangszórót gyártani ha akarnánk."
Sajnos azt kell mondjam, ez a vonat már elment... Nem most, nem is a Vidi-orion idejében, nem is Trianonnál... kb. mikor bejöttünk a Vereckei-hágón;)))
Nem a technológia, nem a tőke, hanem az a gondolkodás hiányzik, ami egyáltalán gyökeret verhetne egy hasonlóan nagy igényű gyártmányhoz hazai vállalkozói körökben.
Bár kívülről úgy látszik, hogy csak be kell feccolni a zsét és hajrá, de sajnos pont a legigényesebb piac van kegyetlenül felosztva - és lefizetve. És ez évtizedek óta így van szinte minden szegmensben. Nem vagyok rá büszke, de a vidi fénykorában nagyon közelről láttam számtalan betörési kísérletet a nyugati piacra, devizát, pénzt, paripát nem kímélve. Több tucat prototípus született a vidi nagyon kiváló asztalos mintaműhelyében, amilyenhez hasonlót csak nyugati magazinokban láthatott a hazai vevő. Nem jött be, mert a magyar marketing csak bukdácsolt és kiröhögtette magát az akkori színvonalon is. Mindez az előtt, hogy végül eljegyezték magukat az Akai belépőszintjével, mert az akainak volt bejárása az egymás között felosztott nyugati piacra, és akkor mi lettünk az akai kínája;)
Most ugyanez van. Az a színpadi láda pl., amit egy kis cég gyárt hazai piacra, gyakorlatilag a legnevesebb világmárkák hasonló produktumai mellé bármikor lerakható, mert az igazi zenész azonnal felismeri a kvalitásait. Nem, nem a fülével hallja, hanem az ujjaiban érzi, hogy mennyivel kisebb energiával kapja meg azt soundot, amit hallani szeretne, vagy meghall olyant, amit elképzelni sem tudott, hogy a hangszere képes erre...
Nos, ezek a ládák jártak kint egy Londoni zenei világshow hangszerbemutatóján is, nem a hangláda, hanem a hangszer volt a bemutatandó áru. Nem egy világsztár nézegette a hangszereket és a hangosítást is, és ült le a standon játszani, minden elismerését kifejezve... De mégis, szinte lehetetlen betörni még a magyar piacra is, mert már a másodvonalbeli zenészek is meg vannak véve, mindenki valamilyen világmárka endosere, tehát nem vált semmilyen más márkára, mint amire valamilyen kedvezményt kapott. És arra hajt, hogy még több kedvezményt kapjon.
A hifi még ennél is rosszabb helyzetben van, mert egy zenész azért többnyire képvisel egy hangzási színvonalat a saját stílusán belül, ha meg akar szólalni valami komolyabb helyen. De egy hifista ízlése többnyire a béka picsája alatt van - és most nyilván nem is az ilyen malónés fajankókra gondok...
