Egyébként nézd meg a rumtopf recepteket, még plusz cukorral és jó sok alkohollal8rum, pálinka) igyen finom felnőttnyalánkság is lehet belőle. De abban annyi cukor és alkohol van, hogy nem forr tovább. agglegénykompót néven is ismert. Tavaly csináltam, de nem fogyott el.
Sajnos nem szabad minden receptet elhinni - nekem is sok minden ment a kukába, azóta igyekszem a bevált módszereknél maradni, csak ott kísérletezek, ahol ingyen van az alapanyag. a cukor még akkor is pocséklás lehet.
Kár a szederért. Nekem nem jött össze az idén a szederlekvár.
Láttam én is azokat az áfonyákat a piacon, nagyon szépek, és biztosan finomak is.
Azért ha egyszer eljutsz jul második felében vagy augusztusban Erdélybe a hegyek közé, próbáld ki a vadon termett áfonyát. Árulják az utak mentén, falvakban (én csak a Sóvidéken vagyok ismerős, de máshol is van szerintem). 5 literes vödörrel kapsz annyit, mint itthon egy kilót, ha szerencséd van. Én sajnos csak egy vödörrel vettem az idén. Én nem passzírozom, szeretjük, ha van benne egész szem. Ami szétfő, az szétfő, de maradjon benne a héja is. Annyi jót mondanak az áfonyáról, jó sok mindenre, és az egyik legfinomabb dzsem.
A helyi piacon vettem 2 kg áfonyát, hatalmas nagyok voltak (mint egy jó nagy zöldborsó) és édesek is, viszont szörnyű drága :) Mindegy, ha már rászántam magam, megvettem, gyümölcscentrifugán lecentrifugáltam és felfőztem lekvárnak. Olyan édes volt, hogy összesen 10-15 dkg cukor kellett bele. Már az illata is jó volt, de az íze az nagyon finom lett ! Köszi a receptet.
2 kiló nyári alma héjával, magjával, 2 kiló magvalt szilva, 1 kiló paradicsom (a recept ebből is kettőt írt) . Puhára főztem, átpasszíroztam, feltettem újra főni, tettem bele 1 kiló cukrot (a recept szerint ebbe 2,5 kiló kellett volna, de így is túl édes lett).
Lehet, hogy nem lesz túl kapós, mert kicsit jellegtelen, de előbb utóbb elfogy .
Kaptam barátnőmtől két kosár őszibarackot, azzal telt a napom. Meghámoztam, a keményebbekből befőtt lett, a puhábbakból dzsem,. Volt itthon 1 db elég nagy citrom, azt héjastól belevagdaltam, remélem ad neki egy kis bukét, tettem rá egy fél deci rumot is, egy zselésítőt (kb 2 kilónyi volt), cukrot érzésből, és megfőztem (belenyomtam néhányszor a botmixert, a többi darabos maradt).
Előtte 50 kg sárgabarackból főztem lekvárt. Hagyományos módon. (Forráz, héját lehúz, lecukroz, másnap kifőz.)
Épp a legnagyobb hőséges hétvégén ügyködtem. Egyébként a következő héten olyan őrületes jégeső, majd másnap "országos hírű" szélvihar söpört végig rajtunk, hogy örülünk, hogy élünk. A szívem szakadt volna meg, ha 1 héttel előbb érkezik a vihar.
Tegnap bukkantam erre a receptre, szerintem érdemes kipróbálni.
Az áfonyának kicsi magja van, nem kell passzírozni. Én megtisztítom (időnként sok a levél és az éretlen szem közte, ha fésűvel szedik), megmosom, felteszem főni egy kicsi dzsemfixxel vagy quittinnel (kb fele annyival, mint amennyire a zacskón írja), ha van, teszek hozzá (5 literhez) egy-két 3 decis üveg feketeribizlit, ha felfőtt, cukrozom (20-25 dkg kilónként, kóstolni kell, érettségtől függ), újra felfőzöm, főzöm kb 5 percig, üvegekbe szedem (a 3 deci körüli méretűeket szeretem hozzá), kis időre fejreállítom, és kész.
Én nem szeretem a túlfőzött dzsemet, lekvárt (kivéve szilva), kimegy belőle minden hasznos anyag, és nem is finom. Már akkor is csak pár percig főztem, amikor még nem lehetett a zselésítőket kapni. Legfeljebb leszedtem a levét szörpnek, ill azóta használom a különböző ribizliket, esetleg almát az állaguk javítására.
A piacon vettem az eperrel együtt, nagyon finom lett. 2/3 rész szeder 1/3 rész eperből. Gyümölcscentrifugával kiszedtem a magokat, mert úgy jobban szeretjük. Tejberizs, tejbegríz tetejére meg sütibe, tortakrémbe szoktam használni.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az áfonyát hogyan szoktad eltenni lekvárnak? Ma láttam azt is a piacon. Ennek milyen, mekkora magja van ?
Nekem nem vált be a szederlekvár. Ha sikerül eljutnom szedni, inkább a fagyasztóba teszem, télen jó lesz süteménybe (gyümölcstorták), krémbe, habba. Arra a célra az egyik legjobb gyümölcs.
Viszont az idén korábban mentünk Erdélybe a szokásosnál, így még nem érett az áfonya. Az utolsó napokban már árulták néhol, az alacsonyabb fekvésű helyeken szedték, de csak 5 liternyit vettem, drágállottam (minden reletív, itthon olcsónak számítana annyiért). Amit legjobban sajnálok, hogy hazaúton nem vettünk, pedig Sóvárad környékén is árulták az út mellett. Mire elhatáreztuk, hogy még venni kellene, már kifutottunk az áfonyás környékről. Azért lett jópár üveggel, lehet, hogy elég is lesz...
Erdei málnát is keveset sikerült szedni, a szokott helyeim fent vannak a magas hegyen, és ott még mind zöld volt. Pár üveggel azért főztem.
Indul az erdei szeder és a bodza!!!! Mostantól nekiállok gyűjtögetni a fagyasztóba és majd 1 teljes fazekanként fogok lekvárt kőzni. A szeder lekvárját talán (?) egyedül az áfonya múlja felül, de azt nehéz nálunk szedni.
Én eddig még csak mindenféle homályos MLM-ben terjesztett "hunza" meg hasonló (távolról jött ember azt mond amit akar) jó távoli "csodabarackmagokról" hallottam. Agresszíven terjesztik, megcélozva a legsérülékenyebb, reménytelen betegeket és hozzátartozóikat. :-(((
Orvosi oldalról meg több cáfolatot, mint megerősítést.
Én, ha "hagyományos" (héjazva, lecukrozva, másnap összefőzve) baracklekvárt készítek és ez innentől ugye OFF a topiktól.. :))), akkor kilónként kb. 6 db tört barackmagot is belefőzök. Nem ront rajta.
Én a kissé fanyar íz miatt lekvárkeverékekbe szoktam használni ( ezért is felesleges az agyoncukrozás, mert ez a jellegzetessége), de húsokhoz ezért kiváló. Csodálatos pikáns ízt ad.
Mellesleg én a borzagot alaplekvárnak tekintem, ehhez adok különböző fajtájú, sűrűségű és ízű más lekvárokat ( sokan a ciántartalom miatt nem ajánlják a borzagot, de akkor nem szabadna szilvapálinkát sem inni).
Teljesen érett kökényt megtisztítom,és kevés vizet aláöntve, fedõ alatt főzöm. Utána szitán áttöröm, és takaréklángon állandóan kevergetve besűrítem. Ha a gyümölcshúst nem tudom teljes egészében kipasszírozni, akkor a visszamaradt pépet felengedem kevés vízzel, és felforralva újra áttöröm a szitán. Mivel a kökény rendkívül savanyú, az édesítését ízlés szerint ( kb.70-80 dkg), kóstolás útján végzem. Túl sok cukrot nem adok hozzá, mert akkor elveszti azt a jellegzetes, fanyar ízét, amiért a leginkább kedvelem .
Hogy csinálod? Én egyszer csináltam, de a lekvár olyan istentelenül fanyar volt, hogy megfogadtam: soha többé. Ám ha kiderül, hogy lehet ehtőre is csinálni, talán újra megkockáztatnám.
Rosszul írtam, a borzaglekvárhoz és általában a lekvárokhoz (kivéve a hecsedlilekvárt) soha nem teszek vizet, csak a szörpökhöz, hogy bele ne dermedjen az üvegbe.
