Ezt néztem én is, de kb. kerekítési hiba környékén van a 112/113 határán. Ha beüt vízgyűjtőre a következő 72 óra, amit a wrf most tippel, akkor a 115 sem elérhetetlen.
Az ECMWF nagyjából a következő 72 órára mond a tóra 20+ mm-t. Minthogy ez alapvetően konvektív csapadék lesz, a területi eloszlás minimum bizonytalan...
A keleti medencét amúgy rendesen telibe verte egy cella, kevésen múlott, hogy nem arra bringáztunk ma, így csak a zamárdi partról gyönyörködtünk a látványában.
S mindeközben a bakatonszentgyörgyi agyagbánya kiásott gödreire ott a felajánlás a tulajdonos+Wienerberger részéről, hogy lehet őket full kapacitásig tölteni.
Igen ehhez is kell cső, meg egyéb műszaki kihívás, de ne állítsa senki ennek tudtában, hogy nincs hová rakni.
Pontosan az olyan "soha nem működő" zagyterekről van szó mint az Akali mellett felszámolt, illetve az anno tervezett zagyterekről.
A kétezres években több vízügyi tanulmány részletezte a kérdést.
Nadehát a zagytér amúgy sem tekinthető megoldásnak, ilyen mennyiségű iszap elhelyezésére. A jelenlegi helyzet nem igazán a vízügy sara, de ez pár év múlva már senkit sem fog érdekelni.
A zagytér ha betelik, akkor rekultiválni kell. Ez a folyamat volt régen megírva, ez volt a sorsa.
Én egyetlen ilyenről felszámolt zagytérről tudok: Akaliban valóban volt egy soha nem működő zagytér, amit azért kellett felszámolni, mert az Önkormányzat nem hosszabbította meg a terület bérleti szerződését.
Holott, már Lóczy Lajos és utódai is leírták a nyilvánvalót...
Nyilvánvalóan a 3 köbkilométeres anyagmennyiség mellett nem a "lepelkotrásról" van szó.
Az hogy melyik önkormányzat mit óhajt engedélyezni, a Balaton jövője szempontjából irreleváns.
(Van egy olyan sanda gyanúm, hogy amennyiben az önkormányzatok képben lennének a középtávú semmitevés, és a vízügyi szakemberek által javasolt beavatkozások következményei között, belemennének a változtatásokba.)
A kapacitás nem felszámolva lett, hanem feltöltve, sőt, azt megelőzően helyi anyagból újjá lett építve a zagytér.
Amúgy persze, muszáj hozzányúlni valahogy, de hogy abból milyen tudományos háború lenne, azt el sem merem képzelni. Még szakterületenként sem lenne egyetértés, nemhogy végső konszenzus egy nagy mértékű kotrásról.
Ez már nem a lepelkotrás témaköre lenne, ami a felső réteg hozzáférhető tápanyagát veszi ki.
A kotort anyag kiszáradás után már önmagában is képes talajjavításra, van erről értekezés, nem is igazán igényel hozzáadott tételeket, persze attól csak jobb lehetne. De a tengelyen kiszállítást nem engedélyezi Györök Önkormányzata a meglévő úthálózaton. Új vasúti, kerékpár út és útpálya csomópontot kéne építeni ahhoz, hogy csak a 71-es út eléréséig. A MÁV pedig nem ágaztat ki mellékvágányt, a zagytér felé a nyílt pályáról, mert valami szabvány alapján ívkorrekció kéne ehhez a főpályán, amihez se terület, se pénz, se akart nincs.
De ha és amennyiben egyszer valamelyik kormányzat komolyan gondolja majd a Balaton hosszú távú fenntartását, mindenképp be kell vállalnia egy évtizedes kotrási feladatot.
Igazából nem a zagytér lenne a megoldás, hanem néhány talajjavítót gyártó nagyüzem a parttól nem messze. Az iszap talajjavításra bőven megfelelő, adalékolva egyszerű ásványi anyagokkal (zeolit, perlit, alginit, stb.). Savanyú talajok javítására önmagában is jó.
A jelenlegi trend szerint a tó rohamosan fog elmocsarasodni.
Hát, ilyesmi biztosan nincs tervben, még a normál kotrás sincs.
A nyár hozhat megint olyan problémákat, mai miatt esetleg tűzoltás jelleggel kotrás indulhat, de összesen 1 működő zagytér van, Györökön, itt kb 50-60.000 m3 szabad kapacitás van.
A másik 2, aminek egyáltalán engedélye van: Keszthely 8-as, messze van a parttól, nyomásfokozóval lehetne tölteni, de ilyen berendezése tudtommal nincs senkinek. Itt jelentős mennyiség elférne, az engedélye szerint 180.000 m3.
A Fűzfői zagytér meg nyaraló övezetben van, nem is állami terület, szóval, ide kb képtelenség egyáltalán bármiit s vinni, itt kb 30.000 m3 hely van.
Az önkormányzatok nyilván nem érdekeltek közvetlenül a zagytér létesítésében, fenntartásában, mert értékes, part menti területeket veszítenek, a lakossági ellenállás is jelentős, mert senki sem akarja a másik település iszapját fogadni, stb. Aztán még ott a Nemzeti Park, szóval, kb lehetetlen olyan helyeket találni, ahová nagyobb mennyiség kihelyezhető lenne.
A párolgási felület növelése nélkül kell/ene növelni a megtartott vízmennyiséget.
Ennek egyetlen módja lenne. A lerakódott 3 köbkilométernyi iszap legalább felének eltávolításával duplájára lehetne növelni a Balatonban tárolt víz mennyiségét.
Nem tudok ilyen törekvésről és ahogy írod, is terület sincs rá, ami a Balaton nagyságrendjében releváns lehetne.
Az említett problémák mellett szerintem további jelentkező és fontos probléma lenne a párolgási felület növelése, ami szerintem nem lehet cél.
A hordalékfogó tározók kismértékű rekonstrukciója megvalósult KEHOP-ból, közte a Lovasi tározó és a Lesence szűrőmező is, pár északi parti vízfolyás rendezése, azokon hordalékfogó építés, stb, amit az BfNPI megengedett, olyan mértékben.
A víz megtartása nyilván cél, pl a Balaton 120 is innen indult el, ez évben arra is pont kerül.
Arra nézvést van-e a Vízügy keretén belül elmozdulás, hogy a Balatonba befolyó vizeket kis méretű víztározók sokaságával lassítsák és időben elosszák?
Mert a fő probléma ott van - meglátásom szerint -, hogy az egykori víztározó terek javán erdőket tartanak nyilván.
Innentől kezdve két probléma jön, ha ott ismét vizes tereket akarunk megtartani:
1) Igazolni kell az igénybevétel közérdekáségét, ehhez meg meg mindig jogszabályi alátámasztottság kell, bár magunk közt szólva a vízmegtartás kiemelt közérdek kéne legyen.
2) Az ilyen erdők csereerdősítési kötelezettsége.
Van még egy harmadik, szintén jogszabályban nem eléggé kidomborított probléma forrás is.
Jelesül az, hogy a Vízügynek a jogszabályban előírt feladatai között nem kifejezett feladata a vízek megőrzése, betárolása, időben elcsúsztatott kiadagolása
Tehát a nagy kérdés az az, hogy szándékozik-e a vízügy erről a holtpontról kimozdulni, vagy csak vár, amíg rá nem dől minden?
