Ha szabad, egy kis gondolatfuttatást, vagy inkább kérdéshalmazt tennék (fel). Nem mint életbevágó kérdéseket, de biztos nemegyre érdekes a válasz.
Engedelmetekkel:
Beloiannis nevét, ugye, mindnyájan tudjuk, honnan jön*..., de vannak más idegen vonatkozásúnak (tűnő?) helyneveink is:
Vajon honnen jön a Tolna megyei Medina falvacska neve?
Mint tudjuk, Medina az izlám egyik legszentebb városának a neve. (Amúgy arabul "medina" egyszerűen várost jelent). Medina a máltai Mdina egyik névváltozata is (nem éppen meglepő a máltai-arab kapcsolatok révén), de több USA-beli város neve is, sőt, angliában is van egy ilyen folyó (Isle of Wighton)
Mi köze (ha van) mindehhez?
Vajon Baglad (? < Bagdad) is ide tartozik-e? ;-)
Van-e Abony és Adony közt összefüggés, vagy két teljesen külön tőről fakadnak?
Algyő neve honnan ered?
Attalának van-e köze Attilához?
Döge állítólag a döghelyből ered. Igaz-e ez, vagy csak népetimológia?
Néhány bejegyzéssel feljebb szó volt Taliándörögdről (vagy az a magyar nevek eredete topikban volt?) A talián itt az < italian, olasz jelentésű szóbol jön. Akkor mért ez az egyetlen ilyen névrészű hely, és ez a hely is mért nem Olasz- mint nemegy hely? S mért nincs Oláh- kezdetű helyünk? (Autóatlasz regisztere alapján amely névmutatója "az összes magyarországi város és község, továbbá olyan lakott hely nevét tartalmazza, amelyhez gépkocsival járható út vezet" (1988/89))
Honnan eredhet Paks neve?
*) tud-e valaki még más görög nevű magyar helyekről?
UI: a kérdések részben direkt "viccesek", népetimológiai jelleggel vannak feltéve, részben a sejtetett összefüggéseket magam sem gondolom komolyan, de talán ti is derültök rajta, s mindannyian tanulunk megválaszolásukon :-)
Fülek: Első adata 1246/1383: Filek. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Árpád-korból adatolható Filek ~ Fülek személynév egy Fil ~ Fül személynév -k kicsinyítő képzős alakja. Ez utóbbi személynév pedig vagy a Fülöp név rövidülése, vagy a m. fül 'hallószerv' köznévből jő. A szlovák Fiľakovo 'tkp. Fileké' párhuzamos névadás eredménye.
Kassa: Első adata 1230: Cassa. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az Árpád-korból adatolható Kas(s)a ~ Kosa személynáv vagy egy Ko- kezdetű magyar személynév rövidülése, vagy a szláv Koša személynév magyar alakja (tehát végsősoron a Kósa családnév "rokona"). A XV. sz. óta adatolható szlovák Košice 'tkp. Kosáék' párhuzamos névadás eredménye. Ide tartozik a Baranya megyei Kiskassa neve is (1332: Kacha), amely csak a XIX. sz. végi -- XX. sz. eleji településnévrendezéskor kapta meg a Kis- előtagot (a kérdéses Kasstól való megkülönböztetés végett). Szegről-végről idetartozik a csehországi Košice is, azzal, hogy a cseh Koš(a) névből veszi az eredetét (amely vagy összefügg a kérdéses magyar névvel, vagy nem).
Kiegészítésül:
Besztercebánya: Első említései 1255/1271/1338: Bystrice, 1263/1272/1338: Byzterchebana. Német neve Neusohl, melyből jő a középkori latin Neosolium. A Neusohl nevet a IV. Béla által betelepített türingiai hospesek adták a korábbi lakhelyük *Sohl neve alapján. Vélem ez a mai türingiai Suhllal azonos: ennek neve az ófelnémet sol ~ sul 'pocsolya, dagonya' szóból jön.
Beszterce: Első említése 1243/1344: Byztricia. A város német neve eredetileg nem a mai, románból való Bistritz, hanem Nösen (1250 k. Nosa), amely a Dionisius személynév csonkolt alakja.
A történeti adatokból látható, hogy a magyar név kialakulása nem a megadtam sorrendben ment végbe, hanem 2-3-4-1 (vagy 3-4-2-1) sorrendben.
Egyelőre csak a Besztercéhez szólnék hozzá, mert ezt tudom fejből.
A szláv Bystrica az eredeti alak, ebből lett a magyar Beszterce (1. i > e nyíltabbá válás; 2. -ca > -ce hangrendi illeszkedés; 3. -sztr- > -szter- msh.-torlódás feloldása; 4. -szterece > -szterce mgh.-kiesés a kétnyíltszótagos tendencia [ún. "Horger-törvény"] miatt).
A felső-magyarországi és erdélyi adat magyarázata az, hogy ez eredetileg víznév, rádadásul egy gyakori fajta. A víznév idővel a mellette létesült jelentősebb helység neve lett (ill. a helység -- esetünkben m. Beszterce ~ n. Bistritz ~ ro. Bistriţa -- nevet adhatott egy nagyobb területnek, megyének is.)
A szláv név alapja a bystý 'gyors, sebes' melléknév nőnemű bystrá alakja (tkp. bystrá (voda) 'sebes (víz)'). Ez a Bistrá patak- és településnév rendkívül elterjedt pl. szlovák és cseh területen, Bistra alakban délszláv vidéken stb. De a Sebes magyar változatban is nagyon gyakori, vö. 1913-as településnévtár: <http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=sebes>.
Ezen Bystrák és Bistrak egy része melléknévi alakból az -ica (-ice, -yca) nőnemű kicsinyítő képzővel főnevesedett, így lettek a hasonlóan gyakori a Bystrica ~ Bysřice ~ Bystrzyca ~ Bistrica ~ Быстрица ~ Бистрица ~ Бистріца ~ Бістріца földrajzi nevek. (Vö. víznévi vonatkozásokhoz: <http://de.wikipedia.org/wiki/Bystrica>.)
A FNESz.-ből idézem: „Már az ókorból is adatolható; vö. gör. Καρπάτης ὄρος. Végső forrása egy dák *(s)korpātaā ’sziklás’. Tövéhez l. albán kárpë ’szikla’.”
Abban tudnál segíteni, hogy a Kárpátok neve honnan származik?Ugye volt egy dák vagy trák törzs,a carpok, akik a térségben éltek,talán róluk lett elnevezve?
Ha 2004-ben emelték az emlékművet, akkor nem csoda, hogy nem láttam. Az utóbbi időben ritkábban járok arra.
A "bafógy"-ról gondoltam, hogy elütés, próbáltam is megfejteni, de nem ment :) Időnként én is tudok érdekeseket produkálni. :)
Fülöp László "Nobel-díjas kutatóról" abban a cikkben történik említés, amely a ...keszi települések találkozójáról szól. (http://www.htmh.hu/civilregiok/20018.htm)
A töltésről legyalogolva a falu főutcáján (Széchenyi u.) haladunk. Jobbra kis tó, mellette büfé. Kisvártatva balra a határőr laktanya pusztuló épületét mellőzzük egy enyhe jobbos kanyarban. A kiszélesedő Széchenyi téren 2004-ben emelték a honfoglaláskori Keszi törzs emlékére a Keszi nevű települések a tér közepén lévő emlékművet. (A Mályvádi-erdő egy részén állt Keszi falu, ennek emlékét őrzi a Keszi-erdő helynév). "
A bafógyot illetően, ha megfeszítesz, sem tudom megmondani, mi akart lenni. Néha, ha nem jó szemüveg van rajtam, nem veszem észre az elütéseimet. Szerencsére a mondat ettől értelmes még.
Miközben léekaőom a polcról a KissLajost, az egyik állításod kézből cáfolom:
Tarján bizony van önállóann bafógy svábközség a Gerecsében Tatabánya mellett, remek kolbászokkal és fúvószenekarral. ( http://www.tarjan.hu/).
A Keszit illetően érdekes ez a hír (http://www.htmh.hu/civilregiok/20018.htm), amelyből m,egtudható, hogy a Kárpát-Medencében 36 helység nevében szerepel ez a szó. Úgy tűnik, a középkorban tán mindnek Keszi volt a neve, a megkülönböztető előtagok ezt kövtően jelentek meg.
Gyula város területén volt valaha egy Keszi nevű település (ahol ma emlékműhirdeti a 36 ...keszi együttműködését).
A Keszik között nemcsak a földrajzi elhelyezkedésre utaló előtaggal jelöltek vannak, v.ö. Tótkeszi, Sávolykeszi, Nagykeszi, Magyarkeszi, , Dunakeszi, Egyházkeszõ, Bátorkeszi, , Papkeszi, Sárkeszi, , és Várkeszõ (a keszők is idesortolják magukat).
Csengele - (na, ez sem semmi) - KissLajos szerint török (kún) eredetű sőó, a jelentése 'erdős, tüskés, bozótos'. "Töve etimológiailag azonos az angol--német közvetítéssel hozzánk került dzsungel előzményeivel, a hindi jańgallal ('erdő, megműveletlen terület')...' - írja Kiss Lajos.
Balástya - Kiss Lajos tanácstalan. A balustya gúnynevet sejti benne, hasonlóképpen ír egy könyvtárosnő is, aki a szegedi járás történetét dolgozta fel.
A Google-ban kutakodva ezt találtam: 'The most famous tribe was the "Ballast" tribe. The land the tribes controlled was called "Balastia" and later the whole country was given the name "Palestine...". Megjegyzendő, hogy Kiss Lajos ezt az összefüggést Palesztima vonatkozásában sem említi. Nem merem azt állítani, hogy valami úton-módon ez lehet a Balástya dűlőnév kialakulásának a neve, de bizonyos analógiát látok, annál is inkább, mert a fentebb hivatkozott Petrik Lajosné szerint: "Balástya a múlt század végén sivár homokos terület volt...", anilyen a korabeli Palesztina is lehetett. Ezt az összefüggést levezetni bizonyára nem könnyű, azonban a Kiss Lajos szótárban fel sem vetődik, ami nem indokolt.
1ébként érdekes, hogy a Fejér megyei Jenő nevéhez nem "toltak előtagként" valamit, mintahogy pld a keszi nevű településekhez a földrajzi elhelyezkedésre is (Budakeszi, Dunakeszi) utal az előtag.
Keszi (így önmagában) ha jól tudom nincs, sőt Tarján se csak Szeged egyik "kerülete" viseli így ezt a nevet (én legalább is ezt ismerem)
Más
A Csongrád megyében található Csengele és Balástya település nevek annyira érdekesek, illetve a Szeged mellett elterülő Deszk és Bordány.
A Fejér megyében található Polgárdi nevű kisváros neve érdekes abból a szempontból, hogy Kelet Magyarországon (talán BAZ megyében de ebben biztos nem vagyok, mert lehet Szabolcs-Sztamár Bereg megyében van) van egy Polgár nevű település, tehát majdnem azonos a nevük.
A fejér megyei Polgárdi közelében van egy Jenő nevű falucska is, gyanítom ennek névadása a Jenő törzshöz kapcsolható.
E faluhoz fekszik szintén közel Nádasdladány, amiről tudható, hogy arrafelé Nádasdy-ak laktak (kastély is tanúskodik erről), de maga a "ladány" név az honnan ered.
> a Cór héber név honnan jön? Az is az arab eş-Şūr-ból?
Az arab eş-Şūr csak kiemelt példa volt, mint a főníciai elnevezés folytatója. Ugyanúgy a főníciai elnevezés folytatója az újhéber Cór is az arabtól függetlenül. Sőt a biblia héber cór ’kova, kemény kavics; kovakés’ jelentésű közszó <http://bible.crosswalk.com/Lexicons/Hebrew/heb.cgi?number=06865&version=>, tehát valószínűleg egy közsémi etimonnal van dolgunk, ami a főníciaiaktól mindenki a maga „szájíze szerint” vett át. Fontos az, hogy az újhéber c (cadik) betű/hang még ugyanúgy emfatikus /sz/-nek ejtődött, mint a mai arab ş; jobb átírásokban a jele máig ş (pontosabban s alatta ponttal, de mivel ez a mai környezetben nehezen szedhető ki, az emfatikus mássalhangzók alsó pontját egyre inkább alsó vesszővel [farkincával] helyettesítik) , a város neve pedig Şōr.
Az arab eş-Şūr alak eş tagja a klasszikus arab al határozott névelő hasonult, népi ejtésű formája (írni máig csak al-Şūr-t lehet arabul). A határozott névelő az arab helynevek kötelező kelléke, így ez másodlagosan tapadt az eredeti névhez.
Menjünk tovább a görög Türosz névre: ez szintén ugyanaz a szó. A görög üpszilon „eredeti”, korai ejtése u volt, a szóvégi -osz kötelező görög kellék, amit azért adtak a névhez, hogy a görög nyelvbe beilleszkedje a név. Így a görög kiindulási alak *Tur volt. Az tudni való, hogy az őssémiben volt interdentális réshang – amit az angolok ejtenek a th-ra, ill. a kasztíliai spanyolok a z-re –, a zöngétlen verzió jele a szemitológiában t („aláhúzott” t). Sőt, ennek a hangnak volt emfatikus párja, azaz ţ (aláhúzott, alul pontos – itt: farkincás – t). Ez utóbbi hang a sémi nyelvek többségében megváltozott: vagy emfatikus sz (azaz ş), vagy emfatikus t (azaz ţ) lett belőle. Az előbbiekhez tartozik a héber és az arab, az utóbbiakhoz az a nyelvjárás, amelyből a görögök átvették a nevet. Azonban az emfatikus magánhangzókat nem ismervén – a jelenlegi magyar szokással egyezően – nem emfatikus párjukkal helyettesítették, azaz a ţ-t t-vel (tauval).
Összefoglalva: arab eş-Şūr ~ héber Şōr < őssémi *Ţūr > főníciai *Ţūr > ősgörög Turosz > ógörög Türosz.
Ad Türosz: nem látok okot hurrita alapítás feltételezésére (bár ki sem zárható). Nem találtam ui. adatot a város főníciaiak előtti történelmére, és mint láttuk, a neve is valószínűleg sémi.
Egyiptomi Thébai (Θη̃βαι): Az e név a görögökhöz kapcsolódik, és a görögországi Thébai nevében átvitele az egyiptomi városra. A görög név görögk előtti eredetű, egyesek egy 'megerősített domb' jelentésű pelaszg szót vélnek mögötte. A város egyiptomi neve Uaszet 'a hatalmas' volt vagy Niut(-Ámon), azaz '(Ámon) város(a)'.
Perszepolisz (Pársza): A görög Persepolis 'Perzsaváros' az óperzsa Pārsa /pársza/ tükörfordítása, ugyanis ez utóbbi a perzsák önelnevezése és egyben országuk és fővárosuk neve. Az etnoníma első előfordulása egyébként III. Šulmānu-ašarīdu asszír király (i.e. 858-824) egyik feliratain adatolható. A név eredetibb alakja Pārsva, és az óirániak egyik önelnevezésének tetszik, ui. Pārθava alakban egy mási óiráni népesség etnonímája is lett. Ezt a területet szállják még később a dahák közé tartozó parnok, akik felvéve a terület nevét, parthusként lesznek ismertek.
Babilon: A név előzménye az akkád Bāb-ilāni 'istenek kapuja' (ill. egyes számban Bāb-ilu 'isten kapuja'). A név ismert sumer alakban is: Ká-diĝir 'isten(ek) kapuja'.
* Lemaradt az előzőről a "1150k/XIII-XIV. sz." feloldása: az adat 1150. körülre datált, de tényleesen egy XIII-XIV. sz.-ban készült szövegben található.
> A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten
A Szepesség első említése ilyen formán 1559-ből való. Eredeti neve csak Szepes volt, erre az első adat: 1150k/XIII-XIV. sz.*: "ad silvam Zepus".
Ez a Zepus (Szepes) Árpád-kori személynévként is ismert, a szép melléknév -s kicsinyítő képzős származéka, így a terület neve vlsz. személynévi eredetű, az első birtokos--telepítő nevét rejtheti.
Etimológiája tisztázatlan. A mai arab eş-Şūr ’szikla’ egy ugyanazon jelentésű főniciai névadásra vezethető vissza, s ebből ered minden ismert megnevezése.
> Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.
Ez gúny: a cigánytelepek jelentős része külföldi nagyvárosok nevét viseli. Anyám szülővárosában éppen pl. Krakó (< Krakkó) volt a neve. A Bécs név, mint a fényes csészárvárosra való utalás éppen a megjelölt hely lepusztultságát, ill. -- még a világvégi falun belüli -- világvégi voltát emeli ki.
2 Némely helységekben a faluvéget vagy a falu melletti dülőt stb. jelenti s azt mondják: N. N. a Bécsen lakik; eredj vizért a Bécsbe; kimék a CigányBécsbe (Makó egyik külvárosának vége); alkalmasint innen vette magyar nevét Bécs városa is mint határváros; régente Ausztriát is Bécs-országnak mondták magyarul. V. ö. Ethnographia. III. 91.
Lehet, hogy az eredeti "mészégető kemence" jelentés alakult át faluvéggé. Majd a szakértők esetleg kiderítik.
1356: Bechwtha; Abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' főnévből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' főnévnek lehet az átvétele. Ennek végső forrása vagy az óorosz печь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'
A szerb-horvát Bêč; oszmán Beç 'Bécs' a magyarból való.
Az én szoftverem? Abban gyönyörűen látszik. Windows-1250-nel van kódolva. A te copyright jeled viszont ISO-8859-2. De akkor meg a topikcímben levő idézőjelek sem olvashatók.
Nos,meg lettem győzve hogy tényleg magyar szó a varosh/varos/oras a balkáni nyelvekben,de azért remélem nem gond, hogy kételyeimmel téged zaklattalak:)
Csak nekem fura volt, hogy egy olyan,viszonylag erős urbánus hagyományokkal rendelkező térség mint a Balkán, pont tőlünk vette át a szavait a városi élet jellegzetes elemeire.Persze tudom, hogy nagy volt a lakosságcsere,teljesen feledésbe merültek a római városok nevei a Balkán nagy részén stb,de akkor kicsit hihetetlennek az eset.
Más:
A Szepesség neve honnan ered?Tudtommal magyar,de sehol nem találtam róla bővebb infót a neten.