- "az egyedülállók is ugyanúgy 4 (vagy 5) személyes kocsit vesznek."
A Fiat MultiJet pl szerintem kisautó, mégsem kétszemélyes.
- Elektromos kisautóval is ki lehet merészkedni az autópályára, csak kényelmetlen mert gyakran le kell térni aksit cserélni
-A "multifunkciós" autó üzemeltetése drága (lesz), különösen városi forgalomban
városi közlekedés országúti közl
- kis távolságok, rövid menetidő -nagy távolság
- sok gyorsulás/fékezés -egyenletes tempó
- kis sebesség -nagy(obb) sebesség -> biztonság!!
- kevés utas, akik mind - több utas, akik ugyanarra m.
másfelé mennek - heti/havi használat
- levegőtisztaság/szomg
- napi használat
Ezek azt hiszem elég egyértelműen kijelölik melyik műszaki megoldás mire haználható jobban. Az lítiumos kisautók korlátja egyébként elsősorban az áruk, és az aksi élettartama lehet. Addig nem is fognak elterjedni amíg a benzin nem lesz eléggé drága hogy ezt kompenzálja.
"Nem hiszem, mert az egyedülállók kisautót vesznek, a családosok meg családi autót, ez felel meg az igényeiknek."
Ezt komolyan gondolod ?!
A "kisautó", és a "családi autó" között nem az ülőhelyek száma a különbség, hanem a meghajtás -ahogy írtad is:
" családi autó (ami benzinnel/hibriddel/üzemanyagcellával) megy, és a városi kisautóra ami lítiumos aksival megy."
Vagy szerinted aki egyedülálló, az nem megy fel az autópályára.. ?
Nagyon rossz duma ez az "az egyedülállók kisautót vesznek,", valahogy nem SMART kocsikkal van tele Budapest.. az egyedülállók is ugyanúgy 4 (vagy 5) személyes kocsit vesznek.
Nyilvánvalóan csak olyan autónak van jövője, amelyik városban ÉS autópályán IS tud közlekedni (gyorsulás, végsebesség), mivel az emberek általában nem endeghetik meg maguknak, hogy két autót vegyenek (egyet városi közlekedésre, egyet az országútira..)
Nem hiszem, mert az egyedülállók kisautót vesznek, a családosok meg családi autót, ez felel meg az igényeiknek.
Ez egyébként most is így van, csak a kisautó nem különbözik annyira műszakilag a családi autótól. Meg persze ott van a luxusketgória, a 20 millás státuszkocsiktól a terepjárókig.
"Ebből is az derül ki, hogy a mai értelemben vett autó kétfelé válik, és sokkal élesebben elkülönül a családi autó (ami benzinnel/hibriddel/üzemanyagcellával) megy, és a városi kisautóra ami lítiumos aksival megy"
Eigen, csakhogy mindkettőre (városi autó/'országúti családi autó) szükség van általában, tehát akkor két autót kell venni: dupla költség, nyista parkolóhely. :(
Valamelyik amerikai egyetem (asszem a University of California) egyik professzora átalakítgatott autókat elektromos hajtásra köztük Priust is (valami töltőt fabrikált hozzá, hogy konnektorból is feltölthesse az első pár tucat mérföldre).
Állítólag az újabb nem megy rosszul. Ha pedig a tengeralattjárókra gondoltál, akkor New Orleansban biztos találsz tengeralatti Priust.
Ebből is az derül ki, hogy a mai értelemben vett autó kétfelé válik, és sokkal élesebben elkülönül a családi autó (ami benzinnel/hibriddel/üzemanyagcellával) megy, és a városi kisautóra ami lítiumos aksival megy.
Ez a számok szerint piszok sokat számít, hiszen az aksi tenné ki a járgány árának jó a felét, kisebb hatótávolság sokkal olcsóbb.
Szia, a totoja prius ban Lithium aksik vannak, a ciklus számuk se 1000, és 7-8 év után se kellett akkumulátor telpeket cserélni. De van ennél jobb fajlagos teljesitményü akkumulátor. Valami Hong-Kongi cég gyárt tengeralattjáróknak (...) még jobbat.
Komolyabb helyeken a mai napig NiCd akkukat használnak, nem szórakoznak az új fejelsztésekkel. Igazából jó lenne szerezni egy _korrekt_ összehasonlító táblázatot a különféle akkuk tulajdonságairól, mert sokmindent nem értek.
A telefon nagyon békés, kis áramú fogyasztó. Sokáig ki fog tartani az akku, ha nem gyári hibás, biztosan előbb dobod ki a telefont mint elavult vacakot mint hogy bedöglene... :-)
Nagy áramú, erős melegedéssel járó (de a névleges terhelésen belül maradó) kisütések esetén 50...300 ciklusra lehet számítani. Autóban, ha nagy a pakk, több órás üzemre méretezett, akkor a kisütés szintén elég békés, nem fog melegedni az akku. Hosszú lehet az élettartam.
Már nem azért, de a NiCd akkuk 1000 ciklust bírnak névleges kapacitással. A NiMH többet. A Li-ion mégtöbbet. :))) Na most akkor a Li polimerrel konkrétan hogy is állunk? Már csak azért is érdekel, mert a telefonom is ezzel müx.
Végülis a ciklusok számának csökkenése lehet a hátrány a gyors tölthetőséggel szemben?
A Litium polimer akkuk teljesítmény/súly aránya tulajdonképpen már megfelelne autóba.
A fő probléma az ár, a biztonság, töltési idő és a súly, nagyjából ez a sorrend a problémák kellemetlenségét illetően.
Egy átlagos családi autó esetében 100kWh energia szerintem, bár még mindig kevesebb mint a benzintank, de már versenyképes. Városi autó esetében ennek a töredéke is elég. Vegyes használat esetén azt mondanám, tűrhető egy olyan autó, ami legalább 250 km-t képes megtenni 130km/h sebességgel, ehhez minimum 40kWh kell. (pl. egy ilyen autóval biztonságosan el lehetne menni egy töltéssel Budapestről a Balatonra stb)
40 kWh LiPo akkukbó összeállítva nagyjából 250 kg. Ez sok, de nem türhetetlen. A leadható csúcsteljesítmény bőven sok, akár 400kW is lehet. :-) Legalább ezzel nincs baj...
Jelenlegi (kínai) gyári áron ez kb. 8 millió forint.
Mivel néhány száz feltöltési ciklusra lehet csak számítani, az akkucsere költsége km-re vetítve jóval többe kerülne, mint a benzin.
Tegyük fel, hogy 300 ciklusig fog lényeges kapacitásvesztés mélkül működni. Akkor 300*250km = 75 000 km-t lehet megtenni vele. Vagyis 1 km akkucsere költsége 100Ft felett van...
A LiPo nem biztonságos, magas a hibás töltésből, gyártási hibából stb. adódó spontán kigyulladás veszélye. Ütközésnél, ha megnyomódik a pakk, szinte biztosan kigyullad. Ezt csak a súly növelésével lehet csökkenteni, ami viszont kb. annyira hiányzik, mint ablakos tótnak a hanyattesés.
A töltési idő a jelenlegi LiPo akkuknál egy óra. Lehet olvasni híreket ennél sokkal gyorsabban tölthető akkukról, de kereskedeklmi forgalomban csak olyan gyorsabban tölthető cella van, amelynek a tárolt energia/súly aránya sokkal gyengébb.
Szerintem egy kb. 20 perces töltési időt már elfogadnának az emberek.
A súly is kellemetlenül nagy, úgy számoltam, kb. 500 kg akku kellene ahhoz, hogy valamennyire hasonlítson a a befutható távolság a benzintankhoz.
"Az új dolgok kitalálásánál általában okoskodni kell, ha már láttam volna ilyet akkor nem lenne új."
Az alúmínium (víz, stb.) nem új dolog. Régen "fel lett találva", körül lett járva, stb.
"A visszafordíthatóság nem a járművön belülre vonatkozik, hanem egy olyan galvánelemre gondoltam, amit a benzinkúton kicserélsz, és a használtat visszaviszik feldolgozásra."
Ez a "hagyományos" (pl. NiMH, Li-ion, Li-polimer, stb.) aksikkal is működik (ráadásul azokat szét sem kell szedni, csak feltölteni).
A bibi a relatív kicsi leadott energia / tömeg arány (kWó/kg)
Ha ezt lehetne ugrásszerűen javítani, na az lenne egy használható módszer.
"Ha az alumíniumból csak a felét ki lehetne nyerni "
Ha a hidegfúziót meg lehetne valósítani RT-n, stb...
1.) Mit lehetne
2.) Mi van
1 =/= 2
"Vagy lehetne bármilyen más megfordítható kémiai reakció ahol elektronok szabadulnak el."
Mit gondolsz, pl. a mobiltelefon-aksik fejlesztői mivel foglalkoznak..? :)
"A sörösdobozos kísérletben a sóoldat, vagy a citromban a sav marja le az oxidréteget, "
A sóoldat nem "marja le" az oxidréteget. Főztél te már alúmínium lábosban..?
A menzákon csak olyat hasznának.
"meg egy elektrolit kondenzátort, abban hatalmas felületet érnek el úgy, hogy a fegyverzet felülete nem sima és fel van tekerve."
Igen. És ?
A kondenzátorban nem fogy (oldódik) a főlia.
"Valahogy a mostani elemeket is tudják 200-300 A-rel terhelni."
Nem is alúmíniumot használnak. :)
"Én nem ragaszkodom az alumíniumhoz, lehetne más anyag is, csak olyan jól hangzott, hogy az Al-ból ilyen egyszerűen lehet Al2O3."
Tudod, én kutatómérnök vagyok, és már annyi, de annyi olyan dologgal találkoztam, ami "jól hangzott".. (csak éppen nem működött. :)
Persze, hogy olyannal okoskodok amit élőben nem láttam, mert hülyén érezném magam, ha elfecséreltem volna 5 évet egy egyetemen erre és a végén mégse működne. Az új dolgok kitalálásánál általában okoskodni kell, ha már láttam volna ilyet akkor nem lenne új.
A visszafordíthatóság nem a járművön belülre vonatkozik, hanem egy olyan galvánelemre gondoltam, amit a benzinkúton kicserélsz, és a használtat visszaviszik feldolgozásra. Ha az alumíniumból csak a felét ki lehetne nyerni a kg-ként belefektetett 18 kWh-nak, azzal már közel lehetne autózni 100 km-t (amihez egyébként 4 kg benzin kell). Vagy lehetne bármilyen más megfordítható kémiai reakció ahol elektronok szabadulnak el.
A sörösdobozos kísérletben a sóoldat, vagy a citromban a sav marja le az oxidréteget, a gond a kis felület. Van olyan kísérlet is, hogy tenyérnyi alulemezt bekennek nedves grafitporos sós pasztával, és állítólag terhelve ad 30mA-t, amíg a paszta ki nem szárad. Nézz meg egy elektrolit kondenzátort, abban hatalmas felületet érnek el úgy, hogy a fegyverzet felülete nem sima és fel van tekerve. Valahogy a mostani elemeket is tudják 200-300 A-rel terhelni.
Egy normál méretű autóban a városban autózáshoz nem kell sokkal több 5-6kW-nál átlagban, ha van puffer tárolód a lámpámál való elindulások nagy teljesítményigényéhez. Országúton 10 kW, autópályán 15kW teljesítmény kell a sebesség tartásához. 30 kWh-val már tudsz menni átlag 300 km-t, ennyit 300 kg akku tud tárolni, ez nem annyira katasztrofális. A kérdés inkább az, hogy milyen hatásfokkal lehetne a lemerült elemeket újra feldolgozni. Ebben senki sem gondolkodik, mert a kutatások nem azt célozzák, hogy gyakran cserélj aksit. Én nem ragaszkodom az alumíniumhoz, lehetne más anyag is, csak olyan jól hangzott, hogy az Al-ból ilyen egyszerűen lehet Al2O3. De ez már messze van a vízzel hajtott autótól (persze ha vízsugarat lövellne ki hátul, és azzal hajtaná magát, akkor nem lenne offtopic itt).
"Közben kiszámoltam, hogy az a vizen áthúzott drót akkor se érné meg, ha fejlesztene hidrogént."
Igen.
Az energia "ott vész el" (illetve alakul számunkra hasznosíthatatlan formába), hogy az Al+H2O reakció exoterm.
(aki csinált már ilyet.....)
"Viszont a visszafordítható galvánelemben lehet fantázia,"
Feltéve, ha ugrásszerű javulást lehet elérni a tárolt energia/súly (kWh/kg) arányban..
"mert olyan kísérlet van, hogy alu sörösdobozba sósvizet öntenek és egy grafit elektródát lógatnak bele. Amíg van oldott oxigén a löttyben addig ad áramot, tehát kb. az alumíniumkészítés megfordítása. "
Ez egy tanulőkísérlet, tehát nagyon messze van az iparialg megvalósíthatótól, ráadásul csak kapocsfeszültséget ad, ami terhelés hatására nagyon gyorsan lenullázódik (kb. mint egy itt nyitott új fórum.. :)
(tudod: aki csinált már ilyet..)
Emlékszel ugye, az Al a felületén passziválva van! Ha nem így lenne, a sör is pillanatok alatt feloldaná az Al dobozt..
Amúgy erz szerinted mitől megfordítható ?
Ha elektrolizálni kezded, nem az alúmínium válik ki (..vissza a doboz falára), hanem hidrogén fejlődik.
Tetszik emlékezni, az alu gyártásnál az elektrolízist olvadékban, és nem oldatban végzik, pont ezért..
"Galvánelemet házilag is össze lehet állítani. Legegyszerűbb módja, hogy egy citromba alumínium és réz rudat szúrunk"
Gratulálok.
És mennyire használható ez a galvánelem a gyakorlatban ?
mert itt autúk meghajtásáról volt szó.
Mekkora a kapocsfeszültsége, mekkora a terhelhetősége, hány amperórát "tud", mekkora a leadott energia/tömeg aránya (Wh/kg), mekkora a leadott energia/összköltség aránya (Wh/Ft, vagy Ft/Wh), milyenek az újrafelhasználhatósági, és környezetvédelmi jellemzői, stb..?
Attól, hogy beleszúrod a citromba a réz-, és alúmínium rudat, az még a tanulókísérletből nem lesz iparilag gazdaságosan alkalmazható technológia..!
"Úgy emlékszem, hogy Al2O3 (timföld) keletkezett és nem alumíniumhidroxid. "
Ja, meg lehet, hogy nem is cikkben írták, hanem az UFO nevű játékban lehetett kifejleszteni, ugye..?
(BTW imádom, akik olyan dolgokkal okoskodnak, amit még életükben nem láttak élőben..)
Alúmíniumhidroxid keletkezik, mint ahogy a timföldgyártásnál a "kikeverés" nevú technológiai lépésnél is (tetszik tudni, amikor a nátrium-tetrahidro-aluminát lúgos oldatát vízzel higítják..).
Az Al(OH)3 -t hevítik (kalcinálják), folyamatos üzemű csőreaktorban, így lesz belőle Al2O3.
"Lehet, hogy melegítették a vödröt a motor hulladékhőjével és az továbbalakította timfölddé?"
1.) ahoz előbb a vizet kell elpárologtatni (u.i. neked egy vizes Al(OH)3 zagyod van)
2.) hagyd már a francba a "timföld" megnevezést, azt csak az Al2O3 egyik kristálymódosulatára használják. Alúmíniumoxid.
Közben kiszámoltam, hogy az a vizen áthúzott drót akkor se érné meg, ha fejlesztene hidrogént. Al2O3 az két mól alu 54g és három mól oxigén 48g, felszabadult 6 mól Hidrogén ami 6g. Tehát 1 kg vízből meg 1 kg alumíniumból (amit 18 kWh befektetéssel állítottunk elő) sikerül(?) 0,11 kg hidrogént csinálni ami 13MJ fűtőértékű. Ebből egy jó dízel csinálna max 5,4MJ mechanikai energiát ami 1,5 kWh-val egyenlő tehát 8%-os a hatásfok.
Viszont a visszafordítható galvánelemben lehet fantázia, mert olyan kísérlet van, hogy alu sörösdobozba sósvizet öntenek és egy grafit elektródát lógatnak bele. Amíg van oldott oxigén a löttyben addig ad áramot, tehát kb. az alumíniumkészítés megfordítása. Kérdés a hatásfok.
"Galvánelemet házilag is össze lehet állítani. Legegyszerűbb módja, hogy egy citromba alumínium és réz rudat szúrunk"
Tehát ha én lennék McGyver, akkor csak egy erős limonádé kellene hozzá.
Úgy emlékszem, hogy Al2O3 (timföld) keletkezett és nem alumíniumhidroxid. Lehet, hogy melegítették a vödröt a motor hulladékhőjével és az továbbalakította timfölddé? Nem vagyok a téma szakértője, jobb ha te keresel utána ha érdekel és tudsz angolul, tény, hogy az én autóm nem ezzel megy.
"Dr Anisits Ferencnek a BMW "dízelpápájának" volt erről egy cikke, hogy mennyibe kerül a repceolaj, és nem nagyon éri meg, ráadásul a műtrágyát és a vetés/betakarítás energiaigényét is számolva az is szennyező."
Igen, a másik fontos szempont az a környezetvédelem, pláne a "lokális", nagyvárosokat érintő.
Nehéz lenne elképzelni a budapesti csúcsforgalomban csupa repceolajjal múködő járművet. :)
"Az oxidréteg leoldását az alumíniumról a galvánelemekben is meg lehetett oldani,"
Melyik galvánelemben használnak alúmíniumot ?
"nem is szólva, hogy egy autónál mechanikusan is megoldható pl. egy éles felületen való áthúzással"
Adok egy darab alu drótot. próbálj belőle hidrogént fejleszteni !
Ha késsel lekapirgálod róla az oxidréteget, és vízbe meríted, lassan kiválik a felületén a fehér Al(OH)3, és megáll a gázképződés. (timföld csak az Al(OH)3 hevítésével keletkezik).
Vagy ha megsérül otthon az alúmínium kuktafazék, abból sem lesz H2.
Ráadásul az Al(OH)3 egy kocsonyás, nehezen elválasztható zagyot alkot.
Nem véletlen, hogy még laborban sem ezt a módszert (Al+víz) használják hidrogénfejlesztésre, hanem a cink+HCl-t.
"A pillanatnyi nagy teljesítményigényeket pedig egy puffer energiatárolóval is meg lehet oldani, lásd hibrid autók akkumulátora."
Tehát még egy plusz generátor--> akkumulátor is beépítésre kerülne, az al-huzal adagoló, hámozó, reaktor, hidrogénkompresszor mellé ? :)
Dr Anisits Ferencnek a BMW "dízelpápájának" volt erről egy cikke, hogy mennyibe kerül a repceolaj, és nem nagyon éri meg, ráadásul a műtrágyát és a vetés/betakarítás energiaigényét is számolva az is szennyező.
Az oxidréteg leoldását az alumíniumról a galvánelemekben is meg lehetett oldani, arról nem is szólva, hogy egy autónál mechanikusan is megoldható pl. egy éles felületen való áthúzással. A pillanatnyi nagy teljesítményigényeket pedig egy puffer energiatárolóval is meg lehet oldani, lásd hibrid autók akkumulátora.
A szimpla elektomos autókkal csak anyi a probléma egyenlőre, hogy az akkuk folyamtos cseréje sokkal drágább a benzinnél. Volt egy cikk arról a svájci háromkerekű, pedállal is hajtható elektromos kisautóról. Az aksija párszáz góliát elem (innen vette az ötletet a Toyota és a Honda is a hybrid autóik aksijához). Ebből egy darab 5-10 dollár és 800-1000 újratöltés az élettartama. A kis lélekvesztőnek az akkuköltsége több mint egy normál autó adóval terhelt benzinköltsége.
Tehát marad a szénhidrogén vagy a trolivezeték, esetleg a Flinstone-féle lábhajtás.
Miért nem jó szénhidrogénnel működtetni az autót? :-)
A baj azzal van, ahogy a szénhidrogéneket előállítjuk. Ha naperőmű, fúziós erőmű stb. energiájával vízből meg a levegő széndioxidjából készítenénk, akkor a gyártás során pont annyi széndioxidot vonnánk ki a levegőből, amennyit a motorok termelnek.
Akkor már egyszerűbb lenne valami alkálifémet előállítani (pl. Na-K ötvözete folyékony!) azzal ugyanúgy hidrogén fejleszthető, az oxidréteget sem kell eltávolítani (csak légmentes tartályban kell tárolni..)
Tudod, hogy nem elég az alu huzalt vízbe meríteni, le kell oldani róla az oxidréteget, pl szublimáttal. Aztán a hidrogénfejlődés üteme szerintem közel sem éri el a motor hidrogénfelhasználásának ütemét (tömegáram).
Biztos meg lehet valósítani (mindent meg lehet), de közel sem gazdaságosan, és üzembiztosan.
Akkor már egyszerűbb a hidrogént komprimált állapotban felhasználni..
