"és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg. 768g súlyt veszített, kb. egy borosüvegnyi vizet."
Faszáradás (elnézést a csúnya szóért) sebreségénél a leglényegesebb, hogy a fának mekkora felülete érintkezik a száraz levegővel. Nem tudományosan és nagyon-nagyon leegyszerűsítve, viszont könnyen megérthetően megfogalmazva:
- a fa külső felületének legkülső millimétere kb 1 óra alatt kiszáradhat
- a második milliméter mondjuk 1,3 óra alatt
- a harmadik milliméter mondjuk 2 óra alatt
... és így tovább, minden milliméter lassabban szárad, mint az előző, tehát pl a felszíntől számított tizedik milliméter fát mondjuk 30 nap, a harmincadik millimétert mondjuk 400 nap szárítás után tekinteném teljesen száraznak (légszáraznak).
Ebből logikusan következik:
- ha a tűzifát vastag rönkökben szárítjuk, nyugdíjba mehetünk, mire a közepe is kiszárad
- ha a nedves tűzifát ceruza vékonyságúra hasogatjuk és okosan (száraz helyen , szellősen) szárítjuk, akkor akár másnapra is lehet tökéletes légszáraz tüzelőnk. Kérdés, hogy manapság hány embernek van olyan tüzelőberendezése (pl cserépkályha, tömegkályha, tehát jó nagy hőátadó felület), amely képes ceruza vékonyságú száraz fából is jó hatásfokkal kivenni a hőt, PLUSZ kérdés, hogy a gazdi ért-e elégé a tüzelés művészetéhez annyira, hogy ne adjon túl kevés levegőt a fának, de ne is tegye tönkre a kályháját.
Pedig szívesen olvasgattuk volna még pár évig, hogy hogyan alakul egy hasáb fa súlya. Bár az igazi az lett volna, ha beszerzel egy hiperszuper laboratóriumi páratartalom-mérőt, és a beltéri páratartalom változásának függvényében is figyeled a hasáb súlyának változását... :))
Üdv ! Ezt 1 hónap alatt adta le ? Pedig ha kb 1-1,5 év múlva használnád fel ennek fényében még bőven fog veszteni súlyt ! Pedig még nincs is nedvkeringés, ami még plusz nedvesség tartalamat feltételez(ne)! Nagyapámmal is mindig jan.-febr. ba csináltuk az erdőn a fát, mondjuk annyi szépséghiba van azért ,hogy akkor az erdész csak a lábon száradtat engedte kivágni/gyűjteni !:-)
02.09.-én hoztak hasogatott cser fát, amit kb. egy héttel előtte vágtak ki. Mikor hozták, kiválasztottam egy darabot ami 4629g volt, bevittem a szobába száradni és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg.
Tegnap elmentünk egy bemutatóterembe Törökbálintra, ahol vagy negyven lemezkályha volt, sütős és anélküli, lemeztetős és öntöttvaslap tetejű. A sütősök nagy része, olyan belső járatos, hogy a sütődoboz mellett, mögött feláramlik a forróság. Már éppen kinéztünk kettőt, ami érdekelt volna, de bejött egy ottani szakértő, és egyrészt a sütő korlátozott szabályozhatóságáról beszélt, meg arról, hogy amennyiben az öntöttvasra, a tetején, egy csepp víz rákerül vagy kifut valami, a lap könnyen megreped, erre nincs garancia. Vásárlói tapasztalat alapján,meg a céges alapján mondta. Igazából lebeszélt a lemezkandalló fütésen kívüli funkciójának kihasználásáról.
Még korábban, itthonról a honlapjukon messengereztem a céggel, este jött a választ, más valakitől. Megerősítette a tapasztalásunkat a sütő körüli légáramlást illetően, de nem beszélt le a főzésről.
Lehet, hogy egy lemeztetős mellett maradunk, de az is, hogy a tornácra teszünk egy sparheltet és idommal kivezetjük a kéményt. Nagyon alkalmi főzésről lenne szó.
Nekünk otthon Csepel a szüleimnél sparhelt volt és ahányszor látok egyet, rájuk gondolok:).
Most egy egyszerű Thalia Nera Plus íves kandallóhóz hasonlító, de 150 mm-es kéményű lemezkandalló van, amit idáig csak kályhának hívtunk. Az ív miatt veszünk egy sík tetejűt, 2-4 személyre, nagyon alkalmi főzésre. a sütő fontos lenne, de attól tartok, hogy a főzésre nem jut elég hőmennyiség az öntöttvas tetőlapra. Még akkor sem, ha üres lesz a sütő.
Tudni kéne, hogy milyen lemezkandallóról van szó konkrétan. Ha lemez a teteje is, a vékony lemez nem biztos, hogy elég hőt át tud adni a lábosnak.
Ilyen célra árulnak sparhelteket (vagy van ahol sparherd-nek írják, én sem tudom, melyik a helyes :) ), azokkal sokkal nagyobb eséllyel fogsz tudni főzni is.
Én anno sima 6kW-os Kamino kályhát teszteltem, amikor jól befűtöttem vele, a tetején megsült a pogácsa alufólián, de főzni nem próbáltam rajta.
Főzésnél az sem mindegy, hogy kis adagot akarsz főzni rajta, vagy pl. 20 literes fazékban egy hétre való töltöttkáposztát.
Üdv. tapasztalat alapján mit mondtok? Egy egyszerű, sütős lemezkandalló (80-120 ezer között) a sütés mellett képes a tetőlemezen főzésre is? Elég hő megy át a sütő légterén: Köszönöm!
Amelyiknek nincs saját motorja, azt porszívóval kell használni. Ha a szűrője nem elég hatékony, a porszívót hamar tönkre tudja tenni. Az sem mindegy, hogy a porszívó milyen hatékony (az utóbbi időben az EU azoknak is lekorlátozta a teljesítményét).
Én már használtam mind2 félét, a saját motoros jobban bejött. Nekem vmi tecso gazdaságos 'világmárkájú' :) van.
Napi kihamuzásra nem igazán használható (főleg, ha még van egy kis parázs a hamuban), de a hamuzás után a maradékot kiszívni sokkal jobb, mint söprögetni, nem porzik. Az enyémen a cső bemeneténél még van egy rács, az a nagyobb darabokat megfogja (elégetlen fadarabkák), amiatt elég hamar el tud tömődni, figyelni kell, hogy csak a finom szemcsés hamut szívjam föl vele, akkor sokáig bírja. A szűrőjét kitisztítani egy kicsit macerás, de még mindig jobb, mint a sima porszívó hepa-szűrőjét emiatt mosogatni vagy cserélgetni többezerért
Új építésű családi házba tervezek Supra Temporis 2D-t, és szeretném elkerülni a padlóban bevezetett PVC csövet. Láttam, hogy mind a Leier, mind a Schiedel gyárt olyan kéményt amibe integrálva van a külső levegő csatorna. Van tapasztalata valakinek ezekkel? Jól tud dolgozni egy 6-7 méteres függőleges csatornán a külső levegő beszívás?
Azzal a kályhával lehet is. Nekem most olyan kandallóm van, ahol a hamugyűjtő ládát a tűztéren keresztül kell kivenni, és kétnaponta üríteni kell. Muszáj leégetni teljesen, hogy ki tudjam hamuzni. Még egy horganyzott vödröt is kénytelen voltam venni, mert parázs még másnap délután is előfordul a hamuban, azt a vödröt nem tudja szétégetni. A kamino nálam is volt, hogy hetekig égett folyamatosan, és közben heti 1x simán ki lehetett hamuzni.
Még annyit, hogy nappal 25°C-ra fűtöm (szeretem a meleget), ami reggelre 22°C-ra csökken. Van egy nagy mennyezet-ventillátor. Ilyenkor téli üzemmódban alapjáraton forog, hogy egyenletesebb legyen a meleg mindenhol. Hangtalan.
40 négyzetméter, 2,70 magas.előszoba, étkező, konyha és az én kis félszobám egy légtérben. Fürdőszoba külön légtér, de ott van a kémény háta illetve a gázkonvektor őrlángon. A speiz és két szoba nincs fűtve. Régi lakóházunk átalakítása, bővítése. Az eredeti rész 50 cm vályogfal, beton alap, 5 sor km. tégla lábazat, mindkettőn szigetelés. Kb. 90 éves. Kívül még az eredeti mészhabarcs vakolat áll rajta! A toldás 40 cm blokktéglából. Falvastagság a külső-belső vakolattal együtt 45 cm. Egyesített szárnyú fa ablakok, gyárilag gumiprofillal, jól zárnak. Olyannyira, hogy ka kályha mellett külső levegő bevezetésre volt szükség a folyamatos oxigén ellátáshoz. Nélküle gyakran kellett szellőztetni, hogy elég oxigént kapjon a tűz. Egy átalakított, 6 kw Kamino kályhával fűtöm.
Sajnos, egyedül maradtam. Nem fűtöm az egész házat, csak az általam lakott részét. Kb. 100-110 légköbméter. Két szobát csak a közfalon keresztül temperálok. Egy légtérben vagyok a kályhával. Útba esik jövet-menet (akár a Takarékszövetkezet). Hogyha fázom, rakok rá. Többet-kevesebbet, időjárástól függően. Az elsődleges levegőt csak akkor használom, hogyha langyosra hűl a kályha és csak minimális parázs marad. Egyébként elég az általam kialakított másodlagos levegő bevezetés és természetesen, hátul a harmadlagos, "fa" állásban, mind az öt nyílás nyitva. Vastag parázságy képződik. Hogyha ilyenkor a fojtószelepet bezárom, sokáig megmarad. 3-4 óránként elég rakni rá. Éjszakára a fa mellé néhány tőzegbrikett, vagy barnaszén brikett. Az reggelig tartja a parazsat.
Januárban, amikor erős hideg van, éjszaka is dobok rá egy-két darab fát, hogyha fel kell kelnem. Útba esik.
Gázkonvektor van, de fázom, hogyha azzal fűtök. Közvetlenül mellette nagyon meleg van, tőle hat méterre pedig fázik a lábam. Csak a levegőt melegíti fel. Ezért fűtök inkább fával.
Begyújtani reggel-este csak az őszi-tavaszi időszakban szoktam, egy-egy rakattal, amikor nem kell folyamatosan fűteni.
Száraz fában számítva 3 tonna körüli mennyiség fogy el egy szezonban. Mellé 250-300 kg tőzegbrikett éjszakára.
