Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Bingó. :) Van egy jellegzetes, amolyan pikkelyes mintázat, ami sok bükk (de nem csak annál) tárgynál visszaköszön. Ehhez hasonló kis deszkából van kb. 6-7 db-unk, legalább 50 évesek. Némi teknő van rajtuk, de szálkásodás nélkül. Ükapám monogramjával van lisztes kanalunk ill. kévekötő / zsupos fa is, 189x-es évszámjelöléssel. Utóbbiak annyira nem koptak, de az örökkévalóságnak készültek.
Nyilván domborzatfüggő, lehet az hasznos, ha nem zúdul le rögtön az árokba. Mongyuk egy ilyen beetee- féle megoldás önmagában megállhatja a helyét meredeken is. Láttam én már felhőszakadást vareszhullámot indítani bükk meredélyen, mongyuk az az eső a Dömösi átkelés fölötti hegyoldalt is elinditotta.
Aztat belátom h nagyoroszi-hont vonalában nem nézelődtem mennyiséget, előbbi helyen igen ritkán fordulok elő, utóbbin soha.
nyugodtan lehetne és kellene gondolkodni azon, hogy biztosan jól csináljuk-e, pont így kell-e stb. stb. attól még, hogy valamit "úgy szoktunk", nem biztos, hogy az "jóaú".
egyébként ez megint olyan dolog (megfigyelésem szerint), hogy ahol nem bontják meg az erdőt, oda nem tud benyomulni, de amint kitarolnak egy részt csak a gépeknek, ott az akác és a bálványfa. ami megint csak nem tud "beljebb" menni, amíg egységes az erdő, és be tud, ha nem. utak mentén nőnek és ott meg is állnak, ha nem kapnak plusz teret.
a túl sok akác (vagy pláne bálvány, az tényleg a legalja) azért sem jó, mert teljesen megváltoztatja a talajt maga körül és szépen hazavágja a többi fajt így.
De van megoldás. Az erdőt gondozni kell. Hagyni kell, hogy a tölgy túlnőjje a sarjról hajtott akácot és akkor elél a két faj egymás mellett. Nálunk a családban van Naturás homoki akácos. Ott az a cél, hogy a természetes erdő átvegye az uralmat. Akác tarvágásnál ki van adva, hogy pl. a tölgy nem vágható ki! A tölgy környezetében az akácot ki kell vágni és akkor felnő a tölgy. Látható, hogy a tölgy egyre beljebb hatol az akácosban.
Ha megnézed a korábban csatolt videót abban is 90 éves tölgy -akác vegyes erdőt mutatnak.
Bohém fiatal ember koromban meghagytam itt a Mátra totális közepén egy akácot. Akkor még nem tudtam, mi lesz belőle. Építkezéshez hozott homokkal jött az Alföldről, kinőtt a maradék homokban. Debreceni, homokháti gyerek vagyok hozzászoktam az akáchoz.
Huszonév múlva lett kivágva, a tetőt veszélyeztette már.
Azóta újabb 20 év telt el.
Nem győzzük irtani azóta se, minden évben kétszer nő meg.
Szanaszét a telkeken. Árokban.
A szomszédomnak kijött a földes pincéjében. 6-8 méterre lehetett az eredeti törzstől, de a pincében bújt elő.
Az a gond az akáccal, hogy azt nem elég kivágni, mert sarjad és csak még több lesz. (És kevésbé értékes.) Terjeszkedik, kiszorítja a tölgyeseket is és egyelőre nincs is megoldás ennek megakadályozására.
Egyébként viccnek szántad, de ez lett volna megoldás arra, hogy legalább a nemzeti parkokban ne vagdossák az erdőket, és legyen csak papíron nemzeti park a nemzeti park. Ha anno a 90-es évek elején mikor kiesett az olaj mint tüzelőanyag, ha elkezdték volna beerdősíteni a rengeteg parlag helyet a dombvidékeken és a hegyvidékeken akáccal, akkor ma ezeket lehetne már tüzelésre, a régebbi telepítésűeket pedig faiparilag használni. Itt van ez a remek fa, számos gazdasági haszna van, ha csak pl. a méztermelésre gondolok, gyorsan nő, igénytelen, a fája kifejezetten kemény, sok mindent ki lehetett volna vele váltani, mégha nem is kifejezetten nemes anyag, bár nekem színben az akác fűrészárú a kedvencem. Ha ezt megcsinálták volna, most nem arról beszélgetnénk, hogy eltűnik a bükkös. De legalább is nem az ember miatt. Ehelyett most előállt az a helyzet, hogy rá van 1 millió háztartás állva a fára, és amúgy ez nem is nagyon fog változni jó ideig, mert nincs más. Amit meg majd Popenka meg a hozzá hasonlók bánnak, mert egyre csökken a kitermelhető erdőkben a faipari felhasználásra alkalmas anyag aránya, amiből tömörfabútor készülhetne.