...mint ahogy a The Mixen is ugyanazok a verziók vannak, mint a több ilemezen, csak evvel a 3D Headphones mastereléssel. De jól van, legalább a The Mix tartalmaz egy tényleges bonus tracket.
Amúgy ez már lehet, hogy a kákán (úgy is mint Kling Klangon...) is csomó keresésének tűnik, de ha már egyszer a CD-ket CD-Text információval látták el, érthetetlen, hogy miért pont az artist infó maradt ki.
Sajnos csak az Autobahn-t sikerült meghallgatnom, de én nem hallottam különbséget, de ha van, akkor az igazán kemény KW rajongók biztosan meg fogják hallani.
Nem hangzik valami jol. Ha a szamok ugyan olyan verzioban vannak rajta mint az elso ket lemezen,es csak a vetites az extra,akkor ennek mi ertelme? Ha igy van akkor egy kicsit gaz. Remenykedtem,hogy legalabb mas verzioban lesznek rajta a szamok,mondjuk mas koncertekrol osszevalogatva vagy valami ilyesmi. Szerintem igy lenne ertelme a bonusz tartalomnak es igy legalabb az ember kap is valamit a penzeert. De igy? Azert nem olcso a negy lemezes blu ray,hogy csak vetitest kapjunk extrakent. Na mindegy azert en ennek is nagyon orulok,es remelem azert a Ralf altal sokszor igert uj album elobb utobb a kezunkben lesz.:)))
Pont most hallgatom az Autobahn-t (a család a játszótéren, úgyhogy döngetem ezerrel). A 3-as lemez menüjéBen semmi különbséget nem láttam. Szerintem a zene is ugyanaz (a menüben feltüntetett számhosszok ugyanakkorával mint az első lemezen), csak tényleg az lesz, hogy Ralfiékat nem mutatják, csak a (mozgó)képeket. Mondjuk az első 2 lemezen se sok vizet zavartak, de a fejük árnyéka belelógott a vetítésekbe :) De még hallgatom. Lehet, hogy a fenti állítások egyes részeiben nincs igazam!
Sikerult meghalgatni a 3-as es a 4-es lemezt? Mi a valtozas az elso ket lemezhez kepest? Megrendeltem a negy lemezes blu ray-t mind a ket nyelven es persze a nyolc lemezes cd-t is..))) Mar alig varom,hogy megerkezzen!
Bevallom őszintén, a Kraftwerk nálam csak második helyen áll az all-time abszolút kedvencek között (a Pet Shop Boys mögött), az AON a dobogó alsó fokán osztozik holtversenyben sokan másokkal, de ez részben azért van, mert talán csak 2010-ben vagy 11-ben fedeztem fel őket. A Kraftwerk már jelen volt 1991-től az életemben a The Mix és az Electric Café (lemezről minőségi hifivel krómos kazettára felvett) formájában, de szégyen-gyalázat, előbb voltam Kraftwerk koncerten (2004, Budapest), mint hogy lett volna tőlük eredeti fizikai kiadványom, ez csak 2008-ban jött el, de az legalább a Minimum-Maximum "laptop" lett :)
Érdekes összehasonlítani a Paranoimia videóját a Music Non Stop klipjével ugyanabból az évből.
Az elsőnél a sminktechnika és a klasszikus filmes trükkökel simán elérik, hogy egy valódi emberi arc számítógépes animációnak tűnjön, a számítógépes animáció viszont a valóságban még csak ott tartott, mint a Kraftwerk klipjében látható (vagy a Dire Straits Money for Nothing-jában)
AZ AON kb. a zene Monty Pythonja :) , az abszurd brit pihentagyú kreativitás zseniális manifesztálódása, de talán még kevesebben ismerik és szeretik, mint a Kraftwerket.
Nagyon szeretem / szerettem őket. Először a Paranoimiat hallottam tőlük és elkezdtem vadászni a számot meg az együttest. Aztán meglett TAKT kazettán az Ambient Collection és csak vártam rajta a Paranoimiat (akkor még nem tudtam a címét). Mekkora csalódás volt, hogy nem volt rajta :(
Azóta szinte mindent begyűjtöttem ami hivatalosan nagylemezként megjelent, meg válogatások, meg box-ok (pl. What Have You Done With My Body God?), meg remixek, meg újrakiadások, meg pár Anne Dudley szóló (a Knight Moves egyik örök nagy kedvenc filmzeném), meg JJ szóló (artofsilence) és a régi szép idők emlékére az Ambient Collectiont még vinylen is megvettem.
Aztán a Pledge Music oldalán, miközben az új TDt rendeltem és szétnéztem kicsit, láttam ezt a kiadást - azonnal rácsaptam! Állítólag az In No Sense? Nonsense! is ki lesz adva hasonló dupla lemezes kiadásban - már alig várom!
Nekem egyébként a The Seduction of Claude Debussy a kedvenc lemezem, de mindegyiket szeretem valamiért.
Értem, amiről beszélsz; hogy az ember egyszercsak valahogy "elkap" egy együttestől, előadótól egy számot, rájutúboz, lehúzza FLAC-ben a teljes diszkográfiát, és utána elkezdi megvenni az aktuális, esetleges jövőbeni, meg ha belefutni használtan, a régebbi lemezeit, videóit is.
Az AON-nal legalábbis így jártam.
Szerintem hasonlóan egyedi, karakteres és unortodox zene volt és mind a mai napig az, mint a KW.
Folytatom valamikor, de ma épp megérkezett az "új" Art of Noise 2017-ből - In Visible Silence dupla lemezes, remaszterelt, agyonbővített változat (az eredeti 51 perc körül volt, ez kb. 150 perc összesen).
