XIV. fejezet A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐVÁROSA ÉS NEMZETI JELKÉPEI
74.§ A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest. 75.§ A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 76.§ (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. A 76.§ az 1990. évi XL. törvény 50.§ által megállapított szöveg. (3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A 76.§-t az 1990. évi XLIV. törvény 1.§ számozta át.
Amíg múzeumi, kiállítási tárgyként szerepel a Nemzeti Múzeumban, addig lehet micisapkának, svájcisapkának nevezni a Szent Koronát. A Parlamentbe szállításával a legfőbb hatalmi szervnek otthont adó épületbe kerül, s aki ilyen megjegyzéseket tesz, egyszerre sérti a népfenséget és az államiságot jelképező ereklyét.
A koronát jelenleg sem tekintem egyszerű múzeumi tárgynak. Múzeumban elhelyezett állami, nemzeti ereklyéről van szó. Helyének megváltoztatása mindenképpen indokolt államiságunk millenniumi évfordulója miatt. A törvényhozás nem fejezheti ki világosabban e nem mindennapi esemény előtti tisztelgését, mint hogy ebben az ünnepi évben a magyar Országgyűlés épületében helyezteti el a koronát, ahol hazánk legfőbb intézményei működnek, ahol az állam nevében eljáró népképviseleti testület tartja üléseit. Ezenkívül ott működik a miniszterelnök s a köztársasági elnök hivatala is.
Ide másolok egy indítványt G. Nagy Iliánné dr. Maczó Ágnes tollából.
Képviselői önálló indítvány! (H/2637.)
Országgyűlési határozati javaslat
a Szent Korona és drágaságai őrzéséről és gondviseléséről
Az ország- és államalapító Szent István koronájának és a hozzátartozó drágaságoknak őrzésére a magyar nemzet évszázadokon át féltő gondosságot fordított.
E gondoskodás folyományaképpen az Országgyűlés az értéktárgyak intézményes elhelyezésére és őrzésére a következő országgyűlési határozatot hozta:
1.§ A magyar Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat - a királyi jogart, az országalmát, a koronázási palástot és a koronázási kardot - (országos ékességek) a magyar Országgyűlés épületében az erre a célra rendelt páncélkamrában (Országház, 1055. Budapest Kossuth Lajos tér 1-3.sz.) kell elhelyezni.
2.§ A koronázási és hozzátartozó drágaságok őrzéséről az államfő által kijelölt hat magyar állampolgárságú, magyarországi lakos közül az Országgyűlés részéről kiválasztott két koronaőr állandó őrszolgálattal gondoskodik.
3.§ Az országos ékességek (1.§) őrzésének, a koronaőrök feladatainak és azok ellátásának, az említett ékességek őrzési helyükről való kivitelének, a páncélkamra felnyitásának, a koronának a vaspántozott koronaládából történő kiemelésének szabályozásáról a Kormány rendeleti úton intézkedik.
4.§ Jelen határozat a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.
Budapest, 1996. június 5.
Dr. K. Csontos Miklós G.Nagyné dr. Maczó Ágnes
Az INDOKOLÁS közlésétől most eltekintenék. Csak egy idézet:
"Az 1492. III.tc. külön kiemeli, hogy a koronát az országból semmi fondorlattal kivinni nem szabad."
Akkor tárgysorozatba sem vették :-((
Azt hittem, ezzel megúsztuk. De ha vinni köll, akkor vinni köll!
1. Én a technikai lehetőségről írtam, nem arról, hogy a Nemzeti Múzeumban hányan látogatják a koronát. 1/b - ha meg annyira kevés a látogató, akkor biztos, hogy a Parlamentben sem fogják az eddiginél kevesebben megnézni.
2. Talán rosszkor mentél. Arról, hogy a Parlamentben hogyan lehet majd megnézni a koronát, még semmit sem hallottam. Ha valaki igen, kérem ossza meg velünk.
"Szeretném ha a valósággal ellentétes állításaikat igazolnák. Önök azt állítjaák, hogy 1848-ban a Magyar Királyság és
a magyar nép hivatalos címere az ún. Kossuth címer volt.
Allitotta a fene, hogy hivatalos cimer volt, en azt irtam hogy harom forradalom jelkepe. 56-ban sem volt a Kossuth cimer hivatalos, hiszen nem volt ezzel kapcsolatban alkotmanymodositas,.
Tanulj meg elobb olvasni, mielott hosszu lepedok irasaba kezdesz.
Szeretném ha a valósággal ellentétes állításaikat igazolnák. Önök azt állítjaák, hogy 1848-ban a Magyar Királyság és a magyar nép hivatalos címere az ún. Kossuth címer volt.
EZ MEM IGAZ!!!!!!!!!
1848-ban a forradalom és szabadságharc alatt Magyarország hivatalos címere a koronás címer volt. Mindvégig. Magyarország minvégig Királyság volt. A forradalom és a szabadságharc vezető politikusai néhány kivétellel mind királyság pártiak voltak. Széchenyi, Kossuth, Battyhiány, Deák Ferenc, Eötvös J., Andrássy Gy., Mészáros L., stb..
Hogy a vezető katonákat ne is említsem.
Vannak kivételek is : Szemere B., Petőfi S. Mint írtam a politikai életből Petőfi nagyon hamar kikerült, miután nem választották meg.
A rebuklikánusok a forradalom és szabadságharc alatt mindvégig elenyésző kissebségben voltak és maradtak. (igaz igen hangosak voltak)
Önök véleménye, miszerint a leghaladóbb eszméket képviselték, enyhén szólva is fals! Mint láthatják, a legnagyobb koponyák, a legmodernebb és leghaladóbb emberek igen kevés kivétellel mind királyság pártiak voltak. (ez még Szemere írásából amit FBI doki idéz is világosan kiderül) Maga Kossuth is.
Kossuth és a hivatalos magyar kormány összes hivatalos iratán (még az emigrációban is!) a koronás címer látható! A Kossuth bankókon is.
A koronát a címerről Ferenc József tüntette el, amikor az Olmützi okrotájban a Magyar királyságot az Osztrák Császárság egy tartományává degradálta le, így akarván kihúzni a talajt a magyar király által törvényesen kinevezett magyar kormány alól.
1848-ban tehát éppen Ferenc József volt az, aki meg szüntette, illetve meg akarta szüntetni a Magyar Királyságot besorolva Magyarországot az osztrák császárság tartományai közé, s e lépésének jeleként a magyar címert megfosztotta a koronától, ily módon is kinyilvánítva az önálló magyar állam megszüntét.
Íme az apostoli Magyar Királyság törvényes országgyűlésének válasza:
Közlöny, Debrecen 1849 április 21 85. szám:
Mi, a Magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által, Magyarországot elidegeníthetetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben, az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lothringi házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük, ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész művelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás, s nem forradalmi viszketeg: hanem a türelem végső kimerültsége s az önfentartás kénytelensége vezeté. Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nemzet szabad válsztás által az osztrák házat, kétoldalú kötések alapján a királyi székbe emelé. És e három század nem egyéb, mint folytonos szenvedés három százada.....
Több ízben történt, hogy e zsarnok rendszer ellenében, mellynek minden lépését vagy nyílt erőszak, vagy bűnös ármány és cselszövés bélyegzé, a magyar nemzet, önfentartása végett, fegyveres védelemhez volt nyúlni kénytelen.
És bár diadalmasan harczolta az igazságos védelem harczait, erejének használatában mindig oly mérsékelt, s a királyi szó iránti hitben mindig olly bizakodó volt, hogy győzelmes fegyverét azonnal letette, mihelyt királyai a nemzet jogait és szabadságait egy újabb alkukötéssel, egy újabb esküvel biztosították.
De hiába volt minden ujabb kötés; minden ujabb királyi eskü az uralkodóház ajkairól egy ujabb hitszegés kezdete volt, s a magyar nemzet országos életének megsemmisítésére intézett politicája soha nem változott háromszáz éven át.....
És a magyar nemzet mind e mellett tiszteletben tartá a kapcsolatot, melly őt kétoldalu kötésekkel ezen dinasztiához kötötte, s ha most az önfentartásnak természetes kötelességénél fogva e hitszegő háznak trónvesztését és száműzetését elhatározza, ezen igazságos ítéletre csak azon tapasztalás által volt indítható, hogy Habsburg-Lothringi ház kérlelhetetlenül összeesküdött Magyarország státuséletének kiírtására, és önmaga tépte szét azon kötelékeket, mellyek őt a magyar nemzethez csatolták, mit Európa előtt nyilt kérkedéssel be is vallott....
És azért mindezeknek alapján, az örökké való isten igazságára, s a művelt világ ítéletére hivatkozva, és nemzetünk természetes jogaira úgy, valamint nehéz szenvedések alatt tettleg bebizonyított erejére támaszkodva, azon kötelességénél fogva, melly minden nemzetet az önfentartásra ösztönöz, ezennel az általunk törvényesen képviselt nemzet nevében kijelentjük és határozzuk, a' mint következik:
1.-ör Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdélylyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben, szabad, önálló és független statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.
2.-or A Habsburg-Lothringi ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiuménak és kerületének Magyarországtóli elszakítását, s az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkisérteni, e végett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezével szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiót, mint általában azon kapcsolatot, melly kétoldalu kötések alapján közötte s Magyarország között fenállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg-Lothringi ház, Magyarország, s a vele egyesült Erdély, és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekeszttetik, a magyar koronához tartozó minden czímek használatától megfosztatik, s az ország területéről, s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. A minthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilvánítattik."
Felhívnám a figyelmüket arra is, hogy Kossuth a trónfosztást is, meglehetős nehézségek árán és az alkotmányosság szemponjából igen megkérdőjelezhetően tudta az országgyűléssel elfogadtatni. Április 13.-án zárt ülésen az országgyűlés nem fogadja el az előterjesztést. Kossuth másnap az országgyűlést népgyűléssé alakítja és az ülést átteszi a nagytemplomba. Természetesen a népgyűlésre biztosítja, hogy hívei legyenek többségben. A népgyűlés a trónfosztás után Kossuthot kormányzó-elnökké nevezi ki. (ez a status azt jelenti, hogy az államfői és a gyakorlati végrehajtó hatalom az OHB elnöki címe egy személyben egyesül) A tejhatalmat, amit a baloldal és Kossuth kér azonban már a népgyűlés sem szavazza meg.
A trónfosutás hatására a szabadságharc addigi ingatag egysége visszafordíthatatlanul és véglegesen megbomlott. Mészáros L. az utolsó még hivatalban lévő miniszter másnap lemond. A vezető katonatisztek egysége megbomlik, és a honvéd hadsereget tömegesen hagyják el a király hű tisztek.
Önök szerint, a 12 pontban miért nincs benne, hogy Magyarország államformája köztársaság legyen?
Azért mert ezt az emberek túlnyomó többsége NEM AKARTA!!!!!
Kedves Cactus, FBI doki, Derek, bármennyire is szeretnék máshogy láttatni a dolgokat a tények akkor is tények. Ezeken még az sem változtat (sőt) hogy Szabó Miklós és a hozzá hasonló áltörténészek mit mondanak.
Tisztelettel kérném Önöket vegyék elő a forrásokat és olvassanak!! Akkor talán Önök is rájönnek, hogy 1948 as forradalom nem a köztársaság miatt tört ki, s a szabadságharc sem a köztársaságért folyt, s hogy a magyar állam címere 1848-49-ben a koronás címer volt, nem pedig a "Kossuth címernek" nevezett korona nélküli címer, aminek mellesleg Kossuthoz édes kevés köze van. Mint írtam, s mint az eredeti források is világosan mutatják egy elenyésző ám annál hangosabb és tehetségtelenebb kisebbségen kivűl 1848-49 -ben a magyar nép döntő többsége nem akart államforma váltást, sem köztársaságot. Sajnos az elmúlt 50 évben igyekeztek a hivatalos történészek és politikusok úgy beállítani a dolgokat, mintha a republikánusok törpe kisebbsége a nemzet akaratát fejezte volna ki.
Üdv. BBF
Tiszttelettel kérném Önöket, ha érvelnek azt támasszák is alá, s ezt ne mindenféle történészekre való hivatkozásokkal tegyék.
Tények, források, hivatalos iratok, törvények stb.. Szabó Miklós számomra hiteltelen, mert számos hazugsága vált munkásság során elöttem ismerté.
Egy apró tévedést szeretnék eloszlatni: technikai (klimatizálási) okokból eddig korlátozni kellett a Szent Koronát látogatók számát a Nemzeti Múzeumban. A parlamentben nem a teljes helyiséget, csak a korona tárolóját fogják klimatizálni, ezért sokkal többen nézhetik majd meg mint eddig.
na, én peldául még nem láttam a koronát, most ha átrakják a Parlamentbe, nem is nagyon fogom. De megnyugtat az a tudat, hogy Viktor bárnikor nézheti. Sőt lehet, hogy ha nem néz oda valamelyik aranysújtásos paszományos mittoménmicsodába feszítő leendő koronaőr, akkor még fel is próbálja. És így születik meg a polgári magyar királyság. Politoloógusok, állambölcsészek majd elemezhetik.
Bátyuska, azt hiszem, a hülyeség (bunkóság, félműveltség etc.) foglalta el rojtost.
I must vomit....
Egyébként a Kossuth címerezô olvtársak ugye tuggyák, hogy a Magyar Királyságnak (n.b. Magyarországnak) mikor vótt utoljára címere? Meg ugyi hogy is voltunk ezekkel a címerekkel a XVI-XIX. századokban?
Tudom, hogy miről írtál. És azt is hogy a jelenlegi koronavivők között /elsősorban a FIDESZ-ben/ szép számal vannak olyanok akik annakidején -a legenyhébb kifejezést használva is- nem akarták a koronát nézegetni nap mint nap, az összes közintézményen. Most pedig odahurcolják a parlamentbe, hogy ha kell ha nem kerülgetniük kelljen.
Mire fel ez a nagy változás?
" Ugyanis, azok akik most a korona múzeumban tartása mellett érvelnek, 1990-ben a
régi címer mellett érveltek azon az alapon, hogy így állítólag "egy kanál levessel" több jut a népnek!"
Tevedes,en 1989 marciusaban hallottam a szociktol akkor meg MSZMP, hogy ok ha cimervaltozas lesz akkor a koronast fogjak tamogatni, mint ahogy az o szavazatuk segitsegevel ment at aztan kesobb a parlamentben.Bar konkretan ismertem onnan is olyanokat akik a Kossuth cimert tamogattak,mint Geczi Joska is, aki amikor bekerult a parlamentbe azt hiszem Demeny halala utan, tuntetoleg a Kossuth cimerrel a zakojan ment be az elso ulesre.Az SZDSZ a Kossuth cimert tamogatta,mint Szabo Miklos mondta harom forradalom jelkepet, az MDF megosztott volt ebben, volt akik hatarozottan elleneztek a koronast, mint pl Szabad Gyorgy is.
Az évezred embere persze az államalapító István lenne.
A II. évezredé.
Most, alig egy év múlva, a III-ik évezred jön.
Addig akár el is dönthetnénk -pl. népszavazás formájában -, milyen államot akarunk.
1. Köztársaságot
2. Alkotmányos királyságot
- válsztott királlyal, illetve a Habsburgokkal örökösödési alapon,
3. Királyságot, alkotmányfeletti, erős, valódi uralkodóval.(Ki is lehetne az?)
Megj.: Én az ún. Kossuth-címerre szavaztam volna, ha megkérdeznek. És a koronát tört. emléknek tekintem, egy sorban Lehel kürtjével, bár ebben a sorban az első. De a nemzeti színekkel pl. nincs egy sorban. Mint ahogy nem aállami jelkép Szent László hermája sem, bár a R.Kat. Egyh.-ban majdnem olyan fontos ereklye, mint a Szent Jobb.
Uraim, ha át akarják vinni a koronát, fel akarják támasztani a SzKT-t, tessenek megváltoztatni az államformát.Asszem időben szólok, v.ö.."Tetszettek volna forradalmat csinál!(Antall J.)
n.
Amikor először láttam a koronát, gyerek voltam, és emlékszem valami áhítatos érzésre; persze, hiszen itt van előttem az a tárgy, amiről már annyit hallottam, kedvenc akkoriban olvasott történelmi regényeimben felbukkant; szimbolizálta a királyi, nemesi nagyságot. Ez az érzés a mesékből jött, aminek hirtelen megelevenedett egy darabja.
Amikor harmadszor láttam, akkor már gondolkodtam. A rendszerváltő tüntetéseket rendre márc. 15.-én tartották. Az "eredetiekhez" akartunk hasonlóak lenni, az ő céljaikkal, az adott korhoz aktualizálva. Ebben benne foglaltatott az önkény minden formájának elutasítása. A régi és az új önkényé egyaránt. Ekkor már nem romantikus ifjúsági regényeket olvastam. Hanem azon emberek szavait, akik mindenáron tüzifát szerettek volna hasgatni a trónból, és porban látni a királyok fejét. Koronástól.
Sok nagy történelmi személyiség és tett emlékét áruljuk most el. Az ő nevüket kellett volna felsorolni és megörökíteni egy ezer évre visszatekintő emléktörvényben. Mindenkiét; királytól parasztig. Itt lett volna az ideje egy hatalmas számvetésnek. Akár teszem azt az Évezred Emberének megválasztásával, satöbbi. Erre elbagatellizáljuk az egészet egy azaz egy darab királyi koronával a sok közül! Amivel kirekesztünk nagyon sok dolgot a történelmünkből. Ezt sajnálom.
tisztelt emberforma!
Én a címer változtatásáról írtam!- Ugyanis, azok akik most a korona múzeumban tartása mellett érvelnek, 1990-ben a régi címer mellett érveltek azon az alapon, hogy így állítólag "egy kanál levessel" több jut a népnek!
"Amikor 1990 nyarán az új állami címer a történelmi címer lett, ugyanazok ellenezték a címer megváltoztatását, akik most ellenzik a korona helyének módosítását. "
Ha jól emlékszem a FIDESZ korona nélküli címert akart. Várom a cáfolatot vagy a megerősítést.
Szerintem is. 5 ev eleg. Nekem semmi kifogasom az ellen, hogy a III koztarsasag elso miniszterelnokerol akarmilyen kozteruletet, vagy kozepuletet, hidat , autopalyat, repuloteret, ezredet elnevezzenek.
Nem baj, most legalább a Reuters munkatársa megnézheti a Parlamentben a Szent Koronát.
A Nemzeti Múzeumban gondolom még sosem járt, de az is lehet Bukarestben kereste.
Orban, whose centre-right government
took power in 1998, has been
associated in a revival of interest in
symbols of Hungarian nationalism,
including plans to parade the crown of
Hungary's first king Matthias around
Budapest as part of millennium
celebrations. - írják itt.
Tisztelt Uraim!
Azért jó volna emlékezniük!
Amikor 1990 nyarán az új állami címer a történelmi címer lett, ugyanazok ellenezték a címer megváltoztatását, akik most ellenzik a korona helyének módosítását.
Emlékezzenek! Hogy tiltakoztak, gusztustalan módon a csőcselékhez apelláltak, mily rengereg pénzbe fog kerülni a címer módosítás! - Aztán meg csak annyi történt,hogy a címer közepét átragasztrották az intézmények bejáratánál. Címer csere után sajnos nem emelt senki sem szót azmiatt, hogy több helyen a hecckampányt követően letépték a felülre ragasztott történelmi címert.
Elgondolkodtató, hogy a korona, István király megkoronázása után egyből különleges státuszt kapott.Gondoljanak bele: A keletről jött nép mért tisztelte az " ellenségtől " kapott koronát?
A koronát valami különleges erő támogatta. Gondoljunk bele: ha netán az oroszok kezébe kerül, aligha jutott volna más sorsra, mint sok más olyan tárgy, mely csak számunkra értékes. Hát még ami aranyból készült!
Valaki itt a topicban becsmérelte a magyar alkotmányosságot. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a magyar jog már a XIII.században eljutott oda, amit Ausztria csak a XIX, Románia a XX.században tudott elérni.
Ha a parlamentbe helyezik el a koronát, az országházba ellátogató külföldi politikusok mindegyike meg fogja nézni a koronát. Olyanok is, kik a szégyenteljes negatív magyar propaganda miatt azt hiszik, a magyar nép történelme hasonló a szlovák, román históriához.
Kedves Patmore!
Azt írod: Sztálin halálakor sírt a nép.
Létre is hozta az 1953.évi IV. törvényt.
Szövegszerűen: Sztálin Elvtárs halála.
Úgy vélem, bennem semmiféle törvény nem fogja azt az érzést tovább fokozni, melyet a Korona első megpillantása idézett elő.
Azt hiszem, békében kellene élnünk történelmünkkel.
Ave
tuutu
Ez egyaltalan nem meglepo. Kulonosen azok szamara nem, akik olvassak itt a munkassagodat.:)
Az a meglepo, ha valaki egy velemenyen van veled.
Ha ez velem elofordulna, pl nagyon aggodnek, szerencsere meg sohasem fordult elo. :)
