"Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról."
Apám mesélte, hogy Albertfalván az Abádi téren ástak, részben "társadalmi munkával" egy óvóhelyet. Aztán a kisbíró rendszeresen kihirdette, hogy a szülők ne engedjék a gyerekeket az óvóhely tetején ugrálni, mert beszakadhat.
Valamikor vagy 10-15 éve olvastam egy összefoglalót a magyar honi légvédelemről. A II. világháborúban volt rá szükség, az utolsó pillantokban építették ki az ovóhelyeket, 42-43-ban nagyon szorványos orosz, angol berepülés volt. Gyakorlatila 44-március 19 után jelennek meg az amerikaik, és az angolok, némi orosz repüléssel. Valamikor 41 tájékán kezd az ország felkészülni, de szinte csak az utolsó pillanatban lesznek készek az ovóhelyek, figyelő heelyek, radar felderítő, és vezető rendszer a tüzérségnek, és a honi vadász repülő ezrednek. Pl nagyapám házát talán a 2 bombáró napon találják telibe. A család, az alkalmazottak, i vh-ra hajazó érokban, és földalatti bunkerekben vészelt át veszteség nélkül.
Ezeket a megfigyelő helyeket előre gyártották. Ki kellett szállítani, telepíteni.
"Egyszemélyes állás. Megtalálható: III. ker. volt Gázgyár területe. Jégtörő útról lekanyarodva a Duna part felé."
"Újra meg újra visszatérő téma. Ez nem állás, nem géppuskafészek. Ez egy légvédelmi figyelő-előrejelző bunker. Innen (mellőle) figyelték a Fővárost északról megközelítő bombázó kötelékeket. Ha támadták a megfigyelőt, behúzódhatott ebbe a fedezékbe. Egyébként az előrejelző rendszer olyan kitűnően működött, hogy a lelőtt és fogságba esett szövetséges hajózó személyzet el volt képedve, milyen pontosan tudták a magyarok, mikor jönnek a "kollégák"."
Rengeteg ilyen van, volt az országban. 42-44 tájban készültek. Vasút állomásokon, itt villamos végállomáson emelyek távol voltak az emberek többségétől, ahol kis létszámú dolgozó volt jelen, ott használtak ilyen kiucsit. Ebből nem kiőttek, hanem kellet a levegő a bent szorongóknak, meg világitás is ad.
Mintha más nyílás nem is volna rajta. Olyan, mint egy periszkóp, csak a tükörképek helyett fel lehetett kúszni belül a kukucskáló nyíláshoz. Talán óvóhelyhez tartozott, annak a kinövése
Valamikor rendelet is volt a légoltalmi helyek kialakításáról. A mi házunkban is van, szabályosan előtér, kötöző, és a viszonylag nagy tartózkodó, aminek egy betonlappal védett pinceablaka volt, annak is vastag vasajtaja
Sokáig azt hittem, hogy védett lőállás, aza bunker, de inkább légoltalmi menedék lehet.Kevés számú embert, kiskaliberű gépfegyver tüze, kisebb bombák találata, és nagyobb bombák repesze hatása ellen védtek szerintem.
Ilyen volt eredetileg Ősbudavára skanzencsoport a Vásosligetben. Egyre nyugatabbra az épületek. Tégla, kő, beton helyett egy fa vagy acélváz ami kívül-belül valami lemezzel, deszkával általában be van burkolva és a kettő között valmi kitöltő anyag található. Jellemzően hőszigetelés. Fajsúlyra lényegesen könnyebb, építeni szárazon lehet, nem kell víz hozzá. Kicsiben egy újságos pavilon, lakókocsi, nagyobban egy családiház, raktár, csarnok, de akár felhőkarcoló is. Ellentéte a nehéz (kőműves) szerkezet. A Kádárkockáktól kezdve a volt Domus áruházig. És lehet keverni a kettőt értelemszerűen, tehát nem könnyűre a nehezet, hanem nehézre vagy nehéz mellé a könnyűt. Mint egy svábhegyi "svájci" villa.
A kisföldalatti házikóit a húszas években bontották el. Kb. 30 év alatt elkorhadtak, ráadásul besötétítette a lépcsőket-balesetveszély, akadályozta a szellőzést, ezért szüntették meg. Dzépek voltak, de úgy 100 éve praktikus döntést hoztak.
Sajnos ha nem egy könnyűszerkezetes kulisszaépület lenne, horror összegbe kerülne. Nem véletlenül nem látjuk továbbra a vámszedő házakat sem. Közműépítés, útépítés után lehetne csak gondolkozni rajta milliárdok elköltését követően.
A régi Feszl épületek azért lettek elbontva 1936 körül, mert a villamos aluljárónak kellett a hely. Egy kép, amikor már bontják ezeket. Szóval még a vámszedő házak esélye is közel nulla.
innen: 
