Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2024.04.03 0 0 19908

"Hogyan lehet semmi? Esetleg egy zárvány, egy járat? Amely átível a téridőn, a szomszédok pedig nem zavarják meg a nyugalmát még hullámzajjal sem. Ott közvetítő közeg, és tébláboló fizikusok sincsenek."

 

Az elkötelezett művészek, és a szabad úszó fizikusok, tudják a semmit előhozni a gondolataikból.

 

 

Előzmény: Annaem (19904)
Schenouda Creative Commons License 2024.04.02 0 0 19907

A középkori Kínában elég valószínű, hogy egy császári kőfejtőben rabok dolgoztak. Hogy ebben hogy volt nem tudom, de a császár apjának mauzóleuma elkészült.

 

Ezt a gigantikus három tömböt még egymásra is akarták rakni! Tehát az alapsztélére jött volna a testsztélé, majd arra a fejsztélé. Ez utóbbi oldalát úgy mintázták, hogy koronát mintázzon:

https://www.theancientconnection.com/wp-content/uploads/2020/05/tumblr_o8o8y3YKX61u6cn9co1_1280-1024x768.jpg

 

Ugyanezt sokkal kisebb 3 kőből rakták össze a mauzóleumban: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0c/Stone_Sifangcheng.jpg

 

A mauzóleum így is óriási munka volt: https://en.wikipedia.org/wiki/Xiao_Mausoleum

Előzmény: őszszakál (19902)
Annaem Creative Commons License 2024.04.02 0 0 19906

Insallah

Előzmény: Construkt (19905)
Construkt Creative Commons License 2024.04.02 0 0 19905

És miért éppen egy biztos kudarccal akart volna jó színben feltűnni, meg rabokat dolgoztatni. Mikor dolgoztathatta volna őket valami sikerrel kecsegtető munkán is, amivel azért kicsit jobb színben tűnt volna fel.

Szerintem esélyesebb, hogy valami főtanácsadó használta ki a nagyravágyását, s találta ki ezt a munkát. Egy kockázatmentes egyszerű projekttel pár évtizedre nagyon fontos szerepet biztosítva magának. Arra számíthatott, hogy a császár életében úgyse jutnak odáig, hogy le kellene választani, és elszállítani. (Ilyen ma nálunk pl. a migránsok elleni küzdelem. Ami az idők végezetéig garantált munkát és dicsőséget biztosít egyeseknek. Különösen, ha közben rendszeresen kiengedik az embercsempészeket.)

Előzmény: őszszakál (19902)
Annaem Creative Commons License 2024.04.02 0 1 19904

off

 

Szerintem a semmi nem lehet

 

A semmi max. ideiglenes lehet, és egy ilyen dinamikus rendszerben (amit eddig fantáziáltunk) inkább csodának tartanám.

Eszembe jutott ma valami dalrészlet, mire végre megtaláltam,

ez maga az Univerzum leírása: Minden árad, fut, remeg. Rád néz, aztán ellebeg.

 

Hogyan lehet semmi? Esetleg egy zárvány, egy járat? Amely átível a téridőn, a szomszédok pedig nem zavarják meg a nyugalmát még hullámzajjal sem. Ott közvetítő közeg, és tébláboló fizikusok sincsenek.

Előzmény: őszszakál (19900)
Annaem Creative Commons License 2024.04.02 0 2 19903

Egy sír-orientált zsarnok esete a jó színnel?

Mi van akkor, ha az egész kamu? 

Szabad kőfejtők  saját akaratukból dolgoztak. Mert tradíció volt a temetkezési felhajtás, ... honnan eredhet ez?

Egyik éjjel ismeretlenek ellopták a samírt, és légi úton elszállították. A fiúk hazamentek a faluba és unalmukban feltalálták a shaolin kungfut. A nemes uralkodó nem bánkódott, az erény, a hűség és a műveltség útján járt. 

 

„Ha harmadmagammal utazom, a másik kettő feltétlenül mesteremmé lesz. Mert én kiválasztom bennük a jót és követem, ami pedig rossz bennük, azt kijavítom magamban .”

三人行,必有我師焉:擇其善者而從之,其不善者而改之。

Előzmény: őszszakál (19902)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.02 0 0 19902

„A három óriásmonolitot a császár apjának mauzóleumában kívánták felhasználni. A hatalmas kőhasábok kialakításának nagy része megtörtént, mire világossá vált, hogy ezeket a büdös életben nem viszik el a Ming Xiaolingban található mauzóleumhoz.”

 

Mi van akkor, ha a mauzóleum építése, csak kamu volt a császár részéről, mert ezzel jó színben tünteti fel magát a népe előtt? Valójában egy büntetőhely volt a bánya, ahová a nemkívánatos személyeket zárták. A kőtörmeléket meg a Nagy fal, és utak építésére használták fel.  

Előzmény: Schenouda (19901)
Schenouda Creative Commons License 2024.04.02 0 0 19901

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166697818&t=9000303&openwith=7

"Ellenben az a hatalmas kő, ami a fentebbi képen van (és amiről itt szó volna), könnyen meglehet, hogy csak egy kőbánya félkész, több ezer tonnás monolitja, amit így sosem szállítottak (talán Kínából? legábbis onnan is láttam hasonlót). Valószínűleg tovább darabolták volna. (Lehet Annaem már onnan is rakott fel régebben képeket, vagy máshol láttam)."

 

A 19876. hsz. 7. képe. Jól emlékeztem: ez egy ősi kínai bánya félkész köve és vagy 600 éves. A Jangshan-kőfejtő a Ming Jung-lö kínai császár (1402-1424) idején félkészen hagyott hatalmas monolitjairól híres. A három óriásmonolitot a császár apjának mauzóleumában kívánták felhasználni. A hatalmas kőhasábok kialakításának nagy része megtörtént, mire világossá vált, hogy ezeket a büdös életben nem viszik el a Ming Xiaolingban található mauzóleumhoz. Az egyik tömb (Alapsztélé) 30,35 méter hosszú és 16.250 tonna! A második tömb (Testsztélé) 49,40 m hosszú és 8799 tonna, és a harmadik tömb (Fejsztélé) 10,70 m magas és 6118 tonna.

A legnagyobb egyébként tízszerese a baalbeki legnagyobb szintén nem leválasztott kőtömbnek. De jelzem, hogy amíg nem választják el az anyakőzettől, bármekkorát ki lehet faragni, akár 50 vagy 100 ezer tonnásat is! Nincs jelentősége.

További adatok, képek:

https://www.theancientconnection.com/megaliths/china/yangshan-quarry/

https://en.wikipedia.org/wiki/Yangshan_Quarry

https://www.youtube.com/watch?v=II76oEXZYvU

Előzmény: Schenouda (19894)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.01 0 1 19900

Off

„A semmi vannal nem kell számolni. Vagy éppen az a lényeg. A teret talán a források mozgása és energiája adja, ezt jó lenne lerajzolni, de a láthatatlant nehezen lehet. Ezért elképzeljük, és egyetlen elfogadott rabszolgánkra, a matekra bízzuk, hogy teremtse meg, és tegye láthatóvá.”

 

Szerintem a semmi nem lehet, mert nem szerepel a potenciában, a lehetőségben. „A teret a források mozgása és energiája adja.” Mintha magam mondtam volna.

 

 

„A láthatatlant, csak elképzelni lehet.”

Azonban nem csak a „rabszolgánkra”, a matekra hagyatkozhatunk, mert van kreatív fantáziánk is. Igaz, az is csak a matek által lesz legalizálva. Ami a láthatóvá tételt illeti, egy ingoványos terep, mert ma már a fin*ot is láthatóvá teszik. A teret, inkább érezhetővé kell tenni úgy, mint a tehetetlenségi gyorsulást az autóülésben.

 

„Már azzal elégedett vagyok, hogy jó filmek készülnek. Vannak még ötletelők és gondolkodók, bár néha csak kísérleteznek a régi összetevőkkel. Ha már nem lesz semmi új a Nap alatt, akkor végleg befellegzett nekünk.”

 

Ez miatt nem aggódom. Mindig lesznek ötletezők, még ha semmi hasznosat nem adnak vele. Bízzunk a vak tyúkban, mert az is talál szemet.

 

„Ez a megfigyelhetőségi állapot egy macska-egér játék. A tachion macska az eseményhorizonton áll. Az egér száguld egy dimenzióforrásban. Egyszerre időhurokba kerül, végtelen esélye van a macskának.”

 

A tachion macsaka, csak akkor áll meg, ha fénysebességre lassul. Az eseményhorizonton pedig csak a fény áll meg időhurokba kerülve. Így a macska és az egér szemezhetnek egymással, amíg az egyidejűségi ablakon átlátnak. Ha vakablak előtt találják magukat, nincs félnivalója az egérnek.

 

„Azt mondanám, hogy minden hullámzik odakinn az űrben, és mindezt nem lehet bemérni, feltérképezni, ahogy nem lehet a tenger hullámait sem. Sikerült már valakinek összeegyeztetni  a relativitás- és kvantumelmélet? Megálmodható.”

 

Megálmodható. A kvantumos világ nagyon le van „redukálva” a térben elfoglalt hely szempontjából. De amikor majd minden jelenlévő beazonosítható lesz a hol és mikor alapján, a relativitásnak nem lesz jelentősége.;-)

Előzmény: Annaem (19895)
Mocsári Trol Creative Commons License 2024.04.01 -1 0 19899

A libanoni megalitikus struktúrák nem támasztják alá, hogy a baalbeki Jupiter templom pódiuma U alakú támfalának és az alagútrendszernek a hatalmas kövei régebbiek lehetnek a római kornál. Talán csak Nahle és Smar Jbei.

 

 

Schenouda Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19898

Úgy 2000-2002 körül könyvtárközi kölcsönzéssel megkaptam ezt a könyvet, ami akkoriban elég friss volt:

Erwin Maria Ruprechtsberger: Vom Steinbruch zum Jupitertempel von Heliopolis/Baalbek, Linz, 1999.

Gyakorlatilag a baalbeki kőfejtőben végzett munkákról szól és a kövek elszállításáról a szentélyek helyére. Az ún. ezer tonnás Monolit II.-őn jól látszik a fémcsákányok nyoma, főleg ott, ahol alul kapcsolódik az anyakőzethez. (Ruprechtsberger [1999] és Ragette [1980], mind a ketten úgy gondolták a Dél Köve lett volna a folytatása a Trilithonnak, de még nem is tudtak az alatta lévő még gigantikusabb félkész tömbökről).

 

15 éve (2009-ben) beszélgettünk itt erről a "kőfejtői gépezetről": én, Paul2, Rejtélyvadász (emem) és mások is. Amit írtál, kicsit elbizonytalanított, de nem Ragette megállapításától, hanem hogy jó képet raktam-e be. Mellesleg Ragette szerint az összes nagy hasáb ebből a bányából származott, ahol a Dél Köve is áll (és kicsivel magasabban is fekszik, mint a templomok), míg a Baalbektől északra 2 km-re lévő kőbányából a  kisebb kövek jöhettek (erre a könyve megírása után ott ásták ki az ezer tonnás Monolit II-őt).

Ragette ugyanis nem rakott be képet erről a mintáról. Úgy gondoltam ilyesmire gondolhatott, hiszen a barázdák valamennyire koncentrikusak és a tömbök magassága 4 méter. Azok a barázdanyomok, amiket emlegetsz módszert, valóban jól látszódnak az északi kőbánya félkész tömbjein. Ragette is fémcsákányokat említ és azt a kővágó szerkezetet. Ragette a Beirut-i Amerikai egyetem építészprofesszora és a bécsi Technikai Egyetem professzora, akiről azt gondolom, meg tudja különböztetni a csákány nyomot egy gépi nyomtól. Több évig végzett kutatásokat Baalbekben. https://www.amazon.com/Baalbek-Friedrich-Ragette/dp/0701121467

A Baalbek c. könyve (1980) 115. oldalán ír erről a gépezetről (lásd lentebb az oldalt). Írt egy másik (rövid) könyvet is a témában, és az az újabb, de nem ismerem: The Temple Triad of Baalbek (2004).

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=193115._oldal.jpg

"It seems that the Romans also employed a sort of quarrying machine. This we can deduce from pattern of concentric circular blows shown on some blocks. They are bigger than any man could have produced manually, and we can assume that the cutting tool was fixed to an adjustable lever which would hit the block with great force. Swinging radii of up to 4 m (13 ft) have been observed." (Úgy tűnik, hogy a rómaiak is alkalmaztak egyfajta kőfejtőgépet. Erre következtethetünk az egyes tömbökön látható koncentrikus kör alakú ütések mintázatából. Ezek nagyobbak, mint amekkorákat ember kézi erővel elő tudott volna állítani, és feltételezhetjük, hogy a vágószerszámot egy állítható karhoz rögzítették, amely nagy erővel ütötte meg a tömböt. Akár 4 m-es (13 láb) lengési sugarakat is megfigyeltek.)

Kétségtelen, hogy Ragette alaposabban/bővebben is írhatott volna erről a gépezetről. Andrew Collins, akinek 3 könyve is megjelent már magyarul ugrott is Ragette szavaira, hogy: "surely an enigma in itself", azaz: ez önmagában egy valódi rejtvény. Paul2 (aki mindig értékes hozzászólásokat produkált a témában szkeptikus létére, de hát valahol, valamennyire én is az vagyok): "Amikor Ragette a tényeket leírta, (nagyon helyesen) nem keverte közé a spekulációit. Ezért fogalmazott meglehetősen általánosan, és emlegetett quarrying machine-t. Ettől mi még találgathatunk.

A kövön található "concentric circular blow" első pillantásra valóban koncentrikus köröknek látszik, de kérdés, hogy tényleg az-e vagy csak valami hasonló. Nem tudod, Ragette megmérte ezeket?

A "blow" szó szerint ütésnyom lenne, jó lenne tudni, hogy miért ezt a szót használta Ragette.

Az ilyen mintázat szerintem a megmunkálás utolsó előtti fázisát jelenthette, amikor a felületet a "gép" segítségével síkba hozták, s ezt követően addig kellett volna csiszolni, míg a barázdák eltűnnek. A csiszolás során viszont már nem kellett volna aggódni a felület hullámossága miatt, vagyis egyszerre neki lehetett volna állni több ponton." (egyébként amit kérdezett Paul: lehet Ragette megmérte, de qrvára nem közölt erről semmit).

 

De annyira nem ragaszkodok a gépezethez, amikor anélkül is kitudták volna fejteni ezeket a hatalmas köveket, hiszen az egyiptomiak is megtették, sokkal régebben. Ez csak megkönnyítette volna a munkát, hiszen már az ő idejükben nem csak emberi/állati erővel mozgatott fűrészek voltak a kődarabolásra például, amiről nemrég írtam is (vagyis idéztem): A vízimalmokat főként gabona őrlésére használták Plinius szerint, de alkalmazták ványolásra és márvány darabolására (fűrészelésére) is. Az i. sz. 3. századi hiaropolisi fűrészmalom az első olyan gép, melybe forgattyús mechanizmust is építettek. Hasonló 6. századi fűrészmalmokat – melyek szintén forgattyús mechanizmussal mozgatták a fűrészt – tártak fel Gerasában (ma Jerash Jordániában) és Epheszoszban. A Mosel folyó németországi területén található, vízienergiával hajtott márványfűrészeket Ausonius említi a 4. században, ez a vízienergia széles körű használatáról tanúskodik a Római Birodalomban. (és amiket itt említenek egyáltalán nem biztos, hogy a legkorábbiak, csak azok közt a legrégibbek, amiket megtaláltunk!)

Előzmény: construct (19897)
construct Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19897

"Itt is látható az egyik szélső, 350 tonnás tömbjén a pódiumnak a szerkezet nyoma"

Ezek szerintem nem valami gép nyomai, túl szabálytalanok ahhoz. A kanyargó árkokat kézi vésővel csinálhatták, az a céljuk, hogy azután egy széles lapos vésővel könnyebb legyen lefejteni egy pár centiméteres réteget az egész felületről. A barázdált felület könnyebben morzsolódik, és véletlenül se hasad mélyebbre, mind a barázdák mélysége.

Előzmény: Schenouda (19894)
Annaem Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19896

A geoglifákat (spirális körök) kell kifaggatni. Azért vannak különös részletek, pl. a törmelék hiánya a tömbök között.

 

Előzmény: Schenouda (19894)
Annaem Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19895

Off

 

A semmi vannal nem kell számolni. Vagy éppen az a lényeg. A teret talán a források mozgása és energiája adja, ezt jó lenne lerajzolni, de a láthatatlant nehezen lehet. Ezért elképzeljük, és egyetlen elfogadott rabszolgánkra, a matekra bízzuk, hogy teremtse meg, és tegye láthatóvá.

Már azzal elégedett vagyok, hogy jó filmek készülnek. Vannak még ötletelők és gondolkodók, bár néha csak kísérleteznek a régi összetevőkkel. Ha már nem lesz semmi új a Nap alatt, akkor végleg befellegzett nekünk.

 

Vagyis a csillagászati megfigyeléseken múlhat az, hogy igaz, vagy hamis az ősrobbanás elmélete. Ha az eddigieknél is messzebb látó berendezésünk lesz, akkor kiderülhet az, hogy teremtették a világot, vagy mindig is volt, csak más, más megfigyelhetőségi állapotban.;-)

 

Mindenki próbálja megnyugtatóan megválaszolni a (jól feltett) kérdéseket. Pedig le lehet élni válaszok nélkül is egy életet.  De minek?- teszem fel kedvenc filozófiai kérdésemet.

A messzebb látás nem biztos, hogy segíteni fog nyakon csípni a válaszokat, vagy Istent, és vallomást kicsikarni, miközben a sötét energia szeszélyétől függ az Univerzum sorsa és csak a feltevések szaporodnak. A bizonyítás, vagy cáfolhatóság egy képlékeny fogalom. Hiszen csak a jelenlegi legfejlettebb mérőműszereinkre, és kameráinkra támaszkodhatunk - ami talán fejlődni fog, és akkor majd kőkorszakinak fog tűnni ez a kor. Ez a megfigyelhetőségi állapot egy macska-egér játék. A tachion macska az eseményhorizonton áll. Az egér száguld egy dimenzióforrásban. Egyszerre időhurokba kerül, végtelen esélye van a macskának.  Nem fogjuk megtenni soha, hogy kimerészkedjünk, addigra magunkba halunk.

Azt mondanám, hogy minden hullámzik odakinn az űrben, és mindezt nem lehet bemérni, feltérképezni, ahogy nem lehet a tenger hullámait sem. Sikerült már valakinek összeegyeztetni  a relativitás- és kvantumelmélet? Megálmodható.

Előzmény: őszszakál (19881)
Schenouda Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19894

Belenéztem a videóba: ha arra megy egy "amatőr" régész, v.leg mesterségesnek nyilvánítja azokat a hatalmas köveket. Gornaya Shoria D-Szibériában hasonló eset:

https://en.wikipedia.org/wiki/Gornaya_Shoria_megaliths

 

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166697818&t=9000303&openwith=7

Ellenben az a hatalmas kő, ami a fentebbi képen van (és amiről itt szó volna), könnyen meglehet, hogy csak egy kőbánya félkész, több ezer tonnás monolitja, amit így sosem szállítottak (talán Kínából? legábbis onnan is láttam hasonlót). Valószínűleg tovább darabolták volna. (Lehet Annaem már onnan is rakott fel régebben képeket, vagy máshol láttam).

 

Egyébként Baalbekben az 1000 tonnás Dél Köve alatt talált 3 másik nagy monolit is hasonló sorsú (az egyik súlya 1650 tonna lenne, ha elválasztanák a sziklától). Mindegyik kő kapcsolódik ugyanis az alapsziklához, nincs elválasztva tőle!

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/bc/Megaliths_in_Baalbek_quarry_10260.jpg

https://media.kasperskycontenthub.com/wp-content/uploads/sites/67/2019/10/07163935/bolshie-i-malye-formy-drevnego-baalbeka-23-900x600.jpg

Ebben az állapotukban sosem akarták ezeket szállítani, inkább az akkori munkamódszerekre mutat rá. Ezekről raktam már be képeket (úgyhogy nem rakom fel megint). A baalbeki nagy templom, a Jupiter Heliopolitanus alatti hátsó pódium szélén kezdték el az igazán nagy köveket használni. Itt van az ún. 3 nagy hasábkő, a Trilithon. Ezek darabja több mint 700 tonna. Egyszerűen a 3 kő lerakása után nem folytatták a pódium kialakítását, és sokan úgy gondolták az 1 km-re lévő kőbányában fekvő 20 méteres Dél Köve lett volna a beforduló kőhasáb a déli oldalra. A képen a fekete kő lenne a következő a sorban, amit sose raktak oda:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=148472421&t=9000303&openwith=14

Én megvizsgáltam a Dél Köve méreteit, és szerintem ez a kő ide alkalmatlan lett volna a méretei miatt (ez ugyanis enyhén kúpos, és ugyanolyan magasnak kéne lennie, mint a Trilithon tömbjeinek!). Kétszer sem érdemes simára faragni ugyanazt a tömböt! Úgyhogy szerintem a Dél Kövét nem Trilithon szomszédságába szánták, sem az alatta lévő 1650 tonnás hasábot, hogy a terasz egyik eleme legyen, hanem valószínűleg 4-nél több méteres fűrészlappal felvágták volna akkora darabokra, amilyeneket a Trilithon alatti sorban az északi és a déli oldalon láthatunk. Ezek "csak" 300-350 tonnás kövek. Friedrich Ragette építészettörténész mutatta ki a Baalbekről szóló könyvében egy ilyen hatalmas kővágó szerkezet nyomait a köveken: ami spirális köröket hagyott maga után. Ennek a szerkezetnek csak a nyomait ismerjük, de semmilyen beszámoló vagy kép nem maradt utána. Itt is látható az egyik szélső, 350 tonnás tömbjén a pódiumnak a szerkezet nyoma:

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=162408901&t=9000303&openwith=6

Baalbek körül 4 kőbánya is volt, mindegyik mészkő. Itt egy félkész monolit: https://img.index.hu/imgfrm/2/6/0/9/BIG_0015172609.jpg

Egy másikban is találtak egy ezer tonnás monolitot, amit alul szintén nem választottak el az anyakőzettől: https://i.pinimg.com/736x/63/25/b5/6325b569a70274d8a49e9b0faa5b8b3d.jpg

Ezt sem akarhatták így egyben elszállítani, a tetejét már el is kezdték kisebb darabokra vágni (bár lehet az már az arabok műve és ez is csak egy nagy félkész tömb a rómaiak részéről).

Előzmény: Construkt (19892)
őszszakál Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19893

 

  Elképesztő, hogy mire képes a természet.

Előzmény: Construkt (19892)
Construkt Creative Commons License 2024.04.01 0 0 19892

Nem hiszem, hogy ezt emberek művelték volna.

Léteznek a Földön néhol ilyen hatalmas, elképesztően szabályos, mégis természetes módon levált sziklakockák:

https://www.youtube.com/watch?v=Lngf0N8OrN0

Előzmény: őszszakál (19878)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19891

„A nemlineáris extrapoláció kozmológiai távlatait vizsgáltuk meg. Ennek során megállapíthattuk, hogy az idő- és térfüggés exponenciális skálája olyan kozmológiai szemléletmódot hoz létre, amely megalapozott fizikai elvekre támaszkodik, és elkerüli az univerzum létrejöttének problematikáját. Nem teljesíti azonban a bizonyíthatósági (cáfolhatósági) kritériumot, minthogy nincs olyan konkrét csillagászati megfigyelés, ami a szemléletmód helyességét igazolná, vagy cáfolná.”

 

Idézet egy nyugállományú fizikustól.

Vagyis a csillagászati megfigyeléseken múlhat az, hogy igaz, vagy hamis az ősrobbanás elmélete. Ha az eddigieknél is messzebb látó berendezésünk lesz, akkor kiderülhet az, hogy teremtették a világot, vagy mindig is volt, csak más, más megfigyelhetőségi állapotban.;-)

Előzmény: őszszakál (19890)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19890

„Ettől görbül az agy mint a téridő, szerencsére az alvással megnyílik egy saját hipertér zseb.”

 

Ez nagyon jó! Kösz a tippet. A hipertér, tipikusan az (emberi) agy találmánya. Az álmaimban született találmányok is csak a hipertérben működnek, ott van realitásuk. Alapítványt kell letrehozni az alváskutatásra, az „álomfejtésre” és új kaput nyitunk a múlt, illetve jövő felé. :-)

Előzmény: Annaem (19889)
Annaem Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19889

Ettől görbül az agy mint a téridő, szerencsére az alvással megnyílik egy saját hipertér zseb. 

Majd holnap elmélkedem rajt!

Előzmény: őszszakál (19881)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19888

Az egyiptomi papságnak, mint a titkos tudás őrzőinek, meghatározó szerepe volt abban, hogy e szakrális társadalom a leghosszabb ideig regnálhatott a Földön. A Héliopoliszi papok, annyi tudást halmoztak fel az idők folyamán, aminek egy részét szigorúan titokban tartották, viszont amit kiadtak belőle, azt a tudást az Egyiptomi társadalom javára fordították. Talán még a nem kedvük szerint uralkodó királyaik ellenében is. Az egyiptomi papoknak egy kasztja, az alkimisták, olyan szellemi elitklubot hozott létre, amely mai terminológiával élve a „mély államot”képezte az éppen regnáló államhatalmon belül. Az uralkodó és az udvartartás számára egy titkos tanácsadó testületként is működhetett. Ezzel, mint egy közvetítőként szolgáltak az istenek és az emberek között. Így a ma is látható piramis komplexum terve is e tanácsadó testülethez, az alkimistákhoz köthető. Ennek az elit klubnak, tagja lehetett Hemiunu is, aki mint a nagypiramis tervezőmérnöke, kellő ismerettel rendelkezett ahhoz, hogy sikerre vigye az építkezést. Mint minden jó építész, a tervrajzokat makett formában elkészítette, hogy azon végig szimulálja magát az építkezést. (Egy 20 évre szóló projektet, nem lehet csak rögtönzésekkel „életben tartani”). A jó logisztika és a technikai újításoknak köszönhetően, lehetett időben kész a nagypiramis. Hemiunu, mint a jó menedzser, kiválogatta és kiképezte a különböző szakmák vezetőit, (adeptusokat) az összehangoltságot igénylő munkára. Gondolom ők is részt vettek a maketten való építkezés szimulációján, hogy a teljes képet egybefüggően lássák, és megismerjék a lehetséges, de elkerülendő buktatókat.

https://agondolatteremtoereje.blog.hu/2024/03/21/az_egyiptomi_teremtestortenet_sajatos_atertelmezese

Előzmény: Schenouda (19887)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19887

Logikai alapon az látszik a valószínűbbnek, amit írsz: a piramis felépülte után készült a Halotti templom.

Szerintem a Nagy Piremis egy hatalmas kőépítmény, amihez nem kell földönkívüli segítség. Hiszen minden korabeli benne, nem csak a kőrakások, kőfajták, de még a módszerek is. Arról nem beszélve, ha a Nagy Piramis csak ilyen segítséggel tudott felépülni, úgy a mellette levőnek is kellett, ez a segítség, és akkor Sznofru két piramisának miért ne kellett volna?

Mindenesetre hihetetlen csúcsteljesítmény a Nagy Piramis. Voltak persze szerintem is olyan kővágó ill. emelő szerkezeteik, melyek ismerete teljesen leveszett az évezredek alatt.

A Kheopsz piramis valóban pontosabb valamivel, mint a Khephrén, de ez utóbbi alapjának három szintjén a burkolatot gránitból vágták. A Khephrén piramisnál és templomainál nem ritka a 100-200 tonnás építőkövek, de van 400 tonnánál is nehezebb, azaz 7-szer nehezebbek, mint amiket a Kheopsznál használtak. Azért ez is valami.

Kíváncsi lennék egyáltalán hogy tervezték meg? Biztosan kellett makettek, tervrajzok.

 

 

Előzmény: w.ullrichfun (19882)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19886

Az a problémám az idővel, hogy ha szálakat képzünk belőle, majd szövetet szövünk belőle, olyan vásznat kapunk, mintha a térből vennénk egy felületet. Ha a tér végtelen, akkor az „időfelületnek” is végtelennek kell lennie. Ha nem daraboljuk fel az időt, nem érzékeljük a múlást sem. Így vagyunk a térrel is, mert azt is csak darabokban tudjuk értelmezni. Úgy hogy maradjunk a saját értelmezhető tartományunkon belül, hogy ne érjenek meglepetések. (például elvisznek a pszichiátriára egy nyugtatókúrára bennünket) ;-)

Előzmény: w.ullrichfun (19884)
Schenouda Creative Commons License 2024.03.31 0 1 19885

A vízözön jelei a nagy Piramis hajdani burkolatán?

Al-Birúni arab történész jó ezer évvel ezelőtt beszélt a gízai nagy piramisok félmagasságában látható vízjelekről. I.sz. 1000 körül még a piramisok külső borítása a helyén volt.

Talán egy kék vonal futott végig a két nagy piramis félmagasságában? Ez "vízjel" lett volna?

Mindenesetre a kopt hagyomány szerint a két gízai piramist 300 évvel a vízözön előtt építették, pont az özön elleni védelemként.

 

Előzmény: Annaem (19880)
w.ullrichfun Creative Commons License 2024.03.31 0 1 19884

Nano szálas technológiára tippelek, de csak mert nagyon tetszik a "3 test probléma" c. sci-fi sorozat ;)

Nagyon off felhozni itt, vagy akad még rajtam kívül, akit megfogott? 

A meglepetések kategóriába tán belefér, a legendákba erős csúsztatással, merthogy Mao diktatúrájából indul a történet, de idegenkezűség, idegen kapcsolat az adott ....

 

Előzmény: őszszakál (19878)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19883

Ezek a "samír-csíkok" nem a tautológia megfelelői? :-)

Előzmény: Annaem (19879)
w.ullrichfun Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19882

"Hufu kőművesei a darabok alsó részén meghagyták ezeket a szögletes fazettákat, miközben a felső éleket gondosan megmunkálták, hogy a bonyolult illesztések olyanok legyenek, mint egy kirakós játék."

 

 Mindezt a piramis felépítése előtt, vagy után? Vajon hány évig tarthatott ennek a "kirakása" ilyen precíz, szinte tökéletes kivitelezéssel, rengeteg "humán erőforrás" felhasználásával, akiknek mellesleg magas fokú szakképzettség is kellett ehhez, valamint mennyi eszközt használhattak el a felső élek gondos megmunkálásával?

 Kizárhatjuk, hogy a piramis építése alatt ezzel pepecseltek volna, ha AZT a projektet IS Hufu mesteremberei vitték véghez, mert nem hihető, hogy hirtelen a szinte semmiből rázúdult a korszakra ennyi hozzáértő és lelkes szakember, és ezzel együtt annyi megfelelően éles, kemény, jó szerszám, amelyek ezekhez a hatalmas munkálatokhoz szükségesek voltak. A Nagy Piramis 50 évre sem stimmel sehogy, nem illeszthető 1 fáraó uralkodási idejéhez (ugye minimum 200 év, de inkább több, a római piramisból matekozva!) ... és még ha hozzáveszem ezt a kőkemény fűrészelés, lecsiszolás, élvágásokkal teli, borzasztóan nehéz és kemény munkát egy templom padlózatának, udvarának, azt semmiféle logikával nem lehet a piramis építési idejével azonos időszakba tenni - avagy az 250 év Hufu előtt 100 évvel kezdődött, és uralkodása után 100 évvel ért véget? Nehezen hihető. Az előtte 250 évvel kezdődött, és Ő fejezte be, ott ért véget, már inkább, de 2 évszázad az nagyon-nagyon hosszú idő ... (?)

 Marad a high-tech, de vajon kiktől, honnan szerezték, és hová lett? A vénusziakat sem zárnám ki, esetleg olyan formába terelni a sztorit, hogy amikor azok elhagyták Egyiptomot (bármerre, bárhogy) a fáraó és a vezetők (papok, beavatottak, kiválasztottak?) ráugrottak úm. a technológiákra, bizonyos mértékben, X ideig tudták használni, de később nem - elveszett, eldugták, elzárták, /titkosították, eltüntették illetéktelenek elől???/ féltek tőle az utódok, stb.

 

 U.i.: Ha Hufu idejében ilyen bravúrokra voltak képesek a kőműves mesterek, akkor utána, Hafré piramisánál miért a sokkal gyengébb, pontatlanabb kivitelezés? Nem stimmel a két stílus egymáshoz közel, főleg, hogy Hufu volt ugye előbb ;) 

 

 

Előzmény: Schenouda (19877)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19881

„Ha például az anyag gyöngyszemekből áll, akkor kihúzzuk az (idő)szálat.  Ahogy a harisnyán is lefut a szem.”

 

Ez a hasonlat nagyon tetszik. Ha ugyanis az elemi részecskék szoliton hullámokból állnak, akkor azokat, az IDŐ tartja egybe. Ha nem létezne az IDŐ, akkor anyag se lenne? De mi van akkor a térrel? Ha már a tér sem létezik, akkor a SEMMI van létállapotban?;-)

Előzmény: Annaem (19879)
Annaem Creative Commons License 2024.03.31 0 1 19880

            

            

Annaem Creative Commons License 2024.03.31 0 0 19879

Az anyagokat rendszerben tartó erőket kell megbolygatni. Kötések, rácsok vagy kölcsönhatások megváltoztatása, majd ezt az erőt, ami módosítja az anyagot, kordában tartani és irányítani.

Ha például az anyag gyöngyszemekből áll, akkor kihúzzuk az (idő)szálat.  Ahogy a harisnyán is lefut a szem.

Van még egy jelenség a jellegzetes "samír-csíkok",  ezek szimbiózisban élnek a merész vágású kőfalakkal...

 

Előzmény: őszszakál (19878)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!