Miért is írják a magyarok hosszú ó-val az Euro-t?
Ez egy pénznem, több ország közös fizetőeszköze. Bevezetésekor szabályzatban rendelkeztek az írásmódjáról mégis egyes országokban nem úgy írják ahogy abban a szabályzatban áll. Miért?
Kinek mi a véleménye: Euro vagy euró?
> A tanítónénik az iskolában felhívják rá a gyerekek figyelmét? Körlevelet küldenek az üzleteknek, hogy nem szabad az árcédulára euros-t írni, csakis eurot? (Komolyan kérdezem, tényleg nem tudom elképzelni, hogy miről is van szó.)
A vonatkozó EU-direktíva hatálya a legiszlatív alkalmazásokra terjed ki: olyan alkalmazásokra, amelyek valamilyen jogkövetkezménnyel járnak. Nem terjed ki a magánszférára. A tanítónéniknek tehát nem kell az iskolában erre a gyerekek figyelmét felhívni.
A másik felvetésed azonban aggályosabb, hiszen az árcédula egyfajta szerződés előtti tájékoztató a vásárláskor, így van jogkövetkezménye. Itt két megközelítés lehet: egy tagállami szabályozás expliciten beillesztheti az árak feltüntetésének módját a szabályozásába, és akkor az a kereskedelmi felügyelet, fogyasztóvédelem stb. által bírsággal szankcionálható, ha nem az előírt módon tüntetik fel az árat, ideértve a feltüntetett ár valutamegjelölését is. – Végül is ez akadályozza meg ma is, hogy a boltokban a forint kiírást ne váltsák fel a köznyelvben, szlengben szinonimái (pl. ruppó), illetve többszörösei (pl. kiló).
Más kérdés, ha a helyi szabályozás erre nem tér ki. Ekkor mondjuk egy X államból származó Y államban vásárolva nehezményezheti, hogy úgymond „nem ismeri fel” az árat, így bíróságon ezért perre mehet (X államban, Y államban, avagy nemzetközi bíróságon). Ennek „továbbfejlesztett” formája az, amikor egy EU-s hatóság (pl. a központi bank [EKB]) nehezményezi azt, hogy az állam nem követeli meg a direktíva alkalmazását, és ezért a megfelelő EU-s bíróság előtt perre mehet (ha nincs is közvetlen szankció).
A helyzethez vö. a 146-os hozzászólást. Még cikk is volt arról, hogy az EKB vezetője nehezményezte azt, hogy magyar dokumentumokban euró íratik. Már csak erre a dorgálásra az MNB kompatibilissé tette a valutanév használatát. Hogy az akkor beígért kormányhatározat megszületett-e, nem tudom, de he meglesz, akkor már belső jogszabály által is kikényszeríthető a nyelvileg aggályos használat.
A kekeckedő adminisztráció persze szívathatja ezzel a sarki fűszereseket, de mégis a kötelezettség elsősorban az állam hivatalos kommunikációjára vonatkozik, kiemeltem az EU-s szintű dokumentumokra. Ez utóbbi esetén az EU szervei közvetlenül is hatni tudnak, mivel az adott dokumentum EU-s befogadásakor az ezzel való konformanciát is figyelembe vehetik.
> [asx] Németben is Euro-Euros
Ez viszont más: itt az Euros már metonimikus, átvitt értelemben használtatik: nem a pénznemet jelenti, hanem annak fizikai formáját: az érméket, bankjegyeket. Ezt a nyelvi szegment nem érinti a közösségi szabályozás.
-----
Amúgy, szerintem az érintett 1103/97/EK direktíva szerintem nem tiltja, hogy mennyiséggel a pénznemet ne lehessen többes számban használni. A direktíva arról beszél, hogy „az egységes valuta *nevének* az Európai Unió minden hivatalos nyelvén azonosnak kell lennie” [kiemelés tőlem]. Vö. <http://www.europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31997R1103:HU:HTML>
Tehát a nevének kell azonosnak lenni, ami csak a szótári alakot, azaz az egyes szám alany esetet korlátozza. – Bár nem értek egyet vele, de meg kell hagyni, hogy itt az MNB-től jövő úzus legalább ennyiben „értelmes”, ugyanis ragozott alakokban (pl. tárgyesetben) megnyújtja a szóvégi -o-t, ahogy az a magyar helyesírásban az rövid -o-ra végződő idegen szavak esetén szokásos.
Emiatt tehát, ha valaki spanyol 5 euros-t ír, akkor a direktívával konform, minthogy a valuta spanyol *neve* ekkor is megmaradt euro-nak.
Amúgy nincs tapasztalatom a spanyol valósággal, nem kívánok így MAXVAL-nak ellentmondani, de mindenesetre az EB honlapján elérhető dokumentum szerint a spanyolok használhatják (-nák) 1-nél nagyobb számok után a többes számot, az ottani példa a 100 euros. Vö. <http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/faqs/faqs_13_en.htm>.
DE ha árról van szó (hogy valami mennyibe kerül) akkor minden esetben Euro, ha magáról a pénzről (amit meg tudsz fogni) és nyelvtanilag tébbesszám kell akkor bizony többesszámot használnak!
Egyébként magyarul is tudnék mondatot írni amiben többesszámban lenne az euro... :)
Továbbra is fenntartom a kérdést, hogy maga a "tiltás" hogyan történik? Plakátokat ragasztanak ki az utván, hogy "emberek, nem szabad azt mondani, hogy euros?" A tanítónénik az iskolában felhívják rá a gyerekek figyelmét? Körlevelet küldenek az üzleteknek, hogy nem szabad az árcédulára euros-t írni, csakis eurot? (Komolyan kérdezem, tényleg nem tudom elképzelni, hogy miről is van szó.)
Bocsánat, de mit jelent az, hogy valamit "nyelvtanilag tiltanak"? Nem tudom értelmezni. Effektíve hogyan valósul meg ez a tiltás? És milyen szankciókkal jár az áthágása?
A helyesírás a brosúra alakot fogadja el. Az idők során azonban sokféle alakváltozatban előfordult, a legjellegzetesebbek: brosűr, brossúra, brosüra, brozsúra.
A brosúra írásmódján már a beíráskor is elgondolkodtam egy kicsit, mert nekem is hosszú s jön a nyelvemre. Tényleg, melyik változat helyes? Az attasét azonban — talán a francia íráskép hatására is — hosszú t-vel mondom s írom (bár elég ritkán).
De van különbség - az, hogy míg BiH-nek van saját valutája (konvertibilis márka :-)), addig Koszovó esetében ugyanaz a helyzet, mint Montenegroval - lemondtak a saját valutáról, és DEM-et (ill EUR-t használnak) Kb. hasonló a helyzet, mint Libériában, ahol az USD a hivatalos fizetőeszköz.
Én meg notóriusan brossúrát és atassét mondok, és nagyon nehezemre esik, hogy ne így is írjam. Hogy a brokkóliról ne is beszéljek (aminek a korai = 18. századi) adatai egyébként brókóli formájúak leginkább (a növény magyarországi jelenléte és vele együtt a szó egyébként utána szűk kétszáz évre felfüggesztődött, de hivatalosan most is a spárgkel névre hallgat).
Kedves rumci, miket nem írsz... Amúgy nekem az "únió" írásmódról pl. 50-es években megjelent brosúrák jutnak eszembe, ott ugye nagyon dívott a "Szovjetúnió" írásmód. Mindenesetre rejtély számomra, hogy LvT miért írt többször is - tehát következetesen - úniót, amikor nagyon jól tudja, hány brosúrával túlvagyunk már ezen a szokáson (azt, hogy Te szellemeskedve védelmedbe veszed ezt a sajátos úzust, az az Irántad való tiszteletem, no meg a probléma relatív irrelevanciája miatt nem kommentálom).
> Mióta van Montenegró vámunióban Olaszországgal???
Mint írtam: a vámúnió teljesen más kérdés. Viszont erősen pénzügyi únióban van vele.
Ez érdekes meglátás, főleg, ha tudjuk, hogy Monenegro másik neve Crna Gora és Jugoszlávia egyik tagállama. (azaz manapság Szerbia & Montenegro) Eurót használnak, mert még a korábban bevezették a DM-et fizetőeszközként, aztán amikor megszünt a DM, €-ra tértek át.
Nyilvánvaló, hogy el akarják kerülni a bankjegycserét, azért van ez a korábbi határozat, de könyörgöm: Bulgária csatlakozásával így is, úgy is lesz egy harmadikféle, cirillbetűs szöveg, nem? (Hasonlítani hasonlít, de még ha bolgárul eurot írnak is, nem evrot - a csuda tudja -, az omega attól görög marad. Jó, hogy ez még odébb van, de
mégis...) Ráadásul a cirillbetűs nyelveknél teljesen elfogadott, hogy a latinbetűs márkaneveket, rövidítéseket, intézményneveket stb. latin betűkkel szúrják be: ha ez lesz a megoldás Bulgária esetében - miközben saját nyelvükön írják cirillbetűsen - akkor miért ne lehetne a lett, a máltai és a magyar is "elhajló"? És mi lesz az Európai Központi Bank nevének a rövidítésével. Most van a BCE ECB EZB EKT és EKP - akkor az változatlan marad?
Látom, Monaco tényleg Franciaország kontójára veret pénz. Akkor viszont a kérdés az, hogy mi a különbség Vanuatuval. 1980-ig brit-francia kondomínium volt, még szorosabb unióban volt két akkori EU-s (EK-s) taggal is, mint Monaco. A szerzett jogokkal ők is érvelhetnének, meg számos más terület is. Kétség kívül itt csak a ki kedvesebb kutyánk kölyke effektus játszhat szerepet, miért Monaco igen, Vanuatu nem.
Amúgy szerzett jogok: mi itt máig firenzei pénzt használunk. Ez elég tradíciódús szerzett jog. Talán megkérhetnénk az olaszokat, hogy adjanak a kontójukból…
Szépek az érmékről készült képek, köszönet érte. Kár, hogy az ott ábrázolt két államfő már nincs az élők sorában. Bár összességében több hónapot töltöttem Rómában, talán csak egyszer akadt a kezembe vatikáni érme (és az sincs már meg), így külön értékelem a vatikáni euróérme bemásolását.
Annyiban hadd igazítsalak ki, hogy a három szóbanforgó törpeállamot (sit venia verbo) nem helyes "nem eurózónás tagállam"-oknak nevezni, mert egyrészt nem tagállamai az EU-nak, viszont az eurózónának tulajdonképpen (legalábbis de facto) tagjai.
Azt már inkább LvT-től kérdezném, hogy az unió szót mióta kell (?!) hosszú ú-val írni.