A Családfakutatás topikon és másutt felmerült, hogy mit takarhatnak a (halotti) anyakönyvek olyan haláloki meghatárotásai mint 'ínláz', 'eskór', 'Szent Antal tüze' stb. Ezt a topikot azért nyitom, hogy itt gyűjtsük össze közös erővel, később felhasználható referenciaként is a "megoldásokat".
A frászkarikát sem épp a legártalmatlanabb betegségnél használták. És használata sem volt szép. Dehát, az idő mindent megszépít (és szavak jelentésének feledésbe merülése mindent ártatlanít).
Azért a régi emberekben is volt rendesen gonoszság. Elég brutális átkaik voltak. A menj a francba szólásnál a franc szó franciakórt/szifiliszt jelent ami szintén elég fájdalmas és undorító betegség volt régen.
sucensio pulmonum: én ezt „succensio pulmonum”-nak olvasnám: de erre a szókapcsolatra nem találtam előfordulást. A lat. succensio két szó az egyben 1. ’fel-, meggyújtás’, 2. ’neheztelés, harag’. A spontanea succensio kifejezés ’spontán (ön)gyulladás’ jelentésű. Ugyanakkor az első jelentésében rokonértelmű szó az inflammatio, amelyet a mai orvosi nyelv ’gyulladás’ értelemben használ.
A fentiek alapján két dologra lehet gondolni: (a) [lázas] tüdőgyulladás; (b) forró gázok belélegzése folytán a tüdő megégése.
enteridis: Két eset lehetséges: (a) elírás a latin enteritis ’bélhurut, a béltraktust érintő gyulladás’ helyett. Vagy (b) haplológia [azaz, egyszerejtés, egyszerírás] a latin enteritidis helyett: ez az enteritis birtokos esete. Az utóbbi esetben hiányzik előle (mellőle) egy másik szó.
febris taphosa: Ez így passz. Ha viszont e helyett „febris typhosa” lehet olvasni, akkor az értelme: ’tífuszos láz’, a mai szóhasználattal ’hastífusz’, régente hagymáz. Minden tífusz lázzal jár, a ’tífuszos láz’ kifejezést az indokolja, hogy nem jár kiütéssel (mint a valódi tífusz), csak lázzal.
gangrana = üszkösödés: Itt elírás van, helyesen „gangraena”. Ez helyi szövetelhalást jelent, amely ha látható helyet érint, élettelen, fekete elváltozásként jelenik meg. Elégséges összefoglalót találhatni a magyar Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Üszkösödés, ha átkapcsolsz az angol változatra, akkor kép is lesz.
febris nervosa = idegláz: Vö. „ínláz” a 0. hozzászólásban. Vagyis mindenféle zavart tudattal, tudati beszűküléssel, eszméletvesztéssel járó lázas állapot: igen sokszor a (has)tífuszt szinonimája (mivel maga a görög eredetű tífusz név is eredetileg csak a „ködös” tudatállapotot jelölt)..
Én több betegséget szeretnék kérdezni. Mi lehet a sucensio pulmonum, az enteridis, marasmus, febris taphosa ? Az is érdekelne milyen betegség lehetett pontosan a gangrana = üszkösödés és a febris nervosa = idegláz. Előre is köszönöm a választ.
Köszönöm. Ezek szerint a nehézség epilepszia lehetett, mert a nyavalya(törés) és a nehézkór is epilepsziát jelent. A guta viszont agyvérzés. Hát akkor, 2:1 az epilepszia mellett.
Csak tippelek, nem e az elgyengülés, mint például az influenzánál, lázas betegségeknél, mikor az ember kezét lábát nem bírja emelni "mintha ólomból lennének".
Sziasztok! Régi füvészkönyvekkel próbálok ismerkedni, s sokadszorra botlok bele a "rothasztó hideglelés" nevű betegségbe. Próbáltam utánanézni, találtam is számos meghatározást a skarláttól a kolerán át a tífuszig. A rothasztó hideglelés gyűjtőfogalomnak vehető vagy esetleg egy konkrét kór leírása? Köszönöm, ha valaki tudja és megosztja. :-)
Most utánanéztem, hogy melyik elnevezéssel mikor találkoztam. Elvileg mindhármat más írta be. Konkrétan nem írtam ki, hogy ki írta a bejegyzést, de a veres és vörös az 1830-40 es évekből származik, szerintem két különböző plébánostól. A vörhennyel pedig az 1890-es években találkoztam. Közte, amikor ugye latinul vezették az anyakönyvet biztos volt skarlát (scarlatina). Tényeleg elképzelhető, hogy akár ez is lehet.
Elolvastam a többi bejegyzést is, amit ajánlottál. Köszönöm. :)
Azt hiszem teljes bizonyossággal akkor nem lehet megmondani, hogy melyik lehetett, valamelyik vörös kiütéses járványos gyerekbetegség.
Az orbánc pedig vörös guta volt. (amint az LvT 25. hozzászólásában szerepel.)Javaslom a vörös szót ide beütni és a vörös himlő-rubeola vonatkozásában a topik elején folyt diskurzust átolvasni. (mert a lépfenéről is, mint vörösesbarna foltokkal induló betegségről is van megjegyzés)
Bármilyen egész testet betöltő vörös kiütéssel járó betegség lehetett, ami halálos, sőt még olyan is ami ezeket a tüneteket mutatja, önmagában nem halálos, de a melléktünetei nem kezelésével (magas láz, kiszáradás, stb.) mégis halált okoztak.
Amúgy a vörös (vagy mint irtad veres) és a vörheny bejegyzések ugyanattól a bejegyzőtől (egyházfi) származnak? (ez is segíthet az értelmezésben. Ha nem ugyanaz, akkor lehet eltérő szóhasználat, attól függ, az egyházfi milyen nyelvi közegből érkezett. S élt e még a másik bejegyző, azaz későbbi időkből származott-e tőle bejegyzés)
Először én is skarlátra gondoltam, de később találkoztam a vörheny megnevezéssel is az anyakönyvekben.
Azon gondolkodtam, nem lehet-e esetleg kanyaró? Mert azt ahogy olvastam vörös himlőnek is hívják és kanyaró bejegyzéssel nem emlékszem, hogy találkoztam volna, amikor magyarul vezették az anyakönyvet.
Tudna nekem valaki segíteni abban, hogy milyen betegséget jelenthet a "vörös" vagy "veres" elnevezés? Valamilyen járványos gyermekbetegségről lehet szó, az 1830-40-es években találkoztam vele főleg.