Kérdéseim fakutya-ügyben:
1. Talán fából vaskarika, de lehet-e vasból fakutyát csinálni?
2. Lesz-e fakutyából szalonna?
3. Jön-e fakutyára dér?
4. Miből készül a fakutya háza?
5. A héteperfás nemesi oklevél fakutyabőrből van?
6. A fakutyaütő a kalapács? Vagy az valami labdajáték alkatrésze?
7. Ha beszorul a fakutya, elég-e beszappanozni a... botját?
8. Létezik-e falábú fakutya (a lépésének ritmusa ti tái ti titi tá)?
9. A fakutyaharapást mivel gyógyítják, fűrészporral?
10. Ha fából fakatona, akkor fából fafakutya (vegyészeknek fa2kutya, matematikusoknak fa2kutya)?
A mosógép pont olyan volt, maint amilyennek a vajköpülőt leírod, csak jóval nagyobb, olyan 60-80 centi átmérőjű, és arányosan magasabb. Nem véletlen hát, hogy annak használták. Csak jó nagy tehén kellett hozzá...
Lehet, hogy ez csak az mostanság van így, de nem egy helyen láttam, hogy a létező, de haszontalan, rossz helyen lévő, stb. ablakot befalazzák és az a továbbiakban "polcként funkcionál".
Vajköpülő: akkor tényleg fajtája válogatja. :) (Hosszú ideig készült az előző hozzászólás. ;) )
Van szerencsém közeli ismeretségben lenni egy vajköpülővel - majdnem mindig belebotlom papó padlásán, és a következőképpen néz ki:
kb. 40-50 cm magas, az átmérője 15-20 centi, van továbbá fedele és tekerentyűje. Alakra pedig leginkább csonkakúpot formáz. Fából van és olyasmi bordái(?) vannak, mint a szőlőprésnek. (Persze nincs közöttük rés. :) )
Szerinted hasonlít ez egy befőttesüvegre?
A vakablakot így gondoltam, de ma úgy látszik, hüjjeeségeket írok. :)))
Viszont ez a negyedfél mostmár nagyon érdekelne. Egyszer olvastam valahol, hogy mennyi, de bizony elfelejtettem. :)
"A vakablak pedig a befalazott ablak. Viszont a vajköpülő nem hasonlít befőttesüvegre. (Legalábbis nálunk.)"
A vakablakot eleve úgy készítik, hogy be van falazva. Tulajdonképpen egy kis ablakméretű üreg a falban és polckén funkcionál, általában a pince falába készítik.
Vajköpülő: gondolom fajtája, válogatja. A nagymamáménak egy menetes szájú kb. 5 l-es befőttesüveg nagyságú üvegedény volt az alja.
A vakablak lehet ki sem falazott ablak: eleve úgy építették, hogy ne legyen abalk, viszont esztétikai okokból az ablakkontúrt, -párkányt, -oromzatot kialakították. Üzemépületeknél, trafóházaknél látni ilyet.
Na meg a vindóz (magyarul vakablak): eleve úgy építették, hogy ne láss ki rajta.
Vajköpülő: Egyszer jártam egy eredeti orosz skanzenben (!) az Angara melett. Az egyik - gerendákból összerótt - tipikus szibériai házban volt egy különös szerkezet. Fa dézsára hasonlított, de volt a tetején egy tekerentyű, amely bent egy fa lapátfélét hajtott. A fedelén német cégjelzés szerepelt, és egy 18-cal kezdődő évszám A gid megkérdezte a csoportját, amelyikhez mi is beálltunk hallgatózni, tudják-e mi ez. Több háziasszony is - én is, bá én nem vagyok háziasszony - arra gondolt, hogy ez egy irgalmatlan nagy vajköpülő.
Az idegenvezető mosolygott, aztán elárulta, hogy ez bizony egy eredeti múlt századi német mosógép. De hozzátette, hogy a praktikus Irkutszk-környéki háziasszon, aki ki tudja, hogyan jutott hozzá, valószínűleg vajköpülőnek használta. Úgy hogy nem tévedtek (-tünk) nagyot.
A háromnegyed, az három fertály. Mindig az utolsó, a nem teljes értékre vonatkozik a fél és a fertály. Hatodfertály: öt egész, meg egy fertály a hadodikból.
köpülő =
ezzel az eszközzel készítették régen a vajat; Ez egy nagy befőttesüvegszerű valami, amibe egy fa lapátot forgatnak. Félig kellett tölteni tejföllel, kitartóan tekerni a szerkezetet egészen addig, míg a tejföl szétválik vajra és íróra.
vasmacska =
hajóhorgony
fakutya =
1. szánkóhoz hasonló szerkezet, amihez egy szék lábaira két deszkát kell szögelni, rávinni a balatoni jégre, ráülni, majd egy bottal lökni magunkat
2. csizma lehúzó; egy kb. 40 cm deszka vége U alakúra ki van vágva úgy, hogy a csizma sarka pont beleszoruljon, ha az ember a máik lábával a deszkán ellent tartott, akkor ügyesen le tudta húzni a lábbelit lehajlás nélkül
fél: az elsőnek a fele, tehát fél
másfél: a második fele, tehát egy és fél
harmadfél: a harmadik fele, tehát kettő és fél
negyedfél: a negyedik fele, tehát három és fél
Katonatársam volt egy szombathelyi srác,
aki (ha akarta) olyan cudar helyi cigány-sváb-magyar keveréknyelven tudott beszélni, hogy dőltünk jobbra-balra.
Már csak arra emlékszem, hogy:
edzsanáztam a krempához pencűni a muffal