Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Innen nincs tovább. mit tudnak mondani szakmailag - mongyuk - a műveleti támogató tanszék (lehet, hogy volt) vezetőjének, aki az utolsó feltöltött öj. tü,o. pk-a volt., doktorija a tü. továbblépése szempontjából megkerülhetetlen, egy évet Leningrádban, kettőt itthon nyomott le akadémián, résztvett igazi nagy gyakorlatokon és SZU hegyi lövészeten (ERDÉLY!!!)- , azok, akik most nagyhirtelen tótumfaktumok lettek?
Az MH Ludovika Zászlóalj, mint a tartalékos tisztképzés, az MH Altiszti Akadémia pedig a tartalékos altisztiképzés bázisaként funkcionál majd,"
Üvegre röhögöm magam.... Annyi erejük sincs, hogy a hallgatók óráit tisztességgel megtartsák.....
"Az MH HFKP szervezetébe integrált tapasztalat-feldolgozás pedig garantálja, hogy a hadszíntéri, műveleti tapasztalatok rövid idő, legfeljebb 1-2 év alatt a tananyagba kerülhessenek."
Amikor a hadosztály rakéta osztályok (talán R-70 ??), egyoldalú feloszlatásról döntöttek idehaza, egyik, akkori színes újság, lehozott egy Magyarország térképet, melyen az volt rajta, hogy az országhatárainkon belüli légvonalban mért 50 km-es körzetben, milyen lakott területek/városok vannak?
Magyarul ha egyetlen szomszéd katona se lép az ország földjére, milyen várost tudnak pusztítani, a határ túloldaláról indított rakétával?
Valamelyik ex katona súghatott a cikkszerzőnek, mert odaírta a cikkbe, hogy az R-70-es találati pontossága csak 0,5-1,5 kilométer.
(tényleg annyi volt ?)
Ráadásul az összes akkori szomszédunkat figyelembe vette a cikk szerző.
Azokat is akiknek volt R-70-es osztályuk, és azokat is akiknek nem volt.
Nagyon-nagy balhé lett belőle.
Már azon ment a vita, hogy letartóztassák vagy ne a főszerkesztőt, de azután elcsítult a felháborodás.
Gábor Áron mellszobrot avattunk Várpalotán a Tüzér Múzeum előtt szeptember 27-én. Én terjesztettem fel az ünnepség rendjét, a jóváhagyó nem vette észre. Mármint azt, hogy a végén nem Internacionálé van, hanem Szózat. Mórocz az elöljáró, azonnal kiszúrja, de a végrehajtás közben. Utána szóvá teszi, hogy a szolgálati szabályzatban nem ez van. Mondtam neki, altábornagy elvtárs, most folyik a szabályzat átdolgozása, javaslom vegyék be ezt a változtatást, amit itt tapasztalt. Valahol októberben kaptuk meg az új szabályzat tervezetet, helyére került a Szózat.
Más. Volt valami nagyon nagy gyakorlat, talán a RUBIN után, ahol a Néphadsereg először mutatott be védelmi hadműveletet, ott állítólag nyílt fórumon nagyon megalázták az oroszok Móroczot azért mert a biztosítási övbe került Sopron, Köszeg, Szombathely.
Nem tudom, a jövő, miként fog szólni a jelen hadművészeiről?
------------------------
Szűkszavúan, vagy sehogy.
A XXI.században hadművészi teljesítményre még nem volt szükség.
Eleve a XX.század második fele is nélkülözte a hadművészeket, bár 1950-1999 között azért volt elég nagyméretű fegyveres küzdelem ahol az igazi hadművész megmutatkozhatott volna.
Nem mintha nem lett volna ilyen tábornok a földön 1950 után, csak hadműveleti művészete még feldolgozásra vár.
Utoljára 1991-ben Norman Schwarzkopf teljesítményét lehet hadművészetként értelmezni.
Szerintem e tetteket tanítani is fogják a jövő akadémiáin.
Hazai vizekről:
Sajnos a Magyar Honvédség - Magyar Néphadsereg - Magyar Honvédség XX.századi (sok száz fős) tábornoki karából egy tábornok neve ugrik be, akit felkészültsége miatt, nem csak a határon belül, hanem határon kívül, sőőőőt, az ellenérdekelt táborban is számon tartottak.
Dr. Mórócz Lajos.
A II. Világháború adott volna esélyt arra, hogy az ott megfordult kb. 50-80 fő (?) magyar tábornokból 1-2 fő kitünjön tudásával, de ez elmaradt.
A többiek futottak még.
Voltak közöttük tehetségesek a szó jó értelmében. pl. Lőrincz Kálmán, dr.Szenes Zoltán, akik nem futották ki magukat.
Voltak okosak, például több szolgálati ág főnök.
Hadművészünk, a szó hadászati értelmében az elmúlt 100 évben - szerintem - csak Mórócz volt.
Biztosan eljön majd az az idő, hogy a NATÓ főtitkára/főparancsnoka egy magyar tábornokot kiemel és példaképül állít a NATO sok száz aktív tábornoka elé, ahogy Kulikov tette Mórócczal.
De ez nem a a XXI.század második-harmadik évtizede lesz.
Megemlékezni, elismerni csak úgy fog a jövő, ha van, vagy lesz miről és mit. Úgy érzem, a maiak a nyomukba sem léphetnek, látva vagy inkább nem látva az eredményeiket.
1988 januárban volt egy túlélési gyakorlat a szombathelyi dandárnál. Volt szerencsém végig szenvedni. Szerintem az első ilyen gyakorlatok egyike lehetett, mert később azt hallottuk, hogy mindenről jelentést kértek feljebb, ami a gyakorlat során megtapasztalható volt.
A dandár 2. gépesített lövészzászlóalja vett benne részt.
Már a felkészülés sem volt semmi. Közölték, teljes harcászati és menetfelszerelés, rajparancsnokok, géppuskások, még az oldalukon fityegő, célra alkalmatlan hülye tokban, a gépkarabély, géppuska éjjellátót is cipeljék.
Más felkészítés semmi, na nem is nagyon lehetett, mert a tisztjeink sem tudtak igazán erről semmit. Csupán annyit, téli viszonyok között, napi 25-30 km gyalogmenet lesz, teljes cuccban. Közben a felderítőkkel állandó harc, ahol lehet, mert támadni fognak bennünket végig. A gyakorlat ideje 3 nap volt, éjjel, nappal, szabadban.
Felszerelésünk a klasszikus harcászati felszerelésen túl, teherhordásra hosszabb távon teljesen alkalmatlan, váll izületeket szétvágó, vékony hordhevederes málhazsák volt még. Nos, rajparancsnokként próbáltam, az osztrák tv-ben addig látott háborús filmekből kiindúlni. Mondtam a fiúknak, vágjuk szét a fürdőpapucsot, tegyük a hordheveder alá, mert nem lesz izületünk a vállban, a végére. Nem tudtuk előre milyen lesz az étkeztetés, de a biztonság kedvéért, zacskószám tömtük meg magunkat karácsonyról megmaradt szaloncukorral, hogy kalória legyen, ha nagy lesz a gáz. Megpakoltuk magunkat még vaklőszerrel és kész.
Ez volt a felkészülés.
Megindulás után röviddel, a fürdőpapucsot vállon nem használók már szenvedtek.
Pontosabban mindenki szenvedett. Okosan a zászlóalj parancsnok, vagy akárki ,egy szántóföldön is átvitte a zászlóaljat, aminek következtében, azonnal több kg sár nehezedett minden egyes surranóra. Néhány km-ként rövid megállások, kis pihenők.
Néha megtámadtak a felderítők, néha nem. Esete egy erdőben, táborverés, sátorlapok össze, szalmán alvás, mínusz 10 alatt hajnalra a hőmérséklet. Minek folytán alig aludtunk. Tüzet ellenséges területen, persze nem volt szabad rakni. Nem emlékszem hogy milyen kaját kaptunk, de kaptunk, ez tény.
A zászlóalj politikai tisztje és a zászlóalj KISZ titkár már az első nap "elesett", Ural platón folytatták a túlélési gyakorlatot.
Más ezt nem tehette meg.
Másnap nagyjából ugyanez.
Néha jött vki a dandár törzsből, de nem nagyon érdeklődtek.
3. napon este, a vállalkozás betetőzéseként, a szétfagyott, lógó felszerelésű, néhol szakadt ruházatú katonák, megrohamozták az "osztrák házat".
Aztán másnap délelőtt irány vissza a laktanya.
Frenetikus látványt nyújthattunk a bevonulással.
Egy komplett zászlóalj, rettenetesen sáros, ruházatában, felszerelésében szakadt, többé kevésbé mozgásában korlátozott, részben lesérült, fegyveres társaság, alakzatot tartani nem tudva, csörtetett be a 2-es kapun.
A gyakorlat nem tudm milyen viszzhangot váltott ki, de azt megmutatta, hogyan nem szabad csinálni, egy ilyen jelegű vállalkozást. Pláne megfelelő felkészülés és adott hozzáértés nélkül.
198x legelején (az évre nem emléxem) elrendelték a nagyatádi hk.ezred 100%-ra való feltöltését. Azt követően egy hetes helyben kiképzést, összekovácsolást, majd valahová gyakorlatra elvonulást.
Ok.
Második napon riadóztattak bennünket, hogy jajjj, jajjj, jajj..................
Mi a gond ?
Buszra raktak bennünket, (tartalék M tiszteket***) menjünk le csináljunk rendet.
Kiderült, hogy az előző kedvezőtlen tapasztalatok 70-80%-os feltöltés miatt, amit előző esetekben 100%-nak jelentettek le, most valóban 100% létszám +6% veszteség vonult be.
És ezt a 106%-t már nem bírta a laktanya.
Nem bírta a konyha.
Nem bírta a szenyvízhálózat.
Nem bírták a kiképzők.
Nem bírták a hálókörletek.
Nem bírta .................
Káosz.
Gyorsan intézkedtünk, mindenki a maga szakterületén.
Szerencsére nyár volt.
Az ötödik nap végére már mindenki naponta háromszor, és ami addig nem stimmelt, időben kapott enni.
A hatodik napra mindenki ágyban aludt, még ha ez tábori vaságy is volt egy erdei sátorban.
Kb. a hetedik napra mindenkit megtudtunk fürdetni, legalább naponta egyszer.
Amiért a dolog megmaradt az emlékezetemben az az, hogy a VKF és az 5.HDS. nem fenyítéseket szórt szét, a harckocsizók között és a megyei kieg tisztjei között, hanem az alakulat tisztjeivel és velünk is leíratták, hogy mi volt a baj, s igyekeztek olyan intézkedéseket kiadni, ami megakadályozta, hogy ugyanez, máshol, máskor, megismétlődjön.
Mórócz személyes hozzáállása az ügyhöz nagyon pozitív volt.
Hivatásosok, akiknek volt saját beosztásuk, saját alakulatoknál.
De valamiért talpraesettebbek voltunk M ügyekben, ezért az M csoportfőnökség sűrűn kikért - persze VKF útján - saját alakulatunktól, ahol eredetileg szolgáltunk, ha valahol mozgósítási gyakorlat volt.
(én például saját alakulatomnál MVCS parancsnok voltam)
Leginkább "M" zászlóaljak mozgósítására hívtak be, ami érthető.
Ezek az "M" zászlóaljak (kb. 230-350 fő) ugye békében három főből álltak:
- M törzsparancsnok. Őrnagy, aki M után zászlóalj törzsfőnök lesz.
- Anyagi (raktáros tts.) 90%-ban főtörzsőrmester,
- 1 fő tisztes (tizedes) írnok, mindenes.
Elkelt nekik a segítség.
Amikor valamelyik hadosztály törzs úgy gondolta, hogy nem "M" alakulata, hanem békében is élő alakulata mozgósítási gyakorlatához elkél a segítség, akkor a VKF-tól (persze szolgálati úton) kért bennünket segíteni.
Talán húszan lehettünk ilyen segítő M tisztek az országban.
Sajnos csak későn, úgy 1984-től kezdték megkövetelni, hogy minden egyes beugrásunkról írjunk jelentést.
Emléxem egy eligazításra a HM-ben, (talán 1984-ben ??) ahol váratlanul megjelent Oláh miniszter. Mindenki összerottyantoota magát a teremben, de kiderült csak három-négy mondatot akart műsoron kívül szólni hozzánk:
- igazat írják,
- jelentéseikben ne törődjenek rendfokozattal, beosztással,
Erre mondják tanult kollégáim, hogy a "karma" dolgozik, ha hiszed, ha nem. :)
Az 5. hadseregnél volt valami beteg hagyomány ennek kapcsán minden szolgálatfőnökségnél, amit volt szerencsétlenségem megismerni és ami nem enyészett el a gengszterváltást követéen sem egészen a távoztomig.
Egy adott szakma vezetése teljesen sztochasztikusan, de évtizedeken át tartó monoton állandósággal a sajátjaiba rúgott bele a legnagyobbakat, ráadásul oda, ahol tudták, hogy a leginkább fáj.
Hihetetlen volt látni, hogy a hagyományt azok a felkapaszkodottak is szorgosan ápolják, akiket annak idején betegre szívattak.
Ez valami olyasmi lehetett, mint az "öregek" "gumik" örökös korforgása...
Rengeteg szenny volt ezekben a mozgósításokban. Engem az háborított fel legjobban, hogy akiknek egy hajóban kellett volna utazniuk, ezt nem ismerték fel, feleslegesen szívatták azt aki a rendszer szerint partnerük volt. Számtalanszor előfordult, hogy mondjuk a raktüfség, csak szakmai elöljáró, szívatta saját tüzér ezredét, és megdöbbent, amikor a szolgálati elöljárói vonalon a saját kakija hullott a fejére. Igen, a kiegekkel is csak a baj volt. Tüzér ezred M 1985. Időre nincs meg a létszám. A kieg könyörög, vegyétek át a 150 határőrt. Szó sem lehet róla. Raktüfség képviselője: -Feri vedd át! Átveszi. Kiderül, hogy nem a tartalékosok leszerelése következik, hanem lábon menet Várpalotára, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlat. Kinek adja a raktüfség a legnehezebb feladatokat, annak az osztálynak amelyet az ő rábeszélésére határőrökkel töltöttek fel. A gyakorlatot a raktüfség vezeti, 200 000-es térképről adja a helyzetet, nincs hadosztályparancsnoki harcparancs, nincs ho. raktüf intézkedés, stb. A mozgósítás ötödik napja, az ezred állományából három napja nem alszik senki, a raktüfség állomány pedig egymást váltva a veszprémi szállodában ejtőzik. Az ezredparancsnok közli: Na akkor álljunk meg elvtársak! Én a továbbiakban semmiféle parancsot nem vagyok végrehajtani, amíg meg nem alakul egy normális gyakorlatvezetőség, amíg nem biztosítanak az állománynak legalább nyolc órás pihenést. Itt és most felveszem a telefont és erről a szolgálati elöljárómat, a hadosztályparancsnokot tájékoztatom. Teflony, teflony. Pihenjenek elvtársak! Másnap reggel megjelent a hadosztály törzs csapata a hadosztályparancsnoki harcparanccsal, a ho raktüf intézkedésével, ezeket az ezred feldolgozta, dél körül a kipihent állománnyal megindult a végrehajtás, egy megfelelőre értékelt gyakorlat lett belőle. Vasúton hazajött a csapat, a tartalékosok leszereltek, stb. Egyedül a HM Raktüfség duzzogott évekig, mert őket valaki nagyon lebaszta.
"A másik pedig a híres/hírhedt Bazalt-87 volt, amikor a magyar párt és állami vezetőknek, valóban felsorakoztattak egy gépesített lövész dandárt, valamennyi katonával, valamennyi eszközzel.
Ez egy statikus bemutató volt.
Azért, hogy 1=egy gépesített dandárt valóban feltöltsenek eszközökkel, emberekkel, 1987-ben, vagy 7-8 másik, élő, katonai alakulattól szedték össze a felszerelést arra három napra."
A gyakorlat nem 3 napig tartott, talán a statikus bemutatóra való felkészülés és maga a bemutató tartott addig. Előtte, vagy utána, már nem pontosak az emlékeim,harcászati gyakorlat is volt annak a dandárnak. Valóban, több alakulattól szedték össze a résztvevőket. Úgy emlékezem, akkoriban egy nagyobb gyakorlatra általában, különböző egységektől vittek zászlóalj szintű kötelékeket. Így állították össze az ad hoc magasabb egységeket.
Nem azért talán mert nem tudtunk volna egy helyőrségből kivonulni egy dandárral, inkább nem akartak egy adott laktanyát szerintem kiüríteni, illetve több alakulatnál szolgálóknak is megadták a lehetőséget, ilyen nagyobb méretű gyakorlaton való tapasztalatszerzésre. Nem biztos hogy ez volt a vegyes összeállítás oka, csak így gondolom. Egyébként baromi rossz időpontban volt az esemény, mert nyáron leszerelés volt,a rutinos katonák elmentek, az újoncok meg még a kiképzésük alatt voltak. Így a szombathelyi dandár adta lövészászlóalj századaiban is 2-3. időszakos, különféle beosztású katona volt. Lövész, műszaki, felderítő, stb, beosztva lövészként. Rajparancsnokok, irányzók, harcjármű vezetők voltak adottak, a lövész állomány teljesen vegyes felvágott volt.
1987. Bakony 87'. Valós, feltöltött, harckocsi dandár gyakorlata. Támogatókkal együtt.
---------------
Ez - nekem - új információ.
Nem Ő tanított M gyakorlatokra de sokat tanultam Drapál vörgy-től, aki Szervezési és "M" csoportfőnök volt.
Soxor láttam, hogy ezred parancsnokok jelentették neki a felsorakozott (mozgósított) ezred előtt, hogy :
- Jelentem a feltöltött ezred felsorakozott.
Megköszönte majd azt mondta a mikrofonba :.....A világító raj lépjen ki az arcvonal elé!
Minden ezredben, később dandárban is, volt egy 8-10 fős "világító raj".
ZIL-130-as (nem terepes) gépkocsikra szerelt jó nagy fényszórókkal.
A mozgósítást végrehajtó megyei kieg parancsnokságok, az érintett alakulat vezetésének egyetértésével, legtöbbször nem töltötték fel a mozgósított ezredet/dandárt 100%-ra, hanem olyan 80-90%-ra.
Mert nem kell ez a raj, nem kell az a szakasz, stb.
Drapál vörgy parancsára legtöbbször nagy csend telepedett az alakuló térre.
A világító raj nem lépett ki, mert nem is volt.
Ilyenkor ránézett az ezred parancsnokra, majd a megyei kieg parancsnokra és halkan, nem mikrofonba, hogy csak mi, körülötte álók halljuk azt kérdezte :
- Folytassam?
- Kérdezzek még ?
Az ezred/dandár parancsnokok, megyei kieg.parancsnokok ilyenkor hallgattak mint izé a fűben és egyetlen esetben sem, (illetve egy esetben igen) kérték hogy folytassa.
Abban az egy esetben a második parancsa így szólt :
Az ezred forgalomszabályozó szakaszának első raja lépjen ki az arcvonal elé jobbra, a második raj az arcvonal elé balra.
Persze nem lépett ki senki.
Pontosabban kilépett 1=egy élelmező fő törm + 1 fő honvéd, akiknek azt mondták, hogy "M" esetén ők lesznek a FOSZAB szakasz katonái.
Sajnos a melléjük lebiztosított másik 20 főt, a megyei kieg nem vonultatta be.
Hallottam 100%-os mozgósításokról.
Egyet láttam Nagyatádon.
A másik pedig a híres/hírhedt Bazalt-87 volt, amikor a magyar párt és állami vezetőknek, valóban felsorakoztattak egy gépesített lövész dandárt, valamennyi katonával, valamennyi eszközzel.
Ez egy statikus bemutató volt.
Azért, hogy 1=egy gépesített dandárt valóban feltöltsenek eszközökkel, emberekkel, 1987-ben, vagy 7-8 másik, élő, katonai alakulattól szedték össze a felszerelést arra három napra.
Kizártnak tartom a következő választások elveszítését, a jelenlegi kormánypártok részéről. Jelenleg nincs számottevő és komolyan vehető ellenfelük, az ország tényleg jobban teljesít, ami a gazdaságot illeti, ez nem humbuk, tényleg így van. Mindez persze akkor csapódik el, amikor az átlagember is kezd jobban élni. Szerintem az elmúlt években, kicsit elkezdett. Fellépett a munkaerőhiány, ami a versenyszférás fizetések emelkedését generálta. Ami pedig generálja az állami szféráét. Nyugdíjasok kivétel, majd jövő tavasszal ők is jönnek a választások előtt. Fejlődési spirálba került sok minden. Ami a topicba vág írásodból, az az ütőképes haderő kérdése, amit felvetettél, hogy esetleg félne tőle az aktuális hatalom. Az isten szerelmére, hol van az az aktív tábornok, aki nem haszonélvezője a jelenlegi rendszernek ? Na ugye. :) A NATO tagságot nem fogjuk feladni, inkább külpolitikai, mintsem az ország tényleges megvédésének reményében. Amúgy sem hisz a szervezet védelmében szerintem igazából senki, ha adott esetben, egy másik, szintén NATO tagállammal kerülnénk konfliktusba. Szomszédaink közül egy semleges, a többi a NATO-ba igyekszik, talán Szerbia nem. Egy ország, nemzet, létét nem az arab kósza allah akbározó fenyegeti, túl azon hogy tőle is meg kell védeni az országot, hanem az, ha egy közvetlen szomszédjával kerül háborús kapcsolatba. Márpedig szomszédaink többsége a szervezet tagja. Tehát már csak ebből az apropóból is bent fogunk maradni, ha ki nem raknak onnan. :) Ami a politikai lavírozást illeti, kelet és nyugat között, sajnos ez történelmi hagyomány és némileg kényszerűség is, ebben a régióban, nem csak hazánkban. Lásd Szerbia, testvériségben politikailag és katonailag Oroszországgal, de ha lehet mielőbb EU tagság. :) Ami a párthadsereget illeti, hm, szóval hogy is mondjam, bár lenne a Fidesznek egy páncélos hadteste. :) Az biztosan a kor színvonalán állna. Lásd TEK.
Azt mondta a kerítésügyi miniszter, hogy a Zrínyi 20-26 koncepciójával kapcsolatban hatpárti egyeztetést hív össze. A 20-26-al kapcsolatban meg azt, hogy elvi kidolgozás folyik. Nem. Legdaliásabb tábornokunk a tettek mezejére lépett. Keresik a helyet a megyei jogú városokban az ezer fő felszerelését befogadó tárolóhelyet. Keresik a helyét a 25-30 fős kiképző állománynak. Keresik a helyét a 197 MHSZ lőtérnek. Mire eljutnak az egyeztetéshez, nem lesz mit egyeztetni.
Az, hogy ma az ÖMT-t két hónap tartalékos szolgálatra hívják be, az semmiféle kiképzési célt nem szolgál. Egyetlen cél van, a tartalékos működtesse a laktanyát, amíg az aktív állomány mind egy szálig a kerítés mellett migráncst kajtat titkárnőig, zenekarig bezárólag. Mi több, menjen maga a 60 közeli ÖMT a magaslesre, mert közben az aktív az esedékes nemzetközi gyakorlaton vesz részt, vagy esőáztatta ruháját meg se szárítva misszióba megy. Ma is beszélgettem ÖMT-sekkel, komoly gond az emeletes ágyra mászás, meg a szellős vadászles megmászása is komoly kihívás a majdnem 60-as nagymamának mínuszok nélkül is. A mínuszos élményről majd a februári borversenyen fognak majd beszámolni a szerencsés ÖMT-sek. A tartalékos tehát nem minősített esetre van rezerválva, hanem csupán a monstrumentális békehiányokat hivatott pótolni. A beáramolásról ma pozitív híreket hallottam, de nem áll módomban összevetni a kiáramolás mértékével.
Természetesen, a békeidős behívásokkal kapcsolatban, ki kell dolgozni a megfelelő anyagi kompenzációt, a személy, illetve, az adott akkori civil munkahelye számára.
A személy nálam logikusan, fizetésén felüli pénzt kapna, a munkáltatók meg jelentős adó és járulékkedvezményt, az adott munkavállalójuk esetében, ha az történetesen tartalékos katona.
A VSZ idején voltak olyan M alegységek, amelyekből élt a Tóni bácsi (örgy., alez) meg egy tts., oszt kész. M-kor berántották a tiszteket, tiszthelyetteseket néhány nappal, netán egy héttel korábban, ekkor folyt az ő felkészítésük. Következő héten rájuk hívták a sor tartalékos állományt, egy-két hét kiképzés a helyőrségben, majd éleslövészettel egybekötött gyakorlat Várpalotán, vissza a helyőrségbe, konzerválás leszerelés. A gyakorlat azért volt általában eredményes, mert a tartalékos tiszt mellé rendelt döntnök mindent megcsinált a tartalékos helyett.
Ahogy elkezdtünk járni nyugatra, láthattunk más változatokat is. Pl. Anglia. Tartalékos 105mm-es vontatott tüzér osztály átképzése FH 70-es 155 mm-es vontatott lövegre. Az élő FH 70-es csapat megkapja az önjáró páncélozott 155 mm-es lövegeket, megtanulja, végrehajtja a rendszerbeállító lövészetet. FH 70-eket le lehet nyomni a tartalékosokhoz, a 105-ös eddig tartalékban lévőket meg el lehet adni a vevőnek. (Milosevics) A 155-mm-es, most már önjáró csapat leballag a tárolóba, előkészíti a az eddig használt 155 mm-es lövegeket lövészetre, mi több, kivonul vele a lőtérre. Közben ráhívják a gyakorlatra az eddig 105 mm-es tartalékos osztály állományát. Egy technika, két személyzet. Minden tartalékosnak van mentora. Nem tökölnek valami fal kiképzéssel, egyből éles tűzfeladatok. Elsőt az aktívak csinálják, a következőre már beléptetik a tartalékost, az aktív feladat közben tanít. Lőnek aznap vagy 20 éles feladatot, az aktívak folyamatosan jelentik hogy én már át mertem adni a beosztásomat a tartalékosnak kezelőtől osztály törzsfőnökig. Másnap már úgy kezdenek, hogy minden beosztásban tartalékos van. Lőnek az értékeléshez elegendő tűzfeladatot. Bemennek a laktanyába, az aktívakkal közösen tárolásba helyezik a lövegeket, másnap reggel skót dudás ünnepség barbekjú meg minden, délben fájdalomtól megtört szívvel búcsú. Két és fél, három nap egy tartalékos alegység átfegyverzése, rendszerbeállító éleslövészete.
Volt szerencsém 1980-1984 között pár mozgósítást végig csinálni, lévén előbb tartalékos "M" tiszt voltam, majd hivatásosként "visszakölcsönzött" M-tiszt.
Már akkor is volt olyan mozgósításunk, igaz csak kettő ahol 10%-os (!) volt a mozgósítási hatásfok.
azaz a mozgósítottak 10-12%-a vonult be valójában.
Mindezt akkor, amikor minden megyében volt KIEG, volt egy Mozgósítási Csoportfőnökségünk, voltak nyilvántartások, amiket elméletileg frissítettek is.
Elméletileg, mert a valóságban már akkor se.
Persze nem szabad elhallgatni, hogy volt sikeres mozgósításunk is.
Amikor a 100%-ra való feltöltés, kb. 96 óra alatt megvalósult.
Igaz az adott alakulatnál csak azt látták, hogy bejöttek a tartalékosok, de azt már nem látták, mert nem tartozott rájuk, hogy nem a saját tartalékosaik jöttek be, hanem a megyei kieg úgy kapart össze mindenkit akit ért, bízva abban, hogy ugyanabban az időben nem lesz máshol is mozgósítás.
