Az elmúlt héten végre lehetőségem volt megszemlélni jó néhány felvidéki várunkat.
Léván kezdtem, és már itt kellemesen csalódtam.
Jó volt Dobó István nevét olvasni a kapu feletti táblán, és körbejárni az épületeket, az udvart, a bástyákat.
Garamszentbenedek, a következő állomás, kissé lepusztult benyomást keltett.
Nyitra fenséges képet mutatott messziről, ahogy uralta a tájat, és közelről még inkább megörvendeztetett olaszbástyáival, felújított templomával.
Aztán Beckó következett.
Bár ez a vár nincs olyan állapotban, mint az eddig soroltak, de a romok többemeletnyi magasan állnak, és érezhető az odafigyelés (konzerválás, állagóvás)
Az est már Trencsénben talált, és a szigetről elgyönyörködtem előbb a lenyugvó nap fényében, majd a díszvilágítás fénykévéinek sugarában feltűnő vár látványában.
Másnap aztán egy 20 éves emléket felelevenítendő újra felkerestem Csák Máté híres erősségét.
Kissé nehezemre esett alkalmazkodni a szlovák idegenvezetős bemutatás szabályaihoz, ezért saját utamat próbáltam járni ,vesztemre (bezártak az öregtoronyba, és csak fertályóra múltán szabadultam ki egy újabb csoport közeledtével)
Bár terveztem, de a forgalmi helyzet kuszasága miatt eltérültem Budatin megtekintésétől.
Nem így Zsolnalitva bejárásától, amely hihetetlen benyomást tett rám.
Romjai nagy kiterjedések, állapotuk romlik, némi rekonstrukciós előkészítés nyomait véltem felfedezni, de sajnos uralkodott a pusztulás,
És mégis, így is hatalmas, és félelmetes.
A kilátás pedig pompás.
Utamat másnap Sztrecsény felé vettem.
Nos, nehéz érzékeltetni azt, ami SZTRECSÉNY!
A Vág kanyarulatában egy építészeti műremek.
Hegyek, és folyó, cikázó fecskék, és kövek a falakban…
Kiválóan helyreállított állapot rengeteg turistával, és persze csoportos idegenvezetés( no egyénieskedés)
Ezután átúsztattam a Vágon, majd kis gyalogtúra jutalmaként néhány kilométerrel feljebb Óvár romjain tűnődhettem.
Erős idegzet ajánlott. Főként az öregtorony környéke miatt a perem félelmetes mélységével, amely a pazar látvánnyal párosul.
Az utolsó napot Árva várának megtekintésével kezdtem.
Szinte "lakott vár " benyomását keltette.
A vidék, és a vár egyedülálló.
Lentről minden oldalról más képet mutat, belső struktúrájának összetettsége zavarbaejtő!
Építészeti formáinak egysége és a kilátás az egyes szintekről káprázatos.
A kalandozás Likaván folytatódott.
A bezárt kapu láttán éledő csalódásomat, körbejárván a várat leleménnyel oldottam.
Rátaláltam ugyanis a felső várba vezető alagút bejáratára, és így bebarangolhattam a vár közel felét.
Meg kell hagyni, a szlovák műemlékvédelem itt is gőzerővel nyomja a rekonstrukciót.
A vár egyes részei( pl. a kapuzat, vagy északi palotarész )szinte teljesen helyre vannak már állítva, és a jelek azt mutatják, hogy a rekonstrució ki fog terjedni a palota többi részére is.
Késő délután érintettem Besztercebánya belvárosát, majd továbbhaladtam Zólyom felé.
A vár múzeumát már zárva leltem, így csak a védőöv , és a palota építményeire terjedt ki távoli szemlélődésem.
A továbbiakban Korponát érintve jutottam Bozók várához.
A négy saroktornyos szabályos négyszög alapú vár ragyogott a naplementében.
Kedvemre végigjárhattam a falakat, kívül s belül, mivel a kapu lakatját letörve találtam.
Elkezdődött itt valamikor egy építőmunka, de valamely okból abbamaradt, hátrahagyva egy felemás képet, és csalódást a látogatóban.(embermagas gyomok, szemét, falfirkák tömege, pusztuló betonlépcsők)
Mégis!
A vár összképe, és főként külső képe nagyon vonzó.
Tücsökciripelés, távoli kutyaugatás , a kaszált fű illata és a látvány együttesen tette igazi élménnyé Bozókon jártamat.
Felvidéki kalandozásom itt megszakítottam, hazatérve azzal a reménnyel, hogy alkalmas időben folytatom ennek a gazdag vidéknek , várainak, kastélyainak, természeti szépségeinek felkutatását.
Szerencsére a kapu nyitva volt így belül is körül tudtam nézni, aztán a gyönyörű naplementében készítettem néhány felvételt a nyugati oldalról , kívülről is.
Kár, hogy megállt itt a rekonstrukció!
A véglesi túra még várat magára, de legkésőbb ősszel oda is eljutok.
Ha mindig és mindent úgy hagynánk, ahogy elődeink megépítették, esetleg ahogy a természeti elemek (vagy az emberek) lerombolták, akkor minek élnénk? Az ízlés és esztétikum objektív dolog, kinek így tetszik, kinek úgy. Az idő előbb-utóbb eljár minden felett, ezért a múlt, a ma és a jövő között kompromisszumot kell kötni. De leírom mégegyszer a nyomaték kedvéért: én újjáépíteném az arra alkalmas várromokat... De engem zavar a tatai vár freskóinak jelképes helyreállítása, a lapidáriumokban a kipótolt oszlopfők, keretek, tokok, kávák és egyebek kiállítása, a múzeumokban a kiegészítéssel rekonstruált ókori kincsek látványa – nem zavarnak a jelképesen rekonstruált várromok sem, ha egyszer csak erre (vagy a semmire) van lehetőség... De ha könnyedén akarom felfogni a kérdést, akkor egyszerűen kivizuálom egész Budapestet Nyugati pályaudvarostul, budai várastul, inedxestül, mindenestül, és elképzelem, milyen volt egyszerű folyóparti árterületnek. Tényleg, zavar a mostani látvány, élükön a Parlamenttel, a Nagykörúttal stb. :-)
Mindig irigyeltem az ilyen nagy vizuális fantáziával megáldott embereket! Tehát uraságod valószínűleg nem csupán a diósgyőri vár vasvetonja és a simontornyai várudvaron éktelenkedő üvegfalak látványát tudja kiküszöbölni, de simán kivizuálja a képből a Hilton szállót és a levéltár oldalán épülő luxus lakóházat is. Meggyőződésem, hogy ez az elv éppen a műemlékek helyreállítása ellen ágálókat erősíti. Így épülhetett meg a Terror háza kifejezetten rossz ízlést tükröző homlokfala az Andrássy úton, a Mc Donalds bohóc a Nyugati várótermének a tetején, vagy éppen az a borzalmas Francia Intézet és a hozzá hasonló "csodaszép" modern épületek - hogy csak műemléki környezetekről beszéljek. Korábban a Fővárosi Közmunkatanács kifejezetten előírta a korhű homlokzat építését - persze ez 1945 előtt volt - a műemléki védettségű környezetben - lásd Iskola u. egyes modern (1920-1945 között épült) lakóépületei - vagyis szerintem a fantázia azon kívül, hogy irigylésre méltó adottság, nem lehet érv a műemlékekhez toldozott illúzióromboló építmények mellett.
A rondella alapjait évente egyszer-kétszer elönti a Tisza :-) Ráadásul a rakparti út is szépen kiharapott egy darabot belőle...
Amikor elmélázok egy-egy várrom láttán, mindig sajog a szívem. Ábrándozok, milyen lehetett ott élni, milyen lehetne ma? Hogyan nézhetett ki teljes pompájában? Első "felindulásomban" mindig dühös leszek, hogy miért nem építik őket újjá... Persze, pénz! De amennyi hülyeségre tellik a mai világban, biztosan tellene a várakra is. Olvastam, hogy a régészek és műemlékvédők csak kivételes esetekben támogatják a teljes rekonstrukciót, inkább az állagmegóvásra és a részleges rekonstrukcióra törekednek. Ők tudják, ők értenek hozzá. Én kibicként inkább újjáépítenék :-) Számomra egyáltalán nem elfogadhatatlan a korabelitől eltérő technikával végzett jelzésszerű kibővítés. A diósgyőri vár a vasbetontól még mindig vár, várrom marad. De a ráépítés valamit sejtet az eredeti formákból, méretekből, mint ahogy az üvegfal is gyakorlatilag láthatatlan, de mégis látogathatóvá, biztonságosabbá tehet egy-egy romot, ugyanakkor diszkréten mutathatja a formát is... Tegyenek bármit a műemlékvédők – bízom benne, hogy legjobb tudásuk szerint teszik –, a fantáziámnak nem szabhatnak határt, és bármennyi vasbetont is használjanak, én még mindig a várfalak közé tudom képzelni a középkori nyüzsgést, a páncélos lovagokat, a duhaj katonákat, a dolgos kézműveseket, a rongyos koldusokat, a szaladgáló gyerekeket...
Nekem ez maradt a várak korából. Meg a múzeumok, korabeli metszetek, történelmi filmek, regények – és Várfundálóhoz hasonlóan a makettek :-)
A diósgyőri várat hozom erre példaként: A diósgyőri várba egy feszített vasbeton szerkezetű hídon jut be az ember, majd felsétál egy vasbetonlépcsőn, s megcsodálja a kb. 10 cm vastagságú vasbetonlapokból kialakított rondellát. Vagyis szegény várat nem hagyták meg rom állapotában, vagyis nem pusztán konzerválták, hanem a 60-as évek modern korszellemében "korszerű" anyagokból hozzáépítettek. Az így elvégzett munkálatok miatt a rom már nem rom (több történt, mint konzerválás), de a vasbetonbővítések és üvegfalak (Ny-i torony) igazi vár látszatát sem keltik.
A szegedi vár vizibástyája szerintem viszonylag hülyén mutatna a híd és a rakpart mellett, teljes magasságában.
A múzeum mögötti műemlékvédelmi téglával tákolt falak egyébként nem igazán keltik várfal látszatát. (Megjegyzem, a "modern" építészet és a vasbeton itt is felütötte a fejét)
Üdv Zebrina és vitéz Matschkássy Izodor!
Sajna mostanában igencsak elvagyok foglalva, és csak munkahelyről tudok számítógépezni. Ezért kis türelmet kérek, de menni fognak a képek.
Üdv:
várfundáló
"A se nem rom- se nem vár jellegű épületek pedig álláspontom szerint élvezhetetlenek."
Ha lehet, ezt fejtsd ki kicsit bővebben! Konkrétan mire gondolsz?
A csókakői vár egyes részleteiben most egy műromnak látszik, legalább is az én szememben.
Persze nehéz meghúzni a határt, hogy mi számít pusztán csak állagmegóvásnak és mi számit már komolyabb kiemelésnak, ráépítésnek. Ez utóbbi ezért elég nagy divatnak monható Magyarországon, nem?
Itt Szegeden is a vár egykori rondellájának csak az alapfalai maradtak meg a rakparti út mellett, aztán ezt emelték ki később egy (vörös)téglafallal. (Pontosan nem tudom, hogy mikor, de mióta az eszemet tudom ez már így van.) A legújabb tervek szerint egyébként teljes magasságában újjá fogják építani a vízi rondellát (körbástya), amiben asszem étterem is lesz, meg fel lehet majd menni a tetejére is.
Hamár Szeged: a vár másik csekély maradványa a Móra Ferenc Múzeum mögött található és az utóbbi 1-2 évben egy - számomra legalább is - elég idegen (vörös)tégla hozzá- ill. ráépítést kapott. Majd csinálok néhány képet és felrakom valahová, kíváncsi leszek a Véleményetekre!
Vitatkoznék. Ha vannak megbízható leírások, esetleg ábrák, akkor feltétlenül a rekonstrukció híve vagyok. Ilyenkor persze nem árt eldönteni, hogy melyik korszakra "hegyezzük ki" a rekonstrukciót. Nézzük pl. Diósgyőrt, amelynek két fénykora is volt! Abban egyetérthetünk, hogy a jelenlegi, zsaluzott vasbetonos- műemlékvédelmi téglás gányolás a lehető legrosszabb megoldás, mert sem nem szép, sem pedig nem védi a falakat. A se nem rom- se nem vár jellegű épületek pedig álláspontom szerint élvezhetetlenek. Vagyis a legjellemzőbb korszaknak megfelelő rekonstrukció volna a leghelyesebb, hogy igazi, erőt sugárzó várakat és ne beteg romladozó, toldozott-foldozott falakat kelljen nézegetnünk. Már csak a hazafias érzéseink miatt sem mindegy az. Ajánlom figyelmébe a Szlovák példát, ahol lehetőség szerint korhűen rekonstruálják a várakat - némi történelmi csúsztatással persze (lásd: Garamszentbenedek üvegablak pótlásait az eredeti magyar helyett latin felirattal és szlovák nemzeti jelképekkel) Vagy a lengyel és német példát, ahol eszükben sem jut valamiféle olcsó és romlékony anyaggal történő gányolás, vagy egyenesen üvegfalak(!) beépítése (pl. Kisnána, Simontornya, budai Magdolna torony, ami a történelmi hűség rovására menne. Megjegyzem, hogy a varsói óváros rekonstrukciójakor régi festményeket és metszeteket is felhasználtak. Ajánlom mindenki szíves figyelmébe a salföldi erődített Pálos Kolostor műemlékvédelmi munkálatait. A rossz minőségű téglából felfalazott boltíves sekrestye már beomlott, míg a főhakó ívét egyetlen málló tégla tartja. (2004. áprilisi állapot) Vagyis kedves M41 úr, bármennyire is "gazdaságtalan", de álláspontom szerint a rekonstrukció a járható út, noha egyetértek azzal, hogy bizonyos esetekben (közbenső állomásként, vagy rekonstruálhatatlan épületek esetében) valóban elegendő lehet a romok szakszerű - és nem vasbetonos! - konterválása.
Ha nem túl nagy kérés, küldene fotókat a mekettekről? Nagyon kíváncsi volnék rájuk, mivel én homokból szoktam nyaranként "rekonstruálni" az ismert ábrázolású hazai várak egynémelyikét (leggyakrabban a tatait, mert az vízparti és különben is azt a legkönnyebb) Az e-mail címem: facelvega@freemail.hu Köszönettel, vitéz Matschkássy
Én nem láttam , milyen volt 10éve a Csókakői Vár romja.
De láttam egy rajzot , arról, hogyan nézhetett ki valaha, fénykorában.
Nos én legszivesebben ezt látnám viszont komletten a rekonstrukció végeredményeként, bár erre kevés esélyt látok.
Úgy gondolom, hogy az állagmegóvás alapvető feladat, és ez a konzerválás ki kell terjedjen a rom minden elemére.
Ami az újraépítést illeti:
Egy falat, bástyát, kaputornyot vagy egészében újjáépítünk, vagy csak konzerválunk.
Annak nem látom értelmét én sem, hogy mindenhez hozzányuljunk a rekonstrukció igényével, ám azt
csak részlegesen valósítsuk meg, jelzésszerű ráépítésekkel, toldásokkal.
Inkább konzerváljunk általánosan, és emeljünk ki fontos részleteket, amelyek teljes rekonstrukcióját végrehajtjuk (pl Ónod, Füzér)
Ha van elegendő pénz, úgy legyen teljes a rekonstrukció a leghitelesebb források , kutatási eredmények alapján.
"Nagy elégedettség volt látni, hogy milyen szépen haladtak a rekonstrukcióval."
Én kb. 8-10 éve jártam a csókakői várnál, tehát jóval a felújítás előtt. Kocsival mentünk és a vár alatti földes, füves térségen parkoltunk le (gondolom, most itt alakították ki a pakolót). Nem volt igazán kiépítve az út sem, derékig érő gazban (csalánban) és sűrű bozótban vezetett a keskeny ösvény ill. a vár is nagyon rossz állapotban volt (sokhelyütt bokrok nőttek a falakon, mállott a kőzet ezerrel stb.) de mégis nagyon különleges hangulata volt az egésznek.
A felújítás óta nem jártam ott csak képeken ill. a TV-ben láttam (Ráday-féle műsor) az eredményt, de nekem őszintén szólva egy kicsit túlzottnak tűnik az új ráépítés. Én inkább az állagmegóvás híve vagyok (annak viszont nagyon) inkább, mint az ilyen túlzott ráépítkezésnek. A felkiáltójelként az ég felé meredő toronycsonknak is teljesen megváltozott a formája...
Persze, ez csak az én szubjektív véleményem, de azért kíváncsi lennék, hogy Nektek mi erről a véleményetek?
A honlapjukon csak a felhívás látható, semmi egyéb.(teljesítők, tagok, program, egyéb)
Tudtok erről többet?
A vicc az hogy a célként kitűzött 100 vár meglátogatásán 70 %-ban már a felhívás idején túl voltam, de persze ezt fénykép nélkül ugye nem bizonyíthatom.
A kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán bizonyítani?
Érdemes-e klubtagságot teljesítményhez kötni?
Milyen perspektívát, programot , összefogást, és eredményeket nyújthat egy ilyen mozgalom?
Múlt hétvége: Simopntornya és Ozora. Ozora mrá egy éve látogatható, de tele van gagyi kiállításokkal (kiv.: Illés Gyula kiállítás.) Simontornya kapujáról pedig még mindig nem sikerült lecserélni a Kádár-címert.
Üdv Arx!
Ha találsz számomra hasznos dolgotlégyszi tedd meg, hogy "begyüjtöd".
Egy Balassi leszármazott, bizonyára nem veszi rossz néven ha megkeresed Kékkővel kapcsolatban (legalább is remélem).
balassi_i@freemail.hu
üdv:
várfundáló
Azt tervezem, hogy az idén végigjárom azokat a helyeket (itt elsősorban természetesen várakra gondolok!) ahol élete során jó Balassa Bálint uram megfordult.
Nem is olyan rövid a lista!!!
Fura, hogy már szinte mindegyiket meglátogattam ezelőtt, de Kékkőn még nem jártam.
