Minden, ami nagyformátum: fa- kardán- és műszaki gépek; tájkép és portré; lyukak a harmonikán, a kazettákon és a fotós magánéletén; tippek és trükkök, mit hol: nagyítógép házilag, szpotméterek, filmek, filmcserélő sátrak, zónarendszer, valamint: kit, mikor és miért néztek hülyének legutóbb (GPS koordinátákkal); meg Miért Nem egy Kamerás Mobil?
Mamiya Press 23-hoz keresek 6x9-es mattüveget, 65mm-es obihoz gyári keresőt. Plusz tippeket / ajánlatokat, hogy milyen nyeles vakut lenne érdemes venni hozzá.
még van idő megnézni!!! Szvsz érdemes, én 400km -t utazgattam érte (na jó, nem csak ezért...), és tetszett.
az ideírás oka: a képek nagy része 1*1.5m -re van kihuzatva, és ha az ember beletolja a képét 5 centire, akkor is látszanak a legkissebb részletek.
nekem azért (is) megdöbbentő, mert eddig túlnyomórészt kisfilmről, meg digiről láttam a sztenderd méreteket, a 30*45öst, vagy max. az 50*75öst.
így ez -nekem- döbbenet volt, teljesen emberléptékűvé tette a kiállítást, odamentem a képhez, és az volt az érzésem, hogy mindjárt az arcomba fújja a füstöt, vagy bemutatkozik.
és ez nem mai, hanem századeleji nyersanyagra van nyomva...
a Frans Lanting képekkel összevetve (méret és az ebből eredő hangulat terén) azt látom, hogy tiszta időben tájra, szocióra, (és meg lehet gyilkolni) riportra, ha az eredmény kiállításra kerül, semmi sem hozza vissza az NF/KF érzését.
Hááát... Az árakkal nem vagyok nagyon tisztában, de szerintem ezekre a masinákra tkp. bármilyen nagyformátumú központizáras obit rá tudsz applikálni, max. az obihoz való előlapot magadnak kell megfabrikálni. Horribile dictu: megveszel egy szakadt, kopott, szutyok ezeréves alapdeszkás 9*12-es utazógépet, amin csak az obi jó, és kiszereled. Általában nem túl bonyolult, de ilyen ügyekben stgellert kollégát érdemes keresni, ő a flexelés és a buhera nagymestere. Errefelé mostanság valszeg ritkán fog járni, írj neki mélt.
150 EUR-ért szvsz el kell hozni a cuccot, ha eldöntötted, hogy neked ilyen masinéria kell, ennyiért, ha jó állapotú, akkor nagyon bagó... Esetleg nekem nem tudsz egyet? :D
kellene 1 kis segitseg. tudok egy calumet 203-at 150euroert, de obi nelkul. az a kerdes mennyiert lehet ehhez obikat szerezni.
ez a gep az http://fotoartmagazin.hu/otview.php?id=100
elmentek a panton http://www.panton.hu/ boltba, vesztek sikólemezt, ami 0,5-től 6 mm vastagságig van és egyszál snicerrel meg pár pillanatrasgasztó cseppel olyan keretet varázsoltok magatoknak, amilyet akartok.
Ja, persze. De az csak egy dolog, egy bizonyos elképzelés megvalósításáért nem lenne érdemes beruházni egy 4×5-ösbe, hisz, gondolom, bérbe/kölcsön nem lenne lehetetlen stb., azóta viszont eszembe jutott még ez-az, meg úgy egyáltalán, és ezért gondoltam. Nem tudom, szerintem, ha valakit elkezd komolyabban izgatni ez a fotózás nevű őrület és van benne némi maximalizmus a minőséget illetően, előbb-utóbb eljut a kisfilmtől a KF-en át a nagyformátumig, vagyis voltaképp a gyökerekig. Mert ugye ezzel kezdődött valaha a 19. században a buli.
A lényegalényeg: 38 nem, 47, 58 kirajzolja a 4×5-öt, rekeszelve, kisebb mozgási lehetőségekkel, és jó drágán persze. Az, hogy ki, mire használja őket, más kérdés, és ízlés és kreativitás dolga. Az, meg, hogy tájképfanok mihez kezdenek ezekkel, az ő dolguk, én sok minden egyebet is el tudok képzelni. És az is ízlés dolga, ki, milyen objektívet részesít előnyben, enyhe vagy extrém vagy stb., nagylátót. Minden az elképzeléstől függ, a koncepciótól.
Pontatlanul fogalmaztam, kb. ezt kellett volna írnom :
"Lehet úgy is, ha van az obidon mélységélességi skála (pl. Mamiya RB, RZ 67-eseken a gyakorlatban jól használható nincs, mert ami van az nagyon hiányos, kevéssé, ill. egyes objetkívek esetén pl. 140-es macro, egyáltalán nem használható, de akkor sem, ha közgyűrűket használunk, pedig ez az a terület, ahol ez igazán fontos lenne)
Öröm számomra, hogy érvekkel sikerült tisztázni a (látszólagos) véleményeltérést.
Persze lehet a temat is merni de hatha a kozvetlen kep merese pontosabb eredmenyt ad. Igen, hasonloan mint a laborfenymero (aminek hianyaban en szinten spottal meregetem a papirt).
jó kis link! az egyik pdf-ből a sinarbooster2.pdf ből egész jól kiderül, az exposure metering 2. fejezetnél lévő képből, hogyan működik!
Optikus, lehet, hogy megy a dolog...
De amennyire látom, náluk is van valamifajta korrelációs adat, be kell mérned a legsötétebb és legvilágosabb pontot adott rekesznél és valahogy az alapján számol.
