Természetesen Hraskó professzor ezt nem tudja matematikailag bizonyítani. A bizonyítás Korom dolgozatában van, és számszerűen igazolja a kettős Doppler-effektust:
Velem lehet alkudni, az emisszió akár folytonos is lehet. Nem arról vitatkozom, hogy miként van, csak arról, hogy miként nem kehet. Közvetítő közeg nélkül nem lehet. Amit itt írsz, nem más, mint a Newton féle közvetítő közeg nélküli távolbahatás, ami lehetetlen. Számszerűen persze kijönnek a dolgok, mert a nonzó éa a taszító erő között csak az előjel a különbség. Azonban egy vonzó erőhatás tényleges létrejöttéhez hatásmechanizmus szükséges, csakúgy, mint egy taszítóhoz. A taszítás igen egyszerű, a hatás-ellenhatás, rakétaelv, stb. gyönyörűen magyarázza. Azonban két egymástól több milliárd km-re lévő égiest közötti vonzás magyarázata ennél sokkal több fizikát és jóval kevesebb matematikát igényel.
Gyözöcske, a két fundamentális mezö elég a kölcsönhatás közvetítéséhez. A statikus erö két töltés szorzatával arányos, az e.m-mezönél + elöjel, a g-mezönél - elöjel áll a szorzat elött. A négy stabil részecske körül az eröböl (a töltésböl) levezetett távolra ható statikus mezök vannak. Ez elég a vonzó és taszító erö magyarázatához mindenféle közvetítö közeg nélkül. Az atomoknak van alapállapota bizonyos energiánál és ez az energia függ a Planck állandótól. De ezen kivül nincs kvantált energia tárolás. Az atom folytonosan veszi fel és adja le az energiát. A Planck állandó csak a rezgésszámot kvantája a továbbiban. Az emission nem kvantumos fotonokkal/gravitonokkal történik, hanem mint hullám.
Attól még, hogy részcske-kicserélődés helyett elemi töltéseket vezetsz be, még nem lesz érthető a vinzási erőhatás hatásmechanizmnusa. Közvetítő anyagi közeg nélkül nem lehet magyarázni.
Teljesen igazad van abban, hogy a klasszikus em tökéletetsen leírja a hullámemisszió jelenségét, de az energia atomokban történő tárolása lehet kvantumos, sőt, ezt Planck be is bizonyította. Ebből az én számomra az következik, hogy az emisszió kvanrtumosan történik, de nem anyagi részecske formájában, hanem rövid rezgési impulzusok formájában, amelyek áttevődnek a közegre(éterre).
Kíváncsi lennék, hogy minként próbálod értelmezni a vonzó erőhatásokat közvetítő közeg nélkül. Ha sikerült, akkor igazad van. Bővebben kellene megmagyaráznod, mert jelenleg nem hogy kételkedem benne, de egyenesen lehetetlennek is ítélem. Lehet, hogy tévedek.
Köszönöm, hogy elfogadtad a feltételeket, és hogy hajlandó vagy a vitára.
Kérdéseidre a válaszom:
1.) Én úgy értettem, hogy Korom Gyula az abszolút nyugalomban lévő éter (fényvezető közeg) modelljét, és ebben a modellben az abszolút időt használja.
2.) Én úgy látom, hogy Korom modelljében a fény az éterhez képest mozog c sebességgel.
3.) Ahogy én értem, az étermodellekben a fény nem a hangnak megfelelően mozog az éterben, mert döntően nem longitudinális hulámzás, hanem megközelítően úgy terjed benne, mint a vízhullámok a vízfelszínen, tehát döntően transzverzális hullám (egyszerűség kedvéért figyelmen kívül hagyva az elektromos és mágneses rezgések egymásra merőleges voltát, és a térbeli (gömbfelszín mentén történő) terjedést.
4.) A hullámterjedés leírására számos képlet használható, ezek közül Michelson és Morley (http://www.aip.org/history/gap/PDF/michelson.pdf) mindössze az alábbi összefüggést alkalmazta (lásd alábbi eredeti közlemény 336. oldalát):
a.) T + T' = 2DV(V2-V2) (1)
ahol T = D/(V-v), és T' = D/(V+v), tehát (1) az időtartam az oda-visszaúton a mozgás irányában, D az A és a B megfigyelők távolsága( a karok hossza), V a fény sebessége az éterben (ma c-vel jelöljük), és v a Föld sebessége az éterben. Michelsonék a matematikai egyszerűség kedvéért nem vették figyelembe a térbeli viszonyokat, mert az nem is szükséges ahhoz, hogy okfejtésüket meg lehesen érteni.
b.) A megtett út hossza oda-vissza a mozgás irányában (negyedrendű tagok elhagyásával):
s1= 2D(1+v2/V2) (2)
c.) A megtett út hossza a mozgásra merőlegesen oda-vissza:
s2 = 2D*SQR(1+v2/V2)
d.) Az útkülönbség = Dv2/V2
e.) Elfogatás után az útkülönbség nagysága = 2Dv2/V2
Michelsonnak és Morleynak nem volt szükséges ennél bonyolultabb matematika alkalmazására, illetve bemutatására ahhoz, hogy mondanivalójukat teljes alapossággal és mindenre kiterjedúő érthetőséggel kifejtsék.
Korom okfejtésében (http://www.wbabin.net/science/koromh.pdf) - főként implicit módon - az alábbi képleteknek van jelentőségük, egyéb képlet használata a mondanivaló megértéséhez nem szükséges:
a.) c=s/t, ahol s az út, t a megtételéhez szükséges időtartam.
b.) c= lambda*mű, ahol lambda a hullámhossz, mű a frekvencia.
c.) optikai útkülönbség = fényforrás pillanatnyi távolsága a pontszerű A megfigyelőtől, mínusz fényforrás pillanatnyi távolsága a pontszerű B megfigyelőtől (egyidejűség esetében).
d.) Fáziskülönbség = optikai útkülönbség/hullámhossz (a fok-radián átszámítást egyelőre nem tekintve)
e.) Valóságos Doppler-effektus az éterben a fényforrás előtt(vagy után), ha a fényforrás v sebességgel mozog az éterben:
lambda1 = lambda0(1-v/cosalfa)
f.) Látszólagos Doppler-effektus a megfigyelő mozgása miatt:
lambda1 = lambda0(1-v/cosalfa)
Más matematikai összefüggés, illetve a bonyolultabb problémák megoldásához szükséges hullámegyenletek használata a MM-kísérlet eredményének kielemzéséhez nem szükséges. Ne véletlen, hogy Michelsonék sem használtak ilyen összefüggéseket.
Egy feltevés helytállóságát az igazolja, ha a következményei empirikusan igazolhatóak. A QED egy csomó jóslata nagyon pontosan, elég sok akár 11 tizedesjegy pontossággal igazolt (elektron/müon anomális mágneses momentuma, atomi spektrum (Lamb eltolódás stb.), müon atom spektruma és még lehetne sorolni tovább).
"Az e.m.-mezönek van hullámszerü háttérsugárzása. A vakuum-ingagozás mit is jelent a QED-nak nevezett crackpotban? "
Az általad "QED-nek nevezett cracpot" abból indul ki, hogy az elektromos és mágneses térerősség nem lehet egyszerre nulla, ezért nulla pont körül ingadoznia kell, még akkor is, ha foton nincs jelen. Az ún. "crackpot" kvantumelektrodinamika a saját eszközeivel képes volt kimutatni az e.m. fluktuációt a fotonmentes vákuumtérben. Eszerint a kvantált elektromágneses sugárzási tér fizikai állapotát leíró állapotfüggvény vákuumállapotban nulla pont körül ingadozik. A lényeg: Lamb és Retherford kísérlettel is ki tudta mutatni a vákuumfluktuációt, amely összhangban van a QED-del.
Kedves Iszugyi, ha azt állítod, hogy a QED-del szemben nem a sugárzási tér kvantált, hanem a forrástér, akkor ezt igen precízen, hibátlanul és főleg hézagmentesen előzetesen le kell tudni vezetned. Amíg ezt nem teszed, nem hisz neked az sem magamat is beleértve, aki keveset tud a QED-ről.
A lista rövid: A klasszikus e-dinamikát kvantált e-töltésekkel, Maxwell-egyenlettel akzeptálom. E mellett új, hogy a gravitációt is elem g-töltések okozzák, és a g-dinamikához is Maxwell-féle egyenletek járulnak. Csak négy stabil részecske létezik és ezeknek csak kétfaja elemi töltése van, az elemi e- és g-töltés. A köcsönhatást csak ezek a töltések okozzák. A Planck állandó meg egy Lagrange multiplikátorja a kvantált töltésekböl kiinduló mezöknek. Ez az egész. - A lista sokkal hosszabb azokkal az elméletekkel amiket nem akzeptálok: Kezdve a Galilei UFF-jával, Newton egyenletével, a SR és az ÁR-tel, a foton-hipotészissel, a m(g)=m(i)-vel az E=mc^2-tel és az egész SM-lel, meg Einstein meggörbített terével. Ezek azok az elméletek amiket Te megtanultál.
Én beidéztem a teljes weblapot, mindenki megnézhette magának. Ez olyasmi, amit Te bezzeg nem tettél meg. Te hazudtál, és engem vádolsz vele.
"Hát épp itt van a probléma! Csak kétfajta kölcsönhatás van az e.m. és a gravitáció. Az SM kizárja a gravitációt és behoz két nem létezö kölcsönhatást. Ezért crackpont az SM. Foglalkozzál evvel a crackponttal addig amig pénz kapsz rá. Nincs sok idöd már."
A Standard Modell csupán csak minden eddigi részecskefizikai kísérlettel összhangban van. Az általad sokat szidott elmélet sok tizedesjegyre megjósolja a müon és elektron mágneses momentumát, rengeteg szórási hatáskeresztmetszetet, bomlási állandót, szögeloszlásokat, polarizációs arányokat ad meg, amiket ki lehet mérni és egyezik a mérésekkel. Precíziós mérésekkel ma már a sugárzási korrekciókat is megvizsgálták.
A két nemlétező kölcsönhatás: akkor ugye a W meg a Z bozont szerinted fel sem fedezték? Azok micsodák, amiket a gyorsítóban láttak? És ez még csak a gyenge kölcsönhatás. Hogyan magyarázod a mélyen rugalmatlan szórást (partonok, Björken skálázás, logaritmikus sértés), az elektron-pozitron párkeltés platóit, a Drell-Yan folyamatot QCD nélkül?
"Mond Lingarazda felforrt a világ mert minden tömeg átváltozott energiává? Miért van még anyag? Én látom az anyagot, ha kinézek az ablakon. Ez mindig is volt!"
Akkor pedig nem teljesül az elméleted egyik alapvető jóslata. Mehet a szemétbe.
Az e.m.-mezönek van hullámszerü háttérsugárzása. A vakuum-ingagozás mit is jelent a QED-nak nevezett crackpotban? Higgs bozonokat hiába keresik lázasan. Ilyenek nem léteznek.
Kedves Gyözöcske! Én nem támogatom a részecske-kicserélödési marhaságokat. A vonzó és a taszító eröket csak elemi töltésekböl vezetem le, amikkel a négy elemi részecske el van látva. A gravitáció vonzó és taszító erejét is. Egy kb 10^-20 cm sugarú gömbökön kivül a négy stabil részecske úgy viselkedik, mint ha kétfajta elemi töltése lenne. Ezekböl levezethetö az e-dinamika meg az általam megfogalmazott új g-dinamika. Nem kell hozzá semilyen éter. A fénykibocsátást a mikroszópikus rendszereknél csak hullámtulajdonság jellemzi, amit a klasszikus e-dinamika gyönyörüen leír. Csak a töltések vannak kvantálva, a mezök nincsenek kvantálva.
Megismétlem az ajánlatomat, úgy látszik nem vetted észre, mert nem válaszoltál. Vagy én nem vettem észre a Te válaszodat.
Válaszoltam rá a 11119-ben. Bemásolom.
Ok.
Egyet tennék hozzá: csak akkor dönthető el a vita, ha az érvelés matematikai precizitású. Tehát világosak a kiindulási feltételek, és teljes részletességében egymásra épülnek az állítások.
Kezdetnek néhány kiindulási feltételt érdemes lenne világosan, egyértelműen tisztázni, valamennyi kérdés Korom étermodelljében értendő:
1, Van-e bármiféle az időt érintő jelenség, vagy globális abszolut időt használ
2, Korom étermodelljében a fény az éterhez képest terjed-e konstans sebességgel? Ha igen, a terjedés olyan jellegű-e, mint a hangé a levegőben? Mivel úgy tűnt, Korom cikke ebben a kérdésben nem világos, ragaszkodom egy rendes matematikai képlethez a hullámterjedés leírására.
Erre gondoltam én is, vagyis az e. m. tér vákuum-ingadozására, a Higgs-bozonok lázas keresésére, és ennek összekapcsolására a sötét anyaggal, sőt egy kicsit merészen a sötét energiával. Ezek természetesen más tulajdonságű terek, mint a XIX. századi vívőközegnek elképzelt éter. Én mégis éternek nevezem a vákuumteret, miért is? Mert köze van a fényhez, és egy kicsit fricska is a dogmatizmusnak. Kutató lévén (nem fizikus) ebben kicsit élvezkedem, nézzétek el nekem :-)
Mond Lingarazda felforrt a világ mert minden tömeg átváltozott energiává? Miért van még anyag? Én látom az anyagot, ha kinézek az ablakon. Ez mindig is volt!
Hát épp itt van a probléma! Csak kétfajta kölcsönhatás van az e.m. és a gravitáció. Az SM kizárja a gravitációt és behoz két nem létezö kölcsönhatást. Ezért crackpont az SM. Foglalkozzál evvel a crackponttal addig amig pénz kapsz rá. Nincs sok idöd már.
