Ezek szintén az OKT útvonala közvetlen közelében vannak, én pedig a teljes útvonalat végigjártam tavaly.
A regéci várhoz már sajnos nem volt időnk felmenni, közvetlenül előtte sötétedett be, úgyhogy a nyeregből már húztunk is le eléggé elcsigázottan Regécre. Ugyanazon a napon volt még korábban Boldogkő, azt is csak az útról néztük, tudtuk, hogy nem fér bele a kitérő, akkor még kemény téli körülmények voltak, így is nehéz volt tartani a napi távot.
Füzéren viszont voltunk a várban, hisz véletlenül épp a várkapitánynál volt a szállásunk, és másnap a várral kezdtünk. Igen kitartó idegenvezetést kaptunk, a munkálatok nagyon-nagyon (!!!) jól haladnak, kis túlzással mintha soha nem romosodott volna a vár, úgy néz ki most!
Néhány nap múlva lesz pont 1 éve, hogy ott voltam a Kék Túra útvonalát járva. Akkor (így télidőben) szünetelt a helyreállítás, de láthatóan megkezdődtek már korábban a munkálatok.
Megmondom oszinten, en nem igazan varbarat, hanem leginkabb muemlekbarat vagyok. A templomok es a regi epuletek jobban erdekelnek, de persze szeretem a varakat is, es egy csomonal voltam, csak nem digitalisak a kepeim es nincs scannerem. Meg annyira nem is jok. Amugy egy kis onreklam.En "uzemeltetem a polidilin a Budapest rehabilitacioja nevu topicot. Mindig igyekszem friss hireket ollozni.Akit erdekel, szivesen latom a hozzaszolok kozott.
Már régóta tervezek egy biciklitúrát a csábrági várhoz, ipolysági indulással, a bozóki vár érintésével és Korpona végállomással. Kb 80-100 km (nem számoltam ki pontosan még) és igen nehéz terepnek tűnik a térkép alapján. Majd tavasszal lesz aktuális, ha nem lesz akkora sár. Érdekel valakit?
Nagyon szívesen... senkitől sem sajnálok egy szívet melengető hegymászást a csúcsra :-))) Te nem fényképezel esetleg, most ebben a témában szeretném bővíteni az ismereteimet!
Szlovákia K-i részén, Kassa városától messzebb, K-i irányban hullámzik a Zempléni mesterséges tó. Ettől É-ra emelkedik a Vihorlát nevű hegység, ebben található Jeszenő várromja, a nevét adó falutól { szlovákul Jasenov} órányi járásra.
A turistaút elég kemény, mivel a hegygerincen nyílegyenest vezet felfelé!!! :-( hátizsákkal elég fárasztó volt, + a falubeli kocsmában jól besöröztünk, ezt ki is izzadtuk rendesen...
-- Jeszenő várában két éve voltam, a legkülső {harmadik védőöve} vagyis az ó-olaszbástyás várfal igen lerombolt állapotú -- kb. max. 2 m -től a földig lerombolva látható -- Ha jó tudom, akkor 1644-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege ostrommal elfoglalta és megrongálta. Látszik, hogy főleg a külső -- hadászatilag korszerűbb védőövét rongálták meg, míg a középsővár falai szinte teljes magasságig állnak. Így védhetetlenné téve, a továbbiakban már nem is használták a földesurai. A XIX. század vége felé az egyik Andrássy gróf vadászkastélyt akart belőle kiépítetni, ekkoriban kisebb mértékű felújításokat végeztek rajta, de ez nem érintette a külsővár falait, azok maradtak romosak.
-- A berencsi váralaprajz a bajmóci várkastélyban vásárolt kisebb méretű, de annál hasznosabb váras könyvből származik. Címe AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002} Csak fekete-fehér képek és rövid szlovák várismertető, de nekem a legfontosabb a modern, pontos váralaprajzok voltak benne! Én gyűjtöm a különböző váras könyveket, amikor csak Szlovákiában vártúrázok, de a legtöbben csak színes fotók találhatók, azt pedig én is tudok készíteni, míg a jó "szakirodalom" arrafelé is ritkaságba megy.
-- Én is szeretnék Tőled kérdezni: nagyok jók a fotóid! Milyen gépet használsz? Tavasszal akarok venni egy digitális fényképezőgépet, mire ügyeljek, mit tudnál ajánlani nekem?
Sziasztok ! Nosztán várának a maradványai felől érdeklődnék, ami Tolna megyében Nak község közelében található állítólag. A varak.hu ból kiindulva annyit megtudtam, hogy XIII. századi de a pontosabb helyéről és az állapotárol nincs információm. Van itt valakinek ezirányú adata ?
Ami a 46. oldal ismeretlen várát illeti, biztos, hogy nem Saskő {Te Sasvárnak említed} -- az csupasz sziklagerinc végén emelkedik, kerek ágyútornya igen jellegzetes! -- Barkón gondolkodom még, de utána kell nyomoznom...
Ami Berencset illeti, abban viszont nyertél :-) Az archívumomban böngészve, a szlovák web. oldalról nyert képekkel hasonlítottam össze és megleltem a belsővár D-i helyiségsorát ábrázoló képekkel -- árulkodó jel volt az 5 szabályos ablak + a sarkon az öregtorony égbenyúló csonkja {kiköpött nógrádi vár!}
Bizonyítékul néhány kép:
Hát eléggé riasztó, hogy már a trianoni kis Magyarország várainál is előfordulhatnak ilyen tévedések! De ez a kötet direkt a Kárpát-medencére kinyúlóan akarta bemutatni az erősségeket!
Nekem még pozitívum volt, hogy a végén megemlítette a kiadás előtt lévő Engel--könyvet, ami szintén alapművé vált a könyvtáramban... sajnos a szerző azóta már elhunyt :-(
Nekem az első kiadású Szabóky-féle könyv van meg... gyönyörű szép színes képek, vastag borítású fedél -- első látásra nagyon szimpatikus kötet. Aztán ahogy a nagy világot bejárt várbarát lapozgatja, úgy tűnnek fel sorban a hibái {amiket én fedeztem fel}:
-- 34. old. -- A kép Sirokot ábrázolja, míg a szöveg Salgót ismerteti
-- 46. old. -- Bal felől előttem ismeretlen vár :-( míg a szöveg Szaláncot említi meg
-- 78. old. -- Bal felől előttem ismeretlen vár :-( míg a szöveg Zsolnalitvát említi {a jobb oldali kép már helyes!)
-- 119. old. -- Míg a képen Vitány romladozik, addig a szövegben Várgesztes szerepel
Hát én ennyit találtam benne {1996-ban az ára 6892 Ft. volt!}, azóta láttam, hogy újra kiadták -- a hibákkal együtt :-(((
Segítséget kérnék, az előttem ismeretlen erősségek beazonosításában....
Hátha érdekel valakit. Ajándékba megkaptam J.E. Kaufmann- H.W. Kaufmann: Középkori várak c. művét. A magasságos tudja viszont, hogy mikor fogom elolvasni, lévén, hogy tornyosul egy csomó elolvasandó könyv még és most is itt ülök, ahelyett, hogy olvasnék:-(((
Ahogy én nézem az egész palota komplexumban egyedül a bejáratát védelmezte kaputorony. Amiről mi beszélünk az a fénykort ábrázoló kép bal felső sarkában emelkedő többszintes palota, melynek sohasem volt tornya! A XV. századi uralkodók már finnyásabbak voltak, mint 200 évvel előbb élt elődje {lásd IV. Béla} aki még az igen vastagfalú "Salamon-toronyban" bízott. Persze ő a saját bőrén tapasztalta, milyen is amikor lóhalálában üldözik a kutyafejű tatárok!!!
Közlöm a királyi szállás metszeti képét:
Gyanúm szerint tovább fogják vinni az építkezést -- mivel minden politikai szövegben ott van a műemlékvédelem jelszava -- Visegrád pedig a nagy beruházások közé tartozik! Az persze már a szakemberek között is hatalmas vihart kavar, hogy ebből az egészből mennyi a hiteles, mennyi pedig az amit beleképzelünk!
Ami a visegrádi királyi palotát illeti, az, szerintem a magyar műemlékvédelem „állatorvosi lova” amin megtalálható az elmúlt évszázad össze jó és csúf ötlete. Mivel nem én vagyok az építésze, csak, mint jó szándékú amatőr várbarát tudom közkinccsé tenni a véleményemet. Nézzük csak először is a királyi szállás történetének főbb mozzanatait:
Tehát felépül – lerombolják – széthordják – ismét felépítik – jó kis történet, míg szerencsésebb országokban még az egykori királyok hálósapkáját is mutogatják, addig felénk örülhetünk, hogy két kő egymáson megmaradt!
Tehát én mindenképpen a történelmi műemlék fennmaradására szavazok, amit csak az alapfalak felmagasításával, fedett terek létrehozásával lehet megvalósítani, hogy az abban létesített kiállítások vonzzák a fizető nagyközönséget. Mert én ugyan személy szerint nagyon szívesen eltúrázom a Mátra hegységbeli Oroszlánkő várához, hogy ott eltöprengjek a szinte semmi látnivalón… de én fanatikus várbarát vagyok, és az átlag nem az!!!!
Az átlagos városi ember szereti az érdekes látnivalókat, ahol a múzeumi tárlatokon kívül lehet enni és inni is…stb. ebből nőtte ki magát a visegrádi palotajátékok is. Ezt sem ítélem el, én is megnéztem egyszer… utána viszont bevágtam magam a pilisi hegyekbe, mert tömegiszonyom lett L L
Szerintem a „nagy beruházások” {nagy profitot hozó) várak hasznából kellene valamennyire felhozni az erdők mélyén, gazdátlanul pusztuló romokat! Mert ők is a múltunk részei!
Kösz szépen a két linket, nem ismertem őket... beraktam a Kedvencek közé!
-- Nekem Szepesvár és Zsolnalitva nőtt legjobban a szívemhez, de egyre inkább vonzanak a szinte teljesen elpusztult, alig látható maradványokkal létező várhelyek, mivel ott teljesen "beindulhat" a fantáziám -- vajon milyen lehetett, kik élhettek itt, hogy telhettek azok a bizonyos sötét középkori évszázadok? A nagyobb, jobban kutatott várak mellett egyre inkább előtérbe kerülnek -- ahogy felénk fogalmazzák -- "történelem nélküli" erősségek -- pedig azok is létező objektumok voltak -- csak, hát nem maradt róluk okleveles adat, amit a kényelmes történészek egy meleg irattárban el tudnának olvasni. Ilyenkor kerül előtérbe a régész, aki a zord természet mélyéről ássa elő az évszázados titkokat. Éljenek a névtelen várak!!!!
-- Ami Sirokot illeti, elég régen túráztam arra. Egy helyi lelkes vállalkozó üzemeltet a Várhegy alatti utcában egy kisebb kempinget, ahol faházban vagy sátorban lehet nyaralni. Ő szervezett egy mini várjátékot a siroki várban, nem tudom ez a hagyomány folytatódik-e most is? A jelenlegi feltárásról nem tudok, már vagy öt éve elég sok részét konzerválták a falak tetejének.
Kösz szépen a dícsérő szavakat, a várakhoz mindig jó orrom volt...
Igazad van, ahogy néztem a listámat, bizony sok minden lemaradt róla, ami még a könyvespolcomon roskadozik:
-- Zrínyi Könyvkiadótól: Várak a Balaton körül, Várak a Bakonyban, Várak Baranyában, Gyula, Arad, Székesfehérvár, Eger, Esztergom, Szeged, Kanizsa, Győr, Szigetvár, Komárom, Felvidéki várak -- Buda nincs meg, csak a fontosabb adatokat másoltam ki a könyvtári kötetből {ellopni már nem mertem}, ugyanígy tettem a Várak a Hegyalján {Tokaj, Szerencs és Ónod várai} című könyvvel is...
-- Meg van a Gerő László: a helyreállított budai vár {1980}
-- A szlovákiai fekete várkönyvek közül: Trencsén, Árva, Lubló és Szepesvár
-- Sajnos az osztrák várkiadványok ismeretlenek előttem, mivel lakóhelyemhez sokkal közelebb van a Felvidék, ezért is vagyok inkább arra járatos :-)
Közlöm a várakkal kapcsolatos könyveim címét {TKM könyvekből sokkal több van!}:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. {1996}
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű
Legeza László - Szacsvay Péter: Felvidéki utakon I. {1994}
Ludovit Janota: Slovenské hrády II. {1935, hasonmás 1996}
Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. {1983}
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980}
Szabóky Zsolt: A Kárpát medence várai {1996}
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra {1979}
Csorba Csaba: Regélő váraink {1997}
Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon {1984}
Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996}
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmond korban {1977}
Engel Pál: Az ország újjáegyesítése {Századok 1988}
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994}
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955}
Gerő László: Magyar várak {1968}
Gerő László: Várépítészetünk {1975}
Fiala – Vallasek – Lukács: Spissky hrad {1988}
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977}
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében {2001}
René BeBeau: Középkori magyar várak és várromok {2001}
Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban {1996}
Kisari Balla György: Száz várrajz Württembergben {1998}
Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából
Dercsényi – Kaiser – Koppány: Magyar várak {2000}
Gink Károly – Vargha Balázs: Magyar várak {1993}
Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török hódítás korából {2000}
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku {2002}
Tolnai Gergely: Templomvárak, erődtemplomok Magyarországon {2001}
Németh Adél: Kárpátalja {1997} Panoráma „mini” útikönyvek
Herényi István: Magyarország Ny-i végvidéke 800 – 1242 {1997}
Házy Jenő: Pozsony vármegye középkori földrajza {2000}
Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón {1825, hasonmás 1981}
B. Kovács István: Gömörország {1997}
B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak {1973}
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok {1990}
Kőváry László: Erdély régiségei {1892, hasonmás?}
Gyöngyössy János: Székelyföldi vártemplomok {1995}
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása {1873}
Vofkori László: Székelyföld útikönyve I. – II. {1998}
Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben {1977}
Varjú Elemér: Magyar várak {1932, hasonmás 2004}
Száraz Miklós György: Emléklapok a régi Magyarországról – Várak {2003}
Varjú Elemér: Magyar várak {1932}
Ján Hajduch: Slovenské hrady {1972}
Rózsa György: Városok, várak, várkastélyok {1995}
Jalsovszky Katalin – Tomsics Emőke: A tegnap világa {1992}
Száraz Miklós György – Tóth Zoltán: Emléklapok a régi Magyarországról {2002}
Szentpétery Tibor – Kerny Terézia: Az Olttól a Küküllőig {1990}
Castrum Bene {1989} Várak a XIII. században – Szerkesztette Horváth László
Veszprém – Várnegyed {300} – Tájak, korok, Múzeumok kiskönyvtára
Somló-hegy – Tájvédelmi körzet {497}– Tájak, korok, Múzeumok kiskönyvtára
Devecser – Esterházy kastély {448}– Tájak, korok, Múzeumok kiskönyvtára
Csesznek – Vár és falu {453} – Tájak, korok, Múzeumok kiskönyvtára
Veress D. Csaba: Devecser évszázadai {1996} -- 486 oldalas helytörténeti mű
Veszprémi múzeumi konferenciák 9 – Veszprém a török korban
Bakonyi Múzeum Veszprém – A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei {1985}
-- Ezen kívül mindenféle kis-nagy kiadvány, amit csak az adott várnál lehet kapni {megszállott szuvenír-gyűjtő vagyok...:-)))
Valóban, ezen Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás {bocs azon uralkodóktól kiket kihagytam..} nagyon elszörnyűködtek volna -- mégis azt mondom, hogy hálát adok annak az építésznek, aki végre túl mert menni a Velencei Karta ajánlásán -- ha valaki kéri, megmagyarázom ezt! -- és végre nem alaprajzokat látunk csak, mint annyi éven keresztül!
Örülök, hogy jártas vagy az építészeti fogalmakban, szívesen olvasnám a várépítészettel kapcsolatos véleményedet, bármilyen témakörben... végül is ezért kopogtatjuk a billentyűzetet, így télidőben!
Nagyon nem tetszett nekem a boldogkői csokipapír. Már régen voltunk ott, de valami nem tetszett. Minden megvan rajta - majdnem - de furcsállottam.
Szóval fordítva van. Gondolom, a negatívot megfordíthatták véletlenül vagy ilyesmi, mert ami balra van, az jobbra kéne legyen. Tükör.
A vakolathoz. Talán Zsolnalitva a legjobb példa ahol sok vakolat megmaradt a falakon valamilyen világos barnás árnyalatban. Szóval - annál a várnál - tudjuk, milyen szín volt. Hát ez a visegrádi érdekes egy képződmény. Szép lenne, ha volnának szép épségben maradt váraink, de ha műromot akarunk, nem a régi helyén kéne építeni.
