Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Kiváncsi lennék, mennyire működik a gyakorlatban. Mármint nem az, hogy adnak magokat, azt elhiszem, de mi lesz belőle a vetés után. Nem egy helyen vetettem vadvirágos rét keveréket ügyfeleknél, mindenhol fiaskó lett a vége.
judit! sajnos még melegebb van a pincében, mint gondoltam. 15 fok, a nappali 1-2 fokok mellett. ott a kazán, hiába a 40x40-es rácsos szellőzőnyílás. de a kazán nélkül is meleg lenne szerintem. akkor marad a füge dugványok elföldelése?
Mégiscsak mértek meszet, most nézem. De az 1,4% szerintem elég minden növénynek, ami nem különösen kalciumigényes. Én valószínű, hogy inkább ammónium-nitrátot használnék pétisó helyett.
A hagymányos szerves trágyázást (ha arra gondolsz) lehetetlenné tettük azzal, hogy a felület nagy részét (500 nm-t) befüvesítettük. Lehet ezt bírálni, de mi már nem vagyunk fiatalok, és a fűnyírás még mindig könnyebb, minthogy ekkora területet gondozzunk folyvást talajfelszínként. Nem tudunk ásni, nem tudjuk ezt a szikrázóan kemény földet kapálni stb. És manapság már segítőt sem találni, aki pénzért elvégezné ezeket a munkákat.
Marad a fű, és az azon keresztüli meg a fák bokrok körüli szabadon hagyott felület trágyázása granulált és foyékony tápanyagokkal.
Ez az ajánlás nekem is furcsa. Havonta pétisózni... Aztán csak jól kimosódik. Inkább egy jó adag trágya, az a talaj szerkezetét is javítaná.
Az Amalgerol valószínűleg jót tesz, de a citromsavazás szerintem nem megoldás. Olyan növényeket kell keresni, melyeknek jó a talaj kémhatása úgy, ahogy van.
Mindig az adott körülményekhez kell növényt választani, nem a kiszemelt növényekhez próbálni alakítani a talajt. Még ha ideig-óráig megy is, hosszú távon nem megoldás, csak állandó küzdelem lesz a vége.
Persze előnyösebb a 7 alatti pH, mint a 7 fölötti, de a 7,1 az említésre méltóan magas?
Ha magas a pH, akkor viszont miért pétisó, és nem ammónium-nitrát, vagy ammónium-szulfát? Kalciumtartalmat pont nem mértek? Az megmondhatná, hogy jó ötlet lesz-e pétisózni.
Én annyira nem értek ehhez, hogy nem is goldolok semmit a kapott talajvizsgálati eredményről!
DE mi ezt a vizsgálatot egy ismert/elismert talajtanász szakember javaslatára végeztettük el, és ő ekként értékelte tavaly a kapott eredményeket:
"A vártnál rosszabb a helyzet! De nem reménytelen!
Erősen kötött talaj, levegőtlen és a ph is magas! (sok a nátrium és a mangán!)
Kevés a nitrogén, a többi makró elem meg sok!
Jövőre csak nitrogén Pétisó havonta 2dkg/m2! Na meg Amalgerol havonta az egész területre! Öntözővíz ph-t is meg kellene még nézni a vízmű közleményében. Lehet, hogy citromsavazni is kell!"
hát igen, szolnok környéke tényleg kezd egy félsivatagos hellyé válni. gyakran nézem a radart, ha van mit, illetve a csapadéktérképeket és -adatokat is figyelni szoktam, és hát sokszor elborzadok, amikor elképzelem, hogy milyen lehet arrafelé kertészkedni. még ebben a csapadékosnak mondható évben is csak 300 valamennyi eddig az idei csapadékösszeg arrafelé. plusz még melegebb is van, mint az ország nagyobb részén és ezek szerint a talaj sem túl jó. mi az, amit érdemes ott ültetni, vetni?
azelőtt azt hittem, hogy én egy nagyon szerencsétlen, aszályos helyen lakom. persze, itt is nagy szárazságok voltak tavaly és tavalyelőtt, de még így is a top 3 legcsapadékosabb térség itthon a bakony, szóval amióta nézem az országos adatokat, már tudom, hogy pont hogy a szerencsésebbek közé tartozom. van tőlem 500 méterre egy automata, amit folyamatosan figyelek, az azt mutatja, hogy itt már 800 mm fölött jár az éves csapadék mennyiség.
Nálam 50 volt az Arany féle kötöttségi szám. Öt centi homokot ástam be (Ugrálni kellett néha az ásón), megrotáztam. Második évben már könnyebb volt ásni, azóta mindig megy bele komposzt, szervestrágya ( Ló, juh, marha ) idén már egészen jól termett minden. Locsolni persze kellett. Besenyszög, Mihályi lapos.
Mi azon a részen élünk Szolnok megyében, amiről már 150 évvel ezelőtti szövegekben is úgy írtak, hogy aszályháromszög. Ez ma csak rosszabb. A talaj pedig a lehető legrosszabb, mert ez a rész hajdan a Tisza árterülete volt, és nem azt tapasztaljuk, hogy ide rakta volna le a folyó a termékeny hordalékot, hanem kimosta az életet adó anyagokat a földből, és maradt egy betonkemény kötött talaj. Megnézettük laborban a talajösszetételt, és siralmas képet kaptunk róla!
Így aztán kénytelenek vagyunk rendszeresen locsolni, amit csak csapvízell tudunk megtenni, ha egyáltalán valamit akarunk a kertünkben, és azt nem tehetjük meg, hogy kidobjuk az összes permetezést igénylő növényt, mert akkor nem sok mindenünk lenne. Nálunk pl. a tűztövist is permetezni kell a mozaikos varasodás megelőzésére, ami vagy sikerül vagy nem.
Szerencsére a füge gyönyörű, a két hatalmas nyírfánk is egyre nagyobb, és ezek nem igényelnek törődést. És újabban az eukaliptuszok bírják jól.
Levélbolha időnként nálunk is van, néha sok, de nem foglalkozunk vele. A mieink jól elviselik, és egy idő után el szoktak tűnni a bolhák. Mi nem permetezzük, ha kicsit gyűrött a levél, hát gyűrött, a növény kibírja. Nem nézzük közelről és kész.
Olyan dísznövényt elvből se tartok, amit permetezni kellene. Ha nem bírja, lecserélem. A cserszömörce nálunk bírja. Homokos talajon vannak, nagy részüket nem öntözzük.
Üdv Nóra! Igen, van nagyon szép bordó levelű cserszömörcénk. A meleget tényleg bírja, de növényvédelmi szempontból szinte a legtöbb bajunk van vele! Megtámadta tavaly a szömörce levélbolha, és az idén is előkerült. Az ágak végén lévő szép, fiatal leveleket szipókázza, és ezek természetesen nem gyógyulnak meg attól, hogy permetezéssel megöljük a bolhákat. Lásd:
Amikor megvettem a két kertet, ezek az eredmények születtek.
