Persze ha elfogadod azt a marhaságot, hogy a méterrudak a valóságban is megrövidülnek, akkor nincs mit tenni.
Ennek nézz utána, mert ez nem igaz. A Lorentz-Fitzgerald kontrakciót kísérletekben is kimérték. Pl. ködcsatornában az ionizációs csatornák változásait a sebesség függvényében. Itt álló rendszerben történik a kontrakció!!!
A fenti kontrakció kétségtelenül valóságos. Látszólagosnak legfeljebb az mondható, hogy ha felszállunk egy mozgó testre, úgy hisszük a méréseink alapján, hogy nem rövidült meg.
naivul én arra gondoltam, hogy a rádióhullámok sebessége eltérő grav. térben más, tehát időbeli különbség adódik, de mivel ez nem akkumulálódik az általad leírt technológia miatt így 1 év vagy 100 év az teljesen mindegy. De kössz, hogy utánanéztél.
A radiocontrolled órák veszik egy atomóra által mért idő alapján kisugárzott rádiójeleket. Ehez igazítják az idejüket és a saját időalapjukkal mutatják az időt. Ha elegendően gyakran, pl óránként veszik a szinkronizáló rádiójelet, akkor óránként tudják utánna igazítani a mutatott időt. Ezért azután tetszőleges idő elteltével is szinkronban járnak a többi hasonló órával, a max eltérést csak a pontos földrajzi helyük ismeretének hiányából adódhat.
Ha jól tudom a radiocontrolled órák is atomóra alapján sugározzák a pontos időt. Szerintem ezzel is lehetne kezdeni valamit. Két rádióirányítású órát elhelyezni 10-15 emelet különbséggel, majd egy év múlva újra összehozni őket egy asztalra. Ekkor talán 1 másodpercnyi különbség is adódna. ( ?) .
:o)))))
Ez viccnek nem rossz!
Komolyan azért nem gondolhattad, hogy a rádióadó jelei valamiért ritkábban érkeznének az egyik órához....
Ha jól tudom a radiocontrolled órák is atomóra alapján sugározzák a pontos időt. Szerintem ezzel is lehetne kezdeni valamit. Két rádióirányítású órát elhelyezni 10-15 emelet különbséggel, majd egy év múlva újra összehozni őket egy asztalra. Ekkor talán 1 másodpercnyi különbség is adódna. ( ?) .
Ha a méterrudak rövidülését elfogadtad, akkor ez sem képtelenség. Egyébként is, Pál számára 0 az odaút is, és a visszaút is, hiszen ő nem mozog a saját rendszerében. Csak a barátja, illetve Péter mozog felé.
Csodálkozom, hogy az alábbi egyszerű cáfolat még nem merült fel senkiben.
Péter és Pál álljanak egy inerciarendszerben.
Barátjuk 8 fényévre lakik tőlük, ugyanebben az inerciarendszerben. Pál elhatározza, hogy meglátogatja barátjukat. Odafele 0,8c sebességgel megy, visszefelé lassabban jön, csak 0,6 c-vel.
Pál számára a specrel szerint az odaút 4,8 fényév, a visszaút: 6,4 fényév.
Nemde mégiscsak képtelenség, hogy két egymásoz képest nem mozgó pont között az odaút rövidebb, mint a visszaút, ill. hogy ezen utak összege nem egyenlő a két pont közötti táv kétszeresénél. Vagy elszámoltam valamit?
Nagyon jó ez a diszkusszió. Lélegzetvisszafojtva lesem, kijön-e valami... Nagyon szép lenne elvinni egy gimnáziumi osztály elé és bemutatni: tessék gyerekek, itt a relativisztikus effektus!
Ugyan notebookkal nem fog menni, de azért talán van más megoldás. Nem emlékszem, a GPS rendszer nem sugároz órajeleket? Azok vételkor mért frekvenciája is függni fog a vétel földrajzi magasságától... Ha jól rémlik, a GPS segítségével házilag már raktak össze relativitáselméleti kísérletet, méghozzá elég pontosat (talán valami fénysebességmérés vagy ilyesmi).
A mobiltelefonokba is terveznek atomórát, így hétköznapokba is beköltözhet a relativisztikus idődilatáció kimutatása:
Az új miniatűr atomóra képes lesz a pontos időt mutatni nemcsak a mobiltelefonokban, de akár a PDA-kban vagy a Smartphone-okban is. A pontos idő mutatásán kívül a szakemberek szerint elméletileg biztonságosabbá teheti a vezeték nélküli kommunikációt és precízebbé a navigációt is. Az atomóra magjának magassága kereken 4 mm, szélessége 1,5 mm, az energiafogyasztása pedig alig 0,075 watt. A rendkívül precíz műszer a fejlesztők szerint 300 év alatt mindössze egyetlen másodpercet téved
Talán nem tudod, mennyire pontatlan órákkal... :-)
A PC-ben egy tipikus oszcillátor 14.31818 MHz-es, és ha nem vették a fáradságot hogy egy trimmerrel pontosra állítsák, akkor kb. 10e-4 pontos. Ha trimmerrel behangolják, 10e-5.
Ha kicseréled egy TCXO-ra (ez egy fém tokba zárt, precíziós, hőkompenzált kvarcoszcillátor, akkor 10e-6.
A legjobb, amiről tudok, kísérleti körülmények között, pénz nem számít alapon szilárd anyaggal elértek, az 10e-11. Ezt hűtött zafirral csinálták.
Tudom, hogy pontatlan órákkal kell dolgozni, éppen ezért gondoltam fix kompenzációk mellett statisztikai kiértékelésre.
Egy igen egyszerű példa: van egy órád, ami megbízhatatlanul jár, átlagosan napi plusz/mínusz 50 nsec ingadozássa egy másik, hasonló órához képest, ismeretlen okok miatt.
Azt várod, hogy egy ilyen óra a toronyban szisztematikusan nap 1 nsec-el gyorsabban jár mint lent.
Ezt ellenőrizni tudod statisztikailag úgy, hogy egy hosszabb ideig lent járatod, majd ugyanannyi ideig fent. Ha elég hosszú ez az idő, akkor a két átlag 1 nsec eltérést mutat, ezzel detektálható a hatás.
Persze 7 nagyságrend zajt már igen sokáig tart kiszűrni így. :))
Milyen kvarcok vannak a számítógépekben? Hány Mhz-esek és hány jegy pontosak?
Azt én is tudom, hogy atomórával minden könnyebb, de azt akartam kideríten, hogy ilyen eszközökkel lehet-e valamire jutni.
Elvileg a Pentiumtól kezdve minden processzorban van egy számláló, ami az órajelet számolja. Ezzel ma kb. 3GHz-es, azaz 1/3 nanosec felbontást lehet elérni.
Nem a felbontás a kérdés, hanem a pontosság. Annak az akárhány GHz-nek a meghatározó eleme egy kvarc, annak a frekvenciáját sokszorozzák valami FLL vagy PLL félével.
Ebből mindjárt két dolog következik.
1. A pll főoszcillátora valami totál vacak RC oszcillátor, emiatt a spektrális tisztasága botrányos, semmit se jelent a pillanatnyi fázisa, összevissza ugrál a frekvenciája a névleges körül. Teljesen alkalmatlan finom felbontású összehasonlításra.
2. Nagyobb baj, hogy maga az alapkét használt kvarcoszcillátor sem elég pontos.
Megközelítőleg sem elég pontos ahhoz, ilyen kísérletekben részt vehessen. Úgy, ahogy van, legalább 7 nagyságrend hiányzik. Összevissza változik a frekvenciája, elsősorban hőhatás, az áramkörök zaj stb miatt. Ha megpróbálnád ezeket a zavarásokat egyenként kiszedni, akkor is falnak mennél néhány nagyságrenndel az atomórák pontossága alatt. Nem véletlen, hogy egyáltalán bevezették az atomórákat, adott pontosság fölött már ezek egyszerűbbek és olcsóbbak.
Viszont maga az atomóra nem túl drága ma már. Nem tudom, az olcsóbb darabok elég pontosak-e.
Az órák abszolúr üteme nem annyira érdekes, hiszen azt akarom mérni, hogy mennyit változik az ütemük közti különbség, ha az egyiket felviszem a toornyba.
Inkább a különböző buszok (PCI, FSB) durva órajelkvantálása tűnik most nekem problémának.
Azon gondolkodom, hogy egyszerű eszközökkel hogyan lehetne megmérni ezt a gravitációs időeltérést.
Két notebookkal meg lehetne-e mérni valahogy?
Elvileg a Pentiumtól kezdve minden processzorban van egy számláló, ami az órajelet számolja. Ezzel ma kb. 3GHz-es, azaz 1/3 nanosec felbontást lehet elérni.
A nagy probléma a két számláló szinkron kiolvasása.
A modern notebookokban gigabites hálókártya van.
Nem lehetne valahogy folyamatos duplex kommunikációval elérni a szinkron kiolvasást? Sok ismétléssel valahogy talán ki lehetne szűrni a kommunikáció során fellépő zavaró késleltetéseket.
Azt is ki lehet számolni a Lorentz trafóval, hogy mennyit rövidülne a pálca, amellyel mérnék a kvázi hosszabodó utat az Osztankinó tetején. A baj abban van, hogy az arány mégse jönne ki egyre. Talán a Lorenz trafó nem klappol a 3. axiómához? Melyik a helytelen? A Lorenz trafó, vagy az axióma, hogy visszatérő mozgásnál egy ponton legalább- az órák megegyeznek? De nem örülhettek akkor sem, ha rávágjátók: persze, hogy a trafó a jó. Persze, csak ha belegondoltok. Ha nem gomdoltok bele, akkor igen.
Az osztankinói toronyban (600 méter) már kb. napi 6 nanosec az eltérés, egy hónap alatt Hafele-Keating nagyságrendű hatást lehetne kimutatni mai atomórákkal is.
Miért nem nézed meg a honlapot, amit belinkeltem neked, ha kíváncsi vagy a specrel út és idő transzformációira?
Ideiglenesen hidd el nekem becsületszóra, hogy a specrel nem feledkezett meg az útról. Aztán, ha megnézted a honlapot és úgy látod, mégis megfeledkezett, megvitathatjuk hogy hazudtam-e neked.
