Jól elgondolkodtattál!
Lehet hogy nem is volt ilyen ókori neve?
A partján lakók valószínű sohasem nevezték latinul így.
Vajon milyen forrásokban található meg a Pontus Euxinus?
Már az is érdekes, hogy a Nagyobb tenger elnevezés már 1255-ben dokumentált.
Az olaszok hívták Mare Maggior(e)-nek, velencei tájszólásban Mar Mazor-nak.
Ez már önmagában megkérdőjelezi a Pontos Euxeinos változatok általános elterjedtségét 1255-ben.
Latinul nincs, a fordításból nehéz vállalkozni az eredeti megsaccolására, ráadásul Györffy Kazária tartomány és a Krím azonosságát sugallja. szögletes zárójellel.
"I KAZÁRIA TARTOMÁNYÁRÓL (!!!milyen érdekes, sk.)"
Nem annyira meglepő, hiszen a Kaspi tengert ma is Bahr al Khazarnak (Kazár-tengernek)hívják az arabok.
De remélem érzed, hogy itt arra lenne szükség, hogy mi van a latin szövegben?
A szövegmagyarázatból nekem éppen úgy tűnik, hogy nem az ókori neve szerepel a latinban.
Anonymus is Pontusnak (Fekete Pontusnak) nevezi. Éppen a jelző a kérdéses.
201. old.
I KAZÁRIA TARTOMÁNYÁRÓL (!!!milyen érdekes, sk.)
Tudja meg tehát felséged, hogy az Úr 1253. esztendejében május 7-én a Pontuszi-tengerre szálltunk, amelyet köznyelven a Nagyobb tengernek mondanak.
Jegyzetek, szövegmagyarázatok 439. old. Pontuszi-tenger -Pontus vagy Pontus Euxineus a Fekete-tenger ókori latin neve.
Egy karnyújtásra van a könyv tőlem: Magyar ritkaságok, 1986, Julianus barát és napkelet felfedezése (Györffy Gy.) Rubruk útleírása 1255-ből 201. old.
Ráadásul egy éve(?) még a Kossuth rádióban is késő este is hallgattam!
Csapodi Csaba könyvét ismered?
Gombos F. Albin munkásságáról hallottál?
...azt a meglepő kijelentést tette nekem, hogy 'lelepleztem Anonymust. Egy korai humanista volt ő." Ennek a kijelentésnek felel meg 1937-ben megjelent 'Catalogus'-ában Anonymusnál az a datálás, hogy a Gesta interpolált szöveg 1350 tájáról.
Nem tudom.
Egy kérdés az, hogy mikori a meglevő másolat, ha másolat, és egy másik az, hogy a kézirat mikor keletkezett.
Ha hamis, akkor sok minden lehetséges.
Ha nem hamisítvány, akkor nyilvánvalóan valamelyik Béla utáni évtizedekben, ami 1070-1280 közé szorítja be.
I. Béla mellett szól:
- I. Béláig az összes királyt és a más magyar krónikákban is szereplő fejedelmeket említi, kivéve Fajsz/Falisz-t, akit viszont Bíborbanszületett kortársként említ.
- I Béla után egyetlen király nevét sem említi és a királyt nem sorszámozza.
I. Béla ellen szól:
- Szent István néven említi Istvánt, akit 1083-ban avattak szentté, I. Béla halála után vagy 20 évvel, tehát mindenképpen ez után készülhetett a mű. Közben volt Salamon, Géza és László. Ezekről nincs szó.
- A kunok emlegetése is későbbi időpontot valószínűsít. A Volgán csak 1055-ben keltek át.
Az I. Béla mellett szóló érvek negatív érvek, valaminek a hiányából próbálnak következtetni, ennél nyomósabbak a pozítv érvek, amik valaminek a megtörténtét állítják.
Ezért én nem tartom valószínűnek, hogy I. Béla jegyzője lett volna Anonymus.
II. Béla 1141-ben halt meg, így 1150-1280 közé lehet szerintem datálni Anonymust.
Biztos vagy abban, hogy amit ma 1350 körülinek mondunk, az az eredeti forma?
Magát a tartalmat, annak megírásának időpontját, a másolati szövegek változatlanságát nem vonom kétségbe. De el tudom képzelni, hogy a legrégibb másolatunk esetleg 15. századi.
