Végül is nem lódított az eladó, mert tele volt a tartály. A baj az, hogy megfagyott az a nyomorult folyadék, ráadásul mivel más a viszkozitása (és a fagypontja is), így elcsorgott a hengerekben - érdemi munkát nem végezve... Ha nem ilyen hajnali fagyok után kellett volna buzerálni a gépet, akkor még tovább* tartott volna rájönni erre az apró 'csínyre'.
*Kapnak-e delejt a mágnesszelepek, nem-e megszorultak a szelepek, nem-e eresztenek a tömítések, s így tovább.
Legjobban úgy tudnám szemléletesen leírni, mintha 3 rétegű kartont hajtogatnál. Amik a középső rétegre merőleges hajlítások, azok értelemszerűen nagyobb erőt igényelnek, mintha hosszára hajtogatnád. Namármost ha van egy CNC élhajlítógéped, aminél elfogadjuk, hogy nem szórja a fokot, az remek egyforma mondjuk derékszögű oldalú dobozkákat fog hajtogatni neked mindaddig, míg a szálirány nem fordul, mert onnan az egyik oldal nyitottabb, a másik csukottabb lesz.
Nem hogy tábláról táblára, de még táblán belül is pl nem mindegy, hogy az alkatrész szálirányban, avagy arra merőlegesen van kivágva, mert hajlításnál jönnek ám a meglepetések, ha a kivágós a jobb anyagkihozatal érdekében így is, úgy is tett belőle a táblára :)
Kissé egyszerűsítettem a dolgot, nem tudok/akarok ide olyan képleteket varázsolni. A lényeg, hogy csak a számlálóban volt vagy 3 szögfüggvény mindenféle műveletekkel, és még volt nevező is. A 3. átalakítás után alig fért el egy sorban. Csak hogy gyakoroljunk.
"A közgázon meg direkt (sin x*cos x)/tg x és hasonló függvényeket kellett volna deriválni, amiből első lépésben is kétszer akkora képlet lett, hasonló, mint amit felírtál, aztán ez csak tovább nőtt."
Érettségi után 10 évvel kezdtem a közgáz egyetemet levelezőn. A matek oktatást elég komolyan vették. Én meg a 10 év alatt elvégeztem egy bölcsész egyetemet, és tanítottam magyart és történelmet egy középiskolában, a matekhoz maximum szorzás/osztás szintjén volt közöm. Én kivételesen még tanultam deriválni/integrálni a gimiben, de az egyenletek rendezése, levezetése meg hasonlók 10 év alatt teljesen kiesett. A közgázon meg direkt (sin x*cos x)/tg x és hasonló függvényeket kellett volna deriválni, amiből első lépésben is kétszer akkora képlet lett, hasonló, mint amit felírtál, aztán ez csak tovább nőtt. A legtöbb esetben a második sortól már nem másoltam, amit a tanár felírt a táblára, értelmetlen lett volna. Nem is értem, hogyan tudtam közepesre levizsgálni, de sikerült. Szóval én is sok hasznos tudást felszedtem az évtizedek alatt. :)
Akkor képzeld el azt a fejet, aki már 1991-'92 óta nem látott ilyen krixkraxokat. Lsd.: orcámat. Mi a f*szom is lehet az az izé? Meg az a sok miskulancia és mianeve? Valami dereng, de mi is volt annak a (sic!) izének neve? Nem annyira gyorsan, de felidéztem az apámtól tanultakat: alfa, béta, gamma, delta, üpszilon... Jó, de melyik krixkrax melyik is? Első ránézésre belegabalyodtam, mint majom a házicérnába (meg másodikra is). Most szégyenszemre tanulhatom újra azt, amit amúgy nem is tanítottak. :/ Ilyen idősen kell pont most megmarhulnom... Az elmebaj is ilyen: azt mondják, hogy elmebajtól szenvedek, pedig szinte minden percét élvezem. :)
A felhasználás során nem kell (ene nekem) ismerni ezen dolgokat. Beállítom, hogy 10mm szénacélhoz, és ha nem lép fel műszaki hiba, akkor ennyit elég is tudni. S ahogyan megfigyeltem, itt többnyire tapasztalati úton lehet leginkább célhoz érni. Azaz az anyag is gyártásról-gyártásra, tábláról-táblára változik - csak egy nagyon kicsit, de észrevehető mértékben (ezt a pl. a hengerítés közben is elég jól meg sikerült figyelnem). Csak most lemezvágógép beüzemelés vala és nem lenne ildomos elbasznom egy pár milliós gépet... Amúgy meg (gugli translate & copy paste):
F – nyíróerő;
σb – anyagszilárdsági határ;
ξx – a vágott lap megnyúlása;
h – lemezvastagság;
α – pengeszög;
z – a nyírt rész hajlítóerő- együtthatója;
y – az elülső él oldalirányú hézagának relatív értéke;
x – a prés befolyási együtthatója.
Amúgy nem bonyolult, csak nagyhirtelen elszörnyedtem a képlet láttán. Elszoktam én már az ilyen szörnyűségektől...
Ebben mint képletben gyakorlatilag semmi nehézség nincs, csak egyrészt ismerni kell a peremfeltételeket, másrészt bár a szigma b az valószínűleg a vágandó anyag szakítószilárdsága, az epszilon x pedig talán a nyírási feszültség (rég volt, nem vagyok benne biztos), de a tg alfából az alfára csak tippem van vajon mi (vagy a nyírási szög, vagy a kés élszöge), az x meg az y meg aztán bármi lehet.
Mivel itt mindenhez is értünk: adott egy nagyítólencse. Semmi extra nincs, szép kerek 20mm átmérőjű. Hogy lehet meghatározni, hogy hányszorosat nagyít? Lézer kéznél van, ha az segíti a mérést.
