A monitort a következö dolgok tudják csesztetni (a teljesség igénye nélkül):
-asztali számológép tápja
-asztali lámpa trafója
-nyomtató falbadugós hálózati tápja.
-hangszórómágnes
-a gyerek által egyszer a képernyöhöz nyomott hütömágnes (amivel kis cetliket tudsz a fridzsider oldalára tapasztani)
-a ház elött közvetlenül elmenö BKV (egyenáramú!) átkötökábel (én emiatt két tévémet cseréltettem ki a vásárlás napján...)
Úgy hogy ne keseredj el, sikerült egy tartós problémát (gumicsontot) találnod...
hát persze, hogy Neked szól! Nézd meg a sasszi hátulját, lehet, hogy rajta van a tipus vagy pecsételve, vagy egy kis aluminium táblán.
Én meg vettem egy _rádiót_!
Sangean ATS909 25th Anniversary Edition. 150 kHz-töl 30 MHz-ig folyamatosan hangolható, az URH-ja meg a szokásos CCIR (86-108 MHz). AM, USB, LSB és FM vételre alkalmas, az AGC kikapcsolható, ilyenkor RF MGC van helyette, ami az elöerösítöre is hat. A KF sávszélessége változtatható, 300-egynéhány állomás frekvenciája és neve vagy RDS adata tárolható el. Hétfön este Augsburgban hallgattam a magyar adókat középhullámon, meg belekóstoltam az RH amatörforgalomba is (föleg CW-n, mert ilyet már nagyon régen nem hallottam, és hiányzott a fülemnek...). A hangminösége igen jó, és hallgatóval sztereo tud lenni. Tartozik a készülékhez egy RH külsö antenna nagyon jópofa dobozzal, egy 110-230 V között átkapcsolás nélkül bármilyen feszültségre bedugható kapcsolóüzemü tápegység, egy bör tok meg egy sztereó fülhallgató. Átszámítva kb 58eFt volt, vámot meg nem fizettem rá, mert nem járt felém a vámos :-))).
Nagyon meg vagyok vele békélve, ez tényleg egy jó rádió.
Most már csak egy RH adótáblázatot kellene beszerezni, hogy pl magyar adás melyik világtáj felé mikor és milyen frekvencián van.
A halogén izzóhóz tartozik egy jókora tarfó... Az asztali lánpákban ez többnyire a talpba van beépítva.
Az is lehet a hunyó. Bár egy rendes trafónak kifelé nem nagyon van mágneses tere, de ezek az asztali lámpák nem igazán hájtek cuccok...
Helo.
Nem. Négy méter van köztük. Amúgy ez a jelenség már az elején is megvolt, csak dilemmáztam, hogy visszavigyem-é. Ugyanis csak a szöveges dolgoknál zavaró, de a családom többi tagját akkor sem zavarja.
Most egy külcsön monitorral vagyok fölszerelve; napokon belül eldöl, hogy kapok-e új monitort vagy mit.
Azért kösz. Ja, egy 12 voltos halogén izzós asztali lámpa volt mellette, -ami ugyebár on-line be van dugva a konnektorba- de nem hinném, hogy ő a tettes.
cucu
Ismét távol voltam néhány napig, köszönöm a segítséget. A könyvtárban nincs semmiféle Kádár (legfeljebb János), megpróbálkozom Szegeden vagy a fővárosban.
utazo
A 80-ra végzödö csövek novál csövek, és akkor a készölék legkorábban a '60-as években készülhetett. Az "E" sorozat 6.3V fütöfeszültségü. Az EZ80 egy kétutas hálózati egyenirányító, a EM80 meg a "varázsszem".
A Cleopátra pedig tényleg egy jó rádió, nekem is van egy, és az is mászik, de nincs türelmem szétkapni, meg fél év múlva az új varicap-pal is mászna...
Helo.
Nekem nincs hifi-tornyom, de nem is hiányzik. Van viszont egy Cleopátra rádióm. Erre esküszöm most is. Szerintem szuper. Egyszer graetzet kellett cserélnem, de semmi többet. Igaz, hogy pár perc után kicsit elmászik a tuner, de már úgy van beállítva, hogy 1 perc után lesz tuti. Ez van. Ebbe inkább nem mennék bele.
Az előerősítő IC-k sem egyformák, de a balansszal korrigálni lehet a különbséget, végül is azért van.
Ja, és egyszerűen rádugtam a videó antenna kimenetét és tök jó lett vele minden. (A padláson van egy 4-5-ös sávú síkantennám a TV-hez.) De ezzel nem dicsekszem...
Hali: cucu
Kedves Werner Zsolt!
Bocs, szabadságon voltam, nem tudtam a fórumot olvasi. Szóval épp az a baj, hogy teljesen szétkaptam a rádiót, és már nincs meg a hátlap. Szerintem háború utáni típus lehetett, a csövek miatt is (EZ80, EM? mint hangolásjelző, meg csupa
ilyenek, asszem noválnak hívják a szagirodalomban)
utazo
Azt hiszem, nem is annyira pénz kérdése az egész, inkább idö meg életforma. Hol van ma nyugalmad leülni egy rádió mellé, olvasgatni, és közben keresgélni az állomások között? Persze és is akkor kaptam rá a DX-elésre, mikor éjszakákon át rajzoltam a müszaki rajz meg ábrázoló geometria beadandókat. A rádióm meg egy öreg Orion Falurádió volt, még csak nem is szuper, hanem egy 2+1-es audion.
Ma tényleg luxusnak számít egy folyamatosan hangolható, szelektív, érzékeny sávvevö, de vannak azért még fellelhetö életképes régi példányok, amiket rendbe lehet hozni. Csak hát a rendbetétel is rengeteg idö. még akkor is, ha megfelelö müszerezettséged van, meg hát a hullámvadászat, az végképp nem egy tízperces foglalatosság. Mindenesetre néha hiányzik. Hiányzik, mint minden, ami nem rohanás és pénzhajhászás.
Helo.
Nekem erre sosem volt se helyem, se pénzem. Így aztán szép lassan megmaradt az egész nagy rádiózás álomnak. Pedig most is kedvet kaptam hozzá, miközben olvastalak. Tényleg az a lényeg, hogy jó messziről jöjjön.
Kár, hogy pénzt is kell keresni...
cucu
Azt hiszem, kicsit elkanyarodtunk az eredeti témától.
Én most is szeretném a rövidhullámot hallgatni, ha lenne mivel. Náha , ha van lazításre szánható idöm estefelé, mikor terjed rendesen az RH, szeretem/szeretném tekerészni a rádiót, belehallgatni zenékbe, hírekbe, nem baj, ha torz, csak messziröl jöjjön. Ilyen szempontból nem csak az RH érdekes, hanem az hosszúhullám is. Az elmúlt három nyáron olyan autót sikerült kapnunk Skóciában, amiben HH-ra is képes rádió volt. Este a Highland északi csücskén is hallani lehetett, hogy "Radio Sztanyica Zvjezda, vüszila szprahi", ami, ha nem csalódom, csehszlovákul van, és a hírek elött adják szignál helyett. Hírek után meg nagyon jókat zenéltek.
A hetvenes években nagy divat volt a TV-DX is, a TV távolsági vétel. Tulajdonképp teljesen élvezhetetlen dolgokat sikerült nagy kínkeservek árán a képernyöre csalni, de mégis szerettük.
Én a Seregben távirász voltam, és ma is odafigyelek, ha Morse-jeleket hallok. Az internet, meg a korszerü távközlés persze elvette mindennek a varázsát, de azért talán mégsem kellene hagyni feledésbe merülni a "nem-hifi", ámde távolsági _hírközlést_.
Helo.
Nekem is van egy Sony ébresztos rádióm. A szelektivitásával nekem is gondom van. A Duna Plazában vettem 13 ezerért 2 éve. Viszont szép nagy óra kijelzoje van.
Hát, ez van. Pedig Sony.
Most készülök visszavinni a garanciális monitoromat a szervízbe, mert akkora a konvergencia hibája, hogy a képernyo jobb oldalán már rózsaszínuek a betük. Az a röhej, hogy egyszer már kicserélték más hiba folytán az egészet.
cucu
Nekem 1950-töl van meg a Rádiótechnika, bár 1950-51-ben még Rádió és Filmtechnikának hívták. Van még néhány háború elötti amatör évkonyvem, a Kádárból meg a tíz egyforma nagyságú kötet, (zöld, kék, piros, stb), meg az utána megjelent néhány nagyobb alakú, amit még véletlenül se lehet egy normális könyvespolcra betenni, meg a Csabai féle meg egyéb szervizkönyvekböl néhány, no mek Makai-féle építési könyvek.
Egyébként a telepes (csöves) táska- és kofferrádiókat gyüjtöm, bár elég késön kezdtem és igy nem túl sok darabom van.
Van viszont egy üzemképes Sonett zsebrádióm, ami az elsö magyar zsebrádió volt. Négycsöves, igen szelektív, érzékeny és nagyon szép hangja van. Az anódtelepet 8 darab 9V-os telepböl lehet neki összerakni (az eredetit már legalább 40 éve nem gyártják, de ha valakinek volna egy kimerült példány, nagyon megköszönném), a fütése pedig egy góliátelem.
Most kezdtem rendbetenni a Lorenz Nora kofferrádiót 1932-böl, K--11 sorozatú csövekkel megy, ígéretesnek tünik.
Oké, én is el szokom alkoholizálni magam, múlt héten pölö rizsborilag...
A kábelTV tényleg egy katasztrófa, és pont a középkategóriájú készülékeket érinti a legjobban. Az a baj, hogy kis hazánkban úgy kezdödött el a kábeles müfaj, hogy nem volt, és ma sem van érvényes és értelmes, megfelelö tartalmú szabvány. Egy-két éve az RT-ben volt erröl egy nagyon jó cikksorozat, de úgy látszik, Illetékes Elvtársék nem olvasnak Rádiótechnikát (sem).
Történelmileg úgy alakult, hogy nekem megvan a teljes Kádár sorozat, a zölddel kezdödöen (utána volt a kék, majd a piros, stb).
Egyébként történelmileg megint csak úgy alakult, hogy nem hallgatván a józan eszemre, hárpm hete megint csak vettem egy kalap sz@rt. A tipusa SONY ICF-M260. Rádió helyett vettem. Utaztam, és szerettem volna egy olyan szintézeres rádiót, aminél elég, ha letárolom a venni kívánt állomások frekvenciáit, és aztán már csak nyomni kell a gombot, mint Onyiscsenko Montrealban.
Itthon kipróbáltam, minden szép és jó volt, kicsi is, künnyü is, a hangja is szép, és 10 URH és 5 KH állomást tud megjegyezni. Aztán kinn volt egy nagyon erös URH adó, amit nem akartam hallgatni, meg mellette 300 kHz-re egy gyenge, amit viszont szerettem volna... Nem ment.
Ma jöttem haza, és dühömben rányomtam rögtön a wobblert a dögre, és azt tapasztaltam, hogy az elsö KF bemenetéig a sávszélessége (-3dB-s pontok távolsága a vivötöl) több, mint 2 MHz, a tükörszelektivitása pedig (a kerámiaszürö után mérve) alig -20 dB. No, hát ennyit a modern konstrukciós elvekröl. Most megyek aludni.
Helo.
Már megint meakulpa, de tegnap kissé besörözve írogattam... Ma borozok ))))
Szóval, a 32-es sorszámú írásomat nem kellett volna korrigálnom, mindössze az maradt ki belole, hogy ezen adatok az adóoldalra értendok. Tehát az adó ilyen átviteli karakterisztikával sugározza ki a nagyfrekis jelet.
A vevo oldalon pedig emiatt ki kell alakítani a Nyquist-oldalt, (remélem most jól írom, bár azt beszélik, hogy itt lehet lezsernek lenni) ami a vivot a felénél metszi. (6 db-nél.)
Én a videó-jel szélességérol nem írtam. A lényeg, hogy OIRT-nél a kép-hang távolság 6,5, míg CCIR-nél 5,5 MHz, így amit írsz a videójel sávszélességérol, az nyilván igaz. Bár a videójel sávszélessége sok minden mástól is függ, de a lényeg, hogy a hangba nem lóghat bele. De itt már szóba jön a hangpad kialakításának mikéntje és a kisugárzott kép-hang teljesítmény aránya. (1:10)
A kék Kádárkönyv nincs meg nekem, csak a lila, de a kékben volt benne a Munkácsy TV is, ugye?
Végezetül: a kor jócskán túllépett a 70-es években még elfogadott muszaki normákon. Nem csoda, ha sok mindenre vissza kell utalnunk beszélgetés közben.
Na, és ahhoz mit szólsz, hogy a kábeltévés hálózaton az 5,5 MHz-es hangtávolságot alkalmazzák? Ezt azért hozom szóba, mert szinte mindenhol problémát okoz, kerreg a hang.
cucu
1./ AGC. Vegyük az ominózus néprádiót. A hálózati verziót 1950-ben gyártotta az Orion, a rajza a kék Kádár könyv 257-ik oldalán van. Jól látszik, hogy az UBL21 egyik diódája körvetlenül a KF trafó szkunderére csatlakozva demodulál, míg a másik dióda 22pF-el csatolva a KF-hez AGC feszültséget képez, amit osztás (1.5MOhm/4.7MOhm) és szürés (100 nF) után mind a KF erösítö (UF21), mind a keverö heptódája (UCH21 H oldala) vezérlörácsára rávisz. No, ennyit a nem létezö AGC-röl. De ha pl megnézed az Orion 33-at 1937-böl, egy AB2 csö van benne, ami mindössze két dióda: az egyik a demodulátor, a másik az AGC egyenirányító.
2./ Amit a TV-röl írsz, az majdnem jó, még a Nyquist-oldalról (ugyanis a bácsi így írta a nevét) is szinte jó, amit mondasz, de a videojel sávszélessége OIRT szabványnál 5,75 MHz volt, CCIR-nél meg 4.75. Tehát az alsó oldalsáv člegnagyobbč részét levágják, és pont azért, mert a szürötechnika ennél többet a rendszer kidolgozásakor nem tett lehetövé. De ettöl ez még egy SSB-változat.
3./ Az alsó keverést nem is a müsörszórásban, hanem a vételtechnikában kell vagy lehet használni. A vevö gyártójának a konstrukciós döntése, hogy alsó vagy felsö keverést használ. Hogy pontosítsuk a fogalmat: alsó keverésröl beszélünk akkor, ha a vevö helyi oszcillátora a vételi frekvencia _alatt_ KF-nyivel rezeg. Nyilván egy I. TV-sáv vételénél, ahol pl TV1 esetén a vivö 50 MHz környékén van, a KF meg 38 MHz környezetében, gyakorlatilag lehetetlen alsó keverést csinálni. De pl egy URH vevönél, ahol a (CCIR) sáv alja 85MHz körül van és a KF 10.7 MHz, nem jelent gondot egy 74 MHz környékéröl induló oszcillátor.
Még egyszer visszatérve az SSB-re, van egy speciális eset, mikor a BFO és az LO ugyanaz. Ez az úgynevezett szinkrodin vevö, ami 0 Hz-s KF-fel megy! A LO frekvenciája megegyezik a vételi frekvenciával!
Na, mindjárt korrigálom is magamat...
A lejjebb írt 1 MHz alatt valójában a képvivot értem. Vagyis a képvivo 6 db-nél van lenyesve a szuro által. Tehát a felso oldalsáv 1,25 MHz-étol az alsó oldalsáv 0,75 MHz-éig tart a nájkviszt oldal. (És középen van ugyebár a vivo.)
Bár biztosan tudtad ezt is...
cucu
Helo.
Nem én tévesztem össze az AGC-t az AFC-vel, hanem Te írtál AGC-t ott, ahol az nincs is.
Aztán... A televízió esetében nem egyoldalsávos a jelátvitel, hanem "csonkaoldalsávos". Ez azt jelenti, hogy a vivohöz közeli, tehát alacsonyabb frekvenciájú képinformációkat duplaoldalsávval, míg az ennél magasabbakat egyoldalsávval visszük át. Erre azért volt és van szükség, mert: a teljes duplaoldalsávot pazarlás volna átvinni, viszont a képvivo átvitele elengedhetetlen a helyes videó-egyenszint helyreállításához. E nélkül ugyanis a kép világossága változna a képtartalom fügvényében. Itt jegyzem meg, hogy a fekete-fehér jelszintek közötti változás 0,5 dB-es egyenszint változást eredményezhet az eloírás szerint. Akkoriban -és talán még most is- nem voltak olyan szurok, amelyek egzaktul kiszurték volna az egyik oldalsávot úgy, hogy a vivo bennemaradjon. Ezért a CCITT szabvány szerinti egyezszég úgy szól, hogy 0,75 MHz-nél kezdodik a csonka oldalsáv vágása és ez 1,25 MHz-ig tart úgy, hogy az oldalmeredekség 1 MHz-en éri el a 6 dB-es csillapítást. Ez szabvány, és ezt hívják nikvyszt (Nájkviszt) oldalnak. (A bácsi angol volt, de Svédországban élt.)
A csokaoldalsávos átvitel miatt a demodulátor-diódán -a fent említett frekvenciatartományban, vagyis ott, ahol mindkét oldalsáv jelen van- kétszer akkora a detektált videójel szintje és ezt korrigálni szükséges a továbbiakban.
Az alsó keverést nem használjuk a TV és rádiómusorszórásban, mert nem kívánatos intermodulációs torzításokat képes eredményezni ez a módszer. A távírótechnikában viszont ez a megoldás használatos, de az más tészta és nem is igazán foglalkoztam vele. (Mestercsoport, alapfomestercsoport, fordított fázisú csoportképzés...)
cucu
A quad egy olyan állat, ami még kráterben is müxik, csak egy kicsit hátra kell dönteni hozzá (de tényleg csak egy kicsit, 5-8 fokot). Söt, ha van egy szép nagy síma panelházfal a látóteredben, akkor azt mint reflektort (vagy inkább tükröt) lehet használni a kitekingetéshez.
Én holnap reggel eltávolodok Kelet felé és két hétig csak a Magyar rádió Rh adásaiból fogok értesülni pártunk és kormányunk kapitalista munkaversenyben elért eredményeiböl, de 16-án visszaérek, 17-én kialszom a jetleg-et, es 18-tól újra rendesen üzemelek.
Kedves Qqberci!
Már megint csak sörhegygarmadahegyvonulat!
Azt hiszem, az az évkönyv megvan nekem is, majd a hét végén megnézem. Ha nem találom, majd írok.
A Qubical quad muxik belso udvaron is?
utazo
Azt mondják, nem baj, ha az antenna magasan van, csak hosszú legyen. Úgy is szokták mondani, hogy nem baj, ha hosszú, csak magasan legyen...
A hosszú kanócot az angolok Long Wire-nak, a németek Zeppelin-antennának hívják. A házba behozni szigorúan csak villámvádelem mellett (szikraköz, túlfesz.levezetö, stb) szabad! Egy 10-15 méteres drót már csodákra képes, de ezt is hangolni kell, vagy legalábbis érdemes. Valamelyik '70-es évkönyvben van egy jó leírás Hetényitöl egy padláson elhelyezhetö antennaillesztöre, ha akarod, kikotrom, hogy melyikben.
Ha tényleg komolyan akarsz DX-elni, akor viszont érdemes egy forgatható, irányított, nyereséges antennát csinálni, pl. qubical quad-ot. Ez a mai horgászbot-felhozatal mellett nem egy bonyolult lecke.
Köszönethegymegatonnák! Az a helyzet, hogy én egy különálló házrészben lakok, ami nem panel, csak ide is kihúzták a kábelt. Ez egy magas epületekol körülvett udvaron áll. Így szellozo kizárva. Lehetséges valami hosszú zsinórt kifeszíteni?
A Kádárral ne fáradj, úgy is bemegyek a könyvtárba és böngészek!
Üdv: utazo
Sajnos, a rádió csatlakozón csak a közáphullám meg az URH jön, de amikor panelban laktam, akkor a klotyó mögött futó aluminium szellözöcsövet egy Collins-sal remekül ki lehetett hangolni RH-ra antennának. Kell hozzá néhány méter drót, két darab VT forgó, amit némileg ki kell herélni, két kondi meg egy jó kalitcsévés tekercs.
Egyébként még az jutott eszembe, hogy az NDK-soknak volt néhány nagyon jó rádiójuk, régebbröl a Beethoven meg a Mozart, az újabb idökböl pedig a Capri. Ennek szabályozható sávszélességü KF-je volt! Ha egy ilyet meg tudsz csípni, az fönyeremény. Nem volt rossz egyébként a szovjet URAL táska(nagytáska vagy másnéven börönd)rádió sem, 5 vagy 6 nyújtott RH-val. Ha érdekel, kibányászom a Kádárt (nem a Jánost, hanem a Gézát), és megnézem, melyiket mikor gyártották.
NO, hát a központi antennákbólrendeletileg (meg szüröileg) ki van tiltva a RH. Nem azért, mert ezek átkos pártállami központi antennák, hanem mert a TV-csatornákkal nem összeférhetö (a csatornák közti különbség RH tartományba esik, valamint az RH vevök keveröjéböl kijutó (oszcillátor)jel felharmonikusai a TV-sávokba esnek.
Ha azonosíteni akarod, hogy milyen rádiód volt, akkor érdemes megnézni Kádár Géza "rádiókészülékek kapcsolása" könyvének az elsö négy-öt kötetét. Könyvtárban valószínüleg megtalálod, és ebben fénykép alapján vissza tudod keresni a tipust, és utána kezdödhet a hajsza. De ha tudsz szerezni egy életképes, nem összebarmolt Pacsirtát, akkor az is igen jó rádió.
Erre a topicra vártam!
Zsenge ifjonc koromban én is rádióamator akartam lenni, még az URH-A vizsgáig is eljutottam.
Három kérdésem lenne. Milyen készüléket érdemes venni ha a rövidhullámokon akarok bóklászni? (Hordozható/stabil)
A másik: nálunk központi antenna van, nem tudom ott kiszurik -e a rövidhullámú sávokat?
Végül: volt egy csöves rádióm, lemezjátszó is volt a tetején, a homloklapon varázsszemes hangolásjelzo. Szép nagy doboza volt, két hangszóróval. Sajnos szétszedtem, de szeretnék egy ugyanilyet. Tudna valaki segíteni, hogy milyen típus lehetett? (Tudom elég amator a leírás...)
utazo
Hát igen, az SSB vétel a szelektív fading-ot hivatalból kilövi, mert a BFO mindíg szolgáltatja a demoduláláshoz szükséges vivöszintet. Valamikor a '70-es évek legelején vol a Rádiótechnikában Gschwindt Andrásnak egy cikksorozata, "Középhullámú állomások optimális vétele" címmel, ami egy olyan produkt-detektoros rendszert írt le, ahol egy egyébként is stabil BFO-t PLL tartott szinkronban a nyomokban fellelhetö eredeti vivövel és így kifogástalan minöségben lehetett leszedni a zenei müsorokat is. Az persze tény, hogy egy ilyen készülék felélesztéséhez nem elég egy páka meg egy csavarhúzó.
Az FT 757-et nem ismerem, nekem még a meglehetösen öreg FT250-nel volt találkozásom, de annak a BFO-jára mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy stabil (bár az akkor elérhetö berendezések között valóban jó volt).
Volt szerencsém viszont ML1250-nel és ML400-zal rádiózni, és ezek valóban komoly berendezések voltak.
Visszatérve az otthoni rádiózásra: megszünt az a készülékkategória, amire régen azt mondták, hogy "világvevö". Már a készülékek formájával, kialakításával is bajom van. Egy rádió ne nézzen ki ürhajónak vagy fényorgonának, és föleg ne legyen több kezelöszerve, mint amennyit a tényleges szolgáltatásai igényelnek. Ne nézzen ki bonyolult müszernek és ne villogjon, mint egy idegbajos robot. Lehet, hogy konzervatív vagyok, bár pl nekem nagyon tetszik a Bang & Olufsen Beolab készüléke (bár ezen, sajnos, nincs rövidhullám).
