en ugy csinaltam, hogy tettem a tuzhely ala annyi butorlapot, hogy a teteje egy centivel legalabb a munkalap fole erjen. ha ketto, az sem baj. beallitottam mindent ugy, hogy a tuzhely es a munkalap kozott kb 3mm res legyen, es azt kihuztam sziloval. a szilo nincs kint, a resben van, inkabb homoru. megul a tetejen a kosz, de egy szivaccsal kiranthato. 6-8 eves volt amikor eladtuk a lakast, semmi baja nem volt.
Segítséget szeretnék kérni. Most készül az új konyhabútorunk-házilag. A gáztűzhelyünk - ún. szabadonálló,- valahol a szekrénysor közepén fog elhelyezkedni. Hogyan lehetne ezt a tűzhelyet összehozni a munkalappal úgy, hogy ne folyjon közzé lehetőleg semmi?
Nekem egyedül a fagyás miatt van némi kételyem (mivel kerámia ). Ha ez a veszély nem lenne szinte teljesen biztos lennék, hogy a több kN-al ledöngölt törmelék nem aprózódna tovább a személykocsi súlya alatt.
Vagy csökken a térfogata, és megsüllyed felette a burkolat. Nem véletlen nem tesznek égetett agyagot alapba. Oda zúzott kő való több rétegben, több méretben, vibrálva, esetleg sóder.
Minél nagyobb és szabálytalanabbak a darabkák, annál kevésbé tud összetömörödni. Ha vizet kap, fagyot kap, mozogni fog még bőven. Főleg, ha személyautóval terheled meg időnként...
A sódernek pont az a lényege, hogy bár különböző szemcseméretűek, de összedöngölve lehet egy homogén felületet alkotni.
Ennek többszörösét tudnám megspórolni, de inkább arra lennék kíváncsi, hogy egy agyondöngölt cseréptörmelék mitől és hogyan tudna jobban megsüllyedni mintha pl. sóder lenne helyette.
Kád helyét körbefalazzuk a perem alatt a falnál 1-1,5 cm rel alacsonyabban mint ahogy a kád pereme kívánná. A kádat beemeljül a helyére ahol lesz és lábakkal beállítjuk. Figyelem a lábak legtöbb esetben csak arra alkalmasak hogy beállítsák a kádat, teherviselésére nem alkalmasak. Ha ez megvan akkor kád ki, és félkemény ragasztóval a kád lelendő pereme alá ágyazni az ytong fal tetejére és részint a falra. Kád beemel és belenyomkod a ragasztóba óvatosan és közbe keresztbe hosszában ellenőrízni a vízet. elvileg nem lehet elrontani mivel a kád már be volt állítva lábakkal. A kitüremkedett ragasztót felül sarkosan ujjal elhúzni és szivaccsal lemosni a kádat, hogy a burkolatnak ne legyen útba. Két helyen nem árt aláfalazni ytonggal ragasztóba ágyazni szintén. Másnap a lefolyó bekötés és lellenőrzése után már elé lehet falazni.
A koszorú lényegében körbe egy vasbeton gerenda. (mondjuk ha térdfalas tetőteret akarsz, akkor két koszorú kell+pillérek) A tervezés nagyjából szerintem kijön 300e-ból a m2-ek alapján, ha az én áraimból indulok ki. Persze ha valami gebaszt talál a statikus, akkor az változtathat mindenen. Szerencsére kicsi rá az esély...
Neked is köszönöm a segítőkészséget és a számokat. Tehát ha jól számolok akkor olyan 300e és 400e lesz a tervezés és mindenféle papírmunka ha nem jön közbe semmi extra probléma.
Köszönöm szépen a tanácsot. Közben erősebben keresgéltem a témában és találtam neten árakat komplett kivitelezett monolit födémekre abból nagyjából úgy számoltam 1,5 millából jönne ki a fizikai munka része és az anyag. Viszont ebben ha jól néztem és olvastam nem volt benne a koszorú. Ez nagyságrendileg mennyibe fájhat? Szerintetek 2-2,5 millában megállna a történet engedélyekkel, tervezéssel, szakvéleménnyel együtt?
Akkor úgy indul, hogy tartószerkezeti szakvélemény (alapfeltárással, amit nem a statikus fog kiásni), mivel régi az épület+felmérés+építési engedély, rossz esetben, ha műemléki épület akkor Örökségvédelmi hivatal az engedélyező, esetleg ha tervtanácsos a terület akkor lehet tervtanácsi állásfoglalásos az engedély.
Ha csak sima engedély, akkor kb 40-50 000+ÁFA a tartószerkezeti szakvélemény ~ 180 Ft/m2+ÁFA a felmérés és az építési engedély, ha csak a födém változik és nincs belső átalakítás ~60+ÁFA. Erre jön még az engedély kiadása után a statikai kiviteli terv, aminek a költsége statikus függő, (40 000-150 000+ÁFA) Az engedélyezési terv illetéke 10 000 Ft A tulajdoni lap+térképmásolat kb 10 000 Ft+ a beszerzés költsége.
Az alapszituáció az, hogy a peremének az alja nem egyenes, ezért nem fog mindenhol felfeküdni. Végülis aláfalaztam ytonggal a peremnek a derékszögű sarok teljes hosszában.
Arra kérek szépen tanácsot, hogy mibe rögzítsem a szélét. PUR-habot nem tudom oda befújni, mert nem férek hozzá, ha bent a kád. Ha előtte fújom, akkor megköt, mire berakom a kádat. Gondoltam még sima habarcsra is, beleültetem a peremét azt jólvan.
Szerintem egy durva becslési költségnek számold ki csak a födémbe kerülő beton mennyiségét, mondjuk 15 cm vastagságban. Keress hozzá betonkeverő telepet, és betonpumpával együtt nézd meg az árakat.
Sajnos a vasalásra, meg a pontos betonlemez vastagságra csak a statikus tud választ adni, miután megtervezte. (Én épitészként azt tapasztaltam, hogy ekkora fesztvnál nem nagyon szokott vastagabb lenni 15 cm-nél)
1940-ben épült kisméretű tömör téglás épület 42 centis falvastagság vakolattal együtt. Budapesten XV. kerületben van az épület a legnagyobb fesztáv 4,8m. Tetőcsere is lesz és koszorút is kell csinálni, mert jelenleg az sincs.
Hát így, hogy 95m2 födém nem mond semmit. Milyen épület? Új? Ha új akkor az eredeti tervezőt érdemes megkérdezni, neki van joga ugyanis módosítani a terveket. Ha régi, akkor kérdés, hogy csak födémcseréről van-e szó, hány éves az épület, milyen fesztávú stb, stb. Látatlanba nem fogsz árat kapni senkitől. Mi van a födém felett? Tetőcsere is lesz egyben? Védett az épület? Melyik településen van (lehet akár tervtanácsos is az engedélyezése)
Sziasztok! Ha már szóba került a monolit födém én is kérdeznék vele kapcsolatban. Nagyjából milyen költséggel kell számolni ha valaki ilyet szeretne csináltatni. Nálunk 95m2 ilyen födémet kellene megtervezni, engedélyeztetni és kivitelezni.
Sziasztok ! Bútorasztalos vagyok,a fürdőszobánkat illetve aztán a házat is szeretném felújítani-átépíteni kisebb munkálatokkal,ehhez kellene nekem olyan víz-fűtésszerelő plusz majd kőműves és burkoló ,akinek szüksége lenne valamilyen bútorra,és így nem fizetnénk egymásnak munkadíjat,természetesen korrekt értékegyeztetéssel.A helyszín Aszód mellett van,hívjon akit érdekel.üdv.Tel:06703211163
Köszönöm a szakértői véleményeket. Ezek alapján lehet mégis marad a fagerendás megoldás, mert így belegondolva mennyi meló lenne szint biztos kicsúsznánk a költségvetésből még úgy is ha a belső munkák nagy részét mi magunk csinálnánk. Összesen van körülbelül 10-12 milla az egészre. Ebbe bele kéne férjen a tető lecserélése is ami önmagában több mint 3 milla plusz az engedélyek.
25 cm-es falnál tényleg határeset a terhelhetőség. illetve a ház korából fakadóan kérdéses az alap megfelelősége is. a monolit födémet úgy illik megcsinálni, hogy körben a tartófalakra felfeküdjön. a felfekvés a fesztáv 2,5%-a de legalább 12 cm. egy meglévő 25 cm-es km. falazatba ezt gyakorlatilag nem lehet utólag belekötni, tehát bontás.
így látatlanban, a monolit betonnál a házat vissza kellene bontani külső falakig :( esetleg a fafödém megmaradna és a gerendák felfekvése között kibetonozással (felfalazással) lehetne stabil alapot készíteni a monolitnak.
szerintem válaszd a fafödém + kiegészítő fa vagy acélerősítés + hanggátlás megoldása verziót. lényegesen olcsóbb és egyszerűbb lesz.
de a tutit majd úgyis az mondja meg aki látja élőben...
Köszönöm szépen a gyors reakciókat. Én is monolit födémben gondolkodok, mert szerintem az a legolcsóbb. Nekem is a fa födémmel kapcsolatban a kopogó hangok amik leginkább ellene szólnak. Koszorú egyáltalán nincs a házon. Ha monolit födémben gondolkozok mindenképpen kell koszorú? Azért kérdezem, mert ha kell akkor gyakorlatilag vissza kellene bontani a tűzfalakat amit nem igazán szeretnék, mert eléggé költséges lenne. A falak most 25 centi vastagok vakolat nélkül. Mekkora felfekvést kell biztosítani a monolit födémnek?
mindkettő megoldás játszik, a maga előnyével és hátrányával. szerintem előbb nézesd meg hozzáértővel és utána dönts.
mert pl. a koszorúrész kialakítása nagyban befolyásolja hogy melyik a célszerűbb. ha nem akarsz nagyobb szerkezeti átalakítást és közben folyamatosan haszálnátok fsz-et, akkor a fafödém megerősítése. ha belefér egy tető (talpszelemen, ha van egyáltalán) visszabontás és elviseled építési leázást és fsz-en dúcokat, akkor a beton.
egyet ne csinálj: a meglévő fafödémre úgy monolitot, hogy az nem fekszik fel rendesen téglafalra! a fafödém csak(!) zsaluzatnak jó, és a betonlemezt úgy kellene megcsinálni, hogy ha kiszednéd (persze csak elméletben) alóla a fafödémet, akkor is megálljon.
Én is inkább a rábetonozást javaslom a tartóssága miatt, valamint a másik változatnál elég nehéz megoldani a kopogó hangok problémáját...
Mindazonáltal készülj fel rá, ha a rábetonozást választod, akkor akárki akármit mond, át fog ázni a meglévő födémed a betonozás-locsolás során, ergo lakni korlátozottan lehet. Meg sem tudom számolni hány ilyet terveztem és felügyeltem... Mindegyik kivitelező azzal áltatta a megrendelőt, hogy a tervező hülye, nem fog leázni. Lófszt nem...
Ha a környékbeli építési szabályok megengedik (anyósomnál az 1 m magas lábazat és a 4,5 méteres engedélyezett építménymagasság együttese miatt minden további emelés "necces" lenne), akkor használhatod a mostani födémet bentmaradó zsaluzatnak is, és akkor monolit vb. födémet lehet csinálni. A födém vastagsága persze megnő rendesen, de nincs bontás a meglevő lakószinten, kevesebb a kosz, kevesebb meló, kevesebb a sitt.
Sziasztok! Régóta olvasgatom a fórumot, de csak most regisztráltam, mert felmerült nálunk is egy kis építkezési dilemma. A házunk fagerendás födémmel épült 1910-ben kisméretű tömör téglából. 10x10-es kocka házról van szó. Az alsó szintet már igencsak kezdjük kinőni így felmerült a tetőtér beépítés mint lehetséges megoldás. A födémgerendák 15x20cm-esek. A problémám az, hogy nem tartom túlságosan erősnek a födémet ahhoz, hogy beépítsük és leterheljük válaszfalakkal és bútorokkal. 2 megoldáson gondolkodom. Az első és olcsóbb megoldás. hogy megdupláznám a gerendák számát így készítve egy erősebb födémet. Erre deszkaborítás menne majd perlit és erre menne a rigipsz úsztatott aljazata. A másik jóval költségesebb megoldás az lenne, hogy lebontjuk a födémet és készíttetünk egy beton födémet. Ez a megoldás lényegesen nagyobb költséggel járna de mindenképpen lenne egy jó teherviselő födém. Ti mit tanácsoltok kivitelezhető e például az első megoldási ötletem? Statikus véleményét mindenképpen kikérem a végleges döntés előtt csak szeretnék tájékozódni mik a lehetőségeim.
Bocs a hülye kérdésért előre is, de elektromos kapunyitónál, hogy kell földelést megcsinálni. A földben elvittem gégecsőben a 230-at a kapuig, de a vezérlésnél nincs is hely ahova be kéne kötni a földet. Sajnos a beépítési utmotatóban nem irják le részletesen.
A kapukat már nem kell külön feöldelni ugye? mert oda csak 24 v megy.
"Nem ildomos szellőzetni a padloponra jó néhány napig."
köszi a válaszokat. Ez a szellőztetéses dolog mit jelent? A nappali gyakorlatilag 1 légtérben van a bejárattal, ne nyissuk ki az ablakokat tartósan? (10 perc?). Mi történik ilyenkor?
Mindenképpen kell alapozni a padlókiegyenlités előtt, ennek hiánya miatt repedhetett fel az első kör. Belocsolni a betont felesleges, az alapozó megoldja, csak kövesd a használati útmutatót. Viszont a ráirt mennyiség általában nem igaz, jó ha a75%-át teljesiti felületben...
Szeretnék egy kb 20 nm-s felületet aljzat kiegyenlítőzni. Kb 1-2 hónapja betonoztuk egy kicsit porosodik a felülete. Habár a boltban kérdezték, h rakunk-e a felületre valamit, én ezt mondtam is a burkolónak, a válasz az volt, hogy eddig sem tett, szerinte nem kell. A padlopon letevés előtt vizes söprűvel végigkente a betont.. Az aljzat gyönyörű sima lett és kb 5 nap múlva megjelentek rajta az első repedések, és mint egy jégzajlás szépen feltorlódott több helyen is. Mester vissza, akkor fussunk neki még1x. A padlopon baum-t a boltban pedig map.i műgyantás cuccot adtak hozzá 1 litert. Ha jól gondolom, akkor felütöm, kihordom, összesöpröm, felporszívózom, és lekenem? Nem kell esetleg a lekenés előtt beáztatni a betont vagy ilyesmi?
Aki esetleg ért hozzá és van tapasztalata, az kérem írja meg, kb 1 cm vastagságról van szó, most olyan kiegyenlítőt vettem, ami 2 cm-ig jó...
Hogyan tudok róla meggyőződni, hogy ez a műgyantás izé megfelelően van-e felhordva? 1 l 1:3-ban hígitható, arra gondolok, hogy hozzáöntök 1-1.5 liter vizet, és akkor kb fél literrel kellene lehúznom 5 nm-t, ami elég kevésnek tűnik....(attól tartok, h nem lesz elég a folyadék)
Nemrég én is kaput hegesztettem, de nem ekkorát. Azért írok, mert nekem sem volt bakom, és betonon csináltam ami egyáltalán nem volt sík. (és életemben először hegesztettem!) Sajnos kép nincs a konkrét megvalósításról csak egy ahhoz hasonló módszerről. A lényeg hogy a kaput elemeltem a betontól az éppen nem használt zártszelvényekkel, és gyors szorítókkal pontosan tudtam őket rögzíteni. Pl.: kapu 4 sarkánál 45 fokban letettem zártszelvényeket, és arra tettem rá a leendő kaput. Így csak a saroknál feküdt fel, majd fentről is tettem a sarkoknál keresztbe egy kisebb zártszelvényt, ami biztosította, hogy a hegesztendő sarok ne csavarodjon. Gyors szorítóval rögzítettem, (mivel nem a betonon feküdt) finoman állítottam. Beállítottam, hogy mind a 4 sarokban 90 fok legyen, végig pöttyentettem, ellenőriztem, majd végigvarrtam. A gyors szorító nem engedte mozogni és a végeredmény tök jó lett! Az egyik hasonló megoldás, már terepen: http://picasaweb.google.hu/lh/photo/vSsuYEYGS136kQQXdnFY6eKvae4O-y3mKMby4qM8bYY?feat=directlink
A kapu: http://picasaweb.google.hu/lh/photo/MR3ruUQf_E3bzxgLVNelTuKvae4O-y3mKMby4qM8bYY?feat=directlink
Szia! A legjobb az átlós merevítés. a vízszintes-függőleges merevítések esetében a varratok vannak kitéve nyomaték igénybevételnek, az én esetemben az anyag is dolgozik húzásra, nyomásra..
3,5m-es nyíláshoz én az 1db középső függőleges merevítő helyett legalább kettőt tennék be ferdén, mintha egy trapéz szárai lennének. Az 1db középső vassal 1,75m-es "kalitka" lenne, ez elég sok. De még jobb lenne, ha pl maradna a középső függőleges és pluszban berakni 2db-ot a trapéz szárainak.
Az elhúzásra tényleg nagyon kell figyelni. Én amikor csináltam, utólag hegesztettem a pallók helyének vasakat, és az is elhúzta, megcsavarodott az egész.
Itt igazából nem a merevségnél (igazából itt csak saját súlyát kell hordoznia)van a lényeg hanem a hegesztés közbeni elhúzódáson. A lakatos bakon való hegesztésnél a lényeg a mm pontosságú összeállítás síkban, ami aszfalton igen körülményes főleg hogy bele sem látsz a síkba lehasalás nélkül. Ez a sorrend jó az összeállításnál. Először a kerettet összeállítani ellenőrizni vinklire, síkra . Utána a belső kereszt, ha minden ok lehet készre varrni.
Köszi. Fura, de én laikusként(!) épp a másikat tartanám jobbnak...de hiszek neked:) Sajnos bak nem lesz, az aszfalt lesz a munkaasztal, de reméljük a legjobbakat. És a sorrendnek van jelentősége? Gondolom először a keret, s utána a merevítések. vagy nem jól gondolom?
Most azt a tippet kaptam (amire gondoltam is), hogy az első 5-6 centit vibrátorral letömörítem, és utána elhúzok egy friss réteget, és abba teszem a követ.
Én nem betont raktam, hanem (porotherm 10-es tégla) mivel a téglánál minden második sorban huzalozni kell amúgy is, a tetejére raktam két szál huzalt, és 3-4 centi habarcsot. Mondjuk nálam keresztezik egymást a falak, és egyik sem hosszabb 3 méternél. Nameg a gipszkarton álmennyezet függesztve van közé, tehát nem a válaszfalakra terhel rá.
A ferde résznél én végignyomtam egy colos deszkát teljes hosszban a szarufákhoz rögzitve, és a függőleges profilokat ahhoz rögzitettem hozzá.
Elhúzódás szempontjából az alsó összeállítás a jobb, és szigorúan síkba állított bakokon összeállítni , körbe heftelni , utána készreheggeszteni. Mondanom se kell mind ez a pontos alkartész méretre szabások után. A szemben levő varratokat lehetőleg egymás után még melegiben varrni szintén a húzódás miatt.
40*40*3-as zártszelvényből készül az úszókapum. Az alsó C-profil 60*60-as, erre kerül rá a váz. Kérdésem, hogy melyik szerkezet a stabilabb? A középső merevítéssel kapcsolatban hezitálok. A vízszintes, vagy a függőleges merevítés jobb-e vajon? 350cm lesz a kapunyílás egyébként, ~150cm magas.
na erre gondoltam. szoval teglara ha tutit akar akkor kicsi beton.
a gipszkartonra persze az a szabvany valasz amit irsz, csak a ferde resz alatt a szelemennel parhuzamos fal azert problemas, mert a profil a sarkaval er a szarufahoz, az erre meroleges meg azert, mert ha szarufakozbe jon ki, akkor nincs mihez rogziteni. a plafonnal ugyanez, ha a fogoparral parhuzamos es nem pont alatta van, lehet ugyeskedni.
Gipszkartonnál a profilokat fel lehet engedni a tető ferderészéig, ahol lehet rögziteni a szarufákhoz. Ha csak a fodópár alatti részt épitik be (kurva nagy tető kell, hogy csak az a rész legyen kihasználva :)), akkor meg arra kell egy fogadóprofilt elhelyezni. Mintha sima betonfödém-padló között dolgoznál.
Téglafal esetében már neccesebb a dolog kicsit, ha keresztezik egymást a falak, akkor nincs nagy gond, megállnak azok magukban 2.5-2.7 magasságnál. De azért egy picinyke koszorút, huzalos vasalással nem árt a tetejébe kenni végig.
szamomra az igazi kerdes mindharom esetben, hogy mivel a fodem mar adott (mar ha azt fodemnek lehet nevezni), mihez lesz a valaszfalak teteje rogzitve?
1. Tiszta megoldás, nem viszel be (sok) plusz nedvességet a házba. Ha normálisan csinálod meg (fém tartóprofilok, kétszer két réteg gipszkarton, közötte hangszigetelés), árban ugyanott vagy, mint a többinél kb.
2. Ha Ytonggal falazol, azt már csak glettelni kell, teljesen felesleges a rárakott gipszkarton. A fal-mennyezet csatlakozás mindhárom esetben kicsit necces, ki szokták nyomni festhető sziloval, az felveszi az esetleges mozgásokat. Ez az 1 pontnál is igy van.
3. Legtöbb nedvesség igy jut be az épületbe, és nagyon macerás felhordani mindent a lakótéren keresztül.
A 2-3 pontnak előnye, hogy van tömege a válaszfalaknak, hanggátlás szempontjából lényeges. (ezért kell a 2x2 rétg a gipszkartonból is).
Adott egy kétszintes, beépítetlen emeletű ikerház, ami porotherm 30as téglából épült. Az alsó szint készen van kulcsrakészen, a felső szint szerkezetkéz, de a válaszfalak nincsenek még. Az emelet tetején fagerendára erősítve van szigetelés hővisszaverő foliával.
Azt nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan csináljuk meg a válaszfalakat, illetve azt sem tudjuk, hogy egyáltalán lehetséges-e amit kitaláltunk.
1. verzió: minden gipszkartonból lesz, a mennyezet és a válaszfalak is. Ez tiszta kivitelezés szempontjából, viszont ez annyira nem tetszik.
2. verzió: Ytong válaszfalak, és azon a gipszkarton. Ez szimpatikusabb, viszont nem tiszta, hogy hogyan illeszkedik az ytong a gipszkarton mennyezethez. Simán ugyanúgy habbal?
3. verzió rendes porotherm válaszfalak és normál vakolás. Ez azért nem szimpatikus, mert csak az alsó szinten keresztül lehet feljutni, így eléggé nehézkesnek tűnik a vakolás.
Totálisan kezdől vagyunk a témában, bocs, ha nagyon konyhanyelven fogalmaztam, de valahogy hirtelen nagyon gyorsan nagyon okossá kéne válnom a témában.
Az illesztéseknél mit csinálsz vele? Illetve a szélét is le kell(ene) szegni valamivel, mert milliméterpontosan nem valószínű, hogy be tudod szabni a táblát. És amúgy is csak akkor szép, ha egyébként beleillik az enteriőrbe a fa.
Igazából a fürdőszoba plafonja, 25mm-es OSB. Gipszkartonból gondolom impregnált kellene. A festés elsőre elég bizarrnak tűnik, de aztán lehet, hogy jól néz ki.
Nemrég láttam OSB-t fehérre lefestve. Meglepően dizájnos volt. Egy próbát megérhet. Esetleg valami szép textúrájú tapéta mehetne rá, csodákat lehet művelni velük.
de hat nem a csavar viszi at a zajt. eleg, ha a parnafan fekszik fel a lap, mar akkor sincs usztatas, felteve, hogy a parnafak is mereven oda vannak fogatva a fodemhez, pl. csavarozva vannak. az egyetlen hanghid mentes megoldas parnafaval az lenne, ha maga a parnafa is uszna ebben a perlitben, vagyis nem lenne sehova rogzitve. ez viszont szerintem gyakorlatiag kivitelezhetetlen, mert lehetetlen olyan egyenes parnafakat talalni, foleg kis keresztmetszeteknel.
szoval szerintem parnafamentesen kellene rakni, de nem konnyu anyaggal, mint a perlit, hanem pl. homokkal.
meg nem dolgoztam perlittel, de az ilyen porozus anyagok eleg konnyuek, nem? ha nem lesz lecsavarozva a lap, meg fog az allni rajta? nem kell ala parnafazni?
pitylogos, kentaura, kosz az otletet, errol meg nem is hallottam. ezt a rigidur lapot elvileg itthon is lehet kapni es mivel a tabla meret nem olyan nagy, akar messzirol is vihetem sajat autoval. egyebkent kis furdoszobarol van szo, kb 6nm, amibol a kad, vece, mosdokagylo utan jo ha marad 2nm jarofelulet. a youtube-os videokon mivel szinteznek ala? duzzasztott perlit, vagy valami agyaggolyo, vagy polisztirol golyok? esetleg lehetne homokot is alateriteni? es jol ertem hogy ez mintegy uszik es nincs a fodemhez csavarozva csak a lapok egymashoz?
vakolat anyaga válogatja.sztem 5 fok körül van a határ.egyébként meg próbáld ki 1-2nmen.ha 2 nap múlva kötött,akkor lehetett :)) én úgy vettem észre,hogy ami cementkötésű,és be tudott indulni a kötés,ott már nem lett baj.én meg télen -10ben vakoltam beltérben nappal vaskályha mellett.éjjelre nyilván 0ra lement,de ekkora beindul a hőtermelő kötési folyamat.
paraszthaz fafodemere a tetoterbe csinalunk furdoszobat. milyen hordozora kellene kenni a folyekony szigetelest ami aztan eleg merev a jarolapk ala? eddig betonyp lapokra gondoltam, de allitolag az nagyon konnyen torik. esetleg OSB vagy gipszkarton van eleg eros valtozatban?
Osztályozott mosott homok, cement, plasztifikáló szer lehetőleg mikropórus képző. Így sokkal elasztikusabb lesz a fugázó habarcsod nem fagy szét mivel nem vesz fel sok vizet. Kanállal betömködöd az előnedvesített résbe lehúzod majd a következő fuga kitöltése után kb 5 perc egy nedves ecsettel szépen bemosod, ha akarsz egy darab fával egy kis mélyedést is húzhatsz a fuga mentén így jobban kihangsúlyozod a fugát. Szerintem a fagyvédelemmel egyenlőre még nem kell foglalkozni.
arról volt szó, konyhai csap kisegítő melegítése (mármint víznek) ott meg a mosogatáshoz arra a pár literre amig odaér a "normál" melegvíz bőségesen elég.
normál üzemre én sem ajánlanám. jó ha hosszú a vízvezeték, vagy vésztartalékra, ha kifogy tárolt melegvíz.
Nálam is az egyik lakásomban (amiben pont lakom) a fürdőben van egy bojler. de akonyha ettől ha nem is 20 m-re de 15 re biztos van. Itt működik a jó öreg elekthermax kis vizmelegítő - vezérelt árammal. és még egy mosogató gép is- az is árammal - mi mással ?
szerencsés vagy. ha naponta kellene megtenned ezt a távot esetleg megspékelve egy "dunai átkeléssel", egy 2x-es minimálbérér, amiböl a munkáltató a tömegközlekedés max 70-80%-t téríti, akkor nem biztos h ennyire boldog lennél lakóhelyed miatt :)
Én Maglódról fél óra alatt bennt vagyok a Mexikóira. Persze ehhez az kell, h bár 8-kor kezdődik a munkaidő hivatalosan, 7-kor már dolgozom. Új M0 szakasz körbe, M3 bevezetőre a dugó elött kell érnem, ez kb 6:45 maximum.
Az eredeti kérdésre: 15-20M alatt tuti nem állsz meg még sok sk munkával sem. Viszont ha veszel egy régebbi kecót, azt ha olyan igényed van, meg olyan szerkezetileg, akkor alapig le kellhet pusztítani rossz esetben.
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat! Tehát akkor a válasz, röviden, tömören; nem éri meg! Hát akkor marad a nézelődés... Sajna 2-3 szobás 70-80 nm-es házakat nem találtam olyan helyen, ahonnan max fél óra alatt be lehetne jutni a népligetbe pl 10-12 milláért:( Vagy van ilyen, csak rossz helyen keresek? Mely településeken érdemes szétnézni? Köszönöm!
pestmegyében belterületi (normális helyen lévő) telek minimum 8-10 mill felső határ a csillagos ég, az építés 160e/m2.
jobban jársz ha veszel házat, van ahol majd telekárban megkapsz 10-20 éves házat. ráköltesz 2-3 milliót és majdnem ott vagy műszakilag mintha építenél, viszont beljebb vagy 5-6 millával.
Rengeteg tényezőtől függ, pl a telekár 1-30 milla között szór, az építés 130-200e ft/nm. Plusz udvarrendezés, garázs, stb. Minimálban akár 15 millából kijöhetsz, mínusz amit magad csinálsz.
Sziasztok! A kérdésem a következő lenne (rem.jó helyen): Mivel a cégek által horror áruk van az új házaknak, és panelt nem akarok, ezért felmerült bennem hogy mennyibe is fájhat az építkezés? Mármint ha az ember telket vesz és arra építtet! Nincsenek 300nm-es terveim, 1+2 félszoba, nappali stb, 70-80 nm nettóba elég, egy nem túlságosan nagy telken, jó helyen Pest közvetlen közelében. Vajon érdemes lehet ezt nézegetni, vagy drága? Előre is köszönöm!
mint a bojlert, szét kell szedni és úgy. de aszem van benne aktív anód, ami magára szedi a vízkövet és az nem a fűtőfelületre (fűtőszálra) rakódik, azt kell cserélni.
vagy vízlágyító a vízrendszer főcsapjához és akkor nincs vízkő se itt, se a mosógépben :)
Már láttam én is ilyen átfolyós cuccot, egyet nem tudok, hogy vízkőtleníteni hogyan kell egy ilyet? Vagy ha kellő vastagságban lerakódik rá akkor csere? merthogy átfolyós rendszernél biztos van olyan felületi hőmérséklete a fűtőszálnak, hogy oda kirakódjon a vízkő.
De egy atlag csaladi haz szuperul elmukodik 1x25 vagy 1x32 amperral! Egy elektromos atfolyos melegito kedveert elkolteni 200 ezret halozatfejlesztesre eleg durvanak tunik.
Abbol a 200ezerbol jo sok evre fedezni lehet mondjuk egy melegviz cirkulacio plusz koltseget.
igen tudom, 3,5 - 20 kw. ami minimum 16 amper. nálunk 2x16+25 van. viszont a legtöbb 3 fázisú és leköthető kisebb teljesítményre is. ami mellette szól, ha bírja rendszer, h lényegesen kisebb a helyfoglalása (egy fürdőben kevésbé számít de egy konyhában ez is mérvadó lehet) és nem tud "kifogyni" sűrű szakaszos használat esetén sem (bár ennek csak elvi lehetősége van, tudom) illetve nem tárol csak ha kell melegít.
Jól fogalmaztál. Van egy gázos kombi kazán, az termelné a meleg vizet. Az átfolyós villanyos csak addig üzemelne, amíg a 20 méternyi csőben lévő hideg víz átmegy rajta.És ebben még az is jó dolog, hogy nem kell most beépítenem, csak a csonkokat kell kivinnem és amíg nincs rá keret simán átkötni őket. Egyébként a telket úgy vettük, hogy 3*32A bent van már... :) DE! nem villannyal akarom felfűteni a vizet, és konyhában lenne csak ilyen megoldás, az van a legmesszebb.
asszem 4000 forint per amper mostanaban, de regen neztem utanna.
sok helyen van regrol 3x25A meg 3x32A regrol, amikor meno volt a hotarolos kalyhaval futes. nem is tudom akkor kertek-e erte pluszpenzt. erdekes kerdes lenne, hogy ha most egy ilyen lakasba kisebb teljesitmenyt kerek, akkor visszaadjak a penzt?
Van egy kis házikóm, beton-béléstestes födémmel, és szeretném tavasszal elkezdeni a felső szintet. Első lépésként ki kellene vágni a födémet és egy helytakarékos lépcsőt építeni. Tud valaki ajánlani valaki megbízható kivitelezőt bp-en? privátban?
Nem volt szó se árról se teljesítményről. Ezt a teljesítményt csak én vetettem fel.
De most, hogy belegabalyodom rájöttem, minden villanybojler jó ide. Pl. egy zárt, tehát nyomásos bojler is. Ebből a legkisebb -ezt is egy 20 -asból meg lehet venni.
Azon nyomban ahogy nyitja az ember van melegviz. A pótlás meg nem hidegvizzel történik, hanem a 20 méterről távolabbi melegvíztermelő apparátból.
tehát vagy körkeringetés (habár ott is lehül a viz. )
A másik az un. kisvizmelegítő. Ez un. szabadkifolyású bojler. Lehet hideg és akár melegvízre is tenni (ez a meghatározás tőlem) - ha van mosógép melegvízre itt miért lenne ez probléma ?
Ezt a rendszer kiépítes után felrakhatod. A költsége minimális. Egy 5 literes szabadkifolyású bojlert már 20 eft -ért is megkaphatsz.
És a működés :
Amikor elkezded használni a melegvizet először a bojlerből jön a helyi meleg, majd később is innen csak már nem kell melegíteni. A 20 méterrel távolabbi kazán melegíti.
És ezeknek az un. kisvízmelegítőknek a teljesítménye általában 1 kW és nem 6 -8 .
Kösz a tippet, nem is tudtam hogy van ilyen átfolyós elektromosban. Ezzel jó lesz. Egyébként kiszámolható hogy hány mp lesz körülbelül hogy a meleg víz mondjuk 10 méter, 5rétegű csövön keresztül, ami szigetelve van a szerelőbetonban, elérjen a vízvételi helyre?
jó ötlet. semmi baja nem lesz ha melegvíz a bemenő. de akkor ne villanybojlert hanem átfolyós vízmelegítőt tegyél, az takarékosabb, mert csak akkor működik amikor folyik a víz és nincs tárolási hőveszteség.
Most építjük a házunk, és egy kis tanácsra, véleményre lenne szükségem. A meleg víz előállítási helye és a felhasználási hely között olyan 20m csőre van szükségem. Elég messze van szerintem, tehát ha megnyitom a meleg vizet sokat kell majd várnom. Erre megoldásként hallottam a keringetős módszert. Kérdésem az lenne, hogy mivel a konyha van a legmesszebb, mi lenne ha betennék oda egy kis villanybojlert úgy, hogy a bemenő ágára a meleg vizet kötném? Ez minimalizálná talán a bojler fogyasztását és biztosítaná, hogy meleg vizem legyen rögtön. Vélemény? Bírja a bojler ha nem hideg vizet kap bemenőnek? Esetleg egy termo szelep kell elé? Vagy valami védelem?
Nekem kicsit kereskedelmi jellegűnek tűnik a számítás, de remélem a tapasztalatodat is megosztod velünk. A kollektoros részt összehasonlítva még akár jó is lehet, bár kicsit túloz a számítás, de a biomasszánál szerintem erősen fals számokat ad.
OSB-re nem ragad a zsákos ragasztó! (azaz ragad, de csak 1 évig) Kívül inkább betonip lap, vagy valamilyen más cementkötésű lap jöhet számításba. Esetleg az OSB-re szépen feldübelezni a szigetelést+PUR ragasztás, ha már OSB.
Csináld be gipszkartonnal jó sűrű bordázással A külső szigetelés ragasztása előtt impregnáld a kartont erre való alapozóval hogy az építési ragi jól ráragadjon. De külső gipszkarton réteg helyett lehet osb lap is arra tapad az építési ragi.
Egy felülvilágítós ajtót szeretnék kicserélni, egy sima fa ajtóra, így marad egy nagy lyuk felül. Mivel érdemes az ilyet "becsinálni"? Az ajtó a külső falsíkra kerül, a fal meg 30 cm vastag, így belül nem tartaná semmi. Nem szeretnék oda áthidalót bevésni, valami könnyű szerkezetes kellene, amit fel lehet ragasztani, illetve az ajtótokra fekszik, de nem nehéz, max egy kisebb zártszelvényt be tudok vésni a falba. Ytong jó lehet? Vagy töltsem ki egyszerűen EPS-sel? Az EPS-en nagyon átjön a hang, ha jól tudom. Esetleg csináljak neki egy fa szerkezetet, és fújjam ki habbal? Kivülre vasag szigetelés kerül, úgyhogy a szigetelőképessége nem nagyon számít ennek a résznek.
Ytong ragasztóval minden további nélkül. Nálunk legalább is hamarabb tört szét az ytong a ragasztás mellett amikor elbontottunk egy konyhapult alátámasztást.
Csöveztem én is így, épp ma is. Szerintem arra figyelj, hogy megfelelő átmérőjű csövet használj, nem baj, ha van benne tartalék, illetve belül sima falú legyen, a vezeték behúzását nagyon megkönnyíti.
Miért? Ezt nem kötekedésből kérdezem, hanem mert pont a pro és (ha vannak) kontra érvekre lennék kíváncsi.
> Van rádiós riasztó rendszer is. Erre írtam, hogy amennyire néztem, azok jóval húzosabb áron vannak. Egy nálam elképzelt renszer esetében az alkatrészek (és csak azok) kb. 2x a szorzószám. Persze tény, hogy a vezetékezés anyag és munkadíját is meg kell fizetni, ami szintén szép díj lehet (ennek még utána kell járnom).
> vagy úgy kell megcsinálni a csövezést hogy egy cső két vége dobozaljába kerüljön.
Ezt nem egészen értem! Továbbá itt is felvetődik a "miért" kérdés. Egyébként lehet, hogy egyre gondolunk, mert én eleve úgy képzeltem, hogy a csövezés kvázi dobozról dobozra menne: doboz (nagyobb méretű villanyszerelő kötö doboz) a lakott tér felöl lenne. Annak hátuljába/aljába két cső csatlakozna - bejövő és ki/továbbmenő.
sziasztok! Bonobit H-m van, bonobit S-re van szükségem(pár literről van szó). Bonobit-S és Bonobit-H csak az oldat sűrűségében különböznek? Ha igen, akkor működhet, hogy a meglévő Bonobit-H doboz nyitvahagyásával besűrűsödik a kellő mértékre nekem? Vagy csak a teteje kérgesedne be szerintetek? Naponta átkeverem akkor ez talán kivédhető. Nem tudom a benzin milyen gyorsan párolog, de pár hét alatt talán kimenne az öt literből az a másfél liter felesleges oldószer (főleg ha átöntöm nagyobb vödörbe). Szóval szerintetek be tudom sűríteni emberi idő alatt? Előre is kösz
Ha jót akarsz magadnak belül viszel mindent. Van rádiós riasztó rendszer is.
Javítás! vagy úgy kell megcsinálni a csövezést hogy egy cső két vége dobozaljába kerüljön.
Lehet földkábel lehet falon kint vésve 32-es csőben elvinni de ne legyen több könyök mint kettő ha lehet ha több kell legyen egy doboz vagy akár több, amit később is el lehet érni kívülről.
Házikó külső hőszigetelése tervezett valamikor a jövőre. Gondoltam mielőtt felkerül a szigetelés beépítek egy elektronikus riasztó rendszert és annak komplett vezetékezését a jelenlegi külső vakolatba (2x2 cm perlites, jól tart) raknám bele (csövezve). Utána szépen horonyvakolás; aztán mehetne a szigetelés (polisztirol táblák). A szobákba adott helyeken beállás, falon keresztül menő csődarabbal.
Belül nem szeretnék minden szétbarmolni (falon kívüli vezetékcsatornák nem igazán tetszenek), a rádiós rendszerek meg igen húzós áron vannak + valahogy nem bízok bennük annyira (persze lehet, hogy ez alapvető hiba a részemről).
Gondolkodom, hogy a ház egy, a betáplálási ponttal ellentétes oldalára még áramot is (220V, 50Hz) így jutttatnék el, hogy ne kelljena földbe lemenni (belül meg bontás nélkül sajnos nem lehet megúszni).
Működőképes elgondolások lehetnek ezek, vagy oltári nagy baromágok valamilyen/bármilyen szempontból?
Az út tükrét szedd ki egyben, kicsit szélesebben, mint a szegély vonala. A teherbíró talajig le kell menned. Arra tegyél fagyvédő réteget, homokos kavics, vagy zúzottkő, és azt jól tömörítsd lapvibróval. A tömörített ágyazatra tedd a szegélyt betongerendába, és hagyd egy kicsit kötni. utána töltsd fel a szegélyek között, és tömörítsd. Arra kb. 3 cm lehúzó 0-4 homok, vagy 2-5 zúzalék. Arra rá a térkő, szorosan egymás mellé. Aztán 0-1 kvarchomokkal átsöpröd az egészet. Ezután bevibrálod, majd még egyszer átsöpröd.
Arra figyelj, hogy ha vékony lapokat raksz le, akkor gumilapos vibróval üssed.
A V alakú mélypontba mindenképp rakj folyókát.
Autóforgalom alá nem célszerű vékony nagy lapokat rakni, inkább válassz valami kiselemes 6-8 cm vtg. térkövet.
Mivel nem találtam jobb fórumot, itt teszem fel a kérdést, hátha valaki tud válaszolni.
Adott a képen látható cserépfedés, amire/amibe Velux ablakot akarok tenni. Lehet, hogy csak számomra nem egyértelmű a Velux honlapján található információ, de nem tudok rajta kiigazodni... Kérdés, hogy melyik beépítő keret kell hozzá ?
Cserépléc távolság 31cm, 1db cserép vastagsága 16-17mm, az ablak pedig GZL típus.
Látom keveritek a kátrány és a bitument. Igaz min a kettő fekete, de egészen más anyagok.
Tehát a kátrány . abból is kétféle három féle van van a kőszén kátrány ill . a fakátrány, ill. volt a barnaszénkátrány.
Tehát a kőszénkátrányt a kohókoksz gyártásakor keletkező melléktermék, a barnaszénkátrány a gázgyártás mellékterméke, a fakátrány meg a mi a csrépkályhában keletkezik a rossz fűtéskor.
Aztán van a bitumen ez egyébként a kőolajlepárlás mellékterméke, maradéka.
És van még a szurok ez is fekete, de ezt meg bányásszák.
Más . a járda betonra ( a résekbe ) ezeket az anyagokat lehet ugyan öntögetni , de ettől a pince nedvesedése meg nem szünik.
Az csak a szakszerű vízszigeteléstől szünik meg.
Na oda használ(hat)nak bitument hidegen melegen , de kell oda más is. !!
A kátrány lenne a legjobb az bevált ilyen célra az elmúlt jó néhány évtizedben. Ha bármit akarsz kenni a résbe akkor fent áll a veszélye hogy elválik a beton széleitől ha nincs lealapozva. Építőanyagokra tapasztalatom szerint a neutrális szilikon a legjobb, ezt egyébként tetőkre találták ki cserepekhez, kéményszegélyekhez. De vigyázni kell mert a kézre is igen erősen tapad. Nem lehet lemorzsolni úgy száradás után mint az ecetsavas szilikont.
Nekem hagyományos 30NF téglából épül a házam. És örülök, hogy nem vettem drágábbat. Így is elég ronda látvány amikor a villanyszerelő, meg a gépészek nekiesnek a horonymaróval, vésővel, fúróval.
Véleményt szeretnék kérni. Porotherm csiszolt/ragasztott/ tégla, vagy hagyományos habarcsos. Mi szól mellette és mi ellene. A válaszokat előre is köszönöm!
Amit én csinálnák: - kb dupla mélyen leásnák mint maga a térkő - a szélén mélyebbre egy kicsivel mint a közepén és a garázs előtt - a garázsnál a kert felé egy kicsit beásnák legyező alakban - majd jó ledöngölném ügyelve arra, hogy a kialakított lejtések megmaradjanak - erre öntenék egy réteg közepes szemcsés kavics réteget amit szépen elegyengetnék majd egy kicsit zömíteném - erre raknám a térköveket egymástól kb 1 cm hézaggal - a hézagba finom szemcsés kavicsot zúzalékot raknák - a garázsnál készített két legyező alakba simán a nagyobb szemcsés kavicsot szórnám és a garázs előtti 5 cm-es hézagba is.
Szegélykövezést csak akkor csinálnák de simán beállítva egy vályúba, ha a növényeket nem szeretném hogy bemenjenek a résekbe és ezzel foglalkozni néha napján. Nem terheled annyira meg a térköveket hogy azok elmozduljanak. Igaz én 40x40 essekre gondoltam minimális méretben. Ha viszont ezeket a szép és variálható köveket szeretnéd lerakni (10*20 asak vagy egy kicsit nagyobbak) akkor az más tészta ott kell szegély sőt kell beton is és 2-3 cm nem vastagabb finom zúzalék.
Max fele - fele, előnye ha később valamiért bontani kell könnyebben szétlehet szedni. Modell gipsz lassabban köt érdemes azzal dolgozni, minden más hamar megköt.
Ytongnál érdemes a vakolatba hálót rakni...vagy még jobb kívülről hőszigetelni különben megreped a repedések télen 2-4 évben jelennek meg....a probléma akkor jelentkezik amikor kiszárad az anyag és télen a belső és külső hőmérséklet hatására az anyag eltérően hő tágul és mozog... Ennek elkerülésére saját kültéri és beltéri vakolat van amit 1,5-2 cm vastagon kell felhordani...más vakolat esetén szintén repedés lesz...
A belső oldalon is érdemes hálót vagy gipszkartont alkalmazni...
Leírásokat olvastam, de felvetődött néhány kérdés.
A feladat, hogy utcafronton összekössem a házhoz csatlakozó betonozott garázsbejárót az aszfaltozott úttal.
A bejáró 5 m-en lejt 40 cm-t, el a háztól. A tervezett utacska meg (sajnos) az úttesttől a feljáróig lejtene, 6 m-en kb. 10-15 centit. Tehát egy nagyon kilapított V-t alkotnának.
Kérdések:
1. A feljáró-térkő csatlakozásnál a vízelvezetés, kell-e vele külön foglalkozni, folyókát beépíteni, egyéb ötlet...
(A víz kétoldalt le tudna folyni, mert az egész hóbelebanc kilóg a terepszintből majd
2. K szegélykövet tegyek az úttest csatlakozáshoz ugye? (Jelenleg semmi nincs, és 1 autó széles út ez)
3. Ebből a leieres rajzból ki lehet indulni betonmennyiség számításhoz?
(Annyira kevésnek tűnik, hogy veszek akkor száraz betont inkább)
4. Azt mondják, egyik nap ássak 20 cm széles árkot, bele a kavics, beton, szegélykő, oldalára beton...majd másnap szedjem ki a közepét, és bele a kavics.
Nem fog elmozdulni a szegély, amikor én megyek ott középen a lapvibrátorral??
Hagyományosan a biztonsági üvegként a robbanós üveget hívják. A hivatalos neve Securit üveg. Gondolom ebből a szóból eredhet a magyar neve (biztonsági). Ez attól lett biztonsági, hogy törés esetén apró darabokra omlok-robban, és (elvileg) nem szilánkosan törik. Szerencsére az autóiparban már kb. 25-30 éve megszűnt a szélvédő ilyen használata, és a tényleg biztonságinak mondható ragasztott üveget használják.
Erzsébeti
aki kb eddig 1000 db kamionszélvédőt cserélt ki az életében...:)
Kész a (gépi)vakolás. Szupersima, tényleg szép. Csak feltűnt, hogy az ajánlatban szeeplő 1,5cm helyett kb. 1 cm vastag lehet (pontosan még nem mértem meg). Ennek most örülnöm kell, hogy ilyen jó egyenes a fal, hogy ennyiből is megoldható volt, vagy reklamáljam meg, hogy kimaradt a fél centi anyag? Jó ha vastagabb a vakolat, vagy ennek semmi jelentősége?
Problémám a következő: Kludi csapot kellett szétszerelni,amihez a csapon levő piros-kék takaró gombot előbb ki kellet venni,hogy hozzáférhessek a csavarhoz. Úgy látszik,ez a műanyag dugó valahogy meglazult,mert néhány héttel később egyszer csak azt láttam,hogy nincs a helyén,(bizonyára a lefolyóba esett).Azt szeretném kérdezni,hogy lehet külön kapni ilyet? Én még nem láttam ilyen tartozékot sehol,egyébként mindig szoktam venni különböző alkatrészeket tartalékba.
Van egy konnektor amit régen valaki besüllyesztett a fal síkjába kb fél centivel. Most én ki szeretném javítani a falat, tehát el szeretném tüntetni a süllyesztést.
A kérdésem az volna hogy milyen anyagot használjak hozzá?
A kőművesed nem beszél hülyeséget. Az Ytong falazatot tudomásom szerint hálózni kell. A háló beágyazására ilyen esetekben ytong ragasztót szoktak használni. Erről a sakret termékről nincs információm. A ragasztó felhordása előtt mindenképpen használjatok mélyalapozót. Viszont erősen ajánlom megfontolásra, hogy szigeteld is le az épületet ha már nekiálltok a végleges felületképzésnek. Hiszen ha belegondolsz a ragasztót így is- úgy is meg kell venni. A plusz költség a lapok megvásárlása és némi plusz munkadíj. Szóval ha belefér a költségvetésbe akkor érdemes rajta gondolkodni. A lehálózott és glettelt felület biztosan kibír egy telet, de tapasztalatok alapján 2-3 évet is simán.
huh, hát ez kicsit mellbevágott, de azért köszönöm az instrukciókat!
egyébként annyira talán nem rossz a helyzet ahogy leirtam, legalábbis annyira biztos nem, mintha abszolut nem lenne szigetelve.
elkezdtem ezen gondolkodni, és végülis nemtudom eldönteni, hogy mi lehet a helyzet, mert annál talán vmivel rosszabb, mintha csak aza 2cm rés lenne a baj, annyira viszont majdnem biztos, hogy nem rossz, mintha teljesen nem lenne / szétment volna a szigetelés.
valamikor csinálok képeket a résről és bent a pincéről is.
az biztos, hogy körbe az egész házat a földet kiásni nem állunk most neki, igy oktober elején lassan, viszont valamit kéne vele kezdeni a télre. igy még mindig fennáll a kérdés, hogy akkor akár ideiglenesen is, de mivel tömjem be...
Hideg ellen nem zárja le (ahogy a vakolat sem). Ha csak nem arra gondolsz, hogy a fugánál nincs mindenhol ragasztó. 3-4 évet kibírnak erősen igénybevett helyen (éri a nap, és veri az eső is), szín nélkül. Legalábbis 3-4 éves volt a legöregebb amit eddig láttam.
37,5-es Ytongból épült családi házunk külső vakolása előtt állunk. A falazat egyenes, függőben, síkban van.
Idén szeretném még vakoltatni, jövőre pedig majd nemesvakolatot kap a falazat.
A kőművesem érdekes ötlettel állt elő:
vékonyvakolatként húzzuk be hőszigetelő ragasztóval (Sakret KSD), behálózva, 3-5 mm vastagságban. jövőre meg majd erre jöhet a nemesvakolat.
Ha a sima felület el is érhető ilyen módon, hiszen a falazat egyenletes, de lezárja-e ez a falazatot a külső hatásoktól annyira (hideg, csapóeső), mint egy kültéri vakolat?
A legfőbb félelmem a víz, mert van a házban síkterasz, amely alatt fűtött tér van és az esővíz rendesen veri a sarkokat, éleket, a teraszról pedig a falon folyik le a víz (igaz, azóta már fel van szerelve a vizet megdobó lemezelés a terasz élein).
Hallott már valaki ilyen megoldásról, van ilyen tapasztalat?
A kerítés íves, voltam műkövesnél horror áron készülne a fedlap. a BH ban néztem gránit lapot- nagyságrendekkel olcsóbb mint a műkő, de igazából a kúpcserép tetszene..
Túl vagyok rajta vagy 5 éve, űberszopó volt. Úgy tettem. Max 20 centinként tömörítettem. Még hozni is kellett rá földet, mert tömörebb lett, mint volt. Béreltem egy ugrabugra tömörítőt. :) Utána 1 évet vártam, mielött ráment a járda. Azóta sem mozdult 1mm-t sem kifele.
A drénlemezt a sima oldalával tedd a fal felé. Ez tulajdonképpen csak egy védő réteg a bitumenes elé. Tévesen szokták a tojástartóval a fal felé is rakni, de az át tudja lyukasztani a bitunenes lemezt.
Utána 30 centinként tömörítsd a talajt, hogy ne süllyedjen meg.
Építettem egy kerítést 30-as zsalukőből, ezt szeretném befedni. Kérdezem, hogy ismertek e olyan kúpcserepet amelyik alkalmas erre, vagyis a belső mérete legalább 30 cm. Köszönettel! Caltron
Teendők: -pince 2-3 méteres szakaszokon körbeás, alapig (bobcates ember megcsinálja 2 részletben) -falra vízszigetelés (otthon én 3 réteg kenhetőt tettem, utána jött a bitumenes üveg alapú lemez disznóperzselővel) -drénlemez -kulé kavics+ geotesztília+ dréncső a maradék talajvíz elvezetésére (ezt egyszerűen bekötöttem a csatonába) -újra öntöd a járdát
Lehet, h 20 éve nem tettek a pince falára vízszigetelést, vagy szétmállott az. Plusz idén sok a víz, magasan van tartósan a talajvízszint. Ettől vizesedik a pincéd, és nem attól a 2-3cm réstől a járda-lábazat között.
Ha lakott a pince, akkor még hőszigetelheted is...
Amit írsz, az maszatolás, nem javít meg semmit. Azt a rést amúgy bitumennel szokás kitölteni.
Repedések, rések szigetelésével kapcsolatban szeretném a segítségeteket kérni. Adott egy teljesen kész kb 20 éves családi ház. A ház külső fala, illetve a házat körbefutó (általában csak beton/beton "lapok", de van ahol le van burkolva) járda az évek során elmozdult egymástól, rés keletkezett, kb 1-3 cm közt változó. Ezt amikor 4-5 éve ideköltöztünk, akkor szilóval (akriltömítővel) kinyomtuk. Ez mostanra elengedett, elvált a felületektől, valószínűleg azért, mert nőtt a rés. Mostanában (utóbbi 1-2 évben) a pincében belül az érintett falakon néhány helyen vizesedés tapasztalható, van ahol gyengébb, de van ahol pattogzik, hullik a festék, sőt van ahol a vakolat is repedezik. Mivel ezek a jelenségek nagyrészt és durva mértékben csak újabban jelentkeznek, azt gyanítjuk, hogy az emlitett résen jön be a víz.
A kérdés, hogy mivel kellene ezt betömíteni, a következő szempontok figyelembevételével: - ezek szerint (ha valóban nőtt a rés az 5 évvel ezelőttihez képest) még mindig mozog a ház, tehát valami rugalmas, flexibilis anyag kellene - viszont jó lenne valami időtálló megoldás, jó lenne ha nem kéne 3 évente újracsinálni, mert az egész házon körbe kell menni, ami nagyon sok ((nagy a ház + nem téglalap alapú, ki-be ugrások, külső pincelejárathoz lépcső, stb)) - lehetséges legyen az anyagot megfelelően bedolgozni ahova kell, ugye 1-3cm a rés, negativ derékszögben. - természetesen kivakarom a régi szilót, de tökéletesen pormentesíteni a rés mérete, illetve a nehéz hozzáférés miatt nem tudok. Nem tudom ezt mennyire viselik el az anyagok. Vagy esetleg porszívóval próbálkozzak azért? Van értelme vagy fölösleges? Elegendő ill szükséges egyáltalán? - ne legyen csillagászati ára
Tehát milyen anyag lenne a legalkalmasabb szerintetek? Kaptam már tippeket, de igazából nem győzött meg egyik sem, ill kiváncsi vagyok a Ti véleményeitekre is, ezért leirom: - kátrány, amit melegiteni majd önteni kell (körülményes melegítgetni, illetve nemtudom hogyan tudnám beönteni a résbe, ugy hogy máshova ne folyjon (azt sem tudom, hogy mennyire lesz ez folyékony, egyáltalán befolyna e 1cm-es résbe, még sosem dolgoztam kátránnyal), valamint nemtudom, hogy mennyire marad ez flexibilis miután megszárad. - flexibilis kültéri fagyálló fuga / csemperagasztó (szerintem ezek nagyon merevek száradás után, nagyon minimális mozgást viselnének csak el, és repedeznének hamar, illetve az állaguk miatt a bedolgozás megintcsak igen problémás lenne) - bonomit-H (erről nemsok infót találtam az interneten, abszolut nemtudom, hogy milyen ez egyáltalán) - kátrány zsindely ragasztó (a zsindelyragasztót megtaláltam a neten, olvasgattam leírásokat róla, talán ez megfelelne a célra, valamint azért is szimpatikus, mert olyan sziló szerű tubusban van, amit nyomópisztollyal kell alkalmazni, jelenlegi ismereteim szerint ez lenne a legegyszerűbb bedolgozási módszer) - sziló (megint... kérdés, hogy miért vált el? tényleg nőtt a rés? vagy csak szimplán nem birja az időjárást? vagy az idő múlását? 3 év alatt elöregszik?)
Bocs, hogy ilyen hosszu lett, de nagyon sokat gondolkoztam már ezen, sokminden felmerült bennem, és gondoltam leírok mindent, Ti meg majd mondjátok, hogy mi hülyeség, mi nem...
Gyermeteg álmot szövök így reggel és kérdeznék, nem kevés amatőrséggel :)
szóval: adott egy '50-es évekbelei téglaház, nagyjából 8*11-es alapterülettel.
Fa gerendás födém (stukatur mennyezet), tégla trédfal, fa talpszelemen (40*40cm-es, nincs betonkoszorú) és erre a számomra megnevezhetetlen fedélszék. Nuku hőszigetelés és fólia, majd cserepek.
A probléma, h a cserepek múltban történő többszöri átrakása miatt (hogy miért kellett nem tudom?) eléggé ramaty állapotban vannak a szarufák és a lécezés (konkrétan rohad = pudvás, gombás). Több helyen szivárog be a víz, amit a szarufák egész a talpszelemenig levezettek, tehát annak is vannak pudvás részei.
Tobb "okos" ember megnézte már és azt mondták, h
1.: borítani kell fafödémig az egészet, betonfödém, térdfal, betonkoszorú és jöhet a új tető
2.: vasidomból "koszorú" a meglévő térdfalra és jöhet a új tető
3.: faszerkezet bontása után vissza minden a térdfalra fából.
A utolsó nem igazán szimpatikus
A 2.-ról nincs semmi elképzelésem
A 1. meg nagyon költséges (ám annál tartósabb) kivitelezésnek tűnik. Itt ki kell bontani a fafödémet a betonfödémezéshez? És egyáltalán melyik itt a célszerűbb: monolit, v gerendás?
válaszok előre is megköszönöm!
megtisztelés, h válaszoltok butuska kérdéseimre :)
Én téglát tettem alá, illetve Ytongod, 20 centi széleset, 4 helyen. Ytongra tettem 5mm-es gumi lepedőket, azóta jó. A gyári fémlábak nagyon viccesek voltak. :)
en ala nem teglat raknek, hanem valami kemenyebb hungarocellt. mert a purhab azert rugalmas, es ha harom ponton egy-egy felteglan tamaszkodik, kozte meg a purhabon, akkor nagy terhelesnel a tegla tuti megnyomja pontszeruen.
A kád alá ragasztóba ágyazott XPS-t használtam ( 10 éve) azóta semmi gond vele. A fal mellé vékony előtétfalat raktam megfelelő magasságra, és ragasztóba ráültettem a kádat.
Általában ki szokták nyomni habbal, úgy ahogy írod is. Még nem találkoztam olyannal, hogy ettől megrepedt volna. Sajnos a barkácsbolti olcsó kádaknál nem csak a láb gyenge, de maga a kád is lényegesen vékonyabb anyagból van mint ami ildomos lenne... A kád széléhez fémet szoktak betenni, ugyanis a fa esetleg vetemedhet (az már gond ha vizet kap, de nem kizárt) Több részletben kell majd habot alányomni, ugyanis miután lefalazod az elejét, azon is illik lyukakat fúrni és kinyomni. PU-hab benyomása előtt érdemes kicsit meglocsolni a felületet. A kádat félig meg kell tölteni vízzel, hogy ne tudja megemelni a hab. Illetve téglával körbekeríteni a szifont, hogy az utólag javítható/tisztítható legyen. És persze a falra revizióajtó javasolt.
Lassan végre eljutok a kád beépítéséig. Viszont minél többet olvasok róla, annál jobban összezavarodok, hogy miként építsem be.
OBI-s akril sarokkkád ülőkével. A sarka nem derékszögű, ezért be kellett vésni a falba egy kicsit. A jobb szintezés kedvéért vettem hozzá lábat, de ez nyilván nem tart semmit. Arra gondoltam, hogy a feneke alá, és az ülőke alá is téglát teszek, majd kinyomom purhabbal. A fal felöli pereme alá meg valami lécet teszek, hogy tartsa.
Viszont sok helyen olvastam, hogy ne fújjak alá purhabot, mert hosszú távon elrepedhet az akril, mert máshogy tágul. Ezek a vacak szintezőlábak viszont nem tartanak semmit.
Másik kérdés: a peremét elég feltámasztani a léccel, vagy azt is purhabozzam?
Ha egyszer beraktam, nem fogom tudni kibontani, nem akarom elcseszni!
Tehát a Fert gerendát elvágtam. Csak 1 -et, így lett egy 1,2 széles feljáró hely, mivel a gerendák 60 cm-es kiosztásúak. A két határos gerenda egy kereszt vb. csikkal lett összekötve. Ja a nyilás csak 1,1 m-es, mivel a két fél gerenda szélesség lejött.
És még valami. A vágott gerenda vége is alá van támasztva - ott megy egy 10 -es válaszfal.
2x 5-6 méterre 60centinként 2db d10 biztosan nem lesz elég negativ nyomatékra. én azt mondtam,h ha optimálisan vasalható a födém,akkor negativ nyomatékra másfélszer annyit kapsz.nem mást.szerintem nem ittam tegnap annyit.
és ismerem a képleteket,használom minden nap. viszont ha félsz az E gerendát vágni,mert, megváltoztatja eredetileg tervezett statikai vázat,akkor nem félsz többtámaszúsitani?eltolja ez is a nyomatéki ábrákat.
és régen rossz,ha MSZ szerinti gyengén vasalt lemezeket nem használod.akkor megvan,miért nem gazdaságos nálatok a monolit födém.ha már ki kezdesz oktatni képletekről.
hogyan akarod pótolni a nyirási vasakat egy kész betonszerkezetben?"gányolás" nem ér :)
én úgy tudom,h 30-30cm-t lehet vágni a gerendákat.ebben cseiknek adok igazat.vésni viszont nyilván nem szabad. viszont szerintem logikusabb a gerenda felső vasát is fesziteni. és a logikai hiba ott van,hogy nem pontonként van feszitve az előregyártott gerenda,hanem folyamatosan.tehát tök mindegy hol vágod el,újra létrejön a lehorgonyzás.
halálosztó:kérnék valamennyit,de nem százezreket.bár most olyannal találkoztam,h inkább nem fogadják meg a tanácsot,nehogy spórolni lehessen,és fizetni kelljen érte :O hátha jobb lesz a szerkezet,ha beledöntik a pénzt.akkor remélem aprópénzt öntöttek bele,az még talán jó valamire :))
egyébként annyira túl van nyomatékra méretezve az E gerenda,hogy a félbevágott E gerendákkal sem szokott baj lenni.tapasztalat,jó igy áthidalónak :) valamint válaszfalaknál is illene duplázni.senki sem csinálja ma már.5m fölött erősen ajánlott a felbeton.enélkül is megállt számos épület.
Kalászi:a G gerenda lágyvasas,pont mint a fert.sima betonacélokból készültek.megtippelem fert sem lesz sokkal könnyebb,mire kibetonozod,de ennek nem néztem utána.inkább a béléstestek miatt lett könnyebb.és szerencséd volt az átvágásnál.nem tudom hány gerendát vágtál át,de 1nél is illett volna kiváltás.
az utóbbi 10évben a falaknál a hőszigetelés volt az egyetlen szempont,minden más félre volt sodorva.ezért ment ki a divatból. századfordulós épületeknél a habacs volt a gyenge,de később ez erősebb lett.most meg a tégla a gyenge.ezeket a profikat,meg ytongokat azért már eléggé kihegyezték,nem lehet őket akárhova beépiteni.
Anno 31 éve az un. FERT gerendából csináltam a födémemet. (olyan félkész gerenda , kerámia papuccsal, a béléstestek is kerámiák voltak.
Ennek a gerendának a lényege : könnyen lehetett mozgatni. Másod magammal emeltem fel a födémre, kézzel - 5 m -es . ( a szomszéd, aki egy évvel korábban építkezett - daruval a G gerendát és az igazításhoz is 6 ember kellett - oldalanként 3 - jó nehéz beton kefnikkel rakták ki.
Szóval az én gerendámnál : elvágtuk, mivel egy tetőtérhez a feljáratot csak így lehetett kialakítani. Semmi baj nem lett . Akkor ez véletlen, vagy gerenda specifikus ?
Az E gerendánál tényleg hallottam már akkor, hogy azt vagdosni nem lehet.
Más : anno a falat un. Alfa blokkból építettem. Vázkerámiának propagálták !! Ez abszolute kiment a divatból.
Mi az oka ?? (azonkivül, hogy szar hőszigetelő !! )
biztos igaza van gyárnak, bm oktatásnak. én azt tudom, hogy gerendákat simán lehetett vagdosni. 90-es évek második felében egy kivitelező ismerősömnek volt kapcsolata a selejtes (végsérült és középen törött) e gerendák beszerzésére szinte ingyen. simán darabolták és építették be. egyről nem tudok h bármi baja lett volna azóta sem.
bár ez azt sem jelenti h nem is lehetett volna... tehát ne ez legyen kiindulás senkinek
ha rövidíted a gerendát, akkor egyetlen dolog változik a betonvas és beton közötti felület nagysága, ami a vas-beton elmozdulást akadályozza meg. tehát ha rövidül gerenda akkor (elvben) kicsuszik a vas a betonból. ekkor szünik meg a felső vas ellenereje és reped meg feje. de ez is csak akkor, ha az alsók viszont nem csúsznak meg.
persze ha félbe vágják gerendát, akkor valós lehet a jelenség, de a 60-as modulméretek közti méretre való levágásnál gyakorlatban ez soha nem jelentkezik.
az e gerenda vághatóságánál nem arra gondolok h lehet felezni, hanem h néhány 10 cm-t simán le lehet vágni belőle.
Én emlékszem rá, hogy amikor az E gerendáról tartották az előadást elhangzott (sőt a jegyzetemben is biztos ott van), hogy a fölső szál is feszítve van a repedés meggátlása érdekében és hogy ez is az oka (a nyíróvasaláson, azaz kengyelezésen túl), hogy tilos visszavágni a gerendát, mert kettéreped a gerince, a két irányba ható húzóerő miatt.
hát ezzel nem jutottunk előrébb. szerintem abban egyet érthetünk, hogy a felső szálnak ellent kell állnia a gerenda görbüléséből adódó feszítőerőnek és ez az előfeszítés biztos nem lehet a maximális (alsó szálra alkalmazott) előfeszítés. átgondolva valszín van valamekkora előfeszítése. bár nekem akkor is az maradt meg, h nem feszítik. aztán lehet h alsók feszítésétől elkülönült a felső technológiai előfeszítése.
idézetből nem derül ki, hogy ez a repedésgátlás a felső méretezett előfeszítéséből vagy a normál állapoti húzóellenálásából adódik....
úgyis kell kreditet gyűjteni, akkor ez megint egy bvm-es látogatás lesz és megkérdezem :)
de most vonatkoztassunk el e gerendától és nézzük pth v leier gerendáit. azok is ugyen ezen rendszerek, annyi különbséggel h a nyíróvasak kilátszanak (kevesebb és vastagabb acél) és a fejbeton is helyben készül. és ezeknél nyírásra ellenőrizni kell e gerendánál meg nem.
A gerendák végei nyírási vasalással vannak ellátva. Az E7-E/80 gerenda esetében a nyírási vasalás a gerenda felső síkján túlnyúlik az együttdolgozás biztosítása érdekében. Ezért a gerendák végei nem vághatók, nem véshetők.
lehet, bár emlékeim szerint nincs előfeszítve és a logika is ezt diktálja. gondoljuk át együtt:
- előfeszítés a folyási határhoz közeli érték általában, itt a legmeredekebb a terhelési görbéje acélnak.
- amikor leveszik alsókat az előfeszítőről, azok elkezdik összehúzni magukat
- mivel lényegesen kevesebb vas a felső mint az alsó viszont a beton közel egyforma felület, ezért nem egyenletesen húzódik össze felső és alsó. gerenda ívbe görbül
- viszont ilyenkor az alsó vas összehúzása széthúzza a felső övet. ami - ha elő lenne feszítve - már eleve folyási határon lenne, így elszakadna
persze lehet h valamennyit előfeszítenek azon is - ha másért nem, h ne lógjon be betonozás közben - de hogy közel nem annyira mint az alsókat és ez nem teherhordó érték az biztos.
ugyan úgy, mint monolitnál. felső vasakkal. adott esetben a gerendánként berakott 2 db d10(12) is elég lehet negatív nyomaékra, ha megfelelően le van horgonyozva vagy hossza erre megfelelő. persze ha nagyobb a negatív nyomaték, akkor több vas kell.
de ez így van monolitban is. ha összevetjük h a monolitban nagyobb felületű a negatívra nyomott betonöv viszont gerendásban lényegesen nagyobb a nyomószílárdság akár egyformára is kijöhet vasmennyiségszükséglet.
negatív nyomaték soha nem lesz kétszerese a pozitívnak. (a pozitívat kéttámaszú tartóként, a negatívat befogott konzolként számoljuk és a negatívat csökkenti pozitív és fordítva)
a befogott tartónál - külön számítás nélkül - a teljes nyomaték 20%-át lehet venni negatív nyomatéknak. ha kétoldalról terhelődik, akkor is max a kétoldali terhelt mező össznyomatékának 20%-a a negítív nyomaték. ha számoljuk, akkor általában a teljes nyomaték 1/8-a (~12-13%) jön ki. és ha ehhez hozzávesszük azt, hogy többtámaszú tartóknál nem feltétlenül a maximális nyomatékkal számolunk, így ennél kisebb nyomaték is kijöhet.
és mivel a nyomaték négyzetes érték, az 1/5-öd terhelés 1/25-öd vasmennyiséget igényel ugyanazon betonvastagságnál.
gyakorlatban egy max 5-6 m-es fesztávú áthidalásnál és normál lakásterhelésnél ez a vasalat kevesebb, mint az msz szabvány szerinti minimális repedésgátló vasalás. az eurocodot nem ismerem számszakilag, de mivel egyértelműen csökkenti ez a szabvány a vasmennyiségeket, az sem változtat ezen mérvadóan.
tehát ide kevés a puszta logika, ismerni kell a méretezés képleteit és a tartószerkezet működését is.
E gerenda vaslatából mi az ami kengyelként működik,és mi az ami egyértelmáen nyirásra kerül bele?
a kengyelnek két funkciója van: tartja fővasakat és nyírási erőt vesz fel. mivel gerendában gyártási technológi miatt nem kell tartani fővasakat nincs is benne "kengyel" hanem nyírásra acéldrót, ahogy leírtam már.
józan ésszel végig lehet gondolni,hogy ha 1 irányban megtámasztottba 2x annyi vas megy,mint ha két irányban teherviselne a mon
a beton teherviselését két paraméter adja. a húzott betonacél és a nyomott betonöv húzó/nyomó szilárdsága. attól, hogy kétirányba van vasalva attól még a nyomott felbetonban a két irányú nyomásra ugyan az a nyomófeszültség lép fel mintha egy irányba lenne teherviselő. annyi a vastakarékosság, hogy az elosztó betétek (ami egyirányú terhelésnél is kell) terhelt vasaknak is fel vannak használva. de a beton az ugyan az. és ez nem felezése vasaknak, max 10-20%-os megtakarítás.
a másik ami még számít teherviselésnél az az erőkar nagysága (vasalat nyomott betonöv egyensúlyi pontja közti távolság), ami négyzetes paraméter (2x akkora erőkar 4x akkora teherviselés). tehát hiába növeled vasakat (osztod kétfelé) ha a betonvastagság nincs növelve akkor gazdaságtalan a szerkezet vagy fel sem tudja venni terheket. ez az erőkar növelés gerendánál a kefni, monolitnál (pusztán technológiai okokból) tömör beton. tehát tartószerkezetileg tök "feleslegesen" van beton monolitban növelve annak önsúlyát.
továbbá teljesen figyelmen kívül hagyod érvelésednél a feszített és főzött betongerenda lényegesen nagyobb terhelhetőségét. ezt most nem kezdeném leírni, de szerintem nézz utána, mielőtt ezek ismerete nélkül összehasonlítanád a két tipusú teherviselést.
plusz még nyirási vas is kell,ami mon lemeznél nincs.
monolitba is kell nyíróvas, ha terhelés úgy adja. ez nem technológiától függ, hanem a beton vastagságától, keresztmetszeti felületétől és nyomó(húzó) szilárdságától.
egyébként szintén földrengés miatt az ECben nem nagyon lesz E gerenda.hála az égnek!
e gerendás födém is ugyanúgy rengésálló mivel ezen is van (kéne lenni) vasalt felbeton. konkrét számokat még nem számoltam, de max a felbeton vastagágát kell (esetleg) növelni ehhez.
gerenda vs monolitban ugyan úgy nem lehet kimondani h egyik v másik a jobb. mindkettőnek van előnye és hátránya és csak a konkrét helyzet határozza meg h melyik a célszerű.
ezekkel együtt is drágább. akkor versenyképes a monolit az elemessel, ha olyan kivitelező csinálja, akinek van megfelelő zsalurendszere és profi vasszerelő csapata. de ekkor is csak önmagához képest nem drágább a monolit mint a gerendás. de mivel ezek a kivitelezők általában eleve drágábbak, ezért a monolitra felkészült kivitelező monolitja így is drágább, mint egy középszerű kivitelező gerendása.
persze ez akkor érvényes, ha nincsenek nagy monolit kiegészítések/kiváltások gerendás födémben.
lehet h ezt oktatták. nem lehet, hanem ezt oktatják. viszont mi meg bentvoltunk sulival bvm-ben. amit írsz az elvi lehetőség. ha esetleg nem tartaná meg beton a feszített betétet, akkor sem összeroppan gerenda, hanem elcsúszik a betét betonban. ( gondolj bele jobban, hogy akár a kengyel tartja akár beton, az összehúzódást a beton akadályozza meg. ez az előfeszítés lényege) de ez is csak elvi lehetőség.
nem biztos, hogy ez a legjobb forum, de talán tudtok segíteni. a társasházi kertemben a föld az elmúlt 2 év alatt háromoszor szakadt be. az egyik beszakadás egy hat méter hoszú, egy méter széles, fél méter mély sáv volt (én csak bobpályának hívtam), amely a kert alatt átlósan átvezetett ereszcsatorna fölött rosszul tömörített földmentén szakadt be. legutóbb pedig egy hónapja a nagy esőzések után a ház falát körbeszegélyező fél méter széles kavicságy szakadt be.
biztosító természetesen nem fizet, hiszen ők csak az ingatlnanban keletkezett kárt térítik, a kivitelező pedig a rendkívüli esőre fogja.
csakhogy a kertemet támfal veszi körül (mesterségesen lett feltöltve a kert), így - laikusként - kizártnak tartom, hogy az eső ilyen mértékben el tudjon mosni egy jól tömörített talajt, hiszen nincs igazán hova távoznia. már kértem szakvéleményt egy igazságügyi szakértőtől arra az esetre, ha perre vinném a dolgot (ő konkrétan azt javasolta, hogy az egész kertet ki kellene szedetni és újra tömöríttetni a földet).
de még mielőtt nekiesnék a kivitelezőnek, szeretnék biztos ami biztos alapon egy talajtömörség vizsgálatot elvégeztetni. ismer valaki ilyen céget? hallottatok egyáltalán ilyesmiről?
illetve van valakinek a fentiekhez hasonló tapasztalata?
tehát normálisan eljárva,utánajárva zsalubérlésnek,hozzáértő kivitelezők mellett ma használatos 5m fölötti fesztávon,kiváltógerendákkal gazdaságosabb a monolit.és egyértelműen jobb is.
én is igy tudom.az E7 jelű gerendában 7 pászma van.1 felül,6 lent.és mind előfeszitett. és még az E7gerendákra is igaz,hogy 5,00m fölött kettőzni javasolt.ilyen feltételek mellett 5,00m felett még mindig olcsóbbnak tartjátok a monolitot? :O
De a fölső vas is feszített, mert ha nem így lenne a terhelés előtt elrepedezne a nyomott öv betonja, ami nem egészséges az acélbetétre nézve, főképp nedves környezetben.
E gerendásnál hogyan viszed el a negativ nyomatékot? össze sem érnek a felső vasak!vagy te most arra a gerendánként berakott 1 szált fi12esről beszélsz,ami a leirásában van?szerinted mire elég?negativ nyomaték egy jól vasalt födémben másfélszer akkora,mint a pozitiv.logikusan másfélszer annyi vas is jut ide.
ebből a számitásl csak azt vezetted le,h a zsaluzaton múlik az ára.meg a nem belehajigált fölös vasakon. de meglepődtem,h mennyire nem ismernek az emberek bérleti lehetőségeket.meg OSBs trükköket.nekem a 2x120nm födémem zsaluzási dija valami 250e volt,szállitással,és ebben benne van az is,hogy lebetegedtünk,nem tudtuk hirtelen felépiteni az új zsalutatot.persze,ha D vagy P márkából a központból rendelném új héjakkal,elszállna.de erre is van megoldás,h olcsó,és nagyon jó legyen.
E gerenda vaslatából mi az ami kengyelként működik,és mi az ami egyértelmáen nyirásra kerül bele? E7 jelűnél azt hiszem 5 pászma van alul,kettő felül.de nem csak a végeken okoz nyomatékot a felső.
én a 3 támaszt a monolit előnyekor azért irtam,hogy ezt nem kihasználni pénzkidobás.ugyanigy józan ésszel végig lehet gondolni,hogy ha 1 irányban megtámasztottba 2x annyi vas megy,mint ha két irányban teherviselne a mon. lemez.plusz még nyirási vas is kell,ami mon lemeznél nincs.
egyébként szintén földrengés miatt az ECben nem nagyon lesz E gerenda.hála az égnek!elég volt már a leegyszerűsitett, primitiv házakból,mert,h állitólag lehet spórolni...
szerintem meg meg kell oldani a lehető legjobban az épüetet,és utána megkeresni a legolcsóbb megoldást.de E gerenda örökre ott marad alaprajzokon,és kisebb az értéke,repedezik,karcsúbb,stb...
Most egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy a fölső is feszített-e, de úgy rémlik az épszerk előadásról, hogy az is, de utánanézek. Mindenesetre ha csak az alja van feszítve akkor is van ellennyomaték szerkezeten belül és anno ezt oktatták a BME-n, hogy tilos vágni, mert kettérepedhet.
És mi van az gerendás födém alsó vakolásával? Az egész szerkezetet kellene nézni és ott akkor bejön a gerendák alatti hálózás+vakolás kontra csiszolás+glettelés költsége is. (feltéve, hogy profin zsaluzták, betonozták a födémet)
Általában a monolit födémet a szakértelem hiánya miatt nem szokták szeretni egyes kivitelezők és olyankor jól megnyomják az árat, hogy ne azt válassza a megrendelő. (ha meg mégis azt válassza akkor meg elbíbelődik vele)
A fő előnye a gyorsaságban van a gerendás födémnek.
Mivel az E gerendában az alsó és a fölső acélbetét is feszített, így a végeken erős ellennyomaték keletkezik a szerkezeten belül. Ezt a hatást a végén besűrített kengyelezés veszi fel. Ha túl sokat vágsz le a sűrített kengyelezésből, egyrészt gond lehet a támasz felett fellépő nyíróerő felvételével (amit ugyan lehet nyíróvas betétellel ellensúlyozni) de a nagyobb gond, hogy kettérepedhet a gerenda, mert a két irányú húzóerőt nem képes felvenni a ritkább kengyelezés. Egyébként meg statikus ajánlása és ellenőrző számolása nélkül TILOS elvágni még 10cm-t is az E gerendából! Azért találták ki a méretre rendelhető gerendát!
én meg kimondom, mivel a közelmúltban is több összehasonlító költségvetést csináltam/láttam. ami elviszi gerendás javára az a monolit telibezsaluzása és ennek támjai.
háromtámaszunál tök mindegy, azt úgyis felső vas viszi el mindkettőben és 24 cm-es gerendásfödémben is gazdaságos vas-beton arányt ad ki. gerendát nem rakunk 3 támaszura, hanem középső támasztól kétfelé külön gerendák vannak.
az e gerenda nyíróvasa spirálban futó ~2-es acélhuzal. gerenda végétől ~5 centire indul, itt ~1 cm távolsággal és vigigfut a teljes gerendán csükkenő sűrüséggel. a végétől 1 m-re már csak ~10 cm a menetemelkedése és teljesen ellaposodik a közepénél a gerendának. a menetemelkedés függ a gerendahossztól is.
az acélszál az alsó fővasakat megkerülve a fölött keresztezi önmagát és felmegy a gerendafej felső acélszáláig és onnan vissza.
Kösz. Hát, a cserépfedést 20-25 fok lejtés alatt nem ajánlják, a zsindelyre is van valami határ, talán 10-15 fok, nem emlékszem. Viszont itt nem arról van szó, hogy beázik-e a ház, ez csak egy terasz, szóval nem veszem véresen komolyan. De gyakorlati tapasztalatok jól jönnének.
Én is most csináltam egy terasztetőt, nem tudom milyen a lejtése, de nem sok, viszont cserepet (tondach twist, ha jól emlékszem) tettem fel. Alá van fóliázva, így ami kevés víz/hó átjut rajta, az sem probléma. A zsindely meg elvileg eléggé zár, jobban mint a cserép, ha szabályosan van felrakva, szerintem azzal sem lehet gond.
arról nem is beszélve,h kötött lesz az épitészet,meg ha vb lépcsőt akar vki,akkor lehetnek a gerendák között túlvasalat monolit részek,stb...
ha jó statikus csinálja,akkor szerintem nem drága a monolit.ha meg födémről inditanak főfalat,v nem párhuzamosak a falak,vagy nem akarnak kiváltógerendákat,akkor más lehetőség nincs is.
5m fölött csomó féle gerendát kettőzni kell.ha még több támaszú is lehet a monolit födém,akkor biztosan olcsóbb lesz a végén a monolit.én ilyet nem mondanék,h a monolit egyértelmáen drága... mire felbetont,bekötővasakat,alátámasztást is összeadod.
jelentősen függ a tervezett alaptól is. mostanában 3 CSh is volt,hogy 3méteren volt teherviselő talaj,fölötte 80as sigma. friss osztás mind.picit odébb vitta a százalékokat...
igy volt tényleg sokáig. erről egyébként nem irnak,hogy pontosan milyen vas van nyirásra.
ellenben hallottam olyat is,h a mostani E gerendákban már olyan magas a beton szilárdsága,hogy a beton fel tudja önállóan venn iaz egész nyirást,és már nem is használnak nyirási vasat.
mivel ahovaén beteszem a lábamat,ott monolit födém épül,ezért nem nagyon láttam vágott E gerendát,hogy mi is van benne.
van egyébként egy vasalás detektorunk,ha látnék akár 1 db E gerendát,megnézném vele,hátha ad valami eredményt.
A fal teljes magasságára gondoltam. A falazóelemek magassága (amennyiben be tudod kötni) lényegtelen. Régebbi rendszereknél egyszerűen összetüskézték a falat, már ha épp nem volt lusta a kőműves (sokszor ezt is kihagyták, mégsem repedt meg a sarok... Mondjuk ezeket az új rendszereket nem ismerem...
Köszönöm a választ! A magassággal elvileg nem lesz probléma, a Profi tégla 24,9 cm magas és ugye 1 mm habarcs kell, a sima Porotherm pedig 23,8 magas, és akkor arra kell figyelni, hogy itt meg 1,2 cm legyen a habarcs. De lényegében erre úgyis minden találkozásnál figyelni kell, nem? Tehát ilyen szempontból mindegy, hogy Profi, vagy nem! Profinál valóban ezt a bekötőszalagot kell használni, de elvileg így sem baj, hogy habarcs nélkül nem ugyan olyan magas a 2 tégla.
Egy tetős fórumban már kérdeztem, de az nem nagyon mozog, ezért megkérdezem itt is:
Szeretném befedni a teraszomat. A probléma az, hogy csak nagyon alacsony szögű tető (6 fok) fér el úgy, hogy többé-kevésbé normális (2,3m) maradjon a belmagasság az alacsonyabb oldalon.
A teljes egészében műanyag/polikarbonát tető nem tetszik.
Kérdés: Lehet/szabad ilyen kis szögű tetőre bitumenes zsindelyt tenni? Vagy inkább lemezfedésben kellene gondolkodni?
Jövő héten kezdjük az alapozást és pont így lesz nekünk, hogy külső fal profi a többi nem. Bekötőszalagot kell tenni a falcsatlakozásokhoz. két soronként 2db ha tartófal csatlakozik, válaszfalnál 2 soronként 1 db. Ha eljutunk odáig akkor tudom megmondani, hogy mennyire volt komplikált. Ha kell ilyen porotherm bekötőszalag szólj, mert nekünk fog maradni.
5-10 mm az elterjedt (nyilván a padlófűtés miatt 10mm javasolt). Tekercsben lehet venni az erre szolgáló csíkot, 10-15 cm széles, kb. 25méteres tekercs.
A belső falak bármiből készülhetnek elvileg. Arra érdemes figyelni, hogy viszonylag pontosan jöjjön ki a fal magassága (ne kelljen vágni a teljes téglasort...
Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha a külső tartófalak Porotherm Profi téglából lesznek, akkor baj-e, hogy a belső falakat sima Porotherm-ből tesszük és nem Profiból? Kinek mi a véleménye erről? Esetleg tapasztalat?
1. papirforma szerint kell a 100-as. en nem tennek 80-ast sporolasbol. 2. a halo a legvekonyabb, 4-es asszem, az osztas meg attol fugg, hogy milyen osztassal terveztek a futest. 15-os a default halo a boltban, de lehet hogy az ritka a futescsonek. persze a 15-osre is ra lehet tenni 10 centinkent, csak maceras. 3. az alap retegrend: beton, vizszigetelese, eps, folia, beton.
a vasat el kell tavtartozni az eps-tol, hogy rendesen legyen alatta is beton. a felso beton alatti folia csak azert kell, hogy a beton ne aztassa el az eps-t, mezogazdasagi olcso folia megfelel.
Gyors segítséget kérnék tőletek. Padlófűtésnél elég a 80-as, vagy kell a 100-as lépésálló szigetelés? A csövek lekötéséhez használt vashálóra van valamilyen méret előírás? Mi a feltétlenül szükséges rétegrend (fóliákra gondolok)?
Csak ha az E gerenda végét elvágod, akkor pont a kengyelsűrített részt vágod le a végéről és a feszített acélbetétek miatt középen kettérepedhet a vége....
nem sokkal olcsóbb az e gerendás, ha rendesen meg akarja valaki csinálni lakótéri födémnek. azt ott érdemes, ahol mérsékelten terhelhető, lehajlásmentes de nem "igényes" szerkezet kell, pl egy padlás, tetőterasz ahol úgyis még x réteg jön, egyéb raktárépület stb
lehet vágni gyémánttárcsával. szabadni nem szabad, de kiegészítő nyíróvasalással elmegy. minden esetre nagyobb a kötöttség mint a pth-nál.
Mostanában nem néztem az árakat, de szerintem a legolcsóbb az E-gerendás megoldás betonkefnikkel. De azt hiszem ha ilyet akarsz azt már a tervezéskor (fesztávok) figyelembe kell venni, mert az E-gerendát nem olyan könnyű vagdosni mint a PTH gerendákat (ha egyáltalán szabad...?).
monolit általában drágább, bonyolultabb jól vasalni, és teljes felületre zsaluzat kell és minden áttörést előre meg kell határozni nem lehet utólag átvágni.
viszont jelentősebb terheket tud viselni bárhol (pl. székállás), oldal irányú merevítésre is jó bekötési lehetőség (pl kihajlásveszélyes tartóoszlop födémről indulva), és kacifántos nyílásokat is ki lehet vele alakítani, a födémet szabadon lehet igazítani kiváltáshoz (pl. kémény)
porotherm olcsóbb, egyszerű vasalni, viszont max 30 cm-es lépcsőkben osztható ki a gerendázat, illetve koncentrált terheknél gerendasoxorozás kell illetve valszín kell monolit rész is.
mindkettőt lehet repedésmentesre csinálni.
általában - ha extra téralakítások nincsenek és a tartószerkezeti megoldás nem indokolja - akkor pth.
ha már kerámiaiburkolatú a gerenda akkor érdemes kerámia béléstestet. ha lesz gipszkarton álmennyezet akkor szinte mindegy. bár szerintem pth-hoz nincs is betonkefni, max egyéb hasonló rendszerekhez ahol a gerenda nem kerámiaburkolatú.
Kinéztünk egy házat. Az alsó szint tégla, a tetőtér előtétfalai gázszilikátból vannak. Mit lehet tudni erről az anyagról? Veszélyes? Próbáltam neten utánaolvasni, de nagyon különböző véleményeket találtam. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy a régi szürke vagy az újabb, homokos gázszilikátról van-e szó. Ha régi szürke, akkor felejtős?
8-as vassal húztam, így tényleg sokkal könnyebb. Elég az első sort vízbe rakni, a többi már magától megy. Hiába rohadt drága az Ytong, de elég jól lehet vele dolgozni.
Gumikalapáccsal igazgathatod. Ha úgy kényelmesebb, húzd nyugodtan fogazott vassal (8-as, 10-es minimum). Amikor bejött hozzánk, akkor 1-2 mm ragasztót írtak (mármint miután összenyomták 1-2 mm), persze ezt a mai gyári Ytong ragasztóval sem nagyon lehet. Tehát ha fogazott vassal elhúzod, akkor is marad közte 2-3 mm ragasztó ami elég.
A vakolás után, gondolom a szellőztetés, és fűtés hiánya miatt penészes lett a fal a fürdőben. Most fogom megcsinálni a térdfalat a kádnak, és mögötte le akartam szedni a penészt, hogy ne dunsztolódjon. Héra penészlemosóval lemostam, aztán lekapartam a régi festékrétegeket.ztán megint lemostam. Most várom, hogy száradjon, aztán lemeszelem.
Mészalapú festéken nem él meg a penész, de ha harmatpontos, folyhat rajta a víz. El kell felejteni a diszperziós festékeket. Ez a tüneti kezelés. Ám mint már írták, az okot is illene megszüntetni. Elsőként szerezz be egy páratartalommérőt és ha nem gond, akkor egy infrahőmérőt. A neten találsz harmatpont táblázatot s el kell döntened, hogy a páratartalmat csökkented (szellőztetés) vagy a falat szigeteled (fal belső hőmérsékletének növelése). Ideális esetben a kettőt együtt...
A penészt klórtartalmú szerekkel lehet eltüntetni (pl hipo), de ha a nedvesedés, páralecsapódás oka nincs megszüntetve, bármit is csinálsz vissza fog jönni.
Milyen vastagon húzzam? Tegnap raktam sima habarcsba 5-10 mm között, de, ha nem húztam elég egyenletesen, akkor nehéz volt vízbe egyengetni, mert nem üreges. Ezért gondoltam a fogazott glettvasra, csak nem tudom, hogy elég lesz-e a vastagság.
Sima ragasztó elég. Igazából még elhúzni sem lényeges, megkened kanállal, és amikor a következőt rányomod akkor majd elterül. Az Ytongot azért érdemes kicsit nedvesíteni előtte.
Létezik-e valami olyan műanyagalapú matéria, ami kenhető (mondjuk ecsettel), fel lehet vinni vakolatlan téglafalra, és ha megköt, akkor vízzáró bevonatot képez? (Illetve akár nem műanyagalapú is szóba jöhet; a lényeg a vízzárás és a kenhetőség.)
Esetleg megnézed, hogy a megrendelésnél előleget, vagy foglalót kérnek a barkácsban. Ha foglalót, akkor megrendeled, és ha nincs meg 8 nap, plusz egy kicsi alatt, szépen visszakéred a foglaló kétszeresét. Aztán kivárod a 8 hetet a gyártónál. :-) Volt ismerős, aki bútorral (Kika) megcsinálta. Igaz, ott az egy hónapból lett három, amikor elunta, de a 8 nap - 8 hét arány még durvább. Mondta is, hogy így már nem is volt olyan fájdalmas ennyi ideig a dobozokból élni. (Komplett szoba volt és talán 25-30% foglalót kértek, tehát a duplája egész jó pénz volt.)
Nem kell összecsavarozni, a karton megtartja. Viszont így macerásabb összerakni, mivel a pontosan levágott kartonnal kell a függőt/vízszintet beállítani. Ha összecsavarozod, akkor is kb. 2mm-t tartja el a kartont, így annyival több ragasztó kerül a többi helyen a csempe alá... Arra számíts, hogy az első réteg karton sarka le fog törni ahol az Opel csavar van (ne ijedj meg tőle, természetes).
vagy az is siman lehet, hogy a mezei viszonteladonak azert gyart a gyar 8 hetre, mert a multiknak kenytelen volt bevallalni a 8 napot, es azok a megrendelesek elore vannak veve....
Ahol az UD kerethez hozzácsavarozom a CD profilokat, ott ki fog állni a síkból az OPEL csavar. Ilyen kicsi távolságoknál nem tartja el zavaróan a gipszkartont? Pont a pozitív sarkoknál lehet gond.
Barkácsokban általában inkompetens f@szok ülnek, azért mesélnek hülyeségeket. Ha a gyártó 8 hétre vállal, akkor a barkács sem tudja hamarabb, maximum az ottani f@sz nem nézett utána, mert lusta volt, és behasalt egy számot.
Egy "L" alakú szerkezetet kell csinálni. Az "L" rövidebb szára lesz felül, ezt kell a falhoz rögzíteni, az "L" hosszabbik szára merőlegesen érkezik a padlóra, azt is rögzíteni kell. Érdemes két réteg kartonnal burkolni (az alsó réteg lehet fehér is, felső legyen zöld)
A szerkezetet, ha fémprofilokból csinálod, akkor úgy kell elképzelni, hogy a falra, vízszintesen, feldűbelezni egy "U" profilt, olyan magasságban, hogy ha ráraksz két réteg gipszkartont, akkor legyen a kívánt magasságban a teteje. A padlóra is elhelyezni a "U" profilt, a faltól olyan távolságra, hogy még rájön 2 réteg gipszkarton. A függőleges és vízszintes "bordák" méretre vágott "C" profilok, lemez csavarral rögzíteni kell őket az "U" profilba, a sarkot pedig két "U" profillal lehet megoldani. Az egyik lefelé áll, a másik meg oldalra (hogy a C profilokat tudja fogadni) össze kell őket csavarozni lemezcsavarral (egyik hátát a mások oldalához) Lehet csinálni mennyezetihez való profillal is, meg falhoz való 50-es profillal is, de akár tetőlécből is össze lehet rakni. Remélem érthetően írtam le.
Ha meg mozog, vagy nem érzed elég stabilnak, mert magas, akkor a függőleges profilokat is lehet egyenként a falhoz rögzíteni. Ezt úgy lehet, hogy profilból csinálsz távtartót, az egyik végén levágod a két oldalát, majd felhajtod, ezt lehet dűbelezni a falba, a másik végét meg az alját vágod, ki mint egy villát így lehet függőleges proflhoz csavarozni. De ez csak mint érdekesség.
Sarokkád két belső oldalához szeretnék a kádnál valamivel magasabb térdfalat csinálni. Ennek lesz nekitolva a kád. Kb. 15 cm széles kellene. Ha gipszkartonból szeretném, hogyan tudnám megoldani a falhoz való rögzítést?
Igazából egy előtétfal kellene, ami 15-18 cm-re el van tartva a faltól. Ráadásul a tetején a vízszintes oldalt is burkolni kell.
Ha valakit érdekel, van egy eladó vadi új originált zuhanykabinom. Negyedköríves, 900x900 as. Nagyon masszív, tálca nélkül, tehát tálcát kell venni hozzá. Bolti ára 60.000ft(csak kabin) Én most 40 ért adom.
Eladás oka: Építettem egy tálcát, sajnos az kicsi lett, így 800x800 ast kellett vennem.
Aki megveszi, az kap most hozzá ajándékba egy szintén új kádtöltő csaptelepet(ferromix) bolti ára 12.000ft.
alap és pince. arányítva a 40 m2 pincét az egyszinten 240 m2 házhoz. belesaccoltam, hogy a pince valszín részben alap is. ha nem, akkor ~14%.
ez műszaki szempontból arányítás, kiviteli költségben rengeteget eltolhat anyagválasztás és kiviteli technológia. tehát elképzelhető a 20%, bár a nemvárt költségek inkább az alap utáni szerkezetekné, és nem is a tartószerkezetnél jönnek elő. ez is "csökkenti" az előzetes számítások szerinti költséget a végső elszámolásban.
Köszi. Ez csak a pince vagy a pince plusz ház alap is? (Őszintén szólva kevésnek találom a 12%-ot, de készséggel elhiszem, ha megerősíted. Itt nekünk pl. kb. 20%-ra jött ki a kapott költségvetések arányosításából.)
Adott egy kb. 240 nm-es földszintes, monolit födémes családi ház (terve) és alatta 40 nm-es pince. (Talajvíz elleni szigeteléssel is.) Ha idén szerelőbetonig akarom megcsinálni (pince+körbe a ház alap szerelőbetonig) az kb. mekkora része a teljes költségvetésnek? Reálisan?
ugy vagtak vele csikont, hogy bekarcol a hatan, arccal homokba fektet, a karcra egy koracel refektet (praktikusan a 25 centis kb 8-10-es koracel vegeben volt a lapka), es megnyom vagy raut.
Én pl. egy esztergakést alkalmazok. Van egy keményfém lapka a hegyébe forrasztva.
Ezzel többször becsiszolóm a hátlapot és eltöröm. Igaz nem elég hatékony. Felezni, harmadolni lehet vele, keskenyebb csikot viszont már nem. Majd veszek egyszer egy profi vágót.
Ja !És ezzel keramitot , metlachit vágni már nem lehet !!
Tegnap elkészült egy kisebb épületrész alapja (kb. 2*3 m), amit csak jövőre szeretnék folytatni. Betakarhatom-e földdel (kb. 20 cm, rá betonlapok), hogy járhassunk a területen addig, vagy várjak még vele, és locsolgassam?
Csempe alá a két réteg gipszkarton javasolt, de ahogy az írásban is áll, lehet egy réteggel is csinálni de akkor sűríteni kell a bordákat, illetve értelemszerűen hézagolni is kell (ahogy csináltad). Az a lényege, hogy merev aljzata legyen a burkolásnak, szóval ne igazán mozogjon, ezt neked kell eldönteni, hogy jó-e.
Szóval köszi a választ. Ezek szerint két réteg gipszkarton kell a csempe alá. Én egy réteget tettem Bramac lécre. A léceket 60 cm osztással rakam és öt helyen dübeleztem a falba.
Ezek szerint csempe alá két réteg gipszkarton kell! Én egy réteget szereltem Bramac lécre. a léceket 60 cm-re raktam, egy lécet öt helyen dübeleztem a falhoz!
Egy kis "hivatalos" írás a témában: http://www.proidea.hu/saint-gobain-rigips-206638/rigips-szerelt-valaszfalak-es-273923/a_6_d_15_1239787753306_Rigips_gipszkarton_lapok_feluleti_kezelese.pdf
Ezt a gipszre-cement problémát meg lehet oldani úgy hogy alapozni kell és mindenképp flexibilis csemperagasztót kell használni. Bővebben én se tudom, de szerintem bármelyik valamirevaló szakkereskedés vagy hidegburkoló meg tudja mondani, hogy milyen alapozót (folyadék amit fel kell hordani a falra burkolás előtt) kell használni.
mi annak hívtuk. tekered és jön belőle a trutyi :)
inkább többször töltsed kevéssel, mert naon lezingöli kezet ha sok van benne. (bár ha jó a kondi, akkor nem gáz :) ) bár ha meg kevés, akkor soxor kell megálni. ... ki kell tapasztalni, de haladós utána a munka
Vmi 1000-1500 HUF közötti árfekvésű kőzetfúrószárral fúrtam ki 600 furatot a dübeleknek, ebből kb. 100-at tömör téglába (mert sajna ez a koszorúm zsaluja, de ez most mindegy).
Nem ütve fúrtam.
Nem roncsolta a porothermet semennyire.
A vége felé kisflex + gyémántoskorong kombinációval megéleztem 1x a szárat, mert a km. tégla adott neki..
ha vidiával finoman,lassan fúrsz,kicsi ütőmunkájú fúróval,akkor azzal is gyönyörű furatokat lehet késziteni.más kérdés,hogy ha sokat kell fúrni,akkor nem éri meg lassan fúrni,inkább megvenném én is a spéci hegyet.
egyébként a mai pth falak belső 2mm vtg lamellái gyakorlatilag semmi erőt nem hordanak,tehát a kivitelezők 99%a,aki nem használ spéci fúrószárat,úgyis a külső vastagabb kéregbe fúr.bentebb meg összetöri a lamellát,hogy a dűbel beférjen.
Nem az a kérdés, hogy viszi-e. Ez a fúró arra volna való, hogy pontos furatot készítsen, a belső rekeszek összetörése nélkül, különben a dűbelek nem fognak tartani.
Hőszigetelés dűbelezéséhez (PTH téglába) karát (hegyű) fúrót ajánl több cikk is. Még milyen más néven lehet ezt a fúrófajtát megtalálni, mert erre nem tolakodnak a hasznos találatok a guglin.
Csempét igen, járólapot nem biztos (járólaptól függ). Ahogy már írták előttem kicsit be kell pontozni a csempét (elég ha kicsit megsérül a máz), így fúráskor nem fog "odébbmászni". Simán csak forogjon a fúró, majd amikor átfúrtad akkor átkapcsolhatsz ütésre. Padlólap esetén a mázasokat valószínűleg viszi, a gresst jó eséllyel nem. Padlólap esetén segíthet a hűtés. Gyurmával készítesz köré egy kört, és feltöltöd vízzel... Az sds fúrószárak jobban bírják mint a mezei "kőzetfúró"-nak titulált.
(600 Ft/db környékén már lehet normálisabb fúrókat kapni otthoni barkácsolásra. Kb ennyi pl a baumaxban is, egyszer mintha ott is láttam volna ilyeneket. Persze egy készlet simán bekerül pár ezerbe, de ha valaki óccót akar, akkor vegye azt)
Hát nekem ami vitte a falat, az vitte a csempét is, persze általában valami nagyon régi fúrót használok, mert az új obisak legfeljebb műanyagot fúrni jók :)
Még Vidia sem kell hozzá, óvatosan meg kell pontozni, ahol fúrni akarod, aztán mehet. Ha nagyobb furatot akarsz bele (>10,12 mm), érdemes egy kisebb (5-6) fúróval kifúrni előtte.
Térkövezésben tudna valaki segíteni? Meddig lehet állni hagyni a lerakott térkövet vibrátorozás nélkül? Magyarul, lerakom a térkövet, de csak a 70 m2 lerakása után szeretném bevibrátorozni. Mivel egyszerre nincs sok időm így szerintem 2-3 napig biztosan fogom rakni, de csak egyszer akarok lapvibrátort bérelni.
A másik kérdésem, hogy a kocsibeállóra, és a nyomvonalára beton alapot akarok tenni, de így a víz meg fog állni a lejtő végén a szegélykőnél. Mit lehetne ez ellen tenni?
Bármit át lehet vágni, Carrarában ezzel a módszerrel szeletelik a márványtömböket. :-) Heterogén falnál szinte semmit nem ér az injektálás, mert a könnyebb ellenállás felé (akár az esetleges üregekbe) megy a cucc.
Igen, csak ez nem vályog lesz, hanem vályogba rakott kő. (Balaton-felvidék) Azt szerintem nem lehet csak úgy hipp-hopp átvágni. Ott még az injektálásban sem vagyok biztos, legfeljebb abban, hogy nem érné meg. :-)
Igen, csak attól félek, hogy ha kátránypapírt, vagy bármi más szigetelést tesznek alá, akkor megvédik ugyan a fájukat, viszont "bedunsztolják" a házat. Tehát ugyanott vannak, mint ha betonoznának.
"Az az ötletem volt, hogy a hagyományos, homokba lerakott hajópadló mellett (gyorsabban tönkremegy, de valamit valamiért) "
Nemrég bontottak az ismerősék 1926-os lerakású (homokba, vakvadlóra szögelve) parkettát, a faanyag hibátlan, akár újra felhasználható. A homok alá kátránypapír volt terítve, fölötte "homokórai szárazságú" volt a homok, alatta nedves volt a föld.
Kollégám épp hagyományos vályogba/sárba(?) rakott kő falazatú házakat nézeget. Amit én a legfontosabbnak tartottam, a repedések esetleges meglétének ellenőrzése, a talajvízszint ellenőrzése és a tető faszerkezetének állapota. Valami jut eszetekbe, amit egy laikus, de műszaki ember kapásból meg tud nézni? A másik, hogy minden utólagos szigetelési és egyéb trükkös próbálkozás ellenére én nem tennék le aljzatbetont a szobákba. Azt mondtam, hogy hiába ásatja fel szakaszosan a fal mellett, és tölti fel kulé kaviccsal, akkor is van esélye a falak felázására, mert a talajnedvesség csak ott lesz, és fel akar jönni. Viszont a neje nem menne bele a döngölt agyag padlóba, az tuti, meg hát ha fürdőszobát akar (micsoda igények! :-) ), akkor az tényleg nem jó. Az az ötletem volt, hogy a hagyományos, homokba lerakott hajópadló mellett (gyorsabban tönkremegy, de valamit valamiért) hidegburkolatnak használjon homokba rakott téglát. Az rusztikus is, a párát is átereszti. Csak az a kérdés, hogy ha a porzás ellen lekezeli, akkor is átereszti-e?
A lényeg, hogy önmagában az a tény, hogy reped még nem kétségbeejtő, a repedés nagysága, mennyisége, mérete az ami fontos. Gondolom van felelős műszaki vezetőd, nézze meg ő.
A repedésekről, így látatlanban nem mondanék semmit. Egy általános vasbeton szerkezetben a húzott oldalon (egy födémnél alul van) repedések mindig vannak. Repedés mentes vasbeton szerkezet, csak vízzáró betonoknál, meg atomerőműveknél meg ilyeneknél szoktak tervezni.
Nem tudom éltél-e panelben, de ott nem ritka, hogy a felső szomszéd beáztatja az alsót, mert valamiért nagyobb mennyiségű víz került a padlóra. Gyorsan átmegy a víz a födémen. A mestered jól mondja, ami vízet meg fogja fogni az a kenhető vízszigetelés (ezt nevezi a mestered gélnek), amit általában a a hidegburkoló szokott felkenni burkolás előtt.
Az esztrichet ne locsold! Gondolom van alatta lépés-hangszigetelés, annak nem tesz jót a nedvesség. Takard le fóliáival az első 1-2 héten, így a "saját leve" fogja utókezelni.
szerintem ne nyugtasd, mert komoly baja is lehet annak a födémnek. így látatlanba nem tudjuk megmondani, hogy mi a pálya....
viszont ha rövid idő után csöpög a víz a repedésből, az azt jelenti, hogy a betonlemez teljes vastagságában fut a repedés, ha meg így van, akkor annak a lemeznek - legalábbis a repedésre merőleges sávban - a nyomott öve kakukk. ha meg a nyomott öv kakukk, akkor a betonvas se ér semmit. kvázi akár le is szakadhat. nem jelentem ki, hogy le is fog, de ezt csak az tudja megmondani, aki látja illetve aki ismeri a lemez vasalását. lehet, hogy a lemezben van annyi tartalék, hogy ezeket a repedések által legyengített mezősávot tehermentesítse, de lehet hogy nincs benne.
szerintem monolit födém repedése már az a kategória (függetlenül, hogy mi okozhatja) amit szükséges hozzáértőnek látnia. legfeljebb "feleslegesen" nézi meg.
nem akarok vitába keveredni veled, de szakmailag helytelen betonjavítást ajánlani az előtt, hogy a jelenség oka fel lenne tárva....
A beton kötéskor vizet veszit,zsugorodik.Hanincs megfelelően tömöritve.Vagy rossz a portlan cement-kavics- hohok arány illetve ezek összekeverése.Elöfordulhat kisebb repedés.Statikailag nem nagy probléma.Fontos az,hogy a födém vasakon megfelelő betontakarás legyen.ha viszont kilátszik a vasalat vagy hiányos (üreges,fészkes)a felület.Ezeket a hiányosságokat beton javitto (cementbázisú) habarcsal el kell takarni.
de végülis mindegy, szerintem félreértés lehet ez. mondjuk élelmiszeripari v egészségügyi intézményben nem engedik, az ok. de lakásban? értelme sincs, sőt.
Mint említettem két független vizes is ezt mondta. Olyanok akik értenek is ahhoz amit csinálnak, így megbízom bennük. Mindkét helyen aljzatcsere volt, tehát lényegében mindegy lett volna hogy melyiket építi be (illetve kicsit könnyebb lett volna neki a hagyományosan bekötni).
Nem a padló összefolyó van betiltva, hanem hogy mást beleköss.
Ezt egymástól független vizesek állították, gondolom jobban tudják (megbízhatóak egyébként). És igen, ezért teszünk be mostanában kültérit, mert az mechanikus... Így az összefolyó mint előny megvan, de nem kell foglalkozni a víz töltögetésével.
A mosógépes dolgot jó, hogy mondod, általában elzárom a sarokszelepét, de néha elfelejtem. A felújításkor meg a vízszerelő ideiglenes csapnak betett valami használt szart, ami csöpögött, és egy hét után kisebb Balaton lett a fürdőszobából, na ekkor tényleg jól jött volna a padlóösszefolyó. Csempét szerencsére ritkán sikálok :) És inkább fürdőszobai spriccelős tisztítószerrel.
Nos, csak azert lepodtem meg az padlo osszefolyo "betiltasan", mert siman vasarolhato, beepitheto, hasznalatban vannak mai napig... Vagy ez olyan, mint a fabol keszult fodem, hogy az olcso semmire nem jo, a hasznalhatot meg senki nem fizeti meg? :-)
ui.:jartam olyan hazban ahol a fodemen kivul meg rengeteg minden fabol volt es nem nyikorgott, nem zajongott egy cseppet sem, igaz, amikor meghallottam az arat, meg a szallitas koltsegeit a nagy Ukrajnabol azt hittem leesek a szekrol...
a padlóösszefolyó - persze csak ha jól van megcsinálva - egy hasznos plussz, a plussz költségével együtt.
csempemosást :) és néhány kényelmi praktikumot kivéve nincs napi gyakorlati haszna. de az ember életében ha egyszer kétszer előforduló "balesetek" bekövetkeznek (mosógép kiönti vizét, nyitva felejtett csap+eldugult/szűk túlfolyó, csőtörés) és ez által még a nagyszoba is medencét játszik, nagyon hasznos tud lenni.
ez olyan mint pl. a fi relé, a villámháritó, füst és co érzékelő, bojler hőkapcsoló, a risztó és a lakásbiztosítás. csak néha van rájuk szükség, de akkor nagyon.
láttam már a nagyszoba közepén a vizen csendesen ringatózzó házipapucsot a mosógép belső vízszelepének kiakadása miatt...
megkockáztatom, hogy nincs az megtíltva, egyszerűen csak költségkímélés és kivetelezésegyszerűsítés.
a padlóösszefolyót sűlyeszteni kell 15-20 cm fenékmélységre (lejtés miatt akár 25 cm-is lehet) illetve a vízszigetelés zártsága miatt a minimális átvezetést alkalmazzák (egy gyűjtő ág és aljzatrétegekben vezetik csövezést). a mai rétegrendek a vízszigetelés felett meg max 12-14 cm +burkolat, így sem a szifon elhelyezése nem lehetséges sem a hosszabb megfelelő lejtések kialakítása anélkül, hogy a vízszigetelés ne sérüljön. azt meg nem vállalja be kivitelező (tulaj), hogy a vízvezetéknek olyan vályus aljzatbetont készítsenek (ami alapból max 8 cm, tehát nem elég mélyíteni a szifon és cső alatt) ami megfelelően szigetelhető és amiben elvezethető cső is.
az aljzatbeton alatti feltöltésben összevezetést meg azért nem szeretik alkalmazni, mert várni kell vizesekre és betonozás közben vigyázni kell csövekre. :(
ez a kivitelezési gyakorlat. persze lennének megoldások, csak az plussz költség, odafigyelés, szervezés.
a padlóösszefolyóba nem kádat és nem mosógépet, hanem mosdót illik belekötni. akkor nem habzik és nem folyik ki.
illetve van mechanikus bűzelzárós összefolyó is. de hát az is drága, illetve a vízszigetelési kivitelezési probléma akkor is fennáll....
pincézett házban meg eddig sehol nem vállalta be tulaj födém alatti vízösszevezetést, mert akkor nem tudja használni pincét a csövek miatt illetve csúnya. nem én állítom, ez szokott érv lenni...
Nálunk két felújított fürdőszobából is kikerült a padlóösszefolyó, nem hiányzik egyáltalán. Csak a kádból jött fel rajta mindig a hab, cserébe büdös volt.
Feltételezem azért, mert egy dugulás esetén azon keresztül öntötte volna el a lakást. Ha nincs, akkor nem folyik ugyan le a víz, de az kisebb gond. Persze ehhez azért az is hozzátartozik, hogy időnként látni ma is (felújítás alkalmával), hogy 4-5 lakás lefolyója egy 80-as eternit cső...
sosem jottem volna ra, de tokre igy van! regen a padloosszefolyo egyben a "csillagpont" volt, oda ment a kad es a mosdo, es onnan ment a wc-hez. a kadnak tan nem is volt szifonja, hiszen az osszefolyo egy szifon.
igy ha eldugult, akkor a kadbol lement, kozepen meg feljott.
es tenyleg, ha nincs belekotve semmi, akkor kiszarad a szifonjabol a viz :-(
Így már érthető, ha nem engednek rákötni valóban problémát okozhat. Nekünk a régi gyerekkori házunkban még volt, rákötve a kád és a kézmosó is.
Most inkább a biztonság miatt gondoltam rá /esetleges csőtörés esetén lenne hol lefolynia a víznek/, bár ha az nem a fürdőszobában történik, sokat nem érek vele.
Építenek, bár tényleg ritkábban. Megtiltották, hogy a kád (vagy mosdó) lefolyót rákösd (régebben átvezették a padló összefolyón). Így viszont , és csatornaszag van a házban. Magyarul nem szeretnének a felhasználók hetente vizet locsolni a padló összefolyóba (nincs se idejük se türelmük vacakolni vele), ami részben érthető is. Illetve megbízhatóbbak a vizes gépek (pl. mosógép).
Az egyetlen járható út mostanában, hogy kültéri összefolyót tesznek be. Az nem szárad ki (egy golyó gondoskodik a bűzzárásról a mosógép szifonhoz hasonlóan), s mivel nincs más rákötve a szabályoknak is megfelel.
"teljesen igazad van. ennek ellenere rengeteget epitenek mostanaban fafodemmel, plane eladasra"
Hát ez az. Ezt írtam lentebb is, ezért kérdeztem, hogy miért fából készítik.
Szépen összefoglaltad, hogy az építtető szemszögéből miért jó ez a megoldás, kezdem érteni /gyors és olcsó, és ha a vásárlónak nincs szüksége padlásra, még jó is lehet/.
Lehet, hogy én kifogtam, de az utóbbi két hétben 8 házat /iker, sor és családi is volt közte) néztem meg, és mind fa födémmel készült gipszkarton burkolással.
Egyik sem volt könnyűszerkezetes, a padlásterek pedig csak tárolásra alkalmasak. A fesztáv kb. 4-5 méter, hogy ez kicsi-e azt nem tudom.
De ezek szerint nem nagy gond, ha fából készül.
Közben felmerült egy másik kérdés is: miért nem készítenek a fürdőszobákba padlóösszefolyót?
teljesen igazad van. ennek ellenere rengeteget epitenek mostanaban fafodemmel, plane eladasra
- gyors - nem kell hozza zsalu, dokalab, hasonlo draga technologiak - mixerbeton, betonpumpa vagy emelo vagy sok troger betont csigazni meg keverni sem kell, par acs megcsinalja egy het alatt - also feluletkepzes gipszkarton, ez is gyors es egyszeru - ha nincsenek nagy fesztavok, akar olcsobb is mint a monolit vagy a belestestes - a ma meno baromi lapos "mediterran" tetok miatt a padlas total hasznalhatatlan, akar jarhatatlan, tuti soha senki nem fog rajta lakni, meg tarolni sem semmit.
Az épülő házunkban monoloit födémek vannak. Néhány helyen 20-30 cm hosszú repedés fut a mennyezeteken. Ez nem is zavart idáig, hiszen a festénél a glettelés eltakarja majd. Azonban most készült el az esztrichbeton és amikor fölül locsoltam a betont, pár perc múlva alul csöpögött az egyik repedésnél a víz. A mester(ez már a második, nem is ő csinálta) szerint ez előfordul és amúgy is a vizes helyiségekben vízzáró gélt kell a burkolat alá kenni, így ez nem fog problémát okozni.
A mai házakra inkább a beton födém jellemző. (az most mindegy hogy gerendás vagy monolit) Illetve a vakolt fal is többségben van jelenleg. Válaszfalaknál viszont egyre gyakoribb a gipszkarton... Mindez persze a könnyűszerkezetes épületekre nem igaz.
Amennyiben nem lesz a tetőtér kihasználva akkor érdemes csak gondolkodni a fa födémben. Előnye, hogy (a jelzett esetben) olcsóbb lehet. Persze csak kis fesztávnál. Ha odafigyelnek az ácsok, akkor egy sima lazúrral vagy lakkal átkenve szép (tipikusan látszó gerendás). Könnyebb, így a tartószerkezet is vékonyabb (olcsóbb) lehet.
Amennyiben a tetőteret is használod, akkor már nem javasolnám... A nálunk még megtalálható fa födémes bérházaknál már többe kerülne a fafödém mint betonból (már ha most építenék)... És a beton kicsit jobban szigeteli a zajokat is (nem maga a beton, csak az alkalmazott szigetelés)
Sziasztok! Ár-érték arányban manapság melyik a legjobb homlokzati hőszigetelő rendszer? 10 cm vastagságra gondolok és a kőzetgyapotot túl drágának tartom. Várom a javaslatokat és persze az érveket is hozzá:)
Házvásárláson gondolkozunk és felmerült egy számunkra nem egyértelmű dolog. A mai házakat többnyire fa födémmel és gipszkartonnal készítik. Azt szeretném kérdezni, hogy jobb ez mint a beton, esetleg olcsóbb, gyorsabb fából elkészíteni ill. melyiknek mi az előnye és hátránya?
Ne kíméljetek a válaszokkal, amiket előre is köszönök.
Tetőfedés előtt állok, új építésű családiház, nem mediterrán típusú, földszintes. külső megjelenésében inkább a modernebb stílus felé szeretnék elmenni. Melyik a megbízhatóbb márka Bramac classic vagy római protektor sötétbarna vagy a Leier venetto vagy toscana sötétbarna. Illetve ami még szóba jöhet Creaton Balance barna. Melyiket célszerű választanom. Fontos tényező lenne a megfelelő felületkezelés, azt tudom, hogy a Bramac protectoros a Creaton engebózott és a Leier kétszeresen felületkezelt. Melyik a legjobb?
Igy mar lenyelem :) Az a paratartalom ami a nyari meleg levego kicsapodasabol szarmazik nem tudom mennyire lehet zavaro: pl megkot az ott tartott cement, glett gipsz stb, de mit szolsz/-tok ahhoz az otlethez ha falat belulrol egy 2cm-es hungarocellel kiburkolnam, ezaltal elkerulve a hideg falon valo kicsapodast ?
a meleg levego tobb vizet kepes magaban tartani, mint a hideg. nyaron bemegy a kinti meleg levego a pincebe, viszi magaval a vizet. a pince fala viszont hideg, mert a masik oldalat nem suti a nap, hanem huti az anyafold. a fal mellett a levego lehul, es kiesik belole a viz.
ezert nyirkos a pince, barmit csinalsz.
a hutod hatfala is vizes belul, pedig ott nem jut oda viz sehonnan.
"Hát ott is van nedvesség a legjobb vizszigetelés ellenére is." Akkor ez lenne a lenyeg ? Mert irtam 41053 -ban hogy: "feltetelezve ha ha ugy lett volna leszigetelve ahogyan kell es nem kapna nedvesseget a pincefalam " Azert nekem gyanus hogy nem lehet egy pincet ugy leszigetelni hogy ne kapjon nedvesseget a fal. Na mindegy ez mar mas tema, amug a tegla amibol a pincem fala lett megepitve igy nez ki: http://www.norman.hu/uploads/text/64/leier_beton_pincefalazo_uni-4b.jpg
Természetesen ezt sokan nem tudják, így pl. Bp. házainak nagyrésze is még így lett vakolva kivülről - sajnálták belé a cementet.
Így viszonylag hamar tönkre mennek ezek a vakolatok. Víz (csapodó eső,) fagy, kéndioxid - ami szerencsére már kevés van, de van széndioxid meg egyéb szennyező. ezek adnak a meszes vakolatnak. A cementes se örök életű, de 100 évet kibir.
Pincében ? Hát ott is van nedvesség a legjobb vizszigetelés ellenére is. Viszont ezt a betontéglát én nem ismerem.
Szia, Igen, betontegla, vagy a rendes neve pincefalazo tegla (asszem). 30 cm-es tegla. Habarccsal vagy malter vagy mi lett egymasra teve azaz kotve. Szoval nem zsaluko. Na es ezen meszes vakolat van belulrol. amugy akkor mar hadd kerdezzem meg miert nem jo a meszes vakolat, feltetelezve ha ha ugy lett volna leszigetelve ahogyan kell es nem kapna nedvesseget a pincefalam ?
Recvo, caparol, baumit (terranova), ezekkel nem nagyon nyúlhatsz mellé. 2 éves szigatech sajátmárkás is hibátlan eddig. Az olcsóbbaknál a fakulás, foltosodás lehet gond (szakszerű kivitelezés mellett is), ez egészen világos árnyalatoknál nem jelentkezik (illetve nem észrevehető).
A ház közepén van egy 1,5 méteres szakasz, ahol dobja le a vakolatot a tartófal, hiába csináltam meg újra. Ott van egy 2-es kémény is a falban, alatta biztos rossz a vízszigetelés. Ide gondoltam ilyen megoldást, de egyelőre még csak infókat szerzek róla, ezért kérdeztem, ahogy írtad.
Majd meg meszes vakolatot emlegetsz. Ez nagy hiba !
De véletlenül nem zsalúkő az ?
Ha az jól van megcsinálva, nincs talajvíz nincs, szivárgó viz, nincs csapadék víz befolyás, tehát csak talajnedvesség van, akkor annak jónak kell lenni. Természetesen nem meszes vakolattal, az pincébe nem való ! Csak a cementes !!
Elég jó, de... Végiggondoltad? A teljes falat szeretnéd szigetelni (vagy legalábbis nagy részét)... Az piszok sok lyuk, és nem is kicsik... Valamint nem is olcsó (bár rég nem foglalkozom vele, amikor lehetett inkább körbeásták az épületet mert az volt olcsóbb).
Lyukacsos tégla esetén egy nyitott szerkezetű purhabbal is ki kell egészíteni. Egyébként a többi építőanyagba beszívódik.
Egyszerűen le fog válni. Ha nem is azonnal, de egy (elég rövid) idő után biztosan.
Minimális nedvesedés esetén van ilyen cucc (cement alapú, amit a vakolat alá kell tenni), de azt csak arra szokták használni, hogy a kijavított vízszintes szigetelés UTÁN ne befelé száradjon ki a fal... Magyarul hogy 1 hónap múlva (amikor már a vakolat kiszáradt) használható legyen a helység.
Igen igazad van, ott az volt a lenyeg, hogy a fugan esetleg atszivargott viz vedje a falat az atnevesedestol , de itt meg pont forditva all fent a helyzet: a falam nedvesedik be ha nagy esozes van es a belteremet szeretnem ovni a parologtatastol. Szoval nem ertem miert nem jo egy para, vizzaro vakolat a belso falra ? Nem tudom ezeket lehet nedves falra felhordani, vagy szarazra, de ami kesobb nedvesedik, de ha feltetelezem hogy igen, akkor engem nem erdekel ha pincefalam felveszi a nedvesseget egy nagyob esozes utan, addig mig a pincem beltere szaraz marad.
Ez a fúrós, szivárgós anyag ez jó? Elég a 15 cm-kénti lyuktávolság? Vagy ez a tégla típusától is függ? Vagy inkább a téglák közti fúgákban szivárog szét?
azért óvatosságra intelek ezzel. attól függ, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok.
1. közös hrsz-en vagytok, akkor osztatlan közös tulajdon és így neki is van beleszólása.
2. közös hrsz-en vagytok, de van megfelelően megfogalmazott használati és műszaki megosztás bejegyzetten földhivatalban. akkor az alábbi munkákhoz nincs köze.
3. közös hrsz a telek de külön hrsz a két lakás (albetét) akkor nincs köze ezekhez
4. az mint a 3. pont, de társasház, akkor megint van köze hozzá.
szal nem egyszerű. polgári törvénykönyv illetve ha az, akkor a társasházi törvény vonatkozó részei.
két esetben nem akadályozhatja meg akkor sem, ha neki is köze van hozzá:
1. rendes fenntartás körébe eső munkák
2. halasztást nem tűrő (kárveszély elhárítása, kárcsökkentés stb) munkák
Amit a zuhanykabinban használtál az valami folyékony fólia volt. Az ide nem jó... Marad a légáteresztő vakolat (ahogy már javasolták), és hozzá a szintén légáteresztő festék. És a remény hogy ki tud szellőzni. Illetve le lehet szigetelni a falat is, de az meglehetősen költséges...
Megteheted hogy befúrkálsz 27-30mm-es fúróval 15 cm-ként, kicsit ferdén és a lyukat silicofob anhidrillel (nem tudom most milyen márkanéven tudod beszerezni) feltöltöd. Ez szétszivárog a falban, és megköt. Persze szinte a teljes fal keresztmetszetben kell fúrni, és utána cementes cuccal betömni a lyukakat... Illetve erre szakosodott cégek nagy nyomással telenyomják a falat műgyantával.
Rossz viszonyban vagy a szomszéddal, azért kérdezed? Én simán megcsináltam a szigetelést, nyílászárócserét. Ahogy írták, az egy közös falon túl nem vagyunk összekötve. A szomszéd bővített, tetőt cserélt, már egyáltalán nem hasonlít a két házfél egymásra, úgy gondolom (utánajárás nélkül), hogy lehet ilyneket engedély nélkül. Én mondjuk megbeszéltem vele, és még pár centit rá is szigeteltem az ő falára, hogy minél kisebb legyen a hőhíd azon a részen.
Én is azt feltételezem, hogy az állagmegóvó-jellegű dolgokat nem akadályozhatja meg a szomszéd, de gondoltam utánaérdeklődök, hátha van erre direkt jogszabály.
Egy alapvető kérdés az, hogy az ingatlan (nem a felépítmény, hanem a "telek") tulajdonviszonyai hogyan alakulnak.
Ha tulajdonjogod megengedi és nincs egyéb kizáró ok (szolgalom, haszonélvező, stb), akkor szerintem semmi olyan dolgot nem kell pluszban betartani ilyen esetekben, ami túl megy az esetleges vonatkozó (építési) szabályozáson.
A nyílászárócsere semmilyen engedélyhez nincs kötve (max, ha Örökségvédelem alatt áll az épület).
Az állagmegóvó, javító, karbantartó, kárelhárító, stb tevékenységet szerintem még kölcsönösen tűrni is kényszerültök egymástól, ha az másképp nem megoldható.
OK, koszi ! Mindenkepp belulrol kell csinaljak valamit mert viakolort felszedni, betont feltorni, foldet kiasni, szigetelni kivulrol az mar szobase johet nalam :)
Tehat ha jol ertem akkor azt javasolod ussem le a meszes vakolatot (amugy ahol nedvesedik ott tenyleg kijon a falon az a feher meszes akrmi mint a meszko barlangokban) es vigyek fel ra egy uj vakolatot ezzel a poruskepzo vakolattal. Nem tudod hol tudok hozzajutni ehez a poruskepzo vakolathoz, mi a neve ?
Pontosabban olyasmik érdekelnének, hogy a szomszéd beleegyezése nélkül - lehőszigetelhetem-e csak a saját házfelemet kívülről? - csinálhatok-e nyílászáró cserét? - javíthatok-e vakolati és festési hibákat illetve festhetem-e újra a homlokzatot azonos v. hasonló színnel?
Tehát igazából az az izgalmas, hogy mennyire vagyunk összenőve.
Igaz a szivárgó és folyó víz ellen van védelem , de ahhoz, hogy az a fal ne legyen nedves arra megoldás nincs - belülről.
Illetve : van egy adalék, egy porúsképzőszer. Ezt kell az új erősen cementes vakolatba adagolni, akkor talán igen.
Tehát ha van meszes vakolat, azt eltávolítani és a megfelelő homokkal cementes vakolatot készíteni az említett porusképző adalékkal. Semmi mész !
Ilyent szoktak alkalmazni néhány beépített pincénél Bp.-en Már láttam ilyent.
Viszont a legtöbb építettő fegyelmezetlen, nem érti meg - pincébe meszes vakolat nem való. Nem rég a tanácsomra lehántották a régi málló vakolatot - a likakat kijavították - csak tettek bele meszet + gipszet , pedig mondtam, ne.
Aztán kezdték meszelni, sőt diszperzittel is próbálkoztak. Jó szíp 2 - 3 hónapig, aztán táskásodik stb.
Mindig arre hallgattak aki a legutólsó tanácsot adta - az meg a festő volt - ha nekik úgy jó, hát legyen.
Pedig nagyon eccerű lett volna : lukak javítása cementes habarccsal, majd egy kőporos fehércementes szórás, minimális mésszel.
A cement ugyanis hidraulikus kötőanyag, annak a víz nem árt !!
Koszi ! A kulso falhoz mar nem ferek hozza az a baj. Ezert keresnek valami megoldast a belso falon :) Betonteglabol epitettuk a falat es a fal meg a fold kozt egy guta-betanak nevezett kemeny muanyag lapot tettunk be.Tob mint valoszinu, hogy az kozben megserulhetett, vagy a szenyvizelvezetes, vagy vizvezeteknel mikor atfurtuk ott beszivarog stb. A lenyeg hogy a kulso falhoz nem ferek hozza. Le is van betonozva, jarda van, de figyeltem hogy kifele lejtsen.
Mikor a zuhanykabinomnal csempeztem emlekzek hogy volt valami gumis, vizzaro vakolat vagy mi es azzal kentem be a falat es arra a csempet. Arra gondoltam, hog az nem lenne jo ide ?
hello szakik! homlokzatvakolat ügyben kéne tanács. megbízható minőségű (dörzsölt) vakolatot szeretnék feltenni a hőszigetelés után, de nem nagyon igazodom ki a márkák között. jó és időtálló anyag kellene, de nem feltétlenül a legdrágább. valami kompromisszumos megoldás az ár és a minőség között. mit javasoltok?
A külső oldalon kellene próbálkozni. Lejtős terepen áll az épület? Van járda az épület mellett? Jó a lejtése a járdának? (nem az épület felé lejt?) Nem az ázás közelében van levezetve az ejtőcsatorna az épületen?
Belül hiába vakolgatod, az nem fog hosszútávú megoldást adni, legfeljebb átmenetit.....
Mindenesetre a vakolatot érdemes leverni az érintett felületről, hogy jobban tudjon száradni a fal és ha meg van oldva a külső oldal felől a nedvesedés problémája és kiszáradt a fal, utána lehet visszavakolni estleg hidrofób vakolattal.
Messze nem az a lényeg hogy minőségi és/vagy biztonságos épületek készüljenek... A dolog rég arról szól, hogy minél több pénzt szedjenek be. Magyarul vagy alapból fizetsz, vagy büntetésként. Miért is kell pl. az építési engedélyért fizetni? Az adózott jövedelmedből önként szeretnél újabb adókat fizetni, és munkahelyet teremteni (építőnyag, szállítás, és szakemberek). Ezért kellene az engedély.
van egy pincem, aminek a falai betonteglabol lett epitve de a szigeteles rajta megserulhetett es azik a fal nagyobb esozesek alkalmaval. A fal meg csak vakolva van es erdekelne ha van valami modszer, vakolat, csempe, stb akarmi amivel ki tudnam vedeni a fal atnedvesedeset ? Az az a fal ugyis nedvesedik csak valami vizzaro vakolat, vagy hungarozell, vagy csempe, vagy valami ilyesmin gondolkodok...
osztott v osztatlan közös tulajdonról, szomszédok jogairól és tulajdonosi jogokról/kötelességekről a polgári törvénykönyv, társasházról társasházi törvény.
Ebbe a hibába nagyon sokan beleesnek, de azért nem kéne pofátlanul lehúzni a megrendelőt. Aki ennyit kér, az akkor született, amikor emberre egyáltalán nem volt szükség
hát építésfelügyelet nem a te érdekedet szolgálja, hisz felnőtt jogképes emberek vagyunk, akiktől elvárható a jogkövető magatartás, no meg a józan ész. a te érdekedet a műszaki ellenőr szolgálja. építésfelügyelet max azzal tesz érted, hogy a büntetés szigorával rávegye az építési munka szereplőit a jogkövető magatartásra. és ezen körben van az építtető is. eredményességét kétlem, de amíg azon elmélkedünk, hogy kell-e műszaki ellenőr vagy sem, és a kivitelezések jelentős része "szürkén" folyik, vagy önerősen femű nélkül (jobb esetben legalább index.hu olvtársainak véleményét megkérdezve...:) ) addig marad a "basogatás".
a 2007-es jogkutyulásnak a szakma egy eredményét várta, a kiviteli terv kötelmét. na az az egy nem lett életbe léptetve, pont ott (önerős és "józsibácsikőműves" kivitelezésű kisépületek) ahol a legnagyobb szükség lenne rá. a többlakásosnál ill. nagyépületeknél elötte is volt kiviteli terv valamilyen formában, hisz az azt építők belátták hogy az az ő érdekük, hisz nincs vita hogy milyen anyagból milyen technológiával készűl, tehát a munkát végző nem "tervez és okoskodik" hanem kivitelezi azt, amit hozzáértő optimálisnak megtervezett.
tudom, vannak sokan akik ezt feleslegesnek tartja (mármint kiviteli tervet kisépületeknél) mert pénzkidobás és különben is majd a ........ a kivietelező?, laikus építtető?, az éppen akciót hirdető kereskedő? eldönti az "apró részleteket".
én inkább ezt látom gondnak. no, meg a műszaki ellenőr hiányát.
"pedig ez a jogszabály ha jól emlékszem, akkor azért született, mert a jogalkotó szükségét érezte, hogy jóskapista munkásember védve legyen és ne kelljen elfogadnia a szar minőséget és a maffiastílusú ganyékat."
igen azért, de mint írtam kimaradt a véglegesből a kiviteli terv kötelme, és maradt a műszaki ellenőr kötelező alkalmazása. mert a többi szabályozásnak is csak akkor van(lenne) értelme, ha e kettő együtt meglenne.
Az egyik ház már majdnem lakható állapotban van, a használatba vételi után már nem ellenőrizhetnek. Pár héten múlott. Most a tulaj fizethet 300 ezret a műszaki ellenőrnek a lepapírozásért mert előrehaladott a készültség. Csak felmenő falak esetén megúszta volna 100-ból Van pofája 300- at elkérni
Hogy nekem, mint beruházónak (értsük ez alatt: építkező jómunkásembernek9 attól kell tartoanom, hogy jön az ellenőrzés és baszhatom. Nem azért jönnek ellenőrizni, hogy engem megvédjenek a kóklerektől, meg a rablóktól, hanem hogy baszogassanak az utolsó utáni tök felelsleges papírért is akár.
pedig ez a jogszabály ha jól emlékszem, akkor azért született, mert a jogalkotó szükségét érezte, hogy jóskapista munkásember védve legyen és ne kelljen elfogadnia a szar minőséget és a maffiastílusú ganyékat.
egy jó részének felelős műszaki vezetője sincs. aztán amikor kellene használatbavételihez vagy jön az ellenőrzés akkor meg kapkodnak ....
akinek nincs feműje, naplója, műellenőre az örüljön h egyenlőre nem csak az építésjog xar, hanem az építésfelügyeleti ellenőrzés is. bár, mostanában egyre hatékonyabbak. budaörsön és törökbálinton pl. az elmúlt 1-2 évben minden kivitelezésre kijutottak, amikről tudok. és százhalombatta is "felügyeletveszélyes"...
mert te megbízható fmv vagy, aki a megrendelővel áll (gondolom) szerződéses viszonyban, de legalábbis bizalmi viszonyban.
sajnos (aszem sajnos) ez a gyakorlat. én is tulajnak vállalom fmv-t és ellátom a müell feladatát. nekem jó, bár nehezebb és a 238/2005. korm r. szerint tulajnak ez nagyon drága is lehet. (1millig büntethető tulaj, ha nem alkalmaz műellenőrt amikor kellene) csak ha a kivitelező hozza az fmv-t - ahogy egyébként kellene - akkor szerinted az fmv kinek az érdekét szolgálja? függetlenül attól, hogy lelkiismeretes szakmájára igényes vagy sem....
másik: abban az esetben, ha több vállalkozó végez munkát egy kivitelezésen (akár egy időben, akár egymás után) akkor KÖTELEZŐ müszaki ellenőrt alkalmaznia építtetőnek (beruházónak) akár engedély köteles akár nem engedély köteles a munka.
idézett szösszenetben meg pont a "mesterváltásról" volt szó, ami kifejezetten műszaki ellenőri feladat. vagy a félhivatalosan műell feladatot ellátó femű feladat. de itt erről sem tesz említést. sőt! az egyik "tulajtbecsapniakaró" (sic!) mester munkáját vegye át egy másik "tulajtbecsapniakaró" (sic!) mester. nekem ez a része tragikomikus....
a legszebb meg az, hogy kókler szerkesztő arra hivatkozással tette fel ezt, hogy az internetes alaprajzokon nincsenek méretek. na, én ebben sem láttam sokat
én már csak azt nem értem, miért csinálja oldalt. adatgyűjtés? más értelme nem sok van...
A Hatékony online építési tanfolyam (HOÉT) rövid üzenetekből fog állni. Többnyire ezek a rövid üzenetek három részre tagolódnak, melyek a következők: Egy "Előítélet" vagy "Tévedés" a családi házak építésével kapcsolatban. Ezt követően egy "Tény" és egy "Megoldás". Időnként példák, kapcsolódó anekdoták és az adott témához kapcsolódó cikkre mutató hivatkozásokat is szeretnék mellékelni.
Tévedés: Ez így jó! - mondja határozott hangon, szinte fenyegetőn a mesterember, akkor nekünk ezt el kell fogadnunk és ki kell fizetnünk.
Tény: a mesterember a rossz munkáját is igyekszik megvédeni és követeli a jól elvégzett munkáért járó pénzt.
Megoldás: Nem szabad előre fizetni semmiképp sem. Az elvégzett munkát, a következő ott dolgozó mesteremberrel együtt kell átvenni, úgy, hogy az neki is megfeleljen (kiemeltem cseik) jó kiindulásnak a munkájához. Csak az átvétel után szabad kifizetnünk az előző mestert.
erősitettünk már meg 70cm széles alapú házat is.és hagytunk jóvá 50cm széles alapot 6 szintes ház alá igaz,elsőnél 80as szigmája volt a talajnak,és 4 szintes volt a felszerkezet,utóbbi meg ráépités volt majdnem sziklán.
ezzel együtt a számitás szerinti alapozásban általában elég sok a tartalék.2 ok miatt:ennek a kivitelezését szokták legkevéssé korrektül csinálni(nem látszik) és a leginkább kihasznált szerkezet a talaj.
sajnos nekem is kellett 2 hete 70cm széles alapot terveznem egy belső főfalra,sima családi házra...de egyszerűen nem biztam bebizonyitani,h 60as elég lett volna oda.
fagyhatárat meg szerintem illik komolyan venni.Kis- Nagytarcsák környékén szemcsés talaj van, ezeken hivatalosan 20cm-el mélyebben van a fagyhatár,mint alapban. vagy a Mátrában sem elborult -110re vinni a sikot.
Hol ne építkezzünk téglából?Hol érdemesebb más technológiával építeni a családi házunkat?
Japánban a földrengések miatt egyáltalán nem használnak téglát. Persze, mi nem Japánban élünk, mégis, itthon is vannak hasonló helyek, bár más okból. A forgalmasabb utak közelében épült házakban gyakran érezni a rezgést, amit a nagyobb teherautók keltenek. Az ilyen rezgésektől porlik el szép lassan a tégla.
Nálunk szinte meglepő, ha egy-egy rémhírekre vadászó műsorba egy ilyen eset is bekerül, hogy a megnövekedett forgalomtól egymás után jelennek meg az újabb és újabb repedések a házak falain. Ilyenkor sajnálkozó részvéttel tekint a nézők többsége a műsorban szereplőkre, de szinte senkiben sem merül fel, hogy a tégla nem minden helyzetben a legtökéletesebb építőanyag.
Nagy forgalmú utak mentén (illetve, ha várhatóan később nagy lesz a forgalma), nem szabad téglából építkezni. Van bőségesen választék más technológiákból is (könnyűszerkezetes, vasbeton vázas, készházak), amik ilyen körülmények között is időtállóak. Ezek közül érdemes választani az ilyen különleges helyzetekre.
Felhívtam a műszaki ellenőrt, nagyon szimpatikus volt így telefonon. Kérte, h küldjem el az eddig beérkezett 2 ajánlatot, alaprajzot és saját szavaimmal az igényeimet. Kérdeztem a díjazásról, azt mondta, hogy jelentéktelen lesz (csak így legyen). Átnéz mindent és holnap visszaír. Bizakodom:)
Arra külön ad árat, hogy ha kérem a kivitelezés ellenőrzést is.
Van járdám! Ha egyre gondolunk:)) A ház körül le van kövezve, elvileg a tetőről odafolyik - ahol lyukas az eresz (v. csatorna?:)! Amik oldalt vannak lefolyók bádogból, azok meg épek, újak! A hiányzó cserepeket pótoltatni fogom hamarabb.
szentendre környékén lesz/van néhány bontott ablakom, ajtóm, elég jó állapotban, amiktől szívem szerint megválnék valami jelképes összegért cserébe, ugyanígy lenne néhány zsák cement, ami kimaradt és már nem fog kellene - van erre valami mód és lehetőség errefelé? tud valaki ilyesmiről? (leszámítva azt a banális lehetőséget, hogy meghirdetem valami aprohirdetéses oldalon...?) köszi előre is
Mindkét összeg irreális. Valahol a kettő közt kellene lenni.
Fordítva kellene szerintem. Első a tető... Hiába festetsz ki, ha jövőre beázik kezdheted elölről. Illetve a vizet elvezetni a háztól. Tehát eresz, illetve ha nincs akkor járda. (tudom, hölgyeknél más szokott lenni a sorrend :-)
a "hivatalos" árképzés szerint a szerződési ár (bruttó) 1,5 - 5 %-a, attól függően, hogy mi foglaltatik benne. van előkészítő szak, kivitelezési szak és próbaüzem.
de ez csak nagyberuházásnál működik. sajnos - mint általában az építési szabályozás zöme - nem veszi figyelembe, hogy nem csak nagyberuházások vannak, hanem épít magánember is, sőt léteznek felújítások és kisebb építési munkák.
a gyakorlat kialakította, hogy új építésnél a terveztt ár (tehát nem a tényleges végső ár) alapján kalkulálják díjat (ez jelenleg 140-180e ft/m2). a kisebb munkáknál meg megitélve munka jellegét fix ár vagy szemlénkénti ár.
aki a végső kiviteli ár arányában kéri díjazását - felvetésed alapján - felejtő....
én vegyesen szoktam (szerintem ez a legkorrektebb mindkét félnek), vagyis van egy fix alap (ebben van benne terv véleményezése, ütemterv elkészítése, árajánlatok véleményezése, "telefonos segítség", végső műszaki átadás-átvétel, telefonos egyeztetés kivitelezővel stb) és van egy szemlénkénti összeg. innentől kezdve meg eldöntheti mindenki, hogy mennyire is akarja igénybe venni a jelenlétet.
nálad majd jelzett kolléga elmondja, hogy ő hogy szeretné... te meg eldöntöd, hogy neked hogy éri meg.
a gyakorlat azt mutatja, hogy ésszerű árét igénybe vett műszaki ellenőr bőven meghozza árát, még ha az elkerült építési hibákat nem is vesszük figyelembe. gondolj bele, hogy kivitelező már pszichésen is másként áll hozzá ha veled mint laikussal vagy képzett szakemberrel áll "szemben". (sajnos ez a "szemben" soxor nem idézőjeles :( )
holnap reggel fel is hívom. 1-2%-ot ír, de olyan nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk 20eft-ért ezt végigjátsza velem.
Most elküldte egy másik cég is az ajánlatát, ez 870eft lett. Teljesen kaotikus ez már nekem, nem összehasonlítható az eddig bejött két ajánlat. Pl.: más nm-eket mértek falfelületnek, olyan 100nm-es eltéréssel...meg sorolhatnám. Ha bejön a többi 3db, akkor teljes lesz a káosz. Már ha ebben segít nekem egy műszaki ellenőr, az nagy segítség, megéri. Előbb kellett volna...éreztem.
Viszont, amennyiben a kivitelezési összeg x%-áért csinálják, akkor nem az lenne az érdeke, hogy minél drágább legyen? Vagy ez hogy van?:)
"Icopal Hydrobit V60 S40 : közepes szakítószilárdságú lemez, felhasználható a talajnedvesség elleni szigetelések bármely rétegeként és a részletek kialakítására, mozgásokra nem hajlamos épületek tetőszigetelésének alsó, vagy közbenső rétegeként beton aljzaton lángolvasztással ragasztva"
szerintem is.
feltéve, ha nem kell talajvíznyomással számolni. akkor kérdéses. de ha a padló terepszint felett van, akkor nem kell azzal számolni.
olyan szakember, aki pótolja a te építési, építésjogi, építésszervezési, árképzési ismerethiányaidat.
pl. akinek odaadod az összegyűlt árajánlatokat és a feladat ismeretében megmondja, hogy melyik ajánlat "hihető" vagy hiányos, reális vagy írreális.
aki segít eldönteni, hogy a kivitelező által ajánlott - általában drágább - anyag kell-e, vagy elég egy költségkimélőbb is. (pl. Notes 40985 sz. hsz-ben foglalt kérdésben is állsát tud foglalni)
aki kivitelezés közben vagy utána, akár ránézésre megmondja, hogy elszúrták a munkát vagy sem.
akit nem vezet meg a kivitelező és így mindegy, hogy látszik rajtad vagy sem, hogy nem vagy képben, hisz nem téged kell meggyőznie a kivitelezőnek, hanem őt
ősszességében egy tervezési-, kivitelezési-, építésszervezési-, jogi ismeretekkel rendelkező szakember. aki szükség esetén képvisel a kivitelezővel szemben is.
kereséshez pedig google a barátunk :) beírod "műszaki ellenőr" + városod és kiad jó néhányat.
ára? mindenkinél más illetve a munka tipusától is függ. van aki a kiviteli költség 2-5%-t vállalja, van aki szemlénként 10-20e ft-t. de ebben is legalább akkora a szórás, mint a kivitelezésben.
A vizszigetelő anyag(bitumenes szigetelő lemez,nehézlemez) általában 3-4-5-6- mm vastag.Ezt olasztással,melegítéssel terítik(kasirozzák) az aljzathoz.Ami előtte ki van
száradva és portalanítva van.A felterítés előtt a felületet kellősítik(bitumenes emuzióval).Az emuzió száradása után elvégezhető a felületolvasztásos terítés.
Az anyagfelhasználás függ a felület minőségétől.(simaságától)
sziasztok! ha valakinek van építkezésből megmaradt cement, vagy olcsó zsákos mész ,az érdekelne vagy ha valaki tud olcsó sódert szállítással megköszönném esetleg betonvas pestől lakok 40km-re, köszönöm
Lehet, látják rajtam, hogy annyira nem vagyok képben. Pedig azért festettem már, fugáztam az erkélyt is, pácolni szoktam – a hobbim a bútorfelújítás.
Ez a lapra lap: én 40x40es követ tennék le. – Garanciát kérhetek a kivitelezőtől? – vagy teljesen mindegy, addigra más sehol se lesz a cég?:)
Amit még szeretnék kérdezni, ez a műszaki ellenőr, tulajdonképpen mit csinál? – hol keressek ilyet és milyen árban van? -
Köszönöm előre is a válaszokat.
Valószínűleg spórolnom kell, vagyis le kell húznom a terveimből. A tető-eresz munkát lehet, elcsúsztatom, az már 300eft. És lehet kihagyom a fürdőt egyelőre. Mert a burkolat és a kád is elég húzós lenne…
Icopal Hydrobit V60 S40 vízszigetelő oxidbitumenes lemez van a falaim alatt. Azzal gondoltam az aljzatbeton alatt is vízszigetelést. A kivitelező szerint viszont "ez erre nem igazán jó, nem elég erős". Valami mást akar hozni, drágábban. De szerintem ez tökéletesen megfelel. Elég vastagnak tartom. Mit gondoltok?
-előszoba és nappali menyezetének gipszkartonozása (25nm): anyag: 3000ft/nm; díj: 3000ft/nm
A tető + eresz:
-tőrőtt tetőcserepek cseréje és potlása folokba
kb 2 m2 a:5.000 10.000.-
d:10.200 20.400.-
-ereszcsatorna és lefolyó csatorna bontása
68 fm d:200 13.600.-
-csatorna vasak rozsdátalanitása és lefestése mert ha nem kezeljűk le
akkor hamar elkorodál az uj eresz csatorna
kb 35 db a:300 10.500.-
d:400 14.000.-
-lefolyó cső szerelése hatyúnyakkal és kikőpővel
3 fm a:2.000 6.000.-
d:1.000 3.000.-
-eresz csatorna szerelése horganyzott idomokkal,sarok elemekkel
65 fm a:1.500 97.500.-
d:1.200 78.000.-
124.000.- 129.000.-
Ha eljő az ideje alkalmazom. Most csak egy régi graboplasztra aktuális a burkolat csere, de itt se csere lesz, hanem rá az új a régire.
Ezt már próbáltam. Földszintes házaknál amúgy a hidegpadló általában nagyon kellemetlen tud lenni. Egy másik érdeketségemen is egy flex megodásvan (már 19 éve )
Hideg pince felett egy nagy étkezős konyha. Még az előd flicet tett le, majd egy bérlő ezt alaposan elintézte. Rá egy műa. padló, majd ennek tönkre menetele után + még egy.
Így most hármas burkolat van.
Más : a z új burkolatok általában gyönyörűek ( hideg és meleg ), de amikor egy lakás már be van rendezve, ezek másodlagosak.
Lehetséges, hogy szükséges ilyen szélességű alap. Talajfüggő. Lehet a statikus tudja, hogy arrafelé milyen talajra lehet számítani. Beszélj a szomszédokkal, hogy nekik milyen van, van-e valami probléma vele, aztán, ha érdemes a terveződdel. Lehet, hogy lehet faragni azon betonmennyiségen, némi gondolkozással.
ui.: Hallgass azokra, akik azt mondják, hogy az alap nem játék. Ami az egyik helyen működik, az nem biztos, hogy a másikon is fog. Minden a talajtól függ. Alapot, utólag javítani elég kemény és drága dolog, inkább máshol spóroljátok meg, ahol viszonylag könnyebb, később cserélni, amikor lesz rá pénz.
