"Tényleg? Te ugye úgy tanultál meg beszélni, hogy úgy 1.5 éves korodban anyukád ráültetett a bilire, és aszonta:
�Ide figyelj, piciny math2 gyermekem, ma elkezdjük a beszédtanulást. Először is megtanuljuk, melyik szó mire referál. Tehát jól jegyezd meg: a �bili� a bilire referál, a �kaki� a kakira referál, a �maci� a macira referál, az �anyu� az anyura referál. Meg vagyok értve, vagy még jobban a szádba kell rágjam? Na, mára ennyi elég is lesz, holnap kikérdezlek.�"
nem igy tanultam meg. de ebbol nemkovetkezik, hogy nem ezt. te a tanulas modjat firtatod, ami egeszen mas kerdes.
"Szerintem te sem így tanultál meg beszélni; ez a �referálás� izé jóval később lett neked, talán középiskolás korodban, de mindegy is, hogy pontosan mikor, a lényeg az, hogy nagyon szépen beszéltél és gondolkodtál már jó ideje anélkül, hogy tudtad volna, hogy a szavak �referálnak�. Sőt, anélkül, hogy tudtad volna, hogy mi az, hogy �szó� meg "nyelv"."
igy van. ugy tanultam meg beszelni, hogy akkor azt meg nem tudtam, hogy mi az, hogy szo, meg nyelv, meg referal. de attol, hogy nem tudtam, hogy referalok, attol meg referalni tanultam meg.
ahogy attol, hogy nem tudtam, hogy mi az, hogy "magyar nyelv" attol meg a magyar nyelvet tanultam meg.
altalaban: attol,h ogy nem tudom, hog ymit tanultam meg, attol meg megtanulhattam azt, amit.
"De hogy válaszoljak a kérdésedre: ha én azt mondom magamban, hogy �de szépen süt a nap�, annak akkor is meglesz a stimulus funkciója (azaz a rám gyakorolt csodás hatása), ha nem teszem hozzá, hogy �Ez az állítás a valóságra referál, és igaz.�"
valoban nem kell hozzatenni. de attol, hogy nem teszed hozza, nem mondod ki, attol meg igy van, es igy mukodik.
ezeken latod egy kicsit jobban elgondolkodhattal volna magad is, mert egyszeru ervelesi hibakat kovetsz el. maskor elobb probalj meg magad gondolkodni, mert ez egyenlore primitiv szint. eleg unalmas ilyen egyszeru ervelesi hibakat megmutatni. orulnek, ha magasabb szinten tudnal ervelni. valami olyasmit mondjal, amin el kell gondolkodnom a valaszhoz, mert ez unalmas igy, hogy kapasbol latom, mi a hiba az ervelesedben.
"(Eddig még egyetlen kérdésemre sem válaszoltál egyébként, de hát nálatok nyilván ezt jelenti a �párbeszéd�, a �társalgás� � erre referálnak ezek a szavak. :o))"
Hogy vagy, jól aludtál, nem idegesítettek a relativisták, pragmatisták? (Persze csak gondolatban, de az is bőven sok.)
mellesleg, amit megtanulunk, az az, hogy mire referalnak a szavak.
Tényleg? Te ugye úgy tanultál meg beszélni, hogy úgy 1.5 éves korodban anyukád ráültetett a bilire, és aszonta:
„Ide figyelj, piciny math2 gyermekem, ma elkezdjük a beszédtanulást. Először is megtanuljuk, melyik szó mire referál. Tehát jól jegyezd meg: a „bili” a bilire referál, a „kaki” a kakira referál, a „maci” a macira referál, az „anyu” az anyura referál. Meg vagyok értve, vagy még jobban a szádba kell rágjam? Na, mára ennyi elég is lesz, holnap kikérdezlek.”
Szerintem te sem így tanultál meg beszélni; ez a „referálás” izé jóval később lett neked, talán középiskolás korodban, de mindegy is, hogy pontosan mikor, a lényeg az, hogy nagyon szépen beszéltél és gondolkodtál már jó ideje anélkül, hogy tudtad volna, hogy a szavak „referálnak”. Sőt, anélkül, hogy tudtad volna, hogy mi az, hogy „szó” meg "nyelv".
De hogy válaszoljak a kérdésedre: ha én azt mondom magamban, hogy „de szépen süt a nap”, annak akkor is meglesz a stimulus funkciója (azaz a rám gyakorolt csodás hatása), ha nem teszem hozzá, hogy „Ez az állítás a valóságra referál, és igaz.” Te hogy vagy ezzel? (Eddig még egyetlen kérdésemre sem válaszoltál egyébként, de hát nálatok nyilván ezt jelenti a „párbeszéd”, a „társalgás” – erre referálnak ezek a szavak. :o))
Hehe, tök fani ez a „beszélgetés” veled… :o)) Ja, notwe: igen, úgy van! (Mán elfelejtettem a kérdést, de a válaszra emléxem. Van ilyen, mi? :o))
"Ezt nyugodtan kihagyhatjuk, nem érdekes. Az egyedit Math sohasem fogja elismerni, így kár róla vitatkozni. "
mi az, hogy "az egyedi"? mikor mondtam, hogy sosem fogom elismerni?
nezzuk meg, mi a teny LAJKA szerint:
"Ami a tudományos fogalmakat illeti: természetesen mindig is törekszünk a lehető legnagyobb világosságra és pontosságra. De a XX. századi fizika biztosan nem ér el 100%-ot ebben, az alapfogalmait illetően sem, sőt. Ez egy tény, aminek empirikus igazolása viszont éppen van: az, hogy a fizikusok közössége a fogalmak létrejötte óta eltelt 70 év alatt sem jutott konszenzusra a jelentésüket illetően, illetve, hogy mi felel meg nekik a valóságban. És ez nem is baj, mert, ismétlem, nem a fizikával van baj,hanem a kritérium lehetetlenül korlátozó, abszolút alkalmazása lehetetlenné tenné a fejlődést. "
ami a teny Lajka szeint, hogy "a fizika nem er el 100%-ot ebben". eleve nem vilagos, hogy miben nem er el 100%-ot?
a) vilagossagban es pontossagban
b) vilagossagra es pontossagra valo torekvesben
a b) esetet nem nagyon tudom ertelmezni, ugyanis nem tudom, hogy hogy lehetne merni, hogy valaki hany szazalekban torekszik valamire.
tehat marad az a) eset. aminek merese megint eleg kerdeses. de tekitnsunk el ettol. vegyuk ugy az allitast, hogy a fizika fogalmai nem pontosak teljes mertekben. azaz van legalabb egy pontatlan fogalma. Lajka szerint ez TENY.
aminek igazolasa van.
az, hogy egy tenynek igazolasa van, eleve meredek egy allitas, mert igazolasa hipoteziseknek, es nem tenyeknek van. szoval van itt egy durva fogalomzavar.
tovabba. Lajka gondolatmenete szerint a fizika fogalmainak pontatlansaganak az az igazolasa, hogy a fizikusok 70 evig nem egyeztek meg rola. nem ertem, hogy hogy igazolhatna egy fogalom pontatlansagat az, hogy nem egyeztek meg rola. a konszenzus es a pontossag ket kulon dolog. lehet ket embernek abszolut pontos fogalma valamirol, es meg sem egyeznek meg rola. es megegyezhet ket ember egy fogalomrol, mikozben mindket ember elkepzelese pontatlan a fogalomrol.
amit Lajka igazol tehat nem az, ami a kerdes. o azt igazolja, hogy a tudomanyban a kulonbozo elmeletek ugyanazon szavakat probalja hasznalni mas es mas fogalmakra, es mikozben az elmeletek vitatkoznak arrol, hogy kinek van igaza, ez egyben azt is jelenti, hogy arra is megy ki a jatek, hogy egy bizonyos szot milyen fogalmi jelentesben hasznaljunk. de ez tok termeszetes dolgo, es semmi koze a homalyossaghoz.
peldaul lehet ket rivalis fizikai elmelet az, hogy a terido euklideszi vagy gorbult. a ket elmeletben az "egyenes" es "parhuzamos" szavak jelentese mas lehet. az az elmelet, amelyik gyoz, termeszetesen a fogalomhasznalataban is valoszinuleg gyozni fog.
de mindket elmeletnek ettol meg abszolut egzakt fogalmai lehetnek.
attol, hogy ke ember vitatkozik arrol, hogy egy szo mit jelentsen, attol meg az a ket kandidatus a szo jelentesere lehet tok pontos. mondhatnam, hogy a fogalom akkor lesz homalyos, ha egy ember "onmagaval sem tud errol megegyezni".
"Arra, hogy Lajka érveire azt mondja, hogy nem ért a fizikához? (magyarán az Ő hülyeségét nem kell megmagyarázni) Szerintem meg ért. Ilyenkor mi van? Én is elég fizikai példát írtam, mindenféle válasz nélkül. "
a fizikai peldaitok nem tartoznak a topic temajahoz, nem peldazzak azt, amirol szo van. mast peldaznak. ezt a valaszt kaptatok. ez erdemi valasz. ha valami szerintem OFFTOPIC, akkor jogom van nem belemenni. megmutattam, hogy miert nem peldazzak, megallapitottam, hogy a pedldak mirol szolnak. nem volt ellenervetek.
s SZVSZ Lajka nem fizikus, hanem ugyanolyan mukedvelo, mint en. en viszont belatom, hogy emiatt nincsenek szakszeru ismereteim a fizikai elmeletek reszleteirol, es ezert ezekrol nem kezdek el vitazni.
"Komolyan vettem. Pontosan mire gondolsz? Arra, hogy Lajka érveire azt mondja, hogy nem ért a fizikához? (magyarán az Ő hülyeségét nem kell megmagyarázni) Szerintem meg ért. Ilyenkor mi van? Én is elég fizikai példát írtam, mindenféle válasz nélkül. Én úgy érzem, hogy Ti tartoztok magyarázattal."
Hát én se vagyok olyan figyelmetlen, hogy ne érzékeljem, milyen gyors kerülő válaszokkal intézte el math a fizikai példákat. Talán sértené a magabiztos fellépését annak elismerése, hogy enyhén szólva hiányosak ezirányú ismeretei. Ebben az esetben konkrétan azokra az inkább episztemológiai jellegű ellenvetéseire gondoltam, amelyek bennem is megfogalmazódtak, és nem akartam megismételni őket (válasz nélkül maradtak). Íme néhány:
"1) miert mondjuk azt, hogy "Minden hollo fekete", ha tapasztalunk bizonyos dolgokat? mi koti ossze az allitast a tapasztalattal, ha nem a referencia?
2) miert taapsztaljuk azt, hogy minden hollo fekete, ha nem azert, mert minden hollo fekete?
3) miutan megfogalamztuk az elmeletunket, miert van az, hogy sikeresen tud josolni a jovoben, ha nem azert, mert a valosagban tenyleg igaz az a torveny?"
notwe:"Az elektron egy elméleti terminus. Bizonyos körülmények között jól leírható vele a valóság"
math:"ez mit akar jelenteni referencia nelkul? mit jelent az, hogy "Jol leirhato vele a valosag"? mi koze az elmeleti terminusnak a valosaghoz, ha nincs referenciaja a valosagban?"
Meg kell jegyeznem, képességeimhez mérten mindig igyekszem tételesen válaszolni a mondataidra, Te viszont sokszor elsiklasz számomra fontos érvek fölött (majd ezeket is összegyűjtöm).
Végül: hidd el, ismerem és értem az álláspontodat, sejtem az érzelmi motivációkat is, de az antirealizmust és relativizmust mint kitüntetett módszert nem fogadhatom el, részben személyes meggyőződésem miatt sem, részben ennek -már így is
tapasztalható- destruktív következményei miatt sem.
„Sajnálom, hogy egy csomó érdekes kérdést megválaszolatlanul hagytál. Azért, mert math egy rosszmodorú és ellenszenves figura, még érvelhet pontosan és világosan: komolyabban is vehetted volna a beírását.”
Komolyan vettem. Pontosan mire gondolsz? Arra, hogy Lajka érveire azt mondja, hogy nem ért a fizikához? (magyarán az Ő hülyeségét nem kell megmagyarázni) Szerintem meg ért. Ilyenkor mi van? Én is elég fizikai példát írtam, mindenféle válasz nélkül. Én úgy érzem, hogy Ti tartoztok magyarázattal. Össze lehetne válogatni Math érvei közül egy jó pár oldalnyit, amin tudományos körökben csak röhögni tudnának. (Na jó egyet én is azért leírok példaként ezekből a bölcs beszólásaiból:)
Lajka: " Ez egy tény, aminek empirikus igazolása viszont éppen van: az, hogy a fizikusok közössége a fogalmak létrejötte óta eltelt 70 év alatt sem jutott konszenzusra a jelentésüket illetően, illetve, hogy mi felel meg nekik a valóságban."
Math:”szerinted. ez nem teny. „
Pedig ez tény. Itt a fórumon is egy halom topik foglalkozik ezzel, (nyitott jövő problémája stb.) de ismeretterjesztő könyvek tömkelege áll rendelkezésre ez ügyben. (természetesen a szakmai írásokon kívül)
Ilyenkor hogyan kell vitatkozni szerinted? Hogy ismételgetjük magunkat, és leírjuk párszor , hogy 1:0 ide, mint ahogy Math teszi?
„Neked ezek szerint Szent Tamás fontosabb.”
Ezt nyugodtan kihagyhatjuk, nem érdekes. Az egyedit Math sohasem fogja elismerni, így kár róla vitatkozni.
„Egyébként én ezt pedzegettem mindig lingarazda-nál, hogy ha a monizmusát következetesen végigvinné nem lehetne picinyt sem megengedő az egyéb tévelygő nézetekkel.”
Sőt saját magával sem. De ezzel óvatosan kell azért bánni. Taith behaviorizmusa pl. nekem bejön, mert nem gondol róla többet, mint ami. Régen sokat vitáztam erről, mire ez kiderült. (igaz Taith?)
"nincs olyan hogy parttalan meg nem parttalan relativizmus. minden relativizmus parttalan.
csak ket eset lehetseges ..."
Mindenesetre nagyon következetess ...
Egyébként én ezt pedzegettem mindig lingarazda-nál, hogy ha a monizmusát következetesen végigvinné nem lehetne picinyt sem megengedő az egyéb tévelygő nézetekkel. De úgy látszik erről -az ilyen típusú végigvitelről - Őt az ütközés tőle független tényekkel, leszoktatta valamelyest.
(Esetleg a dupla ss taith nyelvi analízálhatnékját is beindítja :)
/On - az általam alyánlott könyv - Weizsecker - ilyen esszékből áll pl.:
Einstein és Bohr. A fizikusok vitája a valóság fogalmáról.
!! Geometria és fizika - tiszta tud. fil.
Klasszikus és kvantumelméleti leírások
A logika jelentősége a természettudományban ...
amihez hozzatennem, hogy nem erdekel kulonosebben, hogy mennyire vagyok ellenszenves notwenak, de meg az sem, ha az olvasok nagy zazalekanak nem vagyok rokonszenves. ugyanis nem ismerkedni es nem nepszeruseghajhaszas celjabol vagyok itt.
"az igazsagnak jogaban all, hogy diszkrimianciomentesen iteltessek meg, azaz, hogy fuggetlenul attol, hogy aki eppen mondja, az mennyire rokonszenves nektek"
Notwe, többször is mondtam, hogy nem vitatom: Heidegger értelmes számodra. Más számára meg nem. Nem egyértelműsíthető, miről beszélt, tetszőlegesen nagy számú értelmezés kitalálható hozzá.
Sajnálom, hogy egy csomó érdekes kérdést megválaszolatlanul hagytál. Azért, mert math egy rosszmodorú és ellenszenves figura, még érvelhet pontosan és világosan: komolyabban is vehetted volna a beírását.
Neked ezek szerint Szent Tamás fontosabb. Jó. Nekem meg a valós természet fontos, nem az, amit a homo sapiens önkényesen kitalál. Ennyit a kérdés érzelmi oldaláról.
"„inkább nézz ki az ablakon, süt a nap, csicseregnek a madarak”
Végre megint az időjárásnál vagyunk. Erre felé is szép idő van, bár egy picit hideg. De Te nem vagy fázós, ugye? "
ezt ugy kell erteni, hogy a valos ablakon kinezve a valos odakint a valos nap sut, es a valos madarak valoban csicseregnek, ugyanakkkor valojaban hideg van?
vagy ez csak egy olyan szojatek, amit az anyukadtol tanultal?
mellesleg, amit megtanulunk, az az, hogy mire referalnak a szavak. de a kontingens allitasok igazsagat azt nem tanuljuk.
en sosem azt tanultam, hogy mindig azt kell mondani, hogy "sut a nap", hanem legfeljebb azt, hogy mit jelent a "nap" es a "sut". hogy az adott esetben sut-e a nap, azt magam kell, hogy megallapitsam. a tapasztalataim alapjan.
masok hasonlokat szoktak megallapitani, amibol azt is meg tudom allapitani, hogy valoszinuleg a nap valojaban tenyleg sut. en general: a tapasztalataink mogott egy valosag van.
"„inkább nézz ki az ablakon, süt a nap, csicseregnek a madarak”
Végre megint az időjárásnál vagyunk. Erre felé is szép idő van, bár egy picit hideg. De Te nem vagy fázós, ugye? "
ezt ugy kell erteni, hogy a valos ablakon kinezve a valos odakint a valos nap sut, es a valos madarak valoban csicseregnek, ugyanakkkor valojaban hideg van?
vagy ez csak egy olyan szojatek, amit az anyukadtol tanultal?
mellesleg, amit megtanulunk, az az, hogy mire referalnak a szavak. de a kontingens allitasok igazsagat azt nem tanuljuk.
en sosem azt tanultam, hogy mindig azt kell mondani, hogy "sut a nap", hanem legfeljebb azt, hogy mit jelent a "nap" es a "sut". hogy az adott esetben sut-e a nap, azt magam kell, hogy megallapitsam. a valos tenyek alapjan.
masok hasonlokat szoktak megallapitani, amibol azt is meg tudom allapitani, hogy valoszinuleg a nap valojaban tenyleg sut.
"Ja, Einstein papa is nagy szélhámos volt. Jó szövege volt, azt beismerem."
ez 0. en nem beszletem Einsteinrol, amit irtam, arra nem valaszoltal. mellebeszelsz.
"Jaj Math! Hallgattad már Bach H-moll miséjét? A Credoja is fantasztikus csúcs. Onnan nézve minden annyira világos és tiszta. Ha eljutsz egyszer oda, a ködnek nyoma vész, meglátod."
te meg menj le a Prater utcaba, keresd meg a cukrosbacsit, ha jo leszel hozza, kapsz cukrot, meglatod.:)
Voltak itt ám mindenféle húros topikok is, ha előbányászol egyet, talán kapsz értelmes válaszokat is. Mert tőlem csak azt tudod meg, hogy mi a különbség Vahur és a hurka között. (Vahur szeretni hurka, hurka nemszeretni Vahur.)
„Ez különösen ironikus pont Tőled, aki Heidegger mellett érvelsz. H. éppenséggel állandóan létről és ontológiáról írt. Furcsa, nem?”
Nekem nem:(
De azért más, mert azért érvelek, hogy Heidegger értelmes. Amit megértettem belőle, abból is valamiben egyetértek, valamiben pedig nem. (igazából én leragadtam ontológiai értelemben Szent Tamásnál (a lényeg a lényeg:), de ez cseppet sem fontos, pontosabban csak nekem az)
„Nem mondtad meg, hogy a Föld mihez képest mozog.”
Arra kértél, hogy úgy beszéljek, mintha a fiammal beszélnék. Neki még ez is sok lett volna, hiszen még azt sem érti, hogy mi a fenéért kell rohangálni a wc-re, amikor a bugyi kéznél (pontosabban fenéknél) van. Ha egyetemista lesz, majd mind a kettőt elmagyarázom neki jobban is.
Nem, sokkal jobban utálom a kánikulai meleget. És te hogy vagy ezzel?
Valamelyik szuperhúros tudós azt mondta, olvasom a könyvben, hogy nincs kizárva, hogy eccer csak meglátunk a távcsőben egy bazi nagy szuperhúrt, ami még az ősrobbanásbul maradt meg. Én nagyon várom ezt, ámbátor téged biztos nem izgat annyira ez a dolog, gondolom...? :o))
Hogyan képzeljek el egy ilyen több fényév hosszú, de 0 vastagságú izét? Na jó, nem köll válaszolni, csak hangosan morfondírozok itten.
„nincs olyan hogy parttalan meg nem parttalan relativizmus. minden relativizmus parttalan. „
Ja, Einstein papa is nagy szélhámos volt. Jó szövege volt, azt beismerem.
„Credo in unum factum” írja Taith, és teljesen egyetértek vele, bár én istennek az Istent hívom, és nem ködösítek, mint Te. (persze, Te úgy látod, hogy én ködösítek, de hát ez a relativitás:)
Jaj Math! Hallgattad már Bach H-moll miséjét? A Credoja is fantasztikus csúcs. Onnan nézve minden annyira világos és tiszta. Ha eljutsz egyszer oda, a ködnek nyoma vész, meglátod.
Elcius! Te biztosan tudod, hogy mit beszélek. Ez objektív dolog. Hol van ilyenkor a referencia?
úgy látom, math már reagált a hozzászólásodra, és mivel nagyjából egyezik itt vele a véleményem, csak arra térek ki, ami kimaradt.
"Nem elég, hogy a problémákat csak egyszerűen lesöpörni, hogy „majd megoldjuk”, meg hogy kár a levessel a húst is kiönteni. Tudomásul kell venni."
Miért én söpröm le a problémát? Elismertem, hogy a jelzett kérdésben nincsen adekvát érvem: nyitva hagyom a kérdést. A problémát Te söpröd le azzal, hogy egyszerűen szükségtelen a valóság kérdésével foglalkozni. A kérdés le van zárva: dobjuk ki az ontológiát (már egy évvel ezelőtti vitánkban is problematikusnak találtam ezt a lépést, és ebben semmit sem változott a véleményem). Ez különösen ironikus pont Tőled, aki Heidegger mellett érvelsz. H. éppenséggel állandóan létről és ontológiáról írt. Furcsa, nem?
"„vö. notwe (1125):" Nincs olyan, hogy valami mozog, csak olyan, hogy valami mozog valamihez képest."”
peldaul notwe vilagkepe most esetlegesen epp olyan, amilyen. de en nem latok semmi garanciat arra, hogy holnap ne lehetne habzo szaju fanatikus. amit elmondodtt, abban semmi rendszert nem latok. es semmi garanciat nem latok arra, ami miatt ez kizart lenne.
No csak, ha ránézel a képernyődre, és olvasod notwe betűit, akkor neked ilyen gondolataid támadnak? Habzó szájú fanatikusokat, anarchiát meg ilyesmit vizionálsz?
Ez a betegség, nem a hit.
Szar lehet neked. Mondanám, hogy ne nézd a képernyődet, de nem mondom, mer akkor még válogatottabb sértéseket zúdítanál rám, mint így fox. :o))
(Hehe, math, ne olvass olyan sok Indexet, csupa hülye írkál oda, anarchisták meg relativisták, előrevetítik a világvégét, amikor senki nem azt fogja gondolni, amit te szeretnél, inkább nézz ki az ablakon, süt a nap, csicseregnek a madarak.)
nincs olyan hogy parttalan meg nem parttalan relativizmus. minden relativizmus parttalan.
csak ket eset lehetseges
1) vagy van legalabb egy abszolut athaghatatlan szabaly, es akkor ennek alkalmazasa egy fogalomrendszert es abszolut ervenyessegu logikat feltetelez, ami racionalizmus
2) vagy nincs egyetlen abszolut ervenyu szabaly sem. akkor pedig barmely szabaly athaghato.
minden relativizmus "anything goes". csupan ennek az "anything goes"-nak veletlenul eppenseggellehetnek enyhebb esetei es durvabb esetei. de ez teljesen esetleges, garancia nincs.
peldaul notwe vilagkepe most esetlegesen epp olyan, amilyen. de en nem latok semmi garanciat arra, hogy holnap ne lehetne habzo szaju fanatikus. amit elmondodtt, abban semmi rendszert nem latok. es semmi garanciat nem latok arra, ami miatt ez kizart lenne.
az, hogy notwe eppen most szalonkepesebbnek tunik, mint taith mondjuk, az egy esetlegesseg.
"Pedig érdemes megfontolni. A tapasztalat és a gondolkodás összefügg. Nem olyan egyszerű, mint a „hiszem, ha látom” és nem is olyan, mint a „látom, ha hiszem”."
bizony nem olyan egyszeru. es akkor megkerdezem, miert hasznalsz ilyen balga kifejezeseket erre a kapcsolatra?
"Végül is el kell gondolkodni azon, hogy a valóságot érzéki vagy gondolati alapon teremted meg. (itt most a saját valóságodról van szó)"
"sajat valosag"=sajat velemenyrendszer. azt mindenki maga teremti meg. ez egy trivialis megallapitas. azt mondod ezzel, hogy a sajat velemenye mindenkinek a sajat velemenye.
no de nem csupan errol votl szo. mi nem csupan az emberek velemenyerol ugy altalaban beszeltunk. az emberek velemenye ugy altalaban elegge sokfele.
" Most nem akarom újra előhozni az ontológiai és a transzcendens reflexióról írtakat, mert azt valahogy mindig megkerültétek."
mit?
" Nem csoda, hiszen egy pozitivista/realista szemlélet itt mindig megakad. Valami ilyesmi jön ki belőle: fogalmazzunk pontosan a pontatlanról."
nem. csak annyi, hogy fogalmazzunk pontosan. amirol fogalmazunk az se nem pontos se nem pontatlan nem lehet. a pontossag az ugyanis a fogalmak tulajdonsaga nem a valosag tulajdonsaga. a valosag nem pontatlan, meg nem is pontos. mihez kepest lenne pontatlan vagy pontos?
hasonlat: az oram lehet pontos valamihez kepest. egy elmelet lehet pontos a valosaghoz kepest. egy fogalomrendszer lehet pontos onmagahoz kepest is. de a valosag nem lehet pontos semmihez kepest, es onmagahoz kepest sem. hulye kerdes.
azt nem lehet mondani, hogy "ma a nap pontosan kelt fel". mihez kepest?
"Ehhez egyáltalán nem kell a referencia, nem értem, ez miért segítene. Egy elmélet a tapasztalatok szimmetriáinak összefoglalása. Ha azt tapasztaljuk, hogy „minden holló fekete”, akkor azt mondjuk, hogy „minden holló fekete”. Persze ez nem azt jelenti, hogy „valójában minden holló fekete”, csak azt, hogy az eddigi tapasztalatnak ez megfelel. Tök nyolc, hogy „valójában” a hollók feketék, vagy nem."
a kerdes nem ez volt, de ez is problemas referencia nelkul. ugyanis.
1) miert mondjuk azt, hogy "Minden hollo fekete", ha tapasztalunk bizonyos dolgokat? mi koti ossze az allitast atapasztalattal, ha nem a referencia?
tovabba a kerdes, amire nem is valaszoltal:
2) miert taapsztaljuk azt, hogy minden hollo fekete, ha nem azert, mert minden hollo fekete?
tovabba:
3) miutan megfogalamztuk az elmeletunket, miert van az, hogy sikeresen tud josolni a jovoben, ha nem azert, mert a valosagban tenyleg igaz az a torveny?
"De gondolhatsz a matekra is, ahol pl. a számelmélet a számok mennyi érdekes tulajdonságát írta le. Ettől még a számok nem léteznek, sőt lehetséges, hogy még nem is érdekesek, csak mi másképpen nem tudunk „rájuk nézni”."
azok nem. a matematika mukodesenek az a magyarazata, hogy azok tisztan analitikus allitasok. azok tenyleg nem a valosagrol szolnak. a kozmegegyezes biztositja a mukodesuket.
"Az elektron egy elméleti terminus. Bizonyos körülmények között jól leírható vele a valóság,"
ez mit akar jelenteni referencia nelkul? mit jelent az, hogy "Jol leirhato vele a valosag"? mi koze az elmeleti terminusnak a valosaghoz, ha nincs referenciaja a valosagban?
„Brian Greene (vagy valaki más, nem vagyok biztos a szerző nevében :o)) könyvét a szuperhúrelméletről, és hát mit mongyak, eszméletlen, tök ezoterikus meg minden, de nem is eztet akarom kérdezni, hanem azt hogy ugye szt a könyvet kb. 1998-ban írta Greene (vagy valaki más :o)), és hogy azóta vannak-e új fejlemények? Pl. új "kísérleti bizonyítékok"?”
Én csak Green könyvéről hallotam, de az már a nyolcvanas évek végétől forgalomban van és az egy szakkönyv. Te ilyeneket olvasgatsz lefekvés előtt?
Új kísérleti bizonyítékok nincsenek, de ha jól tudom régiek sem.
Az „emberi szellem” (valójában konkrét emberi lények) hihetetlen dolgokat produkálnak. Talán meglepő, de éppen én, a gonosz pragmatikus / behaviorista / nevezz, aminek tetszik, ámulok nap mint nap mindazon, amit egyes emberek produkáltak azon a területen, amit „kultúrának” nevezünk. (Egyéb produkciókon is ámulok, mint pl. az atombomba vagy a népirtás, de ez az ámulatom más természetű – szaknyelven: más a stimulus funkciója :o)) --, mint az előbbi.)
A kultúra viszont az ember közösségi viselkedésének a megnyilvánulása. Emberek mint szociális lények alkottak hihetetlen dolgokat; amikor ezeken ámulunk, és átéljük azt, amit talán nevezzünk a „nagyszerűség érzésének”, akkor e közösségi lét csodálatos voltát érzékeljük, hogy úgy mongyam. (Bár mindegy, mit mondok, mások úgyis másként foglalnák szavakba ezt a jelenséget.)
