Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
Ezek a szellőzők - mint ahogy írták - lapostetőhöz tartoznak. Ezek annak idején az e.gy. gerendás födém főlé készített perlitbeton hőszigetelés kiszellőztetésére is szolgálhattak. Meg kell mérni a födém vastagságát. Ehhez bontani sem kell. Pl. meg kell mérni egy födém alatti és födém fölötti ablak parapetének a magasságát, majd megmérni a parapet fölött a födém magasságát, illetve visszamérni a parapettől a padlóig. Ha a külsőből kivonom a két belsőt már meg is van. Az e.gy. gerendás béléstesteknél a teherhordó szerkezet magassága 19, 26 vagy 29 cm volt. Normális kivitelezés esetén. A mérésnél 1 cm ide vagy oda nem döntő. A perlitnek is kell vagy 15 cm. A kép alapján lehet, hogy a szellőzők párhuzamosak a gerendákkal, ekkor vékonyabb lehet a födém, de ez nem szerencsés a koszorú miatt. Meg kell nézni a födémet alulrók. Ha egy-két évnél régebbi a festés akkor a gerendák meglátszanak alulról (általában). Két oldaluk mellett van egy vékony repedés és vagy a födém festésében lehet árnyalatnyi eltérés. Jó lenne fénykép alulról fölfelé, de nem csak egy bolhányi miniatúra. A sarkok is érdekesek.
Azok valamikori szellőző nyílások lehetnek. nagy valószínűséggel ez egy lapos tetős építménynek indult, majd meggondolta magát a tulaj és ráépített még egy szintet. A lapos tetőnél voltak ilyen szellőzők... igaz valamivel több.
A gerendák irányának a megállapítása mindig feltárással a legbiztosabb.
A feltárás alulról a praktikus , pl. egy vasfűrésszel 1 - 2 cm vájat aztán kiderül mi van a födémben.
Sziasztok, nem tudom jó helyre írok--e ezzel a dologgal, de próbálkozom. Van egy, a képeken látható régebbi nyaralóház a családban melyet fel kell kicsit újítani.
A gond vele az, hogy nem tudjuk pontosan milyen födéme van az épületnek. Érdekesek ezek a szellőző lyukak oldalt, talán ez segít valamiben annak aki már látott ilyet, ismeri ezt. Azt gondoljuk, hogy hosszanti oldalon mennek a gerendák (az erkéllyel párhuzamosan) és ez azért fontos mert belső válaszfalat szeretnénk kiütni.
Tud valaki ennek megállapításában segíteni nekünk? szívesen veszünk minden információt , köszönettel előre is
Semmilyen. Bocsánat, de elfelejtettem odaírni, hogy ez csak példa, a számok hasraütéssel lettek megadva. Kerek, könnyen követhető számokat választottam.
Egy hőmérőt sem árt. Meg meggondolni, hogy mekkora lapokból legyen. Egyszerű matematika: Ha a fuga tud 1mm mozgást fölvenni, a ragasztó pedig 2mm-t akkor a kisebbik számít. Ha a lap 10 cm-ként nyúlik 0,5 mm-t akkor 1:0,5 az 20 cm. Nem véletlen, hogy a40-50 éve lerakott 15x15 cm-es lapok még most sem akarnak följönni. Ennek csak egyik oka volt az akkori átlag burkolók nagyobb szakértelme.
"Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?"
Ez a kérdés érdekelt volna.
Szerintem senki nem tervez ilyen rövid távra. Ha igen, akkor ott valami nem stimmel.
Az hogy nálam 20 év után egyszerre (nappali, terasz) kijött ez a probléma az talán véletlen, de valószínű korábbi hibás technológia, anyag. Én még nem terveztem, hogy ezt a részt felújítsam.
Így is a vétel után sok mást megcsináltunk, amit elavultnak, szükségesnek találtunk.
A rendszeres karbantartás szerintem elengedhetetlen és nem egyenlő a kárfelvevő x időnkénti (nagy)felújításával
Ha a százalékok (beépítési %, zöldterületi mutató stb.) megengedik akkor lehet bővíteni a házat úgy is, hogy építek egy másik házat és a kettőt összekötöm egy tetővel, ami alatt el lehet járni. Ekkora teleknél a telekmegosztásban nem hiszek. Nem ismerem a telek méreteit, de ha nem négyzet (vagy ahhoz közelálló) alakú, akkor lehet 2 béna telek az eredmény.
Na igen, ebből egyértelműen látszik, hogy ez nem biztosítós eset. Nem a lapok törtek el, hanem befeszültek (Jenő jól mondja), se a ragasztó, se a fugázás nem volt kellően rugalmas. Eddig bírta.
Meg kellene nézni, hogy a HÉSZ mekkora minimális telekterületet ír elő. A 800m2 elég karcsú, így a megosztás szerintem nem fog működni. Ettől eltekintve egy másik házikó lehet, hogy felépíthető, de ezzel még futni kell egy kört a hatóságnál és rendeleti szinten is.
Lenne egy kerdesem ami nem biztos hogy ide tartozik, ha nem ide kerlek irjatok meg melyik topicba rakjam.
Adott egy kertes csaladi haz, telek kb 800m2 rajta egy ket szintes kb 120m2 haz. Szuleimmel ill tesommal lakunk itt. Van rajta meg jelzalog kb 8m, ingatlan piaci erteke kb 30-40m
Amit szeretnenk: a telket kette valasztani kulon kozmuvek, es vagy eladni, vagy tesom epitene maganak hazat (meg nem tudjuk). A lenyeg hogy hivatalosan szeretnenk megcsinalni hogy kulon haz szam legyen stb. Pl xy utca 34A, es xz utca 34B. ez jarhato ut? Ha igen kb mennyi ido es penz? Milyen hivatalokba kellene erdeklodnom? Mi a folyamat neve? Mivel jelzalog van rajta a bank mennyire tehet keresztbe?
Hőmérséklet-változás hatására minden kitágul és/vagy összehúzódik. Attól függően, hogy milyen hőmérsékleten készült. Ezért nagyon fontos, hogy a semleges (max. min. között félúton) hőmérsékletnél készüljön. Így csak kicsit tágul, kicsit húzódik össze. Ha hidegben vagy nyári melegben készül akkor csak egy irányú mozgás lesz, de kárpótlásul jó nagy. Mindig van némi mozgás, de ha az ágyazó/ragasztó réteg rugalmassága a hőtágulásnál (összehúzódásnál) nagyobb mozgást tesz lehetővé akkor később fog följönni a járólap. Türelmetlenebbek csinálhatják nagyobb lapokból is. Minél nagyobb a lap, annál hamarabb láthatja azt hogy a ragasztó elengedi. A lapot. Minden lap előbb-utóbb elválik az aljzattól, de a nagyobb hamarabb. Minél jobban eltér az építéskori hőmérséklet a semlegestől annál gyorsabb eredményre számíthatunk. A kettőtől együtt tud igazán gyorsan feljönni, ha még a rossz kivitelezés is előfordul akkor még az előzőnél is gyorsabban.
Sajnos a biztosító - a Groupama egyébként velünk mindig korrekt volt, évekig ott volt az összes biztosításunk és nem, semmi más közöm nincs hozzájuk :-) - szóval sajnos a szerződésben, amit sokan nem olvasnak végig, leírja, hogy az ügyfél feladata a kármegelőzés. Sajnos ebbe elég sok minden belefér.
A hibás munkáért meg nyilván a burkoló felel, bár annak tényleg előbb ki kellett volna jönnie.
Egyébként nem lehet, hogy a bentről távozó pára összegyúlt, lecsapódott és felnyomta a burkolólapot? Esetleg mozog a ház, a lap befeszült és eltört? Fényképed nincs véletlenül?
Köszönöm a válaszokat. Én is hasonlóan gondoltam, hogy amit szükséges azt az ember menet közben cseréli, felújítja. Ha az ember a saját házát rendszeresen karban tartja nem kell 20-30 évente cserélni, vagy nagy felújításban gondolkodni.
Természetesen más, ha a mázas járólap színe mintája már nem tetszik, akkor kicserélem, a fürdőre úgyszintén érvényes.
Pár éve vettük az akkor 19 éves házat. Gondolom a ház eredeti tulaja sem úgy építette, hogy 30 év után nagy felújítást akart volna végezni. Azért így is akadt sok minden amit már cseréltünk, felújítottunk
De azt kijelenteni, hogy egy jól lerakott járólap 15 év után cserélendő?
Kérdeztem a kárfelvevőt, hogy mi a szakmája. Mondta "építész". OK, de milyen, építész mérnök, technikus stb? "Mérnök" , de ezt olyan csendesen mondta, hogy talán ő maga sem hitte el. Rögtön hozzáfűzte, hogy kivitelező volt sőt vállalkozása is volt. Manapság egy becsületes vállalkozó tisztességesen meg tud élni az építőiparban. Erről ennyit...
Az egyik házban van a falban mindenféle vezeték és van legalább 50 db. un. dobozos kötés. Különféle technológiákkal.
Sokszor megkörnyékeznek a biztosítási ügyfél vadászok, hogy kitűnő ajánlataik lennének. Csak nekem, csak most.
Néha belemegyek a mókába. Elém raknak hol 30, hol 58 lapos biztosítási szerződést.
Mindig megkérdezem nekem is szabad é valamit javasolni , igen. De csak szóban. Pedig csak annyi a kívánságom, hogy az elektromos tűznél függetlenül, hogy szakszerű vagy nem szakszerű, mindig fizetnének.
Ráírni persze soha sem engednek semmit... így szerződés sem jön köztünk létre.
Ja kicseréltethetném az összes elektromos vezetéket... lenne legalább 1 - 1, 2 milla. Odáig nem jutottam.
Így inkább az égieket kérem, hogy kíméljenek.... na meg nem terhelem túl a hálózatot.
Sok mindennel foglalkozom. Így lakások bérbeadásával is .
Jönnek az érdeklődők a mustrára. Nézelődnek, kérdeznek, majd némelyik hogy benfentesnek /hozzáértőnek tűnjön, elkezdi sorolni, hogy mi mindent kell.
Mondta az egyik, hogy azt a falat le kell lambériázni, a másik hogy az egyik sarokban a parketta 3 mm-t lejt. Nem 3 -at hanem legalább 5 -öt, ha nem többet.
Meg minden egyéb ötlet, hogy mit kellene.
Nos egy használt lakásban sok mindent lehet, de hogy mi kell, azt azért másképpen kell értelmezni. Nagyjából a balesetveszélyes dolgokat kell elhárítani, amúgy pedig a végtelenségig lehet felújítani, pótolni cserélni.
Mondjuk a festést 8 -10 évente meg lehet ismételni, ha vigyáznak rá, néha el lehet nézni akár 15 évig is.
A mázolás.... a fa felületek /jobbára külső és belső nyílászárók / festését nevezik így. Nos azokat akár 25 évig is lehet használni. Mármint a festést, magát a nyílászárókat akár 100 évig is.
Csempe burkolatok ? Hát idővel divatja múltak lesznek, de amúgy akár 40 évet is kibírnak.
Padlóburkolatok. Belső és külső. Nekem vannak parkettáim, több helyiségben is tölgyfa 88 éves és 120 éves közöttiek.
Ha jó az alap, az ágyazás még sokáig tarthatnak. Tény hogy a lakkozás a felületükön lekopott, általában 40 évesek, lehetne lakkozni, de nem kell. Kell az energia és a pénz másra.
Van még laminált is több felületen is. Hát ezek tízen valahány évesek még nem kell azokat cserélni- van szőnyegpadló... nem cserélem pedig 25 - 27 éves, van un. műa. vizespadló... graboplaszt, nos 25 év után rátettem egy másikat.
Vagy az egyik fürdőszobában... van 3 is.Nos az egyikben volt, dugulás, roncsolásos helyreállítással. A szép kerámia padlót helyre állítani nem lehetett... tettem rá egy műa. burkolatot.
Kint. Az egyik háznál 30 év alatt tönkre ment a vakolat. Ronda málló volt, Újra vakolták. Mivel szar munkát végeztek, újabb 30 év és újra kellett vakolni.
Csupán annyi, hogy kispórolták, sőt volt ahol kilopták a cementet a vakolóanyagból. A 3. vakolásnál több cement, megfelelő --mosott folyami és nem bánya homok és egy vakolat tart akár 60 - 70 évig is.
Igaz néhol elkoszolódik, de azt a felületet már nem vakolni kell, hanem lehet festeni. Kitűnő külső falfestékek léteznek... 25 - 30 évente.
A tető bádogos szerkezetek, ereszcsat, lefolyók, kémény szegélyek, vápák stb.
Ha rossz anyagból van, 35 -40 év alatt tönkre megy, ha jó akkor tart akár 60 évig is . Az előbbit ki kell cserélni, az utóbbit lehet pl. 30 évente egyszer lefesteni.
Réz bádogosszerkezetet ne tegyetek fel... igaz tartana a végtelenségi, de 10 éven belül ellopják.
Na mi van még ?
Hát a tető. Igen gondolja Móricka, hogy azt mondjuk 50 évente kell cserélni. igen kell ha rossz.
Egy jó tetó azért különféle szerkezeti egységekbőll áll.
Az ácsszerkezet... ha jó tart akár 150 évig is . lécezés és a héjalás már nem ennyi. Egy lécezést és az alatta lévő lécezést szerencsés esetben 80 -90 évente kell
cserélni.
a 88 évs házamnál remélem még 12 kibír a pala és aléc.... a 120 évesnél tavaly lett cserélve a lécezés és a cserepezés + némi bádog.
a kémények reparálása. Amikor esedékes
Ja van nekem külső padozat burkolatom is több is.
Az egyik metlach... misungban - cementes homokba pacserolta a mester talán 35 éve. 26 nm. metlachi semmi baja. . A pacserolás a cementes homokba csapkodják a burkolatot valami nagy fával. Elavult technológia.
Egy másik kisebb teraszt én ragasztottam fagyálló ragasztóvak, 20 éve... Semmi baja.
És így tovább a végtelenségig.
Sok mindent lehet csinálni egy háznál, de csak azt kell megcsinálni ami baleset veszélyes, netán tönkre megy.
Sok minden függ attól, mikor kezdődött az a 30 év. :) De viccen kívül: szerintem a rendesen megszerelt alapvezetékezés (legyen az villany, víz, vagy gáz) simán kibír többet is, de például az alu MTK kábel begipszelve a falba, megtoldva rézzel már rövidebb idő alatt is az "akut életveszély" kategóriába sorolandó (Vagy át kell nevezni falfűtésnek. :-) ). A burkolatok inkább esztétikai okból avulnak el. Szín, minta, forma előbb kimegy a divatból, minthogy a csempe-járólap ténylegesen elkopna , de azért 20-25 év fölött azzal nem számolnék. Kivéve egy jól lerakott keményfa parketta, az örök élet, meg két nap. Anyáméké 80+ éves, igaz, nem lakkozott, így nem kopik olyan látványosan, és emeleti, így a vakpadló sem ereszkedett meg/korhadt el alatta. Aki engedte, hogy 1968-ban, a tatarozáskor az IKV lecserélje, annak már kuka lett. (Ezért mondtam, nem mindegy, honnan kezdődik az a 30 év.) De nagynénémék hasonló korú lakkozottja is jól bírja egy belvárosi lakásban. (Az a ház van vagy 120 éves, de 1935-ben fel lett újítva, gondolom akkor kaphatott új parkettát. 10-15 évenként újra lakkozzák, még kitart.)
Korábban említettem, hogy felpúposodott a nappaliban egyik napról a másikra a járólap.
Most ugyanez történt a tetővel fedett teraszon. Éjszakai hideg után rásütött a nap és a bordó színű lap feljött. Előjele nem volt, sem üreges hangja, sem elválás nem volt, 20 éve épült épület. Kihívtam a Groupama kárszakértőjét, hogy bejelentsem a kárt. Aki azt mondta ez nem káresemény. Fagyásra nem fizetnek, valamint egy háznál 15-20 évenként felújítást kell végezni és ez a járólap arra már megérett. 30 évenként egy háznál teljes felújítás illendő. A dilatáció hiányzik, mondta. A terasz kb 2,5x7m és csak 2 oldalon határolja fal. A lapon kopás fellazulás nem volt. Eszem ágában sem volt cserélni.
Leesett az állam amikor ezt hallottam.
Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?
