Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
A katonák - persze te honnan is tudnád - általában fegyelmezettek és követik a feletteseik parancsát, esetünkben a hadügyminiszter Linder Béláét. A felelősség minden esetben a mindenkori kormányé. És az tudtommal az imádott, és hazaárulóvá züllött Károlyi Miskád kormánya volt!...
Legjobb esetben is talán lehetett néhány száz, a kommunista propaganda által meghülyített szökött katona, akik kisebb-nagyobb csoportokba verődve garázdálkodtak az országban.
Mindenesetre, ezt a hadsereg "demoralizálódásáról" szóló károlyimosdató, sunyi, kommunista propagandahazugságot nemcsak az I.Vh-s katonalevelek cáfolják, hanem az a tény is, hogy 1918. december közepéig több mint 1.2 millió katona tért haza az egységével fegyelmezett rendben, akiket a Károlyi-kormány által a határon felállított leszerelő bizottságok lefegyvereztek és elbocsátottak. Ha a hadsereg "demoralizálódott" volna, mint ahogy azt a komcsi propaganda hazudta, ennyi embert lehetetlen lett volna leszerelni...
és nem volt senki, de senki, aki szembe tudott volna szállni ezzel a destruktív bandával? hol volt vitéz jákfai gömbös gyula és hős csapata? csak nem bécsben dekkoltak ahelyett, hogy a harcolni vágyó hadak élére álltak volna tüzes paripájukon és szívükben a haza iránti elkötelezettséggel? hagyták dúlni nemzetrontóékat? hát micsoda hazafiság ez?
Nézd, ebbe a történelmi fejtegetésbe most nem mélyednék el, mivel se annyi időm nincs, se nem is egészen idevaló téma (zárójelben annyit azért megjegyznék, hogy e vonatkozásban közel állhatnak a nézeteink). Mindenesetre a tulajdonnal- és a területbirtoklással kapcsolatban annyit azért megjegyeznék, hogy abban a korban még eléggé képlékenyek voltak ezek a dolgok itt Európában, tehát semmilyen tekintetben nem lehet összehasonlítani egy már több évszázados kulturális, és civilizációs fejlődés eredményként létrejött és kiforrott újkori szerves állami képződményt egy korabeli kezdetleges törzsi-, vagy államinak mondható képződménnyel...
A magyar hadsereg "demoralizálódásához" még néhány korabeli adat.
A szerencsétlenek, akik azért akartak hazjönni, hogy megvédjék a hazájukat, még hittek a Károlyi-féle hazaárulókban...
Váradi honvédek levelei.
„Vigyenek haza bennünket!”
Tisztelt szerkesztő úr! A nagyváradi olasz fronton harcoló katonák nevében kérem tegye közzé írásainkat a „Nagyváradi Naplóban”, amely annyi buzdító, vigasztaló cikket írt valaha e címen, „Ha majd hazajönnek!”...
Az olasz határ ismét pokollá vált körülöttünk és mi fogcsikorgatva állunk a helyünkön és annak az Ausztriának a testét védelmezzük, amellyel a háború egyetlen pillanatában sem éreztünk belső közösséget, de tudtuk, hogy szerencsétlen végzetünk közös sorsra kárhoztatott bennünket. Pokoli megpróbáltatásaink közepette mindig a haza […] védelme lebegett előttünk, ezért tűrtünk el tengernyi megaláztatást, elnyomást, lekicsinylést, amellyel az osztrák ármádia a magyar honvédek vitézségét megjutalmazta. Rendíthetetlen elszántsággal küzdöttük végig a harcot, amit megkönnyítettek a hazulról érkező szeretettel és büszkeséggel teli üzenetek. Diadalkapukat ígértetek, ha majd hazamegyünk győzelmi pálmával a kezünkben. Nem hozhatjuk el nektek a pálmát, mert […] halálraszántságunk hiábavaló volt. De el akarunk menni innen, mert ehhez a földhöz, amelynek meddő védelmében százával véreztünk el, semmi közünk sincs […]. Otthon akarunk lenni, ha kell a határainkat elözönlő ellenséggel szembefordítva kipróbált fegyvereinket és harcolni azok ellen, akik útját akarják állni, hogy a magyar nép, amelyet négy éven keresztül hajszoltak a fél világon keresztül idegen célokért, ura legyen saját magának. Az osztrák kezek nem engedték a kezünkbe az igaz magyar igét, amely világossá tette volna előttünk, hogy a magyar népet galádul és lelkiismeretlenül történelmének legnagyobb katasztrófájába sodorták. Most olvassuk, hogy megalakult a Magyar Nemzeti Tanács és tovább nem akarunk tétovázni. Ha négy éven keresztül Németország és Ausztria céljaiért tudtunk halálmegvetéssel cselekedni, százszor nagyobb elszántsággal akarunk tenni a magyar porták nyugalmáért és a drága magyar jövőért. Éljen a Magyar Nemzeti Tanács! - kiáltják velem együtt testvéreim az olasz pokolban és harsogva követelik: Haza akarunk menni, kivívni az önálló, független, demokratikus Magyarországot. Kérem a Szerkesztő urat, adjon helyet levelemnek becses lapjában, mint a nagyváradi honvédek kívánságát, amely immár több ennék: halasztást nem tűrő követelést.
Szalai Fülöp tart. főhadnagy.
Íme a másik levél, ugyancsak egy nagyváradi honvédtiszt írta:
A nagyváradi honvédek nevében, akik most idegen területeken harcolnak és égnek a vágytól, hogy visszasiessenek hazánk megvédésére, kérem a Nagyváradi Naplót e riadó közzétételére: - Mire vársz magyar? Körülötted ég minden és ha gyorsan nem cselekszel, ha haza nem szólítod seregeid, megannyi esztendei vérzés után is minden erejével csak hívó szavadra vár, hogy megkezdje azt a szent magasztos küzdelmet, mely megmentheti ezeréves hazánkat. Hát addig vársz míg a lángok felperzselnek? Mit vársz magyar? Cselekedj, hogy a sok idegen országokban feszült idegzettel remegő fiaid idejében hazaérkezzenek. Cselekedj, ne csüggedj! A magyar szuronyok milliói, melyek annyi véres csatát megnyertek, meg fogják nyerni még az utolsó nagy küzdelmet is. Cselekedj, mert minden perc drága! Álljon ki Kossuth utóda, szólítson maga mellé minket, mely most fenyegeti imádott hazánkat minden oldalról. Cselekedj, mert mindennapi késedelem után nehezebb lesz a sorsod. Miért nézitek, ti hazánk vezérfiai, hogy a magyar sereg szétszórva védje az ellenség érdekeit? Miért? A magyar hadseregnek ma egy kötelessége van: Rohanni haza! Ebben segítsetek bennünket és mi szárnyas sasokként repülünk haza, hogy új, szent lelkesedéssel, kötelességtudással védjük meg a magyar föld fenyegetett határait, amelyeken nem engedjük át az ellenséget. Cselekedj hát gyorsan, magyar nemzet, még nem késő! Bízzál vitéz honvédeid hazaszeretetében, akik készek megvédeni földedet, jogodat, szabadságodat, csak egyszer hazajöhesenek mindnyájan.
Opré János tartalékos hadnagy.
Drága magyar honvédbaka, elrongyolva, kifacsartan és sápadtan, de még mindig a gáton és még mindig tragikus rendeltetéssel másért vérezve, ő is elküldte goromba betűit, a magyar milliókat szólaltatva meg, akik ma az egyedüli reménység. Íme, ezt írja:
- Tisztelt Szerkesztő úr, itt megint offenzíva van, az olasznak még mindig nem volt neki elég. Olvassuk a Nagyváradi Naplóban, hogy Csehország külön vált tőlünk, a horvátok is elszakadtak, csak mink állunk még itt az első léniában, pedig de messze is van ide a magyar határ. Ott szívesen néznénk szemközt a halállal, mert a magyar földre ne tegye lábát idegen hatalom. De hiszen elég volt már a sok vérből és mi azt olvassuk, hogy megalakult aNemzeti Tanács, gróf Károlyi Mihály apánk vezetésével, aki megtudná csinálni a békét, ez pedig a legsürgősebb. Nem haragszunk mink sem a csehekre, sem a horvátokra, csak az osztrákokra haragszunk, akik veszedelembe döntöttek minket és most is úgy tapodnak még rajtunk, mint a pióca. Tudjuk mink azt már régen, hogy ezek mindig a nagy urakkal, meg a papokkal cimboráltak és tönkretették a népet. Ezekért haltak meg annyian ezekben a töméntelen magas hegyekben, de már elég volt. Haza akarunk menni, védje meg Ausztria maga magát, mink már elegen hullottunk érte. Mi bihari meg hajdúsági honvédok, otthon akarunk lenni a mi hazánkban, mikor bajban van. Isten legyen velünk!
Igen, nemcsak hallottam, hanem eléggé ismerem is történelmünk egyik legsötétebb napját, mert sajnos volt még ennél lejjebb is!... :(
Nem véletlenül tüsténtkedett már ott is az előzményeknél Károlyi Miska és "díszes" társasága a többi anarchista, és hazaáruló vörös pribékkel együtt. Akik ugye nem akartak már háborút meg katonát sem látni (mindenesetre magyart nem), orrba-szájjba szervezték a tüntetéseiket pl. a "militarista" Bartha ellen is, aki csak a hazáját szerette volna megvédeni a betolakodó területrablókkal szemben, akiknek mindegy volt a haza sorsa, a fő, hogy minél nagyobb legyen a zűrzavar, akik az agitátoraik segítségével hadseregbomlasztó tevékenységet folytattak (sajnos sikerült is nekik néhány száz vagy ezer ember meghülyíteniük), és akik - micsoda kétszínű aljasság! - mihelyt hatalomra kerültek azonnal hadseregszervezésbe kezdtek! Erre gondoltál vörös kiskatona?!...
A Magyar Királyág ugyanis legkésőbb a 14.sz-ban már nagyhatalommá nőtte ki magát. Legalábbis ez a hivatalos magyar álláspont. Persze én ennél tovább mennék, mivel a történelmi tények is azt bizonyítják, hogy a Magyar Királyság már előtte is európai nagyhatalom volt, mive a mongolok támadását leszámítva, semmi komolyabb ellenfele nem akadt a török szuperhatalom megjelenéséig sem a közelebbi-, sem a távolabbi térségben, amelyik megkérdőjelezhette volna ezt a hatalmi pozícióját...
Nem csak Izraelben, az egész világon így tudják. Valójában persze nyilván leszarják (mint mi két afrikai törzs konfliktusát) de ha nincs magyar ellenpólus akkor beépítik a román mesét.
Jellemző, hogy Erdéllyel kapcsolatban vmi német újság mondta ki, hogy Anschluss, volt is ketrecrázás szőröstalpúéknál.
Úgy látszik, egy egyszerű vitafórum is küzdőtér, az olyanok ellen, akik kigúnyolják a revizionizmust és saját defetista téveszméiket terjesztik a magyarság felemelkedése ellen.
Ha tudnák, hogy ez Magyarország megcsonkítását jelenti, mert mi emlékezünk és emlékeztetünk mindenkit ezen eseményre és igazságtalan mivoltára, akkor nem tanítanának ott ilyen butaságokat, de legalábbis a területrablók szemszögéből nézett egyoldalúságokat.
Mondom, míg mi nem hallatjuk a hangunkat Trianonnal és a revízióval kapcsolatban, addig ne csodálkozzunk azon, ha a világ csak az ellenségeink hazugságait hallja és adja tovább.
Nyugodj bele: a Magyar Királyság a középkorban jelentős európai nagyhatalom volt, amely mind gazdasági, mind katonai téren felvette a versenyt a földrész bármely más országával.
Nem hiába vertük vissza sikerrel a német támadásokat az Árpádok idejében, és a törökét a Hunyadiak korában. Sőt, utóbbi időszakban még mi küldtünk felmentő sereget Magyar Balázs vezetésével Dél-Itáliába.
Aztán az ország későbbi nemtörődöm vezetése miatt hanyatlani kezdtünk, és emiatt sikerült végül a törököknek nagyrészt megszállni hazánkat. Mert pont annyira félvállról vették a külső fenyegetéseket az ország vezetői, hatalmasai, mint manapság ti vagy más ballibek illetve jobboldali konzervatívok. Meg is lesz majd a jövőben is a szomorú következménye, ha ez így marad...
magyarok altal elrabolt foldteruletek visszaszerzese volt a cel
Nos ebben az az érdekes, hogy 1916 előtt ilyesminek nyoma sem volt. Ez itt kb a hatszázadik Trianon topik csak itt az index fórumon 20 év termése. Állandó és örökzöld téma a politikában is; sajnos ma annyira nem. A nagy visszaszerző környező népek ezzel szemben ezer év alatt egyetlenegy apró pici hadüzenetet vagy legalább egy követelést nem tudnak felmutatni a jelenleg általuk megszállt területekre. Nem mintha az álmodozás jogalap lenne, mindenesetre nem lenne ennyire szánalmas tőle a "visszaszerző" mese. Nyilvánvalóan tisztában volt mindenki azzal, hol vannak Magyarország határai, megszállva vagy szabadon. Erdély, a keleti magyar ország például150 évig védtelen volt, mégsem jött a román "visszaszerezni".
Úgyhogy ezt a szocialista mesét meghagyom másoknak. Nota bene, még a 80-as évek elején nyomtatott tankönyvben is igazságtalannak tartották a jelenlegi határokat. Ez az önpusztító megközelítés az ellenség álláspontját elsajátítva viszonylag új, már a rendszerváltás terméke.
