Pillanatnyilag a mezőgazdasági alapú üzemanyagokkal egy baj van, hogy az előállításút több energiát igényel mint amit elégetéssel ki lehet belőlük nyerni, ezért nem a legjobb alternatíva. Arra azonban alkalmas, hogy munkát adjon embereknek ezzel (csökkentve ezzel a munkanélküliséget) és rá lehet fogni, hogy levezetheti a mezőgazdaság által termelt termény "felesleget", hogy zöld energia azaz elégetésekor legfeljebb annyi CO2 keletkezik mint amennyit a növény az élete során megkötött (ha azonban belevesszük az előállításra szánt energiahordózók légszennyezését akkor már egészen máshogy fest a kép). Alkalmas arra, hogy a politikusok elégedetten hátra dölhetnek azzal, hogy tettünk megint valamit a környezetünkért.
A vegyipar képes barna illetve feketekőszénből olajat készíteni, a technológia már a 2.VH előtt ismert volt, de a gond vele az, hogy ő is csak tovább nőveli a CO2-t mert nem megújjuló energia. Korábban azért nem foglakoztak vele mert olcsó volt az olaj. Ha jól emlékszem 50 dollár/hordónkénti olaj ár felett éri meg előállítani. Kínában már épül ilyen üzem.
Bócman: PET palackből biztosan lehet üzemanyagot előállítani mert annak az alapanyaga szintén kőolaj (egy TVK-s dolgozó biztos tudna mesélni erről). Mondjuk ebben max. annyi előny van, hogy nem szeméthegyként végzi a palack, hanem új életet kezd üzemanyagként. Bár a PET palack visszagyüjtését azért szeretik az erre szakosodott cégek, mert a kínaiak bebálázva és szétválogatva szívesen megveszik, mert a polár anyagú ruházati termékek ebből készülnek. Így olcsóbb neki mintha megvennék granulát formájában valamilyen műanyag előállító vegyi üzemből.
A németeknél egy pasi kitalált egy gépet, amivel a közismert PET palackokból készít gázolajat.
A szaft literje negyed annyiba kerül, mint a kőolaj-alapú. Ugyanakkor az energiatartalma 20-25 százalékkal nagyobb. Azaz adott teljesítményhez lényegesen kevesebb kell belőle.
Addigra a mezőgazdaság és a vegyipar fogja létrehozni az üzemanyagokat. Szerintem már most is képesek lennének rá. Csak talán kőolajból még olcsóbb. Vagy erőssebbek akik akik abban utaznak!
Attól tartok, túl optimista vagy. Az unokáinknak nem nagyon fog olaj maradni (hacsak nem születtek már egy pár éve meg :-))). A teherfuvarozás nagy változásokon fog addigra átmenni...
Nahát a kém sem arra gondolt, hogy a kedves papa vonszolja a davart be a gyárba, hanem a hajót látta:-)))))) Amit egyébként én is a 1561-nél, vasárnap? vagy szombaton? lefelére kettővel:-)
Nem, akkoriban még nem meséltek nekem ilyesmiket. :-DDD
Az ismeretség könnyen előfordulhat, nagyjából akkoriban volt az öreg az Inotát. Előtte asszem a Cserháton volt, akkor még talán csak megbízott kapitányként.
Aztán most már hosszú évek óta a Baja az övé, de ha jól rémlik, valamikor már szóba jött ez a gőzhajós topicban. :)
SZia! Sanyi mesélt arról hogy kumiszolt Mongóliában? és hogy milyen illatosak voltak a mongol lányok? Azt a kevés vizet amit találni arra nem pazarolják fürdésre.
Én 83-ban voltam az Inotán! Az több mint 20 év, de lehet hogy ismerem apukádat.
Ja, értem. Aszittem, hogy annál a cégnél vagy, mert tudtommal a Herndá és az Inota egy Bajai cégnél van.
20 éve élvezett hajós élményekről nem sokat tudok elmondani, mert nem emlékszem belőlük sokra.
Úgy 20-22 éve lehetet, talán 5-6 éves lehettem, vagy még annyi se... :)
Arra emlékszem, hogy Bécsben kaptam egy távirányítós Prosche 911-est, meg hogy csúnyán kiakasztottam a Katzenbach Sanyit (ő volt a szakács) egy hosszantartó akcióval.
Ha nagyon megerőltetném magam, talán még a bocmann neve is eszembe jutna. :)
Nem az enyén az Inota, de tulajt ismerem, jó ismerős, neki keresek kotrót, mert ő most épp másban szenved, és nincs ideje ezt csinálni. Amúgy azok a 20éve élvezett élmények szvsz sok érdeklődő fülre számítahatnak:-)
Ja, csak a kikötőpontont nem használhatod így, mert erre az úszóműnek egyáltalán nem biztos, hogy megvan az engedélye.
Ez kérem hajózás, ez nem így működik, hogy összetákolunk valamit, ami vagy elbírja a 15 tonnás markolót, vagy nem (főleg úgy, hogy amikor markol, gémel, és forgolódik, a súlypontja összevissza jön-megy), aztán toligatjuk a folyóvízen, ahogy kedvünk tartja, mert pikk-pakk borulna minden, meg hullanának az emberek a vízbe, mint a legyek.
A másik, hogy 1800-asokból a legritkább esetben szoktak 500-as bárkába könnyíteni.. egyszerűen azért, mert áruszállításra gyakorlatilag ma már nem használnak 500-asokat. De még a négyrakteres ezres uszályokat is csak alig-alig. Főleg azért, mert már azokból is marha kevés van használható állapotban.
Tehát számolj nyugodtan könnyítőbárkának is 11.5-es bárkával, és egészen nyugodtan számolhatsz hasonló mérettel arra is, amin effektíve a kotró ül.
Azt meg felejtsd el, hogy kotróval szedegetsz ömlesztett árut hajóból. Szigorúan csak és kizárólag markolóüzemű cuccal (ergo nem láncos, hanem köteles daruval).
1. Talpfát tudom, csak rosszul írtam, arra gondoltam, ott darúzni kell átrakásnál, és a daruzásnál sokkal gyorsabb a hidraulikus a láncosnál.
2. Elhiszem, nem kételkedtem, csak arra gondoltam, kissebb fajsúlynál a térfogat számit, tehát nagyobb kanállal is lehet dolgozni. 2m3 - sóder, szójánál lehet 2,5-3m3 is (1 kotró több kanál, könnyebb megfogni, mint földet fejteni)
Nem a megoldást írtam, csak a látásmódóm szélesítését készítetem elő :-)
Ha a bárka 18, akkor a boxer és ponton max 12, így a rakandó uszály már jó. összedobtam egy ötlet ábrát, melyet a Vadas Jenő, Hernád is megoldhat az ismereteim alapján, mert vagy kotróstúl, vagy csak a tehermentesítőt mozgatja a bárkához képest. Csak kell a kotró alá egy 4*8(10)es ponton ami elbírja (max 10-15 tonna) a kotrót, és járhat rajta föl-le 4-5 m, mert akkor nem kell sürün átkötni és mobil lenne (könnyű kiállni vele).
Persze, ezek szárazföldi tapasztalatok alapjáni ötletbörze.
Mekkora bárkával birkózik meg mellévetben a VadasJenő, pl? (csak állításban, gomdolom a csúrma újbóli összerakásban a toló is dolgozik)
(A kotró forgástere kicsire sikerült, nem jó helyről indítottam az elipszist.)
Várom a kritikákat, szakmai szempontból, kiváncsi vagyok, mire nem gondoltam, 1 sejtésem van.
