Sokkal élőbb még kazettába zárva is a szalag, mint egy digitszar. Viszont nem elfelejtendő, hogy pl egy naonjó CD-s anyagot szalagra kiírva és visszahallgatva kapunk kicsi zajot, meg kicsi szaturácijás torzikát, viszont nem csörömpöl és nem fájdul meg a fejünk tőle. Legalábbis én ezt tapasztaltam megfele.
Üdv nektek. Csak olvasgatok itt, aztán valamit nem értek. A kazettás magnó az itt elhangzott vélemények szerint jobb minőségű, mint mondjuk egy nagy bitrátájú MP3? Vagy egy CD? Nekem volt olyan DUAL deckem, ami tudta a 9 cm/s-et is, de egy GX4000D-vel simán lenyomtam. De ha belegondolok abba, hogy a hifi szabványt éppen a kazettás magnó miatt enyhitették, igy kételkedek egy kicsit. Remélem megcáfoltok, és akkor előszedem a TDK-MA -kat :-)
Ebben a metálos dologban lehet valami... erről a problémáról még nem hallottam. Majd utánanézek pontosan. Tudomásom szerint a HX alkalmazásánál a teljes kivezérléshez tartozó linearitás javítása volt a cél -minden szalagtípusra.
Spacc, a dolbinál nincsen kompresszió, a dbx-nél van.
A +18dB relatív. A jelszinthez tartozó gauss érték számít. De láttam már +20-ig jelölt decket. +12-est ettem is! Metálszalagra a +20dB-s gép +12-t adott...
A rádiók agyonnyomása nem löketre értendő, de ha már itt tartunk, akkor igyexik mindenki közelíteni a 75kHz-hez, ami a megengedett legnagyobb érték. Ezt az értéket folyamatosan tartani jelentős kompresszióval lehet. Az állandóság terjedési okokból fontos. Pontosabban behatárolható a vételkörzet. Szóval, az agyonnyomás adásprockós kompresszorozásra értendő, amit egyébként rühellek hallani. Aztán jönnek a földmívesek, akik aszongyákhogy: ez kuwáraszólvazzeg mienfajin rédijójezbazze eszthalgatom ezután! Na, ezt nem veszem szívesen magnóra, főleg nem 3kHUF-os metálra. :)
Tessen küsvé visszabányászni a múltba, pont a metallszallagos magnóknál jelent meg először a HX technika.
Mert mint tuggyuk, a metállszalagok előmágnesezési igénye ugyancsak nagy, és ez egyben előhozta azt a problémát, hogy ugye az a fránya előmágnesezés a felvételnél egyben törli is a magas hangokat, amikor a szalag áthalad azon a fránya nagyfrekis mágneses téren a rés után...
Persze ez fennáll minden szalagtipusra, de a metáll az betett.
Akkoriban, illetve már kissé korábban voltak kisérletek ennek a jelenségnek az orvoslására, az első igazán hatékony megoldás a TANDBERG és az AKAI M szériában ( http://rummageads.com/xstereo/akaim10/ ) által alkalmazott Coss X-Field technológia igérkezett, ennek lényege az volt, hogy a felvevőfejjel szemben a szalag másik oldaláról odasimult egy másik mgnófej, mely csak az előmágnesezőáramot kapta, és a rész környezetében kioltotta a nagyfrekis mágneses teret.
SUXX!!!!!!
Rémálom egy megoldás volt, gondolom nem kell részletezni, olyan precíz mechanikai beállítást igényelt, ami hosszútávon (főleg a realizált készülékekben alkalmazott lemezmechanikás technológia mellett) elképzelhetetlen volt.
Anno egy Tandberggel nyuzakodtam, -fejcserés volt a szentem- vért izzadva részmegoldás született, az előmágnesező (tehát a pluszfej) fejet csak egy tesla fej beleaplikálásával lehetett megoldani, mert beszerzési forrás nem volt.
Rémálom! Brrrr.
Na akkor gyütt az AKAI másik barbatrükkje: A Focused Field (FF-Head) ami nem takart mást, hogy csináltak az addigi 3,5 mikronos résszélességü fej helyett 1,5 mikronosat, itt már a hangfrekis (különösen a magas frekvenciás) mágneses tér már szinte annyira kitüremkedett, mint az előmágnesezési mágneses tér, ekkor jelent meg a 100 kHz feletti előmágnesező freki is, és ez jó komromisszumnak igérkezett. Ja. Igérkezett, de nem lett, mert a mélyhangok meg olyanok is lettek.
No ezért maradt meg a studiótechnikában a régi, jól bevált moccer. Felvevőfej 5 mikron, és slussz.
Szal vannak tutti dolgok a szalagos technikában: Ezek között az egyik a szallagra rögített jelszint az egyik. A másik pedig a lejátszó erősítő erősítése, ha utána ott van az a fránya dolby panel. Oszt akkor már csak a mérő kazi kell, és tekeri az ember fijja ezerrel a potit míg beállíccsa.
Mert ha a középhullámú Kossuthról, akkor persze ez igaz is, de FM-nél azért egész tisztességes modulációs mélység vagyon, ez azért alig marad el egy LP-től... :)
Az alanti magyara nem jó duma, mert csak egy része igaz. A HX-pro az figyeli a felvételi anyagban a magashangok arányát, és ennek megfelelően csökkenti az előmágnesező áramot. (praktice javul NÉMILEG a magasátvitel)
Node! Ha csökkentem az előmágnesezést, akkor torzítás lép fel a mélyátvitelben, ezért aztán a példámban felhozott mai tucc-tucc az valami köpedelem lessz.
Szal HX=suxx
Dolby B: Ugye frekifüggő komprimálás és dekompriomálás, könnyen belátható, hogy akár 0,5 dB jelszinteltérés már mekkora eltérést hoz
Dolby C-nél ugyanez, csak itt még nagyobb a komresszióarány, a fenti esetben még nagyobb az eltérés.
Ergo Dolby B és C suxx2
DBX: Nyista frekifüggés a kompressziónál, viszont a dekompresszió természetesen a jelszint szoros függvénye, és mivel a dbx teljes sávban kb. 20 dB-s kompresszióval dolgozik, tehát iszonyú nagyot nyom össze, ugyanaz a helyzet, mint a Dolby C esetében, hacsak nincs jól kallibrálva a rencer. Nem is véletlen, hogy a dbx nem terjedt el a konzumer kategóriában, megmaradt a studiók falai között, ha nem csal az emlékezetem, tán az ATARI és a TEAC próbálkozott egyedül piacra vinni ilyen készüléket (mármint magnót)
Bartók rádió, igen. De én nem hallgatok komolyzenét, ezért számomra nem fontos. Aki meg igazán szereti a komolyzenét, kétlem, hogy a Bartókból alakítaná ki a kollekcióját. Audofil cd-k, bakelitek garmada áll rendelkezésre...
A beszéd felvételéhez tökéletesen megfelel egy egybeépített minihifi, mondjuk egy jobbfajta a '90-es évekből. Nekem van egy ilyenem, egy Kenwood. Tökéletes erre a célra... De az is csak ott porosodik, nem használom...
A rádiós felvételnek ma már tényleg nem sok esetben van értelme. Zenét egyáltalán nem érdemes az agyonnyomott adókról rögzíteni. Talán még a Bartók rádió szóba jöhet... de a fene tudja. Ritkaságokat talán érdemes felvenni. Meg szöveget.
Köszönöm a részletes magyarázatot, tökéletesen értem. Csak volt értelme a műszaki főiskolának! :-) (OFF Még szerencse, hogy ősztől remélhetőleg a filozófia szakot kezdem el. Igazság szerint az az, ami nagyon érdekel... A műszaki területen egyedül a szórakoztató elektronika világa, azon belül is a hifi, de az nagyon).
Az én deckemen különben van MPX Filter kapcsoló, annak a működésével, céljával tisztában voltam. Nincs tunerem, úgyhogy nincs jeletősége (s nem is tervezem, hogy legyen). Amilyen siralmas a hazai rádiós felhozatal zenei kínálata, nincs értelme a rádiós felvételnek. A rádióhallgatás nálam tökéletesen igénytelen dolog, bármelyik hordozható magnó, vagy "minihifi" tökéletesen megfelel erre a célra, nem kell nekem átlagfeletti, heterodin-tuner, úgyis a legtöbbször Fiala bácsit hallgatom, nem sok zenével! :-)).
A felvételi jelszint növekedésével fordítottan arányosan _csökkenti_ az előmágnesezési _áramot_.
Általában a két csatorna valamely erősítőinek 1-1 kimenetéből 1-1 ellenállással összegezve, diódával egyenirányítva vezetik egy tranzisztorra, amely sorba van kötve az előmágnesező oszcillátor kimenetével. Ekkor az előmágnesezést ezen szegény tranya vezérlésével egyszerűen lehet szabályozni kívülről is. Ezt kihasználandó, a komolyabb gépek rendszervezérlőjéből egyetlenegy 'BIAS' nevű kijárat állítja a kívánt szalagtípushoz az előmágnesező áramot.
A HX Pro jó dolog. Viszont van az a (csúcsmetál) szalag, ahol igazából nincs szükség erre a funkcióra, mert relatíve akár +18dB-t is elbír a szalag, ha a magnó tudja.
A másik a kis sávszélességű forrásról vagy rádióból felvett anyag esete, amikor is talán jobb is, ha a magas tartomány kicsit leépül. Ehhez kapcsolódva: a jobb gépeken van egy MPX filter kapcsoló is, ami nem mást kapcsol ki-be, mint egy 19kHz-es lyukszűrőt. Ez a sztereo adások 19kHz-es sztereodekódert bekapcsoló pilotjelét szűri ki, ha maga a rádió kimeneti fokozata nem rendelkezne ilyennel. Ezzel elkerülhető az előmágnesező oszcillátor és a pilot esetleges interferenciája.
Esetleg ha beszélnél a HX PRO működési elvéről. Én annyit tudok, hogy felvétel esetén javítja a magas frekvenciás tartományban a karakterisztikát (vagyis a linearitást). Miért van az, hogy a deckek többségénél a HX PRO nem kikapcsolható, némely csúcsmodellnél meg igen? Miért jó az, ha ki lehet kapcsolni a HX Pro-t? Érdemes egyáltalán?
Visszatérve: a dolbihuszárdiszkósokosságok ellen néhány szó:
+3dB a jelszint határ, fölötte egyszerűen megszűnik létezni
felvételkor és lejátszáskor is be kell kapcsolni
öreg szalagoknál a jelszint csökkenése miatt elmászik a visszaállítás aránya
önmagában csak lejátszáskor nem használható zajcsökkentésre
ezzel felvett anyagot normál módon lejátszva nem lesz lineáris a spektrum
A szintezése relatív. Amit a gép műszerein látni, az belül bármilyen jelszint lehet. Gépenként változó. Ezért az egyik gyártmányon dolbival felvett anyag egy másikon nem biztos, hogy ugyanúgy jön majd le. Itt gond a lejátszóerősítők szintezése, a dolbipanelre/chipre bevitt jelszint kérdése is. Bár a chipeknél nincs kecmec, a gép belső működése mégis eltér(het).
Vót régen a szallag. Maga a műanyag. Rázúztak egy raklap rozsdát, elsímították. A polgár meg vitte haza és tette be a jól-rosszul polírozott fejes magnójába. Na ez volt az a korszak, amikor rozsdállott a fejek körül a mechanika. Valami galád orvul kitalálta, hogy jobb a krómdioxid. Aztán a kettőt vegyítette, majd aszonta, hogy most pedig fejet rázunk: METÁL lesz! Csak a baj az, hogy ez az anyag masszívabb volt, mint a szerencsétlen rozsda. Jobban is odaragasztották a szalaghoz. Na, ez ette a fejeket, mint a rohadalom.
Jött egy nagyon okos ember és aszonta: heuréka vazzeg, felpolírozzuk a szalag felületét fényesre, akkor nem, de legalább később adja meg magát a dörzsi, ami nem is olyan rücskös így, mint úgy.
Majd jöve egy mégokosabb és azóta naonvékony lakk, teflon... mittomén milyen mikrált müa. réteg fedi a cuccot, ami lágyan siklik a fejeken tova. Tehát no szalagpara anymore!
Szal... Dolby parasztosan: a magas hangokat felvételkor jelszinttel fordítottan arányosan erősítjük, lejátszáskor vágjuk. Így a magas hangok normális szintre csökkentése mellett ugyanannyit csökken a szalagzaj. Kompresszió nincs.
HX... hehehe hihihi beetted. Ez a rendszer (+1db tranzisztor :))) ) jelszinttel fordítottan arányos előmágnesezési szintet hivatott biztosítani. Ez a frekvenciamenet linearitását javítja. Történik ugyanis: ahogy növeled a kivezérlést és a mágnesezhető réteg telítés közeli állapotba kerül, a magas frekvenciák rögzített jelszintje csökkenni fog. Mivel tudjuk a telítettséget csökkenteni, ha a hasznos jelből nem vehetünk el? Hát az előmágnesezés csökkentésével. Ez csak ennyi és semmi bonyolandusz. Ehhez technikailag a felvett zenének semmi köze nincsen.
DBX, na az egy érdekesség. Ez a kompresszor-expander páros. Mivel ezt a rendszert nem ismerem olyan jól, inkább nem írok hülyeséget.
