Keresés

Részletes keresés

_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -10 0 345002

Latom, a minuszpontnyomkodo gaz/olaj/atom ... tamogato fanok is becsobbantak ... :-(

Előzmény: _Berci (344996)
_cipo_ Creative Commons License 2019.03.04 -6 2 345001

 Nem a "napot  és a szelet" automatizálod...hanem a nap és szélerőműveket (ezek már ma is automatizáltan működnek)

Ja, ha nem süt a Nap, vagy nincsen szél, akkor automatikusan leállnak.

Ha ezt a kérdést feltetted, akkor nagy valószínűséggel nem sokat értesz az automatizáláshoz és a nap- szélerőművek működésével sem vagy tisztában.

Azért egy kis sunyi gúnyolódás mindig belefér.

Előzmény: Auralianus (344998)
_cipo_ Creative Commons License 2019.03.04 -5 0 345000

Automatikusan 345K :)

Előzmény: _cipo_ (344999)
_cipo_ Creative Commons License 2019.03.04 -5 0 344999

Modern világ, minden automatikus. :)

Előzmény: QuantumSingularitas (344997)
Auralianus Creative Commons License 2019.03.04 -1 0 344998

Két megjegyzés:

1. Nem a "napot  és a szelet" automatizálod...hanem a nap és szélerőműveket (ezek már ma is automatizáltan működnek)

2. Ha ezt a kérdést feltetted, akkor nagy valószínűséggel nem sokat értesz az automatizáláshoz és a nap- szélerőművek működésével sem vagy tisztában.

Előzmény: QuantumSingularitas (344997)
QuantumSingularitas Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344997

Egy hagyományos erőművet pl. nem lehet rendesen automatizálni, ellenben a
nap- szélerőművekkel. Emellett minimális élőerőigény mellett, 0 üzemanyagköltséggel jár az üzemeltetésük

NOOORMÁÁÁLIS? Automatizálni a napot meg szelet? Mégis hogy gondoltad ezt egy napszak, évszak, időjárásfüggő erőmű esetén?

Előzmény: Auralianus (344993)
_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -8 0 344996

Csak eppen a celunkat nem ernenk el ugy soha Az pedig a CO2 csökkentese, a fosszilis üzemanyagok hasznalatanak csökkentese ... esetleg a regi csotrogany erömüvek bezarasa ... de ne kezdjük elölröl az egeszet ...

Előzmény: Salvor2 (344994)
_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -7 0 344995

 

Ertem en, hogy hogyan gondolkodsz, csak szerintem nem ugy van. Pl.

 

A penzt a kereskedelmi bankok hozzak letre a semmibol, amikor hiteleznek.

 

Egy bank, ha kikölcsönöz egy összeget, akkor azt nem a semmiböl teszi, hanem a megfelelö "Központi Bank"-tol (FED, European Central Bank, Jegybank ...). Minden nap letezik (elektronyos) elszamolas ... es, ha nagyobb a bank bevetele, mint a kiadasa, ... akkor a maradekot atutalja a központi jegybankba.

 

Ha Average Joe felvesz 1000 dollar hitelt, akkor a bank letrehozott ennyi penzt a semmibol.

 

A Központi bank hozza letre a "semmiböl§ (miközben annak a banknak is vannak feladatai, mint pl. az ertekmegtartas, az inflacio minimalizalasa, penztömeg szabalyozas ...). Aztan felügyeli, hogy ezt a "semmit" az adott kikölcsönzö bank neki visszafizeti-e ...

Altalanos tevhit, hogy a bankok a beteteket hitelezik ki.

 

Minden banknak vannak sajat "asset"-jei (haz, lakas, epület, aranyrögök, auto ...), meg minden nap kapcsolatban allnak a jegybankokkal. Mint irtam, filler pontossaggal követik a napi kiadast, bevetelt ... A sajat "assetjeik" az ö dolguk, a jegybankkal törtenö kapcsolat NEM ... az szigoruan elö van irva!

 

A "minusz" a jegybankoknal fut fel, mert ök valoban nyitottak egy kontot, feltöltöttek bitekkel ... es azt kikölcsönöztek az adott banknak. De ezt a mutatvanyt csak akkor tehetik meg, ha pl. a McDonald´s-nal van eleg zsömle ... különben a hitelböl (amit a user felvett) nem lehetne egy hamburgert vasarolni. Eredmenykeppen a Mekdonac forgalma emelkedik, hiszen ö tud tovabbi hamburgereket kesziteni ... söt, nem is kell dragabban eladnia (inflacio), mert van ra kapacitasa ...

 

(Az USA gazdasaga ritkan fut ~80%-os cap-factor felett. Vagyis minden tovabbi nelkül es minden idöpontban emelni tudja termeleset ~10-20%-kal. Ha ez az emelkedes kitart, akkor elöbb-utobb invesztalnia kell (modernebb gepek, több akarmi ...)

Előzmény: Salvor2 (344991)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344994

Ha kotelezoen atvennek az aramat magas aron, mint a szelkelepet, akkor az osszes csotrogany oreg, lepukkant eromu is mind termelne. Mert sokkal olcsobban lenne kepes termelni, mint a szel garantalt atveteli ara. 

Előzmény: _Berci (344992)
Auralianus Creative Commons License 2019.03.04 -1 0 344993

az elméleted igen érdekes, az analógia ráhúzható az energiaszektorra IS :)

 

... a hétvégén belinkelt szélkerekes videódhoz fűzött kommentárod pl nagyon éleslátó volt. A kezdeti megújulós befektetéseknél

szimplán senki sem gondolt az "ártalmatlanításra". Gyakorlatilag a kezdeti iparági szabályozás annyira gyenge volt, hogy most igen

sok helyen isszák a levét. (kb, mint az atomenergetikai beruházásoknál)

 

 

De ezen a ponton kb megszűnnek a párhuzamosságok. Egy hagyományos erőművet pl. nem lehet rendesen automatizálni, ellenben a
nap- szélerőművekkel. Emellett minimális élőerőigény mellett, 0 üzemanyagköltséggel jár az üzemeltetésük. EZÉRT versenyképesebbek
a hagyományos erőműveknél. Nem véletlenül építenek megújulós kapacitásokat a hagyományos erőművek üzemeltetői, hiszen az amit

te "veszteségként" aposztrofálsz, az valójában az üzemeltetési költség.

Tendenciózusan elfelejted azt is, hogy a legtöbb erőmű nem épp mai darab. Egy nullára amortizált erőműben termelni pedig pont az éves
amortizáció költségével egyező mértékű extraprofittal (mínusz a technológiai sajátságokból eredő esetleges extra üzemanyagköltség) jár.

 

És igen, az energetikai cégek haszna bizony tervezett, a költséghatékonyság jegyében próbálják fix áron eladni "előre" az általuk még

meg sem termelt áramot. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a megújulós árammal kell versenyeztetni a saját termelésüket. A formula

tehát úgy alakul, hogy a megújulós projekt egységnyi amortizációja versenyzik a hagyományos kapacitások üzemeltetési költségeivel.

Könnyen belátható, hogy ilyen alapon nem, vagy csak nagyon nehezen lehetnek versenyképesek HA van a piacon megújulós kapacitás.

 

 

 

 

Előzmény: padisah (344987)
_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -7 1 344992

 

Eszembejutott ... leikarcintom.

 

Magyarorszag villamosenergia fogyasztasa evente ~45 TWh.

Annak kb. a harmada import. Vagyis az orszag ~30 TWh-t termel összesen.

Abbol Paks kb. ~17 TWh-t produkal. A többi erömüre marad akkor 13 TWh.

 

Az orszagban (allitolag) 8800 MW müködökepes erömü letezik (igaz abbol jo sok öregecske). Ebböl vonjuk le Paksot, marad ~6800 MW. 6800 MW-tal meg lehet(ne) termelni ~59,5 TWh-t egy evben.

 

De a 6800 MW erömü nem 59,5 TWh-t termel egy evben, hanem csak 13-at. Az pedig ~21,8%-os cap-factor. Hat az lenyegesen alacsonyabb, mint a magyar szelerömüvek cap-factora ...

 

Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344991

A penzt a kereskedelmi bankok hozzak letre a semmibol, amikor hiteleznek. Ha Average Joe felvesz 1000 dollar hitelt, akkor a bank letrehozott ennyi penzt a semmibol.

 

Altalanos tevhit, hogy a bankok a beteteket hitelezik ki. Pont forditva van, a hitelbol, a semmibol letrehozott penzbol, lesz betet  (minden adossag masik vegen papiron megtakaritas, vagyon, igerveny van), es nem forditva. A hitel/betet arany bankonkenti szabalyozasa csak arra szolgal, hogy ne legyenek olyan extrem helyzetek, hogy egyes bankok csak hiteleznek, masoknal meg megjelenik a generalt plusz penz.

 

A letrehozott plusz adossag masik vegen levo virtualis megtakaritas, vagyon igerveny aztan a vagyonhatas (wealh effect) reven noveli a fogyasztast, es azzal a GDP-t: aki gazdagabbnak hiszi magat, az konnyebben fogyaszt.

Előzmény: _Berci (344985)
Auralianus Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344990

mivel nincs is mit rajta megérteni... hibás a prekoncepciód, ha valaki nem fogadja el kezdésnek, akkor az egész elméleted levegőben lóg.

Előzmény: Salvor2 (344988)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344989

Ma Kinaban es az USA-ban is 4 dollarnyi plusz adossag (allami+privat) kell 1 dollarnyi plusz GDP-hez. Ez az arany folyamatosan romlik (volt ido, amikor 1 alatt volt a szukseges plusz adossag). De eleg jol tervezheto a GDP-novekedes az adossaggal. Tulajdonkeppen az USA is azt csinalja, mint Kina, csak naluk kisebb rahatas van a privat adossagra, mint Kinaban.

 

Igy termelodik a globalis GDP:

 

Előzmény: padisah (344987)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344988

Hagyjuk. Ugysem fogod megerteni.

Előzmény: szilvatövis (344984)
padisah Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344987

olvastam egy írást a kínai GDP-ről

azt mondja a szerző, hogy más országokban a GDP a gazdasági aktivitás fokmérője, mert az egy mérőszám, amivel a már megtörtént gazdasági aktivitást lehet mérni

 

Kínában viszont a GDP nem utólagos mérőszám, hanem előre definiált cél. Tehát ha márciusban úgy látja a kormányzat hogy nem fog teljesülni az idei évre tervezett 6%os növekedés, akkor a nemzeti bank 'nyomtat' még pénzt, kihitelezik állami vállalatoknak, amelyek építenek még néhány hidat [a semmibe].

 

Végső soron a nyugati demokráciák is hasonló dolgot csinálnak a quantitative easing-el. A nemzeti bank ingyenpénzt ad a kereskedelmi bankoknak, hogy azok nyakló nélkül hitelezhessenek (és az így beszedett profittal komenzálják az előző válságból ittmaradt  rosszul fizető kihelyezéseiken elkönyvelt veszteséget)

 

Ez egyébként szerintem összefügg a startup scenával, és a megújulók ámokfutásával is, egyik sem indulhatott volna el a QE ingyenpénzei nélkül, ez teremt olyan pénzpiaci helyzetet, amiben a nagy kockázatot is elviselik a befektetők mert a pénzért nem kell fizetniük, és nincs is máshova lehetőség kihelyezni.

 

A megújuló ilyen szempontból ideális, hiszen állami támogatások és politikai hátszél eliminálja a kockázatok jelentős részét, a költségek jelentős részét minden további nélkül a hagyományos energiaiparra lehet ráterhelni, illetve a lakosságra akik viszont lelkesen fizetik a magasabb villanyszámlát pl.

Előzmény: Salvor2 (344982)
_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -7 0 344986

 

Tesla Launches Meteor To Kill The Dinosaurs Of The Auto Industry — Tesla Model 3 Total Cost Of Ownership Update

 

https://cleantechnica.com/2019/03/03/tesla-model-3-total-cost-of-ownership-update-tesla-launches-meteor-to-kill-the-dinosaurs-of-the-auto-industry/

 

_Berci Creative Commons License 2019.03.04 -6 1 344985

 

Ahhoz, hogy nojon a GDP, nem kell semmit termelni. Penzt kell teremteni a semmibol, amit aztan el lehet kolteni.

 

A semmiböl törtenö penzteremtes inflaciot generalna, hiszen a qtyakozmetikusnönek kell a píz lakasra, elelmiszerre, ... egyeb szolgaltatasokra ... azt pedig a semmiböl nem lehet fedezni ...

a lakashoz elerhetö lakasra van szükseg, az elelmiszerhez elerhetö es letezö elelmiszerre ...

Előzmény: Salvor2 (344982)
szilvatövis Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344984

Újra mondom nem termelésről, hanem árutermelésről szól a történet. Vedd ki abból amit fölvázoltál az árut. A nélkül, áru nélkül próbáld levezetni az adósságot, meg a GDP-t!

Előzmény: Salvor2 (344982)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344983

Ha ma a fel orszag kiasna egy hatalmas godrot, holnap a masik fele betemetne, akkor ez nagy lokest adna a GDP-nek. Pedig nem termeltek semmit.

Előzmény: Salvor2 (344982)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344982

Akkor megegyszer javaslom, hogy magyarazd meg, hogy pontosan hogy termelt tavaly a termekadok egyenlege 6600 milliard forintnyi GDP-t, amit aztan a felhasznalasi oldalon elfogyasztottunk.

 

Vagy pontosan hogy termeli meg a GDP-t egy kutyanapkozi? Azt tudjuk, hogy a fogyasztasi oldalon hogy noveli a GDP-t: ha kifizetsz 50 dollart a kutyanapkoziert, akkor annyival novelted a GDP-t.

 

Ahhoz, hogy nojon a GDP, nem kell semmit termelni. Penzt kell teremteni a semmibol, amit aztan el lehet kolteni.

Előzmény: szilvatövis (344979)
szilvatövis Creative Commons License 2019.03.04 -1 1 344981

Valóban, erre mondják, hogy a megújulók destruktív módon hatnak a jelenlegi árampiacra.

Egyrészt a legolcsóbb termelőként (kvázi zéró termelési költség) mindenkit képesek kiszorítani amikor vannak, másrészt nem ütemezhetőek, tehát helyettesítő teremlési kapacitásokat kell fenntartani arra az időszakra amikor nincsenek.

 

A jelenlegi merev termelési strukturák egy bizonyos határ fölött ezt nem tudják kezelni.

 

Valóban két lehetőség van.

- Vagy a piacra bízzuk az átalakulást és akkor előfordulhatnak átmeneti zavarok az új termelési struktura létrejöttéig. Ez egy természetes folyamat, hiszen a piac mindig hibára korrigál.

- Vagy fiskális szabályokkal változtaunk a rendszer peremfeltételein, amivel arra ösztönözzük a piaci szereplőket, hogy időben kezdjék meg az átalakítást. Ez minden bizonnyal pazarlóbb, de zavartalanabb átállást tesz lehetővé.

 

Mindenesetre ne gondoljunk hatalmas katasztrófákra, hetekig tartó áramszünetekre, leginkább a nagykereskedelmi piacon egyre nehezebben kezelhető volatilitás várható, ami azelőtt kikényszeríti a változásokat, hogy ez magában a fizikai áramellátásban megjelenne.

Ez egyébként már jelen van, mégpedig a néhol negatív, néhol egekbe szökő, akár ezerszeres spot árak képében. Éppen ezért kezdenek az ezt simító akkus tárolók építésébe is, ahogyan a legújabb magyar elképzelések is tartalmazzák ezt... és persze belátván azt a gazdasági kényszerpályát amiről nemigen lehet nekünk sem letérni a nap és szélenergia termelés felfuttatását is:

 

  • Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata
  • A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése

A versenyképességi program is kimondja, Magyarországon uniós összehasonlításban magas a kifejezetten környezetszennyező energiaforrások aránya, amit a megújuló energiát termelő erőművek számának növelésével és a Paks 2 projekt megvalósításával lehetne csökkenteni.
Új elem a megújulók 2030-as kívánatos részarányára vonatkozó célszám megjelentése is: eszerint a megújuló energiaforrások arányának a teljes energiafelhasználásban 13 százalékról 30 százalékra kellene emelkednie 2030-ra.

 

Javasolt új intézkedések a megújulók terjedésének támogatására:

  • 50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására

 

https://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/szeleromuveket-epitene-es-tobb-penzt-adna-elektromos-autok-vasarlasahoz-az-mnb.315907.html?utm

 

Ezek az elképzelések már az jövőbeni EU energiarendszerrel való kompatibilitás elérését szolgálják. Tudnunk kell, hogy a kompatibilitás itt nem techikai, hanem gazdasági jellegű.

Arról szól, hogy befizetői, vagy haszonélvezői leszünk-e az új rendszenek. Képesek leszünk-e lefölözni a hasznát egy rugalmas saját VER-el, vagy sodortatjuk magunk az árral és aláraendeljük magunk a piaci volatilitásnak megfizetve annak költségeit, hiszen nem leszünk képesek kihasználni az olcsó időszakokat, de kénytelenek leszünk megfizetni a drágát.

Előzmény: lahuba (344980)
lahuba Creative Commons License 2019.03.04 0 1 344980

Amennyit én az dologról olvastam, jelenleg az a káros tendencia van folyamatban, hogy a megújulók növekvő részesedése az érintett országokban olyan nyomás alá helyezi a hagyományos energiatermelőket, hogy azok, elkerülendő a részesedésük csökkenését egyre kevesebb pénzt fordítanak az erőművek karbantartására, műszaki fejlesztésére, inkább felélik műszaki tőkéjüket, amely így egyre bizonytalanabb állapotba kerülve melegágya lehet súlyos áramellátási vészhelyzeteknek.

Magyarul a piac nem nagyon akaródzik megfizetni a csökkenő kihasználtság miatt egyre dráguló energia-önköltséget, pedig ez életveszélyes állapotokhoz vezethet.

Kérdés, hogy a piac képes-e jól reagálni ilyen potenciális vészhelyzetekre, vagy ehhez be kell következni azoknak?

Előzmény: szilvatövis (344978)
szilvatövis Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344979

A kapitalizmus nem a termelesen alapszik...

Nem bizony. A kapitalizmus az árutermelésen alapszik.

Fölösleges ezen ágálni, olyan mint ha azt próbálnád bebizonyítani, hogy a foci nem a labda rugdosásán alapszik, hanem azon, hogy eladják a stadion korláton lévő reklámfelületet a hirdetőknek. Vedd ki a képletből a labda rugdosását és rögtön meglátod mi marad!

 

Árutermelés nélkül nincs áru. Áru nélkül nincs árucsere, adásvétel, nincs piac. Árucsere nélkül nincs pénz, nincs adósság, nincs GDP, nincs kaja, nincs internet....

Előzmény: Salvor2 (344976)
szilvatövis Creative Commons License 2019.03.04 0 1 344978

Összefoglaltad miért nem érdemes ezt kérdezni.

Jelenleg marginális lévén a nap/széláram termelés (ahol az), a piac megoldja az ellátást, mégpedig kisebb-nagyobb hibákkal a lehető legoptimálisabb módon, a mindenkori leghatékonyabb = legolcsóbb termeléssel.

 

Ha jön egy új piaci szereplő amelyik a jelenlegi... még piacon lévő legdrágábbnál olcsóbban tud termelni, akkor az amikor termel, azt ki fogja szorítani.

 

Amikor nem termel, akkor a piac továbbra is megoldja, ahogy eddig is tette.

 

A kérdés tehát nem az, hogy mi tröténik amikor éppen nincs megújulótermelés, hanem az, hogy mi történik a piacon amikor van megújulótermelés? Amikor egyre több van és olyankor egyre olcsóbb termelési módokat szorít ki.

 

Ez, a termelési fázis, a kínálati szakasz határozza meg hogyan fog megváltozni az árampiac, nem az az időszak amikor nem termelnek. Azt majd betöltik azokkal a technológiákkal amik a leghatékonyabban = legolcsóbban képesek lesznek rá. (Flexibilis erőművek, SZET-ek, akkus tárolók, ütemezett fogyasztás, stb.)

Ez a kapitalizmus, az árutermelés lényege, hogy az igényeket mindig van aki/ami kielégítse.

Pénz van dögivel, technológia is van az áramtermelésre, ahogy keletkezik az igény, úgy keletkezik az igény kielégítésének eszköze is.

Előzmény: lahuba (344977)
lahuba Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344977

"Senki ne kérdezze: Mi lesz, ha nem süt a nap, nem fúj a szél?"

De azért ezt is kérdezni kell. Nem állhat meg az élet ilyenkor sem.

Mert ha nem lesz elegendő áram a megújulókból, akkor biztosítani kell egyéb forrásokból, még ha átmeneti időre is, és ez irreálisan drága lesz, mert a kapacitást fenn kell tartani, bármilyen rossz a kihasználtsága, a működési feltételeket folyamatosan biztosítani kell, mert nem kiszámítható, mikor lesz rá szükség.

És ennek költségeit muszáj fedezni, ha nem akarjuk, hogy ezek bedőljenek.

Mondjuk érdekes lehetne egy kettős tarifa, egy zöld, és egy egyéb forrású áramra, amelyekből az első nagyon olcsó, a másik viszont igen drága lenne.

Ezzel egy kicsit át lehetne terhelni a problémából a fogyasztókra is, hiszen ez erős nyomás lenne arra is, hogy úgy szervezzék életüket, fogyasztási mintáikat, hogy a legolcsóbbra jöjjenek ki, és aki ebben ügyes és találékony, az élvezné ennek előnyeit, és mellesleg támogatná a megújulók terjedését is, és erős nyomást gyakorolna a műszaki fejlesztésekre is, amelyek azt szolgálnák, hogy a megújuló energiát minél nagyobb mértékben pufferolni lehessen.

Csak attól tartok, hogy ez az elején összességében nem olcsóbb, hanem drágább villanyt jelentene éves szinten, ami szerencsés esetben lassú folyamatként csökkenne...

Előzmény: szilvatövis (344960)
Salvor2 Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344976

A kapitalizmus nem a termelesen alapszik (hanem az adossagnovekedesen - a gdp forrasa az adossag), csak ennyiben korrigaltam egy lenti allaitasodat.

Előzmény: szilvatövis (344970)
Auralianus Creative Commons License 2019.03.04 0 0 344975

legaläbb elolvastad volna rendesen a cikket... de egyiküt0k sem tette.... a semmin vitatkoztok

Előzmény: Rangun (344962)
szilvatövis Creative Commons License 2019.03.03 0 0 344974

Nem érinti a kapitalizmus árutermelő lényegét. Árutermelés nélkül nincs pénz és nincs GDP sem.

Előzmény: _Berci (344971)
methylcytosine Creative Commons License 2019.03.03 0 0 344973

A "tudósok" szimuláltak valamit, ami talán 2100 után lesz, vagy nem lesz.

 

Előzmény: Rangun (344962)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!