"kőzetgyapot szigetelésre gondoltam, én konkrétan a hanggátlás miatt."
Mivel a kőzetgyapot mechanikai tulajdonságai lényegesen eltérnek a polisztiroltól, ezért biztos, hogy van valamennyi zajcsillapítása. De mivel a kőzetgyapot gyártók, akik a zajcsillapítást minden sarkon hangoztatják furcsa módon sehol sem mutogatnak konkrét akusztikai mérési eredményeket, eztért valószínű, hogy ez a zajcsillapítás csak szúk frekvenciatartományban valóban hatásos, ráadásul olyan tartományban, ahol senkit sem érdekel :)
Csak egy példa: ha mondjuk a szomszéd kutya ugatását és távoli vonat csattogását jól csillapítja, de pl a közelben az autók dübörgését egyáltalán nem, az kiderülne egy méréssorozatból. És akinek a ház mellett dübörgő autókkal van baja, azt többé nem lehetne rábeszélni a "hangcsillapító" kőzetgyapotra, mert tudná, hogy csak a pénzét szórná ki az ablakon.
"és 35 éve csontszáraz a pince"
Azért csontszáraz, mert folyamatosan átfúj rajta a szél,
vagy nulla huzat (ajtó/ablak teljesen becsukva) és mégis száraz?
Rohadt nagy különbség.
Ház eladás előtt egy vizes pince falait néhány nap alatt ki lehet szárítani ideiglenesen, de tartós vizességnek más jelei is szoknak lenni. .
"Nem kell pontosan, elég egy közelítő érték, hogy mégis mire számíthatnék, különböző vastagságok esetén."
Ha megmondod, hogy
- mennyi a jelenlegi (salakos hőszigetelésű) födémed átlagos hővezetési értéke (W/m2K),
- a jelenlegi fűtésrendszered hány forintból állít elő juttat be a lakásodba 1 kWh hőmennyiséget (Ft/kWh)
akkor én megsaccolom neked, hogy évente durván mennyit nyernél 15/30 centi födém hőszigeteléssel.
Ha a fenti két adatot nem tudod megmondani nekem, akkor elárulom, hogy ezek kiszámolása adatgyűjtéssel együtt több órás munka, energetikus ki tudja számolni neked (de nem ingyen).
"A padlófűtésről megfeledkeznek és nagyon fázik a lábuk."
Aki a padlófűtéstől várja, hogy sose fázzon a lába, az rohadtul megbukott fizikából.
Egyrészt a padlófűtés nem napi 24 órában dolgozik, minél jobban hőszigetelve van a ház, annál kevesebb ideig van felfűtve a padló,
másrészt minél jobban hőszigetelve van a ház, annál alacsonyabb hőmérsékleten dolgozik a padlófűtés (ha nem hülye állította be), márpedig 30 fok alatti felületet az emberi talp már kissé hidegnek érez, miközben VALÓBAN jól hőszigetelt padlófűtéses házakban a padló soha nem melegebb 26-28 foknál.
Tehát ha belépek egy házba és azt érzem, hogy kelleremesen meleg a padló, az a következőt jeleni:
- as háznak annyira szar a hőszigetelése, hogy 30 fokosnál melegebb padadlóval lehet csak kifűteni
- és/vagy a fűtés szarul van beállítva, tehát folyamatos egyenletes hőmérséklet helyett csk rövid időszakokban fűt, de akkor erősen.
"a kőpadlóra (jellemzően konyha és fürdőszoba... néha az előszoba ) műanyag padlót / pl. graboplaszt vagy más, linóleum / / tettünk utólag, néha 2 -öt is ."
A hideg kőpadlók hősugárzásos hideg-húzó hatása jól csökkenthető, ha helyette a padló burkolata a kőnél hőszigetelőbb anyagból van. Már akár mindössze 2 mm vékonyka műanyag padló is érezhetően javít a hőérzeten, de pl egy téliesített nyaralóba a kőre én 1 cm padlószőnyeg alátétet javasoltam, arra padlószőnyeget.
"A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását"
A nagyon "hideg a padló" jelenségnek több oka is lehet:
- amíg hidegek az oldalfalak (szar a hőszigetelés), addig hideg lesz a padló is (a falak mentén lehűlő levegő folyamatosan leereszkedik a padlóra) tehát ha hőszigeteled a falakat, már attól is sokkal melegebbé válik a padló
- hideg felület hősugárzása: a vizes helyiségek kivételével sehol ne legyen hidegpadló
- ahol nincs normális hőszigetelés és ráadásul még kővel is van burkolva a padló, ott tessék ennek megfelelő lábbeliben tartózkodni, nem csupasz zokniban.
Ügye megfigyelted, hogy mennyi mindent felsoroltam és a padló hőszigeteést nem is említettem közben?
Hú, ez számomra is nagyon érdekes helyzet! Szinte ugyanebben vagyok. Adott ez az eltolt szintes ház:
Kb. 35 éve épült, 30-as Poroton vagy hogy hívják (a képen a padláson a térdfal metszete látszik egy kihagyott nyilásban, a ház jobbára az alsó lyukacsos falazóblokkból épült):
A falon van 4-5cm perlites vakolat, meg egy kis cementes fedőréteg, szóval együtt olyan 5-5,5cm. 10-15-20(?)cm kőzetgyapot szigetelésre gondoltam, én konkrétan a hanggátlás miatt. Az alap tégla, egyszerű vázkerámia lévén, abban nem túl jó. Legalább az utcai és a vasút felőli oldalon. Bár szakembertől is kérek majd véleményt, de előzetesen szimatolok itt. Tényleg felesleges pénzkidobás a grafitoshoz képest?
Másik kérdésem nekem is a pince és nem pince részek lábazati szigetelése. Nálam +90-en van a pince feletti padó, a pince padlója meg -140-en. Nem fűtött, de zárt. Tárolónak és max. gépészeti helységnek lenne majd a felújítás után használva. A ház durván belvizes helyen található (vízelvezető árok a kert végében) és 35 éve csontszáraz a pince! A ház körben járdázott. Sajnos. Egyrészt a hűtőborda miatt mondom ezt, de sok helyen a járdáról felcsapódó vagy felszivárgó nedvesség a perlites vakolat egy részét / cementes kérgét is ledobta már. Mint itt:
A pincénél nem, km. téglafal van, ott csak hűt:
Felszedni az egész járdát vagy felvágni szigvastagság + x cm-t? Mennyit menni le a pince oldalán és a nem alápincézett részen? Utóbbin 60cm elég lesz?
Ezen kívül lenne még a tető, ami jelenleg szigeteletlen padlás felett van, cserélve, szigetelve lesz (30cm?), a padlás beépítve, egyelőre nem tudom mi legyen a tetőfedés anyaga. Napelemet is tervezünk, nagyon szélveszélyes a hely, az évtizedes cserepeket is csak a drótozás tartja fenn (9+m a gerinc).
Egyelőre betoncserép (mert nehezebb) v. cserepeslemez (mert csavarozott) variációkon gondolkodom.
Ja és nyílászáró csere is, hiszen most ezek a középen forduló szépségek vannak:
Két üvegtábla között nem argon töltéssel, hanem páralecsapódással.:D
Itt is érdekelne a hobbista vélemény. Látom sok helyen, jól akarják csinálni hőtechnikailag, ezért XPS kávázásba teszik a szipi-szupi műanyag ablakokat, de az XPS megint csak nulla hanggátló, szóval nem tűnik tökéletesnek. Milyen megoldás van még? Tudom a tökéletes a szigetelésbe (jelenlegi külső falsíkra) kellene kitolni, konzolra, de azt nem nagyon akarom a 35+cm jelenlegi fal miatt sem, talán a második legjobb variáció is jó lesz még nekem.:D Melyik az? SzigetelésIG kitolni? Szigetelés picit rátakarjon és csá? Most falközépvonalban van.
A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását minimalizálni valahol a kellemes komfortos felé.
Nálunk ezt korábban úgy oldottuk meg, hogy a kőpadlóra (jellemzően konyha és fürdőszoba... néha az előszoba ) műanyag padlót / pl. graboplaszt vagy más, linóleum / / tettünk utólag, néha 2 -öt is .
A modern építkezésnél padlófűtés van alatta hőszigeteléssel.
Én is hajlok arra, hogy csak a járda feletti 80 cm-t szigeteljem, bár igaz lehet, hogy így a járda hőhídként kapcsolódik a házhoz, kérdés hogy ez 80 cm-re mennyire érezhető hatást kelt hő komfort érzetben. (az éves pár ezer Ft plusz fűtés költséget meg tudom emészteni). A kitűzött cél az, hogy a jelenlegi jéghideg belső kőpadló hatását minimalizálni valahol a kellemes komfortos felé. Nem passzív ház a cél, hanem hogy ne kelljen cipőben mászkálni otthon a kövön.
"Nyertél a lottón, hogy marhadrága kőzetgyapotra szórod a pénzt, vagy pechedre olyan a házfal anyaga, hogy sajnos nem szabad olcsóbb anyagot alkalmazni?"
A ház külső falainak anyaga gázszilikát, több helyről kaptam azt az infót, hogy ugyan tehetek rá polisztirolt is, de a páraáteresztés miatt javasoltabb a kőzetgyapot, egyéb előnyös tulajdonságai mellett. Tény, hogy drágább, illetve jelenleg nehezebb is beszerezni. Nyilván fontos az ár, de a cél itt pedig az lenne, hogy 2-3 év múlva ne azon bosszankodjam, hogy rossz anyaggal szigeteltem, mert küzdenem kell a párával/penésszel, vagy fal későbbi károsodásával. Ennek kockázatát szeretném minimalizálni. Azt nem tudom, hogy a szilikát falazat valóban érzékenyebb a falon át haladó minimális párára, mint mondjuk a tégla...?
"Én tennél az egész lakásban padlóra hőszigetelést, ha lehet 5 centit, ha nem lehet semennyit, akkor csak két centit :)"
Ez is felmerült opcióként, de először megnézném milyen hatást érek el az aljzat szigetelésével, mielőtt nekiugrok 70 nm padlószigetelésének+burkolatcseréjének...
A nőkök' termosztát tekergetésével kapcsolatos tapasztalatok. Félreértés ne essék, nem nézem le a nőket de hogy 100-ból kb. kettő vágja a fizikát és kb. egynek van sakkozáshoz is alkalmas logikai képessége az is biztos. :) Mindegy. Nem ezért az adottságukért szeretjük a rajongásig őket. Szóval. Amikor a termosztátnak kerestem helyet akkor kiválasztottam a házban azt a 3 helyiséget, amelyben egyrészt meghatározó a hőmérséklet, másrészt alapvetően hűvösebb az uralkodó széljárás és a tájolás képletében mint a többi. Ezek közül az emelet tömbfűtését szabályzó termosztátos' szobát aztán einstandolta a lányom, aki kurvára nem vágja azóta se a tömbfűtés a pillanatnyi fázás ás a termosztát tekergetésének összefüggéseit. Miután a tőlem 20 méterre lévő termosztát elállításáról nem értesülök hangjelzésen keresztül, ezért csak a ház belső hőmérsékletének megemelkedése az amin keresztül tudom meg hogy baj van. Viszont mivel tömbfűtésről van szó már mindenki tudja, hogy ilyenkor késő és ha sikerül is közbeavatkozni akkor is 6-10 óra (de az is lehet hogy több) mire elfogadható hőmérsékletre csökken vissza. :D
Az én pici lányom egy kis időre nyitva felejtette a szobájában a tolófalat és ezért bekapcsolt a termosztát. Majd a szobájába visszatérve úgy érezte, hogy "hideg van" ezért becsukta a tolófalat és feltekerte a termosztátot (HP). Eltelt 30 perc és ennek hatására fojtogató meleg lett nála ezért kinyitotta az ablakot, ami újabb kérelmet jelentett a fűtésrendszer számára. Mivel a családom alapvetően fázós én pedig az égvilágon mindenféle hőváltozást tolerálok egy jó darabig, ezért ez az állapot a hiba elkövetését követő egy órán belül nem került észlelésre, de aztán mire elérte a 28 fokot az emelet már öntudatra ébredtem. :D Megyek a csajszihoz és magyarázom neki hogy azért van ilyen kibírhatatlanul meleg, mert nyitva van az ablak. Nem értette és váltig ragaszkodott ahhoz hogy nyitva kell lennie az ablaknak a meleg miatt. Szóval ha módotokban áll a termosztátot is hagyjátok el. Kibaszott jó cucc a külső hőérzékelő vezérelte fűtés. A kazán kezelése pedig úgyis annyira bonyolult a nők 98%-nak hogy a közelébe sem mennek. :D Aztán aki fázik az menjen a forró zuhany alá.
"De nem tudod kompenzálni és itt vagy tévedésben."
Rengeteg hiányosságot lehet kompenzálni más területen, számos módon el lehet érni a hivatalosan elvárt 15 kWh/m2/év értéket. A szinte mindenütt alkalmazott passzívházas megoldások nem a kizárólag lehetséges megoldások, csupán pl az az anyagi optimum.
A leggyakoribb tévhit a "kötelező napnyereség", a "passzívháznak kötelező déli tájolásúnak lennie" :) holott a valóságban lehet hivatalosan minősített passzívházad egy sűrű fenyőerdő közepén is, vagy magas házak árnyékában, vagy egy olyan völgyben, ahová szinte soha nem süt a nap.
A megoldás egyszerű: az éves energiamérlegből amennyit kivesz a napsütés hiánya, azt valami más módon kompenzálni kell, pl mindenütt sokkal erősebb hőszigeteléssel. Persze ez nem könnyű és nem is olcsó, de már rohadt sok esetben sikerült megoldani.
És persze létezik annyira sok hőveszteség is, amit lehetetlen kompenzálni (ép ésszel felfogható összeg alatt), de pl marhasok extra napnyereséggel lehetséges a ház energiamérlegében kompenzálni akár egy alap hőhídmegszakítás hiánya okozta veszteséget.
Ne feledd, hogy a beton hővezetése nem végtelenül szar, "csupán" 50-szer rosszabb a polisztirolnál. Tehát pl másfél méter beton megfelel 3 cm vastag, alapba beépített profi üveghab, vagy mondjuk 10 centi vastag ytong hőhíd megszakításnak. Ami persze távol van az ideálistól, de nem akkora rettenetes hőveszteség, amit lehetetlen lenne más területen valamiképpen kompenzálni.
Ne kössünk most bele olyan részletekbe amelyek makulátlan levezetése tíz sorban nyilván nem lehetséges. :) Valóban elbaltázott dolog a kőzetgyapot alkalmazása mondjuk a földben található részeken, mert oda zárt cellás technológiát kell tűzzel-vassal alkalmazni, és az is nyilvánvaló hogy a kőzetgyapot alkalmazása drágább eljárás mint a funkciójában azonos (ha nem jobb) grafitos nikecell, de ez egy ilyen beszélgetésen belül három poszt után úgyis kiderül. :) Viszont azt hogy a meleg a hidegpontok irányába áramlik folyadék módjára és a járda (terasz, erkély, stb.) hűtőradiátorként funkcionál a szigetelés képletében alapfogalmak és mint olyannak elsajátítása talán a legfontosabb a megértés folyamatában. ..és én ide sorolom a hőérzetet is, amelyről kötelező ilyenkor beszélni. A homogén hőérzetre törekvés szigeteléskor az egyik legfontosabb szempont a hőkomfort szempontjából és ha ezért le kell mondani a jövő évi 137 cm-es OLED TV beruházásról akkor a józan ész mentén az kell tenni. Egyébként ebben a képletben a TV-be fektetett pénz sem térül meg soha, viszont a homogén hőérzetnek vagy az ahhoz közeli állapotnak legalább van értelme. :)
De nem tudod kompenzálni és itt vagy tévedésben. Egy passzív házban nincs olyan hogy - "ezen a ponton hideg a padló, akkor most itt ráfűtök". A passzív ház egyik lényege a homogén hőérzet. Vagyis egy meglévő kádárkockából nem tudsz utólagosan passzív házat csinálni. Tévedés ne essék. Nagy energiahatékonyságút még lehet, de a passzív ház teljességgel kizárt.
"A passzív ház egyébként is teljességgel más kategória így nem is értem hogyan kerül ez most ide."
Ha valaki egy 80 centis lábazati magasságú házat talaj fagyhatárig hőszigetel (tahát 160 centi magasan), az nincs mesze a passzívház energiaszinttől.
"Egy kádárkockából nem is lehet passzív házat készíteni, mert alulról nem lehet leszigetelni utólag a teljes alapot"
Tévhit, hogy az alap hőmegszakítása kötelező elem egy passzívháznál (sok ilyen tévhit terjeng, holott valójában igen kevés valóban "kötelező" elem van). Ha az alap felé megszökő hőmennyiséget más módon (más területen) képes vagy kompenzálni, akkor megkaphatod a hivatalos passzívház minősítést. Számos régi ház megkapta már a Passivhaus Institut hivatalos minősítését (mondjuk tudtommal egyik sem Magarországon).
Aki idejön tájékozódni az ezzel szemben remélhetőleg rendelkezik egyféle nyitottsággal és a szerzett információk tükrében majd képes lesz eldönteni, hogy meddig ér ehhez képest a takarója.
Nem feltétlenül.
Jelen kérdező esetén pl. a kőzetgyapot alkalmazása -hacsak nem jó okkal tervezi ezt az anyagot- felvet némi rászorultságot az ötletekre.
Annyira összetett a kérdés és szerteágazó, hogy konkrétan nem sok mindent szabad kijelenti.
Sokszor egy apró rákérdezés, rávezetés soksok 100ezret spórolhat neki és a végeredményen semmit sem ront.
Itt pl. a kőzetgyapot elhagyása, ha nem feltétlen szükséges.
"van értelme mondjuk 15cm üveggyapot fektetésnek a salak felszedése nélkül?"
Salak maradhat.
Ezen a födémen bármiféle párazáró fólia TILOS!
Ha a tető esőben csepeg befelé, akkor a gyapot tetejére mehet páraÁTERESZTŐ fólia (ezek a vizet nem engedik át),
ha nem csepeg vagy jelentéktelen, akkor ezt is megspórolhatod.
15 centi hőszigetelés túl kevés. Komolyság 20 centinél kezdődik de még 30 centi esetén sem fogunk lehülyézni (különben is az alsó réteg kicsit össze fog lapulni a felsők súlyától,tehát pl 30 centi = kb 27 centi).
"Oldalfalakra majd csak később kerülne sor."
A födém hőszigetelés széle egy picit nyúljon túl a födém széléről,
hogy amikor majd teszed fel az oldalfali hőszigetelést, azt jó szorosan neki tudd majd nyomni a födém hőszigetelés szélének.
Nem hajszolok én senkit semmibe. Csak a lehetőségeimhez mérten (ojjektíven') megismertetem a lehetőségekkel. Amit Te írtál a kérdésére az "jó lesz az nektek" kategóriában van. Aki idejön tájékozódni az ezzel szemben remélhetőleg rendelkezik egyféle nyitottsággal és a szerzett információk tükrében majd képes lesz eldönteni, hogy meddig ér ehhez képest a takarója. :) A passzív ház egyébként is teljességgel más kategória így nem is értem hogyan kerül ez most ide. Eleve. Egy kádárkockából nem is lehet passzív házat készíteni, mert alulról nem lehet leszigetelni utólag a teljes alapot. :o
...de csinálhatsz itt a fórumon felmérést, minden ideérkező kérdezőt kérdezz meg, hogy mi a végső célja:
- minél kevesebb befektetett pénz segítségével minél több fűtésköltség megtakartatás (gazdasági optimum)
- a fentihez képest két-háromszor több pénz segítségével (= nulla fűtésköltség megtakarítás) a fentihez képest kb 3-5 százalékkal kellemesebb hőkomfort elérése.
"mindenképpen jobb lenne ha az alap aljáig le tudnád szigetelni"
A különböző esetekben óriási a különbség lehet a kitűzött célok között.
A két véglet:
- "kádár kockámat passzívház szintre akarom hőszigetelni, ráköltött pénz nem számít, megtérülés időpontja, várható fűtésköltség megtakarítás nem érdekes"
- "mi az a legolcsóbb minimális (gazdasági optimum) lábazati hőszigetelés, ami mellett a hozzáértők nem fognak lehülyézni?"
Aki mindenkinek a passzívházas verziót javasolja (a megtérülés, tehát az első forint nyereség időpontja akár 50 év múlva) és hibásnak nevez minden olyan meggoldást, ami ennél kevésbé szigorú, az csúnyán elszakadt a való élettől és olyan extra költségekbe hajszolja a kérdezőt, amelynek SOHA nem fogja egy forint használt sem látni, ráadásul amely pénz más területen ezerszer fontosabb lenne számára.
Akik egy profi mérnökiroda helyett egy internetes fórumon kérdezik, hogy milyen legyen a hőszigetelésük, azok szerintem 99 százalékban valamiféle gazdasági optimumot keresnek, ha mégsem, akkor azt külön jelezni fogja.
Ha a hőérzet témakörében szeretnél picit beszélgetni, akkor én teljességgel nyitott vagyok rá. Hidd el hogy ebben a részletben húzódik meg az ördög (meg a nők fogalmatlanságában a termosztát helyes használatával kapcsolatban). Nekem sikerült úgy leszigetelnem a 400 nm-es épületet (amelyből csak 350 nm volt valójában kifűtve 0-24-ben a téli hónapokban 25 fokra), hogy közben a havi gázszámla általány megállt 35 eFt-ban.
Egy nem szakember véleménye aki konyít picit a fizikához és épített már egy-két házat, meg szigetelt is egyet utólag (lapozz vissza 2012.05. hónap elejére, akkor kezdődött az utólagos szigetelés project és akkor jó ha a soudal-os videóig eljutsz). :)
A: Ha vannak erre a célra elkülöníthető forrásaid akkor az mindenképpen jobb lenne ha az alap aljáig le tudnád szigetelni és a járda (amely a hőszigetelés szempontjából nézve egy olyan hűtőradiátor amely falkapcsolat esetén elszívja a falazat melegét) így nem tudna v. kevésbé tudna érvényesülni.
B: Az alap aljáig javasolt leszigetelni a pince külső falát IS. Sajnos az utólagos szigetelés így sem lesz hibátlan, hiszen a padló alá nem tudsz utólag szigetelőhabot beépíteni, de hogy az 1-10-ig skálán 7-es vagyis elfogadható hőkomfortot tud biztosítani az egészen biztos.
Fizika és punxikák: 1. Minden esetben a meleg áramlik a hideg felé és nem fordítva. 2. A meleg nem úgy hagyja el a falazatot mint ahogyan a sün tüskéi állnak, hanem folyadék módjára áramlik a hideg pontok felé. A leghidegebb pont pedig az a járda amelyik (hűtőradiátor módjára) csatlakozik a falazathoz. Ha azt a pontot átvágod és szigetelő habot raksz közéjük azzal nem csak a fűtésszámlát "javítod meg", hanem egy sokkal fontosabbat: a hőérzetet. A rossz hőérzet* az amely az otthoni punxikák fázását és egyben az eszetlen módon bekövetkező termosztát tekergetését IS okozza.
*25 és 25 fok belső hőmérséklet között óriási különbségek lehetnek, mert 25 fokban lehet meleged és fázhatsz is. A két eset közti különbség pedig a hőérzet kérdésköre, amely elválasztja a jó hőszigetelést a kevésbé jótól.
"A - ahol nincs pince ott érdemes 80 cm-en túl a járdaszint alá is lemenni?"
A lakás padlószintje alá 60 centire mindenképpen lemennék, annál lejjebb már erősen csökken a lábazati hőszigetelés várható haszna. De ha nem akarsz nagyon spórolni, akkor menj le a padlószint alatt 80 centire lévő járdáig.
"Ott ahol viszont pince is van, ott gondolom érdemes lemennem járdaszint alá is"
Szerintem nem érdemes.
Ha a pince huzatos/marhahideg, akkor a pince mennyezetére ragassz pár centi EPS lapot, ha a pince zárt, akkor nincs nagy különbség a padló hőmérsékletében.
Én tennél az egész lakásban padlóra hőszigetelést, ha lehet 5 centit, ha nem lehet semennyit, akkor csak két centit :)
"a homlokzatra 12 cm kőzetgyapotot szeretnék tenn"
Nyertél a lottón, hogy marhadrága kőzetgyapotra szórod a pénzt,
vagy pechedre olyan a házfal anyaga, hogy sajnos nem szabad olcsóbb anyagot alkalmazni?
Lábazat szigeteléssel kapcsolatban lennék kiváncsi a véleményetekre! A ház fele alatt fűtetlen pince, a másik fele alatt nincs. A padlószint a járdaszint felett 80 cm, padlószigetelés vélhetőleg nincs, mert nagyon hideg a padlón a kő.
A kérdés:
- A - ahol nincs pince ott érdemes 80 cm-en túl a járdaszint alá is lemenni? A járda felvágása opció lehet mert elég gatya állapotban van, úgyis kezdeni kell vele majd valamit, illetve nincs minden oldalon. Kérdés nyerek e érezhető hővédelmet a 80 cm-en túl?
- B - Ott ahol viszont pince is van, ott gondolom érdemes lemennem járdaszint alá is, de nem tudom milyen mélységig kell/érdemes?
A lábazatra 8 cm XPS-t a homlokzatra 12 cm kőzetgyapotot szeretnék tenni.
Szerintem a tömbházakról van szó . Ha tüz üt ki a házban , akkor a hö hatására gyorsan kezd olvadni ( csepegni ) veszélyezteti a tüzoltókat és a mentésre váró személyeket . A Közetgyapot 1100°C-ig stabil , nem okoz gondot a mentésnél és nem keletkezik akkora kár a höszigetelésben sem .
Két üvegtábla között nem argon töltéssel, hanem páralecsapódással.:D
