nem vagyok nem is voltam Macse tag, mert tőlem mindennemű egyesületesdi távol áll, de vannak az ismerős családkutató barátaim közül akik azok . És ha bármikor segítséget kértem kérek tőlük önzetlenül segítenek. Az együttműködés persze mindig kétirányú utcának kell lennie. Én is sokszor találkoztam már olyan leymolókkal akik mindig a potyára várnak.. nos ezekkel szemben bezárul az ajtó. Ha valaki a közös asztalról falatozni akar akkor tegyen is középre valamit.
Az OCR-es "indexelés" csak és kizárólagosan nyomtatott anyagon működik, és azon is sok hibával. A kézzel írott anyakönyvekre egyáltalán nem használható; még az írógéppel is nehezen boldogul.
Az FS-en egy folyóirat-közlő weboldallal közösen készült egy géppel indexelt kereshető gyászjelentés-adatbázis:
Sajnos a hozzátartozó képekhez nincs hozzáférésem, tehát nem tudom az indexelés minőségét igazán megállapítani, de azt tudom, hogy a családi viszonyokat gyakran félreértelmezi. (Nem lehet az indexre alapozni új családfa-részletet, mert a felsorolt feleség lehet, hogy menye, vagy fordítva.)
A megadottakból nem tudom, hogy az oldalon melyik bejegyzés érdekel. Nem tudom, hogy az egész oldal 75%-ra kicsinyített változata használható lesz-e, de a fórum ezt engedi.
A következő kérdéssel fordulok hozzátok, az alábbi doksi információhoz tartozó bejegyzést, fényképet, oldalt, hogyan tudnám megkapni? El kell mennem Besztercebányára, vagy esetleg van más módja is?
Ha a MACSE fannjai, hívei, és döntéshozói -- jó magyar szokás szerint -- csak a haszonérvelésekre, alátámasztásokra, (ál)magyarázatokra, és egyéb elhárítási technikák gyakorlására fordított idejük töredék ( mondjuk 10%) idejét a fejlesztés, javítás, ésszerűsítés témakörében töltötték volna, már régen teljesen avult lenne ezeknek a kérdéseknek a feszegetése.....
Sajnos ez a -- szerintem káros és helytelen -- gyakorlat ma már átitatta az egész magyar valóságot :-( :-(
Ezért toporog egy helyben az ország, mint a szaró tyúk.....bocs.
A kifogásolt mondatomat az akció/reakció elve alapján én személy szerint egyáltalán nem tartom túlzónak.......minden témakörben létezik egy vörös vonal, az azt átlépőket durván kell önmagukkal szembesíteni.....szerintem.
A MACSE tagdíj kérdésébe nagyon nem kívánnék belefolyni....sem a múltból eredeztetett változásba, sem a mai helyzetbe, az anyagi rész szerintem mellékes, csak ködösítése a valódi gondoknak. Viszont ez a kérdéskör indukál egy újabb -- szerintem -- fontosabb véleményt/kérdést. Az elveimmel alapvetően ellentétes, ha egy terméket/szolgáltatást hozzá kötnek egy bármilyen célú csoporthoz való tartozáshoz, és egy sima kereskedelmi tranzakció kapcsán adatokat követelnek tőlem, sőt "valakik" esetleg kegyet kívánnak gyakorolni (ismeretlenül) egy kierőszakolt belépési procedúra kapcsán. Ha én CSAK adat hozzáférést akarok VÁSÁROLNI (mert a pártoló tagság konkrétan ennek a bújtatott formája), akkor a VÉTELÁR ki/befizetése után ne akarjon tőlem adatokat beszerezni senki. SZOLGÁLTASSON és ne szívasson, ne gátoljon sem burkoltan, sem nyíltan.... Valamint NE NÉZZEN TOLVAJNAK azért mert amit kifizettem az igénybe akarom venni !! Az sem érdekel, sőt több mint ellenszenves, ha egy szervezet ilyen módon próbál nagynak látszani !!
Annak mindig oka van, ha egy szervezet "tagságának" túlnyomó része passzív !!! Talán ideje lenne átgondolni az ok-okozati összefüggéseket, mert nincsenek véletlenek.
Minden tiszteletem a bárhol, bármely témakörben -- és formában -- az indexelést ténylegesen végzőké.....viszont úgy érzem ezt a tiszteletet és megbecsülést nagyon nem kapják meg a MACSE-tól. Valahogy úgy látom mintha a honvédség szellemisége élne itt is tovább....ami kocka az gurítjuk...
Néhány gondolat az indexeléssel kapcsolatban. Aki csak az index alapján akarja felépíteni a családját, az hibázik. Persze nagy segítség tud lenni, de legalább egyszer át kell nézni az anyakönyvet (és ha az ember szerencsés, ezek nem budapesti anyakönyvek). Az indexelésből hiányozhatnak adatok, félreírások is lehetnek bennük, függetlenül attól, hogy ki készítette azokat, magyar vagy külföldi indexelő, esetleg az anyakönyvet vezető pap. Az én vezetéknevemet kilencféleképpen jegyezték fel az anyakönyvekbe. Ha én nem nézem át az anyakönyveket, csak az indexelt adatokat, nem biztos, hogy rájövök erre. Gondolom sokunk családjában van olyan személy (vagy család) akinek két vezetékneve van. Például nálam a Humer Deák család. Egyszer Humernek máskor Deáknak írják, és előfordul a Humer Deák forma is. Ez is meg tudja keseríteni a keresést, ha csak az indexre támaszkodik valaki.
A Familysearch indexelését én több részre osztanám. A magyarországi polgári és zsidó anyakönyvek indexelését többnyire magyarok végzik, amikor indexeltem, akkor ott is dupla indexelés volt és ezt ellenőrizte le és javította ki, ha kellett, (jól-rosszul) egy ellenőr. Tehát itt is háromszor volt indexelve az anyakönyv, gondolom a MACSE innen vette át az indexelés folyamatát. Én ebben nem látok semmi problémát. A Familysearch külföldiek által indexelt részét is két részre osztanám. Ha jól emlékszem az első katolikus indexelt adatok 2012. februárjában kerültek fel. Ezeknél még nem használtak ékezetet, és több hiba is van benne, mint a későbbiekben. És igen, van olyan indexelt bejegyzés is, ha csak nagyon kevés is, amiből soha nem fogsz rájönni, hogy mi volt az eredeti név. Ha kell, természetesen példát is tudok rá hozni. A későbbi katolikus és református anyakönyvek indexénél már jóval kevesebb. Igaz az is, hogy sokszor tényleg olyan bejegyzéseket is helyesen indexeltek, ami még egy anyanyelvi indexelőnek is gondot okozott volna, de végső soron mindig az anyanyelvi átíró (hacsak nem kezdő) dolgozik kevesebb hibával. Egy nem anyanyelvi indexelő nem biztos, hogy észreveszi, ha a lelkész kijavítja a téves bejegyzést a lap alján stb.
A Macse adatbázisa jónéhány éven keresztül ingyenesen elérhető volt. Most már nem az. Ha jól emlékszem az is cél volt a fizetőssé tétellel, hogy több indexelő legyen, mert az indexelőknek ingyenesen használható az adatbázis. + Ne felejtsük el azt sem, hogy a Macse-nak vannak költségei és azt valahonnan finanszírozni kell. Persze a Macse adatbázisa sem hibátlan, majd kijavítanak, ha tévedek, de úgy tudom, hogy a holtan született, vagy néhány órát élt és ezért nevet nem kapott gyermeket nem indexelik, valamint csak az első utónevet írják át.
4904 hozzászólásában azzal a résszel, hogy a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen nem értek egyet, természetesen van joguk, az persze már más kérdés, hogy mint külsősök mennyire látnak bele a folyamatba.
Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !
Kőgolyó engedd meg, hogy Djurika mondataihoz csatlakozva leírjam, kívülállóként, igen amennyire látom a Macse tagságának a többsége passzív, a legtöbben csak adatbázisként tekintenek rá, nem többre. Nem vesznek részt az indexelésben, nem írnak egyik Macse fórumra sem, nem mennek el Macse találkozókra. Nem szabad elfelejteni, a Macse-nak nem csak egy adatbázisa (köztük ingyenesek is) van, tehát nem csak abba lehetne segíteni, mégsem teszik. (A zsidók a keresztyén anyakönyvekben adatbázis például a mai napig nem létezik, pedig jó néhány éves projektjük). Persze nem kell Macse tag családfakutatónak lenni, hogy ne vegyenek részt semmilyen projektben sem.
NEM-E LEHETNE-E AGYONLÖVETNI MINDENKIT AKI NEM TAGJA A macse-nek és le mer bármit írni róla Nem biztos, hogy ez a mondat erre a fórumra való.
Egy újabb vaskos minta az általam felhozottakra....
"A szabályokat meghozatalában és módosításában a tagok a közgyűléseken dönthetnek. a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen."
Csak halkan kérdezem...... NEM-E LEHETNE-E AGYONLÖVETNI MINDENKIT AKI NEM TAGJA A macse-nek és le mer bármit írni róla ?????????????????????????????????????
"Amúgy az FS indexelése tényleg katasztrofális időnként, főleg amiket még régebben készítettek. Elkezdtem ott családfát készíteni, fel is ajánlgatott személyeket, de nem engedte a hibákat javítani (szemmel láthatóan olyanok készítették, akiknem fogalmuk sincs a magyar nyelvről, így nem ismerik fel a neveket sem, és így ismert szavak alapján nem képesek fura módon írt betűket beazonosítani)"
Pont ez az, a tálcán kínált segítségből sem kérnek, levelekre nem válaszolnak. Ami hibás, az meg jó nekik úgy. Arról nem is beszélve, hogy néhol be vannak keverve más települések alá egyes anyakönyvek. Budapesten van pl. XXVI. (!) kerület is.
Biztos nagyon hasznos és értékelendő, hogy mindenféle nemzet fiai és lányai próbálnak közreműködni, de akinek halvány fogalma sincs a magyar nyelvről vagy a magyar családnevekről, az ne indexeljen magyar anyakönyveket.
Ha mondjuk én sem tudok franciául, akkor nem állok neki Google translate-tel magyar szakszövegeket fordítani még segítő szándékkal sem, mert hülyeség sülhet ki belőle.
"Szeretem az olyan "kérdéseket" amelyek tartalmazzák magát a válasz is :-)"
Talán el kellene gondolkodni azon, hogy az egyes bejegyezésekben található pontatlanságok miatt - pl. a halottiban hiányzó szülők és házastárs neve egy gyakori nevű elhunytnál - nem lehetne egyértelműen hozzárendelni a házassághoz vagy a születéshez a halálesetet egy adatlapra.
"Az adatbázishoz csak a MACSE tagjai férnek hozzá....... na most akkor kiktől is kell védeni az adatbázist --- a saját tagságtól, akik lényegében létrehozták !!!!"
Ezzel is az a probléma, hogyha nincs aki feldolgozzon, akkor nem bővül az adatbázis. Ha mindenki csak befizetné a tagdíjat, de nem indexelne, akkor stagnálna az egész projekt. Az meg, hogy 2000 adatsor után kapsz lehetőséget arra, hogy egy év vagy 365 bejelentkezés során ennek akár a többszörösét is lekérdezd, talán jócskán megtérül.
"Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !!"
Az indexelés kérdéskörhöz pár szót . Először is a Macse egy egyesület, mint olyan tevékenységi körrel, alapszabállyal működő szervezet. Nyilvánvalóan a költségek fedezésére tagdíjat is meghatároz. A szabályokat meghozatalában és módosításában a tagok a közgyűléseken dönthetnek.
a fentiek alapján erről polémiázni egyszerű látogatóknak semmi joguk nincsen. Be kell lépni és akkor megnyílik a lehetőség a vitára is . Az indexelésről : Én az anyakönyvi kutatást gyakorlatilag befejeztem, még az indexelés előtti években. sok sok napot töltöttem a mikrofilmek tekerésével, silabizálásával a Lángliliom utcában. Egyértelműen a mai kutatóknak köszönetet kéne mondaniuk azoknak akik ezt az irdatlan, sokszor olvashatatlan adat halmazokat egyszerűbben fogyaszthatóvá teszik tették. Legyenek azok a mormonok , vagy öntevékeny Macse-s indexelők. Azt hiszem nincs erkölcsi jogalapja senkineki a munkájuk megkérdőjelezésére. Tessék csinálni a száj karatézés helyett.
A gépi indexelésről annyit az még igen gyerek cipőben jár. Megnézném hogy boldogul egy vidéki kis falu írni is alig tudó lelkészének sokszor macskakaparás szintjét is alig megütő bejegyzésének értelmezésével egy átlagos számítógép. A pacákról hibás tollakról, égésekről lapok sérülésével, penészedésekkel , vizesedésekkel. Én a sok elégedettlenkedés helyett egy kis alázatosságot gondolnék célravezetőnek a kutató munkával szemben, hiszen ez a többségünknek nem egy elvégzendő munka hanem egy tartalmas időtöltés. Ez a dolog olyan mint az a horgász aki kimegy horgászni hajnalban a vízre és csak lesi a zsinórt és vagy fog vagy nem fog. De ha nem fogott is legközelebb is kimegy . szemben más horgásszal, aki azért megy ki a mesterséges horgász tavakra hogy egy óra alatt kiemeljen 10 kiló halat és boldogan hazamegy és megállapítja magáról micsoda kiváló napja volt.
Mellesleg a Lángliliom utcában, hetente megfordulok, oda és vissza két- két órát utazva, a régi levéltári dokumentumokat lapozni, és nem kérem számon a levéltáron hogy miért nem tette még fel az internetre a több kilóméteres irat anyagát. Amellett főleg erdélyi anyakönyvek fényképezésével készülő lemezeket is vásárolgatok, ezek sincsennek indexelve, és ritkán még egy egy 4-500 éves latin jegyzőkönyvet is le kell fordíttatnom. Na ezek a fordítások a borsosak a maguk oldalankénti 10-20 ezres ára miatt. És boldog vagyok az időt és munkát nem sajnálom, hogy a fiamnak , unokáimnak idővel az ősökről egy vastagabb könyvet adhatok. A leszármazási táblák, családfák elkészítése csak egy kis része ennek. Úgy mellesleg 12 éve kutatok, és csak magamnak. Eleinte én is minden anyagomat megosztottam, közkincsé tettem, és ezt vártam másoktól is. Aztán ahogy láttam mennyi idő energia és sokszor pénz van belefektetve ez a szemléletem megváltozott. Ma már csak szűk körben cserélek információt. Lehet hogy hozzászólásom kicsit hosszúra sikeredett, de nem muszáj elolvasni akinek nincs ennyire ideje,.
ha tudnád, hogy 2000 feldolgozott adatsor után 365 bejelentkezésig vagy egy évig - amelyik hamarabb lejár - hozzáférést kapsz (tagdíj nélkül), akkor nem beszélnél hülyeségeket.
"Ez olyan hely, ahol fizetni kell azért, hogy dolgozhass? WOW! :)"
Sőt, a következő év(ek)ben azért is fizetni fogsz, hogy megtudd nézni mit tettél bele a "közösbe" az előző években ......persze csak erősen korlátozva, nehogy ellopjad azt amit -- hogy idézzek" nem kevés munkával" -- Te teremtettél.... :-)
Előszóként .....mi ketten teljesen más nézőpontból látjuk és értékeljük ugyanazokat a dolgokat.....ami alapvetően nem(lenne) baj, ha nem társulna pár egyéb jellem vonással :-( Pont ezek a személyi jellemvonások azok, amelyek a MACSE tényleges alapfilozófiáját alkotják.
A tévedhetetlenségben való vakhit, a mások lekezelésének igénye, az arrogancia és önteltség magas fokú megléte.....és még sorolhatnám a számomra nem túl vonzó jellemvonásokat....amelyekből itt is felvonultatásra kerül pár minta......... Ezek eredményezik azt, hogy eddig sem és ebben a formában teljes bizonyossággal a jövőben sem leszek sem indexelője, sem pedig tagja ennek a szerveződésnek.
Bár tudom, hogy roppantul nem szimpatikus a hozzászóló számára -- mert szeretné, ha csak tagok tehetnék -- az hogy van SAJÁT véleményem a MACSE-ről és főképp egy szegmensének a működéséről :-) Sajnos, ez a vélemény valóban kritikai, ha nem az lenne már magam is tag lennék... Viszont az akár jobbító szándékú, változási igényt megfogalmazó kritikai vélemények kezelésének módja ahogyan itt is történik -- bár ez nem a MACSE fóruma (ami szigorúan, mondhatni paranoiásan zárt) -- lényegében több mint árulkodó....
"A lekérdezés nem véletlenül úgy van megadva, ahogy, azaz hogy kevés találatot listáz egyszerre és szűkítést kér, épp azért, hogy ne lehessen lemásolni az adatbázist, ami mások nem kevés munkájába került és a programozónak saját találmánya is mellesleg. Sokan amúgy is csak befizetik a tagdíjat, aztán hátradőlnek és várják hogy mások dolgozzanak. Persze hogy lassan épül."
Elemezzük ezt a gyöngyszemet....... Az adatbázishoz csak a MACSE tagjai férnek hozzá....... na most akkor kiktől is kell védeni az adatbázist --- a saját tagságtól, akik lényegében létrehozták !!!! Majd a második részben korholjuk azokat akik nem veszek -- bármilyen okból részt ebben a munkában..... BRAVÓÓÓÓÓ !!
"Háromszor rögzítés alatt mire gondolsz? Hogy külön van a születés/házasság/haláleset? Össze kéne vonni egy adatlapra?"
Szeretem az olyan "kérdéseket" amelyek tartalmazzák magát a válasz is :-)
A lekérdezés nem véletlenül úgy van megadva, ahogy, azaz hogy kevés találatot listáz egyszerre és szűkítést kér, épp azért, hogy ne lehessen lemásolni az adatbázist, ami mások nem kevés munkájába került és a programozónak saját találmánya is mellesleg. Sokan amúgy is csak befizetik a tagdíjat, aztán hátradőlnek és várják hogy mások dolgozzanak. Persze hogy lassan épül.
Tök' felesleges a MACSE adatbázisát az FS-éhez hasonlítani, ugyanis az csak a történelmi Magyarország területére szorítkozik, nem feladat a belga, afrikai, amerikai és egyéb adatbázisok indexelése és hozzáférhetővé tétele.
A javíthatóságnak csupán egy változata néhány hónapos, közel egy évtizede is lehetett már javítást kérni, csak teljesen más volt a menete.
Ami a hibákat illeti: lehet, hogy valakinek arra van igénye, hogy a családnév helyett Drphil előtag szerepeljen a megadott rubrikában és ennek örül is, az emberek különbözőek.
Háromszor rögzítés alatt mire gondolsz? Hogy külön van a születés/házasság/haláleset? Össze kéne vonni egy adatlapra?
Egyrészt -- mint már előttem (is) leírták -- a "rossz" információt tartalmazó adatsorok cseppet sem selejtek, viszont több odafigyelést igényelnek. A javítási szándék hiánya több mindennel magyarázható lenne -- nem tisztem Őket védeni. Én csak fejet hajtok, az elvégzett gigászi munka előtt.... A MACSE precízebb adatbázisához, viszont fűznék pár gondolatot. Méretében a kettő nem összevethető....a MACSE még kistestvérnek sem igazán nevezhető. A javíthatóság CSAK az utóbbi idők fejlesztése -- kb. 2 hónapos. Amit ember gyárt az mindig tartalmaz hibát....így ez is. A jól(jobban) olvasható egységes szerkezetű anyakönyvekből lényegesen könnyebb kevesebb hibát tartalmazó indexálást készíteni.
DE DE DE
Úgy látom sikerült elsiklani a lényeg felett :-)
A fő bajok (szerintem) a MACSE féle munkával:
-- elavult, a mai technikai lehetőségeket maximálisan figyelmen kívül hagyja -- erőforrás pocsékoló, főképp az emberi erőforrások tekintetében -- rosszul tervezett vagy mesterségesen szétforgácsolt.....ugyan miért jó mindent háromszor rögzítetni egy helyett --- hacsak, nem szándékosan, cinikusan szívatják a jószándékú indexelőket -- a elkészült adatbázisok lekérdezése -- aligha véletlenül -- úgy van kialakítva, hogy maximálisan GÁTOLJON ahelyett hogy segítene..... -- a hozzáférés lehetőségének az kialakítása ....hmmmm nem minősíteném
Az az érdekes az FS félreindexeléseivel, hogy valahogy mégis megtaláljuk őket. Vagyis nem "használhatatlan adatsort" gyártanak, hanem néhol hibás, de kereshető adatbázist.
(A nyomtatott anyagok optikai karakter-felismerőn alapuló automatizált indexeléséhez már van hibajelentő rendszer az FS-en. Nem tudom, hogy ezt fogják-e kiterjeszteni a régi, "hagyományos" indexekre is, vagy valami más rendszeren dolgoznak, de azt tudom, hogy dolgoznak rajta.)
Csak azt felejted el, hogy míg a FS-ön minimum százezres nagyságrendű használhatatlan adatsort legyártottak a nem anyanyelvi indexelők, azokat egyáltalán nem is hajlandóak javítani még kérésre sem, míg a MACSE adatbázisa precízebb és javítható, ez a lényeges különbség.
Kedves Ildikó, ez jó késői válasz lesz, de az ipolytölgyesi Vitencz ágon jó eséllyel rokonok lehetünk. Én most futok neki másodjára a családfának, miután az első anyagot elhagytuk, így szívesen felvenném a kapcsolatot. Üdv: Gábor
Igen, jó lenne, persze ez csak a 1850-es évekig lenne alkalmazható, sajnos a II.József idején a 1780-as években elkezdett házingatlannyilvántartási rendszert felszámolták halála után a magyar vármegyék, nem akartak adózni, pedig milyen hasznos lenne a családfakutatásban, az anyakönyvekben ez alapján keresni.
Én a telkek tulajdoni lapjában reménykedtem. A régi anyakönyvekben ott van a helyrajzi szám. Megpróbáltam az alapján megkeresni ingatlanokat az ügyfélkapun, de csak 1990 utáni adatokat tartalmaz. Pedig értelmesebb lett volna egyben hagyni mindent az ingatlan kialakítása óta. Jó lett volna, mert abból sok minden kiderül, örökléssel vagy vásárlással került a tulajdonukba, egyáltalán tulajdonosok voltak, vagy csak bérlők/cselédek más birtokán, milyen volt az ingatlan alaprajza stb.
Most olyan példát írok, amit én is csináltam és bárki tud, 18-19.századi anyagokról van szó. A települések többsége magánföldesúri birtok volt, a nagyobb uradalmak közül sok anyaga megvan az Országos Levéltárban, de lehet hogy a megyeiekben is találsz ilyet, ezekben vannak peres anyagok, ahol az őseid tanúk lehettek, vannak telekkönyvek, uradalmi adóösszeírások és még más iratok. A megyéknek voltak adóösszeírásai, ott lehetnek az őseid nevei, ha jobbágyok voltak, Pest megyében sajnos csak 1771-ig vannak ilyenek. A településeknek is voltak levéltári anyagai, ezek eltérő időponttól maradtak fent, az engem érintő településnél csak a 1890-es évektől, ott volt jegyzőkönyv a települési tanács üléseiről, adóiratok és hasonlók, ez is a levéltárakban van. Pest megyének a tanácsülési jegyzőkönyvei amúgy ki vannak adva könyv formában 1740-ig. A régebbi magyar iratokról nem tudok nyilatkozni, nem kutattam ilyet. Németországból származtak az őseim, ott olvastam olyat az interneten, hogy nagyobb falvak egy részén már a 1600-as évek elejétől léteznek levéltári anyagok, tanácsülési jegyzőkönyvek, polgárkönyvek, peres anyagok és hasonlók, ott is vannak uradalmi anyagok a 1300-1400-as évekig, ezzel messzebb tudnék jutni a családfámban, akár a 1550-es évekig, csak hát persze nincs pénzem ilyen utakra, nincs megfelelő nyelvtudásom és el sem tudnám olvasni az akkori kézírást.
Én már a 18. században elakadtam több vonalon is, mert egyre trehányabbak a papok, hiányzik a szülők neve, vagy ha ott van, a vezetéknevét csak az apának írják ki, akit persze ugyanúgy hívnak, mint öt más hasonló korú férfit a városban, és a felesége is természetesen Mária, mint közülük háromnak legalább. Legfeljebb hasraütéses módszerrel tudnám eldönteni, melyik az én ősöm.
A legtöbb örömet és újdonságot nekem a 19-20. századbeli kutatgatások okozták, ott még egész családtörténeteket sikerült összehoznom a FS és a Hungaricana segítségével, utóbbin találtam válási dokumentumot teljes esetleírással, fogolytörzskönyvet, még újságcikkeket is, amiben komplett életrajza van az adott családtagnak. Szóval ott még tényleg kiderül, ki mivel töltötte az életét.
A korábbi időszakoknál sokszor azon gondolkozom, hogy minek csinálom egyáltalán. Csak adatok vannak, semmi több. Ráadásul itt már 100 fölött van az elágazások száma. Nevek halmaza. Megtudom, hogy van egy Rendek Isván, meg egy Juhász Erzsébet nevű ősöm. És? Sokat nem változtatna, ha Kovács Jánosnak és Mészáros Annának hívták volna őket.
Még a zsidó vonalat kutatnám szívesebben, mert ott legalább foglalkozásokat is írnak, de ott meg a 19. század elején már a héber nyelvet használták. Latinnal, némettel nincs problémám, spanyol és német szakon is voltam az egyetemen, de a héber írás kifog rajtam. Pláne kézírással.
Milyen dokumentumokban lehet még kutatni, amik nincsenek fent a Hungaricana-n? És azokból mit tudsz meg? Van esély bármiféle információt kinyerni, ha az őseid kisvárosban voltak egyszerű emberek?
Az már a profi szint, el kell tudni olvasni az akkori kézírást és nyelvtudás is kell hozzá, meg tudni hol kell keresni a levéltári anyagot, kivéve ha digitalizálták és készült regeszta a szövegből, most a 1600-as évekről és régebbről beszélek,
