Nagyon jó észrevételeid vannak. Mind jó és megpróbálom megmagyarázni. Neked távolról nem fog olyan könnyen menni, mert rövidlátó vagy. Nekem közelebbről nem ment eleinte, de most már megy közelebbről is, sőt már világosban is be tudom rezegtetni, vagyis látni a mikromozgásokat. Neked először hátrébb kellene tornáznod a fókuszt. Tehát hogy tudj élesen látni (persze szemüveg nélkül) olyan 5, 10, 20, 30 és több méterről is. Ha érdekel hogyan lehetne hátrébb húzni a fókuszt és miért, szólj......
A karórádon történt megfigyelés is remek és természetes. Így van rendjén. Mégpedig azért, mert a központban (a látógödorben) nincs egyetlen csap se (fényérzékelő), ott csak színérzékelők (tehát ott csak csapok) vannak. A fényérzékelő receptorok (pálcikák), csak a központtól távolodva találhatók. Legtöbb olyan 12-18 fok között van. Ezért tehát a sötétben sose fogunk élesen és színesen látni (a központtal). Az égen lévő csillagot is akkor veszed észre a leghamarabb, mikor mellé nézel (úgy kb 10-20 fokka). Fényérzékelő receptorunk kb 130 millió van és nagyon érzékenyek a fényre, már 1 fotont is képesek érzékelni. Színérzékelőből viszont csak kb 7 millió van és már nem olyan érzékenyek, kb 100 foton kell hogy érzékeljük a színt. Ezért sötétben csak szürkén látunk......
A sötétben bámulós megfigyelésed is jó. Az is természetes. Mivel a szem mikromozgásokat végez, de ha egy helyre nézel, akkor valahogy ezek a mozgások besülnek. Mivel a szem azért mozog, hogy az agy (tudat) felmérje a fénykülönbségeket és így a tárgyak alakját a határokból. Na most Te megállítod ezt a mozgást és görcsös lesz a szem, mivel csak itt ott van világos pont az agy mindent elmos, mert nem tudja kivenni a részleteket és feléd dobja a sötétet, mert abból százszor több van ugyebár akkor. Ha világosban fogsz így nézni több kicsi sötét pontot, akkor lehet fordított lesz a helyzet, ha bábulni fogsz, ezért is folynak össze olvasáskor a fehér alapon lévő fekete betűk. Tehát vagy a szemeidnek kell mozogni, hogy jól láss, vagy annak amit nézel. Ha mindkettő áll sokat egyszerre - kaputo.......
Nagyon jó. Fontos világosban is lenni természetesen. Ott azért könnyebb jól látni ugyebár, mert a pupilla összemegy és így sokkal kisebb a szóródás és jobban látunk. Hát azt többnyire észre is vesszük, hogy világosban jobban látunk, ezért mindenhol villanyt gyújtogatunk és így akaratlanul is végsősoron rontjuk látásunkat. Észben kell tartani a sötét és a világos egyensúlyát (is)........
Aha világos. Amúgy visszatérve a messzi piros fényre, egyelőre nem sikerült megcsinálni hogy láthassam a mikromozgást... Viszont olyan már volt hogy sikerült kevesebbet látni belőle. Persze a közeli fényforrásnál továbbra is tudom látni a vibrálást. Viszont jut eszembe, van egy érdekes dolog, és ez már régebben is feltűnt, úgyhogy most megkérdezem. Tök sötétben ha nézem a foszforos karórám (mert ugye annak tényleg nagyon halvány fénye van) és nézem rajta a beoztásokat akkor pont azt a beosztás sose látom amelyikre nézek, csak az összes többit. Ez vajon természetes jelenség (gondolok itt arra hogy esetleg azért nem olyan érzékeny a halvány fényre a sárga folton a sok receptor)? Tehát egy kicsivel mindig mellé kell néznem annak amelyiket nézni akarom. De ez tényleg csak tök sötétben jön ki. Ja és még valami, ami már szintén jó régen feltűnt. Szintén sötétben, de úgy hogy van egy pár minimális fényforrás (redőnyön keresztül vagy világítós kijelző pl óra dvd-n stb), akkor ha nagyon meredten elkezdek bámulni egy pontra, elkezd minden sötétedni periférikusan is, és eltűnik az összes fényforrás (meg persze minden halvány árny) és mondjuk kb egy percen belül akár az egész kép elmegy és koromsötétség van mindaddig amíg a szemem megmozdítom, mert akkor abban a pillanatban minden normáliss. Talán ez meg attól lenne hogy a szemünknek állandóan mozgásba kell lenni mert az agy csak mozgó képet tud értelmezni? Egyébként azóta is csinálom hogy jó időt eltöltök sötétben alvás előtt. Kíváncsi vagyok mire jutok vele. Persze igyekszem nappal pl minnél többet lenni világosban, ha lehet akkor napsütésben, mert ebből a sokmindenből (gondolok itt a Bates módszerre is) az jön le, hogy talán az a legfontosabb hogy a legváltozatosabb helyzetekben és természetesen használjuk a szemünket.
Nagyon szép, amit írsz. A sötéttől azt hiszem nem kell félni. Őseink millió évekkel ezelőtt úgy kb fele fele arányban voltak világosban és sötétben is. Sokszor aludtak nappal (a ragadozók miatt), mert éjjel jobban oda kellett figyelni a veszélyre. Akkor még nem volt tudomány, nem volt orvostudomány és mégis egészen bravúros módon kialakult a szem. Ha megértjük ez hogyan lehetett, akkor talán elismerjük, beismerjük - hogy nagyon sokat tettünk azért, hogy elcsesződjön a látásunk. Na és itt a kérdés másik fele. Képesek vagyunk-e, hogy azon igyekezzünk, hogy helyre álljon az elcseszett, vagy elcsesződött egyensúly.
Természetben a sötét és világos között úgy kb még 1 óra is eltelik. Ha az ember hirtelen egyik pillanatról a másikra sötétből világosba megy (feloltja a villanyt például), akkor ugyebár egy sokkot kap a szem. Ezt sokszor csinálja, hisz nap mint nap oltogassa a villanyt mindenhol. Pár mp után a szem alkalmazkodik és elég jól is lát, de csak 45-50 perc után képes átállni teljes gőzzel sötétből világosba, vagy fordítva. Ez se véletlen, hisz kb ennyi ideig tart a természet átállasa is.
Igen, a világosban is segít a tudat (agyból szedi az infót), de ott erőszakolni kell, mert azt hisszük, hogy lássuk a tárgyakat, de mégse látjuk jól. A sötétben viszont nem jól látunk (már a kezdetekkor) és az agy meg a tudat maximálisan besegít, mondjuk a tegnapi emlékekkel - és egyszercsak meglátunk olyan dolgokat is, amiket pár nappal ezelőtt még nem láttunk a sötétben. Tehát nem csukott szemmel járkálok és teszek veszek, hanem nyitott szemekkel. Persze becsukva is lehet itt ott járkálni pár lépést emlékből - ezt is sokat csináltam, de most inkább csak arra koncentrálok, hogy meglegyen a mindennapos sötét adagom nyitott szemekkel.
Igen, az elme kihat a testre, a gondolaink is kihatnak. Ha pozitívak, akkor sejtjeink felélednek és fejlődnek, ha viszont negatívak (félünk, sztresszheyzetben vagyunk), akkor sejtjeink is félnek és mint minden állat ilyenkor megbújik, összehúzódik. Se ki se be anyagtermék és szinte megmérgeződik a saját anyagcserefolyamataitól.......
Semmi mást nem csinálok már mostanában (de ehhez rögös út vezetett), mint azt, hogy a körülmények meg legyenek az egyensúly megtartásához. Négy dologra vigyázok, 4 egyensúlyra - a gravitáció, a hideg-meleg, a világos-sötét és a 2 méter egyensúlyára (lehet majd találok más tényezőt is). A körülmények helyettem dolgoznak, már ha egyensúlyban vannak.........
Nagyon érdekes. Köszi szépen ezt a tartalmas választ :) Este mindenképp próbálkozni fogok vele. Ez a "gondolatokkal látás korom sötétben" dolog is nagyon elgondolkodtató... és biztos hogy van benne valami... Egyébként tegnap este kipróbáltam a szemem majdnem teljes koromsötétségben majd 1 órán át (csak a redőnyömön volt 1-2 lyuk ahonnan jött be egy pici fény az utcáról, de azt is csak akkor láttam amikor hozzászokott a szemem), és egy jó idő után fel is tűnt egy hasonló dolog, vagyis ha rágondoltam a körülöttem lévő tárgyakra akkor valamivel jobban ki tudtam venni hogy mi micsoda (persze én még csak nyitott szemmel :D). Ez az egész már tulajdonképp egy fajta bizonyítéknak tűnik arra nézve, hogy a gondolataink nagyban befolyásolják a látott képet. És ha ez sötétben így van, akkor miért is ne lehetne világosban is? Na ez tetszett :)
Nagyszerű, látom megfigyeltél valamit. Ez igen, figyelni kell és a tapasztalatok alapján valamit kitalálni, na ez nem megy mindig.
A mikromozgások észlelése saját szemmel........
A szemet is meg akarom ismerni tetőtől talpig. Még sok mindent nem tudok. Azok a mikromozgások nem hagytak békén sose, de nem volt ötletem. Az ugye egész nagy frekvencia, 50 darab mozgás 1mp alatt. Pontosan ezért nem is látjuk, mert folyamatosnak tűnik (egyébként nagyon érdekes, hogy hogyan jöttek erre rá a kutatók nem is olyan rég, majd megírom ezt is). Az ember nem tudja így mozgatni a szemét még ha felfordul, akkor se, már úgy tudatosan. Sokat gyakorlok éjjel, mert akkor van időm rá. Felkelek néha már 2-3 órakor is. Az járt sokszor a fejemben, hogy hogyan találhatnám meg azt a frekvenciát. Ha megtalálom, talán fogom tudni irányítani és az a megtalált már nem lesz 50 darab 1 mp alatt, mert akkor megint nem látnám - hanem kevesebb lesz, nem tudom megszámolni, mondjuk 30 - na ezt már látni, ez is kegyetlen gyors vibrálás. Sokáig tartott míg a véletlenek a kezemre játszották a megoldást. Na azért annyira véletlen nem volt, mert sokat csináltam ezt azt és figyeltem éjjel. A feltételek:
1. majdnem teljes sötétség
2. jóval 2méter feletti távolságban lévő fényes nagyon kicsi pont, például a TV piros indikátora, nálam 340cm-re van Tőlem
3. csak 1 szemmel megy, 2-vel egyszerre lehetetlen
4. a legnagyobb nyugalom
5. a légzést és a pislogást is összhangba kell hozni
Becsukod az egyik szemedet. A másikkal pontosan a piros fénypontra nézel és próbálod közelebbre hozni a fókuszt, de úgy, hogy közben a tudatoddal továbbra is nézed a piros pontot. Na ez egy kicsit nehéz, de talán fog menni. Arra kell ügyelni, hogy mikor hozod közelebb a fókuszt, akkor a piros pont a pupilla és a látógödör is pontosan egyvonalban maradjon. Na ez is nehéz. Ha sikerül és nagyon nyugodt vagy egy bizonyos közelítésnél fogod látni, hogy a piros pont eszeveszetten berezeg ide oda, mint egy őrült, de hamar meg is áll. Nekem minden igyekezetem, hogy ezt a rezgést tudjam tartani és még közelebb hozzam a fókuszt. Azon a helyen aztán meg is állhat a rezgés és jöhetsz közelebb, ha nyugodt maradsz és pontos leszel berezeg a közelebbi fókuszon is. Ha az ember sötétben becsukja a szemét néhány mp-re vagy akár néhány percre is és aztán kinyissa, akkor nem egy piros pontot lát, hanem vagy 15-öt, már mint amennyit én látok. De néhány mp után egész fantasztikus érzés, csak egy marad. Olyan nagyon messzinek fog tűnni, hiszen vagy 8-szor kisebb lesz a tiszta kép. Eleinte belélegzéskor húztam közelebb a fókuszt és minden kilégzésnél megállt a rezgés, meg minden pislantásnál is. De sok sok gyakorlással már meg tudom csinálni hogy megmaradjon a rezgés ki és belégzésnél is. A pislogásnál továbbra is megáll, de már nagyon hamar visszarezegtetem. Hogy mennyire feldobott ez a dolog, arra talán elég azt mondanom, hogy ezt képes vagyok éjjel 2 órát is csinálni, már nem minden éjjel, csak mikor kedvem szottyan.
Na most a melóban nem győzök csodálkozni mennyit kibírok mindenféle odafigyelés nélkül. Tegnap még egyszer sem kellet becsuknom a szemeimet pár mp-re, hogy megnyugtassam őket és a szemeimen se érzem, hogy szárazak volnának. Kb tudom is hogy miért, a nem pislogással is foglalkozom. Nagyon jó az a móka is és az is közrejátszott abban, hogy megtaláltam ezeket a mikromozgásokat. Rögtön ézrevettem, hogy az a sok laza rezgés valahogy kezdi jobban gyártani (vagy olajossabbat, mert 3 féle könnyet termelünk 3 féle mirigy segítségével) a könnyeket. Ez valami egész fantasztikus dolog, legalábbis eddig. Olyan érzéseim voltak, mintha valaki valamit húzott volna egészen hátra a fejem hátuljáig, pontosan oda ahol a látóközpont van. Na ez is nagyon érdekes. Mintha valami átrendeződés folyna ott. Nem is tudom. De ez még semmi. A retinám olyan érzékeny lett közben a sok sötétben levéstől, hogy már szinte a gondolatokkal látom, amire gondolok a retinán. Ez egyenlőre érthetetlen, mintha valamiféle impulzus jönne az agyból és berezegteti a retinát (vak sötétben csukott szemmel) és látom a sárga fényt, mert erre a legérzékenyebbek a retinán lévő receptorok.
Hú ez a sötétben kis fényforrás dolog engem is nagyon érdekelne! Ugyanis ez nekem is feltűnt, hogy ott kijön a hiba (rövidlátó vagyok, kb -0.75, -1-es) Most azon vagyok hogy minél hatékonyabban helyrehozzam a szemem. Hogy lehet kitisztítani a képet? (Mellesleg a szemrezgéseket ma tudtam látni!, koromsötétben vagy negyed óra után a foszforos karórámat nézve látszik hogy nagyon gyorsan vibrál a kép...)
Még a tenyerezésről jut eszembe. Mint írtam, az nagyon nyugtat és így segít feloldani a belső sztresszt. Tehát ha sokat fogod csinálni, jobb lesz egy kis ideig a látásod, de sok időt is elveszítesz azzal, hogy tenyerezel. A melóban meg nem szabad annyi időt veszíteni. A másik oldalon a sötétben abszolút nem segít, még az a kis ideig tartó kiélesedés se működik, mert a sötétben egyszerűen a pupilla nem megy össze, hanem megmarad nagynak, a lehető legnagyobbnak és így nem hogy jobb lenne, mikor az ember tenyerezés után kinyissa a szemét, hanem egyenesen rosszabb. Ha az ember sötétben néz egy kicsi piros fényt, mondjuk a TV-n lévő gyenge fényforrást, ami a kikapsolás után kezd világítani - akkor minden a maga meztelenségében látható azonnal. Mikor kinyitom a szemeimet, akkor hirtelen nem egy piros pontot látok, hanem vagy 15 darabot. Pár mp alatt azonban sikerül kitisztítani (majd egy másik hsz-ban megírom, hogy nekem ez hogyan sikerül). A sötétben egész másképp működik a szem, ott minden apró hibát észre lehet venni, amit a világosban nem lehet. Világosban az ember szinte akaratán kívül hunyorítani kezd, ha nem lát már jól és ezzel csak még jobban rontja látását. Persze nem egyik napról a másikra. Hogy közben hunyorog, azt észre sem veszi. A sötétben viszont nem lehet jobban látni, ha hunyorogni próbálunk, mert akkor ugye a pupilla a legnagyobb (akár 8mm is lehet - világosban csak 1 mm, vagy még kisebb is) és nem áll módunkban lekicsinyíteni. Pontosan azért van nyitva, hogy minél több fény mehessen be. Ha hunyorítani próbálunk, akkor a pupilla nem megy össze (mivel sötét van), de a hunyorítással csökkentjük a látótér nagyságát (a szemhéjak letakarják a pupillát) és ezért sokkal kevesebb fény mehet be - ami a sötétban katasztrófa - az eredmény, l*f*szt látunk.........
A tenyerezés a szemtrénerek meg a látástrénerek által preferált gyakorlatok egyike. Azt úgy kell csinálni, hogy mindkét tenyérrel letakarod a szemeidet, de úgy hogy a szemekhez nem érsz. Lehetőleg semmi fény ne menjen be. És így pihensz 5, 10, 15, 20, 40 percet. Na én ezt sose csináltam. Na most ezt hogy a francba vitelezzem ki a melóban. Ja és aszongyák hogy úgy ezek után lesz olyan fél másodperces éles kép. Na ezek csak lazító és pihentető gyakorlatok. Mikor megkérdeztem, hogy hogy a francba javítja a látást, mikor be van csukva szem. Na aztán beismerték, hogy ez csak lazítógyakorlat. Az a kiélesedés meg egyszerűen azért van, mert a pupilla szinte megijed a hirtelen kinyitáskor a szemek elé terülő fénytől és majd a legkisebb méretre összemegy. Ilyenkor tehát gyakorlatilag csak a központban megy be fény és máris éles a kép. Amint megszokja a fényt, kitágul és oda az éles látvány. Ennyi. Én azért nem fogok 10-20 percet szemretett kézzel ülni a melóban, hogy aztán 1 mp erejéig élesen lássak......
Én a fókuszra koncentrálok. Ha az ember nem lát jól, akkor vagy a retina előtt, vagy a retina után találkoznának a sugarak egy pontból összerakva. Sötétben egy szemmel edzem a fókuszálást, mert kettővel ez lehetetlen. Ha baj van, akkor tehát nem a tudatnak nem azt kell látni, ahová nézünk. Tehát magyarul - ki kell vennünk valamit, de úgy, hogy a tárgy elé nézünk, fókuszálunk. Ekkor kiílesedik, mert ilyenkor mást látunk, mint ahova nézünk. Ha nem érthető, szólj, elmagyarázom jobban. Olyan lazának kell lenni, ahogy csak lehetséges és akkor fogod látni még a szem mikromozgásait is (a szem kb 50 szer mozdul el 1 mp alatt).......
Kezdetben nekem is katasztrófa volt a sötétben. De most majdnem olyan jól látok a sötétben, mint egy tigris. Egész döbbenetes, milyen biztonságban járok reggel a lakásban, le a pincébe a koromsötét folyosókon, majd ki a természetbe és a vonatra. S a melóban se gyújtok villanyt, csak a másik helyiségben, hogy egy kis fény azért jöjjön át a kis ajtón, mert nem látnám a billentyűzetet. Eleinte majd semmit se láttam, most meg majdnem azt hiszem, hog világítanak. A fényérzékelő receptorjaim valahogy igencsak feléledhettek. Azt is mondhatnám, hogy az emberek többsége fénymérgezésben (is) szenved.......
Na ez a baj, ezt belenyomkodni az agyba, hogy olyan legyen, mint a légzés - ez a nehéz dolog. Annak olyan automatikusnak kell lennie, mint a légzésnek. Ha ez megvan, akkor a sejtek maguktól fogják csinálni a betanult leckét. Mert mit segít az, amikor este lefekvés előtt fogsz pislogni, vagy bármit is csinálni, ha a monitor mögött nem fogod?
Hát persze hogy idejöhetsz, azért nyitottam (a modival), hogy a látás gondjaival és szebbé tételéről társalogjunk. Több ember többet tud. Én 26 hónapja foglakozom szemeimmel. Én aszondom, hogy segít a szemtorna is, de fontosabb dolog a látástorna. Az meg ugye agyi meg tudati folyamat. Na ez nagyon nehéz. Az ember rááll egy kettőre pislogni, meg itt ott elfordítja a fejét, hogy kinézzen az ablakon, de az a néhány perc édeskevés, amit erre áldoz és azt is csak akkor, mikor az eszébe jut. Látni viszont állandóan kell. Tehát jó volna valahovgy beleverni abba az ember tök fejébe, hogy így meg így kell látni.
Hát az nagyon jó gondolat, hogy neked is valamit kellene tenni a látásodért. Ki más tehetne többet. A lézerkés a bajt nem távolította el, hanem bebetonozta a hibát. Látsz úgy jobban (vagy egész jól), de az azért van, mert szemüveget csináltak a szemedre. Az izmok a szemgolyó, a szemlencse stb maradt a régi feszült helyzetben. Ne hidd, hogy ez a mostani egyensúly ilyen marad. Egy időre lehet, de idővel megváltozik a helyzet. Ha megtanulod sajátkezűleg korrigálni, irányítani a dolgokat - nyert ügyed lesz.
Én már 26 hónapja nagyon sokat gondolok a szemeimre, már amolyan tudataltti, meg se kottyan. Olyan már ez mint a légzés. Szinte automatikus mozdulatok, de eltartott jó ideig, míg belémgyömöszölődtek.
Nekem napi 7 óra kb a melóban monitor (programozom), de nekem ez a legkedvesebb tevékenységem, amivel javítom a szemeimet és látásomat. Aztán odahaza most télen még 2-3 óra TV is bejön. Ez napi 10 óra megterhelés a szemnek, de nekem a legkedvesebb látásjavitó eszközeim. Sokáig nem ment a fejembe, hogy miért olyan jól látom odahaza a TV-t, mikor már tök fáradtak a szemeim a monitortól. Aztán olvastam, hogy a természet úgy alakította ki a szemeket, hogy csak egyetlen távolságnál vannak nyugalmi állapotban a szemlencstartó izmok (a sugárizom és a húzórostok). Na, ez a távolság 2 méter. Ja, így mindjárt érthető a dolog. A monitort úgy 35-50 cm távolságból nézem a TV-t otthon meg 340-350cm-ről. Na a 2 méter valahol a közepén van. A monitornál a sugáizom feszül és a húzórostok pihennek. A TV-nél meg fordítva. Aki a TV-t is közelről nézi, annak pechje van......
Engem 3 hónapja műtöttek Il eljárással. 5 dioptriát szedtek le a szememről,
most (műtét utáni komplikácik miatt - ezzel nem akarok senkit sem terhelni) 0,75 van mindkettőn.
Amikor megkérdeztem a dokit aki műtött cca 2 hónapja 0,6-os vizussal és (nem tudom pontosan mennyi, de tuti -1 feletti dioptiával)
hogy segithet-e a szemtorna, vagy különféle gyakorlatok abban hogy visszajavuljon a szemem a műtött állapotra meg is lepődtem
annyira határozottan és kerekperec kijelentette hogy: Nem!
Most hogy pár napja eldöntötte nem műt ujra mert leolvasom az 1-es sort is, hiába a dioptria erősen gondolkozom azon
hogy valahogy nekem kellene tennem arról hogy mégiscsak feljavuljon a szemem. Még ezt a 0,75 D-t is jó lenne etüntetnem rőla.
Azt észrevettem hogy fókuszálgatással be lehet hozni az élesebb képet, mivel sokszor egyszerűen az agyam sem jól rakja össze a látásomat. Tudjátok, amikor fáradt az ember kicsit "bebandzsul" a szeme is, összemosódik a két szem által látott kép. Velem elég sokszor van ez így, és ilyenkor teljesen tudatosan kell tisztítanom a látásomat. (nem tudom menyire fogalmaztam érthetően)
Szerintem ez azért is lehet így, mert műtét előtt fél dioptria volt a két szemem között, és az agyam még mindig nehezen dolgozza fel azt hogy most cca egyforma a kettő.
A másik pedig: napi tizen-x óra számítógép előtt ülés, sokszor éjfél után is. Na ez nagyon betesz a szememnek. Érzem is, tudom is hogy rossz neki, de sajnos a munka az nagy úr...
pfff. jó hosszú lett.
Hát ennyi rólam, most gyorsan visszaolvasom az összeset amiket írtatok eddig!
Tegnap átfutottuk a kolleganőmmel azt a 3 oldalt, vagyis Ő futotta át, mert érdekli Őt is a téma. Jógázik is, ezt én mondjuk úgy nem csináltam - de azért valami olyasmiket csinálok, de valahogy úgy menet közben. A módszer hathat biztos valahogy. Elvileg minden hat, amit az ember csinál, aztán majd kiderül, hogy jó irányba e vagy más irányba. Itt van még a hit is. Bármit csinál az ember, a cselekvésben való hit sokat tesz a latban. Tehát, ha valamiről azt gondoljuk (persze nem egy pillanatra), hogy segít és ilyen hozzáállással megyünk neki, akkor a hatás felfkozódik, méghozzá elég nagyon. Ha azonban úgy kezdünk próbálgatni, hogy nem tudom mi ez, nem tudom, milyen alapon működik, de kipróbálom azért is, akkor ez a hozzáállás a legtöbb esetben rossz irányba tereli a test dolgait. De nem elég csak úgy nekünk hinni benne, hanem ezt az energiát át kell adni a sejteknek is, mert azok be vannak programozva azzal, amit kaptunk és azzal, ahogy éltünk. Ezeket a ütéseket, kopogtatásokat, masszírozásokat csináltam én is annak idején, de aztán egyszerűbb dolgokra figyeltem inkább. Minden istennyilát kipróbáltam, több olyan dolgot is, amit sehol sem olvastam, legalábbis úgy, ahogy próbálkoztam. Ma már csak arra ügyelek, hogy nagy legyen a könnytermelésem, jól nyitva tartsam a szemeimet (ne hunyorogjak),minél többet legyek (és tegyek, megyek) a sötétben és a fejem a nap folyamán (beleértve az éjszakát is) többféle irányba mutasson - mert, mint említettem a gravitáció nagy úr.
Sokszor éjjel edzem szemeimet, most sokat van sötét és már 3 órakor is fent vagyok, ha kedvem szottyan - és nézegetek, kisérletezgetek a szoba sötétjében. Ezek a dolgok sok mindenre megtanítottak. Még most is 7-kor sötét van. Tehát majd minden nap 4 órát a sötétben csinálom azt, amit eddig világosban töltöttem. És ez csak a reggel, este is hamrébb van sötét. A természet egyensúlya - ott is van világos is meg sötét is, csak az ember a sötétet majd teljesen kiiktatta. A sötétben való látás egész másképp működik, mint a világosban. Ezt megtanulni sokat segít a világosban - és sokkal egyszerűbb is lesz.......
Igen az a PPT fájl már sokkal tisztább, nagyobb felbontásúak a képek benne. Hát nem tudom miért gondoltam, hogy magyar lesz a szöveg. Sajnos nem beszélem az angolt, csak sokat irogatok angolul, keveset értek. De kíváncsian várom, hogy mit fogsz csinálni és milyen lesz a hatás - már ha beszámolsz róla.
Fontos talán a jó látáshoz a jó test is, tehát, ha az egész test jó állapotban van, akkor a látás is javulhat, mert jobb kondícióban és kitisztult állapotban van a test és így a szemek is. Én az energiákkal törődöm egészségemmel, mint a gondolatok, hangok, rezgések, vibrálások, kopogtatások, ütések stb...... Tehát nem használok se gyógysert, se homeoszert, se gyógyteákat - mert megtanultam használni az energiát, rezgést.........
Akit érdekel, hogy hogyan csinálom és hogyan működik, az megtalálhatja alább. Igyekeztem rövidre fogni a szót, de így is 35 oldalasra sikerült. Két változat teljesen egyforma, de az egyik fehér alapon fekete betűs a másik meg kék alapon sárgászöld betűs. Ezt a színt látja legérzékenyebben a szem, lehet könnyebben olvasható a monitoron. Ha valaki ki szeretné nyomtatni, a másik verzió is ott van.
Na akkor nézzük csak. A topik címében van a szemtorna is és a látástorna is. A kettő messze nem ugyanaz. Az egyik a szemmel foglalkozik a másik meg a látással. A szem foglalkozik az adás vételével (tehát azt mondhatjuk, hogy az egy antenna - tehát veszi a jeleket, a beérkező fényt, fotonokat), majd a retinán ezek a jelek átalakulnak elektromágneses jelekké és továbbítódnak az agyba, mely a tudat segítségével megfejti a beérkező jeleket és elénk tárja látásélmény formájában. A szem és a látás tehát külön kategória. Egyik se működik a másik nélkül. Az orvostudomány a szemre hajt, azt igyekszik korrigálni és a látással nem sokat törődik. A látás a tudatban dől el az agyban tárolt információk és a beérkezett információk alapján.
A szem tehát csak azt csinálja, amit ajándékba kapott a természettől szüleink alapján és amire be volt tanítva az élet folyamán. Tehát gyakorlatilag aztán csak reagál az ingerekre a betanult schéma alapján. Ez a tanulás a körülményektől függ, mit csinál az ember, mit néz, hogyan, mennyit, mit eszik, mennyit és mikor alszik, hogyan alszik, nem mindegy milyen helyzetben, helyzetekben és mennyit. A gravitáció nagy úr ám és sajnos van egy mániája, hogy mindig csak lefelé hat. Ha romlik a látásunk, akkor ezek a betanult ingerek rovására írhatók nagyjából. Neki kellene tehát látni, hogy átprogramozzuk ezeket az idő folyamán már tudatalatti reakciókat. Na ez nagyon nehéz. Az embernek elsősorban rá kell jönnie, hogy mik azok a körülmények, amik hozzájárultak a látása romlásához. Van sok közös vonás is, de mindenki saját maga tudhatja a legjobban, hogy mit is cinált élete folyamán. Ezután teljes kapacitással azon kell igyekezni, hogy olyan körülményeket teremtsen a szemnek, amik más irányba terelik a szem érzékelését, remélve, hogy ezek a más körülmények megmásíthatják a beíródott reakciókat és végül jobb látást eredményeznek. Ehhez sok sok időt kell eltölteni ezekben a más körülményekben. Ezt csinálom én is. Szinte semmi se változott életemben, ugyanott vagyok, ugyanazt kell csinálnom - de egész másképp csinálom, mint még 26 hónappal ezelőtt.
Például vegyük a sötétet. Azelőtt meg sem fordult a fejemben, hogy javíthatja a látást a sötétben való létezés. Mindenhol azt olvashatja az ember, hogy jó megvilágítás kell, mert másképp még meg is vakulhat az ember. Le is akartak róla beszélni, sőt aszonták a látástorna oldalakon, hogy ilyeneket ne is írjak. Mikor megkérdeztem, hogy akkor hogy a francba ajánlgathattok állandóan tenyerezést. Az meg hogy a francba javítja akkor a látást. Na végül aztán ki is derült hogy a tenyerezés nem is javítja a látást - az csak nyugtat. A sötétben való létezés és tevés menés azonban javítja látást - és nem vakítja az embert, mint olvasgattam mindenhol...........
Hát igen, az érdekes dolog - az a tudat. Most megyek, örülök, hogy sokunknak fontos a szem és a természet felé fordulunk, mert a szemüveg nem segít, a kontaktlencse sem, és még a lézerműtét se végleges megoldás - nem is lehet. Vége a melómnak, holnap írok.
Szerintem is másold. Mint írtam, engem minden érdekel, ami javíthatja a látást természetes úton. Majd megvitatjuk milyen lehet az a hatás. Tudok egypár dolgot a tudatról, hisz azt is nagyon meg kellett reformálnom, hogy ne ellenkezzen az ellen, amit csinálok. A dolgokat át lehet írni, a géneink nem itélet felettünk - az is lehet még, hogy át is íródhatnak, csak tömni kell az infót, hogy legyen miből.......
Van egy Ayurvédikus gyógyítással foglalkozó könyvem, ami azt írja, hogy -3, -4 dioptriáig a látási zavar természetes módon orvosolható, a szemüveg szükségtelenné válik.Némi életmódbeli változások kellenek, önmagadon napi rendszerességgel végzett akupresszúrás kezelés, meg hasonlók. 3-5 hónap alatt tökéletes gyógyulást ígér.
Saját tapasztalatom nincs ezzel, mert alig két hete van meg a könyv, és csak nemrég értem ehhez a részhez, de hamarosan próbára fogom tenni.
A könyv szerzője Devendra Vora, címe "Health in your hands" (Volume 1). Jellege folytán a benne leírtak egy csont materialista elme számára valószínűleg nem elfogadhatóak. De ha érdekel, kimásolom ide a látás gyógyításáról szóló részt.
Hát igen a számgép mögött elfeledkezünk pislogni. Az a 8, amit emlegetsz még jó is volna, de az igazság az, hogy 1 perc alatt gyakran még egy sincs. Ez volt az én problémám egyike is, de több volt. Hogy le van mérve, a könny 15-18mp alatt párolog el a szaruhártyáról. Ezek szerint bőven elég volna 6 pislogás percenként az ajánlott 22-24 helyett. Én is sok helyen olvastam ezt. Így is indultam, hogy pislogtam, mint akit agyonvertek volna a hidegben kint és sokat mentem hátrafelé, mert a focin elszenvedett nyaksérülésem nem hagyott nyugodni. A melóban a számgép mögött nincs is időm azon gondolkodni, hogy most szemtornázzak, meg pislogjak - akkor a meló mehet a fenébe. Nem tudok egyszerre két dolgot csinálni - a pislogást bele kell ölni a tudatallatiba, az meg a melóban nem megy, ott használni kell. Segített is az elején, mert már olyan szárazak voltak szemeim, hogy azt hittem állandóan, hogy homok van bennük. Aztán egy idő után hiába minden pislogás, nem javult tovább fokozatosan - kezdtem gondolkodni a dolgokon, mit lehetne tenni, hogy tovább javuljon, de ne kelljen cseszekednem vele. Kiveséztem, hogy mi hat tulajdonképpen és aztán hagyom hatni....... a sötétet, a gravitációt, a hideget, a könnyeket (fel tudtam fokozni a könnytermelést).....
Mit csinált és mennyi volt az amit segített? Ja és miért hagyta abba? Az a szemüveg, amit vettetek neki, lyukszemüveg volt? Jól írod, mikor az emberen van akkor jobban lát. A rendes szemüvegben is jobban lát. Ezzel csak egy baj van, hogy az nem a szem és az agy eredménye - hanem a szemüvegé. Ha leteszi az ember, akkor mindjárt lássa, hogy hogyan is lát - sz*rul. A lyukszemüveg azért segít, mert tele van lyukakkal és a központban csak egyetlen lyukon nézünk és ezért sokkal kisebb a szóródás, mivel kis felületen megy be a fény.
De a normális szemüveg se a szemet javítja, csak a szem helyett összegyűjti a sugarakat - és mint ilyen szinte rögzíti a hibát. Én nem ismerek embert, akinek a szemüveg megjavította volna a látását. Nehezen lehetne egyet is találni a Földön, mégis mennyi szemüveget felírnak. Inkább azt lehetne mondani, hogy valahogy még rontja is a látást, hiszen elveszi az embertől még azt a maradék energiát is, amit a jobb látásáért kellene kiadnia. Így nem kell többlet energia, de később erősebb szemüveg kell és sokan még akkor se kapcsolnak.
Az enyémet se javította, pedig 9 évig hordtam - inkább tovább romlott. De segített a tök véletlen és 26 hónappal ezelőtt végleg letettem 3 nap alatt - a negyedik napon már nem volt rajtam és azóta sose. Mégis el tudom egész nap olvasni a monitoron lévő szöveget 30cm-ről is, 50cm-ről is, 100cm-ről is. Ha a körülmények adottak, akkor élesen tudok nézni 1cm belüli távolságról is (nem hülyeség, tényleg meg tudom csinálni) és lehet el tudnék olvasni 0.2mm nagyságú (tehát rettentő kicsi) betűket is olyan közelről. Majd 3 éve még olyan 120cm-től közelebbi dolgokat nem tudtam élesen látni és így szemüveget hordtam. De távolra se láttam már jól. Most se látok tökéletesen mindig, sőt többet nem mint igen, de tudom korrigálni és akkor jól látok. Sok sok apróságot észrevettem a 26 hónap alatt........
Apósom anno csinálta, valamennyit segített neki. Mi vettünk ilyen szemtornásztató szemüveget a férjemnek - ő rövidlátó. Amikor rajta van, sokkal jobban lát, tehát valamit biztos csinál - csak kell hozzá kitartás és idő (ez nem volt)
Na és ha nem látsz jól közelre, akkor hogyan segít a távolbanézés. Mit gondolsz? Szerintem nem mindegy, hogy az ember jól (vagy legalábbis jobban) lát közelre, vagy távolra...
Üdvözlök minden érdeklődőt ebben az új topikban, melyet a moderátorral nyittattam. A téma a szemünk és látásunk lenne. Minden érdekel, ami javíthatja a szem munkáját és a látásélmény javulását természetes úton. Minden emberre vár az időskor és a szemlencse vastagodása, ami azzal jár együtt, hogy rövidek lesznek kezeink az olvasáshoz, mert a fókusz egyre távolabb megy. A táblázatok szerint egy 60 éves ember (már ha másképp normális a szeme) csak kb 100cm távolságból képes élesen megkülönböztetni tárgyakat, tehát betűket is - értem szemcsi nélkül. Visszafordítható ez a folyamat természetes úton - tehát szemüveg, kontaktlencse nélkül? A lézerműtét nem is tudom, hogy ilyen idős korban lehetséges.
Ha nem, miért? Ha igen, miért? Van valakinek ötlete, magyarázata?
