Biztosan igazad van, de most méltatlanul támadtál erre a nickre. Ahogy én számoltam, jelenleg olyan 10-15 évente, évtizedes távlatban pedig úgy 10 évente szükséges a Balaton vízutánpótlása valahonnan.
Az OMSZ éghajlatváltozással foglalkozó cikkében az éves átlagos csapadék a Zala vízgyűjtőjén lassan csökkent már évtizedek óta, és ezután is fog.
A vízutánpótlás tehát még ebben az évszázadban szükséges lesz. Tekintettel a vízhasználat növekedésére, ez az időszak csak rövidülhet.
Jelenleg épp azért nincs megoldás a vízutánpótlásra, mert 10 évente egyszeri használatra bármilyen hasonló műszaki létesítmény építése értelmetlen. Így aztán csak olyan létesítmény jöhet szóba, amit másra is lehet használni, ráadásul folyamatosan, hogy legalább a karbantartás (fenntartás) költségeit kitermelje.
Ezen feltételeknek a Sió csatornán felhozott Duna víz felel meg.
És akkor a Duna vízről.
"A Sió folyásirány megfordítása még rémálmainkban sem jöjjön elő! Egészen más a Duna vízének kémiai összetétele, mint a Balatoné, gyakorlatilag ökológiai katasztrófát okozna, ha a tó Duna vízzel lenne feltöltve. "
Ezt a kémiai összetétel problémát valaki sikerrel felfújta lufinak. Kérdés, hogy bármilyen más vízforrás (Rába, Mura) kémiai összetétele miért is lenne jó, jobb. De nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy a kémiai összetételnek akkor van döntő szerepe, ha vízcserét szeretnénk végrehajtani. A Duna víz más, mint a Balaton vize, ha kicserélik a Balaton vizét, az lehet, hogy problémát okozna. Ámde itt nem arról van szó. Ha 10 évente egyszer van vízutánpótlás, akkor egy évben százalékosan egyszámjegyű vízpótlásról van szó, ami tartósan azt eredményezi, hogy a Balaton víztömegében átlagosan egy százaléknyi idegen (pl. Duna) víz lenne.
Hááát, ennek akkor lenne kémiai hatása, ha lug, vagy sav lenne.
