Bizony, a film többnyire csak "based on ... novel by x.y." :-(((((((
Egyetlen kivétel talán Menzel filmjei Hrabal regényeiből (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Sörgyári capriccio), ahol megkockáztatom, hogy a film talán még jobb mint a könyv (persze más kategóriákat nem lehet összehasonlítani)
Az amerikaiakról meg számomra mindent elmond, hogy francia vígjátékokat light-osítanak, de mindezen túltesz a Kuroszava filmek amerikanizálása. A hét szamuráj -> A hét mesterlövész még hagyján, de a Yojimbo (A testőr??? vagy milyen címen ment mifelénk) -> Last man standing (szintén Bruce Willis) állítólag bitang rossz, pedig az eredeti mindkét esetben zseniális.
Mindig megnézem a feldolgozás-filmeket (nem csak KV), aztán meg mindig csalódnom kell. Nem tudom, mit várok. Egy filmet el kell adni, ehhez populárisra kell csinálni - ez egy. A másik meg hogy amiket általában olvasok, azok gondolkodtatnak (is). Ezt filmen visszaadni nem lehet, vagy legalábbis nagyon nezéz. Nem mintha nem lennének elgondolkodtató filmek - vannak. Csak azok teljesen mások mint egy könyv. Tudom, hogy ezzel nem mondok sok újat, de mivel a film alapvetően vizuális ingereket és élményeket kínál, nem is lehet képes többre. Egy pozitív szerepe lehet (és akkor teljesen levetkőzöm a lappangó és megvetendő sznobizmusomat :-)), ha felkelti valakinek az érdeklődését az eredeti könyv iránt és így megismeri annak a világát, pl. Vonnegutét.
****
Immáron sokaccorra elővettem a Majomház-at. Vannak benne olyan jól sikerült novellák, amelyek el lehet olvasni négyszer-ötször is....Pl a "Barnhouse-effektus", vagy az "Isten hozott a majomházban".
A sznobizmus alacsony szinten elfogadható dolog azerintem, és _ennyi_ még belefér (vagy csak azért gondolom így, mert ugyanígy érzek?).
Egyébkét éppen ma reggel vettem én is elő K.V egyik novelláskötetét, a Majomház-at. Ami - bár nem elterjedt -, de nem a legerősebb műveiből való. Akkor lehet, hogy engem is _olyannak_ nézett valaoki?
Ja, és én voltam annyira sznob, hogy egy Vonnegut filmet sem néztem meg...
(c:
Az elmúlt két napban többeket is láttam a metrón a Bajnokok reggelijét olvasni. Hasonló érzés kerített hatalmába, mint 97-98 környékén, amikor is eléggé divatba jött KV. Akkor sem tudtam, hogy örüljek, hogy végre elismert (vagy legalábbis ismert) lesz Magyarországon is (nem mintha előtte nem lett volna ismert egy zsűk "műértő" körben :-)), vagy bosszankodjam, hogy így felhígul és valami majomságot csinálnak belőle. Ez utóbbi eléggé sznobizmus, úgyhogy küzdök ellene, de sajnos a film ezt támasztaná alá... Mindenesetre a következőkkel vígasztalom magam: még ha a Reggeli, az Éj anyánk, vagy a Vágóhíd el is terjed, 1.) az semmit sem von le az említett művek értékéből, 2.) a Macskabölcső, Börleszk, Kékszakáll sosem lesz annyira népszerű...
(Még mindig sznob vagyok, pfújj!)
****
Ami a Kékszakállt illeti. Az e-mailem freemail, nagyon tetű lassú, de azért megpróbálom. Ha nem megy, van FTP-kapcsolódásra lehetőség, az elég gyors, illetve még egy: felrakom, de max két napra, ne legyen már gebasz.
Szevasz Pasztilla!
Teljesen egyetértek veled a Börleszk kapcsán, nekem is nagy kedvencem. Egyúttal megkérlek, küldd el nekem is az említett doc-ot.
Előre is köszönöm.
én sem olvastam végig a topikot, de korábban valaki érdeklődött az első-első Playboy-féle Vonnegut-interjúról. Megvan, de megvan doc-fájlban is, ha kell valakinek, sőt, megvan a Kékszakáll is doc-fájlban (itt írta valaki, hogy nem olvasta).
Az interjú maga nem sokat ér abból a szempontból, hogy két gügye vénember gyerekeskedése.
És amit kevesen (konkrétan az uccsó 100 hozzászólásban senki) írnak a kedvencek között: a Börleszk. Pedig baromi jó, különösen az első kiadás a Réber-rajzokkal.
Szerintem Vonnegut esetében könnyű a helyzetünk. Senki sem vét ugyanis, aki teljesen fonetikusan ejti a nevét (azaz pont úgy, ahogy le van írva).
A lenyelt torokhangokat ez esetben nyugodtan meghagyhatjuk a rágózó jenkiknek.
Bevallom férfiasan nem olvastam végig a topik elejét, úgyhogy ha már tizenhétszer volt, lőjetek le. Na szóval. A következő témában végeznék egy kis "közvéleménykutatást": Hogyan is kell(ene) ejteni Kurt Vonnegut nevét? Ugye német származású, de már többedik generációs amerikai. Ennek megfelelően van aki németesen van aki angolosan ("ameriakiasan") ejti. Én az angolos ejtés híve lennék, valami ilyesmi formában. kört vonegat, ahol az a inkább olyan á-s. Kiváncsi vagyok kinek mi a véleménye. Persze lehet, hogy az egésznek semmi jelenmtősége...
****
Tudod, kedves delfinem, senki nem dobja fel a megtárgyalandó tutit. Én szívesen beszélgetnék Vonnegut mesterről, hiszen annyi mindent nem tudok még (de pont neked magyarázzam?), viszont bölcsészgyalázásra (ebben a topikban) nincs hangulatom.
