Szeretném az Ajkai Téglagyár történetét feldolgozni. Gyűjtöm az információkat,minden segítséget köszönettel veszek.
A fellelt adatokból az derül ki, hogy 1902 és 1910 lehetett az indulás Edelmann Adolf tulajdonossal, aki később csődbe ment. Több tulajdonosváltás után az 1960-as évek végén szűnt meg a termelés.A pontos időpontot nem ismerem, mint a bezárás okát sem.
Milyen tecnológiát alkalmaztak a gyár indulásakor, milyen módon bányászták a közelében lévő bányában az agyagot, milyen kemence működött, stb?
Bátaszéki kereskedő (1893?-), a helyi önkéntes tűzoltó testület parancsnoka (1906). A bátaszéki dalárda elnöke (1897-1898). A bátaszéki kerületi takarékpénztár elnökségi tagja 1910-1913 között. A Tolna vármegyei legnagyobb adózók listáján 1908-ban benne volt az első 100-ban, de az 1905 és 1909-es listán is szerepel a neve. Góczy Rezső nevű fia 1908-ban öngyilkos lett.
Ezeknek az adatoknak ugyan semmi közük téglagyártáshoz, de Góczy N. János, Löwy Mór fiai, vagy Back Bernát fiainak téglái iránymutatóak lehetnek azoknak, akik eddig görcsösen téglaégető helyet, téglagyárost kerestek egy-egy téglajel mellé megfejtésnek.
"150 szerző 430 cikkével, néhány ezer téglaképpel, és néhány ezer megfejtéssel."
Nézzünk most ezek közül egyet, melybe a költő beleszőtte a szabadkai nyomdászéletet is:
(3:17-21. zsoltár)
.
„1902-ben Kladek István ismert szabadkai építési vállalkozó (tulajdonostársak: Tomalics Ignácné és Tóth-Isaszegi Róza) alapított téglagyárat. (…) Ezt a téglagyárat István téglagyárnak nevezték. Bizonyára itt állították elő a TTKI jelzésű téglákat. Ez a társulás 1903-ban felbomlott és a gyárat Kladek István egyedül vitte tovább. (…) A gyárat 1918-ban Glied Bernát vásárolta meg (első tulajdonosváltás).”.
Kezdve azzal, hogy Kladek István téglagyára már 1896-ban működött!
Kladek a téglagyára mellett valóban alapított céget 1902-ben "Kladek István és Társa" néven. A társa ugyan nem Tomalics Ignácné, hanem Tomalics Jánosné volt! A másik nyomdász hölgy nevét kivételesen eltalálta a szerző!
...Igen, nyomdász hölgy, ugyanis Kladek 1902-ben nyomdát alapított, aminek természetesen nem István téglagyár volt a neve!
Ez a cég 14 hónap után megszűnt. Érthető, hogy a szerző korábban itt a fórumon úgy fogalmazott, hogy e cég által gyártott téglák "kifejezetten ritkák". :) :)
És valóban! Kladek egyedül vitte tovább a "gyárat":
A fejlécre ezt javasoltam volna: Érdekességek, kedvencek a nyomdabélyegek világából. :)
Ettől persze még volt Szabadkán István téglagyár!
Pontos nevén: Kladek-Tománovics és Társai, István géptégla-, cserép- és mészgyár Szabadkán.
Erről ugyan már nem írt a költő, de ezt a gyárat 1908-ban alapították.
Tehát ekkortól - vagy 1910-től! - készülhettek az "István t.gy." feliratú téglák!
És nem 1933-36 között, mint ahogyan azt a szerző feltételezte!.
1910 augusztusában Kladek kilépett a cégből, melynek neve ezután: Tománovics György és Társai, István géptégla-, cserép- és mészgyár Szabadkán. (Ha számoljuk akkor ez volt a nulladik tulajdonosváltás!)
Bár a szerző idéz Borovszkytól ...én meg a szerzőtől:
"Kladek István cserép- és téglagyára Szabadka, 19 munkás.???????????????
Kladek, Tománovics és Társa cserép- és téglagyára(TKI) 30 munkás."
Itt már a "tükrös" szó értelmezésével is baj van, merthogy az "EG 1751" téglajelen semmi sem tükrös!.
.
Közös tulajdonságuk az "univerzális korona". :) :) :)
Univerzális, mert kutyabőrös nemeshez, báróhoz, grófhoz egyaránt alkalmazható. :)
...legalábbis a szerző szerint!
.
Persze nem zárható ki, hogy mégiscsak jók a fenti megfejtések, DE...
A logika azt diktálja, hogy a "templomtorony" fantázianevű téglajelek kb. egyidőben készültek!
Az évszám alapján az 1700-as évek közepén!
Hogy 100 év különbség lenne az LR és a EG között, arra rendkívül kicsi az esély!
.
Illésházyt a távolság miatt is kizárnám, meg azért is mert:
Vágújhelyen született, élt (kastélyt épített) és hunyt el Ghillány János György (1687-1752) aki nem csak korban és monogramban, de bárói rangban is jobban illik a téglához!
.
Így már két bárónk van a koronához!
Igaz a második báró nem „Révay László 1600-1667”, hanem „Révay László 1712-…"
Hogy mikor hunyt el arról nem találtam adatot, de a 6. fotó valószínűleg róla tesz említést 1769-ben.
A szerző belefutott abba a hibába (is), hogy a „stilizált templomtorony” alapján próbálta a tégla korát meghatározni, t.i. 1632-1635 közé tippelte az LR készítésének idejét.
.
A Vágújhelyen–Beckón élt Esterházy-ág grófi rangot viselt, így – a korona alapján - nem tartom valószínűnek, hogy az „EG” Esterházy lenne.
Viszont Ghillány János feleségét Erzsébetnek hívták! Élt: 1688 Nemesdömölk - 1759 Vágújhely.
Ailer Márton téglagyáros - téglajel A M - . 1875-ben született, Gyomán. Iskolai tanulmányait Gyomán végezte. 1911-ben vásárolta meg a téglagyárat, melynek méreteiről fogalmat ad az a tény, hogy 600 méteres iparvasút van a gyár területén. 81 k. holdas birtoka volt, amelyet részben családja között osztott fel, ma 41 holdon gazdálkodik. Gazdasága korszerűen van felszerelve, cséplőgéppel és traktorral. Megyebizottsági tag. 1915-től 1918-ig az orosz és román fronton harcolt, mint szakaszvezető szerelt le. K. cs. k. kitüntetése van. Neje 1899 óta Herter Magdolna (1882.XII.10. - 1961.II.20.), gyermekei Magdolna (1900-?), Erzsébet (1902-?), Mária (1905-?), Márton (1907-?), József (1911.IV.27.-2000.IX.27. Békéscsaba) és Mihály (1916-?). 1968-ban hunyt el.
Akkor ezek szerint mégis csak érdemes ezzel a topiccal foglalkozni?
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY, 1901.VI.13.-i lapszám:
— Eltemette a föld. Schwa1m György gyomai téglagyárában szerencsétlenség történt csütörtökön. Mász György munkásember földet talicskázott a mélyen aláásott földbányából, mely hirtelen beomlott s eltemette a szegényt. Mire sikerült őt a föld alól kiszabadítani, elalélt, kezét és hátgerincét eltörte a reáomlott föld. Életben maradásához kevés a remény.
BÉKÉS, 1904.VII.7.-i lapszám:
Leégett téglagyár. Gyomán a Schwalm György tulajdonát képező téglagyár ismeretlen okból kigyulladt s mivel a nagy szárazságban nem volt víz, a gyorsan megjelent tűzoltóság megfeszített igyekezete ellenére is, csakhamar teljesen leégett. A leégett gyár biztosítva volt.
BÉKÉS, 1912.VI.16.-i lapszám:
A pereskedés vége A gyomai Schwahm-féle téglagyártulajdonosai id. Szász János, ifj Szász János és ifj. Ailer József gyomai lakosok voltak. Ezt a túlterhelt téglagyárat a tulajdonosok 1910 évben eladták Béres József gyomai lakosnak 80,000 Koronáért. A vételen azonban az eladók és vevők összevesztek, amiből temérdek per keletkezett Folyamatba tettek egymás ellen váltópert, rendes pert, bűnügyi eljárást A téglagyárat elárverezték és most a bíróságok foglalkoznak az összekuszált ügy kibogozásával. E konglomerátum egyik részlete folyt le a múlt héten tartott főtárgyaláson. Béres József ugyanis feljelentést tett ifj. Ailer József ellen, hogy az 1911. évi szeptember havában 32 q szemes tengerijét, 3850 db fali tégláját és 540 db flaster-tégláját jogtalanul eltulajdonította. Ifj. Ailer József ezt a cselekményt beismerte ama védekezés kíséretében, hogy őt Béres miatt nagy károsodás érte és szorult helyzetében nem tudott magán máskép segíteni, azért követte el a terhére rótt cselekményt. A bíróság Ailer Józsefet jogerősen 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte.
Schwalm György (1884 - 1954.II.9.) evangélikus, dévaványai lakos, felesége Hibián Elma
- 1914-ben övé a dévaványai téglagyár
- 1953-ban fia, Schwalm Dániel és felesége a téglagyárban égetőként dolgozik (1950 óta)
A hétvégi találkozón elhangzott, hogy a Fórumot csak 1-2 ember használja. Viszont olyan mondta aki nem használja, amiből az következik, hogy ennek ellenére olvassa. :)
Úgyogy itt üzenek annak, akire tartozik!
Elhangzott, hogy van egy weboldal, amin sok hibás infó van (többb mint sok!) amiket ki kellene javítani.
Nos, a hibás infók számát úgy is lehetne csökkenteni, hogy NEM TÖLTÜNK FEL TÖBB HÜLYESÉGET!
Lásd pl. a legutóbbi feltöltött kép mellé oda van írva: "Muzlianske Státne Komisárstvo".
A költő pedig saját magára hivatkozik!
Az eredeti cikkben viszontez áll: "Mužlianske Štátne Komisárstvo". Kb azt jelenti, hogy muzslai állami népbiztos.
A mezőtúri előadáson is elmondtam, meg azóta kismilliószor: egyetlen téglajelet, egyetlen települést nem lehet kutatni! Illetve lehet, de abból nagyon sok téves következtetés fog születni!
A sztrámegfejtő így fikázta anno amit mondtam: "az előadás csak a tájékozatlanabb hallgatók számára volt, vagy lehetett újdonság"
Nos, ez van ha valaki az előadás ellenére is tájékozaltan maradt! Mutatom mi a hiba a "muzslai állami népbiztossal":
(fotó forrása: pecsetestegla.hu)
Mit keres a muzslai állami népbiztos Párkányban?
:)
Az MSK helyes megfejtése inkább: Miestny Štátny Komisariát = Helyi állami...
Nagyon köszönöm! A későbbiek (az utódok) is gyártottak téglát? Egy 1800 valahányas ingatlanukhoz kapcsolódva keresek, mert az építendő kerítés sarokoszlopaiba szeretnénk megjeleníteni, beépíteni egy-egy darabot jelzés értékkel, hogy ők az eredeti tulajdonosok, építők.
"Tőlem nem messze ástam ki" Hahaha! Max olyan messze, amennyire hosszú a karod. :) :)
Samott. Az SK35 olvadáspontja 1770 Co
A mérete meg rá van írva. :) 250x250x65
A többi adat valamilyen gyártási kód, például egy tervrajz száma, vagy azon belül a beépítés helyének jelölése... de ezek az adatok kutathatatlanok, így a téglagyűjtők nem nagyon gyűjtik a samottot.
(Ha esetleg téglát találsz, érdemes pontosabb lelőhelyet is megadnod, de ez ebben az esetben lényegtelen.)
Nnna, Wiccagyereknek itt a következő Szentgyörgyi megfejtés lopási lehetőség!
"HS" = Horváth Sigmund
azaz Szentgyörgyi Horváth (II.) Zsigmond (élt: 1735-1808) téglája Balatonfüredről.
"Szentgyörgyi Horváth Zsigmond kezdetben a magyar királyi testőrségnél szolgált, majd országgyűlési követ lett, később Békés megye főispánja, végül kamarás és királyi tanácsos. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond idején kezdődtek meg a család nagy építkezései: a budai Horváth-kert és a füredi Horváth-ház kivitelezése. A balatonfüredi, copf stílusú Horváth-ház 1795 és 1798 között épült meg, Trimel Ferenc tervei alapján. A korabeli tudósítás így adott hírt az építkezésről 1796-ban: „Roppant nagy épületet építtetnek itt Kir. Tanácsos Gludovátz és Horváth uraságok, melly, ha – amint már kevés hijja van – egészen elkészül, az egész vidéknek mintegy újabb tekintetet fog szolgáltatni, a savanyúvízzel élő uraságoknak pedig kívánt jó alkalmatosságokat.”
.
"Zsigmond halálát követően a ház fiai kezelésébe került. Ekkoriban tartották meg az első Anna-bált, a reformkor kezdetekor, 1825-ben. Szentgyörgyi Horváth Fülöp-János (1777-1841) nejét hívták Borsodi és Katymári Latinovits Annának (1783-1862), innen eredhetett a bál elnevezése." forrás: likebalaton.hu
Hochstädter testvérek, a vetőláda azonos/hasonló lehet a 
HT egy másfajta "K" jelöléssel.
