Keresés

Részletes keresés

Mumu Creative Commons License 2000.05.01 0 0 61
Windy,varlak a tallin.
Mumu Creative Commons License 2000.05.01 0 0 59
Kedveseim,Ti nem az en tanacsaimra vagytok kivancsiak hanem magatokat kiirni.Helyes,de itt vagyok ha kellek.
ScarA-nal mert azt irta hasonlo az esete masodnikkel es mert alltalanosan fogalmazott azt hittem meg gondolkoztik a vegleges vallason.
Ugy latszik masodnikk sem gondolkozik rajta ,csak fel egy uj kapcsolattol.
Reakciom:nem kell vele sietni .Ha jon is valami nagyon jol le kell ellenorizni hogy megy ez plane masodiknikknel harom gyerekkel.Itt erzodik irasodbol az otthoni feszultseg.Nem tudom hogy ha elvagy hatarova sokaig kellen varni vele.Egy robbanas ha lesz az legyen mindnel hamarabb hogy a gyerekek tul lehessenek ezzen.
Ulysses azt hiszem tobb onbizalmad kellene lenni.Tovabbra sem hiszem hogy lehetosegeig,dfejlodesed elore lenne teljesen programalva,hanem azt hiszem hogy lepesrol lepesre magad bovitheted azt.En a bombazasok kovetkezmenyetol nagyon komoly dadogassal(gorcsosel)kuzkodtem,mig el nem hataroztam hogy nem azokat tartom bunosnek,rosszaknak akik kinevetnek,mert ez a rendja gyermekorban hogy masnak a hibajat kinevetik plane ha olyan komikus mint a dadogas.Elkezdtem beszelni es sinonimakat keresni a nehezen kimondhato szavak helyere,ezzel is gazdagitottam nyelvkincsemet,aztan probaltam erdekeset,tartalmasat mondani hogy dadogasom dacara ram figyeljenek,ezzel sajat tudasomat de eloado kesegemet is fejlesztetem,Ezek utan apro sikereim latan,jogasz akartam lenni es lettem,elso most mar kevesseb dadogasal vitt pereket megnyertem mint biro is rendet tartottam a teremben.kesobb mikkor mar eloadtam es plane az utobbi 15 evben mikor nemzetkozi konferenciakon is eloadtam mar nagyon keves emlekeztetett a dadogasomra.Ez szemelyes kifejtese a termeszetes (dadogos)kondicionak,sajat erobol,segite eszkoz nelkul.Ilyett mint az en peldam isnmerek ezret ha mas domainbol is.Szoval ne engedd hogy a kevesbbe mobilizalo idea a determinaltsagrol elhatalmasodjon rajtad.
ScarA Creative Commons License 2000.05.01 0 0 58
Kedves Másodnikk!

Köszönöm. Elnézést az offért!
Véleményem szerint egy szakember csak a probléma felismerésében tud segíteni, a megoldásban nem. A gyógyszer nem az, mégis azzal intézik el. A legjobb barátnőm hiszi magáról?, hogy depressziós. Én erős, klassz csajnak ismerem. Most mégis megszállottan eszi a különböző anitdepresszánsokat.:(
Valaha pánikrohamaim voltak. Akkor mentem el önszántamból egy "szakemberhez". Nem tudott segíteni. A szakirodalom szerint gyógyíthatatlan. Nem igaz. Egy barátnőm segített, aki ugyancsak volt és így megmutatta azt is, hogy túl lehet élni:) és azt is, hogy ki is lehet verekedni magunkat belőle. Igaza volt - ő egyébként állatdoki:)))) - három éve nincs ilyen problémám.
A szakembernek csak egyvalamit köszönhetek. A magánrendelését a kórházban tartotta, ahol láttam ott kezelt, hülyére szedált embereket. Rájuk néztem és azt gondoltam: Én ide, ilyen állapotban? Soha!
:))))
Egyébként krónikus szeretethiány...:) Van ilyen?:)))

Másodnikk: A kilépést alaposan gondold meg. Tapasztalati alapon egy rossz állapotot fogsz felcserélni egy ugyancsak rosszra. Csak a nehézségek leszenek mások, ezek figyelembevételével érdemes meglépni. Sajnálom, hogy ezt mondom, de nincs garancia arra, ahogyan nálam sem, hogy lesz újrakezdés valaki mással. Ha kilépsz ezt is bele kell kalkulálni. Nem felemelő sem az anyagiak hiánya utána, sem azt, hogy minden helyzetben magadra leszel utalva viszont felelős vagy a gyerekekért. Gondold át és úgy döntsd el.
Nagy kalappal!:)))

Kedves Mumu!

Nagyon szépen köszönöm, hogy próbáltál segíteni, bár azt hiszem, kicsit félreértettél.
A házasságomról annyit, hogy kifejezetten rosszat tettünk egymásnak. Annyira különbőzőek vagyunk:( Nem az ő hibája, de az a fajta, aki a másik önbizalmát lerombolva próbálja meg megkötni. Ez a tech. hosszú távon és teljes egymásrautalság esetén nagyon hatásos. A kérdés voltaképp nem a kilépni, mert én már kiléptem.
A kérdés a hogyan tovább, és a jön-e még valaki. Ezen persze nem lehet segíteni, lutri.:) De ettől félek, ez az egy amivel nehezen bírkózom meg. Mindig normális családod szerettem volna, valami szeretetre, megbecsülésre épülő "egyenlő" kapcsolatot. Meg is tettem érte szerintem mindent. Mégsem sikerült. A kudarcot meg egyszerűen nem nekem találták ki:)

Minden jót kívánok és köszönöm a hozzászólásokat, de legfőképpen azt, hogy kiírhattam.

masodnikk Creative Commons License 2000.04.30 0 0 57
Kedves ScarA és Mumu, kösz a hozzászólásokat. Már ennyitől is jobb kedvem lett.
Mumu: a gyerekek nem _tudnak_ semmit, mert erről soha nem beszéltem velük nyíltan, de nyilván érzik. Azt látják, hogy néha sírok, mégha próbálok is nem őelőttük, de ilyenkor nem kérdezik hogy mi bajom. Azt hiszem, félnek a választól (főleg a legnagyobb, aki nyilván a legtöbbet érti a dologból). Ilyenkor előfordul, hogy odajönnek, megsimogatnak, és próbálnak valami játékba bevonni. Biztos, hogy meg fogja őket viselni egy végleges válás, de már eddig sem volt a helyzet ideális. Kevesebbet fogják látni az apjukat, de kevesebb lesz otthon a feszültség is. Egyetértek, hogy nem gondolhatok csak magamra, de azt hiszem, hogy nekik sem jó így, ahogy most vagyunk.
Ami most számomra a legfontosabb: valami emberi módon lezárni ezt a kapcsolatot és aztán nagyon megnézni, hogy ki lesz a következő (ha lesz jelentkező egyáltalán). Örülnék, ha tudnátok segíteni abban, hogy mire figyeljek, hogy jól válasszak, nehogy ez a dolog megismétlődjön. A gyerekekkel sem tehetem meg, hogy évente hozok nekik haza új apukát.

ScarA: sajnálom, hogy a pszichológus ennyire nem jött be. Én valamennyire ismerős vagyok ezen a téren, tudom, hogy kitűnő szakemberek is vannak. Talán érdemes lenne újból megpróbálni? Minden jót kívánok neked.

Előzmény: Mumu (50)
ulysses Creative Commons License 2000.04.30 0 0 56
Kedves Mumu!

Elnézést, ha nem fogalmaztam világosan, megpróbálom mégegyszer.
Számomra az öröklött tulajdonságok (örökléstan), vagy genetikai kód, ami egyébként hiányzik a Darwin-i elméletböl, megitélése teljesen az
eddigi tapasztalataimon alapul. Ezért hangsúlyozom: csak magamra
vonatkoztatom, nem általánosságban, söt a "húr feszítését" is egyén-
re szabtam. Természetesen tévedhetek a magam megitélésében is,
alá, illetve túlbecsülve képességeimet, bár nagy meglepetések nem
érnek már. Hogy képességeinket edzeni, fejleszteni kell azt nem ta-
gadom, de hogy ettöl váltunk volna emberré, vagy hogy a természetes
kiválasztódás volna az egyetlen evoluciós hajtóerö, azt még Darwin sem
állította, bár tagadta, hogy a törzsfejlödésnek valamifajta elöre elhatározott
Isteni célja volna. Boccs ha elkalandoztam!
A határainkon túli eröfeszítésekre kapott "büntetések", a különbözö
szerek, képesség fokozók mellékhatásait értettem, bár lehetnek itt
nem csak ajzószerek, amit az ember lenyel, hanem például egy túlfütött szauna is.

Üdv,Ully.

Előzmény: Mumu (55)
Mumu Creative Commons License 2000.04.30 0 0 55
Kedves Ully egy kis kritika:miert enm szabadna a velt oroklott kepesegek felett megprobalni valamit.
1.Honnan tudod mennyi az orokolt kepeseged,aztan hogy targyilagos vagy-e a megiteleseben.
2.Darwin ota tudjuk hogy a kepesegeket edzeni kell,fejleszteni igy lettunk szerszamokkal rendelkezo lenyek,emberek.
3.A betegsegek tenyleg johetnek elegedetlensegbol,de ez nem a buntetes valamiert amit megprobalnal hanem a talan nem jol beosztott erofeszitesekert,vagy egyes sikertelen probalkozasok eltulzasaert.
ScarA Creative Commons License 2000.04.30 0 0 54
Engem tényleg nagyon érdekelne. És attól tartok nem vagyok elég elvont, hogy utalásokból megértsem. De kb. addig a pontig - az ösvény előttiig én is eljutottam, hasonlóan látom a dolgokat. De itt megrekedtem. Minden jobb mint elmerülni az önsajnálatba.

Szóval ha nem túl terhes, oszd meg velünk, vagy ha itt nem akarod, akkor mélben talán.

Köszönöm.

Előzmény: ulysses (51)
ulysses Creative Commons License 2000.04.30 0 0 53
Čn ůgy gondolom, az ösvényen már születésem óta rajta vagyok, csak eddig nem
tudatosult bennem. A felismerés, meg aztán ennek elfogadása nem volt könnyü
számomra, s jöttek a miért pont én?, miért nekem? , stb.. morgolódások.
Na persze túlmutattva a determinizmuson, vallom azt, hogy nem emelhetjük a mér-
cét magasabbra mint amennyire az öröklöt, illetve szerzett képességeink megengedik.
De mégis próbálkozom, bele akarok szagolni egyre csak a képességeimen túli vílágba is,
holott tapasztalnom kell , ez "büntetendö". No persze nem Isten büntet, hanem a túl-
feszített húr effektus alapján, testi lelki bajok jelentkeznek. No mára ennyit, megyek va-
csizni, aztán sétálni.

Üdv,Ully.

Előzmény: Mumu (52)
Mumu Creative Commons License 2000.04.30 0 0 52
Azt hiszem mindenkit erdekel:hogy mukodik.Mar mint nem az osveny-az elvisz,hanem a mechanizmust ami az osvenyt talalta.
ulysses Creative Commons License 2000.04.30 0 0 51
Szia ScarA!

Naná, hogy jó nekem!
De nem is szeretném mással megosztani ezt az ösvényt, legfeljebb ha érdekel
valakit, elmondom: hogyan müködik ez a dolog nálam.

Üdv,Ully.

Mumu Creative Commons License 2000.04.30 0 0 50
Egy nagyon hosszu valaszom masodiknikknek es ScarA-nak elveszett mikor eppen leallitottak egy oraja a Tasztalt.Igy most szegenyebben es lapidarisabbabn(rovidebben ) valaszolok:
A legkozosebb kozos a ket holgynel az hogy nem szeretik ferjeiket es pedig nem akutt modon(tehat hogy lehesen valamit rajta segiteni,megbeszelni az akutan fellepo dolgot,akkor minden rendben lenne)hanem kronikusan.Szerelem nelkul.A 27 eves masodiknikk valoszinuleg fiatalabb de 3 gyermekkel,
.
Megis mint oreg jogasz azt mondom ez a hazasag nem nagyon tarthat.
Elobb tudni kell hogy allnak a gyerekek a dologhoz.De mert nem biztos hogy mindjart kezdemenyezhetsz valamit, nem direkt hanem tesztelve.Kivetel ha a gyerekek ugyis tudnak hazasagotok allasarol.
Es mert sajnos itt nem csak Magadra gondolhatsz bizony eleg nehezen fog menni ha a gyerekek fuggnek erzelmileg apjuktol.Irjal nekem errol.
SCarA-nak meg van egy anyagi kerdese is.Itt is a gyerek plisz biztositott allas a valashoz az idealis ut.De nem mindig csak idealisbol indulhatunk.
Osszinten miondva nem szoktak hazassag ellenes tanacsokat adni,de az eddid tudottakbol ugy veszem eszre egy boldog egyuttlethez bennetek hianyzik az akarat igy nektek nem a masikat kellene meggyoizni hanem magatokat es azt nem lehet.
Ullysses nagyon szepen ,szines irta le utazasat.Nem irt arrol az osvenyrol amin ugy gondolja most jol uton van,de csak az szamit hopgy o ezt igy erzi.Sok sikert.
Mindkettotoknek ajanloma Maganyosok klubja topicom teljes atolvasasat(bizony az 15oo hozzaszolla)mert ott talalkoztok volt maganyosokkal azok eredeti hozzaallasaival,mai elkepzeleseikel,jokedvukke es rosszkedvikel,de egy egymast szereto,figyelo,tarsasagra akik biztosan bevesznek benneteketr is ha akrjatok es konkreten is talalkozhatok veluk ha van ra idotok.Probaljatok meg de csak ha atragtattok magatokat az anyagon.Megeri.
ScarA Creative Commons License 2000.04.30 0 0 49
Jó neked. Nem biztos, hogy a "Te ösvényed" másnak is járható, az sem, hogy azon akar sétálni. De azért mesélhetnél róla, hátha...

Egyébként nagyon találóan írtad meg az egészet és nagyon igaz is!:)

Előzmény: ulysses (48)
ulysses Creative Commons License 2000.04.30 0 0 48
Tapasztalom, hogy a 3. X után kezdünk valahogy elfáradni.
No persze ez attól is függ, ki mennyire vette ki részét a jóból ( nök, férfiak, szerelem, csalódás, válás, dorbézolás stb..) Aztán, mint tékozló fiú, vagy leány szeretnénk valahogy visszatérni az atyához. Csak-hogy a felvett szokások, görcseink nem engednek. Most ha megengeditek leírom saját kicsinyke történetemet.
...szocialista nevelés, te ezt megtudod csinálni, jó képességü vagy, ülj egyenesen a padba, csak akkor beszélj ha kérdeznek, az anyag az elsödleges, mi más anyagból vagyunk gyúrva... Enyhe idegösszeroppanás 12 éves koromban, mindig attól féltem, hogy megfulladok, s ezért éjszaka is a légzésem refigyeltem... Késöbbiekben könyvek, filozófia pia, nök, csavargás
dolce vita, vadházasságok, meg nem született gyermekek, majd egy nagy szerelem, megszületett gyermekkel... Nök, átjáróház,"válás", csömör, felégetett híd... TÖRVČNYES HŔZASSŔG ( érdekböl, szerelem nélkül ) , fiú gyermek, lassú változás, nök (kétszer) megbeszéltük, Bölcsesség: "...általában a férfiak azt a nöt veszik feleségül akit szeretnek. ...én azt a nöt szeretem akit feleségül vettem..." , küzdelem, hajtás, pénz, öngyilkosságra
gondolás, ez így nem mehet tovább, valami hiányzik, de mi???, család megvan, jó lét meg van,
Isten...az nincs meg, keresés, hol a francba vagy?, karate, yoga, meditálás, ( langyos) filozófiák, barátok, templom (meleg), öszinteség ( az elsö bátor lépés ), lelkiismeret, vágyak,
suttogó hangok, küzdelem, lemondás, ellenállás ...Suttogón hiába hív az elveszett elem...",
36 éves vagyok, megtaláltam az ösvényt.

ScarA Creative Commons License 2000.04.30 0 0 47
Off
Elnézést kérek, hogy hozzászólok, pláne mert nem vigasz és nem is tudok segíteni.

Csak azért teszem, mert kettőnk életútja és körülményei elképesztően hasonlóak. Ui. voltunk mi is együtt a férjemmel évekig. Ő kényelemszeretetből asszem. És a többi is. Olyan az egész, hogy akár én is írhattam volna.:(((

Csak a gyerekek számában van különbség.

Minden jót kívánok neked.

(És kösz, hogy elárultad ezt a másodnikk dolgot, kicsit jobb így. Örök hálám;)

Előzmény: masodnikk (46)
masodnikk Creative Commons License 2000.04.30 0 0 46
Kedves Mumu!
Válaszolok a kérdésekre, miért ne:
- 27 éves vagyok
- 7 éve ismerkedtünk meg
- mi az oka, hogy idegen lett? Nagyon sok minden. Először is, mint látod, elég fiatal voltam, amikor összekerültünk. Kevés tapasztalatom volt, nem tudtam, hogy milyen férfi lenne hozzám való. Azt hittem, hogy őt pont nekem teremtették, és mire jobban megismertem, már megvolt az első baba (az egyik véletlen). Akkor már tudtam, hogy nem ő az igazi, de nem akartam elhinni. A fiamat meg nagyon szerettem, és akartam még egy babát. Miért pont tőle? Nem tudom, valószínűleg azért, hogy a fiamnak "igazi" testvére legyen, de ez így biztosan hülyeség volt. Miután megszületett a második, és egy kicsit nagyobb lett, úgy éreztem, hogy most jött el a válás ideje. Szét is költöztünk, jól megvoltam a két gyerekkel, de néha még összejártunk vele. Aztán egyszer (egyszer!) túl közel kerültünk, így lett a harmadik. Szar ügy, nem kívánom senkinek. Gondolkoztam az abortuszon, de nem bírtam megtenni. Miért lenne az én életem fontosabb, mint az övék? Azt viszont tudtam, hogy egy terhességet meg egy újszülött ellátását nem bírom a két nagy gyerekkel együtt végigcsinálni. Úgyhogy megint összeköltöztünk. Most így vagyunk, és világos, hogy ez most csak egy kényszermegoldás, hosszú távon nem tartható. Semmit nem érzek iránta (hogy a kérdésedre is válaszoljak), mert nagyon különbözőek vagyunk. Ami nekem fontos a világban, az szerinte baromság, én mindig mennék, ő mindig visszahúz, egészen más világban élünk. Szex semmi, azt se bírom, ha 1 méternél közelebb van hozzám. Meg persze volt sok kisebb-nagyobb sérelem az évek során, de azt hiszem, nem ez volt a döntő.
Ő viszont nem akar magától lépni, ha én ezt le akarom zárni, akkor szó szerint ki kell majd rúgnom, mert neki ez a mostani állapot valamiért megfelel. Több, mint 10 évvel idősebb nálam, gondolom, nincs kedve új életet kezdeni (már volt korábban egy sikertelen házassága).

- szereti-e a gyerekeket? Biztosan, csak ritkán mutatja. A legnagyobbal nincsenek túl jóban, a többivel OK, bár nagyon ritkán játszik velük. Régebben, amikor szétköltöztünk, nagyon mondta, hogy ő a gyerekeket nem hagyja velem, de aztán mégis hagyta.

- anyagiak: na,ez rendben van, teljesen függetlenek vagyunk. Van családom, és néhány barát is akad.

Köszönöm, hogy gondolkodsz a problémáimon, de azért ne aggódj, nem olyan szörnyű ez az egész. Én általában erős vagyok (bár mostanában voltak nagyon rossz pillanataim), és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb jobb lesz, csak jussak el odáig. Az meg nem igaz, hogy a másodnikk az egyedüli mosolygós rész a dologban. Három gyerek, az nagyon mosolygós dolog!

Ui.: másodnikket nem én találtam ki. Ezt Nyomkereső csinálta, és bárki használhatja, pont az ilyen célokra, mint amire én most használom. Azonosító: masodnikk, jelszó: trefa.

Előzmény: Mumu (43)
ScarA Creative Commons License 2000.04.29 0 0 44
Kedves Mumu!
Úgy látszik leginkább a nők fordulnak hozzád és azok is hasonló problémával.

Kétségbeesett vagyok. Kiléptem egy házasságból, mert úgy éreztem, hogy már tényleg nagyon rossz. Igazán jó azt hiszem sosem volt, de hosszú évekig kitartottam (egyrészt a gyerek miatt) másrészt rettegtem, hogy nem tudok egyedül megélni (nehezen, de már meg tudok, viszont rengeteg aggódással jár a bizonytalanság - egyetlen álláson múlik minden)másrészt rettegtem a magánytól és azzal áltattam magam, hogy körülnéztem és meggyőződtem az ismerőseim házassága sem jobb. De folyamatosan rosszul éreztem magam és végül alig túl a 3.x-en, már mindenféle pszichés betegségekkel is gyarapodtam.

Tavaly jött valaki, akibe beleszerettem. Távlatokról nem lehetett szó, ezt tudtam is csak belül nem tudom elfogadni. Mindegy. Lényeg, hogy elvesztettem és ettől még frusztráltabb vagyok.

Kezdem feladni. Kezdem azt hinni, hogy nem sikerülhet, hogy túl öreg vagyok és amit Másodnikk is írt, hogy ugyan kinek kellünk ketten.
De a valódi probléma azt hiszem az, hogy nincs önbizalmam, de van annyi eszem, hogy lássam ostobább és messze alulműveltebb vagyok az itteniek nagy részénél - ez volt társaság hiányában az utolsó épkézláb(?) próbálkozás. Persze ismerkedtem meg emberekkel, de ennyiből, ilyen sokból sem gyakorolt rám senki mélyebb hatást és én sem senkire, azt hiszem. Ráadásul kétségbeejtett az, hogy mennyire másképp látom a világot (mennyie más és "toronymagas") vágyaim lennének egy társtól.

Szóval csak ülök otthon, verem a gépet. A legrosszabbak az esték, mert páni rémülettel töltenek el, összeszorult gyomorral, reménytelenséggel. Szeretnék csinálni már valamit, de ötletem sincsen és folyton azt érzem, a hiba biztosan bennem van.

Gondoltam rá, hogy lekötöm magam, bőven lenne mivel (tanulás, rengeteg munka), de ezeket leginkább hanyagolom (egyszerűen nem tudom rávenni magam) - értelmetlennek érzem, mert a legfontosabb hiányzik és rettegek, hogy végül egyedül maradok, mint az édesanyám. Előttem egy 62 éves semmiképpensem követendő példa. Mindig cselekedni szoktam, és megőrjít a saját tehetetlenségem, reménytelenségem, meg a folyton rámtörő (mi a fenéért csináljam tovább) érzés.

Nem hiszem, hogy pszich. segithet. Három éve rövid ideig jártam. Kaptam némi gyógyszert ami nem old meg semmit továbbá pontosan láttam hová vezetget és hogyan egy orvosi diplomával bíró valaki, akit abszolut nem érdekel az egész, viszont alaposan megkéri érdektelensége árát. Zsákutca.

Ha nem is tudsz segiteni, jó volt kiirni magamból, megfogalmazni, szembenézni vele. De azért remélem, hogy tudsz mondani valamit nekem is. (Ahogyan eddig is máshol, mert persze ez is egy "másodnikk":))

És minden jót a "sorstársaimnak". Hadd kérjem meg őket, ha a helyzet változik náluk, azt is írják le, mert a pozitív valós példa hatása reményt tud adni mindegyikünknek.

Mumu Creative Commons License 2000.04.29 0 0 43
Isteni neved valasztottal masodnikk(foleg a c nelkul)igy olyan oroszos lett...
Ez az egyeduli mosolygos resz a dologban.
Ahozz hogy egyaltalan hozza lehesen szolni,meg kellene egy par reszlet:
-hany eves vagy (ha nem akarsz maskep akkor kb.)
-hany eve vagytok egyutt
-mi az oka hogy idegen lett,tett valamit,unalom,a celok lettek masok,
-szereti-e a gyerekeit,hogy fog hozzajuk visszonyulni ha Te elmenel/veled mennenek ?
-menyire vagy es a gyerekekel vagytok anyagiakra rautalva,
-van-e backgroundot(hatorszagod,csalad vagy baratok).
Ilyenkor nagyon nehez mar ha harom gyerek lett kozben.
-utolso kerdes,de csak akkor valaszolj ha nem felsz hogy adataidal elarulnad Magad(ez vonatkozok a tobbi kerdeseimre is).hany evesek a gerekek,nemuk.
Ami velem van azt kiolvashatod minden topicombol.Egy anyagilag egyensulyban levo(nyugati nyugdij) levo,jogasz vagyok aki segiteni szeretne masokon ahelyet hogy csak setalna az utcan.De neki sem paradicsom a maganelete...
masodnikk Creative Commons License 2000.04.29 0 0 42
Ahogy elnézem ezt a topicot, valami pszich. tanácsadás-féle dolog lett belőle. Nem baj, egész jókat írsz Mumu, csak a te problémáidat nem látom sehol.
Nálam ez a helyzet: van 3 gyerekem egy embertől, akit évek óta nem szeretek. (Jó, akkor hogyan lett három? Egyik direkt, kettő valami egészen hihetetlen véletlen. Tudom, hogy hülyeség , de van ilyen, az abortusz meg nálam nem játszik.) Persze én pontosan tudom, mit kéne csinálni, de valamiért mégsem megy. Nagyon nehéz három gyerekkel egyedül, egyszerűen fizikailag, de szellemileg is. Egyenlőre együtt élünk, ami gyakran nagyon idegesítő, de takarékra tettem magam, és várom a jobb időket.Csak attól félek, hogy ez a hülye helyzet senkinek nem tesz jót hosszútávon (mármint egészségileg). Nem tudom, hogyha majd beleszeretek valakibe, arról hogyan lehet azt megmondani, hogy évek múlva is szeretni fogom-e? És főleg: az egy nagyon hülye ember lesz, akinek három gyerek kelleni fog.
masodnikk Creative Commons License 2000.04.29 0 0 41
Bocs, csak meg akartam nézni, működik-e ez a másodnikk dolog. Nem mintha bárkit is érdekelne, hogy mi az első nickem.
masodnikk Creative Commons License 2000.04.29 0 0 40
Csak kipróbálom, működik-e.
Előzmény: Mumu (39)
Mumu Creative Commons License 2000.03.15 0 0 39
Elbucsuzom marcius 28-ig.ha tetszik a topic tartjatok fent addig.
Igyanakkor szeretnem ha feljegyeznetek meghivasomat a tobbiu Mumu topicok resztvevoivel egyutt pentekre majus 5-re 15,3o es 18 ora kozott(igy foglaltam a helyiseget) a Bagolyvarba (pesti Gundeloldalaban) egy nagyi ozsonara:kakao,kave,tea,almas es turos pite,szodaviz.Visszaterek ra.
Mumu Creative Commons License 2000.03.07 0 0 38
Aludj jol es terjel vissza...
New York New York Creative Commons License 2000.03.07 0 0 37
Kedves Mumu!
Sajnos túl sok mindenben van igazad és ez most nem igazán vígasztal. A lelkem mélyén teljesen egyet értek veled.
szóval jelenlegimmel jól boldogulva, a messze lévőre vágyódva és a "harmadikat" kiváncsian, némi fenntartással várva
Csókol:New York
Előzmény: Mumu (36)
Mumu Creative Commons License 2000.03.07 0 0 36
Kedves N.Y,igy a dolog kikerekedik.Nem szukseges tovabbi reszlet,ertem en.
Eloszor:nem vagy szarzsak,dehogy is,csak az erzelmeit komolyan vevo valaki.Talan jol tetted hogy nem leptel.Azt hiszem kicsit elkestel,ha a ferfi igazat mindod Neked miert tartozkodik.Te nem voltal sot nem is vagy most sem egyontetuen valamilyen megoldas mellett.Akkor anyimeg hogy konzervald erzesid,erezd veluk magadat jol,melegitsen ha nagyon fazol.A kerdes ket resze:
-elvalnal-e megis partnerodtol erte,
-biztos vagy hogy a valasztott uj partner kitartana meleted (nem biztos hogy igazam van de valoszinuleg annyibol amit leirsz,nem)
Eredmeny:flirtolj ugy hogy senkit nem bantsz(okos ugy-e amit mondok,erkolcsos es ujszeru,hmm..)
A helyzet erik,jon nemsokara egy harmadik.Akkor mar visszont tudnod kell mennyit er a mostani partnersagod.
New York New York Creative Commons License 2000.03.07 0 0 35
Kedves Mumu!
Elég nehéz úgy beszélnem bármiről, hogy elég sok netes ismerősöm van. Kicsit egyedi a helyzet és akár ránk is ismerhetnek. Az pedig még semmiképp nem lenne jó.
Igazad van baj van a mostani kapcsolatommal. Nem is kicsi, de megtanultam nem venni róla tudomást és nem érzem rosszul magam.
Az illető nem csoda, hogy nem kezdeményez. Egyrészt nagyon jó barátja a kedvesemnek. Másrészt elég sokszor hoztam a tudtára, hogy nekem ez nem megy (még amikor itthon volt és volt köztünk valami)és fel sem merült bennem, hogy elhagyjam érte a társamat. És persze közben neki is volt barátnője, akit tudom, hogy szeret, viszont azt hiszem el is tudta volna hagyni. Szóval neki sem lehetett könnyű. Aztán azon a bizonyos estén a szemére hánytam, hogy miért engedett el olyan könnyen? azt mondta, hogy tiszteletben tartotta a döntésemet, még akkor is ha nagyon szeretett. (Nem gondolta, hogy játszom vele. Én meg egyszerűen csak nem tudtam mit akarok.) Ő egy igazán tiszta ember, én meg egy kis szarzsák vagyok hozzá képest.
egyébként levelezünk.
csók:New York
Előzmény: Mumu (34)
Mumu Creative Commons License 2000.03.07 0 0 34
Eloszor megkoszonom ddaninak hogy felhozza a topicot.Ne felj nem hal bele a topic csak ha nem jol van megcelozva a kozonseg.Nekem megy kb.5 olyan topoicom ami tul van az 5oo hozzaszolason egyesek mar az ezer fele mennek.Koztuk pld. a prostituciorol nehezen fejlodott ki stagnalt es egyszere megindult mert vita kedvu es okos tarsak latogatak meg.De koszonom.
Most kedves New York(nem tudom miert gondoltalak ferfinek,ezzen majd elgondolkozom es referalok Neked)egy par megjegyze amibol hangsulyozom nem minsden biztosan helyes(meg mindig keves az info ehhez,de lehet hogy Neked sincs tobb impresiod meg a dolgodrol):
-Biztos jel hogy a mostani kapcsolatodal valahol egy kis baj(mondom kicsi)lehet.Talan csak a hetkoznap,talan mas.A torteneted segitett felfedezni.
-Miutan ferfi az illeto valoszinu viselkedes az lenne hogy o is kezdemenyezen.Ha nem teszi nem biztos hogy neki is olyan fontos a dolog mint Neked.Ezzen is erdemes elgondolkozni,de azt is megteheted hogy valamilyen modon(talan level,telefon ,vagy maskep)aktualisa teszed magad,lasd van e visszhang.O ott talalhat ujabb ismerosoket amelyek elhalvanyitjak a kepedet,sajnos vagy halistenek.Ne menj el azzonban tul meszire hogy ne kelljen esetleg nagyon vissza szaladni,
-Itt akarhogy nezem kell egy apropo hogy o is megnyilatkjozhasson ujra most mar az uj helyzeteben es egy ido utan,akkor tovabb donthetsz.
-Maga a vagyodas is szep de ha nem az akkor tanulsagos.
On verra.Majd meglatjuk.Csokolom a kezedet.
ddani Creative Commons License 2000.03.06 0 0 33
amelyik topicba beírok, az behal :-(((
New York New York Creative Commons License 2000.03.06 0 0 32
Kedves Mumu!
Köszönöm a válaszodat és a megértésedet. Szivesen be is avatlak a részletekbe, amennyire tőlem telik.
Teljesen igazad van abban, hogy az elszakadás miatt felerősödnek az érzelmek. Nem tagadom, hogy az a tehetetlenség, amit akkor éreztem átcsaphatott ebbe a hisztérikus vágyódásba, amit most érzek. De nem szeretem máshogy, mint azelőtt. Úgy érzem pont ugyanúgy (sőt) szeretem. Úgy látszik, csak ilyen drasztikus módszerrel jöhettem erre rá.
Az a lehetőség, hogy próbáljak ki vele néhány napot odaát szinte lehetetlen. Egy fél napot nem töltöttem úgy el 3 éve, hogy ne tudta volna a társam, hogy merre járok.( és nem vágyott nő, hanem vágyott férfi:))
A legnehezebb az, hogy nem tudom Ő mit gondol. Nem tudom akar-e látni egyáltalán. Túl sokat játszottam vele, attól tartok. Lehet, hogy ki kéne várnom azt az időt, amíg kint van és azután gondolkodni csak. Félek, hogy elvesztek valamit és soha nem kapom vissza. (És ez egyaránt vonatkozik mindkét férfira az életemben).
Mostmár azért nem tipródom annyit, mint az első hónapokban. Állandósult a hiánya, szinte meg is szoktam:((de ez persze nem jelenti azt, hogy javult volna a helyzet. Előre is köszönöm a törődésed.
csókol: New York
Előzmény: Mumu (31)
Mumu Creative Commons License 2000.03.02 0 0 31
Kedves New York,hosszu eletemben nekem is voltak talan vannak is ilyen dillemaim:a koteleseg,megszokas de a szeretetben hajlo szerelem,partnersag es az igazi vagy igazinak velt szerelem kozott,a szerelem amelyet rosszul idozitett a sors...
Mint ferfi gondolom az a pillanat ,a vallase, az megrenditett.Ilyenkor dramatizalodnak a dolgok neha tobbet jelentenek akkor mint a valodi erzes.De azt sem mondhatom hogy ez mindig igy van.
Nagyon ovatos akarok lwenni valaszomal,most mikor tenyleg elosztodnak az ervek.Mielott hataroznal tedd magad abba a helyzetbe hogy most a masik oldalon vagy,a vagyott novel es atpillantsz az itthagyott ugy ertettem megbizhato partneredre...mit eerzel akkor.
Praktikusan azt tennem hogy eloszor probalnak egy par napot odaat vele eltoltenni,erosen koncentralva arra hogy mi tortenik ez ido allatt ithon.Ha eltudod feledni es a partnerednel is latsz erdeklodest ,gondolkozz tovabb.Jobbat nem tudok mondani,hiszen nem ismerem es nem ismerhettem a teljes helyzetet a felmondatokat ,a tetteket.Ha azt hiszed hogy tovabb beszeljunk rola,adj meg egy par reszletet es foleg reagald le amit mondtam.Olelek megertesel.
Mumu Creative Commons License 2000.03.02 0 0 30
Kedves kalucsni,koszonom szep szavaid.Egyes verseket megtalalod mint valaszt vitatarsaim verseire az Idosnetesek... es a Maganyosok klubja topicjaimon.
Erdekes amit keresel,a szerkezeteket.
Nalam az a baj hogy en mostanaig soha nem eltem Mo-n,hanem magyar anyanyelvukent soha nem jartam magyar iskolaba,most vagyok eloszor tehat anyanyelvem orszagaba.A szerkezet...hat en harom nyelvunek nottem fel mint a banatiak-erdelyiek altalaban:magyar,nemet es roman az iskolaban.Valoszinuleg mind ezt magamal hozom bar azt hiszem az anyanyelvemet ugyan nem irom le helyesen de erzem(atavismus) es ha talalsz egy par szokatlan kapcsolatot szavak kozott az remelem a latin nyelvek hatasa.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!