Ha csak magamnak kell sütni-főzni, akkor előjön az "á nem is olyan fontos" (főleg, ha készen is lehet kapni - és még finomabb is mint amit én pancsolnék itt össze)
A párom kedvenceit inkább elkészítem, még ha én nem is eszem belőle :o))
Na most gondolj bele - egyedül én szeretem.
Az igaz, ha finom, 2 adagot is meg tudok enni egyszerre, de hogy egy egész tepsivel?
Az még az én befogadó képességemnek is sok :o))
Nem beszélve arról, hogy vigyáznom kell a vonalaimra :o))
Nem is nevettelek ki!
2x panírozok mint te, és nem túl forró olajban sütöm. Pontos hőfokot, nem tudok adni, mert még soha sem mértem!:)))))))))
Nekem ettől lesz jó!:)
Könnyű annak nevetni, akinek sikerül. :)))
Mondd csak el szépen, hogy hányszor panírozol, mennyire forró az olajad ?
De úgy mond ám, hogy nekem is jólegyen. :))
Pedig nagyon egyszerű. Olyan tésztát kell hozzá csinálni, mint a buktához, ha csak sárgájával csinálod, finomabb lesz. Azután vajba mártogatott kanállal beleszaggatod a tepsibe, (de úgy is lehet, hogy rudat sodorsz, és korongokat vágsz belőle), megkened vajjal, közészórod a diót (mandulát, mazsolát, amit szerettek, de üresen is finom), keleszted, ha "összenőttek", a tetejét megkened tojássárgával, és megsütöd.
Köszönöm. Remélem ők nem tartanak nyári szünetet :o))
Mi is készen szoktuk venni - camamber-t is.
Nálunk a párom süti, mert az a biztosabb :o))
Próbáltam sk. készíteni, de nem éri meg. /pepecselés, idő, mosogatás/ Majonézes krumplival szertjük.
Mindíg trapistából csinálom, dupla panírba, és sose szúrom meg.
Komolyan mondom magam sem értem. Valószínű vannak olyan ételek, amik össze esküdtek ellenem. Direkt.