"A COSC tesztnél az órák mindvégig nyugalomban vannak, és előírás szerint naponta egy alkalommal manuálisan húzzák fel őket. Az általad felvetettekre tehát az a válasz, hogy ezeket a COSC teszt semmilyen módon nem tudja figyelembe venni"
Ha ez szó szerint így lenne, Mechanikus mérései is COSC mérések lennének és nem kellett volna a múltkor részletesen leírnom, hogy miért is értelmetlenek a gyakorlatban.
A COSC ugyanis mind a hőmérsékletet mind a pozíciókat figyelembe veszi, egyedül a vibráció nincs a repertoárban a felvetett körülmények közül, amelyek hordás közben hatással vannak a járáspontosságra.
Egyébként lenne létjogosultsága annak is, vannak órák ugyanis sajnos, amelyek érzékenyek a lökdösésre-rázkódásra.
Köszönöm a kimerítő ismereteket. Német lapokban olvasgattam, amit találtam, de nem vagyok pöfikt dajcs. Azt hiszem, a pénztárca fog dönteni, ha eljutok addig; amit nem füstölök el 2009-ben, megy az új órába. :-)
A COSC tesztnél az órák mindvégig nyugalomban vannak, és előírás szerint naponta egy alkalommal manuálisan húzzák fel őket. Az általad felvetettekre tehát az a válasz, hogy ezeket a COSC teszt semmilyen módon nem tudja figyelembe venni, és igen, az is előfordulhat egy adott konstrukcióval, hogy bár a COSC teszten igen szépen teljesített, de a gyakorlatban lökdösés, vibrációk, gyors hőmérséklet változások hatására jóval nagyobb eltérést produkál. Ám ez azért nem jellemző, a nagy, 28800-as lengésszám éppen azért lett mára annyira gyakran alkalmazott, mert az ilyen kis méretű, gyors lengésű billegők a külső mechanikus zavarokra jóval kevésbé érzékenyek, mint az amúgy nyugalomban nagyobb abszolút pontossággal kecsegtető nagy méretű, lassú lengésűek.
A Nomos a háromnegyedes hídon és a gondosabb felületkezelésen túl más hajszálrugót és hajszálrugó-kulcsot, és más, lineárisabb nyomatékot és kicsit nagyobb járás-tartalékot biztosító hajtórugót használ. A gyakorlati tesztek viszont nagyjából ugyanolyan pontosságot mutatnak, mint az alapszerkezetnél, az előnyök inkább lélektaniak.
A Nomosnál azért a tok-számlap kidolgozása is igényesebb a Stowa-hoz viszonyítva, hangulatban, megjelenésben viszont nagyjából egyenértékű a két óra.
Köszönöm az infot. Nekem a Club "Hell" (világos) is bejön, bár az Orionhoz hasonlóan kissé távol van a szíjtartó fül vége a toktól. Ugyanakkor, noha ez a legfrissebb modell, árban a legolcsóbb a neten itt-ott. Még lesz időm átgondolni.
Ha jól tudom, az Alpha kaliber egy áttervezett 7001. Tehát saját gyártású, nem az ETA készíti, mindenesetre a konstrukció alapvetően a 7001 átalakításával született. Főbb különbségek az ETA alapszerkezethez képest: hármnegyedes híd (ha jól tudom, ez hagyományosan jellemző Glashütte óragyártására), sokkal szebb kidolgozás (hozzáteszem, a Stowákban is "csinosított" ETA szerkezet van, kékített csavarokkal, genfi csíkozással, gravírozott logóval), valamint léteznek - különböző nevek alatt - dátumos, járástartalék-kijelzős verziók.
Hogy mi éri meg, azt borzasztó nehéz megfogni. Ha valamit segít: Antea KS - Tangente viszonylatban én a Stowát venném, ellenben a Nomos Orion dizánja annyira tetszik, hogy helyette nem tudnék másik Stowát.
Majd fél éve (több kevesebb rendszerességgel) olvasom a fórumot, néhány kérdéssel korábban már be is támadtam. Az utóbbi 3 hónapban pedig már mint egy Fortis házban lakó eta 2893/2-es szerkezet boldog tulajdonosaként figyelem és vezetem 1-2 napi rendszerességgel a járáseltéréseket. A napi eltérés - az egyszeri szélsőértékek figyelmen kívül hagyásával – ez idő alatt -2 és +9 mp között változott, 3 hónap átlagában +5.4 mp/nap.
Abszolút kezdő és amatőr óra érdeklődőként - persze mihez máshoz - a cronometer szinthez próbálom mérni saját masinámat. A statisztikai adat kiértékelés mellett viszont próbálok tendenciákat felfedezni, és érdekelnek a miértek is. Gondolom óriási újdonságot nem állapítottam meg azzal, miszerint picit (pár mp-nyit) nő a sietés aktívabb használat mellett, illetve éjszakai pihentetés esetén.
Ilyen előzmények után felvetődik bennem néhány kérdés. Egy automata óra esetében pl. ezeket a bizonytalansági tényezőket milyen módon veszik figyelembe egy pl. COSC-os mérés során? Mivel egyértelműnek tűnik számomra, hogy egy automata óra érzékenyebb a viselője napi ritmusára (gondolom aktívabb használat mellett a rugó 'felhúzottabb' állapotban van) ezt hogyan küszöbölik ki? Egyáltalán hogyan 'húzzák fel' az órát? A nap egy adott részében forgatóra teszik, és utána meg az arra a napra előírt pozícióban tartják? És a hordás nem hordás okozta hőmérséklet eltérést? (Netán fűtött a forgató? :-)
Vagyis arra akarok kilyukadni, hogy miközben értem, hogy egy COSC minősítéssel ellátott órára nagyobb figyelem jut, de pont a steril labor körülmények miatt, amik ebben az esetben még csak nem is próbálják lekövetni a valós használatot, semmi biztosíték nincs, hogy valós körülmények között is hozza az igazolt pontosságot!?
Kérdésem lenne a nagyobb tudású topictársakhoz. Nagyon vágyok egy Nomos-ra, eltökéltem összerakom rá a pénzt (lehet sok időbe telik, de már nagyon régóta a kedvencem). Viszont ott a Stowa Antea 'Kleine Sekunde', ami ~3-ad ár, hasonló design. Nos a kérdés az lenne, hogy a Nomos alpha kalibere a Peseux 7001 szerkezet átalakítása, ill. saját gyártású kaliber, a Stowa pedig egy-az-egyben szereli ezt a szerkezetet a fent említett órába. Mennyivel 'tud' többet a Nomos ebből a szempontból, a szerkezet megéri-e ezt az anyagi különbséget? Mennyiben saját szerkezet, vagy Peseux az alpha? Ahogy visszaolvastam, többeknek van ezen típusokból, segítene a véleményük.
Ha jól tudom, 5 ropi (neked semmit nem kell tenned, szétszedik és összerakva adják vissza elvileg; gondolom az előkészítést elvégzik); saját káromból tanulva ez az összeg elmegy, bár a minőséget nem ismerem. Talán a honlapon a régi felújított órák adnak képet róla, ahol a tok is felújítva szerepel.
Teljesen egyetértek. Mindenképp érdemes szakemberrel (értsd: óratok-krómozóval) végeztetni a munkát. Nem olyan régen szimpla galavanizáló üzemben krómoztattam újra kedvenc öreg Marvinom; 1000 HUF volt a művelet. DE a króm felület annyira vastag lett, hogy a plexit befogó ráma nem pattant vissza az óratokra (nagyon nem!) így belülről kellett addig kapirgálni, amíg úgy-ahogy össze lehetett illeszteni, de a perem, ami egyébként passzentosan ráfogná, természetesen eltűnt. Nagyon bánom, hogy nem rendes helyen végeztettem a munkát; lehet, hogy 5 ropi lett volna, de jó...
Az említett pár ezer forint az valójában súlyos 4-6000.- Forint....... És hozzá kell tennem, hogy a megfelelő előkészítést kis hazánkban össz-vissz pár ember tudja úgy megcsinálni ahogy azt kell. De egy LBSben elkérnek egy ilyen műveletért egy 10est is gond nélkül. Gyakorlatilag csak "nagyobb" értékű órát célszeű újrakrómozni vagy pedig saját gyűjteményi darabjainkat, mert egy eladásra szánt pl.: Cornavin eladási értéke nem bírja el a krómozási (de beszélhetünk itt aranyozásról is...) költségeket. Nem olyan könnyű ez... és leginkább nem pár száz forint!
Elvileg elhanyagolható tétel. Ha egy hasonló méretű függönykarikát vinnél, akkor 10Ft lenne, de ha már óratok, akkor biztosan sokat ér, így a galvanizáló is kiveszi részét a "haszonból"... Szóval párszáz forint. Tk. azért ennyi, mert egyedi tárgyként "kezelődik".
