Majdnem, csak a vége pontatlan...1969-77 között SZEOL SC, ebben az évben egyesült az NB III-as Szegedi AK-al,-- ez az a SZAK!- s így lett SZEOL AK, s ezzel jogosult lett az 1899-es alapító dátumra. A SZEAC- SZEOL az1921-es dátumot viselte, a kolozsvári egyetemnek a városba költözésének évét...A jogfolytonosság 1998-ban szűnt meg a az 1994-től újra SZEAC néven szereplő csapat megszűnésével.
De van ott még Wetzer, Semler, meg Teleki is. Mindhárman játszottak Magyarországon. Wetzer Rudolf: Újpest, Pécs-Baranya, Semler (Zemler) Gusztáv és Teleki Pál a Bocskaiban (utóbbi a Dimávagban is). Teleki román és magyar válogatott is volt, résztvett a 34-es vb-n. Több mint négyszázoldalas emlékirata a Hajdú-Bihar megye Levéltárban található (illetve - köszönhetően annak, hogy két napig szkenneltem:) - az én, illetve lg gépén).
Bizony, az a Táncos Mihály! De szerepel azon a fotón Teleki Pál is (Bocskay, válogatott és 1934-es VB), Wetzer-Veder Rudolf i (Pécs-Baranya, Újpest, román válogatott), Semler-Zemler Gusztáv (Bocskay) is.
Esetleg Kossuth nem azonos az MTK-s kapussal egy másik képen?
Ha már Kolozsvár és telephely változtatás: nemrég olvastam, hogy az Universitatea Cluj csapata 1940 és 1945 között Nagyszebenben játszott és a román bajnokságban indult
KEAC: Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, majd követték az egyetemet Szegedre, és a Kolozsvárit Kitartásra cserélték (ezt meg is írtam tavaly a Magyar Narancsban a klubok névváltoztatásairól szóló cikkemben).
Ahogy beírtam az előbbit, rögtön feltűnt, hogy milyen hülyeséget írtam. Hát igen, ott van Froncz Döme. Játékospályafutás: URAK, BSE, MTK, Testvériség, Törekvés, NAC. Edzői pályafutás: Vasas, VAC, UMTE, Temesvári Kinizsi, Kispest, BSE csapatainál. 1927 őszén lett a Bocskai edzője, párhuzamosan a DVSC-t is trenírozta. 1928 elején felbontotta szerződését. 1928 novemberében agyvérzésben halt meg.
A Wolfner bőrgyár volt, és én a Wolfnerék UTE irányában kifejtett segítségéről csak a Stadion építés kapcsán tudok: viszonylag nagy összegben jegyeztek UTE Sporttelep Rt. részvényeket.
"A játékok megrendezése sokáig kétes volt, a görögök bizonytalankodása miatt még Budapest is felmerült helyszínként. A fő gondot a pénzhiány jelentette, ám egy gazdag görög, Georgiosz Averoff egymillió drachmás adománya lehetővé tette az Anasztasz Metaxasz építész tervezte, 70 ezer nézőt befogadó, ókori típusú fehér márvány olimpiai stadion felépítését."
Bocs a kekeckedésért, de egyikük sem szerepel az #508-as hozzászólásodban. Különben Bihary(i) az a válogatott kapus, aki 1909-ben 5 válogatott meccsen is védett? Az biztos, hogy volt egy ilyen nevű válogatott kapuvédő.
Sziasztok! Egy régebbi hozzászóláshoz kapcsolódóan szeretnék kérdezni. Látom rengeteg adatotok van a két világháború előttről, mint pl ez is ahol a két számjegyű győzelmeket sorolta fel valaki. A kérdésem az nincs valakinek olyan felsorolása, vagy statisztikája amiben a nézőszámok is szerepelnek, az I. Világháború előttről és utánról is jöhet.
