Augusztus elején vettem 40 q kazánkészre összevágott akácot.Az akác téli vágás volt és amennyire
rönkben ki tudott száradni annyira volt száraz. De nem volt az,félszáraznál kicsit nyersebb volt.
Gépi vágás volt és akkor vágták őssze mielőtt meghozták. Leboríttattam nyitott napos helyre.
A nap is érte a szél is átjárta, meg kapta a 35 fokos melegeket. Szeptember végén hordtam be egy fólia sátorba és gyakorlatilag száraz volt. Talán még 1-2 %-ot tudott száradni a sátorban. Fagázos kazánban fűtöttem vele és tökéletes volt.
tehát az a lényeg, hogy minden milliméter fa lassítja az alatta lévő rétegek kiszáradását, ezért minden újabb milliméter lassabban szárad, mint a felette lévő
pl:
- a fa külső felületének legkülső millimétere mondjuk kb 1 óra alatt kiszáradhat
- a második milliméter mondjuk 1 + 1,3 óra (tehát 2,3 óra) múlva lesz száraz
- a harmadik milliméter mondjuk 1 + 1,3 + 1,7 óra (tehát összesen 4 óra) múlva lesz száraz
- a negyedik milliméter mondjuk 1 + 1,3 + 1,7 + 2,2 óra (tehát összesen 6,2 óra) múlva lesz száraz
stb stb...
Tehát a lég-szárazság zónája egy hónap múlva kb 20 mm mélységben lesz a fa felületétől számítva, a harmincadik milliméter mélységben csak egy év múlva lesz eléggé száraz. Tehát aki 6 centisnél vastagabbra hasogatta a fát a szárítás megkezdése előtt, az vagy ne elégedjem meg mindössze egy évnyi szárítással, vagy törődjön bele, hogy a tüzelője középen még nem lesz teljesen légszáraz :)
"és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg. 768g súlyt veszített, kb. egy borosüvegnyi vizet."
Faszáradás (elnézést a csúnya szóért) sebreségénél a leglényegesebb, hogy a fának mekkora felülete érintkezik a száraz levegővel. Nem tudományosan és nagyon-nagyon leegyszerűsítve, viszont könnyen megérthetően megfogalmazva:
- a fa külső felületének legkülső millimétere kb 1 óra alatt kiszáradhat
- a második milliméter mondjuk 1,3 óra alatt
- a harmadik milliméter mondjuk 2 óra alatt
... és így tovább, minden milliméter lassabban szárad, mint az előző, tehát pl a felszíntől számított tizedik milliméter fát mondjuk 30 nap, a harmincadik millimétert mondjuk 400 nap szárítás után tekinteném teljesen száraznak (légszáraznak).
Ebből logikusan következik:
- ha a tűzifát vastag rönkökben szárítjuk, nyugdíjba mehetünk, mire a közepe is kiszárad
- ha a nedves tűzifát ceruza vékonyságúra hasogatjuk és okosan (száraz helyen , szellősen) szárítjuk, akkor akár másnapra is lehet tökéletes légszáraz tüzelőnk. Kérdés, hogy manapság hány embernek van olyan tüzelőberendezése (pl cserépkályha, tömegkályha, tehát jó nagy hőátadó felület), amely képes ceruza vékonyságú száraz fából is jó hatásfokkal kivenni a hőt, PLUSZ kérdés, hogy a gazdi ért-e elégé a tüzelés művészetéhez annyira, hogy ne adjon túl kevés levegőt a fának, de ne is tegye tönkre a kályháját.
Pedig szívesen olvasgattuk volna még pár évig, hogy hogyan alakul egy hasáb fa súlya. Bár az igazi az lett volna, ha beszerzel egy hiperszuper laboratóriumi páratartalom-mérőt, és a beltéri páratartalom változásának függvényében is figyeled a hasáb súlyának változását... :))
Üdv ! Ezt 1 hónap alatt adta le ? Pedig ha kb 1-1,5 év múlva használnád fel ennek fényében még bőven fog veszteni súlyt ! Pedig még nincs is nedvkeringés, ami még plusz nedvesség tartalamat feltételez(ne)! Nagyapámmal is mindig jan.-febr. ba csináltuk az erdőn a fát, mondjuk annyi szépséghiba van azért ,hogy akkor az erdész csak a lábon száradtat engedte kivágni/gyűjteni !:-)
02.09.-én hoztak hasogatott cser fát, amit kb. egy héttel előtte vágtak ki. Mikor hozták, kiválasztottam egy darabot ami 4629g volt, bevittem a szobába száradni és egy hónappal később, a mai nap 3861g mutatott a mérleg.
Tegnap elmentünk egy bemutatóterembe Törökbálintra, ahol vagy negyven lemezkályha volt, sütős és anélküli, lemeztetős és öntöttvaslap tetejű. A sütősök nagy része, olyan belső járatos, hogy a sütődoboz mellett, mögött feláramlik a forróság. Már éppen kinéztünk kettőt, ami érdekelt volna, de bejött egy ottani szakértő, és egyrészt a sütő korlátozott szabályozhatóságáról beszélt, meg arról, hogy amennyiben az öntöttvasra, a tetején, egy csepp víz rákerül vagy kifut valami, a lap könnyen megreped, erre nincs garancia. Vásárlói tapasztalat alapján,meg a céges alapján mondta. Igazából lebeszélt a lemezkandalló fütésen kívüli funkciójának kihasználásáról.
Még korábban, itthonról a honlapjukon messengereztem a céggel, este jött a választ, más valakitől. Megerősítette a tapasztalásunkat a sütő körüli légáramlást illetően, de nem beszélt le a főzésről.
Lehet, hogy egy lemeztetős mellett maradunk, de az is, hogy a tornácra teszünk egy sparheltet és idommal kivezetjük a kéményt. Nagyon alkalmi főzésről lenne szó.
Nekünk otthon Csepel a szüleimnél sparhelt volt és ahányszor látok egyet, rájuk gondolok:).
Most egy egyszerű Thalia Nera Plus íves kandallóhóz hasonlító, de 150 mm-es kéményű lemezkandalló van, amit idáig csak kályhának hívtunk. Az ív miatt veszünk egy sík tetejűt, 2-4 személyre, nagyon alkalmi főzésre. a sütő fontos lenne, de attól tartok, hogy a főzésre nem jut elég hőmennyiség az öntöttvas tetőlapra. Még akkor sem, ha üres lesz a sütő.
Tudni kéne, hogy milyen lemezkandallóról van szó konkrétan. Ha lemez a teteje is, a vékony lemez nem biztos, hogy elég hőt át tud adni a lábosnak.
Ilyen célra árulnak sparhelteket (vagy van ahol sparherd-nek írják, én sem tudom, melyik a helyes :) ), azokkal sokkal nagyobb eséllyel fogsz tudni főzni is.
Én anno sima 6kW-os Kamino kályhát teszteltem, amikor jól befűtöttem vele, a tetején megsült a pogácsa alufólián, de főzni nem próbáltam rajta.
Főzésnél az sem mindegy, hogy kis adagot akarsz főzni rajta, vagy pl. 20 literes fazékban egy hétre való töltöttkáposztát.
Üdv. tapasztalat alapján mit mondtok? Egy egyszerű, sütős lemezkandalló (80-120 ezer között) a sütés mellett képes a tetőlemezen főzésre is? Elég hő megy át a sütő légterén: Köszönöm!
Amelyiknek nincs saját motorja, azt porszívóval kell használni. Ha a szűrője nem elég hatékony, a porszívót hamar tönkre tudja tenni. Az sem mindegy, hogy a porszívó milyen hatékony (az utóbbi időben az EU azoknak is lekorlátozta a teljesítményét).
Én már használtam mind2 félét, a saját motoros jobban bejött. Nekem vmi tecso gazdaságos 'világmárkájú' :) van.
Napi kihamuzásra nem igazán használható (főleg, ha még van egy kis parázs a hamuban), de a hamuzás után a maradékot kiszívni sokkal jobb, mint söprögetni, nem porzik. Az enyémen a cső bemeneténél még van egy rács, az a nagyobb darabokat megfogja (elégetlen fadarabkák), amiatt elég hamar el tud tömődni, figyelni kell, hogy csak a finom szemcsés hamut szívjam föl vele, akkor sokáig bírja. A szűrőjét kitisztítani egy kicsit macerás, de még mindig jobb, mint a sima porszívó hepa-szűrőjét emiatt mosogatni vagy cserélgetni többezerért
Új építésű családi házba tervezek Supra Temporis 2D-t, és szeretném elkerülni a padlóban bevezetett PVC csövet. Láttam, hogy mind a Leier, mind a Schiedel gyárt olyan kéményt amibe integrálva van a külső levegő csatorna. Van tapasztalata valakinek ezekkel? Jól tud dolgozni egy 6-7 méteres függőleges csatornán a külső levegő beszívás?
Azzal a kályhával lehet is. Nekem most olyan kandallóm van, ahol a hamugyűjtő ládát a tűztéren keresztül kell kivenni, és kétnaponta üríteni kell. Muszáj leégetni teljesen, hogy ki tudjam hamuzni. Még egy horganyzott vödröt is kénytelen voltam venni, mert parázs még másnap délután is előfordul a hamuban, azt a vödröt nem tudja szétégetni. A kamino nálam is volt, hogy hetekig égett folyamatosan, és közben heti 1x simán ki lehetett hamuzni.
Még annyit, hogy nappal 25°C-ra fűtöm (szeretem a meleget), ami reggelre 22°C-ra csökken. Van egy nagy mennyezet-ventillátor. Ilyenkor téli üzemmódban alapjáraton forog, hogy egyenletesebb legyen a meleg mindenhol. Hangtalan.
40 négyzetméter, 2,70 magas.előszoba, étkező, konyha és az én kis félszobám egy légtérben. Fürdőszoba külön légtér, de ott van a kémény háta illetve a gázkonvektor őrlángon. A speiz és két szoba nincs fűtve. Régi lakóházunk átalakítása, bővítése. Az eredeti rész 50 cm vályogfal, beton alap, 5 sor km. tégla lábazat, mindkettőn szigetelés. Kb. 90 éves. Kívül még az eredeti mészhabarcs vakolat áll rajta! A toldás 40 cm blokktéglából. Falvastagság a külső-belső vakolattal együtt 45 cm. Egyesített szárnyú fa ablakok, gyárilag gumiprofillal, jól zárnak. Olyannyira, hogy ka kályha mellett külső levegő bevezetésre volt szükség a folyamatos oxigén ellátáshoz. Nélküle gyakran kellett szellőztetni, hogy elég oxigént kapjon a tűz. Egy átalakított, 6 kw Kamino kályhával fűtöm.
Sajnos, egyedül maradtam. Nem fűtöm az egész házat, csak az általam lakott részét. Kb. 100-110 légköbméter. Két szobát csak a közfalon keresztül temperálok. Egy légtérben vagyok a kályhával. Útba esik jövet-menet (akár a Takarékszövetkezet). Hogyha fázom, rakok rá. Többet-kevesebbet, időjárástól függően. Az elsődleges levegőt csak akkor használom, hogyha langyosra hűl a kályha és csak minimális parázs marad. Egyébként elég az általam kialakított másodlagos levegő bevezetés és természetesen, hátul a harmadlagos, "fa" állásban, mind az öt nyílás nyitva. Vastag parázságy képződik. Hogyha ilyenkor a fojtószelepet bezárom, sokáig megmarad. 3-4 óránként elég rakni rá. Éjszakára a fa mellé néhány tőzegbrikett, vagy barnaszén brikett. Az reggelig tartja a parazsat.
Januárban, amikor erős hideg van, éjszaka is dobok rá egy-két darab fát, hogyha fel kell kelnem. Útba esik.
Gázkonvektor van, de fázom, hogyha azzal fűtök. Közvetlenül mellette nagyon meleg van, tőle hat méterre pedig fázik a lábam. Csak a levegőt melegíti fel. Ezért fűtök inkább fával.
Begyújtani reggel-este csak az őszi-tavaszi időszakban szoktam, egy-egy rakattal, amikor nem kell folyamatosan fűteni.
Száraz fában számítva 3 tonna körüli mennyiség fogy el egy szezonban. Mellé 250-300 kg tőzegbrikett éjszakára.
6 kw Kamino. Szintén. Szinte ugyanolyan kémény (vályog, + tégla). Az általam készített fojtószelep a bővítőben van (120/150 mm a 150 vastag falú füstcsőhöz). A kéményhuzat tökéletesen szabályozható. Szeles, viharos időben is. Sajnos, csak ettől a szezontól. Bár korábban megcsináltam volna! A hatásfokot is növeli. El lehet nyújtani az égés idejét, tovább tartja a parazsat. Szezon kezdete óta használom. Bizton állíthatom, hogy tüzelőt is meg lehet takarítani vele. Nem is keveset. Kevesebb hő szökik ki a kéményen keresztül.
A hődobbal az lehet a probléma, hogy nehéz tisztítani. Ha esetleg vizes a fa, akkor a csőben elég vastag korom/kátrány tud lerakódni, azt egy hődobból nehéz kitisztítani. Nem tudom, a fali csatlakozód mekkora, ha vastagabb csövet akarsz, nem szerencsés, ha utána pl. szűkítővel kell a fali csatlakozóba bekötni. Nekem is volt sztem ilyen kandallóm (Mátra kandalló néven is futott), nagy szél esetén tényleg nagyon tud süvíteni.
OHRA 512-es kályhában törött el egy M 35008 számú, hamus feletti rostély és kérdezni szeretném, hogy tudtok-e helyet ahol gyártanak pótalakatrészt vagy van valami helyettesítő alkatrész, ami abba is jó, vagy azt csak vaterán lehet használt cuccokból kinyerni?
Ezek a barometrikus huzatszabályzók mennyire lehetnek biztonságosak? Nem távozhat ott izzó pernye vagy bármi gyúlékony? Az egyszerűség kedvéért, és hogy ne a szoba melegét szívja el arra gondoltam, hogy a padlástérben található tisztítónyílás ajtajába szerkesztem be a huzatszabályzót, de nemtudom, ez mennyire működő módszer.
A vastagabb füstcső mint hődob jó ötlet, szintén köszönöm!
Adott egy kamino 6kw-os kandalló. Nemrég lett bekötve, de azt tapasztalom, hogy amikor nagy a szél odakint óriási huzat alakul ki a kéményben, és teljesen zárt primer levegőbeömlővel is akkora huzat képződik a tűztérben, hogy süvít a szél befelé. Valamint használaton kívül is nagy a zuhat és hűti a házat (másodlagos fűtés a kamino, melette konvektoros gázfűtés tartja a hőmérsékletet, amikor nem vagyunk otthon. Jelenleg nincs beépítve semmilyen extra szabályozó a fűstcsőbe/kéménybe. A kémény a padlásig vályogtéglából rakott (kb 20*20-as kéménynyílás lehet bent) a padlástól pedig teljesen újrarakott, rendes tégla, és legalul valamint a padlástérben is van egy tisztítónyílás.
Arra gondoltam, hogy a padláson lévő tisztítónyílás ajtajába beszerelnék egy barometrikus huzatszabályozót (hogy ne a szoba melegét szívja el) valamint a kandalló után a falba érkező füstcsőre egy pillangószelepes huzatszabályzót teszek. Ez szerintetek jó megoldás lehet? Ti hogy csinálnátok meg?
És az üzemen kívüli levegőáramlást hogyan lehetne minimalizálni? Sajnos kinti szélben süvít is a levegő benne.
Illetve érdekelne, hogy szerintetek ezután a kandalló után lehetne -e tenni hődobot a kb 1,2 m-es felfelé menő füstcső helyére?
Az én véleményem meg az, hogy ártani nem árt, ha van, remélem, azért nem fogunk ezen összeveszni. Főleg mostanában elég sokszor lehetett olyanról hallani, hogy valakinek szaglásvesztése volt, akkor nem biztos, hogy kiszagolja az egyéb égésterméket sem. Egyébként meg nekem már tizenéve is tudott egy sima nátha is 1-2 hetes szaglásvesztést okozni, a szerencsétlen véletlenek együttállásának elkerülésében való bízás pedig lehet nem a megfelelő védelem.
Ja, és a legfontosabb szempont, ami indokolja, hogy így az asszony se nyaggat, hogy miért nincs... :)
Meg kell nézni a kőzetgyapot adatlapját, hogy mit bír. Viszont a gipszkartonnak is a csatlakozó környékén érdemes lenne tűzbiztosnak lenni, ne a sima 'mezei' legyen.
Az iskolánkban valamikor (1975) cserépkályha fűtés volt, olyan büdös kéndioxid szag tudott lenni néha, mégsem volt senkinek baja, pedig abban is volt biztos valamennyi CO is.
Én nem tartom annyira fontosnak a CO jelzőt vegyes tüzelésnél. Igaz, hogy a CO szagtalan, de általában más szagos égéstermékkel együtt jön.
Régen, kb 15-20 éve (akkor még nem volt ez a CO mizéria) a műhelyünkben nagy teljesítményű elszívó ventillátorok voltak, meg 2 gázkazán (ÉTI). Amikor bekapcsoltuk a ventillátorokat. és nem volt nyitva ablak, azonnal lehetett érezni a visszaszívott égéstermék szagát, hiába gáz volt. egy "égett porszag" volt, feltehetően ott is a CO-n kívül más égéstermék is volt benne.
A véleményem szerint a mérgezéseknek ott van veszélye, amikor fokozatosan, apránként kerül a CO a légtérbe, és az ember megszokja a szagokat.
Ez egy modern, egy éves ház. Tehát nincs légáramlás, semennyi. A fűtés másodlagos, elhanyagolható a kályha tekintetében, nem arra vennénk. Ezért szeretnék inkább lemezt.
A válaszfalak szigetelésében kőzetgyapot van, gipszkarton boritással, és ahol megy a füstcső, azt szeretném kiváltani hőálló anyaggal, hogy biztonságos legyen. Természetesen csak olyan kályha jöhet számításba, ami külső levegős. KRATKI, EDILKAMIN termékeivel szemezek.
CO-risztó jó ötlet, régi házunkba is volt, mindenképpen beszerzek a jó minőséget.
Könnyűszerkezetesbe nem biztos, hogy a legjobb választás egy lemezkandalló. Annak sincs hőtároló képessége, általában a könnyűszerkezetes házaknak sem sok, ha nem rakod a kályhát, és kialszik a tűz, a ház is gyorsan ki fog hűlni.
A biztonságos üzemeltetéshez leginkább jó kéményhuzat kell és némi tapasztalat. Az jó lehet, ha van külső levegőbevezetés (feltéve, hogy a kályha is alkalmas erre), ha nincs, akkor vhogy megfelelő utat kell biztosítani a levegőnek, hogy beáramoljon a házba (nem tudom, mennyire jól záró nyílászáróid vannak). Érdemes még egy CO-riasztót is beüzemelni, lehetőleg ne a 3e Ft-os gagyi távolkeleti szériából. Ha olyan elszívó is van, ami kifújja a házból a levegőt, az ne legyen bekapcsolva, amíg a kályhában tüzelsz (tudomásom szerint hivatalosan ezt már vmiféle biztonsági rendszerrel meg is kellene akadályozni, pl. vmi megszakító, ami lekapcsolja az elszívó tápellátását, amikor tüzelve van).
Idén tervezzük, hogy lemez kandallókályhát rakunk a házunkba. A ház könnyűszerkezetes építésű (KVH faanyagbol)!
A kémény már előre ki lett építve, a füstcsont a válaszfalban. Mi az amire feltétlen figyelni kell, és be kell tartani, hogy biztonságosan üzemeltethető legyen? Szakemberrel fogom megcsináltatni a munkát, csak szeretnék képben lenni, hogy én is nyugodt legyek. Köszönöm a segítségeket.
"úgy hogy a kályha mindkét szobát fűtse, de azok között ne legyen rés, ne jöjjön át hang"
A kályha mérete folyamatosan változik (hőtágulás), tehát a kályha körül rést a falban kell hagyni minden irányban.
Viszont ezt a rést ki lehet tömni valami rugalmas (és persze hőálló) anyaggal, ami a hangot nem engedi át a két helyiség között, viszont nem akadályozza a kályha hőtágulását. Pl kőzetgyapot csőhéj kolbászt: http://m.cdn.blog.hu/fu/furdancs/image/knauf_csohej/IPS620.jpg
cserépkályhát szeretnék majd beépíttetni hétvégi házban, két szoba közé, úgy hogy a kályha mindkét szobát fűtse, de azok között ne legyen rés, ne jöjjön át hang vagy ilyesmi
a kályhát már megvettem - használtan, szétszedve
leginkább azt szeretném most tudni, hogy nekem pontosan mit kell tennem a fal kibontásakor, hogy a cserépkályha beépíthető legyen, különös tekintettel a cserépkályhának szánt nyílás alátámasztására
egyéb építésekből megmaradt néhány kb 1m hossz 40x20x2mm-es zártszelvény, ezek alkalmasak lennének a fal alátámasztására? közfal, és a házikóban a legtöbb fal valamilyen üreges blokktéglából van, valószínűleg ez is
sajnos nem tudom a kályha méreteit, ez nagyjából akkor fog kiderülni, amikor a szaki összeállítja
illetve nem tudom hogy csak ugyanakkorában építhetőek meg, amiből le lett bontva, vagy másképp is, nem egészen az eredeti állapotról készült kép alapján szeretném összeállíttatni
Ezt kellene tanítani az iskolásban: az átverések felismerését (ez az esetek nagy részében igen könnyű feladat).
Persze ilen tantárgyat egyetlen kormány sem fog támogatni, hiszen ha az emberek felismernék, amikor be akarják csapni őket, akkor az összes politikus egy csapásra munkanélkülivé válna :)
Tipikus példa arra a fajta csalásra, ami nem bizonyítható, tehát nem csalás :)
- ha NAGYON akarjuk, akkor, lehet szobának nevezni akár 4 négyzetméteres helyiséget is ;)
- a Magyarországon előforduló lakások legalább 40 százalékának mégy az év leghidegebb napján sem nagyobb a hőigénye négyzetméterenként 100 wattnál tehát az ilyen házakban 400 watt ki tud fűteni egy 4 m2-es szobát akár az év leghidegebb napján is
- attól nem is beszélve, hogy nem csak az év leghidegebb óráiban van szükség fűtésre és a trükkös marketinges mondhatja azt is (amikor csalással vádolod), hogy a reklámszöveg megfogalmazásakor ő egy márciusi napos délutánra gondolt, amikor odakinn 16 fokos az idő, márpedig ilyenkor valóban elég 400 watt egy szoba kifűtéséhez.
Tehát a trükkös marketing szöveg megfogalmazója nem büntethető, hiszen ő igazán nem tehet arról, hogy az ő szövegéből egész mást értenek ki az emberek ;)
" Habár megjegyzendő, hogy a passzívház meg minden egyéb ház hőigénye nem kW -ban van megadva. Az értelmetlen."
Összekevered a dolgokat:
- a ház egy négyzetméterére eső EGY FŰTÉSI SZEZONRA ÖSSZESÍTETT hőenergia szükségletét egy teljes fűtési szezon alatt (ez passzívházaknál 15 kWh/m2/év)
- a ház egy négyzetméterére eső PILLANATNYI hőenergia szükségletét: pillanatnyilag hány wattnyi hő (=fűtés) kell ahhoz, hogy a ház tartsa a hőmérsékletet. Ha úgy van mondva, hogy MAXIMÁLIS hőigény, akkor az az érték az adott környék leghidegebb időjárására vonatkozik. Ez Magarországon hivatalosan -15 fok, ennyivel kell számolni ha pl ara vagy kíváncsi, hogy milyen teljesítményű kálha/kazán képes a házat kifűteni, amikor leghidegebb az idő.
Tehát pl:
- passzívház fűtési eneriaigénye: 15 kWh/m2/év alatt
- passzívház maximális hőigénye (tehát -15 fokos időben) Magyarországon: 10 W/m2 alatt
- passiívház átlagos hőigénye a fűtési szezon aatt (tehát +5 fokos időben) Magyarországon: kb 4 W/m2
Rosszul hőszigetelt házak esetén ezeket az értékeket akár 10-20-szal is meg kell szorozni.
Habár megjegyzendő, hogy a passzívház meg minden egyéb ház hőigénye nem kW -ban van megadva. Az értelmetlen.
Egy passzív ház hőigénye a tudorok szerint 15 kWó/nm/ fűtési szezon.
Egy átlagos magyar ház hőigénye úgy 200 kWó/nm/ fűtési szezon, egy még jóé, kb. 80 kWó/nm/fűtési szezon.
Csak hogy vannak házak kicsik és nagyok.
Egy 100 nm alapterületű passzív haus igényel 100 x 15 kWó/nm / fsz az a.m. 1500 kWó. Ez a kis készülék pedig óránkén 0,4 kWó nyög ki.
Fűtünk fél évig..... mondjuk 4000 órát, akkor a csoda fúvó 4000 x 0,4 az 1600 kWó, azaz elég, de már egy 150 - netán 200 nm-es pa... házhoz kevés.
Ja van nekem egy 14 nm es kis kéglim a belvárosban.... közel a Bazilikához, az MNB -hez. Első emeleti, alu -lfelül, körül lakások. Lényeg hogy egy 1 kW-os hősugárzóval meg van oldva a fűtés. Kis luk, de jó helyen.- Van nagyobb is, másutt.
"Persze fűteni lehet, de tisztességesen kifűteni nem"
Nem is tűnt fel, amíg ott éltem, hogy valaki ismeretlen is ott van, és épp azt méri fel, hogy tisztességesen ki van-e fűtve a ház, vagy nincs... :)
Alapból a nejem télen elég fázós, amikor nem gyújtottam be, akkor jobban fázott, pedig a központi fűtés olyankor tette a dolgát.
"Nem véletlen hogy ekkora , de még kisebb házakra is központi fűtés kerül úgy 1, 5 - néha 2 millióért.
80 nm -en van egy kazán és legalább 5 -6 radiátor."
Persze, hogy nem véletlen, egyrészt van, aki nem akar kályhával fűteni, másrészt új építésű házra nem adtak használatbavételi engedélyt, ha nincs fűtése. És ha már ekkora összegért (bár tizenpár éve sztem még olcsóbban kijött) beépíti a központi fűtést, a ház piaci értéke ennél jelentősebb mértékben fog emelkedni, ergo a kivitelezőnek megéri a nagyobb haszon miatt.
Persze nem minden gyártó gonosz, a többségük csak rá van kényszerülve a csalásra, ha nem akar tönkremenni.
A folyamat kb így szokott lefutni:
- a kiindulás pillanatában valamennyi gyártó becsületes, egyik sem hazudik
- aztán az egyik bedob egy ordas hazugságot a termékével kapcsolatban, erre a fizikából felmentett buta vásárlók elkezdik főleg az ő termékét vásárolni (és egymásnak ajánlgatni)
- a többi gyártónak csökken a forgalma, várják, hogy a hazug gyártó lebukjon és visszaálljon a régi rend, amikor senki sem vezette félre a vásárlókat
- de NEM TÖRTÉNIK SEMMI (mert a fogyasztóvéddelem csak arra mozdul rá, amire kenőpénzt kapott valahonnan, vagy politikusi utasításra), tehát a csaló cég büntetlenül simán megússza a dolgot
- a többi gyártó előbb-utóbb vagy tönkremegy (mert mindenki a csaló termékeit vásátolja), vagy ők is elkzdik utánozni a csalót.
Tehát helyreáll a gyártók közötti egyensúly, a vásárló érdeke pedig fogyasztóvédelmileg (=államilag) le van szarva :)
Mindez nem csak kályhákra vonatkozik, ugyanez történik ezernyi termék esetén.
"minden kereskedő azt szokta megadni, hogy hány köbméter befűtésére képes...Akkor mind hazudik?"
Léteznek pont olyan hőszigeteltségű házak is, amelyek esetében igazat mond, tehát az ő szempontjából nem hazudik.
Ha viszont neked olyan házad van, aminek rosszabb a hőszigetelése, akkor téged becsapott, mert SEHOL nem adta meg, hogy az ő általa megadott négyzetméter érték milyen hőszigeteltségű házra igaz.
És ha egyik káyha-gyártó sem árulja el, hogy mi a négyzetméter számításának alapja akkor mindegyik gyártó becsap téged.
Nem ez az egyetlen eset az az energetikában, ahol gyakorlatilag az összes gyártó félreinformál, számos területen nagyüzemben folyik a tudatlan vásárlók parasztvakítása, fogyasztóvédelem pedig csak papíron létezik.
"Azt viszont ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy amíg a meleg miatt nem alakult ki a rajzon jelzett körforgás, addig a kályhából kilpépő füstcső, valamint a levegő beáramló csó nagyjából szobahőmérsékleten van"
TELJESEN MINDEGY, hogy a kémény és a levegőcső 100 vagy mínusz 100 fokos.
- amíg egyforma a két "csőben" a hőmérséklet, addig nincs semmi áramlás
- mihelyt az egyik csőben megjelenik egy kis plusz hő (pl elégetsz egy szál gyufát) abban a pillanatban abban a csőben megindul a kéményhuzat felfelé ÉS ha be van csukva a kályhaajtó, akkor ezzel egyidőben a másik csőben megindul a levegő áramlás lefelé.
"Azaz begyújtáskor vagy rá kell segíteni a levegőáramlásra (pl. ventilátorral),"
A világon legalább egy millió ilyen elven működő kémény van. És egyiket sem kell ventilátorral "beindítani". A begyújtáskor éppen lángra kapó papír/gyújtós forró füstgáza a füstcsőben+kéményben olyan erővel törekszik felfelé, hogy egyből be lehet csukni a tűztér ajtaját, a szívóhatás azonnal létrejön (és persze egyre erősödik, ahogy növekszik a láng és melegszik a kémény belső fala is).
"vagy legalább a rendszer bemelegedéséig nem a fentről bejövő levegőt kell használni."
Ha begyújtás után még egy ideig kicsit nyitva tartod az ajtót, azzal csupán annyit érsz el, hogy a kémény kb 5 másodperccel gyorsabban melegszik fel üzemi hőmérsékletre (éri el a szavóhatás a maximális huzat-erősséget) a kémény belső fala. Mondjuk akinek szar hőszigeteletlen kéménye van az akár 10-20 percet is gyorsíthat a kémény felmelegedésen, ha begyújtás után nem csukja be egyből a kályha ajtaját.
De tudni kell, hogy egy cs. kályha hőtároló képességével nem vetekszik.
A tömege miatt.
Ez lehet 100 max 120 kg, a cs. kályhák pedig 300 -nál kezdődnek és az átlag úgy 400 kg.
Anno régen amikor egy nagy házban laktunk / kb. 134 nm volt / a téli fűtés egy rémálomnak tűnt. Nagyjából majd mindig hideg volt.
Pedig a lakás elrendezése belül ideális volt.
Volt egy nagy nappaliszoba 28 nm, erről nyilt egy 18 és egy 20 nm -es szoba, valamit egy fürdő.
ez a központi rész több mint 60 nm. Mégis a fűtés a periférás részeken történt.
Fűtve volt egy nagyjából 14 nm-es konyha , egy kisebb 16 nm -es és a fent említett 20 nm -es szoba. Szakaszosan. Tehát a fűtött tér 14 +16 + 20 = 50 nm, a fűtetlen a többi. Ennek csak részben volt anyagi oka. Elsősorban szemléleti oka volt.
A fent említett nappali / amit ebédlőnek- szalonnak nevezett a család / 28 nm, az innen nyíló 18 nm-es szoba és a nagy kb. 8nm -es előszoba valamint a kamra a 10 nm -ével + egy perifériás 15 nm-es kis szoba össz 84 nm mindig fűtetlen volt ( Nem is volt bennük fűtő berendezés ).
Tehát fűtött 50 nm és a fűtetlen a 84 nm - ö 134 nm.
Ráadásul a fűtés a konyhában napi 2 x 3 ó, a két szoba napi 3 ó, a fürdő talán hetente egyszer.
És mint írtam nem annyira anyagi mint inkább szemléleti okok miatt.
Amúgy régen a családok százezrei hasonló körülmények között éltek.
A fűtőaparátok :
1 sparhelt, 2 db kis vaskályha és egy közepes cs. kályha.
Miután a sparhelt is megszűnt - villany majd pb gáz tűzhely került a helyére a helyzet még rosszabb lett.
Én is ilyennel 'kezdtem', csak a kisebb, 6kW-os változatával. 80m2 házat fűtöttem vele, az 30-as pth volt 5centi szigeteléssel. Este még lefekvés előtt megraktam, ha hideg volt kint, akkor 1-2 brikettet is tettem rá (barnaszén). Úgy reggel még 23 fok körül volt a nappaliban, 21 körül a többi szobában. Ha nagyon hideg volt, reggel még raktam rá, volt, hogy hetekig a gázkazán be se kapcsolt. Délután általában az előző napi parázsról újra be tudtam gyújtani.
Azóta onnan elköltöztünk, most 130m2, 15 centi hőszigetelés (födémben is sokkal komolyabb), kevesebb fűtésre van szükség, mint az előző házban. Lehet jobban járnál, ha annak az új kályhának az árát inkább szigetelésbe 'fektetnéd', onnantól a tüzelőn is tudnál spórolni.
Most ezzel fűtök 8kwos ez is. Nagyon jó meleget tud csinálni, csak az a baj, hogy reggelre a szoba kihül. Este 11ókkor 25fok reggel 6ókkorlemegy igy, hogy kint nincs minusz 20fokra.ha kint mínusz lesz akkor18 fok. Tudom szigetelni kéne afalakat de az most már sok pénz......38 porotem téglafal van
Ja, és emelőhátfalas autóval raklapon szállítják a bejárati ajtóig (vagy ameddig a békát el lehet húzni/tolni), onnan neked kell megoldani, hogy a helyére kerüljön.
Felfűteni biztos fel tudja, viszont az, hogy utána a szoba milyen gyorsan hűl vissza, az nem csak a kályhától függ, hanem (leginkább) a hőszigeteléstől és sok egyéb paramétertől.
Ha azt szeretnéd, hogy 1 fokon belül stabil hőmérséklet legyen a szobában, arra semmilyen kályha, kandalló lesz jó. Ha az a cél, hogy hazaérve begyújtasz, és élvezed a meleget, 1-2 óra késéssel meg fogja valósítani. A hőtároló képessége viszont nem lesz elég ahhoz, hogy egy adott esetben rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt helyiségben másnap estig jó meleg legyen. Ha jól hőszigetelt a szoba, akkor meg visszafogottan kell használni, különben "szauna" lesz.
A hamus fiókja is kicsi ahhoz, hogy folyamatosan rakjad (bár cserépkályhát általában nem kell), 2-3 naponta ki kell hamuzni, ahhoz viszont jó eséllyel ki kell hűlnie. Ugyanettől a gyártótól van kandallóm, ezek a tapasztalataim.
A rajz szép, mondhatni, a papír sok mindent elbír. Azt viszont ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy amíg a meleg miatt nem alakult ki a rajzon jelzett körforgás, addig a kályhából kilpépő füstcső, valamint a levegő beáramló csó nagyjából szobahőmérsékleten van, ami téli időszakban jellemzően magasabb, mint a külső levegő a kémény tetején (ahonnan ezen rajz szerint az égést tápláló friss levegő is bejön. tehát begyújtás előtti állapotban mondjuk a kályhaajtó kinyitásakor mindkét levegőjáratban felfelé indulna el a levegő. Azaz begyújtáskor vagy rá kell segíteni a levegőáramlásra (pl. ventilátorral), vagy legalább a rendszer bemelegedéséig nem a fentről bejövő levegőt kell használni. Ha már a tűz beindult, és a kémény jóval melegebb, mint a bejövő levegőkürtő, akkor megvan a rendes körforgás, más kérdés, hogy amikor már a parázs ég, akkor mennyivel melegíti jobban a kéményt, mint a beszívó kürtőt (azaz mikor áll le a körforgás, és akkor vajon mi történik).
Ha úgy nézzük, akkor ez a rajz akkor lenne kissé jobb, ha a beszívó levegő kürtője lejjebb menne, mint a kályha égéstere, és a kályhába már alulról csatlakozna be.
Egyszer régen valami nagyeszű (aki fizikából fel volt mentve már az óvodában is :), kitalálta, hogy a kéményekben azért van huzat, mert a magasban alacsonyabb a légnyomás, mint lent. A többi fizikából felmentett pedig azóta lelkesen szájról szájra szaporítja ezt a hülyeséget.
Egyikük sem gondolt arra, hogy ha csak egy csövet felállítunk függőlegesen akárhol, abban vajon miért nem lesz huzat? Megoldódna az emberiség energia gondja, ha a sok drága és bonyolult erőmű helyett bazinagy csöveket csinálnánk függőlegesen és beléjük egy-egy áramtermelő turbinát tennénk :)))
Aki csak egy picit is elgondoskodik a dolgon, az azonnal rájön, hogy hő (=fűtés) nélkül nem jöhet létre kéményhuzat, másképpen mondva a hő a kéményhuzat "motorja", tehát hő hozzáadása nélkül nem létezik kéményhuzat.
Tehát a kályhába menő külső levegő csövet nyugodtan lehet magasból odavezetni, mihelyt begyújtunk a kályhába, a kéményben felfelé meginduló meleg levegő szívóereje a levegő csövön elkezdi befelé szívni befelé a tűzilevegőt.
A kéményhuzat (és a huzat által a tűztérbe beszívott levegő) működésének semmi köze a magassághoz (ez tévhit / városi legenda). A kéményeket KIZÁRÓLAG a "melegebb levegő könnyebb, ezért felfelé emelkedik" fizikai elv működteti. A kályha akkor is kiválóan szívná befelé a külső levegőt a csövön, ha a külső levegő cső beszívási pontja ugyanolyan magasan lenne, mint a kémény teteje. Számos olyan gyári kéményrendszer létezik, amelynél a belsejében megy lefelé a tűzet ellátó levegő (a kémény tetején történik a beszívás).
Teljesen jó az is, ha a külső levegő a padlásról jön le.
Mivel a cső külső felülete állandóan hideg lesz, ezért a folyamatos vizesedés (tehát környezetének folyamatos nedvesítése) megelőzésére ez a cső kívülről hőszigetelve legyen!!! minimum 0,7-1 centi vastagon valamilyen ZÁRTcellás (párazáró) hőszigetelő anyaggal (pl zártcellás polifoam).
Cimborám kerestt meg egy benkel Pilis-S-M kandalló körbeépítéssel. A levegőellátást nem az aljzatbetonban vitték a kályha alá, hanem a padlásról vezettek le egy 110 es pvc csövet. A hozzáértőktől kérdezném, hogy működhet ez így? Kémény 200 as új, renden van.a válaszokat előre is köszönöm.
Tulajdonképpen jól leírtad a folyamatot. Amíg nagy lánggal ég a tűz sok szekundert kell adni ,amikor
csökken a tűz intenzitása csökkenteni kell a szekunder levegőt is és amikor már csak szenes izzás van
el kell zárni a szekundert mert csak hűti a tűzteret. Ilyenkor több primer levegőt kap mert a szekunder ablak zárva és a kémény több levegőt szív be alulról.
A szekunder levegőtől tökéletesebb az égés, sztem tehát inkább javítja a hatásfokot. Nyilván ki kell tapasztalni, hogy mennyit érdemes adagolni belőle (már ha szabályozható).
Ha már nem lángol, akkor is segíthet, főleg, ha a primer levegő kevés ahhoz, hogy tökéletes legyen az égés, pl. kevesebb CO tartalma lesz a füstgáznak.
Nekem az az elvetemült ötletem támadt, hogy a kandalló felső rész elejét (a miénk kúpos ill. gúla forma) az egészet valami esztétikus perforált lemezre cserélném.
Az az elvetemült ötletem támadt, hogy én is csináltatnék egy kandallót. Most a tűztér kiválasztásához kérnék tanácsot.
A bodok.M és a pantech 60 B amit kinéztem. Mindkettőben van ami nem tetszik. A bodok öntvény belsőlevegő független, de nincs benne lángterelő, a pantech lemez, folytonégő de itt azt írtátok , hogy a bélés anyagot 3-5 évente cserélni kell. A " kandallódinasztia " oldalon azt olvastam, hogy a lemez tűzterek élettartama max 10-15 év.
Egyébként valószínűleg én is ezt választottam volna, hogyha vennem kellene. Feketét. A színes csúf, hogyha ledobja a festéket. A fekete egyszerűen, bármikor utánfesthető. 100 ezer forint alatt ez volt az, amit kompromisszumokkal ugyan, de megfelelőnek találtam. A legfontosabb számomra a konvekciós burkolat, a szekunder levegő bevezetés és a megfelelő métetű tűztér, amiben fával, nemcsak drága brikettel lehet fűteni. Mit kezdenék egy 28 cm, vagy kisebb szélességű/mélységű tűztérrel? No, meg az, hogy jobbkezeseknek készült. Van több, olyan gyártó, aki kizárólag balkezeseknek készít kályhákat (pl. a magyar Toldi kályhák).
Hátránya, hogy nincs külön hamuzó ajtaja, de olyan már ritka.
Hmmm, elovastam, azt írtad "lehet". Még mindig nem tudom honnan van a fotó.:D Egyetértek amúgy. Nem nagyon látni a piacon ilyen szempontból igényes és takarékos készülékeket. Vagy nem jó árkategóriában nézem?:D
Ha nincs benne tercier, akár csinálnék is (csináltam már másba), de nem biztos, hogy egyből szét kellene fúrni az új kályhát. Majd egy szezon után:DDD
Leírtam (olvasd el), hogy a nyugat-európai piacra csak korszerű kályhákat szállíthatnak, amelyek az ott megkövetelt környezetvédelmi értékeket teljesítik. Ezek oda készülnek. Magyarországon bármi eladható.
Nem kell egyszerre több tüzelőt rakni, mint amire a kályha méretezve van. (Kb. 3 Kw/ Kg a légszáraz tűzifa fűtőértéke.) Akkor lesz hosszú életű a kályhád.
A fűtendő légköbméter és a lakás hőtartó képességének ismeretében kell kályhát választani. Akkor a kályha és a cső sem károsodik. Túl kicsi kályhával nem a lakást, hanem a kéményt fűtöd. Amellett hamar szét fog égni.
Tojásszenet sohasem használtam, azzal nincs tapasztalatom. Tőzegbrikettet, vagy pedig Rekord brikettet teszek a tűzre éjszakára. Időben kell rátenni a szenet, hogy lefekvéskor el tudd zárni a kályhát. 1,5-2 óra kell neki, mire parázs lesz belőle. Hogyha korán lefojtod, nem ég, csak gázosodik. A szén égéséhez nagy hőre van szükség. Szükség van primer levegőre is!
Persze, de ha megszalad a kályha, akkor leég a festék, esetleg elég a cső. Olajkályhánál láttam már ilyet. Elvileg ez A+, amit a 134 fokos kilépő füstgáz hőmérséklet is jelez. Mondjuk ha megnyomom brikettel, esetleg túlpakolom fával... Á, csak nem lesz azzal gond. A régi korszerűtlen kályhák csövei sem égtek el a hőtől.
Egy-két tojásszenet nem próbáltál még? Azzal lehetne parazsat őrizni, nem? Nekem estétől reggelig kellene valami, hogy ne kelljen gyújtogatni.
Igen, a furatsor arra utal. Ezt a fotót még nem láttam. Honnan van? Különbözik az előzőtől is. Biztosan Magic Stove? Itt a közelünkben csak Carobna van (lemez ajtós), abban nincs ilyen tutira.
A füstöt bármelyikkel el lehet vezetni. Részletkérdés. Nekem volt már ilyen is, olyan is. Most vastag falú, 150-s csővel csatlakozik a kéménybe. Előzőleg , a másik, jelenleg nem fűtött szobámban 120-s fehér, zománcos csővel volt bekötve.
Amint említettem, ez hosszas kísérlet eredménye. Volt olyan változat is, ami közvetlenül az üvegre vezette a levegőt. Az nem vált be. Az 1. szakasz alatt, amíg a primer levegő is nyitva volt, a tűztérből kilépő hosszú láng elérte és vastagon bekormolta az üveget. A beáramló levegő túl közel volt az üveghez, a lángot onnan már nem tudta visszafordítani a tűztér felé. A mostani lett a tökéletes megoldás, mert a lángot visszafordítja és úgy távozik a tűztérből. Az üveg egyáltalán nem kormolódik, legfeljebb egy vékony réteg szürke pernye marad rajta, amit néhány naponként egy száraz papírral könnyen letörlök.
Van tercier levegő bevezetése, de lehet, hogy csak a nyugat-európai exportra gyártott kályhákon van kiépítve. Ott szigorúan veszik a környezetvédelmi szabványokat. A három irányú levegő bevezetés tisztább füstöt és gazdaságosabb fűtést, nagyobb hatásfokot eredményez.
Most azon agyalok, milyen füstcsövet vegyek a kályhához. Van 0,5mm fehér zománcos, ami kb. 400 fokig jó, meg van az 1.6mm-es vas, fekete v. sötét barna masszív cucc. Máshol 0,6mm és 1,2mm a választék. Nem tudom a vastag falú nem túlzás-e. Biztos nem égne szét, de gondolom azok kazán bekötéshez valók, nem? Olyan 10e Ft a különbség (15e <->25e) a teljes készletre, ami fali hüvely, fali takarórózsa, könyök és kb. 1,6m egyenes cső. Pillangót majd szerkesztek bele én.
A lényeg az, hogy valahogy rávezesse. Nem tudom nézted-e, a Coanda-hatás lényege, hogy az áramló levegő odatapad a felülethez. Ez egyébként részben a Bernoulliból következik. Áramlástan. Mindegy is.
Nem hiszem, hogy van tercier. Az ott hátul valami más lesz, de majd megnézem élőben. Úgy tűnik nem találok jobbat, nem keresek tovább. Ebben az árkategóriában (200EUR alatt) a szempontjaimnak* nem felelt meg más.
Most láttam, hogy a Magicnél sem közvetlenül az üvegre van vezetve a szekunder levegő, hanem beljebb, ahhoz hasonlóan, ahogy én is megoldottam. A láng és az égéstermék ennél is ugyanúgy elől, az ajtó felett távozik a tűztérből, akárcsak a Kaminonál. Ennél is az a cél, hogy a lángot és az égéstermékeket visszafordítsa a tűztérbe. Hogyha jól látom, tercier levegő bevezetése is van, hátul. felül. Egy átgondolt, jó konstrukció lehet. Én, hogyha vettem volna, a feketét, mert azt utólag át lehet festeni hőáló spray festékkel, hogyha leválik a gyári festés. A színes tarka marad.
Több éve száradó akác fával fűtök. A tőzegbrikettet, vagy a német barnaszénbrikettet csak arra használom, hogy amikor nem szükséges, vagy nem tudok folyamatosan fűteni, akkor is langyosan tartsa a kályhát és a hamuban tartsa a parazsat a következő begyújtásig. Alkalmanként mindössze 2 darabot, hideg időben, januárban akár 3-4 darabot rakok rá. Amint említettem, a fűtésre száraz, akár 3-4 éve száradó akácfát használok.
Folyamatos fűtésre minden brikett nagyon drága lenne, a fűrészpor brikett is. Mindegyik már 100 forint/kg ár körül van, vagy attól is több, beszerzési forrástól függően. Az akácfa légszáraz állapotban is (igaz, hogy azzal munka van és tárolni is kell évekig) kb. ennek fele. 35 forintért veszem az akácfát ide szállítva, kuglizva. Amire légszáraz állapotba kerül, kb. 50 forintra jön ki egy kilogramm.
Én nem tennék hődobot. Nem tartom jó megoldásnak. A szűk járatai a koromtól rövid idő alatt eltömődnek. Helyette nekem a 120-s füstcső helyett 150-s van, két cső plusz könyök, nagyobb felületen adja le a hőt, mint a 120-s, a kályhán egy bővítővel. A bővítőbe készítettem a képen látható pillangó szelepet.
Azért ez a megoldás, mert nem az üveg öblítés az elsődleges funkció! Amint írtam, ez egy kis teljesítményű, kis tűzterű kályha. A láng elől, közvetlenül az ajtó felső éle felett néhány centiméterrel lép ki a tűztérből. A levegő arra kell, hogy ezt a hosszú lángot (begyújtástól a kályha felfűtéséig, amíg a rostélyon keresztül is juttatok be levegőt) visszafordítsa a tűztér irányába, hogy az ne érje el az üveget. Hosszú kísérletezés, próbák után ezzel ezt sikerült tökéletesen megoldanom. Az üveg öblítés csak járulékos funkció, de az is tökéletesen működik. Hogyha ezt a levegőt még közelebb vezetném, közvetlenül az üvegre, onnan már a lángot nem fordítaná vissza, hanem az elérné és erősen kormozná az üveget.
A fa- meg napraforgóbrikett nem fogja olyan sokáig tartani a parazsat, mint a szén. Nekem ugyanolyan, mint Béláé, kb. 210 légköbm-t fűtött ki. Nyilván, ha a szigetelés vagy a nyílászárók nem jók, akkor fából is sokat kell fogyasztani, ha el akarsz érni egy kellemes hőmérsékletet, az elillanó hőmennyiséget így v. úgy pótolni kell.
Nekem átalakítás nélkül volt ilyen kályhám, lefekvés előtt dobtam rá 1-2 barnaszénbrikettet, másnap délután annak a parazsáról újra be tudtam gyújtani. Pillangó sem volt a kéményben. A kályhából 1m füstcső+könyök ment a kéménybe. Ott csináltam kéménynyílást, ahova a könyök "esett". A kémény kmt 14-es kémény volt.
Miért tőzegbrikett? Az már majdnem szén? Mik az árak? Hol lehet beszerezni? Tescoban fa- meg napraforgó brikettet 100Ft/kg körüli áron láttam. Ha lesz kályhám, száraz fa is fog kelleni vagy brikett. Vizessel semmiképp nem fogok fűteni. Szimpatikus, hogy éjjelre melegen tart és reggel nem kell szórakozni az újra begyújtással. Kell pillangó persze. Így is gond picit, hogy csináltál egy csomó nyílást, amit nem tudsz elzárni akkor sem, amikor a kályha üzemen kívül van. Szellőzteti a lakást, hűti a kéményt, nem?
Még azon agyalok, hogy füsthasznosító dobot is vegyek-e hozzá? Attól függ milyen lesz a kilépő füstgáz hőmérséklete, meg mennyi tartaléka van a kéménynek. A kémény elég hosszú és a régi vegyes kazis tüzelés miatt elég kátrányos is már sajnos. 60+ fok kell a kémény csúcsánál, ha nem akarok kátrányos foltokat a plafonon/falon. Szóval lehet azt is párhozamosan kellene, külön terelő pillangóval.:DDD
Nekem majdnem 250m3 lenne a légtér. Van Hőterm gázkazán is, gravitácós, 2 collos rendszerrel, elég jól pörgeti a gázórát. Óráként 1,5m3. Persze lehet az ablakok állapota meg a szigetelés gyengesége miatt fából is sok fogyna...
Szépen ég. Alapos munka, így már jobban értem. Szerintem jobb lenne a hatás, ha a furatsorból származó levegő egy kb 45 fokos élbe ütközve rásimulna az üvegre és azt öblítené, míg melegszik (úgy, ahogy linkeltem/csináltam az épített kályhánál). Onnan úgy is bekanyarodna a tűz felé (ha alul és felül is jön az öblítés, akkor kb. az ablak közepénél befordulna), szóval lenne másodlagos levegőd. Tehát nem kellene a tűztér irányába "szökni" hagyni egy részét a friss levegőnek a résekkel. Ez csak egy javaslat, ha elégedett vagy vele így, akkor persze nem kell piszkálni.
A módosítások után annyira meg vagyok vele elégedve, hogy a jelenlegi kínálatból sem találnék jobbat. Még magasabb árkategóriában sem. Egy takarékos, masszív, jó hőtartású, samott (nem vermikulit!) bélelésű, kategóriájában széles tűzterű, akár 35 centiméterhosszú tűzifát is befogadó, külön hamuzó ajtóval és rázó körrostéllyal ellátott, jobbkezes kályha, az elvégzett módosítások után már három irányú levegő bevezetéssel. Az 5-6 KW teljesítményűek között nem találtam olyat a mostani kínálatból, amelyik mindezt tudná. Megérte a kísérletezést és a befektetett munkát.
Ez egy kis kályha, 6 KW, de ilyen enyhe időben még ez is sok. Kb. 100 légköbmétert fűtök vele. Ilyenkor reggel és este gyújtok be egy-egy rakattal, ami 3-4 db (max. 2,5-3 kg) fát jelent. Esetleg még 1-2 db tőzegbrikett a tetejére, hogy tartsa 8-10 órán keresztül a parazsat. A tűztere 35x20x32 centiméter. Ebbe 4 db fánál nem is fér több egyszerre, de nincs is szükségem rá. 25-26 fokot csinál, ami 12 óra elteltével 22-re esik vissza. Csupán fával, tőzegbrikett nélkül 5-6 óra múlva parázsról újra gyújtható. Ez tőzegbrikettel akár ennek duplájára is kitolható. Ezt a füstcsőbe épített fojtószeleppel sikerült elérnem.
Felső légterelő alulnézetben (természetesen nyitott ajtónál).Az első peremének a becsukott ajtó nekifekszik, ott lezárja. A levegő a fekete, vízszintes és a vörös, függőleges találkozásánál lép be kb. 6 mm széles nyíláson, lefelé, az üveggel párhuzamosan.
Ugyanez szemből:
És az alsó, szemből:
Itt a levegő a derékszög találkozásánál befelé, a tűztér felé van irányítva, ugyanúgy, egy kb. 6 mm-s résen.
Ugyanaz más szögből:
A becsukott ajtó itt lezárja a levegő útját felfelé és kényszeríti a derékszög élénél kialakított résen belépni a tűz irányába, hogy táplálja a tüzet. Hogyha a kályha már fel van fűtve, akkor az ajtó felső és alsó élénél belépő levegő elég a tűz további táplálásához. A primer levegőt ekkor teljesen el kell zárni.
Szemezgetek, de meg kellene már venni. Használtan találtam még Miskolcon 50-ért, de kicsit le van már égve róla a festék. Újonnan 70e alatt nem látok én sem sajnos. Jó az az ár? Ha esetleg tudtok jobbat, nem drágábban, még mindig várom az ajánlatokat. A szekunder levegő/abléaköblítő feltétel ill. a tűzálló bélés. A héten döntenem kell.
Nagyon megdolgoztál vele. Honnan kapja a levegőt? Ha jól értem az ajtó rázáródik a lyukakra. Furcsának találom, hogy a a lemezeket merőlegesen tetted a levegő útjára, és a tűztér felé is van rajta/mellette rés. Ez az ablak tisztán tartó levegőztetés a coanda-hatáson alapszik, azt kellene itt lekövetni, tehát "rásimítani" az ablakra a levegőt, ami nem válik el tőle, hanem végigfolyik rajta, ezzel öblít. Én így csináltam: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=133554261&t=9214337
Elsősorban az üvegre írták és én is arra gondolok, igen. Elég bosszantó. A szekunder alap. Nem jó az a fűtőeszköz, ahol csak a hamuzón keresztül tudod ellátni levegővel, hiszen nem tudod visszafdogni a tüzet csak fojtogatva, ami pazarlás, környezetszennyezés ÉS kormolás...
Ha 'rendesen' be van fűtve vele, az üvegről is szépen leég minden. Amúgy azon is van szekunder levegő, a hátoldalán még állítani is lehet, hogy fával vagy szénnel fűtesz benne.
Valóban mindkettő létezik. Nem tudom mi a különbség. Grammra ugyanaz, nem lehet lemez/öntvény. Inkább azt látom, hogy a magic stove elnevezés miatt rákerült egy duplázó árképző.:D
Esetleg az öntöttvas ajtós került 80e-be, a lemez meg olcsóbb volt? Akkor nem lehetne ua a súlyuk.
Sokan panaszkodnak a Kamino Mátra kormolására. Hogyan alakítottad át? Fotód van esetleg? Ezért nézek gyári szekunderest, mert nem akarok egyből a módosítással indítani. Építettem már olyat, ami a szekunderen kívül még utánégető levegőt is használt...
Ezt a szlovén kályhára írtad? Olyan nekem nincs. A Wamsler Kaminonak is csak az eleje és a fedlapja öntvény. A két oldala és a hátlapja vékony lemez. De ott körbe 3 cm samott van. Hogyha az nem sérült, nem hiányos, akkor a lemezt nem éri közvetlen hőhatás.
aztán éjszakára rádobtam a végén 1-2 brikettet (barnaszén), úgy egész éjjel nem hűlt ki
Ezt éppen Te írtad. Erre írtam, hogy én ugyanezt teszem. Éjszakára 2, 3, max. 4 darabot. Többet nem használok, mert kb. kétszeres árban van, mint a tüzifa. Évek óta így használom. Semmi baja sem lesz sem a tőzegbrikettől, sem a barnaszén brikettől (Rekord). Ez egy samottozott, vegyes tüzelésű kályha. Azért van rajta tüzelőanyag választó, mert nem csak fatüzelésre alkalmas.
Annak is csak az ajtaja meg a teteje öntvény, a kandallótest ugyanúgy lemez. Abban nem igazán 'illik' szenet égetni, és kevesebb hőt is tárol (bár összességében ezeknek a hőtárolása alapból minimális).
Az általad feltöltött képen a lemez ajtós és tetős változat van. Az árkülönbség nem számottevő, csak jó helyről kell vásárolni. Szezon vége van (aki kályhával akar fűteni, többségében már megvette), akciók lehetnek. Jófogáson is árul valaki újakat, jó áron.
Nekem ugyanez van 7-8 éve. Wamsler Kamino Mátra 6 KW. Tartós, jó minőségű kályha. Éjszakára ugyanígy használom. Néhány tőzeg-, vagy barnaszén brikettet rakok rá és reggel annak a parazsáról fűtök tovább.
Tavaly megoldottam rajta a szekunder levegő bevezetést alul-felül egy-egy légterelővel és a füstcsőbe készítettem egy pillangó szelepet. Így a lassú égés is tökéletesen szabályozható, az égés ideje elnyújtható és az üveg kormozódása is megszűnt. A felső légterelő nem engedi a tűztérből kilépő lángot az üveg irányába, hanem visszafújja a tűztér felé. Ez leginkább ilyen enyhe időben hasznos, amilyen most is van. A primer levegőt csak begyújtáskor használom, 15-20 percig, amíg átmelegszik a kémény, utána teljesen elzárom.
Pár éve nézegettem én is ezt, a valóságban nem győzött meg annyira. Élőben nem nézett ki olyan jól, mint a képen, a kidolgozási minősége nem igazán volt jó sztem. Nekem egy Mátra 6 kW-os 'kandalló' volt, az nekem bevált, öntöttvas, nem lemez. Fával jól megrakva nyomta a meleget, aztán éjszakára rádobtam a végén 1-2 brikettet (barnaszén), úgy egész éjjel nem hűlt ki. Másnap délután még általában volt annyi parázs, amiről újra begyulladt, nem kellett papírral gyújtogatni. A hamugyűjtője is jó nagy volt, elég volt hetente 1x üríteni. Drágább mint ez, de sztem jobb vétel.
Mit ajánlotok otthoni munkavégzéshez hangulatfűtésnek? Jó kémény van, vegyes kazán is, de nem használjuk, gázkazán van, viszont ha otthon vagyunk egész nap, szívesen élveznénk a lobogó tűz látványát, pakolgatni is tudjuk, amúgy meg menne a gáz.
1-2 télre kellene egyelőre, valami jó cucc, ami nem csak a parázságyon keresztül szabályozható levegős (szekunder? tercier?), hőálló béléses, jól záródó ajtókkal, nem bili lemezből stb. Tescoban láttam ma valami Carobna nevűt, szerb cucc, elfogadható volt, ablaköblítő levegős, 80e.
Köszi, ez meg van, meg fizikális valójában is a nappalimban :) De volt hozzá beépítési segédlet, doboz mintával, amin a dobozolás távolsága, stb is megvolt. Azt nem találom.
Idro30-at akarok vermikulittal dobozolni. Volt itt régebben egy link a gyári ajánlásról, de az már nem él, a hivatalos honlapon nincs is fent már a sima idro sorozat. Elsősorban az ajtó keret illesztése a gondom, van erről valakinek esetleg rajza, képe? Előre is köszönöm!
Ezt én is tudom ajánlani. Nekem is így van megoldva. A csőcsonk 120, rajta egy 120/150 bővítő pillangó szeleppel, tovább 150 cső a kéménybe. 120 cm magasan, plusz könyök. A bővebb cső a korom lerakódás szempontjából is előnyösebb.
A cső faltól való távolsága mindössze 10 cm! Amennyit a könyök kiad. Hátrányos, ha a vízszintes szakasz hosszú, mert ott tapad meg a korom és idővel leszűkíti a járatot.
Sajnos csak rendes, hőszigetelt oldalú cucc játszik, mint egy épített kandalló. 2 és fél méterem van, abból lejön úgy 80 cm a kandallónak, marad 1,70. Így nem tudom 50-re eltenni a hangfalat.
Megnéztem most a használatiját, 50 centit ír oldalra biztonsági távoságnak, utána zárójelben írja, hogy a csempeburkolat 60-100 fokra melegszik. Esetleg vmi hőterelő lemezt ha odateszel, az lehet segítene
Ez tolja oldalra is a meleget szépen, az oldalsó csempék is olyan forrók, hogy nem érdemes tapogatni. Visszaemlékezve nagyszüleim cserépkályhályára, annál jóval forróbb sztem.
Az is szimpi volt egyébként, hogy egyéni igényekere is teljesen fel voltak készülve. Alapból hátsó kivezetésű a kályha, nekem megcsinálták felső kivezetéssel. A külső levegő bevezetés csöve a padlóból jön fel, megadtam a méreteket, és az alsó lemezt pont ott kivágták, ahol kell, centire pontosan passzolt minden, pedig nem sok ráhagyással vágták a nyílást.
Még egy 'trükk': személyesen felkeresve őket még az ár is lehet alakítható.
Ez nagyon jó, tetszik. Meg a magyar ipart is szeretem támogatni. Egy szempontot viszont nem említettem, az az oldalsó hőleadás minimalizálása és a méret. Az is egy indok a cs. kályha bontása mellett, hogy oda átakarom telepíteni a szórakoztató elektronikát. Ez a vízteres kályha jó lenne ilyen szempontból (75 cm vs. a mostani 120), de nem tudnám mellé rakni a technikát.
Mondanám, hogy vannak a barkácsáruházi vízteresek, de azt inkább hagyjuk :)
Mondjuk ha pufferes rendszerre dolgozik, akkor nem baj, ha nagyobb a teljesítmény, azt meg kisebb teljesítménnyel lehet nem tudnád rendesen felfűteni.
Én úgy csináltattam készet (Domofire), asszem 10kW körül van az összteljesítménye (vízoldali 6 körül), de most néztem, hogy azt a típust már nem kínálják vízteresként (Basel). Nekem nincs pufferem, direktbe dolgozik a radiátorokra.
Tudtam egyedi színkombinációt is választani, és nem kellett a lakásban emiatt koszolni, raklapon betolták, helyére emeltük, aztán csak be kellett kötni és használni.
Mondjuk már a ház eleve úgy lett tervezve, hogy ez is belepasszoljon a nappaliba a kiszemelt helyre. Volt, aki sokallta az árát, de ha összeadok mindent (vízteres betétek sem olcsók már, burkolat, munkadíj, stb.), akkor sztem legalább ugyanennyibe lett volna egy épített kivitel. Nagyobb teljesítmény eleve túl sok lett volna az új építésű házba. Emellett mindenképp olyat kerestem, ami zárt rendszerre köthető (így nem kellett hőcserélő + még egy keringető), külső levegő bevezetéssel. Ráadásul van egy olyan plusz benne, hogy akár víztelenítve is használható, akkor sima kandallóként működik, így ha esetleg napokig nem lenne áram (ennek azért hálistennek elég kicsi az esélye), leeresztem a vizet belőle, és legalább a nappalit be tudom fűteni. Ilyet máshol nem nagyon láttam, ők a honlapjukon így is hirdették.
Mi? Mert ennél kisebbet nem nagyon találok. A vizet meg akarom tartani, ki van építve a pufferes rendszer, automata váltással gázra, nem baj, ha van alternatívám.
Nincs szükség nagy kályhára, éppen abból indultam ki, még az elején.
Most egy vízteres cs.kályhám van (itt végigkövethető az előélete), 12. évében van, lassan hozzá kellene nyúlni. Viszont tavaly szigeteltünk 16-os grafittal, azóta csak én örülök, ha begyújtok :)
Ezért akarok kandallót, kemény vízoldallal.
A számokat értem, csak azt nem, hogy ezt miért kommunikálja az edilkamin kazánhoz hasonló működésű kandallóként, miközben az Idro 30 szinte jobban az...
Lehet, hogy arányaiban nagyobb a vízoldali teljesítménye, viszont összességében minimális a különbség 8,2 és 8,6 között. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy milyen az épület kialakítása (helyiségek méretei, hőveszteség, stb.), szükség van-e egyáltalán akkora levegőoldali teljesítményre, amit az oceano lead.
Sziasztok! Az létezik, hogy a kandalló füstcső csatlakozásokat/összerakásokat bilincsel kell biztosítani ? Állítólag a biztosító beleköt, hogy ha nincs bilincs. Van ennek alapja ?
Nálunk be volt vakolva még le is volt festve tehát ilyen probléma nem volt. A Rockwolt le lehet ragasztóval kenni és behálózni úgy mint a homlokzati szigetelést. Végül is az.
Régen nekünk is volt egy hasonló felépítésű cserépkályhánk. A falba volt beépítve és 2 szobát
fűtött. A 2 szoba úgy volt elválasztva egymástól hogy a mester valamilyen táblás kőgyapotot épített be a kályha és a fal közé , és a hőtágulás sem tudott kárt tenni a kályhában.
Csak jobb lenne a tűzálló gipszkarton. Esetleg azzal tudsz a hangszigetelésen javítani, ha duplán teszed. Vagy létezik 'minden az egybe' gipszkarton, pl. RIGIPS BLUE ACOUSTIC RFI - IMPREGNÁLT, TŰZGÁTLÓ, HANGGÁTLÓ GIPSZKARTON
Jó lenne a sima gipszkarton is? Akkor még vennem sem kell, mert az van kéznél. Nem tud a papír meggyulladni rajta? Néha azért brutál meleg. Gyanítom, hogy csak a papírja más a tűzállónak, a gipsz az gipsz.
Igen veszítek a felületből körben kb 12cm sávot, de most fontosabb lenne, hogy a két szoba lakói ne zavarják egymást. Azért "bogarat tettél a fülembe", és lehet, hogy csak az egyik oldalon kellene megcsinálnom, bár akkor kisebb a hangszigetelés, de nem veszik el a felület (csak egy gipszkarton vastagságnyi.)
Annyira egy kályhacsempe nem "tüzes", hogy tűzálló gipszkarton kelljen. De ezzel az átalakítással hőleadó felületet vesztesz, azt tudod? Nem véletlen van az a hézag.
Van egy cserépkályha két szoba között. A kályha és a fal között oldalt kb 10cm, felül 20 cm rés. Ezt szeretném most lezárni. Hogyan lehetne? Én gipszkartonra gondoltam. Vágok 20-30cm csíkokat, és a falra csavarozom úgy, hogy a gipszkarton szélét nekiengedem a kályhának. Ezt megcsinálnám mindkét szobában. Az üregbe nem tudom mit kéne rakni, lehet hogy semmit. Elvileg létezik tűzálló gipszkarton. Jó lenne ez vajon így?
Köszi, még most akarom megvenni a csöveket. A kályha cső csatlakozásától , a kémény csatlakozásig kb. 120 cm függőleges szakasz és a 90 könyök ami lenne. Gondolom ez rövid szakasznak számít. Feleslegesen nem is vennék csövet, abba a 120 cm részbe nyílván befér egy hődob...
Sokminden számít. Nyilván a több tüzelő + több levegő = intenzívebb égés. Alap, hogy légszáraz legyen a tűzifa. A magasabb hőmérsékletű égés tisztább, jobb hatásfokú, nem érdemes "fojtogatni". De az is számít - legalább ennyit, hogy mennyi hőt veszel ki, amíg beér a kéménybe. Ezt a tüzelőberendezés felülete, a kéménycső hossza, és a hődob megléte egyaránt befolyásolja, meg a légáramlási viszonyok e felületek környezetében. Ha rövid csőszakasz után egyből a kémény jön, akkor borítékolható, hogy sok hőt elengedsz, ezt a helyzetet javítaná a hődob.
Köszönöm ! Igen , tégla falam van. Bocsi a hülye kérdésért, de a füstgáz hőmérsékletét mi befolyásolja ? Ha túlrakom a kandallót, vagy ha nem megfelelő anyaggal van tüzelve ?
Biztonsági szöveg az 50 centi. Az rengeteg. Ha téglafalad van semmi baja nem lesz, de még 10 cm-re se. A hődobnak akkor van értelme, ha a füstgázod nagyon magas hőmérsékleten távozik a kéményből, egész egyszerűen gazdaságossági kérdés, utólag is dönthetsz így.
Sziasztok! Ötlet kellene.... vettünk egy 11 kw-os Toldy kandallót, felső füstcsőkivezetéses. Ahová menne ott 30 cm tudunk elhagyni a faltól, de kellene az 50 cm leírás szerint. Na most ha 30 cm-re rakom, és mondjuk a falra rakok fel hővédő lemezt , hogy ne égjen meg a fal ? Lenne értelme vagy tudtok jobb alternatívát ? Illetve, a kémény szinte új , keveset volt használva. Viszont ekkora teljesítményű kandallónál azt mondták, hogy építsek be egy hődobot, hogy ne a kémény kapja a nagy hőt ?! A padlásszoba a háló, azon keresztül van kivezetve a kémény , ergo fent is adná a kémény a meleget, de a lépcső feljárón is feltud menni a meleg.
Akármilyen kéményt csinálsz, ne feledd ki az aljából a koromzsákot. Sok nagyeszű barkácsoló nem foglalkozik ilyesmivel, aztán egyszer csak lehullik alulra a kéményében egy sokadik adag korom, ami teljesen elzárja a füst útját és csak a szerencséjén múlik, ha nem kap füstmérgezést.
"Jó-e, ha a kályha hátuljából rögtön kimegyünk a kéménybe?"
Az is jó megoldás. De ha ez a vízszintes szakasz egyúttal átmegy a falon is, akkor nem használod ki az alsó kémény-szakaszt hőleadó/hőtároló felületként. Nálam a kályha és a kémény között mindössze 20 centi vízszintes füstcvső volt, de a kéménynek hatalmas hőtároló tömege van és a lakás belsejében van, tehát egy bazinagy meleg téglarakás minden oldala a lakást fűti jóval a tűz leégése után is.
Amíg a füstgáz a hőszigetelésen belül van, addig okos dolog lehet minden lehetséges csepp hőt kifacsarni belőle, de mihelyt átlépi a határt (hőszigetelő burkot), attól kezdve butaság/energiaveszteség minden további füstgáz hűtés, hőelvétel. Tehát pl egy tégla kémény a lakáson BELÜL akár még okos dolog is lehet, a lakáson kívül viszont már butaság/energiaveszteség.
Ha azt a zártszelvényt kívülről még hőszigeted is (min 5 centi tűzálló kőzetgyapot), akkor valószínűleg neked lesz a legjobb hatásfokú kéményed az utcában.
Az más kérdés, hogy kéményseprő nem tekinti kéménynek, mert nincs hozzá hivatalos gyártói műbizonylat :)
Köszönöm a választ, de a villanyfűtés két dolog miatt sem opció:
1, Rendelkezésre áll a fatüzeléshez minden (tüzelőberendezés, tüzelő) a kéményen kívül (ezért vagyok itt).
2, Nem akarok állandó fűtést, nekem az a lényeg, hogy ha kimegyek a garázsba valamelyik mérnök gárda felmenőit méltatni, akkor addig a pár óráig jó meleg legyen bent.
A rendelkezésre álló kályha hátsó kivezetésű, de lehet át lehet rakni a kivezetést a tetejére, ott is van egy ugyanakkora nyílás, még nem próbáltam átszerelni (konkrétan egy Salgótarjáni kályháról van szó az 50-es évekből). Ha sokkal jobb a felső kivezetés akkor átrakom (amúgy is szétszedtem, mert új samott bélést kap), de egy könyökkel való spórolgatás miatt biztos nem fogom ezt megtenni. A könyöknek azért is örülök, mert azon keresztül tudom tisztítani is.
A kályha az épület külső fala mellett állna, így ha gerinc fölé akarom vinni a kémény tetejét, akkor ~3 méter kandikálna ki a levegőbe, ami egyrészt baromi hülyén néz ki, másrészt valahogy ki is kellene kötni, mert ennek se tömege, se stabilitása (1 méteres csődarabok ugye egymásba dugdosva). Ezért találtam ki ezt a döntött szakaszt, mert így hőszigetelve tudom vinni széltől védett helyen.
A külső kéményes ötlet nekem is megfordult a fejemben, de a fal csak 2,5 méter magas, így ez csak úgy lenne megoldható, ha a kályha hátuljából rögtön kimenne a füstcső, így a külső kémény a kályha tetejétől (1 méter) indulna a fal külső felén. A 3 méteres kéményből így 1,5 méter rögzíthető csak biztonsággal.
A külső kéményes megoldásnál két fő kérdés van:
Jó-e, ha a kályha hátuljából rögtön kimegyünk a kéménybe?
Hogyan lehet egymásba rögzíteni ezeket a füstcsöveket, hogy a szél ne kapkodja le a felső darabokat?
Az épület összesen 4,5 méter magas, ebből 2,5 méter a fal.
Nos igen, próbálhatnám leírni az alsó szint alaprajzát meg ilyesmi, dmeg az esetleges akadályokat ahil a meleg megakadhat... Viszont a lényeg hogy a meleg jó része lennt marad. A lépcső az előtérből indul felfele. A lépcső bal oldalán fal van, jobb oldala korlát, a lépcső felvezet az emeleti előtérbe. Ahogy az ember feje eléri a felső szint padló magasságát, egyből érzi hogy fenn hidegebb van.
Képzelj el a forró kályha helyiségében közvetlenül a mennyezet alatt egy 30-50 centi vastag szétterülő meleg levegő réteget, amely szetterülés közben "fel akar folyni" a felső szint irányába. És egyből meg fogod látni, hogy mi akadályozza ezt a "felfolyást".
"Vannak ezek a "csillár" ventillátorok, csendesek, lassan forognak, olyat tennék a lépcsőházba, ha elfér. Viszont a forgásirányát meg kell változtatni, mert ezek alapból lefelé fújnak."
A nagy mennyezeti ventilátorok 90 százalékánál van "téli" üzemmód is: gyárilag beépített pici irányváltó kapcsoló a motor oldalán. Ennek segítségével a szoba mennyezetéről (a falak mentén) lenyomja a meleg levegőt az alsóbb régiókba. A trükk segítségével a tűzifa jelentős százaléka megspórolható, nagyon szar födém hőszigetelésű házaknál akár 20 százalék is.
"a meleg természeténél fogva fel kell, hogy menjen."
Ha a forró kályhától a mennyezetre felszálló és a mennyezeten szétterülő meleg levegő áramlását semmi nem akadályozza a felső szint irányába, akkor a kályha hőjének 70-80 százaléka önmagától felvágtat a felső szintre és alul lesz hűvösebb.
"Érdemes lenne valamiféle ventillátort a lépcsőhöz felszerelni, hogy felfele fujja a meleget?"
A meleg levegő magától felfelé száll, az a baj, hogy az emberek akadályozzák az áramlását, aztán nyavalyognak, hogy hideg van :) A felső szint fűtése pl akkor szokott akadozni, ha nincs olyan útvonal/lehetőség, ahol a felsö szintről az ottani hideg levegő LEFELÉ tudna jönni az alsó szintre. Tehát ha a a két szint között a fűtőlevegő KÖRFORGÁSA biztosítva van, akkor a felső szint fűtése automatikusan megtörténik. Két helyiség (két szint) között egyetlen lyuk NEM körforgás, habár egy lécsőház szerintem elég nagy lyuk ahhoz, hogy abban mindkét irányú áramlás kialakuljon, tehát ha a felső szint nem kap hőt, akkor nem a lépcsőházzal van baj, hanem vagy a lépcsőház nincs egy légtérben elzárva az alsó nappalival (már egy folyamatosan nyitott ajtó is rohadtul fékezi a körforgást!!), vagy felül van akadályozva a levegő körforgása.
Mivel ez egy fórum, tehát nem ingyenes építési szaktanácsadás, így lehet a kérdező gondolatait is véleményezni, kezdem.
Feltételezve, hogy amíg nincs teljesen kész lehet változtatni.
Könnyűszerkezetes 4 Akkor inkább a folyamatos fűtés lenne praktikus. Ha tégla lenne... majd akkor a kályhás -fűtés, mert a kályha hirtelen ad le sok hőt, azt az épület falai tárolják.
De ha már kályha, abból is kétféle van. Van a régebbi a hátul csatlakozó és van az egyből felfelé menő füstcsöves.... ennek a helyigénye lényegesen kevesebb.
"a kályha csatlakozásával megegyező keresztmetszetű vastagfalú kályhacsövet a kályha hátuljából egy könyökön keresztül felviszek a"
Megsporól egy könyököt és helyet is nyer.
nem kell itt 30 fokon spekulálni, mehet egyenesen felfelé a kályhacső. A kályha valahol az oldalfal mellett lenne.
Bent natur a födém és a tető héjalás között és a tetőn kívül is hőszigetelve, sőt a hőszigetelést gondosan védve ( lemez burkolattal ) . mert tűz lehet.
de lehet egyszerűbb megoldás is főleg ha hátsó csatlakozású a kályha... habár a felsőnél is elmegy. Tehát a kályha a kívánt helyre.... felül - hátúl egy füstcső kb. 2 - 2, 2 magasságig... onnan direktbe ki a falon - be egy az oldalfalra telepített lemez kéménybe . Ez a lemezkémény az oldalfalhoz két helyen rögzítve , felfelé legalább 3 m-t és ok.
lehet szigetelni, de lapvetően nem szüksége.
Így kimarad a 30 fok, a mennyezeten, a padlástéren és a héjazaton való áthaladás... sok vízzárási és tűz keletkezési problémát elkerülve.
Sok megoldás van, az egyik egyszerű a másik bonyolult.
A legegyszerűbb mint írva lett.... könnyű szerkezetes garázs -. műhely villannyal való fűtése.
Tehát még egy picike kályha telepítéséhez is kell :
készülékismeret, hőtechnikai és tűzrendészet ismeret.
Akkor vennék egy bármilyen ventillátort, ami minél nagyobb átmérőjű, és viszonylag alacsony fordulatú. Esetleg időkapcsolóval, hogy akkor zajongjon, amikor nem vagytok ott. (bár gondolom, olyankor meg nincs, aki fűtsön a fával)
Építünk egy garázst, amibe szeretnék egy kis kályhát, hogy a téli napokon se mínuszokban bütykölgessem aktuális roncsomat. Ez egy könnyűszerkezetes épület, körbekontyolt tetővel, bárhol tudok rajta kéményt kivezetni.
Első blikkre arra gondoltam, hogy a kályha csatlakozásával megegyező keresztmetszetű vastagfalú kályhacsövet a kályha hátuljából egy könyökön keresztül felviszek a mennyezetbe, majd onnan 30 fokos dőléssel (tető 32 fokos) a tető csúcsa mellé vezetem, hogy ott menjen ki a szabadba. Ezt két ok miatt is szeretném:
1, A kémény teljes tetőn belüli szakaszát le tudom szigetelni kőzetgyapottal.
2, Stabilan tudom rögzíteni a kéményt az épületen belül.
A nagy kérdés az, hogy
1, Ez mennyire nagy baromság? 2, Mennyit ront a huzaton a ~30 fokos dőlésű rész?
Esetleg más ötlet? Kéménytéglából felhúzni egyet? Kapható az még normális áron?
A készen kapható profi megoldásokat ismerem, a rendelkezésre álló kb 60 éves salgótarjáni kályha mellé kissé túlzásnak érzem, az árukról nem is beszélve.
Új albérletbe költöztünk, családi ház, fűtés fával történik. A kályha vízteres, 3 radiátor van rákötve, az alsó szinten egy a fürdőben, egy az előtérben, illetve egy az emeleten lévő előtérben. Fűtéskor az alsó szinten nincs is gond, már-már túl meleg is van. Viszont az emeleti helyiségekben elektromos fűtőpanelekkel van megolva a fűtés (idősek laktak itt, ezzel nem volt munkájuk).
Fűtéskor értelemszerűen az emeleten kicsit hidegebb van mint lennt. Ez a lépcsőn felhaladva már érzékelhető is.
Érdemes lenne valamiféle ventillátort a lépcsőhöz felszerelni, hogy felfele fujja a meleget?
Ha igen, milyen fajta az ami csendes és megfelelő meleget fel is szállítja?
Tudom az ideális a padlón keresztüli átvezetés lenne, de az sajna nem megoldható.
Válaszokat észrevételeket, ötleteket szívesen fogadok :)
"ennek ellent mond az, hogy a füstcsövekbe néha ilyen -olyan szabályozókat építenek be... suber ( tolattyú ) vagy pillangó."
Nézz meg egy pár gyári füstcső pillangószelepet: lehetetlen teljesen elzárni velük a füstjáratot, nem véletlenül. Amelyik teljesen lezár, az vagy házilag készült, vagy csak profi tűzmester kezelheti.
"Ha ez a pillangószelep tökéletesen záródna, akkor teljesen le tudná blokkolni a légáramlást a kémény felé, de ezeket készakarva nem csinálják teljesen zárhatóra, mert akkor pár hülye megpróbálná megölni vele a családját (füstgáz képződés közben lezárná a kéményt a nagy eszivel)."
"2 db. 45°-os ív (egy "Z" alak) után leszűkítettem 130-ra"
Írtam, hogy füstjáratot szűkíteni KIZÁRÓLAG KÖZVETLENÜL a tűztér kimeneti pontjánál szabad, te viszont 2db 45 fokos ív után szűkítettél. Minél távolabb van a szűkítés, annál nagyobbat fog durranni a szűkítés előtti csőszakasz, ha esetleg valaha fagáz-berobbanásra kerülne sor.
"Miért hasznos a kéményben (tűztér feletti) levő pillangószelep?"
Ha túl erős a kémény huzata, akkor azzal is tudod fékezni/szabályozni a tűz intenzitását. És egy picit akkor is segít, mikor már nem ég a tűz és nem szeretnéd, hogy a kémény kiszippantsa a kályha testében tárolt hőt. Ha ez a pillangószelep tökéletesen záródna, akkor teljesen le tudná blokkolni a légáramlást a kémény felé, de ezeket készakarva nem csinálják teljesen zárhatóra, mert akkor pár hülye megpróbálná megölni vele a családját (füstgáz képződés közben lezárná a kéményt a nagy eszivel).
"Én úgy gondolom, hogy ha alul nem engedek be levegőt, akkor a kéményen sem tud kimenni?"
Ez elméletileg igaz, de a gyakorlatban a kályhák 95 százalékát lehetetlen tökéletesen lezárni. Egyrészt az öngyilkos hülyék elleni védelemből (szén-monoxid gyártás + robbanásveszély), másrészt az olcsó konstrukció miatt :) Csak a legprofibb és a legszarabb kályhákon lehet tökéetesen elzárni a tűzilevegőt.
Köszönöm, a válaszokat, úgy tünik, Mekk Elek mesternek lett igaza.
Egy 180 mm-es kandallót sikerült vennem, 2 db. 45°-os ív (egy "Z" alak) után leszűkítettem 130-ra, és kifogástalanul működik. Sőt, ha alul teljesen kinyitom, akkor a lángterelő öntvény ellenére is a kéménybe is megy a láng.
Ami kellemes meglepetés volt, hogy az alu kéménybélés helyett kerámia van, így alakítás nélkül megfelel.
Teljesen kezdő vagyok a témában, ezért előre is elnézést kérek a talán amatőr kérdésekért..
Egy kis rásegítő fűtést szeretnék. A rajzon, a KANDALLÓ felirattal jelzett 64 cm széles helyre szeretnék egy nem beépített kandallót. Mivel kevés a hely, oda csak egy kisebb fajta fér be, ezért kicsit behatároltak a lehetőségek. Ezt a két típust néztem ki, amelyek beférnek:
1. A kémény csöve mindkét kandallónak 15 cm-es, de a falban ott lévő, 2,2 m magasságban lévő fali kémény nyílásom csak 12 cm-es. Van-e mód arra, hogy ezt a kémény-profilt kicseréljem 15 cm-esre? Maga a kémény mérete tuti megfelelő, mert egy szinttel lejjebb a kazánházban volt valamikor egy nagy vegyestüzelésű kazán, amelyik ugyanebbe a kéménybe volt bekötve és a lenti nyílás kb. 20 cm, de az vissza lett falazva, tehát ezért gondolom, hogy ennek a kéménynek ezt az egy szinttel feljebb lévő 12 cm-es nyílását ki lehetne cserélni nagyobbra. Van ennek valami akadálya? Más nincs bekötve a kéménybe, az egy szinttel feljebbi nyílás is be van falazva.
2. Mi a különbség a két kandalló közt? Én csak árban látom a különbséget, a kerek több mint a kétszerese és csak 1 kW különbség van.
3. Ha mehet a dolog, akkor érdemes-e valamilyen hőtükröt tenni a falra a kandalló mögé? Szokás ez egyáltalán? Vagy a sarokban visszatükrözött hő még akár a kandallót is rongálhatja? Csak radiátoroknál látok néha ilyet.
4. A kandalló mögötti fal egy vékony, 11 cm-es Ytong-fal, a túloldalán fürdőszoba lesz, amelyik csempézve lesz. Kell-e valami hőszigetelés? Kell-e oda valami különleges dolog?
Sziasztok! Talán lakik Eger közelében valaki, aki kályha/kemenceépítésen töri a fejét! Nálam maradt egy korábbi agyagvakolatos felújítós projektből bontatlan 15-16 zsáknyi 33 kg-s Petényi kaolinos tűzálló agyagliszt (PTD-3), mely a kályha- és kemenceépítéshez is elsőrangú cucc, ugye! Egy olyan pincében van Egerben betárolva, ahol most már helyszűke alakult ki, úgyhogy menniük kell... Jelezzetek, ha érdekel akár egy zsákkal is. Természetesen bolti ára alatt gondoltam! :)
Szevasztok,lenne egy kérdésem..van egy kis 15 négyzetméteres melléképületem,van kéménye,de nincs rajta sehol füstcső nyílás,nem volt fűtve a helyiség,amúgy pár éves kis épület...kaptam a havertól egy ohra kályhát,be lehet füstcső nélkül kötni a közvetlenül a kéménybe a kályhát,tehát úgy értem hogy a kályha hátulján lévő kimenő csövet egyenesen belekötni a kéménybe..?
A tűz pillanatnyi hőtermelése legtöbbször a tűz levegőellátásától függ. Amikor begyújtasz és még hideg a kémény, akkor tökmindegy az alsó nyílások állása, hiszen a hideg kéménynek még nincs nincs szívóereje. Aztán amikor felmelegszik a kémény és elkezdi szívni a levegőt be a tűztérbe, akkor már nem mindegy, hogy mekkora méretű nyílások korlátozzák a légáramlást: levegő beeresztők állása a tűz alatt és mindenfelé körülötte, füstcsappantyú (pillangószelep) a tűztér kijáratánál, vag akár egy szűkített kilépő nyílás.
A kémény elérhet olyan magas hőmérsékletet is (=olyan magas szívóerőt), amikor a leszűkített kilépő nyílás ellenére ugyanannyi kilowattal dübörög a tűz a kályhában, mintha nem is lenne ott a szűkítés. Persze kémény-fajtánként hatalmas eltérések vannak, hogy mikor érik el az ennyire magas hőmérsékletet/huzatot:
- a vékony acél belső falú + vastag hőszigetelt (szerelt) kémények pár másodperc alatt,
- a kerámia belső csöves + vékony hőszigetelésű (beton modulos) kémények pár perc alatt
- a téglából épült + hőszigetelés nélküli kémények némelyike fél-egy óra alatt, némelyike meg soha az életben :)
Ha át akarsz állni fatüzelésre, akkor ki kell venni az alu csövet a kéményből. A fatüzelés kémény-hőmérséklete SOKKAL magasabb is lehet a gáznál, ettől az alumínium cső meglágyulhat, összeomolhat dugót képezhet a kéményben, amitől akár halálos baleset is lehet.
A füstjáratban kifelé menet hivatalosan nem lehet keresztmetszet csökkenés, szűkület.
140x140-es kéményjárat keresztmetszete 192 cm2,
ez kerek csőbe átszámolva 15,6 centi MAXIMÁLIS belső csőátmérőt jelent (ha jól számoltam :)
tehát 14x14-es kémény esetében ennél vastagabb cső nem lehet a kályha és a kémény között sem.
Közvetlenül a tűztér (esetleg a kályha) kilépési pontjánál (ÉS SEHOL MÁSHOL!!!!!) lehet alkalmazni cső-szűkítőt (ezt még a szakemberek közül is csak kevesen tudják). Ez persze csökkentheti a kályha maximális fűtőteljesítményét, kivéve, ha a kémény jó erős huzata ezt kompenzálni tudja.
Vennék valami használtat, de kb azt látom, hogy a nagy részük 180-200 mm-es fűst csatlakozással vannak, a helyszinen meg egy 140x140-es kémény van, amiben van egy alu cső (legalábbis ez megy a falba) Nem mértem, de szemre olyan 100-120-as lehet.
A kérdés az lenne, hogy ha kisebb kéménybe kötöm a 180-200-as csövet, akkor a teljesítmény csökkenésen kívül van-e más gond?
Vagy mindenképp olyat keressek, ami 150-es csőcsonkkal rendelkezik.
Ja, és még egy: az öntöttvasak sokkal tartósabbak? Gázfűtés van, a kandalló inkább csak jáccikálni, a hangulatnak, meg az ingyenfa hasznosítására lenne.
van egy régebben vásárolt, de végül sosem használt lemezkandallónk. Gyári leírása elveszett, így teljesítményét nem tudom. Amit viszont lemértem rajta:
- füstkivezető nyílás átmérője: ~11 cm.
- ajtó külső méretei: 28*18 cm.
Kérdéseim:
- Ez nagyjából mekkora névleges teljesítményű kandalló lehet?
- Elég lehet-e egy nyaralóba, légkondis fűtés mellé egy 33 m2-es, 2,4 m-es belmagasságú, egy légterű helyiségbe? (egy lépcső még vezet felfelé a tetőtérbe)
Valakinek lenne tippje, hogy miert nem tisztul ki a vermikulit a kandallomban? (Mullit aero 8)?
Nem tuzeltem semmi egyebbel, csak szaraz faval es kemenyfa brikettel. Eddig mindig kitisztult (november ota hasznalaom kb minden nap) de par hete nem akar :(
Fenntartom a lehetőségét, hogy butaságot írok, de én alapvetésként vélem tudni és ugye nem kevés áttüzelt év alatt is ezt tapasztaltam, hogy bizony a vizes fa és a kátrány szoros összefüggésben vannak. Kiválóan felszorozzák egymást a fojtás és a nem száraz tüzelő. De megfontolom amit írsz.
A gázt tudtam. Logikus amit írsz, mindösszesen a hussanás mértékét nem taglaltuk eddig és abban nem vagyok biztos, hogy olyan mértékű, mint írod. Mert ott van a lassabb, kisebb égés, kevesebb gáz termelődik. A kérdés az, hogy fojtottságból fakadó kisebb jelenlét érvényesül-e a kihussanó, nem hasznosult gáz mennyiségével szemben. Ez érdekelne egészen pontosan, ezek viszonya, mert a kutya itt van elásva. Szerencsésebb némi fojtottsággal tüzelni, mint túl sok levegőt adni neki, ez utóbbi esetben kevesebb meleget adtál magadnak ugyanannyi fából. Te nem így gondolod? Eszetlen lefojtásnál pedig - na abban egyetértünk, az nem pálya.
Fokozatosan raktam amíg tudtam tüzelni. Ebben is kell egy arany középút, nem hiszek a telepakolásban, de gallyanként sem jó mindig nyitogatni.
Kémény: nincs mit szigetelni rajta, az inkriminált, említett kátrányos rész a falban van. A kültéri része meg tégla, de azzal nincs gond.
Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.
Úgy akkor ez az abszolút helyes mód, ha jól értelek, legteljesebb égés, pont elég levegővel és rakottsággal.
- És ezt hogy hozod össze?
- Hogy pozicionálod a fagázra a szabályzást? Szekunder helyett pillangószelep? Meséld el.
Milyen berendezés az, ami a kéményre is figyel-tárol-bír? Nagy professzionalizmus van, rendben, de bontsuk is ki.
Ugyanoda kerülős. Ha helyreáll a fotógépem, lövök neked pár vékonyfalat. A vandálok úgyis olyan jól dolgoznak.. Hurrá.
Fordítva tudom ezt erről a 2 kályháról, de megint a téma mélyére fúrok majd. Bővebben alá tudnád támasztani, hogy mitől hatékonyabb a tömeg? Nem akarlak terhelni, passzolhatod is, csak ha van rálátásod, akkor jól jön. Tégla van is itthon, kijönne nullához közeli költségből (de nem akarom, hogy ez legyen a mindent felülíró vezérelv).
a valódi klasszikus kemencét, ahol ugyanoda kerül a kaja, ahol előtte a tűz volt,
és az (optikailag sokszor valóban kemencének álcázott) sütőt, ahol a tűz a sütő alatti külön térben van.
Az elsőben a sütés nem is működik nagy hőtároló tömeg nélkül,
a második működéséhez nincs feltétlenül szükség hőtároló tömegre. készülhetne akár egyszerű lemezből az egész (persze akkor nem nézne ki romantikus-kemencésen ;)
"Cserépkályha vs. tömegkályha."
A cserépkályha tulajdonképpen szintén tömegkályha,
csak szebb és kisebb/könnyebb,
cserébe rosszabb hatásfokú és sokkal kisebb a hőtároló tömege is.
"Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás),"
Nem érted, csak mások butaságát ismételed. A fa vizességének nincs köze a kátrányhoz. Pontosabban annyi köze van, hogy aki annyira buta a tüzeléshez, hogy képes vizes fával fűteni, az ahhoz is buta, hogy levegőt is adjon a tűznek, a levegő hiánya pedig csinálja a kátrányt.
"azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit?"
Olyat mondok, amit a fával tüzelők 95 százaléka nem tud: fával tüzelés 80 százalékában nem a fa ég, hanem a forró fából felszabaduló fagáz (javarészt metán). Ahhoz, hogy az összes fagáz el tudjon égni, ahhoz megfelelő mennyiségű oxigénnek is jelen kell lennie, máskülönben a gáz egy része huss, ki a kéményen. Tehát kifizetted a tűzifát, aztán fűtőértékének akár 50+ százalékát is okosan kiereszted a kéményen (a 60 foknál hidegebb felületeken eközben készül a kátrány az elégetlen fagázból).
Védekezési módok:
- Mindig annyi levegőt adsz a tűznek,m amennyit megkíván (ha éppen nagyon sok fagáz termelődik, akkor hatalmas hő is fog termelődni!).
- Lassítod/késlelteted a fagáz termelődését pl azzal, hogy nem engeded egyszerre az összes fát felforrósodni, pl felülről gyújtod meg a rakatot. Az, hogy engedsz felforrósodni egy nagy rakás fát (tehát dől belőlük a fagáz), majd lezárod picire a levegőt (ez a szokás szinte mindenütt), hogy "jó sokáig fűtsön a kályha" az eszement tűzifa pazarlás.
Az elégni nem tudó gáz egyébként csak az 55-60 fokosnál hidegebb felületeken válik kátránnyá, tehát ha a pazarlást nem is, a kátrány lerakódást megelőzheted azzal, ha minden felület legalább 55 fokos (pl kémény hőszigetelése kívülről).
"arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem."
Olyan amatőr tüzelőt még nem láttam, aki túl sok levegőt adott volna a tűznek, a laikusok 90 százaléka nem hajlandó elhagyni a "röhejesen kevés levegő" és a "nyomorúságosan kevés levegő" közötti tartományt :)
Akkor elég a levegő, amikor még több levegő ellenére már nem növekszik tovább a tűz által leadott hőmennyiség, nem hiszem, hogy te valaha is eljutottál ilyen szintre.
Egyénként az olcsóbb kályhák többsége tönkremegy a hatalmas hőtől, ha ezt a kísérletet nagy mennyiségű, alulról meggyújtott tűzifával csinálod.
Ezért van az, hogy a profik inkább a fagáz termelődését lassítják, akkor elegendő levegő mellett sem megy tönkre a kályha.
A még profibbaknak meg olyan tüzelőberendezésük van, ami nem ijed meg bazinagy tűztől sem: egyrészt nem megy tönkre tőle, másrészt bazinagy tűz bazisok hőkét is simán el tudja tárolni (nem enged semmi felesleges hőt a kéménybe, csak annyit amennyire a kéménynek valóban szüksége van).
"én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig,"
Tudod-e, hogy miből/hogyan épül a búbos kemnce?
Tudod-e, hogy hogyan készülnek az ételek a kemencében? A kaja ugyanoda kerül, ahol előtte a tűz volt, a kemence falának nagy hőtároló tömege süti/főzi meg az ételt. Egy vékony falú kemence gazdája csak nyers ételeket tudna enni és a fél életét vacogással töltené.
Hol láttál te vékony falú kemencét?
"melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben?"
Azért írtam nálam is játszik-ot a kátrányra, mert berúgva nyitottam meg a fórumot és hát írnom kellett. A koromfelvetésre kötöttem rá. De szerencsés a kollega, hogy neki csak korommal kell küzdenie.
Hümm, én kifejezetten vékonyfalú kemencékkel találkoztam eddig, már a több száz kilós említésedhez képest. Ilyen monstrumokról nem tudok, vagyis 5, de még 10 centinél is nagyobb falvastagságot feltételez az általad említett tömeg. Átlagosan 5 volt a fűtéscélúaknál, de ez itt off.
Ha már itt tartunk, megint megpendíteném a melyik a leghatékonyabb megoldás keményfára? címre hallgató dilemmát. Egyértelmű előnnyel a cserép? Hogy viszonyul egymáshoz egy tömegkályha és egy cserép ebben? Értelemszerűen ugyanakkora légköbméter befűtésére, jelen esetben olyan 60 a cél. Fajlagosan azonos kiépítéssel-füstutakkal-"utánégetőkkel" én csak így hívom a forró füstöt hasznosító, plusz járatokat, ha vannak. Ezekkel lenne igazi a hasznosulás. A huzatrontó hatásuk viszont kérdés, hogy milyen mértékű, mennyivel indul nehezebben a begyújtás, milyen pluszveszélyeket rejt.
Volt egy felfutása, hype-ja pár éve a tömegkályhának, mint jelenségnek, rajongók persze vakon kihozták jobbnak, meg abszolút legjobbnak is a világegyetemben, de nem éreztem alátámasztottnak a véleményüket. Szocializációtól, divattól független objektivitásra van itt szükség.
Mert kinek van kedve egész nap mást sem csinálni, mint egy kis hőtárolású kályhát etetni folyamatosan kukoricaszárral :)
Igen, nem is értem a rakátakályhások gondolatvilágát. Túl sok a szabadidő valószínűleg. Ott láttam olyat, hogy utána volt téve egy komplett rendszer utánégető járatokból, hát nem tudom, hogy ahogy mostanában mondani szokás, hogy a nap végén előbbre van-e vele az ember. Az egy dolog, hogy jó forró a füstgáz és nem megy pocsékba, de pakolgassa a fogpiszkálókat egész nap az, akinek 6 anyja van.
A kívülre tett megoldás nekem sem tetszik, pedig mintha a legújabb nyomorgatások tükrében át sem veszi az építésvezető, ha máshogy csináltad vagy csak nagyon nagy bürokrácia árán. Támogatás esetén is így van előírva, így szokás.
Szerintem hangulatnak, látványnak elég az a kisképernyő, amit a ma divatos Kamino kandallókályhák ablakos ajtója ad. Műsoron a CowboyTv adása. Hiányozni is fog a látvány, a lakótérből való irányíthatóság, de ez van, inkább a vérben a megfelelő oxigénszint. ...A nagyobb láthatóság rendszerint a pazarlással esik egybe, de érdekes a pufferes társítás.
Az okossági eszközök és a filléres Aurdinok korában talán a termosztát kérdése elérhető közelségbe jött, némi programozással. Mennyi probléma felmerül! Izgalmas.
Megoldás érdekelne a problémámra. A füstöt azért említettem amolyan közbevetésként, mert sokan azt gondolják, hogy CO önmagában, füstjelenség nélkül nem kerülhet a beltérbe, pedig dehogyisnem. Porhanyós lerakódás és makacs, üvegtapintású kátrány nincs keverve. Utóbbi változtatható előbbire nagy lánggal, amennyiben a kályha égésterében vagyunk, kintebb-fentebb már nehezebb feladat, ahogy írod is, ott már alacsonyabbak a hőfokok. A linkelt képen lévőhöz képest olyan 3x-os a kátrányréteg itt és egybefüggő, nehezen megközelíthető manccsal.
Azt értem és tudom, hogy mi hoz létre ilyet (vizes fa, lefojtás), de azt mondod, a túlzott lefojtással is a pazarlás megy csak vagy én értek félre valamit? Arany középútra törekszik az ember, ami ugye nem egyenlő a túlzott fojtással, de az elillanással sem.
Egy kis korom nélkül lehetetlen tüzelni, kátrány nélkül viszont igen könnyű: mindössze nem szabad a tüzet "fojtogatni" mindig meg kell adni neki azt a levegő mennyiséget, amennyit éppen megkíván.
Kátrány akkor keletkezik, amikor a forró tűzifából rengeteg éghető gáz keletkezik, de a gazdi nem ad neki elég levegőt, nehogy az összes fagázból hő legyen, ehelyett inkább a gazdi a fa fűtőértékének jelentős részétől megpróbál megszabadulni a kéményen át ;). Na ebből az elégetlen fagázból lesz kátrány ott, ahol 55-60 fokosnál hidegebb felülettel találkozik (pl. hőszigeteletlen túl hideg kémények belső falán és túl hideg vízzel dolgozó kazánok belesjén).
A kátrány téma nálam is játszik, tizenév eredménye, de van, úgy 1 méteres részen a kéményben, a kályha füstcsöveit követően közvetlenül, csúsztatott kémény névre hallgató a konstrukció egyébként, tehát fentről sem megközelíthető, spatulával mondjuk. Fontos tényező, hogy a kátrányos füstút a CO visszaesését nagyban segíti (ez nem egyenlő a füst jelenlétével!). Archaikus, széles, szögletes kémény, csőgörény jellegű fémtüskés megoldások nem játszanak. Arra gondoltam, kiégetem a kéményben közvetlenül (kályhába tett, mesterséges, fekete porok látáskárosító hatásuk mellett (felkiáltójeles piktogram) mire a célhelyhelyszínre érnek a tűztérből, hatásuk megszűnik).
Mutatok egy képet, ha jól megnézed, akkor van ott egy kb 35 centis vízszintes (tehát korom-felhalmozódás veszélyes, tehát rendszeres ellenőrzést/tisztítást igénylő) szakasz. Ha neked nincs ilyesni (tehát ha a füstcső benn a kémény oldalfalában is ferdén megy), akkor biztosan OK
Sőt, jó vastag füstcső (160 mm felett) esetén némi jóindulattal még az is elfogadható, ha a ferde rész egészen a falig megy és a vízszintes szakasz csupán 12 centis. Ha a vízszintes szakasz jóval rövidebb a csőátmérőnél, abból még nemigen lehet baj.
Kerestem egy képet: ha a kandallód füstcsöve így van megcsinálva, akkor soha az életben nem kell a csövet kikormolni, mert nincs a füstjáratnak olyan pontja, ahol meg tud állni, fel tud halmozódni a korom. Elegendő olykor a kémény koromzsákját kiüríteni és a tűztér alját kitakarítani, más dolgod nincs a korommal.
Ha nagyon okos ember csinálta, akkor a füstjáratnak nincs olyan pontja, ami nem 45 fos, vagy annál meredekebb. Ezekről a helyekről a korom mindig magától lepereg olyan helyekre, ahonnan könnyedén eltávolíthatod (akár porszívó nélkül is): pl a tűztér alja vagy kémény alján a kis tisztító ajtó (koromszák).
Ahol vannak enyhe lejtésű vagy vízszintes csőszakaszok, onnan a kormot (pl egy füstcső kefével) egyszerűen odahúznám/odatolnám egy olyan csőszakaszba, ami meredek lejtésű vagy függőleges, innentől lásd az első pontot :)
"a régi világban a kis sűrűségekkel való etetés játszott"
És ne feledjük hozzá a hőtároló tömeget (pl több száz kilós kemence-búb). Mert kinek van kedve egész nap mást sem csinálni, mint egy kis hőtárolású kályhát etetni folyamatosan kukoricaszárral :)
"Ez a te pufferes megvalósításod mennyiből jött ki?"
Az egybe "épített pufferes kazán" utolsó híreim szerint soha nem lett legyártva, mert a munkát elvállaló két lakatos közül amelyik elfogadható áron megcsinálta volna, az szemel láthatón hülye volt a fizikához (várható víznyomás, hőtágulások, stb), az a lakatos pedig, aki az első pillanatban látta a várható buktatókat, az jóval egy millió Ft feletti árajánlatot nyújtott be (persze anyaggal együtt), ezért inkább úgy döntöttek a háziak, hogy külön lesz egy gyári kazán és külön egy gyári puffertartály. De ennyíre sok területet már sajnáltak a lakásból elvenni, ezért úgy döntöttek, hogy ezt az egész fűtésrendszert ki akarták tenni a hőszigetelő burkon kívülre (a ház melletti garázsba), én itt kiszálltam a projektből, mert effajta szar (energiapazarló) rendszer van az országban ezernyi, ehhez nem kell egy hozzám hasonló zseniális feltaláló okoskodása :)
Érdekesség: egyszer terveztem egy ugyanilyen alapelven működő (bazinagy pufferrel egybeépített) szépséges látványkandallót is (nappaliba), arra még radiátorokat sem muszáj kötni, mert az egyik változatban akár maga a puffertartály melegítheti közvetlenül a lakás levegőjét. És ha a tárolt hő több napnyi fűtésre elegendő, (szinte) akkor gyújtasz be ebbe a kandallóba, amikor kedved tartja :)
De az ilyen szerkentyűk egyedi gyártása rettentő drága, még sorozatban gyártva is húzós áruk lenne.
A puffertartályból dolgozó keringető szivattyús fűtésrendszerben meg a termosztát lett volna a különleges: a legtöbb hagyományos termosztát mellett akár 2-3 fokot is ingadozik a lakáshőmérséklet (felfűtési és lehűlési túllendülések), az öntanuló termosztátok (és NEM az okostermosztátok!) ezt az ingadozást persze képesek nulla közelébe hozni, de azok meg abba zavarodnak bele, ha mindig más hőmérsékletű a fűtővíz (elvégre egy puffer hőmérséklete igen széles tartományban bármennyi lehet). Na én mind a két problémát megpróbáltam volna megoldani egy speciális termosztáttal, de az egyedi gyártás miatt ez sem a filléres kategória.
Jól tekered a kombinatorikát, ez tetszik. Tiszta sor, a kemencéknél is kijön ez, a régi világban a kis sűrűségekkel való etetés játszott, keményfára más kell, kisebb tér. Ez a te pufferes megvalósításod mennyiből jött ki?
"Olyan fűtőberendezésem van ami alkalmas kis sűrűségű tüzelőanyaggal is sok hő legyártására (hatalmas tűztér + nagy hőcserélő felület + nagy hőtároló tömeg), de nem értek a használatához, ezért nem hajlandó elég hőt leadni, ezért fázok."
Voltam olyan családi házban, amit szalmával és kukoricaszárral fűtöttek. Persze nem 50 centis jancsikályha volt minden szobában, hanem egy speciálisan kis sűrűségű fűtőanyagra készített speciális köbméteres nagyságú kazán. Voltam olyan házban, amit fatörmelékkel, (darált nyesedéklel, fakéreggel) fűtött egy automatikus adagolós kazán, ami nem volt nagy, de az adagoló naponta 10-20 órában folyamatosan etette. Voltam olyan GYÁRBAN, ahol fűészporral fűtöttek (nem vicc), ott 3 emelet magas volt a "kazán". Vidéki kis asztalosműhelyekben nem ritkaság a űrészporos/forgácsos fűtés, de sehol sem mini jancsikályhával művelik, a 200 literes vashordó az átlagos méret :)
Szóval az nem lehetetlen, hogy alacsony sűrűségű tüzelőanyaggal csináljunk jó meleget, aki viszont arra számít, hogy a tömör fahasábokra tervezett (kis tűzterű) kályhája ugyanúgy fok fűteni két marék szalmával is (több nem fér bele a kis tűzterébe), az a kályhájától a lehetetlent várja el :)
"csak tudom milyen fázni silányabb tüzelőanyag miatt."
Ne keverjük össze egymással a két alábbi állítást:
1: Olyan fűtőberendezésem van, ami kimondottan nagy sűrűségű tüzelőanyagara (hasábfára) gyártottak, de én ennek ellenére kis sűrűségű fűtőanyaggal (szalmával, rőzsével, stb) bénázok benne, ezért fázok.
2: Olyan fűtőberendezésem van ami alkalmas kis sűrűségű tüzelőanyaggal is sok hő legyártására (hatalmas tűztér + nagy hőcserélő felület + nagy hőtároló tömeg), de nem értek a használatához, ezért nem hajlandó elég hőt leadni, ezért fázok.
"Sok ember formál véleményt hobbikályhásként is"
Ha
- elég intelligens ahhoz, hogy a kocsmában/faszbúkon összeszedett három információ után még nem tarja magát okosabbnak mindenkinél,
- elég intelligens ahhoz, hogy meg tudja különböztetni a hiteles/hihető információ forrásokat a kétes információ forrástól,
akkor nyugodtan formálhat véleményt hobbikályhásként is.
Én is csak hobbikályhás vagyok, mégis jártatom a számat :)
"Keresem a megoldásokat, hogy másik helyiségből vagy kívülről fűthető, beépítettnek nevezettek közül mi is kell nekem."
Egy terven hasonló esetre (erdő van, de a zasszony nem akart füstszagot):
- Családi ház egyik kis helyiséghét belülről elfalazni, kert felé ajtót nyitni (fordított sorrendben! :). Minden kazánnak és puffertartálynak van saját hőleadása is a környezete felé, ha ezt a hőt nem a lakás felé adja le, az energia pazarlás. Tehát a kazán+puffer a hőszigetelt lakó-burkon BELÜL legyen.
- A lakás négyzetmétere nagyon drága dolog (2-500.000 Ft/m2), ezért egymás mellett külön álló kazán és puffertartály drága hely(pénz)pazarlás. Helyette "egybe terveztem" a kettőt, nevezheted hőszigetelt puffertartályba beépíttt tűztérnek, vagy olyan kazánnak, aminek saját víztere meg lett növelve 2000 literesre és az egész le lett vastagon hőszigetelve.
- A tervben erről a puffertartályról ment (PWM termosztáttal vezérelt keringető szivattyúval) a lakás mennyezetfűtése, persze ez lehet padlófűtés, radiátor, fancoil, stb. főleg azért terveztem mennyezetfűtést, hogy nyáron a plafont talajvízre kötve hűteni is lehessen a házat.
- A konyhában egy kijelzőn lehet látni a puffer aktuális hőmérsékletét. Ha a puffer hőmérséklete 80 fok felett van, akkor tilos begyújtani, 70-80 fok között kisebb tüzet bármikor lehet csinálni, 70 fok alatt már bátran szabad tüzelni (a puffer/tűztér aránya úgy lett méretezve, hogy 70 fokos vízhőmérséklet alatt fával dugig megtömött tűztérrel is LEHETETLEN felforralni akkora vízmennyiséget), 60 fok alatt KÖTELEZŐ begyújtani (a puffer ősztől tavaszig lehetőleg soha ne legyen hidegebb 60 fokosnál).
Van saját erdő, remélem nem is ég le, mert nem vagyok járatos a kereskedői fogásokat illetően. Az megvan, hogy a sumákolást nem felejtik el alkalmazni. 2 évtizedet tüzeltem eddig le életemből és látom én is a táblázatokat a neten, szép lankásak, azt is csak enyhén. Nem vitatom őket, de nem képernyői számokkal melegszünk. A facebook egy aknamező, könnyen hazavágja az ember számára kedves témákat is. Elnézést az előbbi, vehemens hozzászólásomért, csak tudom milyen fázni silányabb tüzelőanyag miatt. Meg úgy egyáltalán fázni. Ide nem értve a vizesség kérdését vagy a nyílászárók mellett bekúszó, alattomos hideget - azokban az esetekben is látod a lobogó lángot, de még az önbecsapásra hajlamosak is nehezen gyűrik le olyankor a didergést.:) Sok ember formál véleményt hobbikályhásként is, azok, akik elfelejtették már milyen az, mikor csak a kályha és annak eledele, legyen az fa vagy valaminek a brikettje. Ott minden rezdülést megérez a melegedni kívánó, főleg, ha spórolós fajta vagy van oka spórolni.
Mamagamról annyit még, hogy beütött egy CO-hiperszenzitivitás, így a beltéri tüzeléses eszközök szépen ki is estek, olajradiátorral megy a drága bohóckodás jelenleg, hiába áll itt két kályha is. A rendszer rendben van amúgy, itt felhasználói oldalról van sajnos a gond.
Keresem a megoldásokat, hogy másik helyiségből vagy kívülről fűthető, beépítettnek nevezettek közül mi is kell nekem. Kemence? Megépítem, de az lesz-e a nyerő? Hatékonyság a másik fő vezérelv (akácfára). Beépített cserépkályha? Falon átnyúló tömegkályha? Központi fűtés? Sajátkezűség jobban játszik, mint szakembernek nevezett felfogadása (tudom, léteznek tényleges mesterek is), beállítottság miatt is és anyagiak okán is. Egy cserepet nulláról már eggyel nagyobb falat megépíteni, de hiszek abban, hogy elég gereblyézni való akad a neten. HA az kell nekem. A következő telet már felesleges pluszköltségek nélkül tervezem. Gondoltam kályhásmester mellé elszegődni is, nem tudom, ez mennyire kivitelezhető vagy rentábilis vagy hogy hogy megy az ilyen.
Ezt rosszul tudod. Súlyra, vagy inkább tömegre vetítve a különbség nem túl nagy, kisebb mint pl. térfogatra. Már ha nem a víztartalom adja a tömeget, tehát száraz tüzifánál. Van ugyan eltérés, de pl. sokan nem tudják, hogy némelyik fenyő kicsivel megveri a keményfák egy részét.
"És azok a "bizonyítékok" a brutális különbségekre NE egy tipikus idióta fórumos / facebok hozzászólásból származzanak, ahol egy hülyegyerek okoskodik :)"
Eszembe jutott még egy információforrás, ahol hülyének nézik az embert: egyes tűzifa kereskedők parasztvakító dumája (tisztelet a kivételnek).
"A súlyra vetített fűtőértékek között brutál nagy különbségek vannak"
Ez így csak levegőbe beszélés, ha nem teszel mellé konkrét számokat. És azok a "bizonyítékok" a brutális különbségekre NE egy tipikus idióta fórumos / facebok hozzászólásból származzanak, ahol egy hülyegyerek okoskodik :) hanem valami komolyabb információforrásból, ahol valóban hozzáértő ember lehet a háttérben. Itt van egy példa az ezerből (google második találat): http://hasogatott-tuzifa.hupont.hu/6/tuzifa-futoerteke Mutass rá a BRUTÁLIS fűtőérték különbségekre a különböző fafajták fűtőereje között.
Te sem fáztál még kályha mellett. Miért nem érzékelik az emberek a különbségeket? Önhipnózis? A súlyra vetített fűtőértékek között brutál nagy különbségek vannak. Ami ki is jön a gyakorlatban is. Ezért sem értem az ilyen írásokat.
Üdv ! Úgy érzed hogy a formai dolgokba kötök bele ? Szerintem az egész hozzászólást szakami hozzászólásnak nevezni úgy hogy fűtőérték mértékegysége sem szerepel benne(ez csak példakén)hát lelked rajta! :-) Sok sebből (nem is a Te stilusodban íródott)vérzik az egész h.sz. ! Szerintem.
Érzésed szerint kb hány százalék fűtőérték különbség van egy kiló átlagos keményfa (tölgy, bükk, stb) és egy kiló átlagos puhafa (nyár, fenyő, stb) között?
Szinte bármilyen faanyaggal lehet tüzelni (ha az jól ki van szárítva), a súlyra vetített fűtőértékek köött alig van különbség. Persze az azonos súlyú farakások MÉRETE között már durva különbségek lehetnek. Tehát pl 1 kg gyertyán tűzifa elfér a zsebedben és egy mozdulattal bedobod a kályhába, de 1 kg száraz tölgyfa kéreg szállításához már kamiont kell bérelned és órákig ott kell ülnöd a kályha előzz, mire szép lassan eltüzeled :) miközben a fűtőértékük között alig van különbség.
Tehát a mogyoró bokorral nem mint fűtőanyaggal van baj, hanem mint a hagyományos fahasábokhoz képes ötször annyi munkát adó anyaggal. Ne kövesd el azt a hibát, hogy a tüzelővel kapcsolatos munkaóráidat ajándék ingyenes dolognak tekinted. Minél több időt elcseszel az életedből a tüzelővel, annál kevesebb időd marad a kocsmázásra :)
A mogyoró bokrot én akkor tekinteném jó fűtőanyagnak, ha valami varázslat folytán egy pillanat alatt 30 centis darabokra esne :) és nem követelmé évente 100 értékes órámat a feldarabolása.
világoskék: tűz levegője (lakótéren kívülről van beszívva + füstgázzal előmelegítve)
A kémény tetején van egy füstgáz hőérzékelő, amely az alsó csappantyút mindig olyan szögben próbálja tartani, hogy a kémény tetejénél mindig pont 60 fok legyen (hidegebb soha).
Ha nem passzívházba megy, akkor a hőtároló elszt nem kell hőszigetelni.
és ha nem kell a hőtárolás, akkor a tégla hellett lehet sima hőleadó felület (pl kanyargós füstcső).
A helyes működéshez tulajdonképpen elég csak a bal oldali csappantyút megcsinálni, de itt is automatika ügyeljen a 60 fokos kémény alsó hőmérséklet határra.
Na az egyik legelső ilyen tervemet már megtaláltam: ennél egy régóta ismert cserépkályha alapelvét ültettem át "vaskályha + külső hőtároló" megoldásba. Azért lapos, mert egy fal elé terveztem, hogy kevés helyet vegyen el a szobából + jó nagy hősugárzó felülete legyen.
Ezen a begyújtáskor két csappantyút kell elfordítani addig, amíg a kémény fel nem melegszik:
"Csinált-e már valaki olyat, hogy rövid és hosszú füstúttal kötött be kéménybe egy kályhát?"
Számtalan olyan kályha megoldás van, ahol a kályhát elhagyó füstgáz még át van vezetve egy külső hőtárolón vagy extra hőleadó felületen (ezek számos változatban készen külön is megvásárolhatók ), de a begyújtáskor a hideg kéménynek még nem elég erős a szívó hatása, hogy legyőzze ezt a labirintust, ezért csinálnak a füstnek egy "rövid utat" is, ere megy a füst az első percekben, amíg a kémény eléri az üzeni hőmérsékletét (tehát üzeni szívóerejét), ekkor a gazdi átkapcsolja a füstgázt a hosszú labirintusra.
Érdekesség: régen terveztem néhány olyan kályhát, amelynél ez az átváltás automatikusan törtéink: egy hőérzékelő figyeli a füstgáz hőmérsékletét és csak akkor engedi a hosszú labirintus felé, amikor a hőmérséklete 60 fok (savas víz + kátrány kicsapódási hőmérséklet) felett van. Tehát begyújtás után automatikusan átvált a hosszú útra és amikor kezd leégni a tűz, akkor automatikusan visszavált, ezzel megakadályozza, hogy a lehűlő huzat kihordja a hőt a hőtároló tömegből.
Persze most nem találom egyik ilyen rajzomat sem az interneten :)
Nem hinném, hogy ehhez sok köze van a kéményseprőnek. Pláne, hogy ilyen szerelvényt kereskedelmi forgalomban eszerint vehetsz. Mi másra lenne való? Ahogy pedig leírtad, az teljesen megfelelő konfiguráció.
Csinált-e már valaki olyat, hogy rövid és hosszú füstúttal kötött be kéménybe egy kályhát?
Arra gondolok, hogy egy nagyobb teljesítményű felső és hátsó bekötésű kandallókályhánál - amelyiknél a füstben még bőven van tartalék a további hűtésre, tehát alig lehet visszahűteni egy 1,5-2 méteres füstcsővel - a felső füstcsonkot füstcsővel bekötötte egy jól szigetelt kéménybe. Ez lenne a rövid füstút.
A hátsó füstcsonkot (pluszban kell megvenni) pedig egy épített hőtárolóba (Ortner KMS, tégla, stb) kötötte be, ami végül a rövid füstút kályhacsövébe lett bele kötve, pl ezzel a füstgáz irányváltóval, amivel a rövid/hosszú füstutat lehet váltani:
persze nem, mert itt azt a munkát is el kell végeznie a kéménynek, amit más esetben nem.
Mégpedig hogy a külső oldalon áramló és a hőcsere miatt inkább visszafordulni induló felmelegedő és táguló légtömeget beszívja.
Biztos vannak paraméterek, amik határait nem érdemes feszegetni.
Pl egy éppen begyújtás utáni állapot, amikor még a kéményhatás alig érződik, de a melegedés már a beszívott oldalon is jelen van, akkor is fent kell tartani ezt az áramlási irányt.
....a turbós gázkazánok már ezer éve így működnek,igaz ott ventillátor segíti az égéshez szükséges levegő beáramlását.A kandalló kéményeknél ez a rendszer, azért nem olyan hatékony,mintha egy vízszintes kb 1m.cső bevezetéssel oldanák meg. Szakemberek egyébiránt az utóbbit ajánlják.
Az a sirokkó az adriai szélen kívül mit is jelent még ?
Maga a kályha teljesítménye széles határok között tud változni. De nagyjából a tűztér mérete határozza meg a teljesítményt a tüzelő anyag fűtőértékén kívül.
nekem pl. van egy kis erdélyi kandallónak becézett fatüzelésű fűtőeszközöm.
A tűztér térfogata 20 liter, száraz tűzifával a névleges teljesítmény kb. 6 kW, de lehet akára duplája is. Igaz rendszeresen használva a túlterhelés gyors tönkremenetelt okozna.
Napi 1 óra tüzeléssel tehát 6 kWórát táplálok a helyiségbe , ami közép hidegben elég is. ha nagyobb a hideg nyilván többet kellene tüzelni... az meg macera.
Egy nagyobb tűzterű kályhával nyilván több kW teljesítmény nyerhető.
Uraim! Héra égők eszmei áron eladóak.Bontottak,alkatrésznek.Hogy ne a MÉH telepen végezzék.Helyileg Dunakeszin.Ha valakit érdekel irjon,megbeszéljük és küldhetek képet is.
Ezt úgy értem, hogy ha azért gondolod nem megfelelőnek az ytongot, mert hogy az hőszigetel, viszont Te azt szeretnéd, hogy a meleget a kandalló fölötti helyiségben (is) szeretnéd élvezni, akkor szerintem megfelelő.
T.i. a meleget a tűztér és az épített burkolat közötti térből föl tudod vezetni egy födém áttörésen keresztül a tetőtérbe, a lenti helyiséget pedig a kandallóajtó üvegén keresztül a hősugárzás melegíti majd.
Sziasztok. Most vettünk egy 6 kw os cserépkályhát. Akinek van ilyen kisebb cserépkályhája, az használ-e hozzá pillangó szelepes füstcsövet? Nekünk azt mondták, akitől vettük, hogy ezt mindenféleképpen muszáj beiktatni. Véleménye, tapasztalata van-e esetleg erről valakinek? Nagyon megköszönném, ha írnátok erről.
nagyjából abban a cipőben járok mint az előttem író alfa és omega.
annyi csak a különbség, hogy én szeretném az emeletre felvezetni a meleget, éppen a felettem levő szobába.
sajnos nálam a sima nem beépítős kandalló elvetésre került annyira idegenül hatna a lakásban.
csak a burkolt , modern de egyszerű jöhet szóba.
Én már utána néztem az anyagoknak, a testvéremék kb 10 éve csináltak egyet az ytongból készült, ahogy látom az már mostani elvek alapján inkabb rossz mint jó.
Ezért néztem több féle megoldást, grenaisol , illetve kálcium szilikát lapot. erről vélemények?
Az ok , mert nagyon szépnek tartom, ezen kívül kiegészítő fűtés lenne a célom. Sajnos Pest megyében ahol lakom, eléggé gyakran van áramszünet , és ilyenkor nehéz megoldani a fűtést.
Úgy terveztem, hogy légfűtéses kandallóval fogom ezt a dolgot megoldani, mivel modern stílus a ház, ezért nem illene egy klasszikus kandalló típus. úgy gondoltam , hogy egy egyszerű, egyenes fallal választom le semmi csicsa.A nappali egyik sarkában lenne , ide van építve egy kémény kívülre, téglából.
Sok mindenben segítségre szorulok (még nem készítettem kandallót), Jó tanácsokat várok az anyaghasználatot illetően, illetve mire vigyázzak .Általában én szoktam a házban lévő dolgokat javítani, van kézügyességem, és nem áll tőlem messze a kétkezi munka de ha úgy látom , hogy nagy falat akkor elengedem és szakembert hívok. köszönöm előre is a segítséget!
Gyertyánt akkor vegyél, ha kályhaméretű, mert a csavart szerkezete és keménysége miatt nem egyszerű hasogatni. Az akácot meg tán a legkönnyebb. A bükknek vékony a kérge, talán kevesebbet szemetel begyújtáskor, mint a többi. Az akácnak sok a kérge, de könnyű róla leválasztani és kishíján kész a gyújtós. A tölgy kb. a kettő között ebből a szempontból.
Tároláshoz mindenképp jól szellőző hely kell, a gyertyán és a bükk hajlamos befülledni.
- 100 fokos forró levegő felmegy a plafonra és ott szétterül 10 centi vastagságban
- ez a levegő ott lehűl 90 fokosra
- ÚJABB 100 fokos levegő megy fel a plafonra és mivel a 100 fokos levegő könnyebb, ezért a 90 fokos levegő réteget maga alá leszorítja, eközben a 90 fokos levegő réteg eközben tovább hűl 80 fokosra, az eddig felette lévő 100 fokos réteg lehűl 90 fokosra
- újabb 100 fokos levegő megy fel a plafonra és mivel a 100 fokos levegő a legkönnyebb, ezért ez terül szét legfelül, ezzel maga alá leszorítva a 90, 80 és 70 fokos levegő rétegeket
satöbbi satöbbi....
egy idő múlva a fentről lefelé hízó (és eközben egyre hűlő) alsó meleg levegő réteg eléri a szomszédos szobába nyitott ajtónyílás felső peremét, ott elkezd "átfolyni" a szomszéd szoba mennyezetére, ahol kezdődik ugyanaz a "felülről lefelé feltöltődés" folyamat, csak ott nem 100 fokos, hanem csak 60 fokos levegővel, mert az ajtó felső széle ennyire messze van a mennyezettől.
És amikor már mindkét szoba felső része "tele van" meleg levegővel (az első szoba mennyezete 100 fokról, a második csak 60 fokról kiindulva), akkor a meleg levegő elkezd lefelé vastagodni az egész légtérben egyenletesen, egyszer csak elér téged a karosszékben ülve, persze ekkor már csak 25 fokos, mire leér a padlóig, akkor már csak 18-20 fokos.
Ezt hívják fatüzelésnek fizikához nem értő ember szarul hőszigetelt házában :) Ha nem hiszed, akkor a begyújtás után negyed-fél órával egy létrán mássz fel a plafonhoz egy hőmérővel mindkét szobában.
Fizikához értő embernél
- a plafon és a külső házfal nem jéghdeg, mert marha vastag hőszigetelés van rajta, ezért a felszálló 100 fokos levegőréteg nem 10 , hanem csak 0,00001 fokot tud hűlni :)
- és nem várja meg, hogy az ajtó tetején bukjon át a 60 fokos levegő, hanem a közfalon vág egy bazinagy lyukat közvetlenül a mennyezetnél, így a mennyezeten szétterülő 100 fokos levegő az első pillanatban átjut a szomszédos helyiségbe is (ugyanúgy fűti a szomszéd szobát is).
Ha jól emlékszem egy átlagos gyertya lángja durván 30-35 wattal fűt.
Fűtési szezonban egy passzívház átlagos hőigénye (tehát átlagos téli napon) kb 4 W/m2.
Tehát egy gyertya valóban ki tud fűteni egy kisebb (8-9 m2) helyiséget feltéve, hogy az egy passzívházban van és nincs túl hideg odakint. Persze nem azért képes kifűteni, mert a gyertya nagyon meleg :) hanem azért, mert a passzívháznak rohadt kicsi a hővesztesége.
(a passzívházas fórumban azzal humorizáltunk, hogy a gyerek tizedi szülinapját már nyitott ablak mellett kell ünnepelni, mert a szülinapi tortáján annyi gyertya már kellemetlenül túlfűti a házat :)
Anno találkoztam olyan 'fizikussal', aki azt képzelte ,hogy egy gyertyával befűt egy egész szobát. Határozottan állította, hogy a gyertyaláng hőmérséklete magas, tehát jól fűt.
Sok magyarázat után se tudott különbséget tenni a hőmennyiség és a hőmérséklet között.
"Kevesebb vizet kevesebb energiával felmelegítek."
Pontosan ugyanannyi hőenergiát tárol 100 liter, a szobahőmérsékletnél 50 fokkal melegebb víz, mint 200 liter, a szobahőmérsékletnél 25 fokkal melegebb víz.
A fő különbség közöttük az, hogy ha a 200 liter vizet 2x25 fokkal fűtöd melegebbre, akkor kétszer annyi hőt fog tárolni neked, ha viszont a 100 liter vizet 2x50 fokkal fűtöd melegebbre, akkor felforr és felrobban a fűtésrendszered :)
A kandallókazánt régóta ismerem, de aminek nincs ára az interneten, az a termék számomra nem létezik.
Most viszont találtam árakat, tehát: valóban van a kandallókazán nevű termék, ami a legyártott hő 82 százalékát adja a fűtő víznek, mégis úgy néz ki mint egy kandalló, tehát szégyenkezés nélkül be lehet tenni a nappaliba.
A kályha/kandalló által gyártott meleg levegő egyből felvágtat a mennyezetre és ott szétterül, amennyire csak tud (pontosan úgy, mintha felfelé folyó víz lenne) először csak 10-20 centi vastag rétegben. Ha ez a 10-20 centi vastag meleg levegő nem tud átfolyni a szomszédos helyiségekbe, akkor az a meleg csak egy szobát fűt igazán, a többi helyiséget csak ímmel-ámmal. Sokan mondták már nekem, hogy náluk egybe nyílnak a szobák és nem értették, hogy miért röhögöm ki őket, amikor kiderült, hogy valójában cssak az ajtók vannak nyitva. Az ajtó teteje 70-80 centirre van a mennyezettől, tehát a plafonon éppen szétterjedő 10-20 centi vastag forró levegő réteg számára egy ajtó kinyitása kb szart sem ér. Ennyit arról, hogy "kinyitom az ajtót, átengedem a meleget a szomszéd szobába" :)
Pontosan ! Ezeket nem írtam le, de egybe nyílnak a helységek és szigetelve van a ház (tető)is. Ismerősnél egy Kamino van (8kw), hasonló paraméterű házzal és meglepően kellemes volt ,amit a kandalló nyújtott és nála szigetelve sincs a ház. Na most erre alapozva... nem hinném ,hogy egy 11kw-os kandalló kevés lenne nekem.
Igen de nem mindegy mennyi vizet kell felmelegíteni a rendszernek. Kevesebb vizet kevesebb energiával felmelegítek. Ugyan annyi fával ha sok vizet melegít a renszer a víz csak langyos lesz míg ha fele annyi víz van a rendszerben akkor forró.
"Abban bíznék , hogy kevesebb tüzelővel tudnám kifűteni."
A házad hőigénye a fűtött lakótér és a külvilág határvonalán megszökő hőmennyiségtől függ. Ez a hőmennyiség semennyit sem fog csökkenni attól, ha a radiátoraidat rózsaszínűre fested, vagy lecseréled háromszögűre.
A következő iránynokban indulhatsz:
- fent említett hőveszteség csökkentése (hőszigetelés, huzatos nyílászárók, stb)
- olcsóbb fűtőanyag (pl szárazabb tűzifa, tűzifa helyett gáz vagy fűtő klíma)
"Nem számít semmit hogy a vizesrendszerben 60 vagy 3-400 liter víz van."
1 lier víz hőtároló képessége SOKKAL nagyobb, mint ugyanannyi tégláé vagy betoné. A víz a világ egyik legjobb hőtároló anyaga, hőtárolásban hülyére veri a vasat, ólmot, betont, sziklát, stb, tiszta szerencse, hogy szinte ingyen van :)
"Alapvető elvek a nagy tömeg"
Sok ház nagy hőtároló tömege a külső falakban van, rajta nulla (vagy röhejes 2-5 centi) hőszigeteléssel. Amikor fűtünk a kályhával, akkor a vastag külső fal felszívja a hőt, majd a következő órákban a hő nagy réstét szépen leadja a külvilág felé. Nagyon nem mindegy, hogy a hőtároló tömeg mennyire van elválasztva a külvilág hidegétől.
Hasonló eset, amikor a szerencsétlen balek tiszta erővel fűti a padlót, a padló meg fűti a talajt (is) maga alatt.
Fát nyár elején kell venni, amikor a fakereskedők komoly árengedményekre is hajlandók, csak legyen egy ki bevételük. Azt a fát okos ember úgyis LEGALÁBB 15-20 hónapig szárítja, mert vizesen igen szar a fűtőértéke (nem száraz tűzifával tüzelni kidobott pénz).
"rdeklődnék, melyik fafajta a legjobb kandallóba:
Bükk, tölgy, gyertány és akác közül?"
A tűzifák súlyához mért fűtőértéke között meglepően kevés a különbség, a legtöbb fa kilónként 4-4,5 kW hőt tud produkálni. Persze a különböző fák sűrűsége/fajsúlya között van különbség, ezért 700 kiló gyertyán sokkal kisebb farakást alkot, mint 700 kiló nyárfa :)
"Jobb lenne venni régi, öntöttvas radiátorokat mivel sokkal több benne a víz és ezért jóval tovább tartja a meleget."
Régi fűtésrendszerek (öntöttvas radiátorok + hatalmas keringő vízmennyiség)
saját hőtárolása felér egy kisebb puffertartállyal. Magyarul nem kell költeni pufferre, mégis ritkábban kell begyújtani.
Némelyik régebbi családi ház eredetileg gravitációsra készült fűtésrendszerében akár 3-400 liter víz is van, a rengeteg vas plusz hőtárolása csak hab a tortán.
1: okosan hőszigetelt házat meglepően kis kályhával is könnyedén ki lehet fűteni.
2: ha lehetővé teszük a helyiségek között a nagy mennyiségű fűtőlevegő körforgást (pl bazinagy áteresztő lyukak a mennyezetnél + nyitott ajtók), akkor szomszédos helyiségekben is közel azonos hőmérséklet elérhető.
"ezt akarom lecserélni olyasmire, ami légoladoln iszonyú keveset ad le a vízoldalhoz képest."
Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a vízköpeny szinte minden oldalról teljesen körülveszi a tűzteret. Ilyen kialakítású gyári kandalló/ ablakos kályha tudtommal nem létezik, ezt úgy hívják, hogy kazán.
Én éppen az ellenkezőjén gondolkodom. A régi öntvényradiátorok helyett tennék fel kevesebb vizet tartalmazó lap radiátorokat. Kevesebb vizet gyorsabban és kevesebb energiával fel lehetne fűteni így melegebb lenne. Igaz a rendszer vastag csöves , gravitációs. Abban bíznék , hogy kevesebb tüzelővel tudnám kifűteni.
Most van egy "helyzet" és azt szeretném megoldani.
A ház régi és az ablakok is. Ez van.
A cél: Este megnövelni - nyújtani- azt az időt amíg "megy" a fűtés. Tehát a kérdés az lenne, hogy nyerek e azzal ha a lemez radiátorok helyett régi, öntöttvas radiátorokat szerelek be?
Konkrétan: 2 szobáról lenne szó. Az egyikben 2db 120-as a másikban 1db 120-as radiátor van. Tehát a 3 darab radiátor cseréjével mennyivel nő meg a rendszerben keringő víz mennyisége?
A környezet elegét elsősorban maga az épület tartja.
Nem tudni mekkora, milyen tömegű az a hát, de feltételezve a több radiátorból és a szobákból, hogy több helyiséges nem egy picinke 20 - 25 nm -es luk és téglából, habarcsból stb. , tehát nehéz építőanyagokból épült a tömege 50 és 150 tonna környékén van. Nem számít semmit hogy a vizesrendszerben 60 vagy 3-400 liter víz van.
Amikor (2 éve ) csináltattam a fűtést a házban és radiátor választásra került a sor felmerült bennem egy kérdés:
Jobb lenne venni régi, öntöttvas radiátorokat mivel sokkal több benne a víz és ezért jóval tovább tartja a meleget. Nekem egyébként tetszik is a régi öntöttvas radiátor.
Végül nem ez lett hanem új lapradiátorok kerültek felszerelésre.
Mostanában tovább lesz szerelve a fűtés ( felkerül még 2-3 radiátor)
Vízteres kandallóval történik a fűtés.
A dilemma: leszereltetem a szobákban levő 3 darab 120-as lapradiátort és ezek kerülnének az új helyre. Helyükre vennék régi öntöttvas radiátorokat.
Ezzel jóval megnövekszik a rendszerben levő vízmennyiség és gyakorlatilag puffertartályként működne a dolog.
Helyes a gondolatmenetem?
Köszi' a válaszokat!
u.i.: nincs pénz puffertartályra és hely se lenne neki.
Nekem is ilyesmi van, ezt akarom lecserélni olyasmire, ami légoladoln iszonyú keveset ad le a vízoldalhoz képest. A cs. kályha esetében ez a működési elv miatt kizárt. Régebben járt ide kandallokazános nick névvel egy gyártó, az ő honlapjukon ilyesmi készülékek vannak, nem tudom más, pl. Edilkamin gyárt-e hasonlót.
Már régen jártam itt, mivel a vízteres cs. kályhám pufferrel 10. éve tökéletesen üzemel, ezúton is köszönöm a beépítéskorabeli segítségeket. Most viszont szigeteltünk és úgy néz ki, a kályha lehet, hogy "sok" lesz légoldalon. Lassan már úgy is átrakásérett lenne, ez esetben viszont meggondolandó egy vízteres kandalló beépítése helyette. Tudtok olyan betétet, ami direkt a vízoldalra van kihegyezve, és összességében sem túl nagy teljesítményű?
Szabadon álló kályha vásárlás előtt állok 40m2 es kis házikónkba. Eddig elektromosan oldottam meg a fűtést, de a tapasztalatok (kifűthetőség, költségek) alapján inkább minimális mértékben kiegészítő fűtésnek szeretném használni már csak az elektromos radiátorokat.
120mm es felső kivezetésű megoldásokat szeretnék találni.
Eddig a Wamsler Kamino 6KW os változata és a Toldi T8 illetve ha tényleg alkalmas felső kivezetésre TST032B modell szimpatikus.
Árkategóriában 100-150e FT os szegmenst céloznám meg.
Van esetleg valakinek tapasztalata ezekkel a modellekkel vagy ebben az árkategóriában tud jobb alternatívát?
Elsődleges szempont a megbízhatóság és minőség, utána az esztétika, esetlegesen a teljes öntvény konstrukció lenne.
Ez leginkább attól függ, hogy mi az eddigi tapasztalatod abban a helyiségben, ahol a kandalló van. Ha eddig sokalltad a hőleadást/hőingadozást, akkor lehet értelme, bár maga a burkolat is korlátozza némileg a hőleadást, továbbá bizonyos mértékű hőtároló képességével símítja a hőingadozást. Hogy mennyire, az nyilván tág határok közt változhat, mind a hőszigetelés, mind a burkolat esetében. Az égés szempontjából inkább javít, a vízteresek eléggé el tudják hűteni a tűzteret, úgyhogy szigetelve is ki tudod venni a hőt jó hatásfokkal.
Sziasztok! Ha már vízteres kandalló. Most tervezem körbeburkolni az eddig naturan álló vízteres kandallónkat (EdilKamin H2Oceano 23). Mit gondoltok a külső burkolat és a kandalló közé érdemes hőszigetelést rakni, hogy a teljesítmény inkább a víz melegítésére koncentrálódjon, vagy hagyjam inkább? Egyébként 2 éve működik kifogástalanul és dolgozik egy 1m3-es puffertartályra.
Testvéremnél feltöltöttük tiszta, száraz kvarchomokkal a vízteret a csöveken keresztül, kis ütögetéssel, döntögetéssel megoldható volt aztán dugó. Egy kis hőtároló tömeg pluszban. Használta így jópár évig. Az szabadonálló kisebb kandalló volt. Ha a tiéd már be van építve, az megnehezítheti a dolgot
Sziasztok! Írnék pár sort a Skamol kálciumszilikát lapról, hátha valaki úgy van mint én voltam...
Szóval a könnyűszerkezetes kis házikónkban fa födémen került kialakításra egy vízteres kandalló. Könnyű burkolatot kerestem, ami biztonságos, bírja a hőt, jött a kálciumszilikát lap. Skamolnak volt fent a neten videója a komplett rendszerről, kivitelezésről, meggyőzött.
A kb. 130 széles*230 magas*80cm mély hasáb anyagköltsége 230.000 Ft-ra jött ki mindennel.
TELJESEN laikusként a video alapján sikerült az 5 cm vastag lapokat összecsavarozni, fél napos munkával állt a kandalló, megspóroltam némi munkadíjat.
Az anyag nekem nagyon tetszett könnyű vágni, nem kell fémszerkezet, teljesen merev hasábot kaptam a végére amit lehet glettelni festeni burkolni akár.
Két évig Ytongban volt a kandalló, most másik helyre került, hát az Ytong burkolat bontása 10 másodperc volt. Egyet vertem rá kalapáccsal, és széthullott az egész, elporladt, darabjaira vagy én nem is tudom. Emiatt váltottam az Ytongról.
Ha valaki szintén Skamolt/Skamotecet venne, minimális alapozót meg ragasztót vegyen. Nekem ehhez a mérethez 1 flakon alapozozó meg két tasak ragasztó kellett... 3/6-ot ajánlottak, annyit is vettem.
Szerintem sehogy. A vízteres részek vas részei nem 5-600 fokos hőmérsékletre vannak méretezve, ha azt a részt vízteleníted és rendszeresen felmelegíted sok száz fokra, ott a vékony vasak összevissza fognak görbülni + kilágyulnak. Szerencsés esetben csak soha többé nem használhatod vízteresként, peches esetben az a rész egy idő múlva szétnyílik, egy nagy lyuk lesz ott, ahol kikukucskál a füstgáz + tűz.
Valószínűleg sokan boldogan megvásárolnák tőled egy NEM vízteres tűztér áráért.
Sziasztok,segítséget kérnék ,hogy van egy Zuzia-Kratki 19 kw,-os vízteres kandallóbetétünk,hogyan tudnànk àtalakítani,hogy csak légfűtésesként hasznàljuk mint egy sima kandallót.
Ha a helyiségben nincs más (jelentősebb) egyéb fekete dizájn elem, akkor a nagy méretű mat fekete kandalló nem egy ott lévő tárgyként, hanem "negatív térként" (valaminek a hiányaként) lesz jelen a szobában. Ez ellen vagy erős megvilágítással lehet védekezni, vagy a szín megváltoztatásával, hogy ne legyen "fekete lyuk" érzete annak, aki nem kimondottan abba az irányba néz.
Nem tudom, hogy nálad illeszkedne-e a színvilágba, első gondolatom egy sötét meggypiros szín (az érintés ellen védő rács padig lehetne fekete).
Magas hőmérsékletű (>600 fok) piros hőálló festékhez feketét kevernék addig, amíg meg nem kapom a megfelelő árnyalatot. A nagy festés előtt a hőállóságot és az árnyalatot kipróbálnám egy kis felületen (villanyrezsó :) vigyaázat a 600 fokos fűtőfelület még csak tök sötétben láthatóan izzik nagyon halványan, amikor már jól látható az izzás, az már 600 fok felett van: https://apunked.files.wordpress.com/2017/02/39_tempchart_mod.gif
Ez így igaz.Bizony kell a hely és az most annyira nem lesz.Tehát vagy egy design elem amit kályhának hívnak,vagy egy burkolatlan betét ami azért ki is néz valahogy és még fűt is.Mostani házamban Supra Temporis van...szuper a supra...
"Nem nagyon találok olyan kandalló kályhát,ami jól is néz ki és a hatásfoka is jó. Ami designban erős,az szinte csak dísz"
Mert a legtöbb olcsó+kis helyigényű dizájn elem mellékhatása a hőleadás, tehát a fűtési hatásfok rontása.
A legjobb hatásfokú burkolat a nulla burkolat, bármiféle burkolat ennél csak rosszabb lehet. Persze lehet kicsivel rosszabb és lehet sokkal rosszabb is.
Ha a tűztered köré építesz egy olyan díszburkolatot, amely szinte egyáltalán nem akadályozza a tűztér körül a fűtőlevegő felfelé áramlását (tehát pl minden irányban jó távol van tőle), az nem rontja a hatásfokot, viszont ez az építmény el fogja foglalni a nappalid felét :)
Nem nagyon találok olyan kandalló kályhát,ami jól is néz ki és a hatásfoka is jó. Ami designban erős,az szinte csak dísz.Nekem olyan kellene,ami áramszünet esetén kiváltja a hőszivattyút.
Üdvözlök mindenkit! Lenne egy kérdésem: adott egy öntöttvas kandalló betét az ajtó és a huzatszabályozó füstcsappantyú eléggé nyikorog, tudnátok valamilyen nagy hőállóságú (grafitos?) olaj/zsír sprayt ajánlani amivel megkenhetném? Köszönöm válaszaitokat! Anna
Új építésű 105nm házhoz keresnék szabadonálló kandallót,vagy kandalló kályhát. Külső Permeter kéményre lenne rákötve.A ház fő fűtése Daikin hőszivattyús,de fő a biztonság alapon kéne egy kiegészítő fűtés is ami azért kifűti a házat is.Ami még kérdés,hogy vajon a Leirer illetve Schidel kéményeket lehet -e külső falhoz is építeni?Már csak esztétika miatt is .Azért szebbek mint a Permeter.Mostani házamban egy Temporis üzemel több mint 10 éve és tökéletesen teszi a dolgát, de az újban sajnos nem fér el épített kandalló.Ezért gondolkozom egy szabadon állóban ami azért jó hatásfokú és megbízható.Ebben kérném a tapasztaltabbak véleményét.
6x20-nál a cső megnevezés félrevezető volt, 6x20 cm-es keresztmnetszetű szögletes légcsatornát használtam. kb. 4-4,5 m van beépítve belőle.
A huzattal összességében nincs probléma, nem áramlik vissza a füst, csak próbáltam átadni a teljes összképet.
A szag már a beüzemelés óta van, a kiégő festékszag is megvolt (emlékeim szerint az jóval erősebb volt). Ami még érdekes, hogy azért is ruháztam be erre a kandallóra (a korszerűségen és szépségen túl), mert a korábbi vas kályhánál is jelentkezett ez a szag. Szinte biztos voltam benne, hogy ott nem jó a tömítettség, mert a lemez burkolaton felül egy öntöttvas lap volt, a lemez amihez hozzá volt csavarozva meg már meglehetősen elégett, tettem be plusz tömítőzsinórt, de a csaraok már nem fogtam. Gondoltam, ha kicserélem, a kandallót, megoldódik a probléma. De nem... :(
Ha a kéményt kibéleltetnéd, akkor begyújtás után a kéményhuzat szinte pillanatok alatt elérné a maximumot és ez a huzat-maximum is jóval magasabb lenne a jelenleginél (mert a bélelés kevésbé engedi hatni a tégla huzat-rontó hűtő hatását).
22x22-es kéményben talán még hőszigetelt bélelés is elfér, ami még tovább emelné a huzat erejét.
Persze ha így is elegendő eléendő a huzat, akkor nem érdemes ilyesmire költeni.
Ilyen megjelölésű cső nem létezik. Ezt úgy kell érteni, hogy 6 centi ármérőjű és 20 méter hosszú, vagy 6 méter hosszú és 20 centi átmérőjű?
"A begyújtás kicsit lassan indul"
A kályha levegőellátása függ a kémény aktuális hőmérsékletétől (kéményhuzat) és a levegő ellátó útvonal légellenállásától. Neked van egy hatalmas hőtároló tömegű (=igen lassan és akkor sem túlságosan felmelegedő) hőszigeteletlen kéményed, plusz egy hosszú (és vékony?) csöved a kályha előtt, ami szintén fékezi a légáramot. Tehát begyújtás után lassan alakul ki a szükséges légáram (vagy soha :)
"kb. 10 perccel a begyújtás után fura, vegyszeres-gázos, jól körbe nem írható szagot érzek"
Ha az előző télen nem érezted ezt a szagot, akkor vedd sorra az azóta történt változtatásokat, átalakításokat a tűztér közelében és felette. Legvalószínűbb, hogy valami vegyi anyag (pl festék) párolog, ez valószínűleg folyamatosan gyengülni fog és előbb-utóbb abbamarad.
tavaly vettem egy Romotop Heat 2G 5kW-os kandallóbetétet. 22x22-es falazott kéménybe van bekötve 150-es füstcsővel. Külső levegőbevezetés 6x20-as légtechnikai csővel, szigetelve érkezik a kandallóhoz. A begyújtás kicsit lassan indul, de utána szépen ég, jól szabályozható. A problémám az, hogy kb. 10 perccel a begyújtás után fura, vegyszeres-gázos, jól körbe nem írható szagot érzek. Ez kb. 1-2 órán keresztül megmarad, csak hosszabb begyújtás után múlik el. Ha kevésbé intenzíven tüzelek, kevésbé intenzív a szag, de érződik. Szinte mindig előjön a probléma, de ha több nap van egymás után begyújtva, akkor van, hogy már kevésbé érezhető.
Azt hittem, nem jó a bekötés, pedig a csőillesztéseket is kikentem hőálló pasztával. Eljött a forgalmazó, azt mondta minden jó, ő is érez kis szagot, de nem tudta megmondani mi lehet a forrása. A kandallóbetét pormentes, a burkolat kálcium szilikátból készült a hozzá tartozó impregnálót használtam.
Totál tanácstalan vagyok és így sajnos csak bosszúság, nem élvezet a kandalló. Bárkinek bármilyen ötletét szívesen fogadom.
"Régi építésű kéményre lehet bekötni zárt égésterű kandallót?"
Igen. A bélelés sem kötelező. Ha a régiszar téglakémények is elég erős a huzatja, akkor egyelőre mardhat használatban.
De ha egyszer közköd a kéményseprővel, hogy nem akarod kéményként használni, akkor téglakéményt soha többé nem lehet üzembe helyezni.
"nemrég újítottuk fel a helységet, de kell neki egy légbevezető"
Így kell ezt csinálni: először a felújítás és UTÁNA elkezdünk azon gondolkodni, hogy mit is kellene szétvésni :)
"a kémény mellett elvezetni felfelé a légbevezetőt??
Vagy esetleg a plafon alatt a sarokrésznél elvezetni a hátsó falig?"
A kályha levegő beszívó csonkját össze kell kötni a külvilággal vagy a padlástérrel., a lehető leg-fájdalommentesebb útvonalon.
Hideg téli napokon a kinti levegőt beszívó cső külső felülete harmatponti hőmérséklet alá fog hűlni, tehát folyamatosan vizesedni fog (párakicsapódás), maga körül minden mást is benedvesítve. Ezért a csövet hőszigetelni kell (páramentesítésre 1 centi hőszigetelés is elég, de több jobb, mert akkor a cső kevésbé hűti a lakást), mégpedig PÁRAZÁRÓ hőszigeteléssel, pl zárt cellás polifoam + az illesztési vonalak légmentesen leragasztva széles (párazáró anyagú) ragasztószalaggal.
Van egy kis kandalló bekötve a kéménybe. Ezt szeretném lecserélni egy zárt égésterű kandallóra. Most nézegetek utána , hogy milyen feltételeknek kellene megfelelni, hogy kivitelezni lehessen 😕 Régi építésű kéményre lehet bekötni zárt égésterű kandallót? Vagy azokat már ki kell bélelni, hogy rá lehessen kötni?!?! Mivel nemrég újítottuk fel a helységet, de kell neki egy légbevezető és természetesen a középső falnál van a kémény, kétszintes házunk van, nem igen lehet más megoldást kitalálni, mint a kémény mellett elvezetni felfelé a légbevezetőt??
Vagy esetleg a plafon alatt a sarokrésznél elvezetni a hátsó falig?
Jelzem nem mi szeretnénk kivitelezni 😉, egyenlőre csak a jó lenne, utánanézek fázisnál tartok....
Szerintem így rendben van. Mondjuk én biztos húznék rá egy üvegszövethálót, egy jóféle flexibilis ragasztóval, a hozzávaló élvédővel, és szétverni se lenne könnyű. De a film alapján anélkül is korrektnek tűnik, csak jó szakember rakja össze.
Mondjuk én a hazai gyártók támogatása, a műhely, meg a vevőkhöz való hozzáállás miatt döntöttem mellettük. Gondolom van alkatrész utánpótlás, több kollégám is vett, senkinek nincs negatív tapasztalata, de mondjuk összehasonlítási alapja sem. Mondjuk az alulról felfelé nyíló ajtót azt sajnálom, azt tudnám élvezni néha..
Nem írtad, hogy amikor korábban működött, akkor volt-e ugyanez, vagy most figyelhető meg csak ez az aszimmetria. Mondjuk ez nagyjából csak akkor fordulhat elő, ha legalább két párhuzamos útvonal van a füstgáz számára. Ebben az esetben a kisebb ellenállás irányába jóval több füstgáz mehet. Ez lehet dugulás/szűkülés eredménye, de a felépítésből is következhet (pl. szűkebb, vagy hosszabb járat, több kanyar, vagy ezek kombinációja). Ez utóbbi esetben korábban se lehetett jó.
Nem muszáj egy puffert folyamatosan koppanásig felfűteni. Nem csak 80 fokosan fűt a puffer, fűt az 40 fokosan is. A nagy pufferrel nagyobb a játzstótered, ha akarsz, akkor több hőt tudsz beletenni,. Amikor éppen rohadt hideg idő van, akor minden nap fel kell fűteni teljesen, de pl enyhe napokon megteheted, hogy csak minden második napon gyújtasz be (passzívház esetén csak hetente egyszer :).
Kis puffernél nincs ez a szabadság: enyhe napokon minden nap fel kell fűteni, rohadt hideg napokon meg naponta kétszer.
"Már csak lenne érdekes, hogy mennyivel több fával tudnám a puffert felfűteni."
Átlagos hatásfokú fűtőrendszer + átlagosan kiszárított tűzifával + átlagos tudású fűtőmesterrel tűzifa-kilónként 2 kWh hőmennyiséggel szoktam számolni. Tehát ha 55 kWh hőenergiát akarsz betolni a pufferedbe, az durván 27 kiló tűzifába fog kerülni. Ezt a 2 kWh/kg-ot ennél feljebb nehéz feltornázni, lefelé nagyon könnyű, tehát szar fűtőrendszer + jóvizes fával + hülye tüzeléssel könnyedén leküzdheted magas akár 1 kWh/kg alá is :)
"Gondolkodtam a 750es vagy 500as pufferen is, hátha ideálisabb, kevesebb fa, viszont rövidebb ideig fűt"
Rohadt jó hőszigetelésű házban rohadt kis puffer is rohadt sokáig fűt :) Viccesen azt lehet mondani, hogy egy passzívházba beteszel egy vödör forrró vizet és abban az évben már nem kell fűteni :)
A viccet félretéve: ha nem ismered a házad tényleges hőveszteségét, akkor nincs miből előre számolni: veszel amit veszel és majd utólag kiderül, hogy az mire lett elég (puffer túlméretezésből ritkán szokott baj lenni :). Másik lehetőség: megbízol egy energetikust (akik a ház energia tanúsítványokat készítik), hogy saccolja meg a házad jóságát és abból már lehet számolni (ha nem csapod be az adatokkal). De szólj neki, hogy a tanúsítvány nem ház-eladás céljára kell, ezért valós értékeket kérsz tőle.
80m2 +50m2 tetőtér és azt ,hogy könnyűszerkezetes ."
130 m2-es könnyűszerkezetes ház maximális hőigénye lehet 1,3 kW (profi paszívház) de lehet akár 13 kW is (pl Erdért faház a 70-es évekből). A kettő között tízszeres a különbség, tehát a négyzetméter önmagában lószar, semmire nem használható adat.
Van egy cserépkályhánk, ami az újrarakás óta (2017) csak két szezont ment, tavaly nem.
Viszont begyújtás után a jobb oldala egyáltalán nem melegszik. Eltelik 40-50-60 perc, a jobb oldali kerek sapka teljesen hideg, oda füst nem megy..
Levettem a sapkát valamelyik nap, egyetlen marék hamu nem sok, annyi nincs ott. Be is fényképeztem (felfelé) vakuval, semmit nem láttam.
Nyilván idővel a jobb oldala is átlangyosodik, mert nyilván a belülről a tetemes hőmennyiség átjut oda is, de így olyan, mintha a jobb oldala effektíve le lenne zárva.
Már csak lenne érdekes, hogy mennyivel több fával tudnám a puffert felfűteni.Valószínűleg itt menet közben derülne ki, hogy mi az ideális, de túl drága próbálkozni. Gondolkodtam a 750es vagy 500as pufferen is, hátha ideálisabb, kevesebb fa, viszont rövidebb ideig fűt, de ez sem egy teljesen egyértelműen jó döntés mondjuk a külső hőmérséklet függvényében. Szóval ez így nem annyira eldönthető kiépítés nélkül.
80m2 +50m2 tetőtér és azt ,hogy könnyűszerkezetes .
És kérdezed , sőt megállapítod :
tehát az 50 foknyi hűlés közben kb 55 kWh hőmennyiséget tudsz kivenni a pufferből. Hogy 55 kWh hőmennyiség a te házad esetén (hőszigeteltség, tömítettség, hőhidak, stb) .
Nos egy átlagos téli napon kb 1 napra elegendő. Hogy menni az átlag az talány , de ha tudjuk akkor azért becsülhető.
Mondjuk ha 200 napig fűtünk akkor a tél harmadában elég 3 naponta fűteni, a maradék 2 nap a pufferről, a tél második harmadában kettő naponként fűtünk, az az egy nap a pufferról és egy harmad télen naponta kell fűteni.
Tehát 20 + 30 + 60 napot fűtögetünk ami 110 nap és nem 200 nap.
Radiátoros fűtésnél 35 fok alatti fűtővíz többnyire túl hidegnek számít.
Puffer tatályt nem szabad túlfűteni, mert felforr a víz és felrobban.
Tehát a puffert felfűtöd monduk 85 fokra és 50 foknyi hőt tudsz kivenni belőle.
1 m3 víz 1 fokkal történő lehűtése közben 1,13 kWh hőt ad le, tehát az 50 foknyi hűlés közben kb 55 kWh hőmennyiséget tudsz kivenni a pufferből. Hogy 55 kWh hőmennyiség a te házad esetén (hőszigeteltség, tömítettség, hőhidak, stb) milyen időjárás esetén mire elegendő, azt egy internetes fórumból nehéz megállapítani :)
Persze ha a puffert hideg (fűtetlen) helyiségbe teszed és még gyengén is hőszigeteled, akkor az 55 kWh-ból lehet, hogy már csak 25 marad. Ha viszont a puffert beteszed a lakásba, akkor nulla ez a veszteség, hiszen a tartály külső felületén jelentkező hőveszteség is a lakást fűti.
Ugyan nem cserépkályha hanem öntöttvas kályha az alany, de talán tudtok segíteni néhány tanáccsal, kérdésem pedig: a kályha begyújtáskor kicsit benyomja a füstöt a lakás légterébe, leginkább a tetején, amíg át nem melegszik annyira hogy a kéményben felépülő huzat minden füstöt ki tud húzni. Milyen szigeteléssel tudom ezt a füstölés problémát megoldani, ami tartós/hőálló/beszerezhető? És persze én magam is tudom alkalmazni a kályha szétszedése és javítás utáni összerakása formájában. Eddig kerámiazsinórokat néztem, de adódik a kérdés: milyen profilú zsinór milyen méretben jöhet szóba erre a célra?
Hát ja, még szerencse, hogy nem lett gond a visszafüstölésen túl (lehetett volna). Semmi gond nincs amúgy a hagyományos 14-es kéményekkel, de 22-es kandallókat sosem fognak tudni kiszolgálni. Nem is az dolguk (az én pici légfűtéses Supra kandallómat minden további nélkül)
Egyébként ezek a Benkelek a legalja minőségileg. Ha már áll az új kémény, és van SZÁRAZ fád, akkor egy próbát megér az elgondolásod. De nem lesz jó sajnos.
2 telet ment úgy... De egy fűtéses rendszerben. Begyújtottunk leégett, ennyi. Tudjuk, h nem volt ideális a helyzet, de az ingatlant akkor vettük, a felújításra most nyílt lehetőség.
22KW-os kandallóhoz nem megfelelő a 14X14-es kémény (megnézném, hogy milyen praktikákkal lett bekötve a 180-as füstcső). A csoda az lett volna, ha nem jön vissza a füst...
Gondolkodom azon, hogy a hajnali órákra hogyan tudnék eltárolni pár órányi fűtéshez elegendő vizet. A ház könnyűszerkezetes, a kandalló egy Benkel amit már évek óta használunk aminek a névleges teljesítménye 22kW, vízoldali 13kW, öt radiátort fűt fel.
Szóval használ vki puffert? Ajánlott v nem? Honnan tudom (kiszámolni) h mekkore kell?
Tehát 1,5MWh/4,1MWh ~ 36,5% hatásfok villamos és meleg víz oldalon.
A videón Jenbacher motor van, a mostani katalógus alapján 40-43%-os villamos hatásfokkal dolgoznak és 45% körüli hőteljesítményt adnak le 120 fokra visszahűtött kipufogógáz mellett. Az összhatásfok 85-90%. (Gondolom fűtőértékre vetítve)
Itt egy ilyen V12-es. (kb. 1:00-nál kezd tekerni az indítómotor) Egy generátort teker, ami 1,5 MWh villamos energiát, és ugyanannyi hőenergiát termel. Óránként kb. 380-390 m3 földgázt nyel el. 20 éves technika.
A kályha ugyan nem hőerőgép, de egy hőerőgépet lehet kályhaként használni. Szokták is, hiszen vannak pl. gázmotoros erőművek.
Lehet, hogy valaki ódzkodik a gázkazántól, de egy V8-as motorral szívesen fűtene otthon. J
Hogy alakul a hatásfoka?
Carnot képlete alapján 40% alatti mechanikai hatásfokot várhatunk, úgy szokták mondani, a bevitt energia harmada lesz mechanikai munka, harmada megy a hűtővízbe, harmada távozik a kipufogón.
Állítsuk fel a motort a szobában, és hajtsuk benzinnel vagy akár földgázzal, hogy összevethető legyen egy kondenzációs gázkazánnal.
Ha a főtengelyre egy fékgépet kötünk, a legegyszerűbb a Prony-fék, ami súrlódással hővé alakítja a mechanikai munkát, akkor máris 33% hatásfokkal fűtünk.
Ha a motor hűtőjét is a szobában állítjuk fel, újabb egy harmadnyi hőenergiát nyerünk, a fűtési hatásfok 66%-ra emelkedik.
Bolondok lennénk kiengedni a forró és nagysebességű kipufogógázt a kéményen, csövek és hangtompítók segítségével lehűtjük és lefékezzük a gázokat, sőt kondenzáltatjuk, akkor gyakorlatilag szobahőmérsékletű kipufogógázt engedünk a szabadba. Újabb 33% fűtési hatásfokot nyertünk.
Ha mindezt a gáz fűtőértékére vetítjük, nem az égéshőjére, akkor összesen 100% feletti hatásfokot kapunk, hasonlóan a kondenzációs gázkazánhoz.
Tovább is tudjuk fejleszteni a dolgot: a Prony-fék helyére kössünk egy generátort, a megtermelt villamos energiával hőszivattyút hajtsunk meg. Ezzel a 33%-nyi mechanikai munkából (most a generátor-villanymotor veszteségtől tekintsünk el) 3-4-szeres COP-val hőt tudunk termelni, tehát gyakorlatilag 100% fűtési hatásfokunk lesz a 33% mechanikai munkából.
Tehát hőerőgépek (motor + hőszivattyú) segítségével egységnyi energiából jóval több hőenergiát tudunk előállítani. (33% a hűtésből + 33% a kipufogóból + 100% mechanikai munka + hőszivattyú)
Mindez egyébként nem újdonság, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés néven fut, van kogeneráció illetve trigeneráció.
1. elektromágneses sugárzás - közeg sem kell hozzá
2. hővezetés - anyagokban terjedés az anyag haladása nélkül
3. hőáramlás - közeggel együtt terjedés
Ha tüzelsz a kályhádban, mindhárom megvalósul. Leizzadsz a kandalló előtt sokkal jobban, mint mellette - sugárzás. Átmelegszik a kandallótest, a téglafal, a kémény, stb. - hővezetés. A meleg levegő feláramlik a kandalló teste mellett, és a helyére hidegebb kerül - hőáramlás.
A veszteségeid a fal, a padló, a mennyezet különböző rétegeinek hőátbocsátási tényezője és vastagsága, továbbá a felület és a külső belső hőmérséklet-különbség függvényében, valamint a hőáramlással elveszített hő, a kéményen (hagyományos fatüzelésnél valamennyi szükséges), és a rossz nyílásszárókon (friss levegő miatt valamennyi szükséges). Hőugárzásból egy minimális jut ki.
További veszteség a rossz tüzelés, de az más tészta, mert az az elő nem állított hőről szól.
"Ez a képlet erről szól. Minden hőerőgépre igaz, a kályhákra is, függetlenül attól, hogy a hő végez e plusz munkát."
Azt kell, hogy mondjam, a fizikai fogalmakat nem lehet önkényesen értelmezni, mert akkor nem igazak a belőlük levelezett összefüggések, egyenletek sem lesznek igazak.
Wikipédia: A hőerőgép olyan valóságos vagy elméleti erőgép, amely hőenergiát mechanikai munkává alakít át. Más definíció szerint a hőerőgép olyan kalorikus gép, mely hasznos mechanikai munkát szolgáltat. A kalorikus gépek a hőerőgépek és a hőszivattyúk és termodinamikai elven működő hűtőgépek összefoglaló neve. A hőerőgépek termodinamikai körfolyamatot (ciklust) valósítanak meg működésük folyamán. A hőerőgépeket rendszerint az általuk megvalósított körfolyamatról nevezik el, de gyakran alternatív elnevezéseket is használnak: benzinmotor, gőzgép, gázturbina. A belsőégésű gépek (motorok) a gép belsejében fejlesztenek hőenergiát, a külső hőbevezetésű gépek külső hőforrás által fejlesztett hőenergiát abszorbeálják. Egyes hőerőgépek a külső atmoszféra felé nyitott szerkezetűek, mások el vannak szigetelve a környezettől (nyitott vagy zárt rendszerek).
A hőerőgép a magas hőmérsékletű hőforrásból hőt vesz fel, egy részét átalakítja hasznos mechanikai munkává, a maradékot pedig leadja az alacsony hőmérsékletű hőnyelő rendszerbe.
Továbbá ajánlom a Carnot-körfolyamat szócikk tanulmányozását.
Azért mert egy képletbe számokat tudok behelyettesíteni és értelmesnek tűnő eredmények jönnek ki belőle, nem biztos, hogy az a valóságot írja le.
Ez a képlet nem alkalmas kályhák hatásfokának leírására.
A hatékony fűtéshez kettő dolog kell:
- a tüzelőanyag lehető legtökéletesebb elégetése, ehhez tartozik egy optimális hőmérséklet-tartomány, de nem kell a lehető legmagasabbnak lennie.
- a keletkezett forró égéstermék lehető legjobb lehűtése hőcserélőben, lehetőség szerint kondenzálással, hogy még a pára se vigyen ki hőenergiát a kéményen.
"Ha gyufát gyújtasz a szobában és ott olyan meleg van mint a tűz égési hőmérséklete, akkor ott semmi meleg nem hasznosul már, mert nem tudja tovább melegíteni a szobát."
Ez egy komoly feltételezés, ami bizonyításra szorul. ("hogy olyan meleg van, mint a tűz égési hőmérséklete).
Ha abból indulunk ki, hogy az égés egy kémiai reakció, ami exoterm, tehát hőfejlődéssel jár, akkor azt tételezem fel, hogy a láng mindig melegebb, mint a környezete.
Ha gyufát gyújtasz a szobában és ott olyan meleg van mint a tűz égési hőmérséklete, akkor ott semmi meleg nem hasznosul már, mert nem tudja tovább melegíteni a szobát. Ez a képlet erről szól. Minden hőerőgépre igaz, a kályhákra is, függetlenül attól, hogy a hő végez e plusz munkát. A lényeg: minél magasabb legyen a hőmérséklet ami fűt, annál hatékonyabb a fűtés. Ha kikeresed a villanyégők hőmérséklet és lumen (sugárzás) intenzitás táblázatát a neten, akkor láthatod, hogy nem lineáris az összefüggés. A forróbb égő, több sugárzást bocsát ki arányaiban a felvett áramhoz képest. Ez kicsit más, mint a hő erőgépek hatásfoka, de jól mutatja, hogy mi kell a hatékony fűtéshez.
Sziasztok. Vettem kettő db szamos weekend b kandallot, azt szeretném megkérdezni hogy vékony vagy vastag falú cső kell hozzá illetve könyök? 120mm es a kandallo kivezetése.
Végül is mindegy! Mert hatékony! plussz levegô a jobb égésért😊Gratulálok hozzá! ezt a plussz levegő bejuttatást a fát falon is igen meg lehet ejteni. Lényeg hogy ne jelentsen a környezetre veszélyt! Köszönöm a sok segítséget!
Hát, sokféleképp lehet nevezni, az nem fontos. Nem attól szekunder, hogy felül megy be, hanem attól, hogy egy további levegőellátás célzottan az egyébként elégetlenül elvesztegetett fagázok elégetésére. Utánégető ;-)
Még annyi, hogy ebbe a betétbe félméteres hasábok is pakolhatók, némi gyújtóst követően én elég nagy darabokat rakok, parázsra meg pláne. Ennek érdekében én további átalakítást is csináltam, kovácsoltvas felszerelésboltban vettem azt a négy lándzsahegyet, amit láthatsz a videóban, az pompásan megtartja a nagy hasábokat, hogy ne támaszkodjanak az üvegnek az égés/összeroskadás során. Amit még látsz, hogy felébe elflexeltem a hamutér elülső falát, ezt nem biztos, hogy újra megtenném (itt javasolta valaki, mivel szerinte azért kormolódik az üveg, mert az magas, de mai fejemmel nem hinném, hogy ez igaz).
Bocs, valóban félreérthető volt. A kandallóbetét alját fúrtam ki kétoldalt ott, ahol már nincs a hamuzórész. Ott egy rétegű a betét. És a már vázolt alátámasztás miatt (elöl-hátul, de középtájon nem) ott ki tud kandikálni a cső. Elég pontosan kell passzolni, hogy átmenjen a könyök menetes része és kívülről/alulról rátekersz egy ún muffot, és kész vagy (vagy folytatod golyóscsappal). Tömítés felesleges. Figyelembe kell venni, hogy általában milyen méretű hasábokat tüzelsz, és hogyan szoktad megpakolni a tűzteret, hogy valóban megkerülje a levegő a szilárd tüzelőanyagot, ill. ne legyen azért nagyon útban a könyök. Ha jó hatásfokot akarsz, és nincs nagy mögöttes hőleadó részed, akkor pillangószelep se fog ártani a kandalló feletti füstcsőbe, nálam erre nincs szükség.
Ja, ehhez nyilván az is kellett, hogy nálam elöl hátul áthidalón támaszkodik a betét, nem "telibe" van alátámasztva, tehát ott nekem tényleg a szabadba nyílik.
Az én megoldásom elég egyszerű, és könnyen hozzáférhető anyagokból van. Vízcső könyök, hogy nevén nevezzem. Kétoldalt, ahol már nincs hamutálca, hanem átfúrva a "szabadba nyílik" a furat, ott korona fúróval megfúrtam, és két könyököt beépítettem (nem vágom az ilyen méreteket, de tán 3/4 collos...) Ez ízlés szerint forgatható, lehet éppen 45 fokos is, és mivel vizes szerelvény akár kívülről golyóscsappal szbályozható is, de nekem olyan jó lett, hogy én azt el is hagytam. Azt nem mondom, hogy ezt pontosan így csináld, mert a mögöttes rész (nálam pl egy nagy füstgáz-hasznosító, és aztán egy komoly kémény), az nálad nem ugyanolyan, tehát a huzatviszonyok is bejátszanak, de ilyesmi megoldás sokat javíthat.
Értem! De ezen szekunder levegő állítás nincs! Az üveg meg a tömítés hézag lenne? Vagy hogy lehet megoldani? Jelenleg nagyon jól szerelhető állapotban van a kandallóm így szívesen fogadom az ilyen tanácsokat!!😊
A dolog lényege, hogy a többletlevegőt ne a tüzelőanyagon keresztül, alulról kapja meg, ami az ilyen egyszerű betéteknél általában jellemző. Úgy kell szekunder levegőt bejuttatni, hogy a fából egyébként is távozó éghető gázok eléghessenek, de ne fokozzák magát a gázosodást, mert akkor egy "láncreakció" jön létre, de valójában soha nem lesz meg a szükséges égéslevegő mennyiség. Gyakorlatilag a tüzelőanyag felett kell, hogy találkozzon a plusz levegő a fagázokkal. A primer levegő egy idő után 0-ra levehető. Ilyenkor csak az üveg mellett, a tömítés mellett, és persze a célszerűen kialakított szekunder levegő nyílásokon jut be a levegő.
Így kell szerintem, máshogy talán nem is lehet betenni, de most elgondolkodtam... Viszont nem szokott nekem ott korom összegyűlni. A finom hamu, meg súlytalanul elszáll. Mondjuk nekem mindig tisztára ég az üveg és az egész kandalló belseje is. Ez némi tuning eredménye egyébként.
Itt megnézheted, hogy mit tud ez az egyszerű betét egy kis módosítással.
Nekem éppen ilyenem van. Lefényképeztem amire szerintem gondolsz, de itt a többes szám nem indokolt, mert ez 1 db alkatrész. Kézzel egyszerűen behelyezhető.
Ugyan régebbi hozzászólás, de szeretném korrigálni, hogy ne maradjon meg hibásan. Néha felmerült egy képlet, ami a hőmérsékletekből próbálta a fatüzelés hatásfokát számítani:
"Miért ilyen alacsony a tényleges hatásfok?
Az egyetlen magyarázat a hőerőgépek maximális hatásfokát leíró egyenlet, úgy tűnik.
£=(t1-t2)/t1"
"A gázfűtés, pláne vízmelegítés átfolyós rendszerben még a legmodernebb kazánokkal is rossz hatásfokú.
A fatüzelés a high-tech kazánokkal, stb. is, amelyek a gázokat utánégetik, szintén olyanok.
Az alacsony hőmérsékletű elektromos fűtések is azok.
A thermodinamika szabályai miatt, mint hőerőgépek, nem tudhatnak többet 20-30%-nál."
A fenti képlet a Carnot-körfolyamatra vonatkozik, amelyik hőenergiát alakít mechanikai munkává. Ezek valóban hőerőgépek.
Csakhogy a kazán, kandalló, kályha, villanyradiátor, rezsó nem hőerőgép, ugyanis nem végeznek mechanikai munkát. Kizárólagos céljuk hőenergia előállítása villamos energiából vagy kémiailag kötött energiából. Semmilyen mechanikai munkavégzés nem történik.
Tehát a fenti képlet egyáltalán nem alkalmazható a fűtési hatásfokuk leírására.
Könnyen belátható, ha egy gyufát elégetek a szobában, akkor a keletkező hő 100%-a hasznosul a szobában.
Mechanikai munkát, villamos energiát 100%-ban hővé tudok alakítani, visszafelé sajnos nem igaz.
~10 éve üzemelő Temporis kandallóm ajtószigetelése (nem az ajtóüveg) az alábbi képek szerint néz ki. Különösen a zsanérok felőli részen megkopott, mindenhol betömörödött, keményedett, azonban a működésben különösebb változást nem látok.
Tanácsot kérek: érdemes-e kicserélnem? Amennyiben igen, akkor érdeklődöm hogyan van berögzítve a szigetelés, mire figyeljek a cserénél? Mire cseréljem, hol érdemes vásárolni?
Minden javaslatot, építő ötletet szívesen veszek és előre is köszönök!
""Max befűtési kapacitás126 m3" Azaz ez megfelel kb. 40- 45 nm -nek, 3 m belmagassággal számolva."
Vagy nagyon jól hőszigetelt lakásból 100-200 m2-nek.
A kályhákhoz megadott kifűthető köbméter nem a világ összes házára igaz :) csak az "átlagos" (= szarul hőszigetelt) házakra. Ha a tied ennél jobban van hőszigetelve, akkor a kifűthető köbméter is több lesza kályhás cég által megadottnál.
Gondolj bele: egy 100 m2-es passzívház hőigénye az év leghidegebb órájában is csak 1 kilowatt (az egész házé!). És a kályhagyártók a 3-4 kilowattos kályhákhoz mindössze 25-30 m2 kifűthető területet szoktak megadni.
"Max befűtési kapacitás126 m3" Azaz ez megfelel kb. 40- 45 nm -nek, 3 m belmagassággal számolva.
Részemről a kamino a nyerő a 106 eft -jával. De tudni kell hogy a kandalló költségéhez hozzájárul még a füstcső , a könyökök és egy b járulékos kiegészítők, a mi kb. 20 eft.
Az általad kiválasztozt kályha kb 500 százalékkal ízlésesebb a fekete vas wamsler kamino-nál, de ha nem használod a külső levegő bevezetését, akkor szerintem kb 5-10 százaláékkkal rosszabb a fűtési hatásfoka a wamsler-hez képest.
Tehát ha az esztétika fontos, akkor ennyiért nem rossz vétel.
Eljutottunk oda, hogy egy szabadonálló kályha-kandallót fogunk vásárolni. Az lenne a kérdésem, hogy megéri rákölteni 2-300 ezret, vagy erre a célra megfelel egy 8 kw-os wamsler kamino? A drágább ez lenne:
De ma már egy okosan kiválasztott fűtő klíma még a gázos fűtésnél is SOKKAL olcsóbb.
A fatüzelés mára megmaradt hangulat/hobbinak vagy vésztartalék katasztrófa esetére.
Talán már annak sem éri meg anyagilag, akinek saját erdeje van, mert az "ingyenes" fa házilagos feldolgozása kályhakészre (munkaórák) valószínűleg többe kerül, mint amennyi egy fűtő klíma egész téli villanyszámlája.
A fával tüzelők 90 százaléka valójában drágábban tüzel, mintha korszerű gázos fűtőberendezéssel fűtene.
Korszerű gázos fűtőrendszer kb 12-13 forintból állít elő 1 kWh hőmennyiséget,
míg átlagos olcsó kályha/kazán átlagosan hozánemértő tűzmesterrel és bolti áron vásárolt tűzifával két-háromszor enni forintból állít elő ugyanennyi hőt. Persze egy több százezres fatüzelésű fűtőberendezés profi tűzmesterrel (és lopott tűzifával ;) a gáznál sokkal olcsóbban is kijöhet.
A fatüzelés többnyire a következő okok miatt lehet olcsóbb a régi gázfűtésnél:
- a szar hatásfokú fatüzelésed még mindig hatékonyabb, mint a még nála is ötször szarabb hatásfokú régi gázfűtésed volt
- gázzal fűtve az egész ház egész télen 25 fos volt, fával fűtve a a lakás ÁTLAGhőmérséklete 17 fok sincs
Ha nem ez a fő fűtés, akkor mi értelme a kazánnak? Ha a hangulat, a tűz látványa, a "másféle meleg érzet" miatt kell, akkor legyen kandalló vagy cserépkályha. Bár ezeket nem az előszobába szokás tenni. De lehet, hogy csak én nem értem...
"az a famennyiség, amivel fel lehet fűteni egy nagyméretű tégla- vagy cserépkályhát, az mennyire elég egy kazánba?"
Ugyanannyi fából akár ugyanannyi hőt is ki lehet hozni akár kályhában, akár kazánban.
És ugyanúgy elveszhet a hő akár két harmada is egy szar fűtőrendszer és/vagy egy hozzánemértő fűtőmester miatt.
120 m2-t is könnyedén ki lehet fűteni egyetlen kályhával, de két probléma elő szokott fordulni:
- a legtöbb kályha fűtőteljesítménye jóval kisebb, mint a legtöbb kazáné, hőszigetelésre költeni meg senki sem hajlandó egy fatüzeléses topicban ;)
- a legtöbb háztulajdonos nem szokott beleegyezni abba, hogy az egész ház összes helyisége egy közös légtér legyen a fűtő levegő áramlása (körforgása) szempontjából.
Azokhoz szólna a kérdésem, akik már fűtöttek kazánnal és káyhával egyaránt. Sajnos nekem nincs tapasztalatom ebben, az a famennyiség, amivel fel lehet fűteni egy nagyméretű tégla- vagy cserépkályhát, az mennyire elég egy kazánba? Eddig azt tudtam meg, hogy egy ilyen kályha 8-10 óráig tartja a meleget, egy begyújtással. Úgyan ez a mennyiség egy vizteres kazánt meddig tud melegen tartani? Milyen sűrűn kellene tüzelni bele? A ház az 120 m2, a radiátorok megvannak, csak el kellene dönteni, hogy új kazánt veszek, puffertartállyal és kiegészítőkkel vagy építtetek egy nagyobb tégla- vagy cserépkályhát. Természetesen ez csak rásegítő fűtésként szolgálna, a kályha a ház központi nagyméretű előszobájában lenne, ahonnan a helységek nyílnak. Kérdeztem fűtésszerelőket is, egyik a kályhára, másik a radiátorokra esküszik. Mit godoltok erről? Minden vélemény érdekel.
A huzat ereje nagyrészt attól függ, hogy a kéményben lévő füstgáz átlaghőmérséklete mennyivel melegebb a külvilágnál. Ezért van az, hogy a jól hőszigetelt kémények huzata durván erősebb a mezei kéményekhez képest: a jól hőszigetelt kéményben útközben nem hűl sokat a füstgáz, a kémény tetejénél szinte ugyanolyan a füst hőmérsélete, mint alul, ahol beelépett a kéménybe.
Tehát ha azt szeretnéd, hogy a mindössze két méteres kéménykéd erősebben huzatoljon, akkor burkold be végig legalább 5 centi vastagon tűzálló gyapot hőszigeteléssel (sima occsó üveggyapottal is próbálkozhatsz, de az állítólag 200 fok felett szétesik).
Vigyázat, az állami kémény-adó beszedő hiénák emberei elindultak beszedni a jogtalan adót: sorra járják azokat a családi házakat, amelyekben legalább egy vállalkozó van bejelentve.
Hosszas megfontolások után boldog tulajdonosa lettem egy Mullit Aero 8 kandallóbetétnek.
A fő szempontjaim:
- alkalmi tüzelés
- nem nagy teljesítmény - kis alapterületű tűztér
- helytakarékos, álló formátumú tűztér - nekem valamiért ez tetszik, illeszkedik a lángok hosszúságához
- vermikulit bélés, hogy gyorsan melegedjen
- jó szabályozhatóság - külön primer, szekunder, tercier levegő
- 150-es füstcső a 140-es kéményembe
- magyar és jó áron van
A hétvégén be is üzemeltem a teraszon - egyrészt, hogy beégessem a festéket (füstölt is rendesen), másrészt mert bent még nem lehet tüzelni. :)
A 2m füstcső nem biztosít komoly huzatot, tehát nagy teljesítményt nem sikerült kicsiholnom – a kandalló teteje 260 fok fölött volt, viszont a füstcső 1m-en már csak 90 fokos, tehát kicsi a füstgáz térfogatáram.
A vermikulit előnye, hogy 10 perc után már leégett róla korom, és ilyen tüzecske mellett sem kormolódott be. Az ablak is tiszta maradt.
Várom a hideget, hogy lehessen rendesen tüzelni. :)
Adott egy jó állapotban lévő hordozható cserépkályha (2x3,5 csempe). Kettő-három éve azt mondta rá a szaki*, hogy még nem kell újrarakni, majd esetleg tíz-tizenkettő év múlva - talán. Nos, mivel vagy harminc-negyven évet csak a helyet foglalta, így ennek is betudom azt, hogy a 'kipufogója' (mi a neve?) most megadta magát. A tartócsavarok rendesen be vannak rohadva, a csempéket meg nem akarom szétbarmolni.
A kályha teljes szétbontása és újrarakása nélkül vajon ki lehet cserélni ezt az alkatrészt? Ha igen, akkor miféleképpen?
Mindenféle választ előre is köszönök.
*Ő azóta már elköltözött egy kissé fentebb, s én nem erőltetném a személyes találkozót, remélem hosszú ideig (lsd.: meghalt). A többi szaki meg tesz rám, lehetetlen árakat és határidőket mondtak(pl. tűztér kikenése 30E pénz, stb). Ez utóbbit megértem, mert egy új falazott kályhában nagyobb a haszonkulcs és van munkájuk - így a kishalakat le kell passzolni, lehetetlen árakat kérve a legegyszerűbb...
Ventilátoros és ventilátor nélküli készülék egy kéménybe van bekötve.
Természetesen tisztázni kell a fogalmakat, mi az egyedi ill. gyűjtőkémény, mivel semmi adatot nem írtál a kéményről, feltételezem egyedi kéménynek épült, nem gyűjtőkéménynek.
Ahogy értelmezem, ma már nem célszerű a régi egykürtős gyűjtőkéményeket sem használni.
De a legcélszerűbb a helyi kéményseprővel konzultálni.
Ezért 1985-től egycsatornás nyitott gyűjtő-kéményeket nem lehet létesíteni, a vonatkozó MSZ–04.82/3-79 szabványt a Magyar Szabvány-ügyi Testület visszavonta. Jelenleg az ilyen kéményrendszerek kiváltása jelent nagy feladatot. Lényeges, hogy ezen kéményrendszereket nem javítani kell (hiszen nem a meghibásodásuk miatt kell velük foglalkozni), hanem kiváltani, más jellegű égéstermékelvezetéssel. Lényeges, hogy e kéményrendszereket nem javítani kell (hiszen nem a meghibásodásuk miatt kell velük foglalkozni), hanem kiváltani, más jellegű égéstermék-elvezetéssel. Ilyen megoldások pl.: a meglévő gyűjtőkémény helyén a szerelt egyedi kémények létesítése, szellőző kürtők átalakítása béléscsövezéssel egyedi kéményekké, mesterséges húzat (szívás) folyamatos biztosítása a kéménykürtőben.
Mint az utánad szóló írta , nem szabad, életveszélyes lehet.
De ha van megfelelő huzat, jó nagy, elvileg lehet. Egy retesz rendszert kell megvalósítani hogy a két berendezés egyidejűleg ne üzemeljen. A megvalósítás bonyolult és drága így felesleges ezen agyalni.
Egyszerűbb egy új kémény járatot építeni, ha már szívügy a kandalló.
Szia. Köszönöm a válaszodat. Ezeket az anyagokat hol tudom beszerezni? Csak a gyártónál, vagy külön boltban, tüzépnél? Ne haragudjál, ma csak ezzel foglalkoztam és Te adtál használható információt. Időközben kibogoztam, hogy a samot hővezető. Az ami a kályhában van az általad említett anyag viszont hőszigetelő. Tehát nekem hőszigetelő kell.
Van egy vaskályhám /kandalló/. A belső bélés számomra ismeretlen könnyű anyagból van kialakítva. Könnyen furható, faragható, fürészelető. Könnyen eltörik.
Minek nevezzik? A másik kérdésem, hogy mivel helyettesíthető? Samottal?
A samotott mivel lehet vágni, fúrni? Köszönom a segítséget.
Többször szóba kerültek már a Mullit Aero kandallóbetétek, az érdekelne, kinek van hosszabb távú tapasztalata velük? Konkrétan az Aero 8-at néztem ki, minden paraméterében ideális lenne.
Mivel Magyarországon gyártották, ezért itt kevésbé számít ritkaságnak. Külföldön sokkal többet érhet (árverési honlapok), persze a szállítása messzire nagyon nem olcsó.
Üdv a Mestereknek!
Az ajtó nem takar rá az ajtókeretre.
Az első peremének a becsukott ajtó nekifekszik, ott lezárja. A levegő a fekete, vízszintes és a vörös, függőleges találkozásánál lép be kb. 6 mm széles nyíláson, lefelé, az üveggel párhuzamosan.
